Biztonságpolitika

Felfüggesztette a Heves megyében található pizzakészítéssel és házhoz szállítással foglalkozó Ász Konyha Kft. tevékenységét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután a hivatal szakemberei számos súlyos higiéniai hiányosságot tártak fel a helyszíni ellenőrzésnél – közölte a Nébih.

A pizzakészítő üzemben több helyiségben erősen szennyezett volt a padozat, az oldalfal és esetenként a mennyezet is, de olyan helyiségeket is találtak a Nébih ellenőrei, ahol pizzásdobozokból készítették a mennyezetet. A főzőkonyhában koszosak voltak a hűtőterek, néhány helyiségben a polcok is, sőt a higiénikus mosogatás és kézmosás feltételei sem voltak mindenütt adottak.

Mindezeken túl szennyezett volt a sütő, a szeletelő, a daráló, a darálóhoz használt tömőfa, a dagasztógép, a tésztanyújtó gép, továbbá a pizzatészta tárolására szolgáló műanyagládák is – közölte a Nébih. Az élelmiszerkezelésre szolgáló helyiségekben esetenként a technológiához nem kapcsolódó eszközöket tároltak, de még rovar- és rágcsálóirtásra használt méreganyagot tartalmazó doboz is akadt.

A Nébih az élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságok miatt az egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztette. Ezen túlmenően a hatóság 10 tétel nem nyomonkövethető és 5 tétel lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert azonnali hatállyal kivont a forgalomból és elrendelte az állati eredetű élelmiszerek megsemmisítését.

Az egység az élelmiszerbiztonsági hiányosságok maradéktalan kijavítása után, a hatóság kedvező eredményű helyszíni szemléjét követően folytathatja a tevékenységét – olvasható a hivatal közleményében.

Egy óvónőt és élettársát azzal gyanúsítanak a rendőrök, hogy abuzálták a nő unokahúgát, a férfi saját gyermekükkel is folytatott szexuális cselekményeket, emellett a nő a rábízott óvodásokról is készített gyermekpornográf felvételeket – olvasható a police.hu-n.

A közlemény szerint még 2019-ben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya – az Europollal és több külföldi társszervvel együttműködve – megállapította a két gyanúsított személyazonosságát, akik a dark weben különböző pedofil fórumokon terjesztették a szexuális visszaéléseikről készített gyermekpornográf felvételeket.

A cselekmények sértettjeit a rendőrség az illetékes hatóságok bevonásával biztonságba helyezte. A nyomozók az eljárás során bizonyítékokat találtak, hogy a gyanúsított óvónő a munkahelyén is készített pornográf felvételeket több rábízott óvodásról. A gyanúsítottak lakóhelyén megtartott kutatás alkalmával a nyomozók informatikai eszközöket foglaltak le, amelyeken különböző vizsgálatokat követően további gyermekpornográf tartalmú kép- és videofelvételeket találtak.

A férfival és a nővel szemben szexuális erőszak és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást befejezték, a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldték meg az illetékes ügyészség részére – áll a közleményben.

A biztosítók az elmúlt hétvége szélviharai után több százmillió forintnyi kárral számolnak, kifizetéseik összege az időjárás miatt idén már majdnem akkora, mint tavaly a nyári viharszezont követően – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A Mabisz összesítése szerint csaknem másfélezer káreseményről értesültek a biztosítók, és nem zárják ki, hogy lesznek még újabb bejelentések. Az eddigiek alapján a viharok elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét érintették, különösen Mátészalka és Fehérgyarmat környékét, illetve Debrecent, de Budapesten és Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is voltak károk. A rendkívüli időjárás főképp tetőket és kéményeket rongált meg – írták.

A közlemény szerint a február közepén bekövetkezett időjárási katasztrófa után csaknem 3 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, és még nem kezdődött el a nyári viharok időszaka, amely tavaly májustól augusztusig 4,1 milliárd forint kárt okozott.

A biztosítók tapasztalatai szerint az online megoldások iránt az utóbbi hetekben egyre nagyobb az érdeklődés. A Mabisz ezért arra számít, hogy a biztosítási ügyintézésben is felgyorsulhatnak a fejlesztések, és teret nyerhetnek az ügyfélbarát megoldások.

 

A Hong Kong-i Egyetem felkért, hogy tartsak előadást az amerikai-kínai kapcsolatok elmúlt ötven éves történetével kapcsolatos kutatásaimról bachelor és master képzésben részt vevő hallgatóiknak. A felkérést nagy örömmel vállaltam, hiszen Lami Kim professzor asszonytól, régi barátomtól és Fletcher School-beli kollégámtól érkezett. Ez volt az első olyan előadás, amelyet a Zoom segítségével, virtuálisan tartottam. Az előadás végén nagy örömmel tapasztaltam, hogy a hallgatók kérdései azt tükrözték: még így virtuálisan is átjött számukra az előadásom lényege, valamint számomra kiderült, hogy a nemzetközi kapcsolatok tudományában felkészült közönségnek beszélhettem.

Az előadásról készült elvételt a fenti videóra kattintva tekinthetik meg.

Előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség az ellen a 17 éves diák ellen, aki tavaly decemberben tanórán megkéselte osztályfőnökét egy győri szakközépiskolában – közölte a megyei főügyész.

Takács Péter közleménye szerint a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának tanulója december 5-én a második tanórán hármas érdemjegyet kapott korábbi matematika dolgozatára, amely annyira felzaklatta, hogy azt mondta osztálytársainak, le fogja szúrni a tanárnőt.

A fiú kijelentését a társai nem vették komolyan, mert korábban is mondott már hasonlókat, emellett a tíz centiméter pengehosszúságú kését is mutogatta már nekik. A következő dupla angolóra végén, miközben osztálytársai a tanár engedélyével az ötödik órában írandó fizika dolgozatra készültek, zenét hallgatott és azt mondta, hogy “nem tanul, mert nem lesz óra és dolgozat sem”, az óra végén pedig elajándékozta fülhallgatóját, azzal a kijelentéssel, hogy “neki arra már nem lesz szüksége”.

Az ötödik, fizikaóra elején a fiú azt mondta a padtársának, hogy “megvan a terv”, majd azt színlelve, hogy a füzetében szeretne mutatni valamit a tanárnőnek, kiment hozzá és odaadta a füzetét. Abban a pillanatban osztályfőnöke mögé lépett és bal oldalán, lapockatájékon hátba szúrta. A tanárnő a földre rogyott, a diák pedig mellé guggolt és a feje fölé emelt késsel még kétszer lesújtott a nő nyaka és mellkasa felé.

A fiút az egyik osztálytársa fékezte meg, aki elvette tőle a kést. Miután a vádlottól megkérdezte, hogy miért csinálta, azt felelte, hogy “majd ebből tanul, elegem van a tanárnőből”. Az 51 éves tanárnő életveszélyes állapotba került, légmell és vérmell alakult ki nála, bal tüdeje összeesett, több végtagja is sérült és nem zárható ki maradandó fogyatékosság kialakulása.

A vádirat szerint a jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló fiatalkorú fiú átlagot meghaladó értelmi képességgel rendelkezik. Bűncselekményéért tizenöt év szabadságvesztés is kiszabható.

2005 novemberében nem tipikus vendégek jelentek meg a kecskeméti zónában a Long Fall 05 gyakorlat keretében. A francia haditengerészet (Marine National) 11F századának modernizált Super Etendardjai (Super Etendard Modernisé - SEM) repültek együtt a helyi MiG-29-esekkel és Albákkal. 

Egy harci 29-es vezeti a köteléket, aszimmetrikus R-27 súlymakett/UZR-73 függestménnyel, őt követik a SEM-ek, a vezér hasán egy Damocles célzókonténer, egyébként meg Magic imitátor/Barracuda zavarókonténer függesztménnyel (a pótosokon kívül persze). 

Zord

Koronavírus az iszlám szemszögéből

Az iszlám vallás már másfél évezrede meghatározó tényezője a nemzetközi kapcsolatok alakulásának és napjainkban a vallási alapú konfliktusoknak is komoly táptalaját képezi. Mint minden világméretű szerveződés esetében, így az iszlámban is vannak olyan radikális szegmensek amelyek minden eszközt igyekeznek megragadni és felhasználni saját érdekeik érvényesítésére és meggyőződéseik hirdetésére.
Nincs ez másképp a napjainkat jellemző és hónapok óta húzódó koronavírus-járvány esetében sem. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ugyanis a koronavírus miatt kialakult helyzetet akarja kihasználni, hogy újból megtámadja a keresztény világot. Ezt támasztja alá a szervezet hetente megjelenő magazinjában az al-Nababban kiadott legújabb cikk. A cikk szerint ugyanis a koronavírus a „keresztesek legrosszabb rémálma”, melyet Allah szabadított a világra, hogy a keresztények minél többen szenvedjenek és hunyjanak el.
A nemzetközi és hazai elemzők ezt úgy értelmezik, hogy az ISIS nyíltan felszólította híveit a keresztény világ elleni terrortámadások végrehajtására amely tényleges és komolya fenyegetést jelent Európa számára. Továbbá az időzítés sem véletlen, hiszen a járványhelyzet nem csak az keresztény államok hatóságainak figyelmét köti le, de egyúttal a védekezés miatt megroppant gazdaságokból is kevesebb pénzt fordítanak a terrorizmus elleni küzdelemre.
A cikk érdekessége, hogy konkrét instrukciókat tartalmaz a koronavírus elleni védekezésre és felszólítja a híveket arra, ha megbetegednének kerüljék el az ISIS irányítása alatti területeket csökkentve ezzel az iszlámhívők megbetegedésének lehetőségét. Illetve megtiltotta, hogy ezek az ISIS tagok az európai államokból hazatérjenek.
Jóformán tehát a cikk formájában a vezetők egy koronavírus elleni védekezési kézkönyvet továbbítottak a hívek felé – különös figyelmet fordítva annak a hangsúlyozására, hogy az imádság megvédi az iszlamistákat a megfertőződéstől –, kiegészítve ezt azzal a ténnyel, hogy aki keresztény államban van azt cselekvésre sarkallják az iszlám vallás értékeinek védelme érdekében.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Az Iszlám Állam hivatalos televíziója éppen közfeladatot lát el – bemutatásra kerül, hogy a koronavírust “hogyan küldte Allah a hitetlenek számára büntetésül” (Forrás: Foreign Policy)

Koronavírus és a kereszténység kapcsolata – afrikai kitekintés

Az Etióp Katolikus Egyház híveinek száma manapság meghaladja az 1,3 millió főt, ez a kelet-afrikai állam lakosságának 1,2 %-át teszi ki. A katolikusok szétszóródva élnek a déli szövetségi államokban, illetve Adigrat település környékén. A hegyvidékeken élő irob pásztornép is teljes mértékben katolikus vallású. Az egyházközösség több felsőoktatási intézményt, iskolát adott az államnak, valamint kiállt a nemzeti egység és a béke megteremtése mellett. A szomszédos muszlim többségű Szomáliából és Szudánból egyre több bevándorló érkezik az országba, akik között feltehetően jelentős számban érkeznek szélsőségesek (így például dzsihadisták) is. A szintén szélsőséges Szomáliában működő al-Shabaab terrorszervezet többször hajtott végre támadásokat a határvidékeken etióp katonák és civilek ellen.

Az Open Doors (egy keresztény emberi jogi nonprofit szervezet éves világfigyelő listával, amely a keresztényeket sújtó, vallási intoleranciára visszavezethető bántalmazásokat igyekszik globálisan felmérni) legújabb és legfrissebb híreiben felhívja a figyelmet arra, hogy az afrikai keresztényeknek igen nehéz sorsuk van manapság, hiszen kettős veszélynek vannak kitéve: a heves keresztényüldözéseknek és a koronavírusnak. A lista szerint a keresztények a legveszélyeztetettebb helyzetben Etiópiában, Szudánban, Nigériában és Szomáliában vannak. Míg a járvány jelentősen sújtotta már Európát, Észak -Amerikát, Ázsiát, addig Afrika még csak a pandémia legelején tart.

A szomáliai al-Shabaab félkatonai szervezet egy felhívásában az alábbi kiírás szerepel: „Óvakodjon mindenki az olyan fertőzéstől, mint a koronavírus, mert ezt a keresztes lovagok – azaz keresztények – seregei hurcolják be az országba” – számol be róla a Felvidék.ma híroldal. Nemcsak Szomáliában fordul elő, hogy a keresztényeket teszik bűnbakká a koronavírus járványért. Ugyanez megtörtént Burkina Fasóban, Ugandában, Etiópiában azonban a kormányzat által biztosított segélyekből jellemző módon kihagyják a keresztényeket.

További felhasznált irodalom: Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019 (Ujházi Lóránd, Kaló József, Petruska Ferenc; Háttér Kiadó, 2019)

Írta: Németh Csenge

Az al-Shabaab terrorista szervezet katonai szóvivője épp bejelentést tesz Mogadishu (Szomália) déli részén (Forrás: Reuters/ Feisal Omar)

Az Iszlám Állam a Fülöp-szigeteken

2020. április 17-én a Fülöp-szigeteken tűzharc tört ki a hadsereg felderítői és nagyjából 40, az Iszlám Államhoz hűséges Abu Sayyaf milicista között (utóbbiak között feltehetően magas rangú parancsnokok is jelen voltak). A helyszín a Mindanao-szigeten található Danag falu közeli erdős hegyoldal volt. Az egyórás összecsapás során 11 katona vesztette életét és további 14 sebesült meg. A dzsihadisták veszteségeiről nincs adat, de a vérnyomok tanúsága alapján a terroristák között is számos halálos eset és sérülés történhetett. A harcnak végül a milícia harcosainak visszavonulása vetett véget. Az elfogásukra tett kísérletek sikertelenek voltak.

A Fülöp-szigeteken nem maga az Iszlám Állam van jelen, hanem különböző iszlamista csoportok, mint a már említett Abu Sayyaf vagy a Bangsamoro Islamic Freedom Fighters, amelyek az előző évtized közepe felé hűségükről biztosították az ISIL-t. A legjelentősebb probléma, hogy fő felvonulási területük a keresztények által sűrűn lakott déli régió.

Mindanao-szigetén nem ez volt az első ütközet a dzsihadisták és hadsereg között. A sziget 2017 és 2019 között az ún. „martial law” (katonai közigazgatás) értelmében katonai ellenőrzés alá került, amelyet az ISIL-hoz hű dzsihadista milíciák jelenléte, illetve az általuk Marawi városa ellen elkövetett támadás indokolt. Ennek feloldása végül a lakosság elégedetlenségével és a törvény legitimitásának kérdésessé válásával történt meg tavaly december 30-án. Ennek hatására a térségben újra aktivizálta magát több iszlamista  csoport, újraindult a kalózkodás, illetve március 6-án egy, a mostanihoz hasonló lövöldözés történt.

A déli sziget katonai vezetője hangsúlyozta, hogy továbbra is fenntartják a biztonsági intézkedéseket, amelyeket korábban vezettek be, hogy le tudjanak számolni a terrorizmus fenyegetésével. Kormányzati szinten újra a „martial law” bevezetését helyezték kilátásba, ám nem ez élvez elsőbbséget, hanem a lakosság fegyelmezetlensége miatt a koronavírus járvány legyőzése érdekében hozott intézkedések.

Írta: Patocskai Péter

A fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte (balra) kezet fog a Moro Iszlám Felszabadító Front vezetőjével, Murad Ebrahimmal (jobbra) Manilában, egy állami rendezvényen, február 22-én, 2019-ben. (Forrás: AFP/ Noel Celis)

Iszlamista terror a Száhelben

A koronavírus elérte Afrikát is, és ezzel olyan területeket, mint a Száhel-övezet, amely napjainkban hosszú ideje biztonsági szempontból az egyik legveszélyeztetettebb területnek számít a kontinensen. Túl korai lenne még megmondani, hogy a vírus terjedését milyen mértékben tudják majd kihasználni az iszlamista terrorszervezetek, de az már most megállapítható, hogy a fertőzés nyomán kialakuló egészségügyi és gazdasági krízishelyzet okozta káosz kedvező környezetet biztosít számukra ideológiájuk és ezzel együtt befolyásuk kiterjesztésében.

Számos afrikai állam már a vírus előtt is kiszolgáltatott volt a dzsihadista erőszak számára. Ez számos nehézséget okozott a katonai erők megfelelő alkalmazásakor a terror-ellenes műveletek során. Március végén, a Abubakar Shekau által vezetett Boko Haram harcosai kilencvenkettő csádi katonát öltek meg egy rajtaütésben a Csád-tó környékén, melyet ezt követően a kormány harci övezetnek nyilvánított és szabad kezet adott a hadseregnek az offenzíva megindításához. A válaszcsapás nem is maradt el, és a hadsereg szóvivőjének elmondása szerint, az operáció során ezer harcost ártalmatlanítottak a térségben (a saját veszteség ezzel szemben ötvenkét fő volt). A csádi tevékenységével párhuzamosan negyvenhét nigériai katona is életét vesztette az Iszlám Állam nyugat-afrikai sejtjének támadásában, továbbá a hírhedt terrorszervezet közép-afrikai tagjai, pedig egy stratégiai fontosságú kikötő felett vették át az uralmat Mozambikban.

A kameruni kormány is felszólította az ország Nigériával közös határvidékén fekvő falvak lakóit, hogy térjenek vissza otthonaikba. A falusiak félelmét egy a Boko Haram által végrehajtott terrortámadás váltotta ki, amely során 2 fiatal öngyilkos merényletet hajtott végre Blama Kamosulu faluban. A falusiak a Boko Haram előnyomulásától tartva a közeli erdőkbe menekültek. A kameruni vezetés a térségbe vezényelte a hadsereg alakulatait, és a velük történő együttműködésre kéri a lakosságot.

Az al-Kaida szintén kihasználta a helyzetet, és Maliban aktivizálta magát. Akciójuk során, mintegy huszonkilenc főt öltek meg a hadsereg kötelékéből (mely állandó harcot folytat mindkét terrorszervezettel, folyamatos veszteségeket szenvedve).

Egy valószínűsíthető terrortámadás során legalább 10 ember vesztette életét a Mali központi régiójában található Bandiagarát körülvevő falvakban is. A szemtanúk elmondása szerint az elkövetők motorokon érkeztek, és a támadás végeztével a falukból elhajtottak 500 marhát is.  A térség vezetője Ali Dolo szerint az elkövetők a nomád fulani etnikumhoz tartoznak, akiket már többször megvádoltak a terroristák támogatásával.

A kialakult állapotot nem könnyíti meg az arra utaló egyre több jel sem, hogy a küldő országaik otthoni nehézségei miatt, a brit és amerikai csapatokat visszavonják a térségből, ezzel még több helyet engedve a szélsőségeseknek. Ezzel szemben a francia védelmi miniszter megerősítette, hogy a legnagyobb külhoni katonai missziójuk, 5100 katonával a régióban marad és felveszi a küzdelmet a dzsihadistákkal.

Írta: Hende Olivér és Párducz Árpád

Csádi katonák várnak a Boko Haram elleni hadművelet elindítására a Csád-tó közelében. A terrorszervezet március 23-i támadásával 92 katonát ölt meg, mely a valaha volt legmagasabb számú hivatalos tiszti állományú áldozatszámuk (Forrás: AFP/ Audu Marte)

Húsvét és Pészah a digitális egyház korában

A koronavírus-járvány következtében meghozott intézkedések a vallási közösségek életét is erősen befolyásolták, hiszen világszerte számos állam kijárási korlátozást vezetett be, ami azt jelenti, hogy csak alapos indokkal (élelmiszervásárlás, gyógyszertár, munka) lehet elhagyni a lakóhelyet. Ezen szabályok betartatása azonban komoly kihívást jelentett a kormányoknak, főleg az ünnepi időszak alatt.

A Vatikán március közepén jelentette be, hogy a húsvéti szenthét során rendhagyó módon a hívők nélkül fogja az egyházi eseményeket megrendezni. A zárt ajtók mögött megrendezett szertartásokat az internet segítségével, élő közvetítéssel juttatták el a hívőkhöz. Az online istentiszteletek során előfordult már néhány megmosolyogtató esemény, például március végén egy olasz pap a Facebook segítségével misézett, azonban véletlenül bekapcsolva maradt a filter opció, így a pap animált sisakban, napszemüvegben vagy éppen kalapban vezette le a szertartást.

A zsidó húsvét, a Pészah is hasonló körülmények között került megrendezésre. Izraelben is kijárási tilalmat vezettek be az ünnepi időszak során, azonban a kormány nagyobb ellenállásba ütközött, ugyanis a lakosság nagy része nem volt hajlandó karanténban tölteni a kivonulás ünnepét. Bné Brak városát rendőri zárlat alá kellett helyezni a vírus gyors terjedése miatt, ugyanis az emberek a rendeletet figyelmen kívül hagyva folytatták a csoportos imádkozást.

Összességében elmondható, hogy a vallási vezetők jól reagáltak a korlátozásokra; felszólították a híveket a rendeletek betartására, és a szertartások digitális megrendezésével igyekeztek segítséget nyújtani ebben a nehéz időszakban. A kormányokra nagy felelősség hárul, hogy meggátolják a vírus terjedését, ezért mindent megtesznek, hogy a vallási közösségek is betartsák a szabályokat. A görög hatóságok például drónokat telepíttettek a templomok közelébe, hogy megfigyeljék az egyházakat, valamint utcai járőröket alkalmaztak a húsvéti ünnepségek alatt, meggátolva így a hívek csoportos gyülekezését. Egy francia templomban nagy felháborodást keltve fegyveres rendőrök zavarták meg a misét, ugyanis bejelentést kaptak arról, hogy több ember tartózkodik a templomban a megengedettnél. Kérdés az, hogy az ehhez hasonló szituációk okozta feszültség mikét fogja alakítani az egyházi közösségek és a hatóságok kapcsolatát.

Írta: Ács Nóra

Ultraortodox zsidó férfi imádkozik a háza udvarán az izraeli Bnei Brakban 2020. április 14-én, miután Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök szigorú kijárási korlátozásokat vezetett be a koronavírus-járvány miatt. A korlátozások érvényben maradnak a nyolcnapos zsidó húsvét, a pészah ünnepének végéig, így a zsinagógák sem nyitnak ki.
(Forrás: MTI/AP/Oded Balilty)

A hindu nacionalizmus iszlám- és kereszténységellenessége

Április elején a Tablighi Jamaat muszlim tömegmozgalom Delhi Nizamuddin negyedében tartott többhetes ünnepének eredményeképpen az Indiában diagnosztizált új típusú koronavírusos megbetegedések száma megugrott. Ez a hatóságok szerint azzal magyarázható, hogy a szervezet március 3-án kezdődő többhetes ünnepségének még akkor sem vetettek véget, amikor India március 24-én bejelentette a vírus miatt meghozott első korlátozásokat. Felmerült továbbá az is, hogy a fertőzést a külföldről érkező, többek között bangladesi, indonéz, kirgiz, vagy maláj papok vihették be Indiába.  Ezen okoknál fogva a muszlim mozgalom tagjai ellen elkövetett ellenséges fellépések száma is emelkedni kezdett. Először csupán az interneten jelentek meg az iszlámellenes posztok, hashtagek, majd a Bharatiya Janata kormánypárt minisztere Mukhtar Abbas Naqvi a muszlim gyülekezést egyenesen egy tálib bűnténynek nevezte. A  konfliktushelyzet heteken át elhúzódott: április 16-án a Tablighi Jamaat helyi vezetőjét, Muhammad Saad Khandalwit gyilkosság vádjával előállították, illetve a vallási ceremónia 25 résztvevőjét letartóztatták.

Azonban a hindu nacionalizmus megerősödése a muszlim lakosság egyre nagyobb részének is terhet jelent: a vallási indíttatású fenyegetések még a koronavírus ellen küzdő orvosok, nővérek irányába is egyre gyakoribbá váltak, mert számos hindu hívő meggyőződésévé vált az, hogy a muszlimok szándékosan akarják elterjeszteni a kórt az ázsiai szubkontinensen.

A márciusban bejelentett 27, keresztényellenes atrocitás után áprilisban további hívők váltak a  hindu nacionalista támadások áldozataivá. A hónap elején erőszakos hittérítés hamis vádjával keresztényeket állítottak elő a dél-indiai Tamilnádu államban. A mintegy 30 hívőt mind tevékenységük közben, mind a rendőrségen provokálták, fizikálisan bántalmazták, de nem sokkal később szabadon távozhattak, azzal a feltétellel, hogy városukban, Viluppuramban befejezik a hinduk keresztény hitre történő térítését.

Írta: Fuksz Emese

Új-Delhi Nizamuddin kerületének kórházaiba szállítják azokat, akiken a koronavírus tünetek kimutathatók (Forrás: Dalip Kumar)

A Jehova Tanúi keresztény kisegyház üldöztetése az Oroszországi Föderációban

„Szélsőséges tevékenysége” miatt 2017-ben előbb felfüggesztette majd beszüntette az orosz legfelsőbb bíróság a Jehova Tanúi kisegyházat, mely szerinte „családokat választ szét, gyűlöletet kelt és emberi életeket fenyeget”. Az 1870-es alapítású, amerikai eredetű kisegyház a szovjet időkben is tiltott volt, 1996-os Borisz Jelcin elnök általi rehabilitációjukig tagjait Kazahsztánba és a Távol-Keletre száműzték. Jaroszlav Szivulszkij orosz Jehova Tanúi egyik főképviselője szerint a döntés „alkotmányellenes” volt, hiszen az garantálja a vallásszabadságot. A szervezet korábban betiltásra került Kínában, Észak-Koreában, Üzbegisztánban, Türkmenisztánban, Grúziában, Tádzsikisztánban, Szaúd-Arábiában, Iránban és Irakban. Moszkva a szervezet vagyonát elkobozta.

Szűk két évvel a felekezet betiltása után Oroszország kiosztotta az első börtönbüntetést is a „jehovista extremizmus” miatt. A büntetett a 46 éves Dennis Christensen dán állampolgár, akit 2017. májusában tartóztattak le. Ügyvédje szerint veszélyes precedenst teremthet az ellene folytatott eljárás. Jarrod Lopes, a kisegyház New York-i központjának sajtószóvivője február 18-án arról számolt be, hogy Szurgutban, Szibériában legalább 7 őrizetbe vett jehovistát kínoztak meg orosz rendőrök. A központ szerint a Jehova Tanúit levetkőztették, fojtogatták, megverték és fegyverrel kényszerítették az őrszobán. Az orosz hatóságok tagadnak. Március során kiosztották az első börtönbüntetést a vallás követőinek a Krímen is. Az egyik börtönre ítélt, Filatov szerint azért tartóztatták le, mert egy Jehova Tanúi Bibliát olvasott.

A világ aggodalmát fejezte ki a vallásszabadság kérdését illetően az Oroszországi Föderációban. Többek közt az Amnesty International és az Egyesült Királyság is fogalmazott meg elítélő nyilatkozatot. Utóbbi felolvasására az EBESZ-ben került sor. Fionnuala Ní Aoláin ENSZ képviselő szerint Oroszországban összekeverik a vallásszabadsághoz való jogot és az extremizmus elleni harcot, ami ilyen és ehhez hasonló áldatlan helyzethez vezet. Az orosz bíróság eközben úgy döntött, hogy megsemmisíti az ügyet, feltételesen szabadon bocsájtja a jehovistákat és új tárgyalást indít, ugyanis az előző sértette szerintük a büntetőeljárási törvényt. Sokak szerint a Jehova Tanúi elleni bírósági támadások a büntető törvénykönyv szigorítása miatt sokszorozódtak meg, szintúgy mint a kémperek, valamint a hatalom képviselőinek verbális megsértése miatt kirótt büntetések.

Írta: Gönczi Róbert

Dennis Christensent épp a tárgyalóterembe vezetik, Orjol városában, hogy meghallgassa a bírói döntést “extremista bűncselekményéről”, 2020. febr. 6. (Forrás: AFP/ Mladen Antonov)

 

Vallási kegytárgyakkal összefüggő bűncselekmények napjainkban

A vallási kegytárgyak illegális kereskedelme, feketepiacon való értékesítése, rongálása és eltulajdonítása nem új, ugyanakkor folyamatosan formálódó globális kérdés, mivel általában az összefüggő és komplex ellátási láncok mentén zajlik, gyakran kapcsolódik a szervezett bűnözői hálózatok határokon átnyúló tevékenységéhez.

A fokvárosi St. Mary katedrális hívőit megrázta a templomban, illetve az ott fellelhető használati tárgyakban és vallási ereklyékben vandálok által okozott, 100.000 dél-afrikai rand (hozzávetőlegesen 1.750.000. forintnak megfelelő) értékű rongálás. A betörés április 18-a éjjelén történt, számos, könnyen értékesíthető vallási kegytárgyat, köztük ezüst gyertyatartókat és ostyatartót, kelyhet loptak el az elkövetők. A fokvárosi egyházmegye püspöke arra kérte a helyi közösséget, hogy maradjanak erősek, majd közös imára szólította fel híveit.

Az Oxfordi Egyetem professzorát, Dirk Obbinket letartóztatták 120 ókori papiruszdarab eltulajdonítása és eladása miatt, mely Márk evangéliumának töredékét tartalmazta. A kutató az elmúlt évek során felhívta magára a hatóságok figyelmét, amikor 13 papirusztöredéket adott el az amerikai Hobby Lobby vállalat számára, mely vezérigazgatója megnyitotta (az azóta már bezárt) Biblia Múzeumot Washingtonban, ahol nemcsak lopott, hanem hamisított műalkotásokat is lefoglaltak.

A kulturális értéket hordozó ereklyék, műkincsek illegális feltárásának és kereskedelmének megakadályozását a nemzetközi közösség a Brexit során is figyelemmel kíséri. Mind az Unió, mind az Egyesült Királyság elkötelezett a kulturális örökség megóvása mellett, ebből következően az ehhez kapcsolódó illegális piacok felszámolása és pénzügyi bűncselekmények megakadályozása is prioritásként jelentkezik az elszakadási tárgyalások során. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság kiemelt helyzetben van az európai művészeti és régiségpiacon, továbbra is kulcsszerepet játszik a kulturális tárgyak tiltott ásatása és mozgatása elleni harcban az Unióból való távozást követően is.

Írta: Györgyi Dominika

A dél-afrikai St. Mary katedrális betörés és vandalizmus áldozata lett (Forrás: ANA/ Armand Hough)

Szerkesztette: Gönczi Róbert

Szándékosan két igazoltató motoros rendőr közé hajtott hétfőn egy, a menetiránnyal szemben haladó autós Párizs egyik északkeleti elővárosában, Colombes-ban. A férfit a helyszínen előállították, tettét a palesztin helyzettel indokolta – közölték francia rendőrségi források.

A támadásban az egyik rendőr könnyebben, a lábán, a másik súlyosabban, a fején sérült meg, mindkettőjüket kórházba szállították, de egyikük sincs életveszélyben. A két rendőr a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő kijárási korlátozások ellenőrzésére igazoltott autósokat, amikor este 6 óra körül egy fekete színű, BMW típusú gépkocsi elgázolta őket.

A tettes helyi lakos, akit nem messze a támadás helyszínétől őrizetbe vettek. Az ügyészség szerint a gyanúsított azonnal jelezte, hogy szándékosan hajtott a rendőrök közé. Azt mondta, hogy Palesztina helyzetét akarta megbosszulni. A feltételezett tettes otthonában jelenleg házkutatást tart a rendőrség. A gépkocsijában egy kést és egy levelet találtak a nyomozók, amelyben magára vállalata a támadást.

A 29 éves elkövető nem szerepel a titkosszolgálatok nyilvántartásában, de köztörvényes bűncselekmények miatt 2008-ban közmunkára ítélték. A gyanúsított korábban pszichiátriai krízisen is átesett, de kórházban emiatt nem ápolták, elmeállapotát kedden vizsgálja meg a rendőrség annak eldöntésére, hogy őrizetbe vétele összeegyeztethető-e az állapotával.

Az ügyben a Párizshoz közeli Nanterre ügyészségének megbízásából a bűnügyi rendőrség indított vizsgálatot, a párizsi terrorellenes ügyészség figyelemmel kíséri a nyomozást, de egyelőre nem indított eljárást.

Rasszizmus gyanúja miatt felfüggesztettek két rendőrt Párizsban
A párizsi prefektus hétfőn felfüggesztetett két rendőrt, akik ellen rasszista kijelentések gyanúja miatt eljárás indult – közölte a rendőrség. A rendőrök ellen az eljárást a Párizshoz közeli Nanterre ügyészségének megbízásából a rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN indította egy, az internetre vasárnap felkerült felvétel nyomán. A felvételen rendőrök beszélnek egy előállított emberről. “Egy ilyen bicot (az arabok pejoratív megnevezése) nem is tud úszni” – mondja a felvételen egy hang, mire valaki nevetve az válaszolja: “az ilyen elsüllyed, golyót kellett volna a lábára akasztanod”. A felvételt a Twitteren közzétevő Taha Bouhafs újságíró szerint a jelenet a Párizshoz közeli Ile-Saint-Denis-ben készült, ahol egy betöréssel gyanúsított férfit a Szajnából húztak ki a rendőrök. A férfit kórházba szállították, majd szabadon engedték.

A béketárgyalások felújítására, humanitárius fegyverszünet megteremtésére szólította a szembenálló feleket Líbiában a német, a francia és az olasz külügyminiszter, valamint az Európai Unió vezető diplomatái szombaton nyilvánosságra hozott közös felhívásukban.

Azt írták, hogy egységesen csatlakoznak António Guterres ENSZ-főtitkár és Stephanie Williams, az ENSZ-főtitkár líbiai politikai ügyeiért felelős különmegbízott hasonló tartalmú nyilatkozatához. Az uniós politikusok egyben felszólították a líbiai feleket, merítsenek ihletet a muszlim böjti hónap, a ramadán szelleméből ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjenek egy őszinte tűzszünet kidolgozására.

A dokumentumot Joseph Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Jean-Yves Le Drian francia, Luigi di Maio olasz, valamint Heiko Maas német külügyminiszter látta el kézjegyével. Líbiában áprilisban vált különösen súlyossá a helyzet, amikor annak ellenére heves harcok robbantak ki az ország nyugati részének frontvonalain, hogy az ENSZ és segélyszervezetek az új típusú koronavírus megfékezése érdekében sürgős fegyverszünet bevezetését szorgalmazták.

A világ vezetői idén januárban a német fővárosban, Berlinben megteremtették az alapjait, egy reményeik szerinti újabb békefolyamathoz.
Az EU továbbá tengeri és légi misszióba kezdett a Földközi-tenger keleti részében, hogy megakadályozza fegyverek eljuttatását a szembenálló líbiai felekhez.

Az unió ugyanakkor képtelen ellenőrizni az egyiptomi-líbiai határt, amelyen keresztül még mindig áramlik fegyver a térségbe. Az EU aggódik amiatt is, hogy a líbiai konfliktus még súlyosabbá válása tovább növeli a Közel-Keletről és Afrikából induló migránsok áradatát majd egy évtizeddel Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása után.

Több rémhírterjesztőt fogtak el derék rendőreink: egy nőt Kiskunhalason, és két férfit Nógrád megyében.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hamis információkat terjesztő nő ellen indítottak eljárást Kiskunhalason – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság. A nő a közösségi oldalán a koronavírussal kapcsolatos – a nyilvánosság számára zavart és nyugtalanságot keltő, valótlan tartalmú – videobejegyzéseket rögzített és tett közzé. A felvétel alkalmas arra, hogy az ellátórendszerbe vetett közbizalmat megingassa – írták.

A kiskunhalasi rendőrkapitányság rémhírterjesztés megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást a 32 éves helyi nő ellen, akit gyanúsítottként hallgattak ki – közölték.

Két férfi ellen is nyomoztak a járvánnyal kapcsolatos álhír terjesztése miatt Nógrád megyében – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. Dankóné Nagy Éva közölte: a köznyugalom megzavarására alkalmas fényképet tett közzé az új koronavírussal kapcsolatban március 12-én egy 28 éves magyargéci lakos az egyik legnagyobb közösségi oldalon. A fotón a gyanúsított maszkban szerepel és a címmel arra utalt, hogy koronavírussal fertőzött. A szécsényi rendőrkapitányságon rémhírterjesztés miatt hallgatták ki a férfit, aki beismerő vallomást tett.

Egy 23 éves pusztaberki lakos ellen pedig közveszéllyel fenyegetés miatt folytatott büntetőeljárást a főkapitányság bűnügyi osztálya. Ő március 17-én valótlanul állította az interneten, hogy Érsekvadkert lehet a koronavírus új epicentruma, valamint azt, hogy egy ott lakót a fertőzés miatt a balassagyarmati kórházban kezelnek, a környezetében lévők nyolcvan százaléka pedig megfertőződött. A férfit őrizetbe vették.

Csehország kész tárgyalni Moszkvával Ivan Konyev volt szovjet marsall egy prágai köztérről nemrég eltávolított szobrának Oroszországba szállításáról – jelentette ki Tomás Petrícek cseh külügyminiszter.

Ivan Konyev szovjet marsall, a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első ukrán front parancsnoka volt. A cseh főváros VI. kerületében, az Interbrigády nevű téren álló köztéri szobrát április elején távolította el az önkormányzat a marsall későbbi, 1956-os magyarországi és 1968-as csehszlovákiai negatív szerepére hivatkozva.

Az 1980-ban állított szovjet emlékmű eltávolítása a köztérről éles vitákat váltott ki a cseh közéletben, illetve a cseh-orosz kapcsolatokban is. Moszkva ezt az 1993-ban aláírt cseh-orosz barátsági szerződés megsértésének minősítette, amit Prága elutasított.

A vitatott szobor esetleges Oroszországba szállításáról első ízben a marsall unokája beszélt a cseh sajtóban megjelent interjúkban. Tomás Petrícek szerint Moszkva már megszólította a cseh védelmi minisztériumot, és jelezte: szívesen látná a szobrot Oroszország területén. Az ügy azonban Prágában a cseh külügyminisztérium jogkörébe tartozik, amely fontosnak tartja, hogy a megoldást a kétoldalú szerződések szellemében találják meg.

“Csehország nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal” – szögezte le Petrícek a Hospodárské Noviny című cseh napilapban megjelent beszélgetésben, hangsúlyozva, hogy “be akarják tartani a szerződéseket”. Konyev szobra jelenleg raktárban van, s a csehek múzeumba szánták.

Az Interbrigády tér közepén a jövőben egy új, a második világháborúnak szentelt emlékművet tervez felállíttatni a polgármesteri hivatal.

Öt év börtönbüntetéssel sújtott a Pécsi Törvényszék kedden egy szerb férfit, aki csaknem huszonhét kilogramm kannabiszt próbált Magyarországra csempészni 2018-ban.

A bíróság kedden meghozott nem jogerős határozatával különösen jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása miatt mondta ki bűnösnek és a szabadságvesztés kiszabása mellett hat évre kitiltotta Magyarország területéről is a férfit. A vádlott saját gépkocsijában próbálta Horvátországból Magyarországra csempészni a kábítószert az udvari határátkelőnél 2018 szeptemberében.

A határőrök a kocsi utasterében több autóillatosítót és légfrissítő flakont találtak, míg a padlólemezhez hajolva erős, kábítószerre utaló szagot észleltek. Kiderült, hogy az autót átalakították, csaknem 240 liternyi űrtartalmú rejtekhelyet hoztak létre. Az első ülések alatt kialakított üregekben találtak rá a növényi származékokra. A közlemény szerint a huszonhét csomag kábítószer piaci értéke megközelítette a hatvanmillió forintot.

Életének 79. évében elhunyt Kovács Tamás volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség.

Közleményükben felidézték: Kovács Tamást 1968-ban nevezték ki katonai ügyésszé a Szegedi Katonai Ügyészséghez. 1983-ban a Katonai Főügyészség főügyészségi ügyésze, majd 1986-ban a Budapesti Katonai Ügyészség vezető ügyésze, míg 1989-ben a Katonai Főügyészség főosztályvezető ügyésze lett. 1990-től 2006 októberéig a legfőbb ügyész helyettese és katonai főügyész volt, vezérőrnagyi, majd 1994-től altábornagyi rangban.

Az Országgyűlés 2006. október 9-én legfőbb ügyésszé választotta, amely posztot a hetvenedik életévéig, 2010. december 13-áig töltötte be. Kovács nyugállományba vonulása után az Országos Kriminológiai Intézet igazgatói szakmai főtanácsadója volt.

A köztársasági elnök 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. Kovács – több külföldi díja mellett – a legmagasabb jogászi és katonai elismeréseket – a Kozma Sándor-díjat, a Finkey Ferenc-díjat, a Hunyadi János-díjat, a Szalay László-emlékérmet, a “Pro Facultate” érdemérmet, “A jog szolgálatában” kitüntető címet – is kiérdemelte.

A nyugalmazott legfőbb ügyészt az ügyészi szervezet a saját halottjának tekinti – írták közleményükben.

A héten a Duna alsó vonalán, Baranya és Bács-Kiskun megyében, a Mohács és Baja közötti területen folytatódik a szúnyoggyérítési program – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel közölte: a biológiai eljárás során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt fehérjét juttatnak a környezetbe, olyat, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre ártalmatlan. A katasztrófavédelem által megbízott rovarszakértők március eleje óta rendszeresen, országszerte vizsgálják a szúnyoglárvák számát és fejlődési állapotukat. A felmérések adatai szerint a száraz időjárás miatt eddig csak néhány helyen alakultak ki a szúnyogok kifejlődéséhez alkalmas pangó vizes tenyészőhelyek – ismertette.

Hangsúlyozta, hogy a vérszívók nemcsak nádasokban, tavakban és a folyók ártereiben fejlődnek, hanem akár egy pohárnyi víz is a tenyészőhelyükké válhat. Ezért arra kérik a lakosságot, hogy a szúnyogok elszaporodásának megelőzése érdekében figyeljen mindenki a környezetére. A ház körüli vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban, ereszekben, gumiabroncsokban, madáritatókban ugyanis akár ezerszámra fejlődhetnek a szúnyoglárvák.

Hetente egyszer cseréljük le ezekben a vizet vagy fedjük le a potenciális tenyészőhelyeket – kérte a szóvivő.

A kijárási korlátozás hatására jelentősen csökkent a hazai gépjárműforgalom és így a balesetek is; a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenését ugyan nem várja, de a tavalyinál kisebb mértékű emelkedésre számít.

A szervezet jelezte: bár a káresetek száma visszaesett, az egy kárra eső helyreállítási költségek az év eleje óta meredeken nőttek. A forint gyengülése megdrágította az importalkatrészeket, emellett a legtöbb szakszerviz januárban kétszámjegyű óradíjemelést hajtott végre. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás éves átlagdíja az első negyedévben hatvanezer forint körül alakult, az áprilisban megkötött szerződések esetében sem történt visszaesés, sőt néhány százalékkal tovább emelkedtek a díjak.

A koronavírus miatt időszakosan javuló kárhányad ugyanakkor a biztosítóknak elegendő tartalékot nyújthat, hogy a tavalyi 15-20 százalékos díjemelés után az idén alacsonyabb mértékű, tíz százalék körüli legyen a díjak növekedése. Ezzel a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak szintje továbbra is a legkedvezőbbek között marad európai uniós összehasonlításban – fejtette ki a FBAMSZ.

A közlemény szerint vannak külföldi példák arra, hogy egyes biztosítók a kijárási korlátozások idején díjkedvezményt nyújtanak az autójukat nem használó ügyfeleknek. A független biztosítási alkuszok szövetsége szerint Magyarországon ilyen akciókra kevéssé lehet számítani, mert a gépjárműbiztosításoknak csak nagyon kis részénél követhető nyomon a jármű tényleges használata.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében a törvényi szabályozás nem tesz lehetővé esetleges időszakos díjvisszatérítéseket, ilyen lépésről legfeljebb a casco-díjak esetében dönthet egy-két biztosító. Azonban az ilyen akciók csak az autósok töredékét érinthetik, mert Magyarországon öt autóból egy rendelkezik casco-szerződéssel – jelezte a szövetség.

Az előző két bejegyzés után továbbra is maradunk Horvátországban, mégpedig a fővárosban, Zágrábban. A horvát légierő (HRZ - Hrvatsko Ratno Zrakoplovstvo) bázisaira mindig is nehézkes volt a bejutás, ezért amikor 2007 májusában megtudtuk, hogy a zágrábi 91. repülőbázis két nap múlva nyílt napot tart, természetesen éltünk a lehetőséggel.

A HRZ 91. repülőbázisa nem más, mint a zágrábi nemzetközi repülőtér katonai szektora. A polgári és a katonai légi forgalom Zágrábban is remekül elfért egymás mellett, és a nyílt nap bemutató repüléseit is az induló és érkező járatokhoz igazították. Ahogy az a bázisszintű rendezvények esetében általában lenni szokott, a zágrábi nyílt napot is fesztelen, laza hangulat jellemezte. A szervezők siettek leszögezni, hogy nem akartak különösebb felhajtást, pusztán a mindennapjaikba szerettek volna betekintést engedni és megmutatni a lakosságnak a bázison használt technikát.

A horvát légierő 2007-ben tizenkét modernizált MiG-21bisD-t tartott rendszerben, szükség szerint elosztva a zágrábi és a pulai bázis között. Az volt az elv, hogy egy bázis sem maradhat gép nélkül, bár a nyári idegenforgalmi főszezonban az Isztriára települt MiG-ek repüléseit a zaj miatt korlátozták.

A MiG-21-es flottában ekkor már egyetlen ex-jugoszláv gép sem maradt. A horvát MiG-21-esek kommunikációs és navigációs rendszereit érintő modernizálást a román Aerostar végezte el 2003-ban és 2004-ben. Ezt követően került a gépek típusjelzése mögé a D betű (Doraboten). A váltótípussal kapcsolatos döntést 2008 elejére várták a horvát pilóták, akik a modernizálástól függetlenül nagyjából 2010-ig számoltak a MiG-21-esekkel. Akkor még hittek abban, hogy a következő évtized elején F-16-osra vagy Gripenre ülhetnek, de mint tudjuk, ez nem következett be. Akkori beszélgetőtársaink közül többen megunták a bizonytalanságot, a katonai repülésből kiválva, a közforgalmi repülésben kerestek és találtak munkát, Airbus vagy Q400-as pilótaként folytatva pályafutásukat.

A horvát MiG-21-esek elsősorban készültséget adtak, de másodlagos feladatként megmaradt a földi csapásmérés lehetősége is. A kétezres évek közepén átlagosan évi 60-80 órát repült pilótáknak évente egyszer volt lehetőségük éleslövészetre az R-60-as infravörös rakétával és a gépágyúval. Az amerikaiakkal akkoriban nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a horvátok. Az USAFE avianói ezredével évente legalább egyszer gyakoroltak oly módon, hogy mindkét fél a saját bázisáról szállt fel, és az Adriai-tenger és a horvát lőterek felett végrehajtották feladataikat, majd ezután mindkét fél hazarepült, anélkül, hogy érintették volna egymás bázisait. (Ezen a nyílt napon szerzett ismeretségnek volt köszönhető, hogy a következő évben két napot tölthettünk Pulában, és dokumentálhattuk az Adriatic Sword 2008 horvát-amerikai gyakorlat egyes mozzanatait.)

Már a 91. repülőbázis bejáratánál is egy MiG-21UM fogadta a nyílt napra érkezőket, akik bent a zónában, közelebbről is megismerkedhettek egy MiG-21bisD-vel, fegyverzetével, katapultülésével és a pilóták felszerelésével. Egy másik, rendszerből kivont MiG-21-est darura függesztettek és a nap folyamán a tűzoltó bemutatóban kapott szerepet - a program részeként a reptéri lánglovagok habbal árasztották el a kiszolgált deltaszárnyút. A harmadik statikus MiG-et úgy állították ki a hangárban, hogy a törzs széthúzása után, különálló kocsikon, egymás mögött sorban helyezték el a hajtóművet és a törzshátsórészt. Jó ötlet volt, a laikus látogatók közelről tanulmányozhatták, hogy mi van egy MiG-21-es „hátsó felében”.

A bemutató repülésen három együléses és három kétüléses változat vett részt. A kétüléses MiG-21UMD-k egyike „Kockica”, a piros-fehér kockás MiG-21-es volt. A MiG-ek két kötelékben startoltak el. A bemutatót, amely nagysebességű áthúzásokból, orsókból és szűkített fordulókból állt, az első kötelék tartotta, a második kötelék felszállt majd eltűnt a légtérben. A demó nem volt hosszú, de a típusból egyszerre hat darabot látni-hallani a levegőben, ritkaságszámba ment már 2007-ben is.

A zágrábi katonai hangárban ott volt a légierő egykori könnyű szállítógépe, egy kétmotoros Piper PA-31T, amelyet 1999 és 2005 között használtak. Ugyancsak 2005 óta nincs rendszerben az An-2-es sem.

A horvát szállítókapacitást a 27. szállítórepülő század 1995-ben beszerzett két An-32B-je alkotta, amelyre a horvátországi klímának jobban megfelelő, az An-26-osénál erősebb, 5200 lóerős hajtóművek és a nagyobb átmérőjű légcsavarok miatt esett a választás. Az An-32-esek 2004-ben nagyjavításon és modernizáláson estek át, ekkor kapták a világosszürke festést is. A modernizálás során beépített rendszerek igazi tesztelésére 2007 tavaszán került sor. Áprilisban az egyik gép öt napra a németországi Ramsteinbe repült, hogy az USAFE személyzetével közösen gyakorolják a különböző navigációs eljárásokat. A vadászgépek mellett a szállító flotta fejlesztése is napirendre került 2007-ben, a jövőbeni nemzetközi szerepvállalások miatt 2-3 további gép  beszerzéséről esett szó akkoriban.

Zágrábban egy harmadik egység is települt, a Mi-8MTV-1-esekkel repülő 28. helikopterszázad. A helikopterekből tíz darabot modernizáltak a kétezres évek elején-közepén, és 2006-ban döntés született arról, hogy az orosz államadósság törlesztéseként tíz új Mi-171-est szereznek be. Ezek a gépek 2008-ban álltak szolgálatba és részben átvették az időközben kivont Mi-24-esek feladatait is. A helikopterek közül több is repült a nyílt napon, az egyik egy sajátos tűzoltótartállyal. A horvát fémtartály nem olyan dizájnos, mint a magyar helikopterekkel mozgatott Bambi Bucket, de ettől függetlenül ugyanolyan hatásosnak tűnt.

A nyílt nap legszínesebb szereplői a svájci gyártmányú Pilatus PC-9-esek voltak. A két gépről ugyanaz a nemzeti színű festésminta köszönt vissza, mint a Krila Oluje kötelék PC-9-eseiről. Ezzel a bemutató gépeket időnként cserélni lehet a kiképzésre használt Pilatusokkal, elosztva a bemutató repüléssel járó nagyobb igénybevételt az egyes sárkányok között.

A Pilatusok egyébként csak vendégszerepeltek Zágrábban, mivel a horvát PC-9-es flotta állandó bázisa Zadarban van, bár a kiképzési igényektől függően Pulába is gyakran települtek. A svájci típusból hármat használtan, tizenhetet újonnan szereztek be a leendő vadászrepülők haladó kiképzése céljából. A pilóták a dugattyúsmotoros típuson eltöltött 60 órás légcsavaros alapképzés után ülhettek a PC-9-esre, amelyen 130 órás haladó képzést kaptak. Az oktatói átképzés további 60 órát igényelt. 

* * *

 Fotó: Szórád Tamás

Minden eddiginél több, 1905 esetben kellett intézkedniük a rendőröknek a kijárási korlátozás szabályainak megsértése miatt a hétvégén – hangsúlyozta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője.

Lakatos Tibor ezredes úgy fogalmazott: “bár a vírus lassabban terjed, mint korábban gondoltuk, akkor sem lehetünk felelőtlenek”, és felhívta a figyelmet arra, hogy be kell tartani a kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet, valamint a polgármesterek által a hétvégére meghozott előírásokat. Az ezredes egy kérdésre válaszolva elmondta: a polgármesterek által a hétvégére hozott korlátozások célja, hogy megakadályozzák a járvány terjedését segítő magatartásokat, például a nyilvános helyeken történő csoportosulást, a vendéglátóegységek igénybevételét, vagy a közösségi közlekedés használatát.

Mint mondta, úgy látják, a polgármesterek eddig jól éltek a felhatalmazással, és olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek akadályozzák a járvány terjedését. Megjegyezte: a józan ész határain belül kell ezeket a szabályokat megalkotni. Az ezredes szólt arról is: a járványügyi helyzet lehetővé teszi, hogy enyhítsenek a kijárási korlátozás szabályain, de csak megfontoltan, alapos előkészítés után, fokozatosan lehet az intézkedéseket bevezetni, “következetesen bevezetett egyéb intézkedések” alapján.

Kiemelte: a járvány nem múlt el, de olyan ütemben terjed, ami lehetővé teszi az enyhítések bevezetését. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy nem kell számolni további korlátozásokkal, nem kell figyelni az egészségünkre, de “bizonyos szabályok között újrakezdhetünk különböző tevékenységeket”.

Arra a kérdésre, milyen szempontokat vesznek figyelembe az enyhítéseknél, azt mondta, a legalapvetőbb a járvány terjedésének üteme, a fertőzöttek száma, a súlyos állapotban lévők száma, illetve az egészségügyi ellátórendszer tartalékkapacitása. Mérlegelni kell emellett a szomszédos országok által bevezetett intézkedéseket, hiszen – mint mondta – “nem tudunk külön utakon járni”. Példaként említette, hogy az utazási korlátozások esetében Magyarországnak igazodnia kell a szomszédos országok által bevezetett enyhítésekhez. Hozzátette: figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarország a járványnak nem ugyanabban a szakaszában van, mint Ausztria.

Az ezredes egy kérdésre válaszolva elmondta, többször szóba került a 65 év felettiek kijárási idősávjának módosítása, de úgy látják, egyelőre nem indokolt ezen változtatni. Hozzátette: május 3-a után – az előre meghatározott menetrend szerint – ezen is módosítanak, azzal együtt, hogy továbbra is fontos a korosztály elkülönítése a fiatalabbaktól.

Az ezredes elmondta azt is, hogy vasárnap reggel újabb, védőfelszerelést szállító repülőgép érkezett Kínából. Az ezredes megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vesznek a védőeszközök szállításában, a vámeljárás gyors lefolytatásában és a védekezésben részt vevőkhöz eljuttatásában. Kiemelte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársainak áldozatos munkáját, akik a hétvégén is végzik a védőfelszerelések raktározását, előkészítését, szállítását.

Az amerikai kormány összesen ötmillió dollárnyi jutalmat kínál annak, aki információval szolgál az észak-koreai hackerek tevékenységéről. A kommunista ország szervezett kiberbűnözői több híres támadás és zsarolóvírus hátterében állnak.

Az amerikai kormány különböző hivatalai egy közös felhívást tettek közzé, melyben az állami támogatással működő észak-koreai kiberbűnözők által jelentett veszélyre hívják fel a világ, valamint kifejezetten a banki és pénzügyi intézmények figyelmét.

A kommunista ország nem hivatalosan ugyan, de támogatja a kiberbűnözők tevékenységét, a rossz pletykák szerint így próbálják foltozni az ország költségvetésén tátongó lyukakat. Az amerikai kormány Hidden Cobra vagyis Rejtett Kobra néven emlegeti a csoportot, a szélesebb közvélemény viszont a Lazarus csoportként vagy a Béke őrzői néven ismeri őket.

Az amerikaiak szerint a koreaiak főképp a pénzügyi intézményeket és a digitális valuta váltóit támadták meg, zsarolóvírusos támadással a kormányzati szervezetektől szereztek pénzt. Ugyanakkor kriptovalutát bányászó alkalmazásokat telepítenek a különböző országok rendszereibe, ezzel is digitális valutához jutva hozzá. Az amerikaiak becslése szerint a koreaiak minimum kétmilliárd dollárt szerezhettek ezekkel a tevékenységekkel.

Így nem meglepő, ha az amerikai kormány ötmillió dollárt hajlandó adni a nyomravezetőnek, melyet annak vagy azoknak ajánlanak fel jutalmul, akik releváns információt osztanának meg az észak-koreai hackerek tevékenységével kapcsolatban. A zárt közösségben tevékenykedő hackerek működését kevés kívülálló ismerheti, így lehet, hogy ez az összeg felhívás egy belső informátornak, hogy adja át társait.

A felhívás szerint a koreaiak folyamatosan támadják az amerikai és más országok kormányzati és katonai hálózatait, ahogy a kritikus infrastruktúrának minősülő iparágakat is össztűz alatt tartják, céljuk ebben az esetben az adatok ellopása, a megcélzott intézmények tevékenységének ellehetetlenítése.

Korábbi hírek szerint a kommunista országban a katonai hackereket az ország elitjébe sorolják, és folyamatosan képzik ki őket erre a tevékenységre. Szakértők szerint 2014-ben ők jutottak be a Sony Pictures hálózatába, majd 2017-ben ők álltak a világszerte nagy károkat okozó WannaCry zsarolóvírus mögött. Ugyanakkor ők működtetek egy olyan csalássorozatot, amelyben ATM-ekből vehettek fel pénz. A közel-keleti ipari és energetikai cégeket pedig a Zerocleare adattörlő kártevővel célozták meg — olvasható a G Data hírlevelében a TheHackerNews-ra hivatkozva.

Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie – mutatott rá az ukrán külügyminisztérium vasárnap, a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű harminc kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a harminc kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont hatvan kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével.

“A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy +fekete lyukból+ biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa” – hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint száz évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek. “A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége” – fogalmazott az államfő.

A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak el a lángok.

Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így nagyon gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.

Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust.

Indiaikender-ültetvényt számoltak föl a rendőrök egy hódmezővásárhelyi házban, ahol a házkutatás során 137 gramm amfetamint is lefoglaltak – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Szabó Szilvia közölte, a rendőrök pénteken tartottak kutatást a férfi lakóhelyén. A ház egyik szobájában és az udvaron 23 indiai kender növényt, valamint azok neveléséhez szükséges eszközöket, berendezéseket, kiegészítőket találtak. A hűtőszekrény fagyasztóládájából, egy tejfölös dobozba csomagolva 137 gramm amfetamin került elő.

A férfi ellen termesztéssel, tartással elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás – tudatta a százados.