Biztonságpolitika

Az öt tiszai ország (Románia, Szerbia, Szlovákia, Magyarország és Ukrajna) vízgazdálkodásért felelős vezetői a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) 2019. évi magyar elnökségének meghívására érkeztek Budapestre, hogy megerősítsék: elkötelezettek a Tisza vízgyűjtő területén a fenntartható vízgazdálkodásban.

A találkozón aláírták a felülvizsgált Tisza Együttműködési Nyilatkozatot, illetve elfogadták az Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervet és közös programok elindításáról is döntöttek a szakemberek. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével megvalósult JoinTisza Projekt keretében dolgozták ki a tiszai országok szakemberei az EU támogatásával.

Pintér az aláírást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, a Tisza öt országot köt össze, lehetőségeket hoz a gazdaság, mezőgazdaság, turizmus és ipar területén, ugyanakkor veszélyeket is rejt, és példaként a 2001-es beregi árvizet említtette, amelyben a víz 2800 ingatlant mosott el. Pintér kiemelte: a most elfogadott Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv a későbbiekben még jobb együttműködésre ad alapot a tiszai országoknak mind a folyam nyújtotta gazdasági előnyök kihasználása, mind a veszélyhelyzetekre való jobb és szakszerűbb felkészülés területén.

A miniszter a JoinTisza projekt eredményeiről szólva példaként említette, hogy többek között 4,3 millió euró értékben a Tisza magyarországi szakaszának vízminőségét javító megoldásokat dolgoztak ki, a PET-palack- és a kommunálishulladék-szennyezés csökkentésével.

Ioan Denes román vízügyi és erdészeti miniszter a sajtótájékoztatón arról beszélt, a Tisza vízgyűjtő területének legnagyobb része Románia területén helyezkedik el, ezért nagy felelősségük van a folyam vízminőségében és az árvízi védekezésben. Jelezte: továbbra is vállalják a tevékeny részvételt a közös gondolkodásban, a projektek végrehajtásában.

Zeljko Radosevic szerb mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi államtitkár arról beszélt, mivel Szerbia a Tisza vízgyűjtő területének az alsó részén helyezkedik el, számukra az elfogadott Integrált Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv kivételes jelentőségű. Mint mondta, igyekeznek a jövőben is intenzíven ápolni a kapcsolatokat a Tisza vízgyűjtőjének partnerországaival, és biztosítani a jövő nemzedékének a megfelelő vízminőséget.

Vladimír Novák szlovák környezetvédelmi államtitkár az együttműködés fontosságáról beszélt és kiemelte, reményeik szerint az elfogadott Tisza Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv javítani fogja a folyam vízminőségét, a lakosság életminőségét, segít alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.

Ljubov Nepop magyarországi ukrán nagykövet elmondta, Ukrajna számára fontos az együttműködés a többi tiszai országgal és ezt – mint fogalmazott – folytatni is kell. A nagykövet kiemelte a tapasztalat- és információcsere valamint a partneri viszonyok javításának fontosságát.

“Ha Önök akarják, mi lezárjuk azt az Ukrajna és Oroszország közötti 400 kilométeres határt, amelyet most az ukrán hatóságok nem ellenőriznek” – jelentette ki a ligan.net ukrán hírportál szerint Lukasenka, utalva a szakadár ellenőrzésű Donyec-medencei területek és az Oroszország közti határszakaszra.

Hangsúlyozta viszont, hogy ennek fő előfeltétele, hogy ehhez Ukrajna és Oroszország is egyaránt hozzájáruljon.

“Noha komoly probléma számomra bekapcsolódni ebbe a konfliktusba, készen állunk békefenntartókat, határőrcsapatokat, amit Önök akarnak, oda küldeni. Készek vagyunk lezárni a határszakaszt, ha meglesz a megállapodás a két fél között. Azt tesszük a határon, amiben a két ország, Ukrajna és Oroszország megegyezett” – fejtette ki a fehérorosz elnök.

ENSZ-békefenntartóknak a Donyec-medencébe vezénylését először Petro Porosenko volt ukrán elnök vetette fel még államfősége idején. Később a Kreml is előállt egy hasonló kezdeményezéssel. Az ukrán és az orosz elképzelés azonban nagyban különbözik egymástól. Moszkva ugyanis azt szeretné, ha a kéksisakosok mandátuma csak a frontvonal szakaszára terjedne ki, Kijev viszont azt, hogy a Donyec-medencei szakadár területek egészére, beleértve az ukrán-orosz határt is. Kijev ezen felül ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi békefenntartók között ne legyenek oroszok. Az is kérdéses, hogy Ukrajna a Moszkva befolyása alatt álló Fehéroroszág békefenntartóinak jelenlétét elfogadná-e területén.

Vadim Prisztajko külügyminiszter a napokban kijelentette, hogy az ENSZ-békefenntartók bevetése lehet a következő lépés a Donyec-medencei konfliktus rendezésében, ha a minszki megállapodások végrehajtása végleg meghiúsulni látszik.

Pánczél Károly, a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy a több mint 170 kamerával összehangolt operátorközpontot Alsónémedi, Dabas, Gyál, Inárcs, Bugyi, Kakucs, Ócsa, Újhartyán és Hernád összefogásával hozták létre a dabasi rendőrkapitányság épületében.

Hozzátette, hogy az összehangolt kamerákból negyven már rendszámfelismerő rendszerrel is rendelkezik. A dabasi központba bekötött kamerákkal a települések nemcsak a saját biztonságukat tudják fokozni, hanem a beérkező adatokat a szakemberek a bűncselekmények felderítésében is fel tudják használni – tette hozzá.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arról beszélt, hogy 2010-hez képest 49,7 százalékkal csökkent mostanra Magyarországon az ismertté vált bűncselekmények száma. Emellett azoknak a kisebb bűncselekményeknek a száma is csökkent, amelyek a polgárok mindennapi életét keserítették meg; ez a megelőzési munkáknak, a térfigyelő rendszerek kiépítésének és a polgárőrség működésének is köszönhető – mondta.

“A közbiztonság mára már mint gazdasági érték is megjelent” – fogalmazott az államtitkár. Pogácsás beszélt arról is, hogy ritka a mostanihoz hasonló összefogás, és ennek minden bizonnyal lesz is eredménye a közbiztonság szempontjából. Hozzátette, hogy a Belügyminisztérium támogatja a hasonló közös kezdeményezéseket, de fontosnak tartják, hogy azok egységesített technikai rendszerekben működjenek.

* * *

Helyszín: Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ, 1143 Budapest, Stefánia út 34-36.

A gyanúsításban szereplő 15 rendbeli bűncselekmény között van olyan is, amelyért a törvény szerint akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. Van továbbá terrorcselekmény, rablás, súlyos testi sértés kísérlete, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, lőfegyverrel való visszaélés, fogolyszökés és közlekedésbiztonsága elleni bűncselekmény.

Sz. Károly gyanúsított február 15-én a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében, a saját tárgyalásán megtámadta az őt kísérő büntetés-végrehajtási őrt, fegyvert szerzett és a Markó utcában egy autóst kényszerített arra, hogy segítse a menekülésben. A férfit a XV. kerületi Nyírpalota út és Szentmihályi út kereszteződésében sikerült feltartóztatni. A szökevény megpróbált másik járművet szerezni a meneküléshez, ám a rendőrök – figyelmeztetés után – több lövést adtak le rá, és nyolc eltalálta.

Az egész “eseménysor” a tárgyalótermi szökéstől a XV. kerületi elfogásig mintegy 35 perc alatt zajlott le – mondta Pál. Sz. Károly azóta felépült életveszélyes sérüléseiből. A férfi a szökése előtt garázdaság és rongálás miatt egy év, egy hónap börtönnel sújtotta a törvényszék jogerősen. A férfit korábban már elítélték erőszakos bűncselekmények miatt.

Szergej Lavrov, az orosz és David Zalkaliani, a georgiai diplomácia vezetőjének megbeszélésére a ENSZ-közgyűlés New York-i általános vitája nyújtott alkalmat.

Az orosz külügyminisztériumnak a Facebookon megjelent közleménye szerint a felek a kétoldalú kapcsolat kérdéseiről, egyebek között a regionális biztonság problematikájáról folytattak eszmecserét. A találkozó Svájc közvetítésével jött létre, amely a diplomáciai kapcsolatok megszakítását követően képviseli az orosz érdeket Georgiában, a georgiaiakat pedig Oroszországban.

A találkozót megelőzően Lavrov a Kommerszant című lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Moszkva immár ismét megnyithatná a közvetlen légi közlekedést Oroszország és Georgia között. Megfogalmazása szerint ez azért lenne “helyes”, mert “a georgiai lakosok többsége megértette a georgiai parlamentben történt kirohanás kontraproduktív és provokatív jellegét”.

A két ország között júniusban éleződött ki ismét a viszony. Ekkor Tbilisziben zavargások törtek ki azt követően, hogy a georgiai parlamentben egy nemzetközi tanácskozás ülését levezető orosz törvényhozó – egyébként a protokollnak megfelelően – beleült az elnöki székbe.

Moszkva az oroszellenesnek értékelt megnyilvánulások nyomán – Szalome Zurabisvili elnök például “ellenségnek” és “megszállónak” nevezte Oroszországot – felfüggesztette a 2008-as háború után 2014-ben helyreállított közvetlen légi közlekedést. Ez érzékenyen érintette az orosz beutazó turizmus által nem kis mértékben befolyásolt kaukázusi ország költségvetését.

Az orosz-georgiai háború 2008. augusztus 7-én tört ki, amikor Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia megpróbálta fegyverrel visszahódítani a szakadár Dél-Oszétiát. Ez utóbbi a konfliktus nyomán, Georgia egy másik elszakadt területével, Abháziával együtt, önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszországon kívül alig néhány ország ismerte el.

A France Inter francia közrádió értesülése szerint az egyik, az Iszlám Államhoz tartozó családanya feltételezhetően Jennifer Clain, aki Fabien Clain és Jean-Michel Clain unokahúga.

Fabien Claint azonosították a francia nyomozók azon a hangfelvételen, amelyen az Iszlám Állam a párizsi merényletek másnapján elkövetőként jelentkezett. Jean-Michel a felvételen vallási dalokat énekelt.

A Clain testvérek a dél-franciaországi Toulouse-ban, katolikus családban nőttek fel. A 2000-es évek elején tértek át az iszlám hitre, majd radikalizálódtak és kapcsolatba kerültek a helyi iszlamista körökkel. Fabien Clain, dzsihadista nevén Omar, az egyik szervezője volt annak a hálózatnak, amely Irakba küldött iszlamista harcosokat. A férfit ezért 2009 júliusában öt év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után Szíriába utazott, hogy a toulouse-i iszlamista körök több tagjával együtt csatlakozzon az Iszlám Állam dzsihadistáihoz. Onnan szervezte a francia dzsihadista-jelöltek toborzását. A testvéreket több forrás szerint februárban Szíriában megölte az amerikai vezetésű nemzetközi terrorellenes koalíció.

Jennifer Claint két nővel együtt júliusban tartóztatták le a török hatóságok a szíriai határ közelében, és a Franciaországgal kötött kétoldalú megállapodás értelmében kitoloncolták Párizsba. A nő egy Irakban májusban halálra ítélt francia dzsihadista, Kévin Gonot felesége. Jennifer Claint és a másik nőt, Maialen Duhart a párizsi Roissy repülőtéren letartóztatták. Ez utóbbi férje, Thomas Collange, az Irakban elítélt dzsihadista féltestvére.

A közrádió szerint egy harmadik nőt, Jennifer Clain anyósát, a 61 éves Christine Allaint is őrizetbe vették a repülőtéren.

A kilenc gyereket, akik 3 és 13 év közöttiek és akik közül öten tartoznak a Clain családhoz, a francia gyerekvédelmi hatóságok vették gondozásba. A gyerekek a Párizs közeli Seine-Saint-Denis egyik intézményébe kerültek, ahol a Clain családból származó több kiskorúval foglalkoznak évek óta.

A közrádió adatai szerint Franciaország az elmúlt hónapokban több mint 130 dzsihadista gyerekét szállította haza és vette állami gondozásba.

Az állami hajóépítő társaság alá tartozó Hudong-Zhonghua hajóépítő vállalat által gyártott járművet első alkalommal bocsátották vízre, ezzel is jelezve, hogy a hajótest főbb építési munkálatai elkészültek. A közlés szerint a jármű képességei lehetőséget teremtenek a deszant és más jellegű hadi műveletek végrehajtására.

A következő szakaszban a hajóépítő mérnökök elvégzik a berendezések finomhangolását, kikötési és tengeri menetpróbákat tartanak, illetve navigációs teszteket hajtanak végre. A China Daily által idézett megfigyelők szerint a tengeri jármű az első a hazai fejlesztésű 075-ös típusú deszant hadihajók közül, amely helikopter-leszállóhelyként is működik majd.

A kínai hadsereg szokásának megfelelően a hadihajó a hadrendbe állításkor rendezett ünnepélyen kap nevet.

Egy kajmán-szigeteki felségjelű, Abu-Dhabiból Londonba tartó repülőgép nem vette fel a rádiókapcsolatot a magyar polgári légiforgalmi irányítással, ezért a NATO Integrált Légivezetési Központja riasztotta a Magyar Honvédség légtérrendészeti készenléti szolgálatát.

Az éppen gyakorló repülésen lévő Gripenek rövid időn belül azonosították a repülőgépet, felvették vele a kapcsolatot, és Szlovákia irányába kikísérték az ország légteréből – írta a HM.

Putyin indítványát az észak-atlanti szövetség mellett Kínához, valamint Federica Mogherini európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőhöz és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz is eljuttatták. Az újság szerint az orosz vezető a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló INF-egyezmény széthullása nyomán emlékeztetett arra, hogy Oroszország már bejelentette: úgy döntött, hogy nem telepít ilyen eszközöket európai területre.

Putyin ismételten a példa követésére szólította fel az Egyesült Államokat és szövetségeseit a NATO keretein belül. A Kommerszant egy NATO-országbeli informátorra hivatkozva azt írta, hogy a szövetség meggyőződése szerint Oroszország már telepített ilyen osztályú fegyvereket a területére, ezért a címzettek nem vették komolyan a moszkvai javaslatot.

Az Egyesült Államok hivatalosan augusztus 2-án lépett ki az INF-szerződésből, amelyet szerinte Oroszország megsértett. Moszkva a vádat alaptalannak minősítette, és a maga részéről ugyancsak a megállapodással ellentétes fegyverek telepítésével és fejlesztésével vádolta meg Washingtont.

Több híradás szerint a szakadárok egyik lőszerraktára gyulladt ki, és az ott tárolt lövedékek robbantak fel. Az Osztrov ukrán hírportál jelentése szerint a hivatalos szakadár szervek azonban ezt nem ismerik el. Hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra a szemmel látható magas füstoszlop és a jól hallható robbanások okát, majd azt állították, hogy az ukrán fegyveres erők nyitottak tüzet, aminek következtében kigyulladt egy üzem, amelyben különböző vegyi anyagok voltak. A hírportál megjegyezte, hogy a lőszerrobbanások előtt a szakadár hivatalos források nem adtak hírt ukrán tüzérségi támadásról, ami Donyecknek ezt a területét érte volna.

A szakadárok katasztrófavédelmi szolgálatának közlése szerint a lakosság evakuálásában 93 szakemberük vesz részt 23 technikai eszközzel. A híradásokból nem derült ki, hogy hány embert evakuálnak. Személyi sérülésről eddig nem érkezett hír.

Az online hivatalos közlönyben csütörtökön ismertetett, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által jóváhagyott tűzrendészeti szabálymódosítás értelmében a lakások, valamint szállodai és kollégiumi szobák erkélyén a jövő hónap elejétől nem lesz szabad nyílt lángon sütni-főzni, gyertyát gyújtani és dohányozni.

A szabálymódosítás értelmében a filmszínházak az előadások előtt kötelesek lesznek tájékoztatni a nézőket arról, hogy mi a teendőjük tűz esetén. A kórházakban a gyerekek és a súlyos betegek kórtermeit a földszinten kell elhelyezni. A rendelet kitér a templomi lámpások és füstölők használatára is. A dohányzási tilalom a tűz- és a robbanásveszélyes helyeken nem vonatkozik a kijelölt helyekre.

A szabályok szigorítását a rendkívüli helyzetek minisztériuma kezdeményezte. Az RBK című lapot a tárcánál arról tájékoztatták, hogy a nyílt lángnak az erkélyeken való használatára vonatkozó tilalom elsődleges célja a tűzrakás megakadályozása.

Az orosz legfelsőbb bíróság egy 2017 novemberében meghozott ítélete értelmében egyébként az oroszok kártérítést követelhetnek az erkélyen dohányzó szomszédjaiktól, ha a füst bejut a lakásukba. A testület leszögezte, hogy az állampolgároknak joguk van az egészséges környezethez. Ugyanakkor senki sem sértheti meg másoknak az egészségvédelemhez és az egészséges környezethez való jogát sem.

A CTK hírügynökség szerdán néhány részletet ismertetett a dokumentumból, amelyet a jövő héten vitat meg az Andrej Babis vezette koalíciós kormány.

A NÚKIB megállapítja, hogy Csehország biztonsági és információs infrastruktúráját eddig még soha nem érte nagyméretű, kifinomult és koncentrált támadás. A cseh kormányhivatalok elleni eddigi legnagyobb támadás vizsgálatai ugyan még nem véglegesek, de a jelek arra mutatnak, hogy a támadást Kínából hajtották végre. “Mintegy 55-70 százalékos valószínűséggel állítható, hogy a támadás mögött kínai szubjektum van” – olvasható a jelentésben. A részletek nem nyilvánosak.

A cseh sajtóban is megjelent értesülések szerint a külföldi kibertámadások elsősorban a prágai külügyminisztérium ellen irányultak, de eddig nem sikerült áttörni a rendszerek védelmét. A cseh civil elhárítás, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) 2017-es jelentésében azt írta, hogy a támadások leginkább a külügy elektronikus postarendszerét próbálják feltörni. A Deník N című cseh jobboldali hírportál a közelmúltban azt állította, hogy a legutóbbi, idén júniusi támadás mögött az orosz katonai felderítés (GRU) áll. Oroszország prágai nagykövetsége a hírt alaptalannak minősítette.

A NÚKIB jelentése szerint ugyanakkor a terrorista csoportok részéről kibertámadás nem fenyegeti Csehországot.

A cseh kiber- és információbiztonsági ügynökség tavaly decemberben nyílt felhívásban óva intette az állami és kormányzati hivatalokat a kínai Huawei távközlési cég technológiáinak alkalmazásától. Ennek ellenére a cseh pénzügyminisztériumtól idén augusztusban újabb állami megrendelést kapott a Huawei, amely a NÚKIB felhívását alaptalannak minősítette és elutasította.

“Lehet, hogy az olyan fórumokat, mint amilyen az ENSZ Közgyűlése, olyan országokban kellene megrendezni, amelyek minden megszorítás és korlátozás nélkül szavatolják az összes delegáció részvételét a nemzetközi rendezvényeken” – fogalmazott a szenátor.

“Úgy gondolom, hogy ami az orosz delegációval történt, sok olyan ország számára jó leckéül szolgál majd, ahol még illúziókat táplálnak az Egyesült Államok iránt, amely a demokrácia és a béke támaszaként állítja be magát” – tette hozzá.

Dzsabarov szerint a kialakult helyzetben felmerül a kérdés, vajon az Egyesült Államok képes-e biztosítani az egyenrangú részvételt az összes tagállam számára az ENSZ munkájában.

“Miért használják fel az amerikaiak az ENSZ-székház hollétét a saját politikai céljaikra és arra, hogy megpróbáljanak nyomást gyakorolni azokra az országokra, amelyek a véleményük szerint helytelen magatartást tanúsítanak?” – tette fel a kérdést.

Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke – aki szintén nem kapott beutazási engedélyt – kijelentette: az orosz törvényhozóknak máris sikerült elérniük, hogy az Interparlamentáris Unió (IPU) elvi alapon visszautasítsa rendezvényei megtartását annak az Egyesült Államoknak a területén, amely képviselők ellen alkalmaz szankciókat. A szenátor azt mondta, hogy a házelnökök ötévente megrendezett, jövőre esedékes találkozóját első ízben nem amerikai területen, hanem Bécsben fogják tartani. Ezt azzal indokolta, hogy az osztrák hatóságok szavatolták a vízum megadását minden részt vevő törvényhozó számára. Koszacsov azt mondta, hogy a vízumkérelme a szükséges iratokkal együtt csaknem két hónapig hevert a moszkvai amerikai konzulátuson.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elfogadhatatlannak nevezte az orosz küldöttség körül kialakult helyzetet, és kemény választ sürgetett az orosz külügyminisztériumtól és az ENSZ-től.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki a Közgyűlés 74. ülésszakának általános vitájára New Yorkba utazott, “szégyenletesnek” nevezte a helyzetet, és gunyorosan megköszönte, hogy ő maga megkapta a vízumot.

Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet elmondta, hogy az amerikai fél nemcsak a Közgyűlés általános vitájára kiutazó delegáció tagjaitól, hanem több olyan orosz tisztségviselőtől is megtagadta a beutazási engedélyt, akik egy, az átfogó atomcsend-egyezményről megrendezendő konferencián akartak részt venni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az incidenssel kapcsolatban szerdán Facebook-bejegyzésben felidézte, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter májusi szocsi látogatása alkalmából az orosz fél az amerikai küldöttség 200 tagjának adott vízumot.

Az orosz külügyminisztérium kedden bekérette az amerikai nagykövetség helyettes vezetőjét, akinek kifejezte tiltakozását. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte: az Egyesült Államoknak kötelessége vízumot biztosítani mindenkinek, aki állami küldöttség tagjaként ENSZ-rendezvényre utazik az országba. Mint mondta, Washington megsérti nemzetközi kötelezettségeit, ugyanis nincs joga megtagadni a vízumot egy hivatalos küldöttségtől.

Róháni, aki “könyörtelen gazdasági terrorizmussal” és “nemzetközi kalózkodással” vádolta meg az Egyesült Államokat, kijelentette, hogy országa nem hisz az amerikai tárgyalási szándékban. Az európaiaknak, akik találkozót szorgalmazta közötte és Donald Trump között, Róháni válaszul kijelentette: “emlékfotót a tárgyalás utolsó szakaszában szokás készíteni, nem az elsőben”.

Az iráni elnök, aki felszólította Szaúd-Arábiát, hogy vessen véget a jemeni háborúnak, kijelentette, a térség az “összeomlás határán van”, és “egyetlen hiba is tűzvészt válthat ki”.

“Szaúd-Arábia biztonságát sokkal inkább szavatolja a jemeni agresszió beszüntetése, mintsem külföldiek beavatkozásra való felkérése. Nem fogjuk eltűrni külföldiek provokatív beavatkozását. Eltökélten és határozottan fogunk válaszolni mindenféle törvénysértésre, biztonságunk és területi épségünk bármilyen megsértésére” – hangsúlyozta Róháni.

Előzőleg Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakának szünetében újságíróknak kijelentette, hogy az Iránnal megkötött atomalkuban továbbra is részes felek elkötelezettek a megállapodás megtartása mellett, bár az rendkívül nehéz.

“Mindenkinek az az érdeke, hogy változatlanul elkötelezett legyen a szerződés iránt, de ez egyre nehezebb” – mondta Mogherini. Hozzátette, hogy minden fél egyetértett abban, hogy folytatják az erőfeszítéseket a szerződés megvalósítása érdekében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia -, valamint Németország 2015-ben írt alá megállapodást Teheránnal arról, hogy a nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldása fejében Irán korlátozza atomprogramját és engedélyezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni ellenőrzését.

Trump 2018 májusában felmondta a szerződést, és ismét elrendelte a szankciókat Irán ellen, Irán pedig bejelentette, hogy nem tartja be több, a szerződésben vállalt kötelezettségét, így az urándúsítás engedélyezett szintjét és a dúsított uránnak a szerződésben foglalt mennyiségét.

Mogherini egy zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson olvasta fel az öt részes ország külügyminiszterének rövid közleményét, amely szerint a megállapodás továbbra is “az atomfegyverek világméretű elterjedése megakadályozásának” kulcsfontosságú eleme.

Az uniós főképviselő szerint a szerződésben vállalt iráni kötelezettségek megszegése “visszafordítható”. Irán így kíván nyomást gyakorolni Európára, hogy az amerikai szankciók ellenére exportálni tudja a kőolaját. Egy nevének elhallgatását kérő iráni vezető korábban azt mondta a Reuters brit hírügynökséggel közölte, hogy nulla annak az esélye, hogy Róháni a héten New Yorkban találkozzon Trumppal.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán jelentette be, hogy öt kínai magán- és hat jogi személy ellen szankciókat rendeltek el, mert a washingtoni büntetőintézkedések megsértésével kőolajat exportáltak Iránból.

Az általános vitában Michel Aún libanoni elnök a szíriai menekültek biztonságos visszatérését szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy kis országában a több százezer szíriai menekült jelenléte csak tovább súlyosbítja a gazdasági válságot. Hozzátette, hogy eddig több mint 250 ezer szíriai menekült tért vissza Libanonból, és nincs arról értesülésük, hogy bárkit üldöztek vagy bántalmaztak volna.

A két befolyásos rivális regionális hatalom, Szaúd-Arábia és Irán közé ékelődött Irak államfője, Barham Száleh a vitában kijelentette: nem hagyja, hogy az országa más államok konfliktusa miatt csatatérré változzon. Az iraki elnök veszélyes fejleménynek nevezte a Szaúd-Arábia elleni támadásokat. Száleh sajnálatát fejezte ki, amiért országa hosszú ideig instabil volt, de kedvezőnek nevezte, hogy országa kiemelkedőben van a többéves konfliktusból és gazdaság fejlődésnek indul.

Benkő Tibor kiemelte: “a béke, amely körülvesz bennünket, rendkívül törékeny”, ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarország “legyen kész és képes” határai és állampolgárai védelmére, a béke megőrzésére, fenntartására. A miniszter részletesen szólt a tízéves haderőfejlesztési programról, amelynek tervezett költsége 1500-1700 milliárd forint.

Utalt arra, hogy az asszimetrikus hadviselés (Afganisztán) és a hibrid hadviselés (orosz-ukrán konfliktus) után a “kibertérben is történnek műveletek”, amelyek újabb kihívást jelentenek a fejlesztésben, a kutatásban az innovációban is. Erről szól a honvédelem és haderőfejlesztés, “nem háborúra készülünk, hanem a béke megőrzésére, fenntartására” – hangsúlyozta.

Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, jól felszerelt honvédségre – ismertette a kormány álláspontját Benkő. A területi védelmi igazgatásról szólva hibának nevezte, hogy a sorkatonai szolgálattal együtt a hadkötelezettséget is megszüntették, így azt sem lehetett tudni, hány egészséges emberre lehet számítani a haza védelmében.

A miniszter tájékoztatása szerint a honvédelmi és haderőfejlesztési programnak két része van: az első a katonákról, a második a XXI. századi technikai korszerűsítésről szól. Előbbi kapcsán részletesen beszélt a katonai életpályamodellről, a hazafias és honvédelmi nevelésről és az önkéntes tartalékosok szerepéről. Emlékeztetett a katonák esküjére – “ha kell életem feláldozásával…” -, amilyen esküt senki mások nem tesznek, elvárható tehát, hogy a katonáknak tisztességes illetményt biztosítsanak.

Az önkéntes tartalékosokról megjegyezte: 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt a honvédségnek, jelenleg már 8900-an vannak, ugyanakkor a korszerű haderő megteremtéséhez harmincezer hivatásos és húszezer önkéntes katonára lesz szükség.

A honvédelmi neveléssel összefüggésben kiemelte: a debreceni katonai szakközépiskola és kollégium után további nyolc-tíz ilyen iskolára van szükség az országban. Hozzátette: tavaly 45, az idén már 72 honvédelmi tábort szerveztek, ahol 2500 diák nyaralhatott, és az érdeklődés évről évre nő a táborok iránt.

Benkő részletesen beszélt a technikai korszerűsítésről és a magyar hadiipar újraindulásáról.

Jelezte: megrendeltek húsz Airbus új könnyű helikoptert, amelyből az első négy ez év végéig megérkezik, a további 16 közepes Airbus helikopter szállítását 2023-ban kezdik meg a gyártók. Kitért a merevszárnyú csapatszállító és kiképző gépek beszerzésére is, megjegyezve, hogy a csapatszállító gépet 92-93 százalékban katonai célokra használják és csak hét-nyolc százalékban közjogi méltóságok utazásaira.

A szárazföldi haderőfejlesztés keretében 44 új Leopárd típusú új harckocsi és 12, ugyancsak Leopárd típusú használt kiképző harckocsit vásárolnak, de beszereznek 24 darab önjáró tüzérségi löveget is – sorolta a honvédelmi miniszter.

Benkő elmondta azt is, hogy kiskunfélegyházi fegyverüzemükben jelenleg kilencvenen dolgoznak, de kétszáz főt fognak foglalkoztatni. Két műszakban négy év alatt tudják biztosítani, hogy minden Magyarországon használt kézifegyver – maroklőfegyver, géppisztoly, gépkarabély – hazai gyártású lesz, de már keresik a külföldi piacokat is a magyar fegyvereknek.

A miniszter végezetül a honvédelmi költségvetésre utalva – ami 2018-ban 427 milliárd forint volt, s ahhoz további 150 milliárd forint kiegészítést kaptak – azt mondta, reális cél, hogy 2024-re a költségvetésük elérje a GDP 2 százalékát, de szerinte nem ez a legfontosabb, hanem hogy “a képességek teljesüljenek”.

A Bukaresttől mintegy 75 kilométerre északnyugatra fekvő Gura Sutii faluban péntek délután az iskolából hazamenet tűnt el egy 11 éves kislány, akinek a holttestét vasárnap délután találták meg a falu közelében egy mezőn. A holttest alapján a hatóságok megállapították, hogy a kislány erőszak következtében halt meg.

A település és a szomszédos települések térfigyelő kamerái által rögzített felvételek elemzése alapján a gyanú egy Bukarestben bérelt terepjáró sofőrjére terelődött. Az iskolából hazafelé tartó kislányt az utolsó kamera a szülei házától mintegy 300 méterre látta. Több kamera rögzítette a gyér forgalmú falun áthaladó terepjárót is. A falu peremén készített felvételen a kocsi szélvédőjén a kislány ruhája színének megfelelő folt is átderengett. A gyanút az is fokozta, hogy a terepjáró az alig pár kilométerre fekvő szomszédos falu térfigyelő kameráin nem a megszokott 4-5 perccel, hanem csak bő fél órával később jelent meg.

A rendőrök a gépkocsit bérbe adó cégtől szerezték meg a bérlő holland állampolgár adatait és telefonszámát. Szombaton este – még a kislány holttestének megtalálása előtt – beszéltek is vele, de ő akkor már Amszterdamban volt. Elismerte, hogy turistaként áthajtott a falun, de tagadta, hogy találkozott a kislánnyal.

A holttest megtalálása után a román rendőrség felvette a kapcsolatot a holland hatóságokkal, és megtudta, hogy a 46 éves férfit Hollandiában szexuális bűncselekmények elkövetőjeként tartják számon.

A román hírügynökségek rendőrségi forrásokra hivatkozva hétfőn este azt közölték, hogy a holland férfi hétfőn délután autóbaleset áldozata lett. A férfi – vélhetően arra számítván, hogy hamarosan előállítják – gépkocsijával nekihajtott egy, a szembejövő forgalomban közlekedő kamionnak, és a helyszínen meghalt.

Ismét magánszemélyek magánkiadása révén bővülhet ismeretünk a közelmúlt hadtörténetnek kulcsfontosságú témájáról, a bő harminc éven át Magyarországon állomásoztatott szovjet nukleáris fegyverekről. Az angol nyelven, Oksnar - Fully Assemled State   Soviet Nuclear Weapons in Hungary 1961-1991 címen megjelent kötet Becz László, Kizmus Szabolcs és Várhegyi Tamás munkáját dícséri. Nyugodtan mondhatom, hogy a számos kutatási novumot is tartalmazó műnek minden érdeklődő polcán ott a helye, még ha a laikusok számára első pillantásra elrettentően hathat is részletessége, mélysége. Hozzáférhető a sovietnukesinhungary@gmail.com illetve a sites.google.com/view/nuclear-weapons-in-hungary útján.

Zord 

A két elnök találkozójának napirendjén részben azok a témák szerepelnek, amelyekről szeptember elején tárgyaltak volna Varsóban. Trump akkor a Floridát fenyegető hurrikán miatt elhalasztotta látogatását.

Krzysztof Szczerski elmondta: a hétfőn aláírandó dokumentum az amerikai haderő lengyelországi állomásoztatásának konkrét helyszíneiről szól, és megerősíti a Trump és Duda által júniusban aláírt, az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének növeléséről szóló nyilatkozat azon pontját, amely szerint Lengyelországban amerikai hadosztály-parancsnokságot létesítenek.

A júniusi nyilatkozat értelmében ezer katonával megemelik a Lengyelországba 2017-ben állandó rotációs jelleggel telepített, jelenleg 4500 fős amerikai alakulat létszámát. Az amerikai hadosztály-parancsnokság létesítése mellett a dokumentum az MQ-9 típusú, felderítő-csapásmérő, pilóta nélküli repülőgépekből álló század telepítéséről, továbbá egy szállítási légibázis, valamint az amerikai haderőt támogató infrastruktúra létesítéséről is szól.

Az amerikai katonák hat nyugat-lengyelországi támaszponton állomásoznak, és amerikai parancsnokság alatt működik a kelet-lengyelországi Orzyszba telepített nemzetközi NATO-zászlóalj is. Lengyelország egy hetedik, egyelőre meg nem nevezett helyszínt javasolt újabb amerikai katonák állomásoztatására.

A szeptember 23-28. között, hétfőtől szombatig tartó rendezvénysorozatot az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) rendezi, de további tucatnyi más szervezet is részt vesz a programokon. A témahét hétfői, központi nyitó sajtótájékoztatóján Molnos Dániel, a MABISZ főtitkára elmondta, idén már a 25-30 ezer főt is elérheti a programokra ellátogatók száma.

Hozzátette: a rendezvény célja, a mindennapok biztonságának erősítése, így szó lesz például a közlekedésbiztonságról, a kerékpárok, valamint az új közlekedési eszközök biztonságos használatáról, vagy a tűzmegelőzésről. Felhívta a figyelmet, hogy tovább egyszerűsödött az e-kárbejelentő. Így már külföldi, biztosítatlan-, teherautó-, vagy munkagép által okozott károkat is be lehet jelenteni az applikációval. Az alkalmazást megjelenése óta több mint 220 ezren töltötték le, és több mint 4200 kárbejelentés érkezett e-kárbejelentőn keresztül a biztosítókhoz.

Molnos közölte: a héten a MABISZ oktatási szakértői különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában hozzák közelebb az iskolásokhoz a biztonság témáját. Töreki Sándor országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a mindennapok biztonsága egyre jobban beépüljön a közoktatás rendjébe is.

A rendezvény akkor érheti el célját, ha minél szélesebb rétegekhez eljut. Az iskolakezdési időszakban is fontos a balesetek számának csökkentése, a gyermekeknek ismerniük kell a veszélyhelyzeteket, hogy azokat elkerüljék – mondta Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma családpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a munkahelyi biztonság minden ágazatban fontos, a mezőgazdaságban vagy az építőiparban tanácsadással segítik a balesetek megelőzését.