Biztonságpolitika

Megszakította útját Budapesten kedd délelőtt a finn katonai légierő egy C-295 típusú repülőgépe, amely leszállt a Liszt Ferenc-repülőtéren – erősítette meg az MTI információját a Budapest Airport.

Tájékoztatásuk szerint a repülőgép Tamperéből tartott Bukarestbe, amikor meghibásodást észleltek a fedélzeten. A leszállást követően a szakemberek megvizsgálták a hiba okát. A repülőgép szerdán indul tovább – írták.

Nem fizetett közterheket terményértékesítés után és ezzel több száz millió forint kárt okozott a költségvetésnek nyolc ember az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek ellenük – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták, hogy egy 38 éves, költségvetési csalás miatt korábban már elítélt férfi 2018 júliusától céghálózatot hozott létre, amelyen keresztül szójadarát, repcepogácsát importált Magyarországra szlovén és szlovák társaságoktól. A vásárlási láncba strómanok által névlegesen irányított cégeket iktatott, amelyek nem fizettek áfát a belföldön továbbértékesített áru után.

A bűncselekményben egy 45 éves érdi férfi is közreműködött, ő vette fel a kapcsolatot a külföldi cégekkel, rendelte az árut, szervezte a fuvarozást és az értékesítést. A 38 éves vádlott tevékenységével több mint egymilliárd forint bevételt ért el, ennek 250 millió forint adóvonzatát nem fizette meg.

Az ügy egy másik, negyvenéves vádlottja a bűncselekmények elkövetésének idején szabadult Horvátországban egy adó- és vámcsalás miatt kiszabott szabadságvesztésből. Előbb tanácsokkal segítette 38 éves társát, majd 2018 októberétől maga is számlázási láncolatot épített ki, és két év alatt több mint 110 millió forint áfát csalt el.

Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyben. A három legaktívabb résztvevőre nyolc-nyolc év, illetve négy év börtönbüntetést, valamint 359 millió forint vagyonelkobzást indítványozott a bíróságnak, arra az esetre, ha az érintettek az előkészítő ülésen beismerik a cselekmény elkövetését.

A török külügyminisztérium a “gonoszok szövetségének” minősítette Görögországot, Ciprust, Franciaországot, az Egyesült Arab Emírségeket és Egyiptomot, miután külügyminisztereik hétfői videokonferenciájukon elítélték Ankarának a Földközi-tenger keleti medencéjében folytatott politikáját, és felszólították, hogy tartsa tiszteletben a régióban lévő államok szuverén jogait – számolt be a török sajtó.

A külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy egy sor regionális konfliktus veszélyezteti a Földközi-tenger keleti felének békéjét és biztonságát. Mint mondták, ez vonatkozik a Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében folytatott török műveletekre is. Török hajók ugyanis a térségben a nicosiai kormány engedélye nélkül végeznek próbafúrásokat földgáz után kutatva. Továbbá azt is nehezményezték, hogy török harci repülőgépek időnként megsértik a görög légteret azzal, hogy átrepülnek a Görögországhoz tartozó szigetek felett.

Hami Aksoy török külügyi szóvivő közleményében úgy fogalmazott: “az, hogy Görögország és Ciprus ahelyett, hogy Törökországgal, valamint a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársasággal bocsátkozna párbeszédbe a Földközi-tenger keleti medencéjének ügyében, és abban illetéktelen, régión kívüli szereplőktől remél segítséget, csak csatlós vagy gyarmatosító mentalitás megnyilvánulása lehet”. Aksoy leszögezte: elfogadhatatlan, hogy Törökországnak a nemzetközi jog alapján, a legitim érdekei megvédése céljából tett lépéseit tisztességtelen és jogtalan indokokkal eltorzítják.

A török szóvivő hozzátette: ugyanez érvényes Egyiptomra nézve is, amelynek “vezetői ahelyett, hogy saját népük érdekeit és jogait védenék, úgy tűnik, már inkább régen lemondtak ezekről”.

Az érintett külügyminiszterek felszólították Törökországot, hogy hagyjon fel a beavatkozással a líbiai polgárháborúba, és tartsa tiszteletben az ENSZ-nek az észak-afrikai állammal szemben elrendelt fegyverembargóját. A líbiai konfliktus szereplőit pedig sürgették, hogy tartsák be a ramadán iszlám böjti hónap alatt a tűzszünetet.

Aksoy szerint az Egyesült Arab Emírségeket, amelynek “semmi köze a Földközi-tengerhez”, a Törökország-ellenesség hozta össze a többi országgal. A szóvivő azt is írta, hogy Törökország a tavaly október elején Északkelet-Szíriában indított Béke Forrása fedőnevű hadműveletével súlyos csapást mért Franciaország azon törekvéseire, amelyek egy ottani “terrorállamocska” kialakítását célozták, Párizs pedig “ebben a lelki állapotban láthatóan nekilátott pártfogolni a Törökország ellen létrehozott gonoszok szövetségét”.

Aksoy végül azt hangoztatta, hogy a térség békéje és stabilitása nem “a gonoszok szövetségével”, hanem csak őszinte, valós párbeszéd és együttműködés útján teremthető meg.

Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt, és területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák, illetve helyi csoportok igyekeznek ellenőrzésük alá vonni. Az ország déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok tavaly április 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására, amely a Fájez esz-Szarrádzs vezette, nemzetközileg elismert egységkormány székhelye. Haftart az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Oroszország is támogatja, míg riválisát Törökország segíti.

Recep Tayyip Erdogan török elnök és Szarrádzs november 27-én kétoldalú megállapodásokat írt alá, amelyek török és líbiai kizárólagos gazdasági övezeteket határoztak meg Rodosz és Kréta görög szigetekhez nagyon közel. Görögország szerint az egyezmény sérti szuverenitását, és válaszul december elején kiutasította Líbia athéni nagykövetét.

Törökország szerint a kontinens közelében fekvő szigetek – akár az olyan méretűek, mint Ciprus vagy Kréta – nem rendelkezhetnek a kontinentális talapzat fölött, sem saját kizárólagos gazdasági övezetekkel. Görögország szerint ez az álláspont ellentmond a nemzetközi tengerjognak.

Tárgyalás tartását és letöltendő börtönbüntetést kér a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a bíróságtól annak a férfinek az ügyében, aki 2018 áprilisában súlyos sérüléseket okozva megvert egy vasúti jegyellenőrt, amiért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta: a vád szerint a 28 éves férfi 2018. április 15-én kora reggel a Nyugati Pályaudvaron jegy nélkül szállt fel a Lajosmizse felé induló vonatra. Amikor a jegyvizsgáló a jegyét kérte, a férfi tőle akart jegyet venni. A vasúti alkalmazott közölte vele, hogy ez nem lehetséges, és pótdíjat kell fizetnie vagy le kell szállnia. Az utas ekkor kiabálva meglökte a jegyvizsgálót, majd az időközben a zuglói vasútállomásra érkező vonatról mindketten leszálltak. A sértett ekkor értesítette a rendőrséget, a vádlott pedig ezt észlelve kiabálni kezdett vele, majd többször ököllel arcon és fejen ütötte, combon és bokán rúgta. A sértett súlyos, csonttöréses sérülést szenvedett el.

A bántalmazó ellen a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A bíróság – hivatalból, tárgyalás tartása nélkül – büntetővégzésben kettő év börtönbüntetést szabott ki a férfival szemben, amelynek végrehajtását négy évre felfüggesztette.

A kerületi ügyészség ezzel a végzéssel szemben él jogorvoslattal: tárgyalás tartását kérik, mivel álláspontjuk szerint az ügyben hosszabb, letöltendő börtönbüntetésre ítélés indokolt. Ibolya közölte, a vád szerinti bűncselekményekért egy évtől hét és fél évig terjedő halmazati büntetés szabható ki.

A járvány elleni védekezés, a megváltozott munkakörülmények is rejthetnek biztonsági kockázatokat — hívják fel a figyelmet az Alemona Hungary Kft. szakértői.

Ha a koronavírus járvány visszaszorítását célzó lépésekre a munkavállalók biztonsága oldaláról tekintünk, számos, a járványügyi helyzethez csak közvetetten kapcsolódó, a munkavállalókat fenyegető új veszélyforrással is találkozunk. Az otthoni munkavégzés, az eddig nem használt veszélyes anyagok, például fertőtlenítők, vagy épp a fertőzés terjedését akadályozni hivatott védőeszközök viselése mind többletkockázatot jelentenek, ám ezek könnyen háttérbe szorul(hat)nak a mindent felülíró koronavírus elleni védekezéssel szemben. E veszélyek elhárítása, a bekövetkezés kockázatának minimalizálása munkáltatói kötelesség. Jellemzően több munkavállalót érintően, a napi gyakorlattól eltérő intézkedésekkel, lehetőleg minél hamarabb.

Frontvonal a munkahelyeken
A koronavírus járvány közvetlen veszélyeivel, vagyis a megbetegedéssel és embertársaink esetleges megfertőzésével szemben jó néhány eszköz áll a rendelkezésünkre, a viselkedésünk, szokásaink gyökeres megváltoztatásától kezdve a fertőtlenítőszerek, védőeszközök mindennapos, az eddigieknél intenzívebb használatáig. Ezek a megfertőződés és megfertőzés elleni intézkedések különös jelentőséget kapnak azon munkahelyeken, amelyek termeléskiesése elképzelhetetlen, de legalábbis helyrehozhatatlan gazdasági károkkal járna.

Több üzemben, irodaházban – akár emeletenként is – folyamatosan zajlanak hőmérős ellenőrzések, de van, ahol rendszeresen végeznek koronavírus teszteket is, számolt be az összegyűjtött tapasztalatokról Gedeon András. Az „Alemona – Közösség a munkavédelemért” csoport szóvivője több példát is említett a járványhoz kapcsolódó intézkedésekre: a személyes találkozások számát, ahol lehet csökkentik, a megbeszéléseket, oktatásokat elektronikus eszközök segítségével oldják meg. Az étkezdékben – hasonlóan egyes szupermarketek pénztár előtti jelzéseihez – a padlóra festik fel, hogy milyen távolságban várakozhatnak az emberek. Sőt, van olyan gyógyszergyár (ami ugye semmi esetre sem állhat le), ahol az előre becsomagolt étel elfogyasztásakor egy asztalnál csak egy ember étkezhet, így tartva a megfelelő védőtávolságot.

Ha a járvány terjedését fékezni hivatott intézkedések és a végrehajtásuk megfelelőek, akkor is számos olyan kényszerű munkahelyi változást, cselekvést vonnak maguk után, amelyek további – más jellegű – kockázat forrásává válnak. Ezek kezelésével szintén a munkavállalók védelme, a termelőképesség fenntartása vagy éppen a termelés biztonságos újraindítása érdekében foglalkozni kell. E feladatok jelentős részben munkavédelmi vonatkozású tervezést, beavatkozást, például munkaszervezési, oktatási feladatokat rónak a munkahelyi vezetőkre és munkavédelmi szakemberekre. Természetesen ezen oktatásokat is a járványhelyzet óvintézkedései betartva kell megszervezni. Bár gyakorlatias ismeretekről van szó, az online oktatási megfelelő módszer lehet, hiszen ezt már a munkavédelmi szakember képzésnél is sikerrel alkalmazható, mutatott rá a szóvivő. De melyek is azok az új kockázatok, amelyek felmerülhetnek a jelenlegi helyzetben?

Viseljük, fújjuk, öntjük… De mit is?
Számos munkahelyen – az egészségügyi intézményeken kívül is – különösen, ahol jelentősebb ügyfélforgalom van, ezerszám osztanak ki a munkavállalóknak olyan egyéni védőeszközöket, amiket eddig nem kellett használniuk (leggyakrabban légzésvédő álarcokat, kesztyűket, szemüvegeket). Sőt, több munkáltató saját célú használatra is ad ki légzésvédő álarcot (maszkot). Optimális esetben olyat, ami a vírusok, baktériumok belégzését is képes megakadályozni és amelynek a helyes használatára meg is tanítják a munkavállalókat. Gedeon szerint ez utóbbi azért rendkívül fontos lépés, mert a nem megfelelő, vagy a nem ismert védelmi képességű védőeszköz, illetve a helytelen használat nem biztonságot, csupán hamis biztonságérzetet ad. Ezeknél a védőeszközöknél különösen fontos, hogy csak az adott élethelyzetre, veszélyhelyzetre vonatkozó viselkedési szabályokkal és használati előírások betartásával együtt (le-, és felvétel, helyes viselési mód, tárolás, tisztítás, ha nem egyszer használatos eszközről van szó) tudják teljesíteni védelmi feladatukat. Ha a leírtaktól eltérően jár el a védőeszköz viselője, akkor nem védi, hanem veszélyezteti a saját, rosszabb esetben a környezetében tartózkodók egészségét is. Ennek elkerülése érdekében a munkáltatónak is van feladata. Meg kell ismertetnie az új védőeszközök helyes használatát, védelmi képességét, és ezeknek megfelelően frissítenie kell a kockázatértékelést és a védőeszköz juttatási rendet.

Hasonló a helyzet a hirtelen nagyobb mennyiségben beszerzett fertőtlenítőszerekkel, tisztítószerekkel is, elég csak a cégek, közintézmények bejáratánál elhelyezett kézfertőtlenítő állomásokra és a gyakoribbá tett és erősebb fertőtlenítő hatású szerekkel végzett takarításra gondolni. A szakember hangsúlyozta, a fertőzésveszély csökkentésének egyik fontos eleme a kéz és a kézzel érintkező felületek rendszeres fertőtlenítése, de ennek biztosítása nem vezethet vegyianyag okozta sérüléshez, egészségkárosodáshoz. A megelőzés szempontjából tehát kulcskérdés az új, eddig nem használt vegyianyagok biztonsági adatlap szerinti használata, nyilvántartása, jelölése, tárolása. A biztonsági adatlap tartalma alapozza meg a veszélyek azonosítását és az érintett dolgozók, vezetők, egészségügyi személyzet tájékoztatását, oktatását akár egy fertőtlenítési szabályzat keretében is.

Maradj – és dolgozz -otthon!
Számos munkáltatónál már régóta mindennapi gyakorlat az otthoni munkavégzés, akár távmunkában, akár egyes munkaköröknél („home office” formájában), meghatározott keretek között. Optimális esetben ilyenkor a munkáltató által megszabott – így az alapvető munkavédelmi szabályoknak, ergonómiai szempontoknak megfelelő – munkakörülmények között végzi feladatait az alkalmazott, amelynek biztonsági és egyéb vonatkozásairól oktatták is. Az utasítások, munkaanyagok átadásának módjai, a fogadott és küldött információk adatvédelme, az elektronikus felületeken zajló kommunikáció keretei adottak, bejáratott módon zajlik minden, így érvényesülnek e munkavégzési forma előnyei, családbarát vonatkozásai. Más viszont a helyzet, ha szinte egyik napról a másikra kezd valaki otthonról dolgozni, hívja fel a figyelmet Gedeon. Jobb esetben elnagyoltak a szabályozási keretek, rosszabb esetben nincsenek, hiányoznak a távoli munkavégzés, a kommunikáció, az ellenőrzés bevált protokolljai, a munkaállomások kialakításánál a biztonság és az egészségvédelem szempontjai háttérbe szorulnak, hiszen egy otthoni kisasztal, kanapé, sőt sok esetben egy íróasztalon valahogy elhelyezett számítógép sem változik egy folyamatos és tartós munkavégzés szempontjainak megfelelő munkaállomássá.

Már néhány hetes időszak alatt is jelentkezhet a rossz testtartásból, testhelyzetből adódó fájdalmas feszülés a nyakban, vállban, a hát és deréktájon. A hosszan tartó munkára alkalmatlan laptop, tablet vagy más – inkább a hordhatóság és kevésbé az ergonómia szempontjai szerint kialakított – eszköz használata viszonylag hamar idéz elő koncentráció csökkenést, szempanaszokat, erős fáradtságérzetet. Szinte bizonyosan megjelennek a munkahelyitől eltérő pszichoszociális kockázati tényezők is. Ilyen lehet az egzisztencia miatti bizonytalanság, a döcögő információáramlás, a tisztázatlan, illetve kiforratlan munkamenet vagy épp a járvány miatt otthon lévő gyermekek, családtagok, a folyamatosan „kísértő” és nyomasztó otthoni tennivalók. Mindezeken túl a felkészítés nélküli átállás sokkja, a bezártság érzete és a többi, pszichés terhelést okozó körülmény felerősíthet, újraéleszthet – menekülés illúzióját adó – függőségeket, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy éppen a játékszenvedély.

Bárki-bármit, vészhelyzet van
Sajátos kockázatokat hordoznak azok az intézkedések is, amelyek épp egy üzem, műhely termelőképességének megóvása vagy épp a mielőbbi újraindítás érdekében történnek. A munkát nem akadályozhatja a karantén, otthonmaradó gyermek, idős hozzátartozó miatt távol lévő munkavállalók időszakos kiesése. Ilyen esetben újonnan alkalmazott vagy kölcsönzött munkaerővel, diákszövetkezeti tagok felvételével, illetve az állandó dolgozók más munkakörbe helyezésével mentik a termelés folytonosságát. Sajnos, a vészhelyzet egyfajta indokot, de sokkal inkább hivatkozási alapot ad a „békeidőben” alkalmazott szabályok lazítására, ami veszélyeztetheti az újonnan érkező, az állandó és az új munkakörbe helyezett dolgozó egészségét. A munkakörökkel járó feladatok és veszélyek ismertetése elnagyolttá válhat, a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megléte vagy épp az adott személy alkalmasságának a megállapítása könnyen zárójelbe kerül.

Gondoljunk csak – életszerű példaként – egy logisztika egység, vagy nagykereskedelmi raktár megváltozott működésére. A járványhelyzet miatt az alapanyagok, termékek beérkezése akadozik, kiszámíthatatlanná válik, ugyanakkor a kiszállításra váró üzletfelek türelmetlenek, időnyomás alá helyezik a raktár vezetőit, dolgozóit. Több, más munkakörből áthelyezett kolléga jelenik meg a raktárban. Az anyagokat, termékeket a működési folyamatokat nagyjából ismerik, de hogy egy raktáron belül mire figyeljenek (jelzések, közlekedési utak jelölése, gépek mozgása stb.), arra vonatkozóan nem, vagy csak címszavakban kaptak útmutatást. Közülük néhányan raklapemelővel („békával”), akiknek van némi tapasztalata, esetleg emelőgéppel, például targoncával fognak dolgozni. Ezek használata – eszköztől függően – oktatáshoz, illetve képesítéshez kötött, továbbá feltétel az adott munkakör betöltéséhez szükséges alkalmasság is (pl. egészségi).

A fenti, – elemeiben sajnos cseppet sem fiktív – példánkban olyan sebtében felvett vagy más munkakörből átirányított emberek kezdenek el dolgozni egy nem épp veszélytelen munkaterületen, akik számára az új, szokatlan. Jobb esetben csak bizonytalanul jönnek-mennek az akár tonnákat mozgató gépek között, nem ismerve-figyelve a kihelyezett vizuális, illetve a bevett hangjelzéseket. E gépek egy részét olyan kollégák kezelik, akik a kötelező ellenőrzési, biztonsági előírásokat nem, vagy csak felületesen ismerik és a gépek kezeléséhez nem mindegyiküknek van képesítése, gyakorlata. Ezzel a felkészültséggel olyan munkakörben dolgoznak, amelynek tartalmáról van ugyan fogalmuk, de nincs benne tapasztalatuk, rutinjuk. Figyelmük megosztása a feladatok, az új környezet és a gépek kezelése között már önmagában is drasztikusan növeli a balesetek kockázatát.

Ha az átmenetileg – igen, akár csak két-három napig is – új munkakörben dolgozó kollégák nem rendelkeznek a szükséges képesítéssel, nem kaptak a munkakörre és munkakörnyezetre vonatkozó munkavédelmi oktatást (például nem ismerik a főbb veszélyforrásokat és biztonsági előírásokat, az elsősegélynyújtó állomás, a tűzoltókészülékek, a vészkijáratok helyét) illetve a munkakörhöz meghatározott egészségi alkalmasságuk is kétséges, akkor „időzített bombaként” lesznek jelen egy-egy munkaterületen, élet-, egészség-, és vállalati vagyon szempontjából óriási biztonsági kockázatot jelentve.

Nagyobb a tét
Az emberek életét, egészségét éppen annyira fenyegetik a munkahellyel, munkavégzéssel összefüggő veszélyek most is, mint a járványhelyzetet megelőzően. Sőt, e veszélyeztető körülmények változásai, akaratlan mellőzésük még további kockázatokat jelenthet, különösen úgy, hogy a munkahelyi biztonság, egészség megóvásában érintett szakemberek, munkahelyi vezetők figyelmének, erőforrásainak jelentős részét épp a koronavírus elleni küzdelem köti le. Ennek a helyzetnek az időbeli kifutását, a járvány okozta közvetlen és közvetett károk mértékét még nem ismerjük. Viszont, úgy véljük, hogy a munkahelyeken még helytálló, jellemzően kisebb létszámban, vagy épp az újraindítás lendületében nagyobb terheléssel dolgozó munkavállalók sérülési kockázata nő. Ahogy nő a jelentősége, tétje a megelőzést szolgáló intézkedéseknek, a kockázatértékelések naprakésszé tételének, a vegyianyagok biztonsági adatlap szerinti kezelésének, használatának, de különösen az új kockázatokhoz, anyagokhoz, védőeszközökhöz kapcsolódó oktatások megtartásának.

Több mint ötkilónyi marihuánát és feltehetően kokaint is találtak egy nigériai férfinél, akit Budapest VII. kerületében őrizetbe vettek – közölte a rendőrség a honlapján.

A 32 éves O. C. Christian ruhájában és a táskájában szétporciózott kábítószert és nagy mennyiségű pénzt – forintot és valutát – találtak és foglaltak le. A nyomozók a férfi lakásaiban 5514 gramm marihuánát, 64 gramm fehér port, a kábítószer értékesítéséhez használt eszközöket (mérleget, nagy mennyiségű csomagolópapírt), valamint több mint harmincmillió forint készpénzt találtak és foglaltak le – írták.

A gyanúsítottat őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

Több mint 500 ezer, Olaszországban mindeddig tartózkodási engedély nélküli bevándorló jogi helyzetének rendezéséről döntöttek a római kormányt alkotó pártok – értesült az olasz sajtó. A kérelmezőknek legalább három hónapos, megújítható munkavállalási engedélyt biztosítanak egészségügyi- és társadalombiztosítással.

A La Repubblica baloldali napilap szerint a három nagyobb kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S), a baloldali Demokrata Párt (PD) és az Élő Olaszország (IV) éjszaka tartott egyeztetésén megszületett a megállapodás az illegális bevándorlók legalizálásáról. A SkyTG24 hírtelevízió is úgy tudja, létrejött a “politikai paktum”. A rendelkezés részét képzi annak a mintegy háromszáz fejezetből álló gazdaságélénkítő csomagnak, amelyet a hétfő este kezdődő kormányülés nyomán lép életbe.

“Minden vitás pontot tisztáztunk” – nyilatkozta Luciana Lamorgese belügyminiszter az Il Messaggero napilapnak a kormányerők közti ellentétekre utalva. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlók helyzetének rendezése a feketemunka felszámolását szolgálja. “Az intézkedéssel felszínre kerülnek a mostanáig láthatatlan munkavállalók, bevételt biztosítunk a nyugdíjintézet számára, valamint ellenőrizhetőbbé válik a bevándorlók egészségügyi helyzete is a járványban” – tette hozzá a belügyi tárca vezetője.

Az illegálisan Olaszországban tartózkodó és dolgozó bevándorlók helyzetének rendezését Teresa Bellanova agrárminiszter, az IV politikusa kezdeményezte a belügyi tárcával, valamint a dél-olaszországi fejlesztésért felelős miniszter Giuseppe Provenzanóval közösen, aki a PD politikusa. Az intézkedés eredetileg a járványban idénymunkások nélkül maradt mezőgazdaságnak kívánt segítséget nyújtani a termés megmentésére. Ezzel egy időben az olasz családoknál dolgozó idősgondozók, illetve háztartási személyzet helyzetét is rendezni kívánta. A munkavégzés legalizálása nem kizárólag, de jelentős többségében külföldieket érint: az agrárszektor esetében többségében afrikai migránsokról van szó, az olasz családoknál pedig ázsiai és EU-n kívüli kelet-európaiakról.

Tartózkodási engedélyben a 2020. március 8-án Olaszország területén tartózkodó bevándorlók részesülhetnek, valamint azok is, akiknek tartózkodási engedélye tavaly ősszel lejárt, de addig a mezőgazdaságban dolgoztak vagy házi munkát végeztek. A tartózkodási engedélyt a munkavállaló bevándorló, valamint a munkaadó is kérelmezheti. Az agrártárca hat hónapos engedélyt javasolt, a belügyminisztérium legalább három hónaposat, amely megújítható és meghosszabbítható a munkaszerződés egész időtartamára. A migránsok legalizálását az M5S az utolsó pillanatig ellenezte, erre Teresa Bellanova agrárminiszter lemondással fenyegetett a kormánykoalíció felborításával. Az M5S végül azt a feltételt szabta, hogy a kérelmeket a munkaügyi felügyelőség ellenőrizze.

A La Repubblica szerint legalább fél millió bevándorló kaphat tartózkodási engedélyt. A Corriere della Sera hatszázezer illegális bevándorlóról írt, akikből 450 ezren az építőiparban, kereskedelemben, vendéglátásban dolgoznak. További kétszázezren mezőgazdasági munkások. Az agrárszervezetek jelzése szerint mintegy húszezer, a járványhelyzet miatt állás és bevétel nélkül maradt olasz jelentkezett mezőgazdasági munkára, harminc százalékuk nő, aki korábban sohasem dolgozott a mezőgazdaságban.

Matteo Salvini a Liga párt vezetője korábban úgy nyilatkozott, a parlamentben, és ha kell, ezen kívül is, mindent megtesznek az illegális migránsok olaszországi letelepítésének megakadályozására.

Maurizio Gasparri a Hajrá Olaszország (FI) politikusa szerint hatszázezer illegális bevándorló tartózkodásának rendezése csak “a feketemunkát kizsákmányolókat juttatja bevételhez, és rabszolgakereskedelmet vezet be Olaszországban. Aki ilyen politikát követ, az rasszista és az emberkereskedők cinkosa”.

Napjaink köztudata szerint az orosz külpolitika földrajzi prioritásai számos területre terjednek ki a világon, melyek közül is a legfontosabb a szomszédos posztszovjet országok alkotta térség. Továbbá nagy jelentőséggel bír a gazdasági fő partner Európai Unió, a korábbi szuperhatalmi versenytárs Amerikai Egyesült Államok vagy a feltörekvő Kína. Ezek alapján a Balkán tehát nem tartozik szorosan az Oroszországi Föderáció elsődleges érdekeltségi területei közé, mégis időről-időre előtérbe kerül kérdése.

Ennek a periodikus megjelenésnek az oka a délkelet-európai térség múltjában keresendő. Számos történelmi esemény igazolja, hogy a balkáni országok helyszínként szolgáltak a nemzetközi közösség erőviszonyainak és a nagyhatalmak befolyási övezeteinek tisztázásához. Nincs ez másképp a 21. században sem, csak manapság a küzdelmeket már sokkal „csendesebben”, mondhatni kifinomultabb eszközökkel vívják egymással a felek.

A Balkán történelme során számos birodalomhoz tartozott, volt azok határvidéke, belső vagy belsővé váló külső területe, például a 17.századtól kezdődött meg az Oszmán Birodalom és az európai civilizációk küzdelme. Majd a 20.század elején az állammal vagy nemzeti identitással nem rendelkező népesség által lakott területekért indultak meg a harcok, melyek az első és második balkáni háborúban (1912 és 1913) csúcsosodtak ki. Ezt követően pedig az első világháború (1914-1918) során is folytak a harcok a balkáni befolyás megszerzéséért.

A befolyási övezetté válásában több ok közre játszik úgy mint, gazdasági, katonai, kulturális, vallási tényezők vagy a nemzetközi környezet a világhatalmi státusz demonstrálása. Jelenleg a legnagyobb terhet az 1990-es évek eseményei jelentik (belső és államok közötti konfliktusok) valamint a terület geopolitikai elhelyezkedése, melyet igen sok ország felismert már és igyekszik kihasználni. A Nyugat-Balkán azonban egy olyan térség, amely önálló nem képes kezelni és megoldani felmerülő problémáit. Például a kiéleződött a szembenállást Szerbia és Koszovó között, mivel Pristinában és Tiranában is – bár eltérő elkötelezettséggel de – felmerült egy Nagy-Albánia létrehozásának gondolata 2015-ben. Bosznia-Hercegovina törékeny stabilitását a három népcsoport közötti feszültség mellett, a korrupció elhatalmasodása veszélyezteti, míg a görögökkel vitatkozó Macedóniát a szlávok és az albánok közötti ellentét feszíti. Nem véletlenül hangzik el mostanában mind gyakrabban, hogy a Balkán újra puskaporos hordó lehet. Ezeknek köszönhetően a Balkán nemzetközi segítségre szorul, ezáltal pedig befolyásolhatóvá válnak államai. Napjainkban ennek a hatalmi játszmának az egyik legfontosabb szereplője pedig vitathatatlanul az Oroszországi Föderáció.

Oroszország és a Nyugat-Balkán kapcsolata

A Nyugat-Balkánt az európai kontinensen elhelyezkedő hat állam alkotja (Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Albánia és Észak-Macedónia), amelynek az európai integráció területébe nem tartoznak bele.

Ezzel párhuzamosan ha megnézzük a térképen az Oroszország által, az elmúlt tíz évben Európa irányába végrehajtott katonai és/vagy politikai megmozdulásait, akkor pozíciómegtartás és egy fokozatos előrenyomulás figyelhető meg ezen államok irányába.

A folyamat 2008-ban kezdődött, amikor Oroszország ugyan nem ismerte el Koszovó függetlenségét, de bizonyos fokú diplomáciai kapcsolatba lépett vele. A következő jelentős esemény . Illetve 2018-ban látott napvilágot az is, hogy orosz üzletemberek finanszíroztak NATO ellenes tűntetéseket Észak-Macedóniában a csatlakozás ellehetetlenítése érdekében. Végül pedig a legaktuálisabb esemény ami Oroszországot a Nyugat-Balkánhoz köti az az előbb említett pozícióerősítés Szerbiával. Moszkva igyekszik tehát balkáni befolyását úgy megtartani és növelni, hogy aktívan részt vesz a regionális konfliktusokban ,amellyel egyúttal éket ver a Nyugat és a balkáni államok EU-s integrációja közé.

Oroszország Nyugat-Balkánon való időnkénti megjelenése tehát egyértelműen az állami érdekek érvényesítéséhez és védelméhez kötődik. Így egészen biztos, hogy Moszkva akár rövid időtávlatban, akár hosszútávban gondolkodik, konkrét elgondolásokkal rendelkezik a térséget illetően.
Jelentőségteljességét Oroszország szemében a Nyugat-Balkán két dolognak köszönheti, egyrészt a geopolitikai elhelyezkedésének, hiszen ez a „kapu” a Nyugat felé az „Orosz Medvének”. Másrészt pedig az gazdasági érdekek amik a területen érvényesíthetők.  Ugyan kiemelt pozícióval rendelkeznek a balkáni államok a Kreml határon túli politikájában, a Föderáció mégsem tesz semmilyen, a helyi problémákat orvosolni igyekvő konkrét és nagyszabású lépést. Ez pedig annak köszönhető , hogy nem áll az érdekében a terület stabilizációja és béke kialakítása, sokkal inkább igyekszik a kialakult állapotot fenntartani, illetve a felmerülő lehetőségekkel a saját pozícióját erősíteni a térségben.

Ennek fő oka, hogy mint említettem az Oroszországi Föderáció számára a Nyugat-Balkán, elhelyezkedése végett egyfajta választóvonalként vagy kapuként funkcionálhat a nyugati hatalmakkal szemben. Itteni befolyása által rálátást nyer a „Nyugat” tevékenységére és közelebbről is összemérheti erejét vele, saját területeinek veszélyeztetése nélkül. Az orosz politikai vezetésnek az az előnyös, ha a térség megosztott, nem mennek végbe az EU-s és NATO-s csatlakozások, mert így egy belső állami és régiós konfliktusokkal fűtött területen, elegendő egy-egy szélsőséges nacionalista csoportot támogatnia, hogy a nyugatellenes és oroszbarát propaganda céltérjen a lakosság körében. Illetve ha nagyobb léptékben gondolkodunk és megnézzük a térképet, akkor kiderül, hogy a Balkán „birtoklása” elvezethet az orosz politikai vezetés egyik legnagyobb szabású tervének megvalósulásához. A régi birodalmi Oroszország határainak visszaállításához.

Oroszország fő célja tehát a Nyugat-Balkán államainak egy költséghatékony, a sikertelen EU-s  és NATO-s csatlakozások kudarcát ellentételező  oroszbarát alternatíva nyújtása. Amely egy sokkal nagyobb lélegzetvételű terv megvalósításának kisebb lépéseként tekinthető. A helyzetét pedig megkönnyíti számára ebben a hatalmai harcban, hogy számos történelmi szál, az ortodox vallás illetve a maga a szláv kultúra, amelyek összekapcsolják a két területet.

A nyugat-balkáni országok uniós integrációja (Forrás: EP/ MN-grafika)

Szerbia, mint Oroszország kapuja a „Nyugatra”

Az említett példák mellett kiemelkedő fontosságú és meglehetősen nyugtalanító volt a nyugati hatalmak számára, hogy már 2012-től kezdve, de különösen 2018-2019-es év folyamán Oroszország a Balkánért folytatott hatalmi versenyben számos úton-módon közeledett a hozzá kulturálisan és vallásilag is közel álló Szerbiához.
Ennek eredményességét szemmel láthatóan példázta az orosz elnök, Vlagyimir Putyin Belgrádban tett látogatása 2019 januárjában. A találkozó során számos olyan diplomáciai gesztus zajlott le, melyek egyértelműsítették az orosz-szerb barátsági viszonyt. Például a Szent-Száva Székesegyház előtt óriási tömeg köszöntötte Putyint, mint a legnagyobb szláv testvért. Aleksander Vucsics szerb elnök pedig még egy kiskutyával is megajándékozta az orosz politikai vezetőt, a szerb nemzet hálájának jeléül. Emellett pedig a két állam több mint 20 megállapodást kötött egymással, ami viszonyuk stratégiai partnerség szintre emelkedését is jelzi.
A megállapodások tárgya széles spektrumon mozgott, de a fókuszban a katonai, gazdasági és kereskedelmi együttműködések álltak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette egyfajta üzenetként az USA számára, hogy országa tovább folytatja Szerbia katonai-műszaki eszközökkel való ellátását, azok szervízelését és modernizációját. Melynek keretében 2019-re datálták hét Mi-35 típusú harci, valamint három, Mi-17-es szállító helikopter átadását. Nem megemlítve a korábbi 2016-2018 közötti katonai együttműködés során már átvett Mig-29-es Fighter-eket. Valamint kiemelte, hogy az előző évi BARSZ-2018 kódnevű repülő harcászati gyakorlaton közös, orosz–szerb személyzetű MiG-29-es vadászgépek és Mi-8-as helikopterek vettek részt. Továbbá megemlítette, hogy úgy gondolja az Amerikai Egyesült Államok fő célja a régió destabilizációja. Ennek érdekében pedig, még ugyanezen évre előirányozták a Slavic Shield 2019 nevű hadgyakorlatot, szintén közös végrehajtással.

A 2019-es Slavic Shield hadgyakorlat (Forrás: Jovo Mamula, MC Odbrana)

Felmerül a kérdés az esemény kapcsán, hogy minek köszönhető az ekkora méreteket öltő összhang Szerbia illetve az Oroszországi Föderáció között. Alapvetően annak, hogy az orosz politikai vezetés gazdasági függésbe kívánja vonni a szerbeket, mégpedig a különböző nemzeti szerb projektek anyagi támogatásával.
Például a szerb vasút építését és modernizációját Oroszország közel 230 millió euróval támogatta illetve több mint 1,4 milliárd dollárt volt kész befektetni a Török Áramlat európai meghosszabbítását jelentő gázvezeték szerbiai szakaszának a megépítésébe. Ezeknek az anyagi invesztálásoknak a fényében nem meglepő a két állam közeledése, hiszen a nem is olyan régen a térséget háború sújtotta.  Ez után pedig az állam gazdasága még ingatag lábakon áll és szükséges a külföldi tőke behozatala. Éppen ezért a befolyás növelésének legkézenfekvőbb módja a befektetések finanszírozása volt orosz oldalról nézve.

Oroszország tényleges pozíciója a Balkánon

Oroszország számos alkalommal hangoztatta, hogy a Balkán destabilitása az Amerikai Egyesült Államok tevékenységének köszönhető. Valójában azonban, az 1990-es évek eseményeit követően a hatalmi harc többszereplőssé fejlődött. Hiszen már nem csak az USA, valamint a Szovjetunió szétesése után fennmaradt Oroszország harcol a helyi befolyásért, hanem a feltörekvő Kína, az EU és NATO és Törökország is.
Ezek az erők pedig közel ugyan akkora nyomást tudnak gyakorolnak a régió államaira. Hiszen a feltörekvő Kína fektette be 2019-ben a legtöbb pénzt például Szerbiában. Az Európai Unió a balkáni államok integrációja érdekben már több, mint 4,5 milliós vissza nem térítendő eurós összeggel támogatta a térséget. Az Egyesült Amerikai Államok pedig nem  csak Koszovó és a NATO-tagállamok jövőjét határozhatja meg a cseppfolyósított gázzal (LNG) hanem az egész Balkánét. Illetve a muszlim közösségeken keresztül a közelmúltban Törökország is megkezdte a balkáni országokra a nyomásgyakorlást.
Az tehát egyértelműen látszik, hogy nem egyedül az orosz vezetés próbája államai érdekeit minél erősteljesebben érvényre juttatni a területen hanem a nemzetközi közösség számos tagja is. Egyúttal az is érezhető, hogy a balkáni államok, a vallási, kulturális, történelmi vagy akár nyelvi szálak ellenére egyre kevésbé vágynak Moszkva elismerésére és támogatására. Ennek a törekvésnek a helyét az euroatlanti integráció és az iszlám térhódítása vette át.
Tehát a nagyhatalmi verseny többszereplőssé válása alapjaiban változtatta meg Oroszország pozícióját a térségben. A Föderáció kénytelen osztozni más hatalmakkal a befolyáson, igyekeznie kell a térség összes államával partneri viszonyt kialakítani és egyúttal a nagyhatalmak egy részével is együtt kell működnie. Hiszen ha például Oroszország és Szerbia mellé akár Törökország csatlakozik egy a BARSZ 2018-hoz hasonló hadgyakorlathoz, az már képes ellensúlyozni az euroatlanti integráció jelentette veszélyt.

Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Vucsics szerb elnök egy belgrádi katonai parádén 2019-ben (Forrás: Stoyan Nenov)

Összegezve tehát annak ellenére, hogy erőteljes az orosz gazdasági és politikai jelenlét a térségben, a többi hatalmai harcban részvevő államhoz képest ez a részvétel igen csekélynek mondható. Moszkva ugyan minden eszközt igyekszik felhasználni annak érekében, hogy a számára történelmi és kulturális szempontból is közeli térségben megőrizze pozícióit. Egyúttal azt is felismerte, hogy a régebben alkalmazott módszerek már nem hatékonyak, így a változó biztonsági környezetben finomabb, összetettebb a tevékenységre van szükség. Így előkerül az eszköztárban a nem lineáris hadviseléshez tartozó diplomáciai vagy gazdasági nyomásgyakorlás is. Továbbá az orosz vezetés felismerte, hogy a térség országai igyekeznek kihasználni a külső hatalmak értük folyó versengését és az ebből fakadó nagymennyiségű anyagi befektetéseket is. Továbbá szélesebb lehetőségeket biztosít számára, hogy az EU és az USA közel harminc év alatt sem tudta a saját képére formálni a régió társadalmait.
Megszerzett és fix jogok, befolyási övezetek azonban nem léteznek, a jelenlétért igenis meg kell harcolni. Ezt pedig érzékeli a moszkvai politikai vezetés is, éppen ezért nem sajnálják akár a  vasútfejlesztésre, akár a gázvezeték építésre adott dollármilliókat. A moszkvai vezetés fő célja ugyanis, hogy a Nyugat-Balkán területén továbbra is megmaradjon a stabil orosz politikai, gazdasági és katonai jelenlét és befolyás.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Az izraeli hadsereg lerombolta egy ciszjordániai merénylő családi házának azt a részét, ahol a terrorakciót elkövető férfi élt – jelentette a Jediót Ahronót.

A házban élő Kaszám Bargúti tavaly augusztusban egy ciszjordániai forrásnál két társával megölt egy 17 éves izraeli lányt, és megsebesítette a vele kiránduló édesapját, aki a Ramla nevű városban rabbi, valamint a bátyját is. Molotov-koktélokkal és kövekkel fogadta több tucat helyi palesztin fiatal a hajnalban a katonai buldózerrel érkező izraeli katonákat a Rámalláh melletti Kobar nevű faluban, megpróbálták megakadályozni a kétemeletes ház felső szintjének lerombolását. A hadsereg tömegoszlató eszközök bevetésével válaszolt, egy palesztin fiatalt egy gumilövedék súlyosan megsebesített.

Korábban márciusban már lerombolták a merénylő két társának otthonát Rámalláhban, illetve Bir Zájtban. A palesztinok akkor is gumiabroncsokat égettek, köveket és házilagos gyújtóbombákat dobtak a katonák felé. A merénylőt képviselő ügyvédek az épületrész lerombolása előtt beadványban kérték az izraeli legfelsőbb bíróságtól az épület épen hagyását, de a grémium elutasította kérésüket.

A Palesztina Felszabadításának Népi Frontja nevű szervezethez tartozó merénylők tavaly augusztusban egy bombát telepítettek a forrás mellé, majd működésbe hozták, amikor egy izraeli család három tagja meglátogatta a Ciszjordánia középső, bibliai nevén Binyamin nevű részén lévő kedvelt kirándulóhelyet. A merénylők pere januárban kezdődött. Gyilkossággal, gyilkossági kísérlettel, engedély nélküli fegyverviseléssel, és fegyverkereskedelemmel vádolják őket a hatóságok.

A tavalyi terrortámadásban Bargúti a megfigyelésért felelt, ő figyelmeztette a bombát működésbe hozó társát, amikor az izraeli család a pokolgéptől a megfelelő távolságba került. A robbanás után a csapat többi tagjával együtt Rámalláhba menekült. Emberi jogi szervezetek támadják Jeruzsálemet a merénylők otthonait leromboló politikája miatt, de az izraeli hatóságok ragaszkodnak hozzá, mert úgy vélik, hogy jelentős elrettentő hatása van az esetleges merényletek megakadályozásában.

Fiatalkorú lányt futtatott egy pár, ezért emberkereskedelem bűntette, valamint káros szenvedélykeltés vétsége miatt vádat emeltek ellenük, egyiküknek pedig kerítés miatt is felelnie kell – közölte a Pest Megyei Főügyészség.

Az élettársi közösségben élő pár 2018 márciusában befogadta magához a férfi lányának egyik iskolatársát. Később a férfi nyugtatót és alkoholt adott neki, majd közösült is vele, ami többször megismétlődött. Utóbb pedig arra kényszerítették a lányt, hogy pénzért szexuális szolgáltatást nyújtson más férfiaknak. A lány többször próbált kilépni ebből a helyzetből, de a pár rábeszéléssel, fenyegetéssel, bántalmazással elérte, hogy maradjon.

Végül a lány mintegy öt hónap elteltével elmondta szüleinek a történteket, így sikerült megszakítania a kapcsolatot a párossal – áll a közleményben.

Mentőautókat kapott az Országos Mentőszolgálat, vasárnap húsz új mentőautó került a szolgálat állományába.

A mentők napján, a mentőszolgálat budapesti, Markó utcai központjába tartott ünnepségen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: az elmúlt években majdnem ezer új mentőautót szereztek be, ezzel csaknem a mentőszolgálat teljes flottája megújult. A kormány elkötelezett, hogy korszerű legyen a mentőszolgálat – közölte a miniszter, aki arra is kitért, hogy az elmúlt évek fejlesztései nyomán jelenleg összesen 255 mentőállomás van, 107-et felújítottak, 21 pedig felújításra vár.

Hozzátette: modernizálták a mentők eszközparkját is. Az elmúlt években beszereztek többek között navigációs berendezéseket, 300 defibrillátort, 150 lélegeztetőgépet. A mentők olyan feltételek között végezhetik munkájukat, ami a kor színvonalának megfelelő – hangsúlyozta a miniszter. Kiemelte: a magyar kormány köszöni a mentők munkáját, a nemzet pedig hálás érte.

Csató Gábor, a mentőszolgálat főigazgatója elmondta: az új autók beszerzésével 4,7 év lett a használatban lévő autóik átlagéletkora, ami Európában is egyedülálló. Kiemelte: a mentőszolgálatnál óriási fejlesztések voltak az elmúlt években. Csak 2017 óta mintegy 410 új mentőautó állt szolgálatba. Nemrég jelentették be a miniszterrel a legnagyobb eszközbeszerzést, rá néhány hónapra újabb mentőautókat kaptak, most pedig – a koronavírus-járvány ellenére – ismét új mentőautókat avathatnak.

Csató szólt arról is, hogy a mentőszolgálat elmúlt 133 éves történetében még nem találkoztak ilyen járvánnyal. Mintegy 15 ezer koronavírus-gyanús, vagy -fertőzött betegnek nyújtottak segítséget a mentők, majdnem 410 ezer kilométert tettek meg a koronavírus kapcsán és több százezer védőfelszerelést használtak el, hogy a dolgozók és a betegek is biztonságban legyenek. A főigazgató megköszönte a mentőszolgálat valamennyi dolgozójának munkáját és a kormány támogatását is, amit a mentőszolgálatnak nyújt évről évre.

Csató azt mondta: az új mentőautók gyártása a koronavírus-járvány alatt sem állt le. Az eseményen kiosztott háttéranyag szerint ebben az évben összesen 103 új mentőautó beszerzését tervezik. Május 10. a mentők napja Magyarországon annak emlékére, hogy 1887-ben ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület.

Leszúrta testvérét egy oroszlányi férfi, a rendőrök őrizetbe vették – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság vasárnap a rendőrség honlapján.

A közlemény szerint a 26 éves férfi szombat este vita közben egy késsel mellkastájékon szúrta testvérét, aki a helyszínen meghalt. Az esetet az egyik szomszéd jelentette be, a rendőrök kiérkezve elfogták a tettest, akit előállítottak és gyanúsítottként kihallgattak – írták.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a férfi ellen emberölés megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását – olvasható a közleményben.

Szigorítja a vízumkiadást a kínai újságírók számára az amerikai kormányzat – jelentette be az amerikai belbiztonsági minisztérium.

A tárca szerint a döntés válasz arra, ahogyan Kína az ott dolgozó amerikai újságírókkal bánik. Az intézkedést a szövetségi kormány hivatalos közlönyében, a Federal Registerben tették közzé, megjegyezve azt is, hogy Kína “elnyomja a független újságírást”. A hétfőn életbe lépő új rendelkezés szerint kínai újságírók maximum kilencven napra kaphatnak amerikai vízumot, bár ennek érvényességét kérésre meghosszabbíthatják. Az új szabályozás nem vonatkozik a hongkongi és a makaói újságírókra.

Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a két ország között sajtóügyekben már korábban is voltak korlátozó intézkedésekhez vezető nézetkülönbségek. Márciusban Kína bejelentette, hogy visszavonja a három legnagyobb amerikai lap tudósítóinak akkreditációját, sőt, ki is utasította az újságírókat az országból, válaszként arra, hogy Washington korlátozta a kínai állami média Egyesült Államokban dolgozó munkatársainak létszámát.

Az elmúlt hónapokban éles szóváltás alakult ki Washington és Peking között az új típusú koronavírus világjárványa ügyében is. Donald Trump és kormányzatának több tagja többször is azt hangoztatta, hogy Kína nem adott időben és megfelelő mértékű tájékoztatást a járványról, annak eredetéről és kitörésének időpontjáról.

Vádat emelt az egyik isztambuli ügyészség hét ember, köztük egy cégvezető, négy pilóta és két légiutas-kísérő ellen Carlos Ghosn, a Nissan-Renault-Mitsubishi autóipari szövetség sikkasztással vádolt egykori vezérigazgatója ügyében, akit december végén Törökországon keresztül szöktettek Japánból Libanonba – jelentette pénteken az AirportHaber török légi közlekedési hírportál.

A beszámoló szerint a cégvezetőt és a négy pilótát “migránscsempészettel”, a két légiutas-kísérőt pedig bűncselekmény elhallgatásával vádolják. Az érintetteket január 2-án vette őrizetbe a török rendőrség, később a bíróság a cégvezető és a négy pilóta előzetes letartóztatásáról döntött.

Január harmadikán a magántulajdonban lévő MNG Jet török légitársaság azt közölte, hogy törvényellenesen használták két repülőgépét Ghosn megszöktetéséhez, és a cég “feljelentést tett légiközlekedési szolgáltatásainak törvénysértő igénybevétele miatt”. Az MNG Jet szerint két gépet adtak bérbe decemberben két ügyfélnek, az egyiket Dubaj-Oszaka, majd Oszaka-Isztambul útvonalra, a másikat pedig egy Isztambul-Bejrút repülőútra. A két bérleti szerződés között nem látszott összefüggés, és egyik járattal kapcsolatban sem szerepelt Ghosn neve – tette hozzá a cég, aláhúzva, hogy a gépeket csak üzemelteti, azok nincsenek a tulajdonában.

A vállalat az egyik alkalmazottját hibáztatta, amiért szerintük önhatalmúlag járt el, és okirat-hamisítást követett el.

A Japánban pénzügyi visszaélésekkel vádolt és házi őrizetben tartott autómágnás rejtélyes módon távozott Japánból. Az üzletemberhez közel álló források korábban azt mondták, hogy a szökést egy biztonsági magáncég szervezte meg. Egy zenekar Ghosn tokiói lakására ment, látszólag azért, hogy játsszon a karácsonyi partiján. Később az üzletembert egy hangszertokban kicsempészték a lakásából. Feltehetően gyorsvonattal jutott el Tokióból a Kanszai nemzetközi repülőtérre, ahonnan magánrepülőgépen Törökországba, majd onnan Libanonba utazott, ahol a gyerekkorát töltötte.

A japán hatóságok azzal vádolják az üzletembert, hogy saját anyagi veszteségeit a Nissannal fizettette ki, valamint a cégnek szóló külföldi utalásokat irányított át saját számláira. Ghosn ártatlanságát hangoztatja. Menekülését a japán igazságszolgáltatás elfogultságával indokolta, mondván hogy fogva tartásának körülményei az emberi jogok “megcsúfolásával” értek fel.

Libanon és Japán közt nincs kiadatási egyezmény, Bejrútot pedig az Interpol sem kötelezheti Ghosn őrizetbe vételére.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) péntek este közleményben cáfolta, hogy Washingtonnak köze lett volna egy “partraszállási kísérlethez” Venezuelában.

A Twitteren ismertetett dokumentumban hangsúlyozták: “az Egyesült Államok kormányzatának semmi köze nincs a közelmúltban Venezuelában neki tulajdonított történtekhez. Minden ezzel ellentétes állítás hiteltelen. Ha ez az Egyesült Államok által eltervezett hadművelet lett volna, ahogyan azt a narkoterrorizmus miatt vád alatt álló Maduro (venezuelai elnök) állítja, akkor az fedett, közvetlen és hatékony akció lett volna”.

Donald Trump a héten kétszer is tagadta, hogy az elvetélt partraszállási kísérlethez az amerikai kormányzatnak köze lett volna. Először kedden hangoztatta, hogy Washingtonnak nincs ehhez köze, kiemelve, hogy a Venezuelában elfogott amerikai állampolgárok nem küldetést teljesítő ügynökök voltak, aztán pénteken a Fox televíziónak adott interjújában tért ki az ügyre.

Pénteken úgy fogalmazott: ha az Egyesült Államok valóban fellépett volna a venezuelai szocialista rendszer ellen, akkor “tényleg invázióról lehetett volna beszélni”. Azt hangsúlyozta: “ha be akarnék menni Venezuelába, abból nem csinálnék titkot”, s hozzáfűzte, hogy “ebben az esetben a venezuelaiak nem sokat tehetnének”.

Venezuelában vasárnap jelentette be először Diosdado Cabello, a venezuelai Alkotmányozó Nemzetgyűlés (ANC) elnöke, hogy nyolc “terrorista zsoldossal” végeztek, két társukat pedig őrizetbe vették az ország északi partvidékén megkísérelt “invázió” során. Hétfőn pedig Nicolás Maduro venezuelai elnök beszélt amerikai partra szállási kísérletről.

A venezuelai információk szerint felfegyverzett támadók vasárnap hajnalban próbáltak meg csónakokon bejutni a latin-amerikai országba, a fővárostól, Caracastól mintegy 32 kilométerre lévő La Guairában. Caracas álláspontja szerint az “inváziós kísérlet” hátterében az Egyesült Államok és Kolumbia áll.

A mai nemzedék a halál ellen az életért harcoló veteránok összetartásához és állhatatosságához fog igazodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin, a nácizmus felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából elmondott beszédében.

“Bennünket a közös emlékezet és a közös remények, a közös céljaink, a jelenért és a jövőért való felelősségünk egyesítenek. Tudjuk és szilárdan hisszük, hogy legyőzhetetlenek vagyunk, amikor együtt vagyunk” – mondta. Putyin szerint a győztesek nemzedéke “megmentette a hazát, a következő nemzedékek életét, felszabadította Európát, megvédte a békét, helyreállította a városokat és a falvakat, és grandiózus vívmányokat valósított meg”. Hangoztatta, hogy a világot a szovjet katona védte és óvta meg

Putyin a beszédet követően a Kreml melletti Sándor-kertben katonák díszalakulata előtt egyedül koszorúzta meg az ismeretlen katona sírját. A moszkvai Vörös téren és Oroszország más nagyvárosaiban idén a Covid-19 terjedése miatt elmaradt a katonai díszszemle, valamint a veteránok és a hátország dolgozóinak arcképével hagyományosan megrendezett Halhatatlan Ezred-felvonulás. A főváros egén ezúttal, a borús idő dacára 75 helikopter és repülőgép tartott légi parádét. Az orosz légerő 47 más városban is bemutatót tartott, 660 harci gép mozgósításával.

Putyin ünnepi beszédében ígéretet tett rá, hogy amikor a járványhelyzet ezt megengedi, mind a katonai parádét, mind a leszármazottak emlékmenetét méltó módon meg fogják rendezni. Az elnök a Sándor-kertben az elesetteknek járó egyperces néma tiszteletadást követően egyenként virágot helyezett el a háború után hőssé minősített városok emlékművein. Az orosz városokban helyi idő szerint este 10-kor tűzijátékot rendez majd a hadsereg. Ugyancsak este, az emberek lakásuk ablakából és erkélyéről közösen fogják elénekelni a Győzelem napja című dalt.

A megemlékezésben a hangsúlyt ezúttal a televízióra és a világhálóra helyezték át Oroszországban. A Rosszija 24 hírtelevízió szombatra fejezte be azt a védelmi tárcával közös projektjét, amelynek keretében, az aktuális adás képének szegélyén, február 23-tól kezdődően bemutatták a háborúban elesett 13 millió szovjet katona névsorát.

Az ünnep alkalmából Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök is köszöntötte Putyint. Minszkben az előzetesen bejelentett tervek szerint a járvány ellenére is meg fogják tartani a díszszemlét, de a Halhatatlan Ezred-felvonulás ott is elmarad.

Angela Merkel képviselői irodájának levelezéséhez is hozzáfértek a szövetségi parlament (Bundestag) informatikai rendszere elleni 2015-ös támadás elkövetői, akik az orosz katonai hírszerzésnek (GU) dolgoztak – írta a Der Spiegel.

Biztonsági körökre hivatkozó beszámolójuk szerint a támadók a 2012 és 2015 májusa közötti időszakban keletkezett valamennyi e-mailt, több ezer levelet szerezhettek meg Merkel parlamenti képviselői irodájából.

Hozzátették, hogy a képviselői munkával kapcsolatos levelezésből kinyerhető adatok ugyan más jellegűek, mint a kancellári hivatal rendszerében áramló, erősen érzékeny, esetenként szigorúan titkos információk, de betekintést engedhetnek a politikai üzem működésébe, és értékesek lehetnek az orosz hírszerző szerveknek, amelyek széthúzás, bizalmatlanság és veszélyérzet kialakítására használhatnak ilyen anyagokat.

A támadók egy adathalász e-mail mellékletébe csomagolt szoftver révén adminisztrátori jogosultságot szereztek a Bundestag több mint 5600 számítógépet összefogó rendszerében 2015. április 30-án. Merkel képviselői irodájának két e-mail-fiókjába éppen öt éve, 2015. május 8-án jutottak be.

Az egyik támadót sikerült azonosítani, mert elfelejtette eltüntetni az összes nyomot maga után, “majdnem olyan volt, mintha a hívatlan vendég véletlenül ott hagyta volna a névjegykártyáját” – írta a Der Spiegel. A GU-nál végzett munkájához a Scaramouche nevet használó támadó igen óvatlan volt. Megfigyelték, hogy munkaidő alatt hírszerzői feladatai ellátása mellett mással is foglalkozik, például használja Gmail-fiókját, amelyet áttekintett az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), és megállapította, hogy az illető az 1990-ben Kurszkban született Dmitrij Badin.

Gmail-fiókjának jelszava a Badin1990 volt – írta a Der Spiegel.

A 29 éves orosz informatikai specialistát nemzetközi elfogatóparanccsal keresik a német hatóságok. Az amerikai hatóságok is üldözik, és már vádat is emeltek ellene a 2016-os elnökválasztás előtt a Demokrata Párt ellen intézett informatikai támadás, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elleni, szintén 2016-os támadás ügyében.

A lépcsőházakba kerülő sárga karanténtájékoztatók, az ajtóra ragasztható piros karanténmatricák, továbbá az országon áthaladó forgalom tájékoztatására szolgáló úgynevezett tranzitszórólapok és táblák is a váci fegyintézet nyomdájában készülnek – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP).

A közlemény szerint a váci börtönben működő Duna-Mix Kft.-ben dolgozó fogvatartottak készítik ezeket a termékeket. Eddig már csaknem egymillió példányban gyártották le ezeket a váci elítéltek.

A Váci Fegyház és Börtön fémtechnológiai üzemében munkáltatott fogvatartottak félezer oxigénpalack-tartó molnárkocsit is készítettek az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára, továbbá nyomdaipari termékeket és rendvédelmi egyenruházati kiegészítőket is gyártanak ott.

A büntetés-végrehajtási szervezet ez idáig közel 2,3 millió sebészi és harmincezer textil szájmaszkot gyártott le fogvatartotti munkáltatás igénybevételével. Közölték, a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben továbbra sincs koronavírus-fertőzött.

Németországban bordélyházat üzemeltető magyar bandát számolt fel a rendőrség – olvasható a police.hu-n.

A közlemény szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság üzletszerűen, kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem bűntett gyanúja miatt folytat büntetőeljárást hét ember ellen, a 22 és 38 év közötti gyanúsítottak közül öt nyíregyházi, egy tiszavasvári és egy székelyi lakos.

A gyanúsítottak 2018-tól 2020. május 7-i elfogásukig Németországban üzemeltettek bordélyházat, ahol az általuk kiszervezett, kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar állampolgárságú nők folytattak prostitúciót. A nők keresetének nagyobb részét a bűnszervezet tagjai elvették, abból saját megélhetésüket finanszírozták, esetenként bántalmazták is a nőket.

A gyanúsítottak a tevékenységüket összehangoltan végezték, a lányok beszervezésével, utaztatásával és foglalkoztatásával, valamint a hirdetések feladásával, a bevételeik és kiadásaik vezetésével összefüggő feladatokat egymás között megosztották, és a prostituáltak által megkeresett pénzből ennek megfelelően, mindannyian részesültek.

A több mint egy évig tartó nyomozást követően május 7-én mintegy negyven rendőr bevetésével valamennyi gyanúsítottat elfogták a nyíregyházi nyomozók. Az egyes helyszíneken majdnem ötmillió forintnyi készpénzt, nagy értékű személygépkocsikat és arany ékszereket foglaltak le. A bűnszervezet tagjai a németországi bordélyház üzemeltetését megelőzően, az általuk beszervezett lányokat Svájcban, Ausztriában és Belgiumban kényszerítették prostitúcióra.

A gyanúsítottakat kihallgatták, N. L. nyíregyházi lakost a rendőrök bűnügyi őrizetbe vették, és indítványozták letartóztatását.

Három új kamerával bővítették a térfigyelő rendszert a világörökségi Hollókőn – közölte a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Kelecsényi Péter elmondta: a meglévő rendszerhez kapcsolódva 3 új térfigyelő kamerát építettek ki a település különböző részein, az ófalu végén, a hollókői várnál és a Küszöb Információs Irodánál.

A fejlesztésre a Nógrád megyei falu önkormányzata másfél millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázaton.