Biztonságpolitika

“Az államfő kívánságával összhangban a művészeti tanács úgy döntött, hogy nem fogja felhelyezni (a mozaikot a szentélyben)” – mondta a püspök, aki egyben a katonai főtemplom plébánosa is.

Az elmúlt napokban az orosz sajtóban feltűnést keltett egy fotó, amely az épülő templomnak a Krím félsziget 2014-ben történt visszacsatolásának tiszteletére készülő mozaikképét ábrázolta. Ezen Putyiné mellett megjelent Szergej Sojgu védelmi miniszter, Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház és Vjacseszlav Vologyin, az alsóház elnöke, Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonségi Szolgálat (FSZB) igazgatója és Valerij Geraszimov vezérkari főnök képmása is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap azt mondta, hogy Putyin tudomást szerzett az őt ábrázoló mozaikról, ám úgy gondolja, hogy bár “a jövő nemzedékei egy nap még hálásak lesznek” a mostani orosz vezetés teljesítményére, de ezt ma még korai lenne kifejezni. Sztefan püspök pénteki nyilatkozata szerint a mozaikot – az ezzel ellentétes állításokkal szemben – még nem helyezték el a templomban, a nagy feltűnést keltő fotó még a műhelyben készült.

A templom dekorációjában egyébként az orosz hadtörténet jeles alakjai, így Szuvorov, Kutuzov, Nahimov, Dmitrij Donszkoj és Alekszandr Nyevszkij alakja mellett megjelenik majd Joszif Sztálin szovjet diktátoré is, a második világháború európai szakaszának lezárását követő, a moszkvai Vörös téren megtartott győzelmi parádéval a háttérben.

Az orosz fegyveres erők orosz-bizánci stílusban megépített, a kereszttel együtt 95 méter magas főtemplomát az eredeti tervek szerint május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulóján szentelnék fel.

Az Interfax hírügynökség szerint az eseményt június 24-re, a Vörös téren a hitlerizmus feletti diadal megünneplésére 1945-ben megtartott parádé évfordulójára vagy szeptember 3-ra, a második világháború lezárásának Oroszországban ünnepelt napjára helyezik át. Az angol nyelvű ellenzéki The Moscow Times azonban úgy értesült, hogy a templomavatást annak ellenére a korábban kitűzött napon fogják megtartani, hogy a katonai díszszemlét a járványhelyzet miatt későbbre halasztották.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az építési munkálatok határideje szerdán jár le.

A hatezer ember befogadására alkalmas templomot a hivatalos tájékoztatás szerint a magán- és céges adományok számára létrehozott, 3,6 milliárd rubeles (mintegy 15,5 milliárd forintos) Feltámadás jótékonysági alapból építették fel. A szentély 80 tonnás központi kupoláját tavaly novemberben emelték a helyére a 19,45 méteres átmérőjű toronydobra. A templomnak hat aranyozott, ötvözött acélvázú kupolája van. Mindegyiket a fegyvernemek védőszentjeinek szentelték. A templom harangegyüttesének összsúlya több mint húsz tonna. A győzelem motívumaival díszített 18 harangot, amelyek közül a legnagyobb 8,5 tonnás, a voronyezsi Anyiszimov öntöde készítette el. A harangtorony magassága, a jubileumra utalva, szimbolikusan 75 méter. A templomhoz vezető Emlékezet útja elnevezésű galéria hossza 1418 méter – a Szovjetunió számára ennyi napig tartott a második világégés. A háborút megjárt 30 millió szovjet katona emlékét multimédia standok fogják felidézni. A lépcső kialakításához felhasználták a náci Németország hadseregétől, a Wehrmachttól zsákmányolt fegyverek és lőszerek beolvasztott fémét.

A templom felépítésének tervét a moszkvai katonai tárca vezetője, Szergej Sojgu hadseregtábornok 2018 szeptemberben hozta nyilvánosságra. Az orosz fegyveres erők egyébként annak az évnek az augusztusában tartottak első ízben gyakorlatot a csapatok erkölcsi és pszichológiai készenlétének biztosítására, a hadsereg és a hadiflotta tábori lelkészeinek részvételével. Sojgu szerint a személyi állomány körében végzett lelki és felvilágosító tevékenységben “felbecsülhetetlen” szerepük van a katonaság ortodox templomainak. A hadsereg főtemploma egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.

Szuronkai 2008-ban szerzett diplomát a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A főigazgatóság ingatlangazdálkodási, beruházás-szervezési és projektelszámolási főosztályának állományába 2016. október elsejével került, közbeszerzési referensi munkakörbe. Temetése 2020. május 7-én 12 órakor lesz Miskolcon, a Mindszenti temetőben (3530 Miskolc, Mindszent tér 6.).

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár korábban elmondta, eredetileg 113 387-en jelentkeztek a vizsgákra, köztük voltak olyanok is, akik előrehozott érettségit tettek volna, hivatalból 26 638 vizsgázót töröltek a névsorból. Az érintett diákok 97 százaléka érettségizni akar, a vizsgáktól – a rendelkezésre álló ötnapos határidő alatt – a jelentkezők mindössze három százaléka, 2455 érettségiző lépett vissza – ismertette.

Az írásbelik előtti időszakban sűrűbben járnak majd a tömegközlekedési eszközök, a vizsgahelyszínek környékén rendőri felügyelet lesz, valamennyi vizsgázónak maszkot, a tanároknak pedig kesztyűt is biztosítanak. Az államtitkár hangsúlyozta, semmilyen szankció nem éri azokat, akik a vizsgák előtt gondolják meg magukat, nekik csak annyi dolguk van, hogy nem jelennek meg a vizsgán. Ha pedig az adott vizsga díját már megfizette, akkor visszatérítik neki. A visszatérítés menetére vonatkozó tájékoztatót az Oktatási Hivatal május 4-éig a honlapján közzéteszi.

Az iskolák épületében nem lesz rendőri jelenlét, az intézmények környékén és a közterületeken viszont ők segítik a forgalomirányítást és a rend fenntartását. Tanulói maszkból több mint 422 ezret szállítanak ki, a felügyelőtanároknak és az emelt szintű javítótanároknak pedig 147 ezer maszk és ugyanennyi pár kesztyű áll majd rendelkezésre.

Minden érettségiztető iskola kézfertőtlenítőt is kap, a vizsgák előtt alaposan kitakarítják az épületeket, ellenőrzik a mosdók felszereltségét, tisztaságát, és az érettségi ideje alatt is folyamatos lesz a takarítás az iskolákban – összegezte az intézkedéseket az államtitkár. Mint mondta, a felügyelőtanárok beosztásának készítésekor figyelembe veszik az idős, krónikus betegségben szenvedő pedagógusok egészségi állapotát. A tantermekben legalább másfél méteres távolság betartásával legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat – tette hozzá.

A helyiségeket a vizsga ideje alatt szellőztetik, az iskolákba belépésre több bejáratot lehet majd használni, a vizsgázóknak nem kötelező az ünnepi ruha. Nem lesz központilag elrendelt lázmérés, a dolgozatok fertőtlenítését 24 órás pihentetéssel oldják meg. A vizsgákat 1144 középiskolában és kormányhivatalban szervezik meg, az írásbelikhez több mint 941 ezer feladatlap készül, ez összesen 12 milliónyi oldal. A biztonsági tasakokba, majd dobozokba csomagolt feladatlapokat hat nap alatt huszonhat teherautó szállítja ki 189 járási hivatalba, onnan veszik majd át a vizsgaszervező intézmények.

A diákok a hagyományoknak megfelelően az első napon magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelvből tesznek írásbelit. A magyar érettségire közép- és emelt szinten is 240 perc áll rendelkezésre, és maximum 100 pontot lehet elérni mindkét szinten. Két különböző feladatlapot kell a diákoknak megoldaniuk: az elsőre 90 percet kapnak a vizsgázók. A feladatlap egy 60 perces szövegértési és egy 30 perces szövegalkotási feladatból áll. Utóbbinál két típusból kell egyet választani, egy érvelést vagy egy gyakorlati szövegműfaj elkészítését, 120-200 szavas terjedelemben.

A második feladatlap megoldására 150 percet kapnak az érettségizők. Egy 400-800 szavas műértelmező szöveget kell megírni, lehet választani egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése között. A magyart kedden a matematika, szerdán a történelem, csütörtökön az angol nyelv, pénteken a német nyelv követi. A vizsgák mindkét szinten 9 órakor kezdődnek az első héten. A többi napon a délelőtti írásbeli vizsgák 8-kor, a délutániak 14 órakor indulnak.

A vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint a sikeres érettségi vizsgát a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint teljesített, teljes értékű, sikeres érettségi vizsgának kell tekinteni. Az érettségi vizsgák május 21-én zárulnak.



Azt írták, hogy a 27 éves N. Adrienn – aki csütörtöki elfogásakor is bűnügyi felügyelet alatt állt egy hasonló bűncselekmény miatt – 2019 decemberétől bérelte azt az V. kerületi lakást, amelyben a gyanú szerint bordélyházat üzemeltetett. Egy szexuális szolgáltatást hirdető internetes oldalra különböző fantázianeveken regisztrált két 21, egy 19, egy 25 és egy 26 éves nőt, akiknek találkozóit az oldalon megadott telefonszámokon ő szervezte meg. A prostituáltnak a szexuális szolgáltatásért kapott pénz felét, továbbá napi kétezer forintot kellett leadniuk – közölte a rendőrség.

A házkutatáson a nyomozók egyebek mellett szexuális segédeszközöket, valamint egy füzetet is találtak, amelyben N. Adrienn pontos kimutatást vezetett arról is, melyik prostituált mennyi pénzt keresett. A bérelt lakás mosókonyhájában egy bőröndben borítékokat találtak, amelyekben a lányok “fizetései” voltak előkészítve. A rendőrök kezdeményezték a bordélyházat üzemeltető nő letartóztatását.

A Reporyje főterén kialakított emlékhelyen a tábla mellett egy három méteres acéloszlop áll, amelynek tetején egy miniatűr képzőművészeti alkotás van elhelyezve. Az emlékhelyet csütörtökön Pavel Novotny, Reporyje polgármestere leplezte le – írja a Seznam.cz hírportál. A portál szerint a képzőművészeti alkotás “egy tenyérnyi nagyságú szovjet tank, amelynek tetején német katonasisak van elhelyezve”.

Az emléktáblán Alekszandr Szolzsenyicin orosz író A Gulag szigetvilág című művéből vett idézet található: “Megértették-e a csehek, hogy milyen oroszok szabadították fel városukat?” Egy másik rövid felirat pedig arra a mintegy háromszáz ROA-katonára emlékeztet, akik a prágai felkelésben veszítették el életüket.

Az Andrej Vlaszov tábornok vezette Orosz Felszabadító Hadseregnek állítandó emlékmű ellen már korábban hivatalosan tiltakozott a prágai orosz nagykövetség és az orosz külügyminisztérium. A terveket bíráló cikkek a cseh sajtóban is megjelentek.

A második világháború győztes hatalmai szerint ugyanis a döntően német fogságba esett, illetve a németekhez átállt szovjet katonákból létrehozott ROA együttműködött a fasisztákkal, ezért bár katonái egy részének sikerült az amerikaiak előtt letennie a fegyvert, azok nem tekintették őket hadifoglyoknak, hanem kollaboránsoknak, árulóknak és átadták őket a szovjeteknek. Az 1989 előtti csehszlovákiai szocialista rendszer idején a vlaszovisták árulóknak számítottak és szerepüket a prágai felkelésben többnyire elhallgatták.

Lavrov azt követően nyilatkozott erről, hogy részt vett a normandiai négyek – Oroszország-Ukrajna, Németország és Franciaország – külügyminisztereinek videokonferenciáján. Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta a minszki megállapodások maradéktalan teljesítése és a konfliktusban értintett felek – az ő értelmezése szerint Kijev és a Moszkva pártfogolta délkelet-ukrajnai szakadárok – közötti párbeszéd fontosságát.

Rámutatott, hogy a Párizsban elfogadott listából végrehajtott egyetlen pont a fogolycseréről szólt, amelynek keretében Kijev és a szakadár köztársaságok összesen 230 embert cseréltek ki.

Lavrov kifogásolta, hogy nem történt haladás az úgynevezett Steinmeier-formulának az ukrán törvényekben való alkalmazásában. Mint mondta, az orosz fél emlékeztette a többi felet, hogy a Donyec-medence Ukrajnán belüli különleges státusának biztosítása a minszki megállapodások kulcseleme.

“Ez a konfliktus rendezésének célja és alapja is”- hangsúlyozta Lavrov, hozzátéve, hogy a különleges státus biztosítása megteremtené a biztonsági, a gazdasági, a szociális és a humanitárius kérdések megoldásának feltételeit is.

A Franz-Walter Steinmeier volt német külügyminiszterről és hivatalban lévő elnökről elnevezett forgatókönyv értelmében Ukrajnának törvényt kell elfogadnia a Donyec-medence különleges státusáról. Ennek ideiglenes jelleggel a szakadár területeken megtartandó választások napján, állandó jelleggel pedig azt követően kell hatályba lépnie, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) törvényesnek minősíti és kihirdeti a választások hitelesített eredményét.

Lavrov nehezményezte, hogy Kijev továbbra is kerüli a közvetlen párbeszédet a szakadárokkal, holott szerinte éppen ennek keretében lehetne megállapodni az állandósított különleges státus jogi vonatkozásairól. Elmondása szerint német és francia hivatali partnerével együtt arra hívta fel Kijevet és a szakadárokat, hogy hozzanak pótlólagos intézkedéseket a még mindig nem megteremtett tűzszünet fenntartása érdekében.

Lavrov az EBESZ megfigyelőcsoportjának statisztikájára hivatkozva azt hangoztatta, hogy amíg az ukrán fegyveres erők a normandiai négyek párizsi csúcsa óta több mint húsz alkalommal “bombázták” a szakadár területeket, addig a Kijev ellenőrzése alatt álló területen egyetlen lakott területet sem ért támadás. Az orosz külügyminiszter szóvá tette, hogy amíg a szakadárok egyetértésükről biztosították az EBESZ által a tűzszünet fenntartása érdekében javasolt intézkedések többségét, addig Kijev elutasítja ezek aláírását.

Az EBESZ megfigyelői indítványozzák egyebek között a tűzszüneti parancsok publikálását, a támadó, valamint a felderítő és diverziós műveleteknek, továbbá a nehézfegyverek polgári objektumok közelében való elhelyezésének betiltását.

Lavrov szerint a négy külügyminiszter megállapodott a következő fogolycsere előkészítéséről. Rámutatott, hogy a minszki megállapodások értelmében “mindenkit mindenkire” kellene kicserélni, amihez elsősorban meg kellene előzetesen állapítani, hogy ez kit is érint pontosan. Elismerte: előfordult, hogy egyes, a cserébe bevonni kívánt személyek – korábbi híradások szerint ukrán fogságba esett szakadárok – inkább ott akartak maradni, ahol éppen voltak. Kifejezte reményét, hogy az érintett felek a kontaktcsoportban megállapodásra tudnak jutni erről a humanitárius kérdésről.

A tárcavezető tájékoztatása szerint az orosz, a német és a francia fél sürgette, hogy a kontaktcsoport – Ukrajna, az EBESZ, Oroszország és a szakadárok megfigyelőként jelen lévő képviselői – aktívabban és hatékonyabban lépjenek fel a nyugdíjak folyósítása érdekében Donyec-medencében.

Lavrov a hatályos ukrán nyelv- és oktatási törvénnyel, valamint az előkészületben lévő médiatörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az orosz nyelv használatának korlátozása ellentétes a minszki megállapodásokkal.

“A nemzeti kisebbségek nyelvének, adott esetben pedig az orosz nyelv használatának ezekbe a törvényekbe foglalt korlátozása egyenesen ellentétes a minszki megállapodásokkal, és aláássa a megállapodások azon részének teljesítését, amelyek Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges státusát részletezik” – mondta Lavrov.

Az orosz külügyminiszter “politikai indíttatásúnak” nevezte azokat a vádakat, amelyeket az EBESZ a szakadárok által a Covid-19 terjedése ellen bevezetett óvintézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott. Lavrov szerint ezek gyakorlatilag azonosak az ukrán oldal által foganatosítottakkal, és nem akadályozzák a Donyec-medence területére való belépést. Hangsúlyozta, hogy az európai szervezet pártatlansága nélkülözhetetlen a konfliktus megoldásához.

A normandiai négyek legutóbbi csúcstalálkozóját 2019. április 9-én tartották. A három elnök és a német kancellár következő megbeszélését az akkor meghirdetett szándék szerint áprilisban Németországban kellett volna megtartani.

Martin Bíly államügyész szerint az érintett, akiről semmiféle személyes adatot nem hoztak nyilvánosságra, telefonon, illetve skype-on keresztül fenyegetett és zsarolt különböző intézményeket, ezért terrorista cselekmények elkövetésével, zsarolással és társadalmi zavarkeltéssel vádolják. A rendőrség a névtelen bejelentések miatt több alkalommal is felesleges óvintézkedések megtételére kényszerült.

A hatóságok eredetileg két személyt vettek őrizetbe az ügyben, de az egyik ellen ejtették a vádat. Az orvosi ellenőrzéseknél ugyanis kiderült, hogy az illető beszámíthatatlan – mondta Bíly. Csehországban nem ez az első eset, hogy bíróság elé kerülnek a szándékos társadalmi zavarkeltők. A múltban leggyakrabban az iskolákban és a pályaudvarokon jeleztek ismeretlen telefonálók bombát vagy más robbanószerkezetet. Az elkövetőket számos esetben sikerült kinyomozni, kiderült azonban, hogy többségük még kiskorú volt.

A prágai államügyészség honlapján megjelent közlemény szerint további nyolc cseh állampolgár ellen pedig azért emeltek vádat, mert ők az elmúlt években az interneten jóváhagyólag és támogatólag nyilatkoztak az Új-Zélandon, Norvégiában és Afganisztánban elkövetett terrorista merényletekről. A gyanúsítottakat ebben az esetben akár 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Hárman például azért kerülnek bíróság elé, mert 2018-ban helyeselték a több cseh katona életébe kerülő afganisztáni merényletet. Az érintettek szerint olyan zsoldosokról volt szó, akik pénzért vállaltak szolgálatot az afganisztáni NATO-misszióban, és ismerték az ottani helyzetet, munkájukkal járó kockázatokat is. A cseh hatóságok szerint azonban békemisszióról van szó, s a katonák ellen elkövetett robbantás terrorcselekmény volt.

A rendőrség szerdán 15 óra után zárta le az osztrák fővárosban a Ballhausplatzot, a Hofburg, valamint a kancellária előtti területet, mivel azt megelőzően egy ismeretlen emailben bombamerénylettel fenyegetőzött. Marcus Dittrich, a bécsi rendőrség szóvivője arról tájékoztatott, hogy az üzenet nem tartalmazott konkrét személy elleni fenyegetést, hanem a Hofburgot nevezte meg céljának.

Az épületben tartózkodó Alexander Van der Bellen államfőt a Hofburg földalatti titkos járatrendszerén keresztül menekítették ki az épületből, amelyet kiürítettek. A helyszínt több tucat rendőr biztosította. Jelenleg nyomozás folyik annak felderítésére, honnan érkezett az e mail, és ki a szerzője.

Van der Bellen államfő a Twitteren mondott köszönetet a rendőröknek. Azt írta: “Hálás köszönet minden rendőrnek, akik bombakereső kutyákkal átkutatták a Hofburgot. Köszönet azoknak is, akik kívülről biztosították az épületet”.

Előző nap szintén rendőrségi akció zajlott a Hofburgnál; akkor egy 33 éves férfi machétével felfegyverkezve érkezett az elnökség épületéhez, és az egyik politikussal szeretett volna beszélni. A férfit elfogták; az ügyészség elrendelte vizsgálati fogságba helyezését és pszichiátriai kivizsgálását. Az illető ugyanis az “akciót” megelőzően többször felhívta telefonon Wolfgang Sobotkának, a Nemzeti Tanács elnökének irodáját.

A Hofburgnál 18 évvel ezelőtt, 2002. március 15-én is kíséreltek meg bombamerényletet. Akkor azzal fenyegetőztek, hogy az elnöki hivatal előtt parkoló személyautóban bombát rejtettek el. A teret lezárták, de bombát nem találtak. A jármű vezetőjét ideggyógyászati kezelésre utalták.

A Veszprém Megyei Főügyészség az eljárás két terheltjével szemben halált okozó testi sértés és garázdaság miatt emelt vádat, a vádiratban pedig mindkét, az eljárás korábbi szakaszában letartóztatásban volt vádlott bűnügyi felügyeletének fenntartását indítványozta.

A Veszprémi Törvényszék a vádemelést követően a kényszerintézkedés fenntartásáról döntött, azonban az egyik elkövető 2019 végén, majd 2020 márciusában és áprilisában a magatartási szabályokat többször megszegte. Előfordult ugyanis, hogy csak többszöri rendőri figyelmeztetést követően volt hajlandó visszatérni a számára kijelölt tartózkodási helyre. Ezen túl a tartózkodási helyként kijelölt ingatlan tulajdonosa is visszavonta hozzájárulását, hogy a férfi a házában lakjon, az újabb lehetséges tartózkodási helyen pedig a nyomkövető eszköz működtetése nem volt biztosított.

Ilyen előzmények után a bíróság – az ügyészi indítvánnyal egyetértve – a vádlott letartóztatásáról döntött. A bíróság a nem végleges végzésében megállapította, hogy a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye is fennáll, a kényszerintézkedés céljai pedig csak a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel biztosíthatók, minthogy a vádlott részéről a bűnügyi felügyelet fenntartásához szükséges együttműködés és a folyamatos jogkövetés hiányzik.

2018 szeptemberében egy fiatal társaság beszélgetett egy badacsonyi parkolóban, amikor egy autó be akart hajtani a behajtani tilos tábla ellenére, és éppen oda akart állni, ahol a társaság állt. Ebből konfliktus lett, és az autóban ülő két férfi kiszállt, majd a társaság egyik tagját nagyon durván ütni kezdték. A szemtanúk elmondása szerint akkor is rugdosták, amikor már a földön volt. A fiatal borász nem mozdult már a földön, amire a két, autóból kiszállt férfi el akart hajtani, de a közben odaérő biztonságiak megpróbálták megállítani őket, egyikük az ablakon befújt paprikaspray-vel. Ezután az autóval egy oszlopnak is nekihajtottak, majd az árokban kötöttek ki. Amíg a rendőrök kiérkeztek, a biztonságiak tartották őket ott.

Mike Pompeo mindazonáltal leszögezte: nem kíván az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un egészségi állapotáról szóló sajtóhírekkel foglalkozni. “A mi küldetésünk változatlan, függetlenül attól, hogy mi szivárog ki Észak-Koreából az ország vezetésével kapcsolatban” – fogalmazott. A távol-keleti kommunista diktatúra vezetője több mint két hete nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, egyes források szerint szív- és érrendszeri műtéten esett át, dél-koreai tisztségviselők azonban úgy vélik, feltételezhetően a koronavírus-járvány miatti óvatosságból nem jelenik meg.

Pompeo hangsúlyozta: az amerikai kormányzat a Donald Trump és az észak-koreai vezető közötti, 2018 júniusában Szingapúrban kötött megállapodáshoz tartja magát, és annak értelmében változatlan célja “Észak-Korea teljes körű és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítése”.

Az amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Washington továbbra is reményeket fűz az atomfegyver-mentesítéshez vezető tárgyalásokhoz. Ez szerinte “jó az amerikai és az észak-korai népnek és az egész világnak egyaránt”. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon e tárgyalások jövőjét nem nehezíti-e Kim távolléte, Pompeo úgy válaszolt: “rengeteg tennivalónk van, erre összpontosítjuk a figyelmünket”.

A tárcavezető kitért Iránra is. Kifejtette: az Egyesült Államok “nem engedi meg” Iránnak, hogy hagyományos fegyvereket vásároljon, azt követően sem, hogy egy erre vonatkozó ENSZ-határozat érvényessége az idén októberben lejár. “Azon fogunk dolgozni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy meghosszabbítsuk e fegyvereladási tilalmat, és amennyiben nem tudjuk elérni, hogy más is cselekedjék ez ügyben, akkor az Egyesült Államok minden lehetőséget megvizsgál, hogy egymagában mit tehet” – szögezte le.

A külügyminiszter ismét sürgette Kínát, hogy tegye lehetővé a világ tudósainak a bejutást a vuhani virológiai intézetbe, ahonnan – az amerikai kormányzat tudósok által cáfolt feltételezései szerint – az új típusú koronavírus hanyagság miatt kiszabadulhatott. Megismételte, hogy Pekingnek “transzparensnek kell lennie”, különösen azért, mert – mint fogalmazott – Kínában továbbra is “több laboratóriumban folynak kísérletek fertőző kórokozókkal”.

A tárca a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát tette felelőssé a merényletért. Az Anadolu török állami hírügynökség “helyi biztonsági erők” állítására hivatkozva szintén az YPG terrortámadásának minősítette az esetet. Az Anadolu úgy tudja, hogy a robbantás következtében több épületben károk keletkeztek, néhány autóra pedig átterjedt a tűz és leégtek. A sebesülteket a helyszínre érkező mentőegységek kórházakba szállították.

A Törökországgal határos Afrín körzetet és a várost egy időben az YPG tartotta fennhatósága alatt, 2018 márciusára azonban a török hadsereg és szíriai szövetségese, az akkori nevén Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) lázadócsoport az Olajág fedőnevű hadművelet keretében kiűzte onnan a kurd fegyvereseket. Az YPG a térségben jelenleg Afríntól délkeletre a közeli Tell-Rifát várost és környékét ellenőrzi.

A mostani afríni merénylet azóta már a sokadik a sorban. Miként korábban, úgy a keddi támadás elkövetőjeként sem jelentkezett egyelőre egyetlen szervezet sem.

A közlemény szerint a 39 éves férfi február 22-én spray-vel lefújt egy futót, majd megütötte egy vascsővel, április 22-én pedig egy kerékpározóra támadt, akit szintén lefújt spray-vel, majd megütött. A BRFK külön nyomozócsoportot állított fel a férfi elfogására, amelynek eredményeként a Kálvária-hegy közelében elfogták a támadót, és előállították a kapitányságra – írták.

Hozzátették: a férfi ellen felfegyverkezve elkövetett garázdaság gyanúja miatt indított eljárást a II. kerületi Rendőrkapitányság.

„Engem április 22-én délután 15.20-kor ért támadás. Velem szembe jött és bármilyen kiváltó ok nélkül először vállal a kerékpárról próbált lelökni, majd ordibálva rámrontott, borssprayvel lefújt és elkezdett egy hosszú tárggyal ütni. Magam sem gondoltam volna, hogy valaha ilyen megtörténik velem, hogy még védekezni sincs lehetőségem, mert azonnal lefújt borssprayvel, ami szinte teljesen elvakított és gátolta az önvédelmet” – írta az Indexnek korábban egy megtámadott bringás.

A TASZSZ hírügynökség úgy értesült, hogy mindhárom lelőtt terrorista orosz állampolgár és az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet követője volt. Egyiküknek azerbajdzsáni útlevele is volt.

Az urali nagyváros Cskalov kerületében végrehajtott művelet során a több robbanószerkezetet, valamint fegyvert és lőszert foglaltak le a hatóságok.

A terrorelhárítási bizottság korábbi közlése szerint tavaly 34 terrortámadásnak sikerült elejét venni Oroszországban, és idén is meghiúsítottak már néhány kísérletet.

Pirger Csaba közlése szerint az 54 éves férfi több mint 20 éve élt élettársi kapcsolatban egy nővel, akivel 2017 nyaráig az asszony tulajdonában lévő zalaegerszegi lakásban éltek. Pénzügyi nehézségek miatt a lakást értékesítették, ezután pedig egy bérelt lakásban laktak, de anyagi helyzetük továbbra sem rendeződött, rendszeresen nagyobb összegű tartozást halmoztak fel.

A pár a múlt év végén 270 ezer forinttal tartozott a lakás tulajdonosainak, akik felszólították őket, hogy tartozásukat január 5-ig rendezzék, különben az ingatlant el kell hagyniuk.

A férfi és a nő január 4-én reggel megbeszélte, hogy a tartozást nem tudják kifizetni, elköltözni nem tudnak, ezért közösen öngyilkosságot követnek el és elpusztítják a kutyájukat is. A férfi nem sokkal később egy dróthurokkal hátulról megfojtotta az asszonyt, hasonló módon a kutyájukkal is végzett, majd a nő holttestét a kutyával együtt az ágyba fektette.

A férfi ezek után önmagával már nem volt képes végezni, ezért elment a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságra és bejelentette, hogy mit tett.

A Zala Megyei Főügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat ellene.

Az ukrán diplomácia vezetője elmondta: a megbeszélésen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter abba az irányba próbálta “terelni” Kijevet, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat a szakadár donyecki és luhanszki területek képviselőivel – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál. Kuleba kijelentette, hogy Kijev kész beszélni a szakadár területeken élő ukrán lakossággal, de továbbra sem hajlandó tárgyalni “azokkal az illegális csoportokkal, amelyeknek nincs meg a kellő felhatalmazásuk a megszállt területeken élő lakosok érdekeinek képviseletére”.

Hozzátette, hogy Ukrajna álláspontja változatlan, és ezt a francia és a német partnerek is támogatják: létezik a háromoldalú összekötő csoport, amelyben – mint fogalmazott – “képviselteti magát Oroszország, mint agresszor állam, jelen van Ukrajna, amely védi magát az agressziótól, és az EBESZ mint közvetítő”. Utóbbit kulcsfontosságúnak nevezte a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálásához “a háború lezárása és a megszállás megszüntetése” érdekében.

A Jevropejszka Pravda című lap kérdésére válaszolva Kuleba közölte, hogy a “normandiai négyek” tervezett berlini csúcstalálkozója továbbra is napirenden van. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a korábbi, tavaly decemberben Párizsban tartott csúcstalálkozón elért megállapodások teljesülése után van értelme megtartani. Szintén újságírói kérdésre az orosz felet vádolta azzal, hogy késlelteti a párizsi megállapodások teljesülését a ráeső rész végrehajtásának halogatásával. Nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy az újabb normandiai csúcsra mikor kerülhet sor.

Benedek Levente barátom tollából rendkívül érdekes és eredeti (felszabadított) dokumentumokkal illusztrált cikket olvashatunk a magyar Sz-300-as sztoriról az árusokhoz ma került májusi Aeromagazinban. Egy nagyobb erőfeszítés első lépcsője ez, egy kísérleté, mely az eddig javarészt anekdotákon keresztül "ismert" történetet igyekszik a fellelhető tényanyaggal alátámasztani, pontosítani. Remélem, a mostani publikációt újabbak követik majd a témában, s ez talán az egykori résztvevőket is arra sarkallja, hogy visszaemlékezéseikkel járuljanak hozzá a történet még részletesebb megismertetéséhez. Ezúton fejezném ki köszönetemet Hérincs István barátomnak is, aki felhívta a figyelmet a légierőtörténeti kutatásai során fellelt lérakos anyagra. 

Mivel tényleges magyar Sz-300-as nem materializálódott, a program eredeti dokumentumai (a mintaoldalon lent) mellé kompromisszumként a valós (cseh)szlovák komplexum elemeiről készült képeket (a mintaoldalon fent) illesztettünk illusztrációként. Erre az adott lehetőséget, hogy északi szomszédunknál pontosan ugyanolyan Sz-300PMU áll rendszerben a mai napig, mint amilyen 1990 végére belépett volna a magyar haderő (a forrásanyagban MN, a történelem miatt már MH) hadműveleti rendszerébe.  

Zord

A nem jogerős elsőfokú ítélet szerint az I. rendű vádlott egy budapesti autósiskola vezetője volt. Ő 2008-2011. között gépjárművezető oktatók, orvosok, tolmácsok, vizsgabiztosok, közvetítők, okmányirodai ügyintézők bevonásával, beszervezésével 1000-4000 euró közötti összegért olyan, román szervezők által Magyarországra utaztatott mintegy másfélszáz román állampolgárt juttatott gépjárművezetői engedélyhez, akiknek Magyarországon munkahelyük, lakóhelyük, tartózkodási helyük nem volt.

Ezek a személyek csak a jogosítvány érdekében jöttek Magyarországra, és többnyire alacsony műveltségű, aluliskolázott, sokszor írni-olvasni nem vagy csak nehezen tudó személyek voltak, akik Romániában nem szerezhettek vezetői engedélyt, elméleti és gyakorlati felkészítésen, oktatáson, egészségügyi alkalmassági vizsgálaton nem vettek részt, az elméleti és gyakorlati vizsgát csak segítséggel tudták teljesíteni, a gépjárművezetői engedély megszerzésére alkalmatlanok voltak.

A Fővárosi Törvényszék a monstre, 37 vádlottas ügyben az I. rendű vádlottat több mint száz rendbeli önálló intézkedésre jogosult személy által folytatólagosan, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette, nagyszámú más korrupciós és okirat-hamisításos bűncselekmények, valamint egyéb bűncselekmény miatt halmazati büntetésül hét évi és hat hónapi börtönbüntetésre, nyolc évi közügyektől eltiltásra és nyolc évi gépjármű szakoktatói foglalkozástól eltiltásra ítélte és vele szemben 33 250 euró vagyonelkobzást is elrendelt.

A kétoldalú fellebbezések alapján eljáró Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú ítéletével nyolc vádlottat részben vagy egészben felmentett az ellene emelt vádak alól, a kiszabott büntetéseket túlnyomórészt enyhítette, de megállapította egyes vádlottak vonatkozásában a bűnszervezet fennállását.

A Kúria, mint harmadfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét – megalapozatlansága miatt – e nyolc vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Ítélőtáblát, mint másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.

A megismételt másodfokú eljárásban az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartva a Győri Fellebbviteli Főügyészség az I. rendű vádlott, a gépjárművezető szakoktató, az okmányirodai ügyintéző és a nála a vezetői engedélyek kiállítását 5000-5000 forintért intéző vádlott vonatkozásában a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, és ennek alapján büntetésük súlyosítását, velük szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza, azzal, hogy esetükben a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége is kizárt.

A csalók a gyógyítás vagy a segítségnyújtás ígéretével nem létező árukat, szolgáltatásokat és kedvezményeket kínálnak, többnyire a világhálón, kihasználva a kijárási korlátozások nyomán kialakult helyzetet. Felajánlják például a hiszékenyeknek, hogy ha megadják bankkártyájuk adatait, ellenőrzik, hogy pontosan milyen messzire távolodhatnak el az otthonuktól. Hamis weboldalak jöttek létre, amelyek a Moszkva és más nagyvárosok közlekedésében való részvételre feljogosító engedélyeket forgalmaznak.

A bűnözők különböző hatóságok nevében sms-üzenetekben országszerte bírság befizetésére szólítják fel az embereket, arra hivatkozva, hogy a telefonjuk geolokációs adatai szerint megszegték a karantént, vagy közlik velük, hogy fertőzöttel léptek kapcsolatba és azonnali otthoni tesztet kínálnak fel. Borsos áron semmivel sem igazolt hatékonyságú “vírusölő” berendezéseket és védőeszközöket kínálnak.

A Roszpotrebnadzor rámutatott, hogy csalók személyes adatokat próbálnak meg kicsalni olyanoktól, akik a járvány közepette állami támogatásért vagy kártérítésért folyamodnának. Vannak olyan álszolgáltatók is, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében segítséget ajánlanak fel bírságok behajtása és csődeljárás ellen. A szolgálat óvatosságra intett a hamis jótékonysági akciókban való részvételtől is.

Olyan, távmunkát ígérő hirdetések is megjelentek a világhálón, amelyek adathalász Zoom-munkainterjúra való bejelentkezésre vagy oktatási anyagok megvásárlására biztatnak. Hasonlóképpen, személyes információk megszerzésére hoztak létre olyan oldalakat, amelyek látszólag az Egészségügyi Világszervezet (WHO), vagy az orosz egészségügyi minisztérium hivatalos portáljai.

Közleményük szerint a Nébih két különböző weboldalon internetes próbavásárlást végzett a Boom Boom Extra megnevezésű étrend-kiegészítő kapszulából. A laboratóriumi vizsgálat Avanafil gyógyszer-hatóanyagot mutatott ki a Kínából származó termékekből. Az étrend-kiegészítő terápiás mennyiségben tartalmaz impotencia kezelésére alkalmas Avanafilt, így súlyos egészségkárosodási kockázatot jelent.

Kiemelték, hogy az étrendkiegészítők az Európai Unióban érvényes és a magyarországi szabályozás szerint is élelmiszernek minősülnek. Gyógyszerhatóanyag felhasználása élelmiszerben tilos, kizárólag az engedélyezett, felügyelt körülmények között előállított gyógyszerekben engedhető meg, továbbá az ezen hatóanyagot tartalmazó készítmények kiadása Magyarországon orvosi rendelvényhez kötött.

Közölték: a dobozonként két kapszulát tartalmazó termék forgalmazója a Perome S.R.O., amelynek címe: 943 01 Stúrovo, Hlavná 22.

A Nébih felhívja figyelmet arra, hogy a termék egészségre ártalmas lehet, ezért fogyasztása kerülendő. Amennyiben bárki észleli a termék forgalmazását, kérik, hogy jelezze a Nébih Zöld Számán vagy e-mail címén (06-80/263-244, ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu).

Sós Réka tájékoztatása szerint a 13 éve a mentőknél dolgozó férfi az elkövetéskor, majd később is arra kérte egy egészségügyi webáruházat működtető volt kollégáját, hogy állítsa azt, tőle vásárolt öt doboz gumikesztyűt. A webáruház tulajdonosa a mentőállomás vezetőjének és a nyomozóknak is azt mondta, hogy a kesztyűk tőle származnak, nem tudva arról, hogy lopás történt, és valótlan vallomása az elkövető felelősségének elhárításához szükséges.

Az eltulajdonított tárgyak értéke csaknem hatvanezer forint, ennek mintegy fele megtérült, mert a férfi az eszközök egy részét visszavitte a raktárba, miután megtudta, hogy a lopásról egy szemtanú tájékoztatta a mentőállomás vezetőjét. A Tatabányai Járásbíróság kisebb értékre elkövetett lopás és hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt egy év 11 hónap – 3 év 6 hónapra felfüggesztett – börtönbüntetésre és 120 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a férfit, valamint kötelezte, hogy fizessen az Országos Mentőszolgálatnak mintegy 35 ezer forint kártérítést.

Az ítéletet az ügyész, a vádlott, a védő a kihirdetését követően tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett.