Ibolya Tibor fővárosi főügyész a közleményében azt írta, hogy a nyomozási bíró az ügyészség álláspontjával egyezően rendelte el a legsúlyosabb kényszerintézkedést, amelyet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben rendelt végrehajtani. A végzés nem végleges. A fővárosi főügyész ezúttal sem nevezte meg a vasárnap elkövetett bűncselekmény áldozatát, ugyanakkor még aznap több hírportál is arról írt, hogy a gyilkosság áldozata Szilágyi István színművész, aki rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten.
A gyilkossággal gyanúsított 49 éves férfit a Budapesti Rendőr-főkapitányság a helyszínen elfogta, és a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt gyanúsítottként kihallgatta. A Fővárosi Törvényszék tudatta: a Budai Központi Kerületi Bíróság június 5-éig rendelte el a gyanúsított letartóztatását, amit azért rendeltek el, mert “alappal lehetett tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
A bíróság közölte: a megalapozott gyanú szerint a férfi a XVII. kerületben május 3-án reggel egy kalapáccsal többször fejbe verte idős korú, elesett állapotú édesapját, akit a földre kerülését követően is bántalmazott. Az idős férfi az elszenvedett sérülései következtében életét vesztette. A bíróság tudatta: a gyanúsított pszichiátriai kezelt, rendszeres gyógyszeres kezelésben részesül. “A férfi személyi körülményei, kiszámíthatatlan viselkedése, a terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya, annak elkövetési módja és a várható büntetés mértéke – amely bizonyítottság esetén akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet – a bíróság szerint esetében megalapozzák a szökés, elrejtőzés veszélyét” – írták.
A rendőrség már kihallgatta a bűncselekmény elsődleges tanúit, köztük a sértett feleségét is, azonban a tényállás teljes körű felderítéséhez további tanúk kihallgatása szükséges. A bíróság szerint a tanúk befolyásának veszélye miatt indokolt a gyanúsított személyi szabadságának korlátozása – olvasható a közleményben.
A bíróság azt is közölte, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, a gyanú szerinti bűncselekményt egy, szintén az édesapja sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt követte el. A törvényszék szerint – többek között a terhelt személyiségjegyeire tekintettel – alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
Az Aleppót Latakiával összekötő M4-es autópálya mentén a közös járőrözés március 15-én kezdődött el, Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan megállapodása értelmében. A járműoszlopban orosz részről két BTR-82A típusú páncélozott szállító harcjármű és egy Tyigr páncélozott gépkocsi haladt. A közös járőr mozgását az orosz légierő drónjai biztosították a levegőből. A felek legutóbb április 30-án hajtottak végre hasonló műveletet.
Putyin és Erdogan március 5-én Moszkvában abban állapodott meg, hogy az idlíbi feszültségcsökkentési övezetben március 6-tól tűzszünet lép életbe az orosz támogatottságú szíriai kormányerők és a törökök által segített ellenzéki fegyveresek között. Moszkva és Ankara a csúcson megerősítette elkötelezettségét Szíriai szuverenitása és a terrorizmus elleni harc iránt.
Szanka Ferenc közölte, a gyanúsítottak ellen a bűncselekmény felismerésére és elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére csoportosan elkövetett kifosztás bűntette miatt indult eljárás.
A gyanú szerint a nő két társával csütörtökön az utcán szólította meg az idős asszonyt. Megkérdezték tőle, mennyi megtakarított pénze van, és elhitették vele, hogy a koronavírus-járvány miatt hamarosan be fognak csődölni a bankok és pont a sértett pénzintézete az, ami lehet, hogy a jövő héten már erre a sorsra jut. Azt tanácsolták, vegye ki a pénzét a bankból, majd felajánlották neki, hogy gépkocsival elviszik és haza is szállítják. Az idős asszony elfogadta a segítséget, és kétmillió forintot vett ki a bankból.
A gyanúsítottak azzal az ürüggyel jutottak be az asszony lakásába, hogy leveszik róla a rajtalévő rontást, majd figyelmét elterelve ellopták a bankból felvett pénzt.
A bíróság – nem végleges döntésével – ügyészi indítványra elrendelte a nő letartoztatását. Társait is őrizetbe vették – közölte a csoportvezető ügyész.
Az Egyesült Államok 6. flottájának felszíni amerikai hadihajó a ’80-as évek közepe óta nem tevékenykedett a Barents-tengeren. Az orosz felet a kötelék érkezéséről pénteken értesítették.
A Donald Cook és a Porter irányítható rakétákkal felszerelt amerikai romboló, egy ugyancsak amerikai szállítóhajó, valamint a brit Kent fregatt a Norvég-tenger felől hajózott be a Barents-tengerre, egy tengeralattjáró-vadász flottagyakorlat után. Itt csatlakozott a rajhoz a Roosevelt amerikai romboló.
Oroszország és a NATO-tag Norvégia a Krím-félsziget 2014-es, Moszkva általi elcsatolását követően növelte haditengerészeti jelenlétét a térségben. A mostani flottagyakorlaton norvég hadihajó nem vett részt.
A biológiai eljárás során használt szer egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt fehérjét tartalmaz. A készítményt a szakemberek a vízbe juttatják, a fehérjét pedig elfogyasztják a vízi élőlények. Megfelelő koncentrációban adagolva kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre ártalmatlan. A készítményt nagynyomású permetezőkkel juttatták ki a kezelni szánt területekre.
A száraz időjárás miatt eddig csak néhány helyen alakultak ki a szúnyogok kifejlődéséhez alkalmas tenyészőhelyek. A katasztrófavédelem által megbízott rovarszakértők március eleje óta rendszeresen, országszerte vizsgálják a szúnyoglárvák számát és fejlődési állapotukat. Helyenként találkozhatunk néhány szúnyoggal, de a legtöbb területen csak elenyésző számban. Az esős időjárás és a pangó vizek kedveznek a szúnyogok kifejlődésének.
A vérszívók nem csak nádasokban, tavakban és a folyók árterében fejlődnek. Nagyon sok szúnyog lárvája akár egy pohárnyi vízben is képes kifejlődni. A legtöbb ház körül pedig nagyon sok vízgyűjtő található. Előzzük meg közösen a szúnyoginváziót azzal, hogy kiöntjük a ház körüli edényekből a vizet. A vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban, ereszekben, gumiabroncsokban, madáritatókban akár ezerszámra fejlődhetnek a szúnyoglárvák. Hetente egyszer cseréljük a vizet ezekben, vagy fedjük le, és máris nagyon sokat tettünk a szúnyoginvázió megelőzése érdekében.
A közlemény szerint a pénzügyőrök a telephelyen ellenőrizték az ott parkoló román kamion és több kisteherautó szállítmányát, amikor megtalálták a Chanel márkára hajazó “Cnenal” feliratú cipőket.
A pénzügyőrök felvették a kapcsolatot a védjegytulajdonossal, aki megállapította, hogy a lábbelik a vásárlók megtévesztésére alkalmas hamisítványok – áll a közleményben.
A NAV ismeretlen tettes ellen iparvédelmi jogok megsértése miatt büntetőeljárást indított.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) által közzétett képen Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kovács Vilmos, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka megkoszorúzza a négyszáz évvel ezelőtt született Zrínyi Miklós költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a XVII. század legnagyobb formátumú magyar politikusa szobrát a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kertjében 2020. május 3-án.
Mögöttük balról Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította.
Bóna Gyula, a megyei főügyész elmondta: a gyanúsított április második felében szabadult korábbi elzárás büntetéséből, majd a szüleihez költözött. A férfi korábban is italozó életmódot folytatott, ittas állapotban rendszeresen tanúsított emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó magatartást a szüleivel szemben, akik gyakran veszekedtek vele, és – eredmény nélkül – kérték őt az italozás abbahagyására, valamint az elköltözésre.
Április 29-én délután agresszív viselkedése miatt anyja felhívta a rendőrséget, mire a férfi a konyhaszekrény fiókjából elővett egy konyhakést, és azzal közelített szüleihez. A szülőknek együttes erővel sikerült kicsavarni a kést a kezéből, a dulakodás során a gyanúsított arcon fejelte 79 éves apját, majd ököllel arcon is ütötte, amitől az orrcsontja zúzódott. A dulakodásnak a rendőrség érkezése vetett véget.
A Balassagyarmati Járási Ügyészség indítványára, a bizonyítás megnehezítésének és a bűnismétlés veszélyének megakadályozása érdekében a nyomozási bíró elrendelte a férfi letartóztatását – közölte a főügyész.
Az MTSZ elnökének, Dobson Tibornak címzett levélben a kormányfő azt írja: régi igazság, hogy az ember életének értelmet a saját közössége védelmében végzett szolgálat ad. Másfél évszázaddal ezelőtt ezt ismerte fel Széchenyi Ödön, amikor megalapította a Magyar Országos Tűzoltó Szövetséget. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy az általa elindított kezdeményezésből egy erős, bajtársias közösség született – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a mostani évfordulón az ünneplés mellett azokra a bátor önkéntes tűzoltókra is emlékezünk, akik a magyar történelem legvészterhesebb időszakaiban is készek voltak az életüket kockára tenni településük és az ott lakók biztonságának megvédéséért. Orbán kiemelte: máig hálásak lehetünk például azért a helytállásért, amelyet a 2013-as nagy dunai árvíz idején vagy tavaly nyáron, a szabolcsi viharkárok elhárítása során tanúsítottak.
“Minden magyar ember nevében szeretném megköszönni Önöknek, hogy riasztásról riasztásra bizonyítják: a magyar önkéntes tűzoltókra mindig számíthatnak bajba jutott honfitársaink” – írta a miniszterelnök a tűzoltók védőszentje, Szent Flórián napján.
“A rendszer segítségével az új beteg kontaktusainak mintegy kétharmadát napokon belül felfedjük, s be tudjuk őket rendelni tesztelésre, nincsenek-e megfertőzve” – mondta Roman Prymula, az egészségügyi miniszter helyettese, a projekt vezetője pénteken a CTK hírügynökségnek. Az intelligens karantén rendszert áprilisban már több cseh régióban tesztelték. Prymula szerint az eltelt egy hónap alatt sikerült kiküszöbölni az alkalmazás szinte minden “gyermekbetegségét”, és most már országos szinten is üzemképes.
A rendszer lényege, hogy a diagnosztizált megfertőzött személynél – a mobilszolgáltatók adatainak segítségével – minél gyorsabban kinyomozzák, kivel találkozott az utóbbi öt napban, hogy őket szintén letesztelhessék. Ezt az érintett beleegyezése esetén mobiltelefonjának és bankkártyájának elektronikus nyomai alapján tudják megállapítani. Eddig csak a megfertőződött emberrel való beszélgetés alapján keresték meg azokat, akikkel az utolsó napokban kapcsolatba került. Az elektronikus nyom felhasználása szakértők szerint nagyon sokat segíthet az emlékezet felfrissítésében. Az elektronikus nyom felhasználását mindig az érintett beleegyezéséhez kötik.
Az intelligens karantén rendszert a csehek a hasonló alapokon működő dél-koreai és izraeli rendszerektől ihletve dolgozták ki – jegyezte meg Prymula.
Csehországban péntek estig 240 halálos áldozatot követelt a koronavírus-járvány, a felgyógyultak száma pedig 3359-re emelkedett, ami az összes beteg több mint 40 százaléka – derült ki az egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatásából. A halálesetek számának emelkedése lelassult. Az áldozatok döntő többsége idősebb személy. Csehországban az első fertőzést március elsején mutatták ki, azóta 7726 személy betegedett meg.
“Azt kell mondanom, hogy nem mondhatjuk le a díszszemlét. Egyszerűen nem mondhatjuk le. Sokat gondolkodtam ezen. Ez egy érzelmi, mélyen ideológiai ügy” – fogalmazott.
A nap folyamán Lukasenka azt mondta, hogy Fehéroroszágban egészében véve sikeresen halad a koronavírus-járvány feltartóztatása. Állítása szerint az országban elegendő személyi védőeszköz és gyógyszer áll rendelkezésre a Covid-19 betegség elleni küzdelemhez.
A vasárnap közzétett hivatalos adatok szerint Fehéroroszországban 99-en haltak meg a Covid-19 miatt. A fertőzöttek száma egy nap alatt 877-tel 16 705-re emelkedett. 3196 beteg meggyógyult, az országban több mint 204 ezer tesztet végeztek. Sajtótitkára szerint maga Lukasenka nem csináltatott koronavírustesztet, mert jól érzi magát és nem tartja szükségesnek.
Oroszországban a járványhelyzet miatt a Vörös térre tervezett parádét és a többi tömegrendezvényt későbbi időpontra halasztották. Szombaton az évforduló tiszteletére a nagyobb városokban légiparádé és tűzijáték lesz.
A verseny célja, hogy a középiskolások megismerjék a magyar hadtörténelem győztes eseményeit és ezáltal a szervezők bemutassák számukra a megújuló Magyar Honvédséget – közölte a minisztérium vasárnap a Facebook-oldalán. A felhívásban azt írták: az első szellemi vetélkedőt a magyar hadtudomány megteremtője, a költő, író, katona és államférfi Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából rendezik meg.
Az első fordulóban, amely szeptember 17-től 2021. február 2-ig tart, négy online feladatot kell teljesíteni, amelyeket meghatározott időpontra kell beküldeni. A második fordulót jövő tavasszal tartják. A vetélkedőre héttagú csapatok jelentkezhetnek, olyan diákok, akik a 2020/2021. tanévben 9-11. évfolyamon a Honvéd Kadét Program partneriskoláiban tanulnak, illetve meghívást kapnak a Zrínyi Miklós vagy Zrínyi Ilona nevét viselő középiskolák 9-11. évfolyamos diákjai is. A csapatokat több évfolyam diákjai is alkothatják.
A verseny összdíjazása tízmillió forint, amely a kisebb ajándékoktól honvédelmi programokon való részvételen át értékes nyereményekig terjed. A regisztráció a honvedelem.hu/1000-ev-katonai oldalon történik. A nevezési határidő 2020. szeptember 17. Zrínyi Miklós költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja 1620. május 3-án született.
A beruházás keretében egy korábbi, rendőrségi épület teljes átalakítása történt meg, ahol emeletráépítés révén több mint ezer négyzetméter alapterületűre növekedett a hasznos tér. A fejlesztés eredményeként az eredeti ingatlanhoz egy könnyűszerkezetes, kétszerállásos szertár, valamint egy tömlőszárító épült. A felújított épület földszintjén a katasztrófavédelmi kirendeltség irodái, az emeleten étkező, pihenő, öltöző és további irodák kaptak helyet, míg a könnyűszerkezetes épületben a tűzoltóság működéséhez szükséges helyiségeket (raktárt, műhelyt, bevetésiruha-tárolót) alakítottak ki.
A katasztrófavédelem ingatlanainak elhelyezését és kialakítását megelőző elemzések azt mutatták, hogy az országban egyes területek mentő tűzvédelme új laktanya építésével, illetve a meglévő ingatlan átépítésével erősíthető. A megalakuló fehérgyarmati hivatásos tűzoltóság 73 település 59 ezer lakójának biztonságáról gondoskodik.
A projektet az EU 677 millió 750 ezer 639 forinttal támogatta.
Miután New York városából távozott a kórházhajó, szombaton felszámolták a Central Parkban felállított, több sátorból álló tábori kórházat, és elszállították az utolsó beteget is Javits konferenciaközpontból, ahol szintén leszerelték a 3000 ágyas ideiglenes kórházat. Andrew Cuomo, New York állam kormányzója szombaton bejelentette: a koronavírus okozta Covid-19 nevű betegségben 299 ember hunyt el, s ezzel március óta a járvány az államban 19 ezer halálos áldozatot követelt.
A kormányzó óvott attól, hogy követeléseknek engedve az állam gazdasági és mindennapi életét idő előtt újraindítsák. “Nem szabad vakon cselekednünk” – fogalmazott.
Washingtonban szombaton helyi idő szerint a déli órákban vadászgépek tartottak légi bemutatót a járvány enyhítésén dolgozó ápolók és orvosok tiszteletére. A Thunderbird-vadászgépek később a közeli Baltimore városában, majd a georgiai Atlantában is légi parádéztak. New Yorkban, New Jerseyben és Pennsylvaniában egyébként a múlt héten volt hasonló tisztelgő légi bemutató, áprilisban pedig Las Vegasban és Coloradóban tartottak parádét vadászgépek.
Kevin DiFalco alezredes a washingtoni légi parádéról tudósító újságíróknak azt mondta: “rajtunk a sor, hogy megköszönjük a frontvonalban dolgozóknak fáradozásukat és jelezzük: a bajban mindannyian egyek vagyunk, együtt vagyunk”.
Közben az Egyesült Államok több tagállamában utcára vonultak emberek, hogy az állam mindennapi életének újraindításáért tüntessenek. New Hampshire-ben, Kentuckyban és Kaliforniában is megmozdulások voltak.
A MoLaRi egy érzékelő és riasztórendszer, amelyet a veszélyes anyagokkal foglalkozó ipari üzemek környezetében építettek ki. A működése igen egyszerű: amennyiben valamelyik veszélyes üzemből meghibásodás vagy baleset miatt veszélyes vegyi anyag kerül a levegőbe, annak koncentrációját a telepített mérőszondák mérik, a rendszer az időjárási körülményeket is figyelembe véve terjedési modellezést végez. A katasztrófavédelem éjjel-nappal működő ügyelete pedig azonnal meg tudja tenni az adott helyzetben szükséges intézkedéseket. Az érintett ipari üzem környezetében élőket a rendszer hangszóróin keresztül tudja tájékoztatni a katasztrófavédelem a szükséges magatartási szabályokról.
A szirénapróba tehát nem a rendszer hibája miatt marad el, hanem az érettségiző diákok érdekében — szögezi le a katasztrófavédelem közleménye.
A színművész utolsó éveiben rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten, ahol a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai segítették őt mindennapi életvitelében.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) – az áldozat megnevezése nélkül – vasárnap közölte, hogy megöltek egy férfit egy XVII. kerületi családi házban, ahová bántalmazás miatt hívták ki a rendőröket. A helyszínen elfogták a bántalmazót, a 49 éves Sz. Pétert, aki ellen a BRFK életvédelmi osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt indított eljárást.
Szilágyi István 1937. december 7-én született Gyomán. 1957 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, diplomáját kézhez véve előbb Egerbe szerződött, néhány évig Párizsban élt, majd az Irodalmi Színpad (1970-1973), a Vidám Színpad (1973-1977), a Vígszínház (1977-1979), ezt követően egy évtizedig a Mafilm társulatának volt a tagja. A 90-es évektől nyugdíjazásáig, 2016-ig a Győri Nemzeti Színház tagja volt.
“Pityi” becenevét Básti Lajostól kapta a főiskolán, amit egykori osztálytársa, Sztankay István terjesztett el. Szilágyi Istvánt jellegzetes arca miatt pályafutása alatt elsősorban az epizódszerepek találták meg.
Számos filmben és tévésorozatban szerepelt, még főiskolásként játszott az Égre nyíló ablakban (1959), ezt követte a nagy sikerű Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig című, Makk Károly által rendezett vígjáték (1964). Országosan ismertté 1968-ban Sipos úr figurájának megformálása tette a Bors című tévéfilmsorozatban. Egyik legnagyobb sikerét Csukás István Keménykalap és krumpliorr című (1978) népszerű filmjében aratta a plakátragasztó Lópici Gáspár szerepében.
Saját becenevének köszönhette A Tenkes kapitánya népszerű tévéfilm-sorozatban (1964) a Pityik őrmester nevet, amelyet az író Örsi István az ő tiszteletére adott az általa játszott labancnak. Volt többek közt szélhámos (Az örökös, 1969), szakács (A halhatatlan légiós, 1971), őrmester (Bors Máté), pandúr (Talpuk alatt fütyül a szél, 1976), huszár (80 huszár, 1978), piócás ember (Indul a bakterház, 1979) és ékszerész (Zsaruvér és csigavér, 2001).
A könnyed szerepek mellett filmdrámákban is játszott: az Azonosítás, az Angi Vera, a Sztálin menyasszonya és A napfény íze című alkotásokban is láthatta a közönség.
Hetvenéves kora után is kapott szerepeket, játszott a Szuromberek királyfi című mesefilmben, a Casting minden című zenés filmben, valamint a Véletlenül szándékos című krimiben, a Szomjas György által rendezett A Nap utcai fiúk című 1956-os filmben, és a 2009-i filmszemle versenyprogramjában is szereplő, Goda Krisztina által rendezett, Kaméleon című filmben.
A színész igazi életterének a színházat tekintette, és azt vallotta, hogy nincs kis szerep. Pályafutása alatt a legnagyobb klasszikusok – többek közt Csehov, Dosztojevszkij, Steinbeck, Tennessee Williams – darabjaiban lépett színpadra. A szélesebb közönség filmes és színházi szerepei mellett reklámfilm-sorozatból is ismeri, a ’90-es években a Lottó reklámarca is volt.
2002-ben a Gobbi Hilda által alapított Aase-díjban részesült, 2003-ban Gobbi Hilda-életműdíjat kapott, 2009-ben pedig a magyar filmkritikusok Életműdíját vehette át. 2010-ben Kisfaludy-díjat, 2015-ben Kisfaludy Életműdíjat, 2016-ban Pro Urbe Győr díjat kapott.
A kiképzési repülésekkel és azok kiszolgálásával tovább folytatódik a H145M helikopterek üzemeltetésének tavaly decemberben megkezdett hazai fázisa. A németországi képzésről, a jelen és a közeljövő feladatairól még februárban beszélgettünk oktatópilótákkal és a típusra átképzett repülőműszaki állomány parancsnokával az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison.
Már a H145M helikopterek beszerzését célzó szerződés megkötésekor elkezdődött az egyeztetés a donauwörthi Airbus Training Academy nevű szervezettel, amely a helikoptervezetők és a repülőműszaki állomány képzését végzi. Egy olyan program állt össze, amely szerint a szerződés alapján beérkező gépekkel párhuzamosan, folyamatosan érkeznek haza a Németországban kiképzett pilóták. Az Airbus Training Academy sok más országgal is szerződésben áll, más képzéseket is végez, és ezek közé kellett beilleszteni a magyarok képzését. A Magyar Honvédség a H145M tekintetében szerencsés helyzetben van, hiszen a húszgépes megrendeléssel jelenleg a típus legnagyobb vásárlója. Ez némi előnyt jelent, amit a képzési program összeállításánál is figyelembe vettek.
A honvédség először két oktató-helikoptervezető kiképzését kérte, akik azután itthon el tudták indítani a többiek képzését. A két pilóta kiválasztásánál követelményként fogalmazódott meg, hogy nagy tapasztalatú oktatók legyenek, és a kiképzéssel kapcsolatos területen mozogjanak. Ez ma Szolnokon a 40-45 éves korosztályt jelenti. Az egyik helikoptervezető a szállítóhelikopter zászlóalj parancsnokhelyettese, Dajka Attila őrnagy lett, aki kiképzéssel, oktatással is foglalkozott és két afganisztáni missziót tudhat maga mögött. A másik Simon Zsolt alezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis megbízott parancsnok-helyettese, aki a Repülő Felkészítési Főnökségen a kiképzéssel foglalkozott. Az Airbus Training Academy egy nagyon jól felépített programmal várta a magyarokat.
- Tudni kell, hogy ez alapvetően egy típusátképzés, bár a vásárló igényeinek megfelelően van rövidebb és hosszabb program is – mondta Simon Zsolt alezredes. Mi egy felmérést követően a közepes programot vásároltunk meg. 2019. július 1-én kezdtünk nagyon jól felszerelt tantermekben, modern segédeszközökkel, érintőképernyős felülettel, ahol az egész műszerfal kezelését végig lehetett próbálni. Megkaptuk a H145M-re vonatkozó elméleti típusátképzést, ami két hét volt és egy igen komoly, négyórás, teszt jellegű írásbeli vizsgával zárult. Két hétig csak az angol nyelvű kézikönyvvel foglalkoztunk. Nagyjából 1500 oldalt kellett átforgatnunk és megtanulnunk. Ez csak a légiüzemeltetési kézikönyv (flight manual), amihez még van egy oktatási segédlet is. Minden este összeültünk, és egyeztettük, hogy mit gondolunk egy-egy témakörről. A hétvégét is így töltöttük. Volt egy kis lazítás, aztán tanultunk, mert a következő héten már vizsga volt.
A vizsga után azonnal elkezdtük az egyhetes szimulátoros képzést. Este tíz órára kaptunk időpontot, ami szokatlan, hiszen az adott típuson kezdő pilóta általában reggel, kipihenve kezdi a szimulátort. Nem okozott gondot csak furcsa volt, hogy egy héten keresztül éjszaka járunk a szimulátorba, ahol összesen tíz órát repültünk, látás utáni repülés (VFR) szerint. Addig tízfős csapatban voltunk, a csoporttársaink közül hatan a fülöp-szigeteki parti őrség állományából, ketten német civil légimentőktől érkeztek. A szimulátorhoz különvált a csapat, és kaptunk egy oktatót, aki csak velünk foglalkozott. Úgynevezett full flight szimulátoruk van, egy óra szimulátor ugyanannyi valós repülésnek felel meg. Mindent tud, amit a helikopter, ezért ők a repülési időbe beleszámítják a szimulátor időt is. Nekünk nagyon hasznos volt, mert mindent megtanultunk mire beültünk a gépbe.
A szimulátor program befejezését követően VFR szerint tíz órát repültünk, ami már valós repülés volt. Két hét alatt teljesítettük két oktatóval. Velük az alap típusátképzést csináltuk – függés, iskolakör, légtérfeladatok, manőverek, különleges esetek. Utóbbiból volt a legtöbb: egy hajtóműves repülés, autorotálás, faroklégcsavar meghibásodás. A legnagyobb kihívás nem a repülés volt, hanem a fedélzeti rendszerek üzemeltetése. Ezután egy típus vizsgarepülés következett és ezzel az Airbus részéről megkaptuk a jogosítást, hogy VFR szabályok szerint önállóan üzemeltethessük a H145M helikoptert.
A következő héten az egyhetes elmélettel elkezdtük a műszeres (IFR) kiképzést. Olyan eljárásokat folytattunk, amelyeket ismertünk, de nem gyakoroltunk, hiszen nem volt olyan avionikai rendszerünk, mint a H145M Helionix rendszere, itthon más GPS-ünk, és navigációs berendezéseink voltak, mi azt szoktuk meg. Megtanultuk, hogyan kell az eljárásokat beprogramozni, hogyan fogja végrehajtani a helikopter és hogyan működik együtt a navigációs rendszer a robotpilótával. Végigvettük az ellenőrző listákat, hogy mikor mit kell csinálni és azután kezdtük a 15 órás szimulátor programot. Teljes IFR programot gyakoroltunk, felhőben, felhő felett, berepültünk számos németországi repteret, bejöveteleket hajtottunk végre és rengeteg különleges helyzetet gyakoroltunk. Azután egy hétig öt órában, amiből az utolsó már a vizsga volt, oktatóval műszeres feladatokat repültünk. A sikeres vizsga után gépparancsnokként már IFR körülmények között repülhettünk a H145M-en.
Az IFR képzést követő két hétben az oktatói képzést végeztük el, amiből egy hét a VFR oktatói képzés volt. Számomra az volt a keményebb, ott kilenc órát repültünk le egy hét alatt. Ebbe már beleszólt az időjárás, de beülhettünk egymás mögé figyelni, hogy mit csinál a másik, miközben oktatják. A H145M-en a jobb ülés a gépparancsnoké. A VFR oktatóin végig kellett csinálni ugyanazt a bal ülésből, amit addig a jobb ülésből, ráadásul olyan feladatot kaptunk, hogy ha hibázik a növendék, akkor mikor veszem észre, ha veszélyes helyzetbe kerülünk, hogy jövünk ki belőle. Az oktató hibákat generál, azt le kell reagálni. Ebből egyenes út vezetett az IFR oktatói képzésbe, ami ugyanez volt, csak műszeres körülmények között. Ezzel zártuk a programot és VFR/IFR oktatók lettünk a H145M típuson. Összesen 29 órát repültünk és 26 órát töltöttünk a szimulátorban. Ez nem sok, de ezért volt az, hogy csak tapasztalt helikoptervezető mehetett ki, akinek volt IFR jogosítása. A repüléseket Donauwörtben hajtottuk végre, illetve átrepültünk Ingolstadtba is.
*
Dajka Attila őrnagyot arról kérdeztem, hogy az orosz közepes szállítóhelikopterek után milyen volt a német könnyű helikoptert repülni.
- Hatalmas a különbség, minden szempontból. A helikopter mérete, kategóriája, a forgószárny forgásiránya, a futómű, a személyzet összetétele mind különbözik. Az orosz szállítóhelikopterekben egy komplett személyzet van fedélzeti technikussal, a H145M-ben a rendszerek üzemeltetése is a pilótára hárul. A Helionix rendszer úgy van kitalálva, hogy ha az ember megtanulta és begyakorolta, akkor már nagyon felhasználóbarát és sokat segít. A Mi-17-esben már régen rendszeresítettünk egy nagyon modern GPS-t, amivel valamennyire el tudtunk kezdeni a felkészülést az új technikára. Amire oda kell figyelni, az a helikopter kategóriájából adódik és ez a terhelhetősége. A Mi-17-esen nagyon ritkán értük el a maximális felszálló súlyt, a H145M-en komolyabban számításba kell venni a szállítható személyek számát, az üzemanyagot és az útvonalat – sorolta az alapvető különbségeket Dajka őrnagy.
- Vészhelyzetnél az orosz típuson úgy szocializálódtunk, hogy mindennek fejben kellett lenni és annak idején, ha az oktatóink megkérdeztek valamit, azonnal válaszolni kellett. Itt egy kicsit más a filozófia. Egy elég vastag kézikönyvünk van, amiben jelentős rész foglalkozik a különleges helyzetekkel. Van egy vastag betűs (boldface), kiemelt rész, például hajtómű meghibásodás vagy tűz, amit fejből kell tudni, és azonnal reagálni kell. A többire ott a könyv, amelyben súlyosságuk szerint piros, narancssárga, zöld, fehér színekkel vannak kiemelve a különböző különleges helyzetek. Ha feljön egy olyan jelzés, ami nem igényli az azonnali, fejből történő cselekvést, akkor a gépet robotpilótára kapcsolva a pilóta kikeresheti a kézikönyvből a megfelelő tennivalókat és végigmehet az eljáráson.
A repülés közben használatos kézikönyveket közvetlenül a pilóta mellett helyezték el.
Eltérő az is, ahogy itthon szimulált, vagy valós körülmények között a műszerképzést csináljuk. A szimulált azt jelenti, hogy a helikoptervezető elé függönyt húznak repülés közben, a valós azt, hogy valóban felhőben repülnek. A H145M-en nincs ilyen. Azt mondták, hogy olyan feladatokat kapunk, hogyha a rendszer üzemeltetése közben lesz időnk kinézni a fülkéből, akkor az oktató rosszul végzi a munkáját. Egyébként az oktató a repülésbiztonság maximális figyelembe vételével a repülés bármely fázisában szimulálhat vészhelyzeteket annak, aki kiképzés alatt áll - mondta Dajka őrnagy.
*
A németországi képzés decemberben itthon, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison folytatódott.
- Mi szeptember közepén hazajöttünk, az első hatfős csoport októberben ment ki - folytatta Simon alezredes. Ők csak VFR típusátképzést kaptak egy hónap alatt és novemberben jöttek haza. Még kint voltunk Németországban, amikor már elkezdtük kidolgozni a helikoptervezetők kiképzési dokumentációját, ami alapján itthon elkezdhettük a képzést. Ez volt a legsürgetőbb, mert mire megérkeztek a gépek, egy jóváhagyott, szakmailag ellenőrzött képzési tervvel kellett rendelkeznünk. Sikerült végigvinni a rendszeren, és amikor megjöttek a helikopterek, a honosításuk után nagyjából két héttel a saját kiképzési kézikönyv alapján kezdhettünk repülni. Segítség volt, hogy az Airbustól kaptunk egy útmutatót, hogy a kézikönyvet hogy kell összeállítani, illetve érkezett tőlük egy teljes körű jogosítással bíró H145M pilóta, aki segített beindítani a képzést és jelenleg is támogatja a munkát.
H145M a Holt-Tisza felett
Az első szakaszban mi magunk is ismerkedtünk a magyar gépekkel, hiszen mi még nem ezeken kaptuk a kiképzést. Vannak minimális eltérések, amiket nekünk is meg kellett ismerni. A francia pilótával repülve megerősítettük a tudásunkat majd a hazai jogszabályok alapján a szakszolgálati engedély megszerzése következett. Végigcsináltunk egy felkészítést elméletben illetve néhány órát lerepülve. Igaz, hogy kint leellenőriztek, és megkaptunk minden jogosítást, de hogy a magyar szabályoknak is megfeleljünk, itthon is kellett egy ellenőrző repülés, úgyhogy duplán lettünk ellenőrizve, hogy képesek vagyunk üzemeltetni a H145M helikoptert. Az ellenőrzésünkre is a francia pilótát bízta meg a magyar hatóság. Miután megkaptuk a szakszolgálati engedélyt, elkezdhettük azoknak az oktatását, akik Donauwörthben rövidebb képzést kaptak.
Ezzel a hat fővel már decemberben elkezdtünk repülni. A Magyar Honvédség szabályai szerint 50 órával kell rendelkezniük, hogy szakszolgálati engedélyt kapjanak. Eszerint építettük fel a programot, márciusra elérik az 50 órát és szakszolgálati engedélyt szereznek a típusra. (Ez időközben megtörtént – SZT) Közben mi is haladunk, elkezdtük az éjszakai repülést, ami kint nem volt, de itt a francia pilóta segítségével megcsináljuk az éjszakai oktatóit is. Mire a jelenlegi csoport szakszolgálati engedélyt kap, már tervezzük az éjszakai kiképzésüket. Azután folyamatosan jönnek a hajózók az alapképzésről és őket is képezni kell tovább.
Májusban lesz az első csörlőkiképzés, éjjellátós (NVG) kiképzés, majd berepülő kiképzés az Airbus segítségével. Ezután elkezdjük a kutató-mentő felkészítést. Az eljárásokat ismerjük, az a cél, hogy a pilóták a fedélzeti rendszerekkel végre tudják hajtani azokat. A Helionix rendszer és a GPS azért nagy segítség, mert az eljárásokat be lehet programozni, a gép képes rá, hogy végrehajtsa, és a helikopter személyzetének több ideje marad arra, hogy a feladatra koncentráljon. Ezért is jó ez a helikopter, mert a régi típuson valakinek folyamatosan oda kellett figyelni a paraméterekre. A H145-ös mindezt jelzi, sőt a tendenciát is jelzi, ha eltérés van – mondta az alezredes.
A típus hazai üzemeltetésének történetében a következő előrelépés az idén megérkező kutató-mentő (SAR) konfigurációjú H145M lesz.
- Az első feladat az lesz, hogy a személyzet képes legyen kutató-mentő feladatot végrehajtani, útvonalat repülni, a fedélzeti rendszerekkel összehangoltan használni a felderítő rendszert, illetve, hogy fel- és leszállásokat tudjon végrehajtani ismeretlen területen és csörlőzni is tudjon. Aztán jönnek a további lépések, például a teljes állomány műszerkiképzése és az NVG kiképzés. Lépésről lépésre haladunk, minden héten összeülünk, megbeszéljük a tapasztalatokat, hogy kell-e valamit módosítani a képzésen vagy felmerült-e valami nem várt dolog. Nyilván más tapasztalatot jelent egy közel 50 éve üzemeltetett Mi-8-as, ahol már nem nagyon találkozik olyannal az ember, ami eddig nem volt, most pedig csak olyannal találkozunk. Folyamatosan tanulunk és haladunk előre. Nagyon várjuk, hogy kutató-mentő célokra, NVG-vel, az elektrooptikai felderítő rendszerrel, és a fegyverrendszerrel hogyan fogjuk majd üzemeltetni és használni a gépeket. Most még az út elején járunk, reptechnikát oktatunk, de majd az lesz az igazi, amikor a teljes rendszer itt lesz – mondta a típusra elsőként átképzett két helikoptervezető.
*
„A levegőben lóg egy új típus beszerzése és ezzel a két helikopterrel belépést kaptunk a nyugati üzemeltetési kultúrába. Ebben a tekintetben nagy a különbség a kelet és nyugat között és itt nem csak a gép napi üzemeltetéséről van szó, hanem a háttérben lévő támogatásról is a gyártó részéről. Ez a két gép nagyon jó arra is, hogy kis léptékben szokjuk egy nyugati repülőeszköz üzemeltetését.” Így fogalmazott 2016-ban, az AS350-esek érkezésekor Horváth Gábor őrnagy, a helikopterbázis repülőműszaki zászlóaljának szolgálatvezető mérnöke, a típus felügyelője.
- Valóban segített, a dokumentálási rendszer, a műszaki leírások, az üzemeltetési szabályzatok nagyon hasonlóak, mindkettőnek internet alapú, elektronikus üzemeltetési utasításai vannak – mondta Bagi Tamás őrnagy, a repülőműszaki zászlóalj H145M üzemeltetésért felelős századparancsnoka, akivel a repülőműszakiak típusátképzéséről és a napi feladatokról beszélgettünk. - Mi már egy évvel korábban gondolkodhattunk azon, hogy kik mennek majd típusátképzésre műszaki részről. Missziós tapasztalattal, jó angoltudással rendelkező embereket kerestünk és volt egy kiegészítő nyelvi felkészítésünk. Mi nem használtuk az angolt, mint a pilóták, mert az orosz típusokon erre nem volt szükség, magyarra fordított műszaki utasításokból dolgoztunk évtizedekig. Nekünk az afganisztáni missziós tapasztalat segített. Az egyéves felkészítésen a bázis nyelvtanára tanított minket és az is hasznos volt, hogy az AS350-es dokumentációja már angol nyelvű volt. Azt forgattuk, ismerkedtünk az alkatrészek, berendezések neveivel és a kiszolgálási utasításokban leírtakkal - emlékezett vissza Bagi őrnagy.
- A mi képzésünk nyolc és fél hetes volt ugyanott Donauwörthben, ahol a pilótáknak. Elmélettel kezdtük, van B1-es és B2-es képzés. A B1-es a régi rendszer szerinti sárkány-hajtóműnek felel meg, a B2-es az avionikai, ami régebben a rádiós és EMO (Elektromos-Műszer-Oxigén) volt. Én B1-es szakember vagyok, mi tavaly augusztusban kezdtük két és fél hét elmélettel. Ugyanaz volt a tananyagunk, mint a pilótáknak, csak mi mélyebben tanultuk a rendszereket. Utána volt egy három és fél órás teszt jellegű elméleti vizsgánk. Az egész tanfolyam és a vizsga az EASA (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) szabványra épült és annak megfelelően zajlott. A vizsga után végig gyakorlati képzés következett, megtanultuk a rendszerek ellenőrzését, az ellenőrző berendezések használatát, szét- és összeszereltük az egyes fődarabokat, a főreduktort, a Fenestron-rendszert, a helikopter vezérlését és a tűzoltórendszert. Ezt egy felállványozott oktató gépen gyakorolhattuk, amit az elmélet során is sokat használtunk. Az orosz típusról érkezve a számítógép, tele hibaüzenetekkel egy nagyon bonyolult rendszer volt számunkra és sok volt a kérdés az elmélet közben. Aztán kimentünk a géphez és az oktató megmutatta, hogy hol fog feljönni a hibaüzenet, hogyan kell lereagálni később a hibajavítás során. A gyakorlati képzés is ezen a gépen zajlott. A könnyebb bemutathatóság érdekében ezen már megbontották az egyes rendszereket. A gyakorlati képzés három és fél hetes volt és egy komoly, három és fél órás vizsgával zárult. A vizsgán fizikai segítőnek volt mellettünk egy oktató, és volt egy vizsgáztató, aki egy hibajelenséget szimulált. Nekünk a hibajavítás folyamatát kellett bemutatni a számítógépes rendszeren és a műszaki kiszolgálási utasításon keresztül – azt, hogy ott a helikopter, ott a számítógép, és a számítógépes rendszeren keresztül hogyan keressük meg a hiba javítását és milyen ellenőrző berendezést használunk. A vizsga után kaptunk az Airbustól egy B1-es jogosítást, ami teljes körű üzemeltetésre jogosít. Ezt itthon a hatóság kiegészítette a magyar szabályok szerint.
Ezután a hajtóműveket gyártó cégtől, a Safrantól kaptunk egy képzést. Az elméleti képzést egy ötnapos Level 1-es és egy három napos Level 2-es képzés követte, mindkettő vizsgával zárult. A Level 1 az általános napi üzemeltetést jelenti a hajtóművön, a Level 2 pedig a modulok szétszerelésére jogosít, mivel ezen a hajtóművön lehetőség van erre is. Az orosz típusoknál egy elég bonyolult rendszer volt, az egész hajtóművet ki kellett küldeni javításra. A H145M-en lehetőség van a modulokat itthon szétszerelni, kicserélni majd a hajtóművet visszaépíteni a helikopterbe.
Hazaérkezésünkkor már vártak minket azok a német műszakiak, akiket az Airbus biztosított nekünk, hogy segítsenek a napi üzemeltetésben és hibajavításban. A magyar hatóságnak már a szerződéskötéskor volt egy olyan igénye, hogy műszaki részről egy féléves tanulási időszakot vár el, amikor együtt dolgozunk a német segítőkkel. Ez május közepén jár le, akkortól rendelkezünk majd teljes értékű szakszolgálati engedéllyel, de a németek decemberig maradnak és segítenek.
A vizuális ellenőrzés a H145M-en is megvan, a lemezeket felhajtjuk, benézünk a hajtóművek alá, de a számítógép kiírja, ha valami hiba van. Ez sokat segít és lerövidíti a repülés előtti ellenőrzést – folytatta a napi feladatokkal Bagi őrnagy. A kihívást a számítógép használata, a hibaüzenet értelmezése jelenti. A Helionix kijelzőn megjelennek a különböző jelzések, ezeket nekünk a földön le kell fordítanunk műszaki nyelvre és az alapján végezni a javítást. Ki van írva a hiba, azt értelmezni kell és tudni, hogy egy rendszernek melyik alrendszerére vonatkozik. A nagy időszakos karbantartás, ami a régi típuson 100-200-300 órás volt, itt 400 és 800 órást jelent, és van egy 12 havi is, attól függően, hogy melyiket éri el előbb a gép. Kisebb időszakosok itt is vannak. Például egy 25 órás, ami egy hajtóműpróbában kimerül. Beprogramozom, hogy hajtóműpróba, és a gép önállóan végrehajtja. Előtte még azt is kiírja, hogy mi mindent kell ellenőrizni, és ha az megvan, akkor gombnyomás és mehet. A próbát a diagnosztikai rendszer kiértékeli, és ha probléma van, arra reagálnunk kell. Ha minden rendben, akkor repülhet a helikopter, mi pedig ledokumentáljuk, hogy megcsináltuk a hajtóműpróbát.
A papír kézikönyvek többsége eltűnt, helyettük lemezek, pendrájvok, és laptopok jelentek meg az asztalokon. Ezt is meg kell szokni, hogy laptopon kell végigkövetni egy javítást. A műszaki kiszolgálási utasítás is linkszerű, vagyis beírjuk a hibát, felhozza az alrendszereket és a hibát, rákattintok a linkre, ad egy másik oldalt, és azon ott van, hogy mit kell végrehajtanom. Így folyamatosan végigmegyünk a linkeken. Erre fejben is át kell állni üzemeltetés, logisztika és tervezés-szervezés szinten egyaránt. A tervezés-szervezésen belül van egy, a folyamatos légialkalmasság fenntartásával foglalkozó csoport (CAMO), akik a repidő és az időszakos vizsgák tervezésében segítenek sokat, és van egy ötfős logisztikai csoport, akik az anyagok beszerzését és a logisztikai támogatást adják – mondta a repülőműszaki zászlóalj H145M üzemeltetésért felelős századparancsnoka.
A vontatáshoz egy keretet tolnak a gép alá és a csúszótalphoz rögzítik.
A gép földi mozgatásához a csúszótalp végére kerekek kerülnek, és a talpat ezután meg lehet emelni.
Földi mozgatásnál a farokrésznél egy ember kíséri a helikoptert.
Ha mégis elakadnának a szolnoki H145M műszakiak, a hét minden napján éjjel-nappal az Airbus folyamatos ügyfélszolgálata lesz segítségükre. Nem csak Európában, hanem más földrészen is van ilyen szolgáltatás. Lehet, hogy ha éjszaka kell a segítség, akkor nem a német ügyfélszolgálat segít, hanem az ázsiai, mert a napszak miatt az van szolgálatban. Rögtön reagálnak, és ha nem is öt percen belül, de hibától függően pár órán belül küldik a választ vagy javaslatot. Külön osztályok foglalkoznak a sárkánnyal, a hajtóművel, az avionikával vagy a rádióval. Az alkatrészellátás tekintetében az első körben ötéves logisztikai csomagot kap a honvédség, amiben benne van minden, ami a napi üzemeltetéshez kell. Az utánpótlást a már említett logisztikai csoport koordinálja Szolnok és az Airbus között. Ezek a kezdőcsomagok alkatrészt nem tartalmaznak, ha valaminek lejár az üzemideje azt azonnal lereagálják, és a cseredarab csomagküldő szolgálaton keresztül 1-2 nap alatt a helikopterbázison van.
Az előrelépés a műszakiaknál is a kutató-mentő gép lesz. A felszerelés és a csörlő már megérkezett, az Airbus embere már megtartotta a műszakiaknak a csörlő karbantartásával kapcsolatos képzést. A hajtómű moduljainak szétszerelésével kapcsolatos kiegészítő tanfolyam is lezajlott Szolnokon, amit a csörlőkarbantartás tanfolyamához hasonlóan Szolnokra kértek a műszakiak, hogy lássák, miként működik a helyi viszonyok között, milyen helyet kell kialakítani, milyen eszközökre van szükség. Az idén beérkező kutató-mentő gépek mellett a harci HForce változatból is érkezik, de ezzel majd csak az év utolsó negyedében kezdenek foglalkozni a helikopterbázison, ahol újabb elméleti és gyakorlati képzés vár majd hajózókra és műszakiakra egyaránt. Külön fegyveres képzés is lesz majd, amelyhez már a saját H145M flottából kell gépet biztosítani. Az Airbus oktatók irányításával azon gyakorolják majd a blokkok fel- és leszerelését és a töltést. A HForce-os műszaki segítők szintén hat plusz hat hónapig támogatják majd a munkát.
A H145M típus minimális személyzete egy fő, de a honvédség két fővel tervezi üzemeltetni. Ha elő is fordul olyan, hogy egy pilótával kell végrehajtani egy-egy feladatot, a harcászati feladatokat két fővel repülik majd. A gépek előkészítését a műszakiak végzik, de hadműveleti feladatra nem visznek magunkkal mechanikust, technikust és mérnököt. A gépen lévő kézikönyv ellenőrző listája alapján bizonyos feladatokat, például az ismételt előkészítést elvégezheti a pilóta, de itt inkább csak vizuális ellenőrzésről van szó, azon kívül csak felügyelni kell a számítógépet. Amikor viszont mindenképpen szükség lesz a műszakiakra, az a konfigurációváltás. A típus sok mindenre használható, és akár napról napra is változhat majd, hogy milyen feladatra indul egy-egy szolnoki H145M.
* * *
Fotó: Magyar Honvédség, Szórád Tamás
A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2020. áprilisi számában jelent meg. Az interjú óta kialakult koronavírus-járvány miatt az idei folyamatokra vonatkozó adatok változhatnak.