Biztonságpolitika

Májusban jelentősen emelkedett az Európai Unió (EU) külső határán regisztrált illegális belépések száma a közösség határ- és partvédelmi szervezetének (Frontex) még nem nyilvános adatai szerint.

A Berliner Morgenpost információi szerint a fő migrációs útvonalakat együttvéve 4300 engedély nélküli határátlépést jegyeztek fel májusban, ami csaknem az ötszöröse az áprilisi – márciushoz képest 85 százalékos csökkenést jelentő – kilencszáznak. Idén – a január-májusi időszakban – 31 600 illegális belépést regisztráltak az EU külső határán. Ez hat százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Májusban a Földközi-tenger középső medencéjét átívelő – Líbiából és Tunéziából Olaszországba, illetve Máltára irányuló – migrációs útvonalon ezer illegális határátlépés történt a kimutatások szerint, ez a négyszerese az áprilisi – havi összevetésben 29 százalékos csökkenést jelentő – 250-nek. A január-májusi időszakban 12 700 illegális belépést regisztráltak a Törökország és Görögország közötti tengeri migrációs útvonalon, ami 28 százalékos csökkenés éves összevetésben.

Májusban a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökország és Görögország között húzódó migrációs útvonal volt leginkább “aktív”, ott 1250 jogcím nélküli belépést jegyeztek fel a hatóságok a varsói központú uniós ügynökség összesítése szerint. Ez bő harmincszoros növekedés az áprilisi – márciushoz képest 99 százalékos csökkenést jelentő – negyvenhez viszonyítva.

Májusban a Földközi-tenger nyugati térségében átvezető – Marokkóból Spanyolországba irányuló – migrációs útvonalon 650 illegális belépést jegyeztek fel, ami több mint hatszoros növekedés az előző hónapban regisztrált – havi összevetésben 82 százalékos csökkenést jelentő – százhoz képest. Májusban a nyugat-balkáni útvonalon hozzávetőleg kilencszáz illegális határátlépés történt a Frontexhez eljuttatott adatok szerint, az áprilisi – márciushoz képest 82 százalékos csökkenést jelentő – száz után.

A január-májusi időszakban 6900 illegális határátlépést regisztráltak ezen az útvonalon, ami ötven százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 2020-as évet sokan az új lehetőségek kezdetének tekintették. A januártól egyre globálisabbá váló, és mindmáig jelen lévő – valamint egyre nagyobb mértéket öltő – koronavírus azonban csak gyarapította a jelenkorunkat formáló kihívások listáját. Több helyen egyenesen válsághoz is vezetett. Nincs ez másképp a Föld legszegényebb, illetve politikai, gazdasági és társadalmi szempontból leginstabilabb államainak egy részét magában foglaló Kelet-afrikai régióban sem. Csakhogy az itt élőknek nem csupán a vírus miatt kialakult helyzet és szigorító intézkedések miatt kell aggódniuk. Létezik egy, még a koronavírus előtt felbukkanó jelenség is, mely attól független eredetű, de azzal szorosan összekapcsolódva teszi tönkre a lakosság életét: ez a nyolcadik csapás, azaz a sáskajárás.

 

A kezdetek és a terjedés

Először is érdemes megjegyezni, hogy maga a sáskajárás mindig is Afrika szerves részét képezte. A múltbeli és jelenlegi történések között azonban több különbség is fellelhető: míg régebben egy-egy sáskajárás igen hosszú ideig is tarthatott, manapság ez maximum néhány évet ölel fel. Előbbire jó példaként szolgálhatnak az 1950-es és ’60-as évek, amikoris 13 évig pusztítottak a sivatagi vándorsáskák, míg utóbbi esetén gondoljunk a 2003-as Nyugat-afrikai esetre, amelynek megfékezésére – ilyen értelemben – „csupán” két évre volt szükség. Ugyanakkor korábban csak az év egy bizonyos szakaszában jelentek meg tömegesen sáskák egy adott, jól lehatárolható helyen, mely elősegítette megfigyelésüket és szabályozásaikat. Manapság ellenben generációk óta nem látott mennyiségben vannak jelen, útvonaluk (egyelőre) kiszámíthatatlan. Az éghajlatváltozás által kiváltott, eddig nem tapasztalt időjárási jelenségek ezen felül ellehetetlenítik az egyes sáskainváziók előrejelzéseit. Előrejelzések hiányában pedig nehéz bármit is tenni ellenük.

Az ábra az Indiai-óceán felszínének egy-egy keleti és nyugati pontja közötti hőmérséklet különbséget mutatja (Forrás: BBC/ Australia’s Bureau of Meteorology)

2018 májusában egy héten belül két ciklon (Sagar és Mekunu) is végigsöpört az Arab-félsziget déli részén elterülő Rub’ al-Khali (Empty Quarter) elnevezésű sivatagon, szokatlanul intenzív esőzéseket okozva. Utóbbi konkrétan annyi csapadékot hozott (24 órán belül az éves átlag kétszeresét), hogy a világ legnagyobb homoksivatagját ideiglenesen kisebb tavak százai lepték el. Ugyanezen év októberében a Luban nevet kapó vihar nyomán fellépő esőzések szintén hasonló méreteket öltöttek. Ezek egyrészt óriási károkat okoztak, másrészt viszont hatással is voltak a helyi gazdaságra. Ami mindebből a témát illetően lényeges az az, hogy – egyes feltételezések szerint – a nedves és meleg környék az idei sáskajárás bölcsőéül szolgálhatott. Mivel gyakorlatilag nem él senki a környéken, így nem is tudták időben észlelni a fenyegetést. A következő hónapokban a sáskák megjelentek Iránban és az indiai-pakisztáni határvonal mentén is csakúgy, mint Jemen lakott területein. Utóbbiban, mivelhogy a polgárháború lekötötte az embereket, a megelőző és ellenőrző intézkedésekre lényegében nem került sor. Így 2019 nyarára a sivatagi vándorsáskák száma meghaladta az egy évvel korábbinak a nyolcezerszeresét. Ezt követően, átrepülvén az Ádeni-öblöt elérték Afrika Szarvát, így is, ahol további hónapokat töltöttek. Még ugyanezen év októberében az indiai-óceáni dipólus 60 éve nem tapasztalt rendkívüli pozitív fázisának (+2 °C) eredményeként rég nem látott mértékű esőzések kezdődtek Kelet-Afrikában, mely csúcspontját decemberben érte el a Pawan elnevezésű ciklon kíséretében. Több százan meghaltak és mintegy 2.8 millió embert érintett hátrányosan e kivételes időjárási jelenség. Azt már meg sem kell említeni, hogy a helyenként 300%-os többletcsapadék mennyire kedvező hatással volt a vándorsáskák szaporodására. December végén a rovarrajok megjelentek Kenyában, januárban Dzsibutiban illetve Eritreában, február elején pedig már Ugandában és Tanzániában is jelentős számban éltek. Keleten a következő hetekben elérték Indiát is, 26 éve nem látott pusztítást végezve. Jelenleg 21 állam küzd a rovarok ellen.

A Rub’ al-Khali sivatag 2018 május 29-én, az esőzések után (Forrás: Lauren Dauphin/ NASA Earth Observatory) Az ábrán Kelet-Afrika csapadékanomáliája látható 2019 októberében és novemberében (Forrás: FEWS NET/ Climate Hazards Center/ BBC)

 

A koronavírus és a sáskajárás kapcsolata

Szakértők szerint Kelet-Afrikában már magának a koronavírusnak is katasztrofális következményei lehetnek. Sok helyen az egészségügyi rendszer igen alacsony színvonalat képvisel, számos szegényebb és zsúfolt területen pedig a szigorítások és a távolságtartás betartása is elképzelhetetlen. A koronavírussal fertőzöttek számának és a sáskarajok méretének növekedésével párhuzamosan több százmillió ember kényszerül szembenézni az elmúlt hónapok két legnagyobb csapásával egyidőben. S bár két teljesen különböző jelenségről van szó, mégis, számos hasonlatosság fellelhető közöttük. Először is, amennyiben a számukra kedvező feltételek rendelkezésre állnak, úgy rendkívül gyorsan, hatványozottan képesek szaporodni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sáskák három hónap alatt húszszor, hat hónap után négyszázszor, kilenc hónap elteltével pedig már nyolcezerszer annyian lesznek, mint ugyanennyi idővel korábban. Arányaiban véve ehhez hasonló értékeket produkál a koronavírus is. Mindemellett mindkettő több hullámban megy végbe, melyet a vírus esetében még csak elméletben ismerünk, a sáskajárás azonban már a harmadik generációjának végét járja, hamarosan pedig a legújabb és az eddigieknél várhatóan jóval pusztítóbb generáció fog kifejlődni. Kelet-Afrika vonatkozásában elmondható az is, hogy míg a sáskák magára az élelmiszerre, termésre jelentenek veszélyt, addig a vírus az ellátási láncot teszi tönkre.

A felső ábrán a sáskajárással különböző mértékben érintett államok, míg az alsón ugyanezen államok vonatkozásában a bejelentett koronavírusos fertőzöttek száma figyelhető meg, 2020. május 28. (Forrás: FAO/ John Hopkins University & Medicine)

A sáskajárás és hatásai

Ami a számokat illeti: egy négyzetkilométernyi területen akár 150 millió sáska is előfordulhat, melyek egy nap alatt . Amennyiben 100 km2 -nyi sávot veszünk alapul – merthogy ekkora is lehet kiterjedésük – úgy a sáskaraj 24 óra alatt annyi termést megeszik, amennyi 3.5 millió ember számára egy teljes évre elegendő lenne. Áprilisban csak Kelet-Afrikában a sáskarajok összesen 4000 km2 területet tettek ki, mely nagyságában még Etiópia legnagyobb tavát (Tana-tó, 3600 km2) is felülmúlja. Az évtizedeken át polgárháborútól sújtotta Szomáliában a sáskajárást tekintve 25 éve nem volt olyan rossz a helyzet, mint most. Arányaiban véve eddig őt érintette a legnagyobb mértékben a pusztítás, ugyanis a sáskajárás hatására fellépő terméshiány legalább 3.5 millió ember életét befolyásolja közvetlenül. Ez a népesség 23%-át jelenti, melynek nagyrésze gyerek.  Kenyában, a térség gazdasági hatalmában az előző évek szárazságaival ellentétben idén februártól egészen májusig esőzések voltak – egyes helyeken több ezer embert kellett evakuálni az áradások következtében –, mely nemcsak a mezőgazdaságnak, de a rovarok elterjedésének is kedvezett. Így 70 év után először bukkant fel tömegesen sivatagi vándorsáska az országban, mely ellen természetesen így nem is voltak képesek egyből cselekedni. Mire az országnak rendelkezésére álltak a szükséges eszközök, addigra már hússzor akkora volt a sáskapopuláció. S hogy ez mit is jelent az ország biztonságára nézve a valóságban? Azt, hogy a vándorsáskák 24 óra alatt képesek annyi termést elfogyasztani, mint amennyit az összlakosság (51 millió fő) fogyasztana két nap alatt.

A képen a 2020-as februári, első tömeges sáskahullám pusztításait és lehetséges szaporodási helyeit láthatjuk (Forrás: FAO Locust)

Etiópia finoman kifejezve is óriási nehézségekkel kell, hogy szembenézzen idén. Az országot mindig is fenyegette az éhínség, gondoljunk csak az 1984/1985-ös évre, amikor közel 1 millió etióp halt éhen. Csupán a legfontosabbak azok közül a kihívások közül, amelyekkel az államnak idén szembe kell néznie: koronavírus, kolera-járvány, etnikumok küzdelmei és az ebből adódó 2.6 millió menekült segítése, valamint 1 millió olyan menekült eltartása, akik a szomszédos, válságos régiókból (Szudán, Dél-Szudán, Szomália) érkeztek. No és persze a sáskajárás, mely részben innen terjedt el, s melynek folytán május elejéig 200 000 hektár termőföld, 356 286 tonna gabona és 1.3 millió hektár legelő pusztult el. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) becslése szerint Etiópiában már legalább 1 millió embert érint közvetlenül a veszteség, akik most éhezésre vannak ítélve. Azon nyolc afrikai állam tekintetében, ahol a sáskajárás vonatkozásában a legkritikusabb a helyzet, az éhínséggel sújtottak száma 25 millió főre tehető. További 5 millió, három hónapra vetítve összességében pedig már 43 millió ember lehet veszélyben, ha nem sikerül elejét venni rövid időn belül a rovarok szaporodásának. Márpedig eddig eléggé elszomorítóak az adatok: a rovarirtást – Afrika egészét nézve –mindössze a sáskarajokkal érintett területek egynegyedén sikerült elvégezni. Más szóval kifejezve: a sáskák négyszer olyan gyorsan szaporodnak, mint az államok aktivitási kapacitásai. Mindemellett az idei sáskajárás és koronavírus kettőssége hosszútávra megpecsételi az itt élők jelentős részének a sorsát, hiszen az elpusztított termés és a nyomukban elpusztuló állatállomány pótlását szinte senki nem engedheti meg magának. A tét tehát igen nagy: ha nem sikerül a közeljövőben úrrá lenni a helyzeten, úgy a régió a történetének legsúlyosabb éhínségével állhat majd szemben. Ez pedig emberek tízmillióinak meneküléséhez, és az egyébként is érzékeny államok belső konfliktusainak fokozódásához vezethet.

Az ábrán a sáskák szaporodásának és a mindenkori ellenőrzött területek értékei láthatóak km2 –ben kifejezve (Forrás: FAO Locust Hub/ DW)

A helyzetet csak rontja, hogy a vizsgált területek már a sáskák és a COVID–19 megjelenése előtt is súlyos élelmiszergondokkal küzdöttek. Ennek legfőbb okozójaként tágabb értelemben az éghajlatváltozás, konkrétabban pedig az annak hatására az utóbbi évtizedre jellemző, egyre szélsőségesebb időjárása tekinthető. Az elmúlt egy év kivételével igen kevés csapadék esett a régióban, mely szárazságot, a talaj minőségének romlását, elsivatagosodást, végeredményben pedig éhínséget idézett elő. Kenyában 2.7 millió, Szomáliában 2.9 millió, Etiópiában 5.6 millió ember nem jut elég élelemhez a környezetükben hirtelen bekövetkező változások közvetlen következményeként. S bár azt lehetne hinni, hogy az elmúlt hónapok igen nagymértékű esőzései enyhítették a fennálló problémát, azok jellegüknél fogva csak még több kárt okoztak.

Az élelmiszergondokkal küzdő államok közül négy, nevezetesen Etiópia, Szudán, Dél-Szudán és Jemen azon 10 országok közé tartoznak, amelyek az elmúlt évet tekintve a legnagyobb mértékű élelmiszerválsággal néznek szembe. Ezen felül a világon az élelmiszerhiánnyal legsúlyosabban érintett 35 állam között szerepel mindazon 21 ország, amelyeket a sáskajárás közvetlenül érint. Komoly gondot okoznak azon szegény régiók lakosai is, akik minden nap szembesülnek a halálos betegségekkel, legyen az kolera, sárgaláz vagy bármi más, hiszen a koronavírus számukra csupán egy járvány a sok közül. Nagy részük nem is tartja be az intézkedések során hozott szigorításokat, hiszen azzal tulajdonképpen csak a napi megélhetésüket lehetetlenítenék el: Kelet-Afrikában ugyanis országtól függően a lakosság 30-60%-ának keresete nem éri el a napi 1.9 dollárt, azaz a Világbank által megadott szegénységi küszöb értékét. A régióban végzett közvélemény-kutatások alapján azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy az itt élők számottevő része sem a vírusról, sem az ellene való védekezés módjáról nem kaptak elegendő információt.     Mindemellett a COVID–19 következtében a régió államaira együttesen vált jellemzővé a bércsökkentés és a munkából való elbocsátás, valamint a határok lezárása miatt fellépő élelmiszerár növekedés is. Normális körülmények között a sáskák szaporodási helyéről szóló lakossági beszámolók az információszerzés egy fontos alappillérét képeznék, amely forrásokra azonban a korlátozások bevezetésével a kormányok többé már nem támaszkodhatnak. További nehézségeket okoznak, és a földről történő rovarirtást lényegében megvalósíthatatlanná teszik azok az intézkedések, amelyeket a vírus során hatályba léptetettek, hiszen a külföldről érkező rovarirtó szerek nem jutnak át a határokon, önállóan pedig a térség államai képtelenek előállítani elegendő mennyiségű méreganyagot. Ennek jó példájául szolgálhat, hogy a FAO Kelet-afrikai kontingense még mindig várja azon rovarirtó szállítmányt, melynek március 17-én kellett volna megérkeznie Indiából. De ugyanez a helyzet Marokkó, Hollandia és Japán esetében is, akik a határok lezárásának eredményeként kénytelenek voltak felfüggeszteni szállító tevékenységüket. Ha viszont nincs sáskairtás, úgy várhatóan a június közepére kifejlődő új generáció szabadon pusztíthatja majd az ekkorra érő termést. Amennyiben pedig nem lesz termés júniusban, az több tízmillió ember életére lesz hatással. Kenyában már arról beszélnek, hogy egyes területeken a termés 100%-a is odaveszhet e hónap folyamán.

Mind a FAO, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – amelyek hivatalosan is illetékesek a koronavírus és a sáskajárás kezelésében – azon dolgoznak, hogy felkutassák a gócpontokat, azoknak méreteit meghatározzák, nyomon kövessék a kór és a sáskák járását, valamint kiderítsék ezeknek a ránk és környezetünkre gyakorolt hatásait. Mivel a rajok igen gyorsan képesek mozogni, mozgásuk előre történő pontos megjósolása pedig jóformán nem lehetséges, így a rovarirtással mindenekelőtt ideiglenes szabályozást szeretnének elérni a sáskák vonatkozásában mindaddig, amíg a júniusi-júliusi déli szelek és a száraz évszak Északra nem tereli őket, ahol végül élelem és nedvesség hiányában megtizedelődnének.  Feladatuk azonban több akadályba is ütközik: egyrészről vannak olyan területek, ahova nem engedik be őket az adott állam hatóságai, így a rovarok számának pontos megállapítása voltaképpen lehetetlen. Másrészről pedig a már említett koronavírus miatt bevezetett korlátozások is megnehezítik a nemzetközi segítségnyújtást.  Megfigyelhető tehát – mintegy paradoxont kiváltva – hogy a sáskák elleni hatékony fellépés megkövetelné a regionális (és a nemzetközi szervezeteken keresztül természetesen a globális) együttműködést, a koronavírust ellenben épp az ideiglenes elzárkózás tudja visszaszorítani. A kormányoknak dönteniük kellett, hogy melyik utat válasszák, teret engedve a másik jelenség elterjedésének. Azok pedig – közvetett nemzetközi nyomásra – a határok lezárása és a mozgások korlátozása, azaz a rovarirtás elleni tevékenységek csökkentése mellett határoztak. Erre egy élő példa: Kenyában a kijárási korlátozások következtében csupán korlátozott idő jut az ellenőrző műveletek kivitelezésére. A légi ellenőrzés előtt pedig a FAO által megbízott külföldi pilótáknak két hetes karanténba kell vonulniuk.

Ami a közeljövőt illeti, Kelet-Afrikában, különös tekintettel Kenyára, Szudánra, Dél-Szudánra, Etiópiára és Szomáliára, előreláthatólag új, fiatal, a negyedik generációt képviselő vándorsáskák fognak majd pusztítani egészen július végéig, melynek az előbb felsorolt akadályok miatt katasztrofális humanitárius következményei lesznek. Hasonló a helyzet India és Pakisztán vonatkozásában is, ahol 1993 óta nem tapasztaltak ehhez hasonló sáskajárást. Most, az egyébként igen megosztott álláspontokat képviselő felek kénytelenek együttműködni egymással. Várható lesz továbbá, hogy az óvintézkedések ellenére a sáskaraj megjelenik majd a Száhel-övezet nyugatibb részén fekvő államokban is.

 

Megoldási lehetőségek, eddigi eredmények

S hogy mit is lehetne tenni? Elméletben az lenne a megfelelő, ha a koronavírust és a sáskajárást érintő nemzeti és külpolitikai kérdéseket, az azokra hozott politikákat az érintett kormányok egyensúlyba tudnák hozni. Ehhez azonban a nemzetközi közösség segítségére is szükségük lenne. Hátrány, hogy a gyakorlatban ez csak hónapok, évek múltán lenne megvalósítható attól függően, hogy a koronavírus terjedése milyen irányokat vesz a közeljövőben. 2003-ban Nyugat-Afrikában, a legutóbbi sáskajárás alkalmával például két évbe telt, mire teljesen sikerült legyőzni azt. Ez 450 millió dollárba került, a terméskiesés pedig 2.5 milliárd dollár értékű volt. És akkor még sehol nem volt a koronavírus. Visszafogott becslések szerint Kelet-Afrikában a mostani károk pénzben kifejezve már 8.5 milliárd dollárra rúgnak.

A sáskák rovarirtóval történő pusztításának módszere és fajtái (Forrás: BBC)

Ezen felül további megoldási lehetőségként szolgálhatnak a különböző, sáskajárás-ellenes műveletekhez gyűjtött adományok is. Ezen műveletekre a FAO május végéig 130 millió dollárt fordított, mely összeget jelentősen, 311 millió dollár értékben meg szeretné növelni. Ezzel képesek lennének segítséget nyújtani nemcsak Kelet-Afrikában, de Iránban, Pakisztánban és Nyugat-Afrikában is. Pozitívumként említhető, hogy a Világbank májusban mintegy 500 millió dollárt mozgósított avégett, hogy segítse azon országokat, melyek ki vannak téve a sáskajárásnak. Ebből jelentős rész jutna a mezőgazdaság újjáépítésére, valamint az egyes jószágokba történő befektetésekre. Kenya nemrég 43 millió dollárt kapott a rovarok elleni küzdelemhez, s azóta újult erővel igyekszik azok búvóhelyeinek felkutatására. A FAO a „Desert Locust Response Plan” nevű programjának keretein belül eleddig 531 000 hektárnyi területet tisztított meg Kelet-Afrikában, 309 000 liter hagyományos (elsősorban klórozott szénhidrogén) és 4700 kilogramm bio-rovarirtószer felhasználásával, melynek szórását 12 légi jármű is segítette. Ezzel 720 000 tonna gabonát mentettek meg, amely 5 millió ember éves megélhetésével egyenlő. Szomália kormánya ezen kívül hat darab, sáskairtásra kiemelten alkalmas gépkocsit kapott az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettől május végén annak érdekében, hogy a földi ellenőrző műveleteit hatékonyabban tudja végezni. De arra is találhatunk példát, hogy az emberek segítettek egymásnak a termény beszedésében, illetőleg saját élelmiszerüket felosztották az éhezők között.

Pihenő sáskák után kutatva, Kenyában (Forrás: Georgina Smith/ BBC)

A leghatékonyabb módszernek természetesen még mindig a sáskák tömeges, méreggel történő lefújása számít. Ez azonban egyrészt igen környezetszennyező tud lenni (bár egyre jobban elterjedt a bio-pesticide alkalmazása), másrészt nem szünteti meg teljesen a problémát. A leghatásosabb az lenne, ha ismereteinket ezen rovarokról bővíteni tudnánk, különös tekintettel a vándorlásukat érintő kérdéseket.

 

A válság után

A témát érintő legégetőbb és egyben legelgondolkodtatóbb kérdés megválaszolása azonban még mindig várat magára: hogyan tudjuk megakadályozni, hogy az ideihez hasonló sáskajárás ne következzen be újra? Mert ha azt vesszük figyelembe, hogy elterjedésüknek az éghajlatváltozás következtében fellépő, egyre gyakoribb és egyre szélsőségesebb ciklonok kedveznek, akkor nem elegendő kipusztítani őket a rájuk szórt méreganyagokkal, mert az csak igen rövid távú megoldásként szolgálhat. Egyes előrejelzések szerint például, amennyiben a kibocsátások a jövőben jelentősen nem változnak, úgy a már korábban is említett Indiai-óceán dipólusának példátlanul pozitív fázisainak átlagos előfordulása 17.3 évről 6.3. évre csökkenhet. Ez az óceán nyugati partjainál egyre több árvízhez és heves esőzéshez, míg keleti részén mérhetetlen szárazságokhoz vezethet (mint tapasztaltuk azt tavaly Ausztrália esetében is). Ezen problémák olyan megoldásokat kívánnának, melyeknek esetleges sikeréhez elengedhetetlen lenne a nemzetközi közösség valamennyi tagjának a klímaváltozáshoz való pozitív és belátó hozzáállása. Bár elméletben ez úgy-ahogy megvan, a gyakorlatban még mindig az érdekek dominálnak, így a közeljövőben bizonyosan hallhatunk még hasonló sáskajárásokról, azok pusztításairól.

Írta: Tóth Milán

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csaknem nyolcszáz munkatársa ötezernél is többször teljesített közösen szolgálatot a rendőrökkel a járványhelyzetben – közölte a hivatal.

A közleményben azt írták, a közös járőregységek elsősorban a közterületek és a kereskedelmi egységek járványügyi rendjét ellenőrizték országszerte. Hozzátették, hogy március 28. és május 31. között naponta átlagosan nyolcvan, a járvány csúcspontján egyszerre 129 pénzügyőr teljesített szolgálatot a rendőrökkel.

A NAV-os járőrök részt vettek többek között a vendéglátóhelyeket, kereskedelmi egységeket érintő működési korlátozások, valamint a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésében, lezárt útszakaszok biztosításában, objektumok őrzésében, áteresztő- és ellenőrzőpontok működtetésében.

A Duna középső és alsó szakaszán, 21 ezer hektárnyi területen folytatódik a szúnyoggyérítés – tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője.

Az előző héten a Dunántúl északi területein, főként a Duna felső szakaszán végeztek földi lárvagyérítést; ez a munka folytatódik a következő napokban a folyó középső és alsó szakaszán – közölte Dóka Imre. Most – a többi között – a Csepel-sziget településein, valamint a dunaújvárosi, a szekszárdi és a mohácsi térségben lesznek munkálatok – tette hozzá.

Közlése szerint a felmelegedés hatására több térségben megjelentek a kifejlett szúnyogok, ezért hétfőtől a lárvák irtása mellett megkezdődik a kifejlett egyedek elleni védekezés is. Kétféle módszert alkalmaznak a szakemberek. A “melegködképzéses” technológia során az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer főként növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során keletkező köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé alkalmazható.

Az úgynevezett ULV-eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsődlegesen ezt az eljárást alkalmazzák. A felhasznált készítmény a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan és a hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik – fűzte hozzá.

Civilek között békeidőben komoly viták folynak arról, hogy mekkora és milyen összetételű legyen egy ország hadereje a XXI. században. Ha ugyanis bármilyen katonai konfliktusra sor kerülne, a szemben álló erők már közel sem ugyanazokkal a fegyverekkel és hadieszközökkel csapnának össze, mint a korábbi világégések során. De akkor milyen szerepe, mekkora jelentősége van egy ország klasszikus haderejének? Mennyire korszerű a magyar hadsereg? Milyen fejlesztésekre van szükség? A kérdések megválaszolására az egyik legelismertebb hazai honvédségi szakértőt sikerült megnyernünk. Kis-Benedek József nyugállományú ezredest, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökhelyettesét, aki több mint tíz évet szolgált külföldön, több oktatási intézményben is tanít, többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának óraadó tanára.

— A XXI. században mekkora hadseregre, milyen összetételű haderőre van szüksége egy országnak?
— Katonai körökben is sokszor felmerül ez a kérdés, és sokféle álláspont alakult ki. Egy haderő elsődleges célja a saját ország védelmének biztosítása, így van ez a NATO-országok esetében is. Korábban néhány állam katonai vezetői – így Magyarországé is – azt a nézetet képviselték, hogy nincs szükség jelentősebb önálló hadseregre, nem kell foglalkozni a direkt védelemmel, mert a NATO úgyis megvédi az adott országot. Meggyőződésem, hogy ez egy szemellenzős megközelítés, ugyanis a NATO mi vagyunk, nekünk kell magunkat megvédeni! A NATO alapvetően úgy működik, hogy minden tagállam létrehoz egy saját haderőt, amelynek bizonyos szervezeteit, illetve képességeit felajánlja a szövetségesek részére.

— Európában bekövetkezhet katonai konfliktus?
— Ha a kihívásokat a szűkebb régiónkban nézzük, akkor kijelenthető – és ezt a NATO-tanulmányok is alátámasztják –, hogy belátható időn belül nincs háborús veszély, jelenleg Európában nem kell hagyományos háborútól tartani. A délszláv polgárháború óta nem volt jelentős konfliktus, és szerencsére Magyarországnak sem kell külső támadással számolnia.

— Akkor a nemzeti hadseregek fenntartása csak formális erődemonstráció?
— Egy ütőképes hadsereg felállítását lehet erődemonstrációnak nevezni, de ennél valójában sokkal többről van szó. Tudjuk, hogy békeidőben a politikai katonai szövetségek jönnek és mennek, barátságok szövődnek és megszűnnek – és ezeket a változásokat nem lehet pillanatok alatt követni haderőszervezéssel, a mindenkor bevethető, ütőképes, hatékony hadsereg nem állítható fel hetek-hónapok alatt. Nyilvánvaló, hogy bizonyos szintű, bármikor bevethető haderőre egy közepes méretű országnak is szüksége van. Miközben van olyan ország is, amelynek nincs hadereje, ilyen például Izland, de más a geopolitikai helyzete, történelme, és senki nem fenyegeti a szigetállamot. Mi azonban olyan térségben élünk, amely mindig is egy keleti–nyugati átvonuló terület volt, és sajnos az is marad. Magyarországon korábban néhányan azt a téves következtetést vonták le, hogy ha béke van, akkor nekünk nem kell haderőt fejleszteni, nincs szükségünk harckocsikra, tüzérségre vagy komoly légierőre, elegendő az úgynevezett különleges erőket, illetve kis méretű mozgékony alakulatokat fenntartani és azokat fejleszteni. Erre én azt mondom, hogy ez csak részben igaz, nem lehet eltekinteni attól, hogy legyen egy valóban ütőképes szárazföldi haderőnk, illetve az országunk légterét biztosító légierő. Ezt különösen alátámasztják azok az események, amelyek az elmúlt időben a szomszédos országokban történtek, gondolok itt például a Krím félsziget megtámadására.

— Hogy áll a Magyar Honvédség fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása?
— A Zrínyi 2026 terv tartalmazza az előbb említett célok eléréséhez szükséges feladatokat, illetve az azok megvalósításához szükséges pénzügyi, anyagi és humán feltételek megteremtését. Sajnálatos, hogy ezt az összetett munkát majdnem nulláról kellett kezdeni. Egy olyan, alig-alig létező hadiiparból kell egy korszerű konstrukciót kialakítani, amelyet jelenleg a régi hadiipari cégek romjaira épült magáncégek működtetnek, az elmúlt évtizedekben ugyanis ezek a területek nem kaptak jelentősebb állami megrendelést, hozzájárulást. Mindezeken túl szükség van azokra az erőkre is, amelyeket a békefenntartáshoz tudunk felajánlani a NATO-szövetségeseinknek, de azokhoz a feladatokhoz elsősorban a könnyű fegyverzetű alakulatok, illetve az úgynevezett különleges erők szükségesek. Ezek a fejlesztések azonban csak a haderő szárazföldi részére vonatkoznak, a légierő vonatkozásában egyértelműen látszott, hogy ezen a területen nagy elmaradásaink voltak.

— Sikerült behozni a lemaradásokat?
— Részben igen. A korábbi szovjet technikát, a MIG gépeket lecseréltük Grippenekre, a pilóták kiképzése pedig átkerült Kanadába, majd mivel ez nagyon drága volt, jelenleg saját bázison végezzük a kiképzést. A légierő 14 Grippen vadászgépe elegendő Magyarország légvédelmének biztosítására, sőt egy megállapodás eredményeként már hozzájárulunk Szlovénia, illetve – a német légierővel együttműködve – a balti országok légterének biztosításához is. Ez végeredményben azt is mutatja, hogy olyan ütőképes légierőnk van, amelyet nemzetközi szinten is jegyeznek.

— Mi a véleménye arról az álláspontról, hogy folyamatosan csökken a hagyományos fegyvernemek szerepe, ma már egészen más eszközökkel történne egy összetűzés, sőt inkább a kiberháborúkra kell felkészülni?
— Van ebben igazság, egy mai háború gyökeresen másképpen zajlana, mint korábban – már csak azért is, mert nem is mindig a nemzeti hadseregek vívják. Egyre gyakoribbak az úgynevezett proxy – azaz helyettesítő – háborúk, amit már nem a klasszikus hadseregek vívnak, hanem a hadseregek által működtetett különböző szabadcsapatok, milíciák vagy akár magántársaságok, amelyek fel vannak fegyverkezve, és a „hadsereg nevében” folytatnak háborút. Vannak olyan előrejelzések is – és ezek a szakirodalomban is egyre több helyen olvashatók –, hogy a mai világban a kibertevékenység fontossága legalább akkora, mint amekkora szerepet a légierő játszott a II. világháborúban. Ez a megállapítás arra is utal, hogy ha bármekkora és bármilyen összetételű hadsereget mozgathatnánk egyik helyről a másikra, az nem jelentene biztos győzelmet. Egy országot úgy is meg lehet bénítani, hogy egyetlen lövés sem dördül el. Elegendő blokkolni azokat az életfontosságú rendszereket, amelyek ma az interneten és általában az informatikán, az információs technológián alapulnak. Ilyen például a bankrendszer, a közlekedésszervezés vagy az élelmiszer-ellátás. Ezekre a területekre, az alaptevékenységek rendőri, katonai biztosítására minden országban nagyon kell figyelni – de valójában ma már az ilyen támadások elleni védelem is nagymértékben a haderők feladatai közé tartozik. Mindezek azonban nem csak a haderőnek adnak feladatokat, nagyon nagy szerepe van a hátországi védelemnek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankoktól kezdve a közlekedési infrastruktúrán át az élet nagyon sok területét fel kell készíteni arra, hogy a kibertámadásokkal szemben védettek legyenek.

— Mennyire korszerű, mennyire felkészült a magyar hadsereg?
— A mai Magyar Honvédség nem nevezhető korszerűnek, és túlzás lenne azt állítani, hogy minden tekintetben felkészült. Tudomásul kell venni, hogy a NATO-csatlakozásunk óta a mindenkori katonai vezetés nem túl sokat tett annak érdekében, hogy a haderőt fejlessze, sőt inkább negatív irányú folyamatoknak voltunk tanúi, inkább leépítették a csapatokat. Ha összehasonlításként megnézzük a ma birtokunkban lévő haderőt, a haditechnikai eszközöket, és azokat más országok – például a cseh, a lengyel vagy a román – haderőkhöz hasonlítjuk, akkor azt kell megállapítanunk, hogy nálunk lényegesen kevesebb nyugati fegyverzet található, mint az említett országokban. Ilyen viszonyításban elmaradottak vagyunk, ideje megtenni azokat az intézkedéseket, amelyeket már többször megígértek, de a különböző kormányok tevékenységében nem a Magyar Honvédség fejlesztése volt a prioritás, a hadikiadások növelése nem tartozott a kiemelt feladatok közé. Tekintettel arra, hogy Oroszország tevékenysége miatt változtak a körülmények, a NATO pedig már megköveteli a GDP két százalékának hadseregfejlesztésre történő felhasználását, tovább már nem halasztható a haderő fejlesztése. Már csak azért sem, mert a beruházások meglétét a NATO részéről minden évben ellenőrzik. A tagországoknak készíteniük kell egy tervet, azt jóvá kell hagyatni, és a kormánynak minden évben be kell számolnia arról, hogy mit tettek a fejlesztés területén. E folyamat részként tavaly novemberben bejelentették, hogy 8000 fővel növelik a hadsereg létszámát. Természetesen ez csak az első lépések egyike, a korszerű hadsereg kiépítéséhez hosszú évekbe telik, nem is beszélve a pénzügyi források garantált biztosításáról. 2018 végén kormánydöntés alapján jelentős haderőfejlesztési intézkedésekre került sor a Zrínyi 2026 program keretében: 44 darab Leopard 2A típusú harckocsit, 24 darab PzH 2000 önjáró löveget vásároltak a szárazföldi erők részére, a légierő közepes szállító helikopterekkel gazdagodik, és szó van a légvédelem fejlesztéséről is. Fentiek bizonyítják azt az elkötelezettséget, hogy valóban megkezdődik a Magyar Honvédség átalakítása.

(Interjúnk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Őrizetbe vettek az orosz hatóságok egy 15 éves fiút, aki robbantásos merényletet tervezett egy volgográdi iskola ellen – közölte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint a gyanúsítottnak lehettek cinkosai. A tanulótól egy házi készítésű robbanószerkezetet, továbbiak előállításához szükséges alkatrészeket, vágófegyvert és 64 Molotov-koktélt foglaltak le. A fiú azt állította, hogy üres telkeken akart elszórakozni a készítményeivel, a nyomozás azonban azt feltételezi, hogy egy iskolai alkalmazottal és egy tanulóval kapcsolatos személyes konfliktusát készült erőszakkal “rendezni”.

Április 22-én a szibériai Tyumeny megyében vettek őrizetbe egy 18 éves tanulót, aki szintén iskola ellen szándékozott fegyveres támadást elkövetni. A gyanúsítottól egy vadászpuskát, lőszert, két vadászkést, ammónium-nitrátot, kommunikációs eszközöket és az internetről letöltött bombakészítési útmutatókat foglaltak le. A bűncselekmény elkövetésének szándékát mind az őrizetbe vett tizenéves, mind szemtanúk megerősítették.

Április 16-án, az ugyancsak szibériai Krasznojarszkban fogtak el egy iskolai ámokfutásra készülő, 2006-os születésű fiatalt. Tőle egy lefűrészelt csövű vadászpuskát, lőszert és több saját készítésű csőbombát vettek el. A naplójában megtalálták a jövő héten végrehajtani tervezett támadás tervét.

Az FSZB március 23-án is egy iskolai ámokfutást megakadályozásáról számolt be. Akkor a szolgálat a távol-keleti Szahalin szigetén vett őrizetbe egy 2002-es és egy 2003-as születésű tanulót, akiket azzal is megvádoltak, hogy terrorizmusra, valamint tömeggyilkosságra és öngyilkosság elkövetésére buzdítottak az interneten. Akkor egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert, hozzá való lőszert, egy ipari detonátort, feltételezhetően házi készítésű robbanószerkezeteket, robbanóanyagokat, kommunikációs eszközöket és egy naplót foglaltak le, benne az iskola elleni fegyveres támadás tervével.

Február 26-án a Volga-parti Szaratovban két 2005-ös születésű fiút vettek őrizetbe, akik beismerték, hogy mintegy 40 ember meggyilkolására készültek egy iskolában. Az FSZB szerint mindketten tömeggyilkos ideológiákat propagáló internetes csoportok tagjai voltak.

Egy héttel korábban az FSZB a Krím-félszigeti Kercs városából számolt be két tizenéves őrizetbe vételéről, akik oktatási intézményekben készültek “terrorcselekményeket” elkövetni. A fiúk szélsőséges ideológiáknak és annak a Vlagyiszlav Roszljakovnak a követői voltak, aki 2018 októberében egy kercsi műszaki iskolában 15 tanulót és öt felnőttet lőtt agyon. A támadó, aki a helyszínen öngyilkosságot követett el, 18 éves volt.

A februárban elfogott két kercsi gyanúsított lakóhelyén roncsoló elemekkel megtöltött, házi készítésű robbanószerkezeteket és előállításukra alkalmas anyagokat foglaltak le. Az FSZB szerint a pokolgépek hatását háziállatokon próbálták ki.

A szolgálat közölte akkor, hogy az egyik gyanúsítottal 2018 novemberében “megelőző beszélgetést” folytattak le, miután a közösségi médiában a Roszljakov ámokfutását helyeslő kijelentéseket posztolt. Ez azonban hatástalan maradt, mert a fiú belépett egy internetes neonáci csoportba, amelynek előzőleg Roszljakov is tagja volt.

A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek ma kezdődő, kétnapos videókonferenciájukon, válaszul az orosz rakétarendszerek fejlesztésére és telepítésére, áttekintik, miként lehet fokozni a szövetséges országok biztonságát, megvitatják, hogyan lehet a szövetség katonai erejét megtartani, valamint erősíteni politikai egységét – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A főtitkár hangsúlyozta, a szövetség védelmi képességének fenntartására való figyelemmel a miniszterek megbeszélést folytatnak a nemrégiben kifejlesztett és telepített új, SSC-8 típusú orosz rakétarendszerről, amely a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből (INF) megszűnéséhez vezetett. Stoltenberg leszögezte, a NATO nem követi Oroszország destabilizáló magatartását. Nem szándékozik új szárazföldi indítású nukleáris rakétákat telepíteni Európába. Folytatja azonban annak biztosítását, hogy nukleáris visszatartó ereje továbbra is biztonságot jelentő és hatékony legyen.

Kijelentette, Oroszország növekvő nukleáris képessége biztonsági kérdéseket vet fel, ugyanis Moszkva tovább folytatja harci képességének korszerűsítését, többek között hiperszonikus fegyverek gyártásával. A hatékony fegyverzet-ellenőrzési megállapodások továbbra is nélkülözhetetlenek a stratégiai stabilitás és kollektív biztonság szempontjából. A NATO ezért konstruktív részvételre szólít fel minden szereplőt, Oroszországot és Kínát is ideértve – mondta a főtitkár.

“Arra számítok, hogy a védelmi miniszterek minderre válaszul elfogadják azt az álláfoglalást, amely szerint a NATO-nak katonailag erősnek, politikailag egységesebbnek kell lennie” – fogalmazott. Ez magában foglalja a NATO légi és rakétavédelmének megerősítését, valamint a hagyományos képességek, például az ötödik generációs harci repülőgépek fejlesztését is – tette hozzá.

 

Egy rendőr is érintett abban a korrupciós ügyben, amiben bűnügyi felügyeletet indítványoz az ügyészség.

A Központi Nyomozó Főügyészség kedden azt közölte, hogy a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség egy rendőr és két társa ellen előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást. A megalapozott gyanú szerint még márciusban egy borsodi telephelyen megjelent egy férfi azzal, hogy testvére – egy rendőr zászlós – mint egyéni vállalkozó tulajdonában álló munkagép időszakos műszaki vizsgálatát kérje.

A vizsgabiztos a hatósági eljárás során hivatalos személyként a kormányhivatal iratai közé valótlanul azt rögzítette, hogy a vizsgálat kérelmezője a rendőr, és meghatalmazott az ügyben nem jár el. Emellett – miután a munkagépben nem volt benne az üzemóra, amely állásának rögzítése és fényképen történő dokumentálása a vizsgálat kötelező eleme -, a rendőr javaslatára egy másik munkagép üzemórájának adatait rögzítették úgy, mintha az a vizsgálatra vitt lassú jármű üzemórája lenne. Ezért a rendőr testvére kétezer forintot adott át a vizsgabiztosnak, majd erről telefonon beszámolt fivérének, aki kevesellte az összeget és közölte, hogy ötezer forintot szokott adni.

A nyomozó ügyészség hétfőn mind a három embert gyanúsítottként hallgatta ki. A rendőr tagadta a bűncselekmény elkövetését, míg a testvére és a vizsgabiztos beismerő vallomást tett. A vizsgabiztos azt is elismerte, hogy a járművek időszakos műszaki vizsgálatához kapcsolódóan rendszeresen fogadott el vesztegetési pénzt.

Kína felemelkedése katonai kihívást is jelent, amellyel az eddiginél többet kell foglalkoznia a NATO-nak – mondta az észak-atlanti szövetség szervezetének főtitkára a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Kína megerősödése “alapvetően megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt”, ami ugyan jelent lehetőségeket, főleg gazdaságilag, de kihívásokat is, méghozzá elsősorban katonai, hadászati téren.

A Welt am Sonntag idézte az amerikai védelmi minisztérium adatait, amelyek szerint a világ második legnagyobb katonai költségvetésével gazdálkodó kínai haderők több mint 2000 rövid, közepes és nagy hatótávolságú rakétafegyverrel rendelkeznek. Kína nagyon sok pénzt fordít nukleáris fegyverekre és nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek akár Európát is elérhetik – mondta ezzel kapcsolatban Stoltenberg, kiemelve, hogy a NATO-tagországoknak közösen szembe kell nézniük ezzel a kihívással.

A Welt am Sonntag összeállítása szerint a kínai arzenálban különösen figyelemre méltó a DF-21D típusú nagy hatótávolságú rakéta, amellyel tengeri célpontokra lehet csapást mérni. Kifejtették, hogy Peking ki akarja szorítani az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térségből, hogy átvegye az ellenőrzést a kereskedelmi útvonalak felett. Ennek közvetlen hatásai lennének az európai gazdaságra, amely kiszolgáltatottá és akár zsarolhatóvá is válhatna.

A NATO érzékeli a veszélyt. “Kína egyre közelebb jut Európa kapujához” – fogalmazott a NATO főtitkára, hozzátéve, hogy Peking megjelent a sarkköri térségben, Afrikában és a Földközi-tengeren, “erőteljes beruházási tevékenységet folytat az európai kritikus infrastruktúra területén”, a digitális, online térben pedig a leginkább befolyásos tényezők közé tartozik.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Peking ugyan egyetlen tagországra sem jelent “közvetlen fenyegetést”, a Dél-kínai-tenger térségében viszont egyre erőteljesebben igyekszik korlátozni a közlekedés szabadságát a nemzetközi vizeken, ami igen nyugtalanító. Ugyanakkor egyértelmű, hogy “a Dél-kínai-tenger nem bevetési terület a NATO számára”, a szövetségnek nincs oka arra, hogy csapatokat küldjön a térségbe – mondta Jens Stoltenberg.

Lassan végéhez közeledik a Sztrela-történet (-2, -10) Csehországban is, ahol bölcsen megtartották, és a jövő lérakos generációinak kiképzésére fordították a közeli hatótávolságú szovjet lérak utolsó csepp erőforrásait is a strakonicei 25. rakétaezrednél...gyorsjelentés a hradistei lőtérről.

 Esti szalvó 9M32M indítás a Tatra platójáról.

Oldalsó aspektusból majdnem ugyanez. Itt az első rakéta beinduló menethajtóműve megvilágítja a másodikat, mely a start- és a menethajtómű üzeme közötti pillanatnyi szünetben lendületből repül a csőelhagyást követően.

Lövészeti testhelyzet a Tatra plató padján ülve. A tűzkiváltás rövid megállásból történik.

Az első fokozat itt kissé jobban megvilágítja a Tatra teherautót.

Indul a célként használt ejtőernyős rakétagránát...

...melyet így tép szét egy közvetlen 9M32M találat.

A két légvédelmi lövész itt már relaxáltan, lövészet után.

És amiért tulajdonképpen a Covid utáni első külföldi riportútra vetemedtünk: ez a Sztrela-10 utolsó lövészete Csehországban.

Zord

Mire a többi ország kifejleszti hiperszonikus fegyverét, Oroszországnak már lesz eszköze az ellene való védekezéshez – jelentette ki Vlagyimir Putyin egy interjúban.

A hiperszonikus fegyverek a vezető katonai hatalmak arzenáljában meg fognak jelenni. De úgy gondolom, hogy kellemes meglepetést tudunk majd okozni partnereinknek azzal, hogy mire megjelenik náluk ez a fegyver, nálunk nagy valószínűséggel megjelenik a fegyverrel való küzdelem eszköze – mondta Putyin az interjúban.

Korábban Putyin azt állította, hogy az orosz hiperszonikus fegyver megjelenése fölöslegessé tette mindazokat a kiadásokat, amelyeket más országok Oroszország katonai feltartóztatására fordítottak, és hogy a történelem folyamán első ízben fordul elő, hogy Moszkva a csúcstechnológiájú fegyverek kifejlesztésében megelőzte a többi országot.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség összefoglalója szerint az orosz hadseregnél a tavalyi év végén állt fel az első hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokkal felszerelt Avangard interkontinentális rakétarendszerrel rendelkező ezred. Folytatódik más hiperszonikus fegyverrendszerek, egyebek között a Cirkon hajóelhárító szárnyas rakéta és a Szarmat hadászati rakétarendszer tesztelése.

Putyin szerint Oroszország és az Egyesült Államok között paritás áll fent a nukleáris fegyverek terén, mind a robbanótöltetek, mind a hordozóeszközök tekintetében, de az csúcstechnológiájú fejlesztésekben “kétségtelenül” Moszkva vezet. Mint mondta, Oroszország világelső hagyományos potenciálja korszerűsítésében is.

Magyarországon is terjed az adattörlés gyakorlata, egyre több állami és piaci szervezet használ olyan speciális szoftvereket, amelyek segítségével a különböző adathordozókról nyom nélkül és visszaállíthatatlan módon törölni lehet az adatokat.

Tavaly májusban Ausztrália legnagyobb pénzintézete, a Commonwealth Bank a történelem egyik legnagyobb banki adatvesztését szenvedte el. Az informatikai részleg adatokat tartalmazó mágnesszalagokat kívánt leselejtezni, és ezeket a Fuji Xerox szállította el. A hibára akkor derült fény, amikor a bank nem találta a megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet. A pénzintézet 150 fős csoportot hozott létre az adatok megtalálására, valamint a KPMG-vel végeztetett auditot. A vizsgálat arra jutott, hogy a szalagok a nem megfelelő rögzítés miatt leeshettek a Fuji Xerox teherautóinak platójáról.

Ezzel párhuzamosan az is kiderült, hogy a különböző titkosítási eljárásokba is időről időre hiba csúszik. A Bitlocker például egy firmware-beli hiba miatt 2017-ben gyenge, könnyen feltörhető titkosító kulcspárokat generált. Mivel a kulcsokat egy TPM (Trusted Platform Module) chip generálja, ezért a hordozható számítógépekbe épített firmware-t nehéz frissíteni, és így a sérülékenység hosszabb távon veszélynek teheti ki a titkosított adatokat.

Az ilyen és hasonló esetek világszerte felhívták a vállalatok figyelmét arra, hogy a különböző adathordozók – számítógépek, merevlemezek, mobiltelefonok, mágnesszalagok és USB kulcsok – nem selejtezhetők le minősített és jegyzőkönyvezett adattörlés nélkül.

Az adattörlés során az adathordozók felületét (akár több alkalommal) különböző, meghatározott algoritmusokkal felülírják, egészen addig, amíg az eredetileg tárolt adatok véglegesen visszaállíthatatlanná válnak.

A feladatot jellemzően olyan szoftver segítségével végzik el, amely rendelkezik a megfelelő biztonsági minősítésekkel, és képes arra is, hogy az adattörlésről automatikusan jegyzőkönyvet hozzon létre, amelyet aztán digitális aláírással véd a hamisítás ellen. Ez az eljárás garantálja, hogy egyrészt semmilyen adat nem marad a leselejtezett vagy szervizbe adott adathordozón, másrészt pedig auditálhatóvá teszi az adattörlés folyamatát, így pedig segíti a vállalatot abban, hogy megfeleljen a szigorú GDPR-előírásoknak.

Magyarországon bankok és más pénzintézetek, valamint a különböző állami szervezetek ismerték fel elsőként az adattörlés fontosságát, és az adattörlési megoldásokat beépítették a különböző folyamataikba – emeli ki Petrányi-Széll András, a Blancco adattörlési megoldásait képviselő V-Detect Antivírus Kft. ügyvezetője.

Ma már magától értetődő, hogy ezek a szervezetek speciális adattörlő szoftver segítségével tisztítják meg az adathordozókat olyankor is, ha leselejtezik azokat, de akkor is, ha egy mobiltelefon vagy notebook egy másik munkatárshoz vagy szervizbe kerül.

Nem természetes még azonban az adattörlő szoftverek használata a mobilszolgáltatók, valamint a kis- és középvállalatok számára. Így például nem számíthatunk arra, hogy igazolást kapunk az adattörlésről, ha a mobilszolgáltatóhoz garanciális probléma miatt visszajuttatjuk a telefonunkat, és feltehetően a kisvállalatunk könyvelőirodája sem fog adattörlő szoftvert használni, ha leselejtezi a számítógépeit.

Ez pedig biztonsági problémát jelent, nagyobb vállalatok esetében pedig komoly bírságokat vonhat maga után. 2019-ben ezért a helyzetnek változnia kell: a nagyvállalatok és állami szervezetek mellett a közép- és kisvállalatoknak is el kell gondolkodniuk egy adattörlési megoldás bevezetésén.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Új parancsnoka van a székesfehérvári MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezrednek, a leköszönő Benda László ezredest Vokla János ezredes váltja július elsejétől.

Az átadás-átvételi rendezvényen Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta, hogy a parancsnoki beosztás átadása-átvétele a katonai szervezetek életében mérföldkő, meghatározó pillanat. Jelezte, hogy Benda 2014-től vezette a híradó- és vezetéstámogató ezredet, de most is szép kihívás előtt áll: júliustól a németországi NATO-iskolában osztályvezetői beosztásban dolgozik tovább.

Kiemelte: utódjának olyan embert kerestek, aki zökkenőmentesen átveszi és irányítja az ezredet, feladatorientált vezetési stílusa van, így esett a választás Voklára. Az új parancsnok 1990-ben végzett a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán harckocsizó szakon. Hivatásos katonai pályafutását Hódmezővásárhelyen kezdte, majd 2000-től Székesfehérváron szolgált tovább a szárazföldi vezérkarban. 2005 óta Várpalotán szolgált, a Bakony Kiképző Központban, ahol 2014-től parancsnok volt.

Az Assa Abloy Opening Solutions Hungary Kft. 2019-ben nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a külpiaci növekedésre, ugyanakkor a hazai piacon is számos bővülési lehetőséget látnak. Mint azt Pintér András ügyvezető igazgató a Biztonságpiacnak elmondta, a társaság gyorskapu-megoldásának részesedése a teljes értékesítésen belül tavaly megduplázódott Magyarországon.

— Tavalyi kinevezését követően mennyiben alakult át az Assa Abloy Opening Solutions Hungary Kft. stratégiája?
— A magyarországi igények elsődleges kiszolgálása mellett 2018-ban olyan stratégiai elemek is a középpontba kerültek, amelyek hosszabb távon határozhatják meg helyzetünket a beléptetőrendszerek piacán. Ugyanakkor a magyarországi piaci pozíciónk megtartása mellett az elmúlt év elsősorban a külföldi piacra történő termelés alapköveinek letételéről szólt. A korábbi évek kisebb exportpróbálkozásait követően egy multinacionális cég leányaként potenciális kilátásaink vannak arra, hogy termékeink egy részét külföldön is értékesítsük. Jelentős erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy az Assa Abloy Aperio okoszárainak Seawing beléptetőrendszerrel való „házassága” gyümölcsöző kapcsolattá válhasson. Egy olyan naprakész megoldást alakítottunk ki, amelyben a Seawing szaktudását és termékét ötvöztük anyavállalatunk egyik kulcstermékével. Az elmúlt év végére hazai és idegen környezeteben is bebizonyosodott, hogy az Aperio termékekkel való magas szintű integráció új értelmezést adhat a vezeték nélküli okoszárakról eddig alkotott elképzeléseinknek. Azonban, ahhoz, hogy sikeresek legyünk, elengedhetetlen, hogy a termékeinkkel kapcsolatban felmerülő kérdésekre, esetleges kifogásokra a lehető leghatékonyabban tudjunk reagálni – a maximális ügyfél-elégedettségi szintet megcélozva. Ezért is szeretnénk még az idei első negyedévben bevezetni egy transzparens, minden elemében digitalizált panaszkezelési rendszert.

— Hogyan változott a bel-, illetve a külpiacokra szánt termékek struktúrája?
— A meglévő rendszerek bővítése mellett egyre gyakrabban válik szükségessé a beléptetőrendszerek cseréje és teljes felújítása. Vannak olyan, a mai napig működő Seawing beléptetőrendszerek, amelyek még a 90-es években épültek. Ezekben az esetekben nemcsak fizikai elhasználódásról, hanem jelentős erkölcsi elavulásról is beszélhetünk. 2018-ban számos rendszercseréhez szállítottunk eszközöket, ez bizonyos esetekben minimális hardver- és jelentősebb szoftveres modernizációt jelentett. A beléptetőrendszerekre szóló megrendeléseink egyik fő katalizátora az irodaházakon és ipari létesítményeken keresztül megvalósuló építőipari fellendülés. Mindez jól tetten érhető gyorskapu-értékesítésünk arányának növekedésében, amely az előző évhez képest tavaly megduplázódott.

— Milyen tervei vannak a társaságnak a külföldi terjeszkedésre?
— Külpiaci eladásaink a cég teljes bevételének négy-öt százalékát tették ki anélkül, hogy elkezdtük volna a vezeték nélküli megoldásaink promócióját. Túl vagyunk azonban egy-két tárgyaláson, ahol már megmutatkoztak a versenytársainkkal szembeni előnyeink, de a pozitív visszajelzéseken kívül korábban nem látott volumenben kaptunk előrendeléseket is. A koncepció sikere egyben megalapozta az idei év fő célkitűzését is, amely szerint az említett Aperio-Seawing termékmixre alapozva elérjük a tíz százalék feletti exporthányadot. Hosszú távon szeretnénk a magyarországi építőipari kitettségünket új, külföldi piacok meghódításával ellensúlyozni, aminek eredményeképpen az export­értékesítésünk meghaladná a hazai eladásokat.

— Milyen változások figyelhetők meg a beléptető-, illetve az integrált biztonságtechnikai rendszerek piacán az elmúlt években Magyarországon?
— Míg néhány évvel ezelőtt nehézségekbe ütközött a felhőalapú szolgáltatások eladása, ma már egyre gyakrabban találkozunk erre vonatkozó ügyféligénnyel. A beléptetőrendszerek és a munkaidő-nyilvántartás területén egyértelmű a változás akkor is, ha áttörésről még nem beszélhetünk. A növekvő munkaerőhiány, valamint a folyamatosan dráguló élő erős védelem egyre hatékonyabb biztonsági rendszereket kíván meg, amelyek középpontjában a különböző rendszerek mesterséges intelligenciával vegyített magas szintű integráltsága áll. A beléptetőrendszert előtérbe helyezve a biometrikus azonosítás térhódítása – a GDPR ellenére is – tovább erősödik, de előtérbe kerülnek olyan kényelmi funkciók is, mint a mobiltelefonnal történő beléptetés. A vezeték nélküli rendszerek fontossága már nemcsak műemlékvédelem alatt álló vagy kábelezéssel nehezen megközelíthető helyeken érzékelhető, hanem ott is, ahol gyorsan és költséghatékonyan szeretnének rendszert bővíteni.

— Milyen növekedés jellemzi a társaságnál az egyedi szoftver-, illetve eszközfejlesztést?
— A forráskód szintjén az egyedi igények kielégítése korlátlan lehetőséget kínál mind a fejlesztő, mind pedig a végfelhasználó számára, hiszen a konfiguráláson túl egy sokkal mélyebb réteg áll rendelkezésünkre, hogy a beléptetési megoldásunkat igazán testre szabhassuk. Meggyőződésünk azonban, hogy újabb technológiák felvonultatásával, a számítási és tárolási kapacitás jelentős növelésével a testre szabhatóságot más szemszögből is megközelíthetjük.

— Melyek lesznek a fókuszok e területen 2019-ben?
— Az idén szeretnénk megteremteni az alapjait annak, hogy az integrált felügyeleti rendszerünket e koncepció mentén fejlesszük tovább. A beléptetőrendszerünk központi vezérlő paneljének hardverét teljesen megújítjuk, amelynek prototípusa már elkészült, és reményeink szerint februártól teljes egészében kiválthatja a korábbi modellt. Idei beruházásaink elsősorban az it-rendszerünk további modernizációjáról és vállalatirányítási rendszerünk ráncfelvarrásáról szólnak. Természetesen a szervezetfejlesztés sem maradhat el, amely nagyságrendileg ötszázalékos létszámbővítés mellett az oktatási kurzusokban, a belső képzések elmélyítésében és kiterjesztésében is megmutatkozik majd.

Leszereli mind az öt AN-26-os szállítógépét a Magyar Honvédség. A repülőket Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison búcsúztatták.

Az AN-26-os repülőgépeken kívülről nem látszik ugyan az elmúlt 46 év, de technológiája korára jellemző, ezért “bármennyire is ragaszkodunk és érzelmileg kötődünk” hozzájuk, egy új cél elérésének tudatában tisztességgel búcsút kell venni tőlük – mondta az eseményen Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A Magyar Honvédségnek korszerű és ütőképes erővé kell válnia a térségben, Európában. Ehhez modern, a XXI. század kihívásait kezelni képes technikai eszközökre van szükség – fogalmazott.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a haderőfejlesztés jó ütemben halad, a légierő fejlesztése és bővítése azonban még mindig prioritást élvez. A technikai eszközök cseréje, valamint az oktatás és kiképzés hazai bázisának megteremtését követően, hátravan még olyan rakéta légvédelmi rendszerek beszerzése, amelyek Magyarország teljes légterét képesek lefedni. Ennek kiszolgálásához és biztosításához azonban nemcsak korszerű radartechnikai eszközökre, hanem felkészült pilótákra is szükség van – sorolta Benkő. A miniszter emlékeztetett, a tervezett repülőgépek és helikopterek beszerzésével 150-200 pilóta képzéséről is gondoskodni kell.

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka az ünnepségen a magyar katonai repülés emblematikus típusának nevezte az AN-26-os szállító repülőgépet. Mint mondta, az “Ancsák” a Magyar Honvédség légiszállító képességének gerincét képezték és a magyar légierő történetének egyik legmegbízhatóbb repülőgép típusának bizonyultak.

Emlékeztetett: az AN-26-osok Európa, Ázsia és Afrika 47 országának 197 repülőterén fordultak meg. A típus valamennyi magyarországi gépe összesen 83 ezer órát töltött a levegőben. A mintegy 31 millió kilométer megtételével gyakorlatilag 773-szor körbe repülhették volna a földet.

A parancsnok szerint napjainkban a légiszállítási képesség rendkívüli módon felértékelődött. Magyarország ennek a kihívásnak hosszú éveken keresztül az AN-26-osokkal felelt meg, azonban a növekvő nemzetközi katonai szerepvállalások szükségessé teszik újabb, korszerű, nagyobb hatótávolságú és szállítókapacitású repülőgépek rendszeresítését. Később Magyarország a rendszerben tartott négy AN-26-ossal egyre kevésbé volt képes megoldani a külföldi missziók szállítási feladatait, ezért 2002-ben egy újabb repülőgép hadrendbe állítása mellett döntöttek. A 110-es oldalszámú repülőgép 2004 elején érkezett meg Ukrajnából.

A Magyar Honvédség hadrendjéből kikerülve az öt AN-26-os repülőgép más típusú feladatok ellátásában vesz részt. A típus igen megbízható, jó repülésbiztonsági mutatókkal rendelkezett annak ellenére, hogy 1982. december 6-án átstartolás közben a 210 oldalszámú repülőgép, feltehetően a kormányfelületek jegesedése következtében Szentkirályszabadján a földnek csapódott, majd kigyulladt. 1997-ben a szolnoki AN-26-os századot is utolérte a változás, ekkor ugyanis a SzU-22-esek és MiG-23-asok mellett öt AN-26-ost is kivontak a hadrendből.

 

Egyre gyakoribbak a fájlmentes, kizárólag a számítógép memóriájában működő kártevők. Az ilyen támadások azért veszélyesek, mert nincs olyan fájl, amelyet a víruslaboratóriumokban elemezni lehetne, és amelynek az ujjlenyomatát a hagyományos víruskereső technológiák felismernék.

A kiberbiztonsági szakemberek mostanában sokat beszélnek a fájlmentes támadásokról, mivel a 2000-es évek elején megjelent támadásforma a reneszánszát éli. Elég, ha csak a vírusstatisztikát nézzük: 2017-ben a legtöbb támadást (13 százalék) fájlmentes kártevő indította. A Barkly és a Ponemon Institute felmérése szerint a fájlmentes támadásoknak tízszer nagyobb az esélyük a sikerre, mint a fájlalapú támadásoknak – nagy valószínűséggel ezért növekszik ennek a támadásfajtának a „népszerűsége”.

A fájlmentes megnevezés elsőre akár félrevezető lehet, mert a számítógépeken esetenként mégis kimutatható a nem odaillő, kártékony fájlok jelenléte. Ennek oka, hogy a támadás során a kártevő sokszor egy e-mail-csatolmányban érkezik. Ugyanakkor a fájlmentes elnevezés megállja a helyét, mert az aktiválódásuk után a kártevők ismert sérülékenységeket kihasználva, legitim eszközök segítségével a memóriából indulnak. A kártevő ezután kizárólag a memóriában található meg, a merevlemezen semmilyen nyoma nincs.

Van védelem

Ma már természetesen minden vezető vírusirtó szoftver tartalmaz olyan új generációs vírusfelismerési technológiákat, amelyek nem a hagyományos módon (szignatúrák alapján) ismerik fel a kártevőket, hanem különböző heurisztikus és proaktív technológiák vagy éppen a memória felügyeletének segítségével. Érdekesség, hogy a legnagyobb gyártók ritkán reklámozzák önmagukat új generációs védelemként, mivel természetesnek veszik, hogy az új kártevők ellen új védelmi mechanizmusokat fejlesztenek ki. Így a „next generation” jelzőt jellemzően feltörekvő, kisebb cégek szokták zászlajukra tűzni.

A hagyományos vírusvédelem minden egyes újracsomagolt kártevőt új változatként analizál, majd minden új változatot egyesével blokkol. A vírusirtó cégek ezért folyamatosan fejlesztik azokat a technológiákat, amelyek segítségével „általánosan” ismerik fel a kártevőket, jellemzően azok viselkedése alapján. A magatartás-alapú vírusvédelem a gépre letöltött kódok szimulált viselkedése alapján ismeri fel az új kártevőket, és azt a kódot tekinti kártevőnek, amelyik úgy viselkedik a gépen, ahogyan a kártevők szoktak (például kinyit egy portot, és egy távoli szerverről további fájlokat tölt le). Az ilyen védelem ma már fontos részét képezi minden vírusirtónak, de a G Data most ennél jóval tovább ment.

A német információvédelmi társaság megoldásai a kockázati tényező kiszámításához az új DeepRay elnevezésű mesterségesintelligencia-alapú technológiát alkalmazzák, amely 150 különböző jellemzőt vesz figyelembe, beleértve például a fájl méretét, a benne foglalt programkódot vagy a programozási környezetet, amelyet a fájl létrehozásához használtak. Az adatokat egy neurális hálózat elemzi, amely képes a tanulásra, így folyamatosan elraktározza az előző vizsgálatok eredményét, majd az új kódok elemzésében ezeket az eredményeket felhasználja.

Mindehhez a DeepRay húsz különböző gépi tanulási modellt használ fel, és ha az egyik modell kártevőnek jelöl meg egy fájlt, akkor azt mélyebb elemzésnek veti alá. Erre a gép memóriájában kerül sor, méghozzá azért, hogy a kártevő ne tudja érzékelni az elemzői környezetet. A technológia lehetővé teszi olyan kártevők felismerését is, amelyek korábban átjutottak a vírusvédelmen. A DeepRay ellehetetleníti, hogy a bűnözők egyszerűen újracsomagolják a már ismertté vált kártevőket, így például hiába álcáznak rendszerfájlnak egy vírust. A teljesen új kártevőcsaládok felismeréséhez pedig az adaptív tanulást használja. A DeepRay segítségével felépített tudás így a korábbiakhoz képest stabilabb és hosszabban használható a kártevők elleni védekezéshez.

Rozena és Fodevepdf

A német G Data vírusvédelmi cég szakértői két fájlmentes kártevő működését ismertették. A Rozena egy backdoor, amely a megcélzott számítógépen egy rejtett ajtón keresztül nyit kommunikációs csatornát a kártevő szerzője felé. Miután ez a csatorna kinyílt, a támadó kedve szerint garázdálkodhat a megtámadott számítógépen. Mindkét, a régebbi és az új Rozena kártevő is a Windows operációs rendszerű számítógépeket támadja. A különbség a két változat között, hogy a 2018-as verzió a fájlmentes technikát alkalmazza: PowerShell szkripteket használ. A Rozenát egyébként vagy egy másik kártevő juttathatja számítógépünkre, vagy egyszerűen letöltődik a gépre, amikor fertőzött weboldalakat látogatunk. Emellett csatolmányként is érkezhet egy célzottan küldött e-mailben. Általában Word dokumentumnak álcázza magát, holott egy futtatható fájl. A második elemzett kártevő egy letöltő, teljes neve Script.Trojan-Downloader.Fodevepdf.A. Ezeket a letöltőket is kedvelik a támadók, mert segítségükkel bármit az áldozat számítógépére lehet helyezni. A legtöbb esetben egy kis, a merevlemezen rejtve maradt programot használnak erre a célra. Ebben a mostani letöltőben az a különleges, ahogyan megkerüli a User Account Control (UAC) jogokat. A Windowsban a UAC biztosítja azt, hogy a magasabb jogosultságot igénylő műveleteket a felhasználó engedélyezze. Dióhéjban: ebben az esetben a letöltő a rendszerleíró adatbázisba több kulcsot ír; ezeket pedig arra használja, hogy egy olyan folyamatot indítson el, amelynek a legmagasabb jogosultságai vannak, miközben a támadó mindvégig ellen­őrzi a viselkedését.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A jelenleg mintegy négyszázötven főből álló Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) feladata nem csupán az elért eredmények megtartása, hanem a közigazgatás folyamatosan változó közegéhez való igazodás és a fejlődő társadalommal való együtt haladás – foglalta össze a szervezet főbb céljait a Biztonságpiacnak Hermann Gábor szolgálati igazgatóhelyettes.

A FÖRI az elmúlt évben a szakmai feladatok ellátása során elsősorban a megelőzésre, illetve a jogszabálysértő cselekmények megakadályozására koncentrált. Jóllehet 2018-ban csökkent a kiszabott bírságok összege, azonban a Belügyminisztériumtól kapott állásfoglalások megerősítették azt a korábbi években kialakított szakmai paradigmát, amely nem a bírság kiszabását, vagyis a „büntetést”, hanem a megfelelő tájékoztatást, a megelőzést, illetve a figyelmeztetést helyezi előtérbe az arányosság elvének figyelembevételével.

A közterület-felügyelők járőrszolgálatuk ellátása során egyre gyakrabban kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy segítséget kell nyújtaniuk egy-egy bajba jutott embernek, ezért is fontos, hogy képesek legyenek felismerni ennek szükségességét, és megfelelően reagáljanak a vészhelyzetekre. Ilyen esetekben – hívta fel a figyelmet a FÖRI igazgatóhelyettese – az állapotromlás késleltetése és az egészségkárosodások szövődményeinek csökkentése érdekében szakszerűen kell eljárniuk az elsősegélynyújtás során.

A FÖRI munkatársai 2018 februárjában részt vettek az Országos Mentőszolgálat által Wake Up – Mentsünk együtt életet! címmel szervezett bemutató képzésen, ahol hét budapesti gimnázium 450 tanulójával együtt elméleti és gyakorlati képzés keretében elsajátíthatták az elsősegélynyújtás, a laikus újraélesztés alapjait, továbbá negyven fő kapott speciális felkészítést defibrillátor készülék alkalmazására.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a FÖRI között több éve zajló stratégiai együttműködés célja, hogy a közigazgatás e speciális ágazata számára megfelelően felkészült szakembereket képezzenek, így biztosítva az önkormányzati rendészeti szakma folyamatos fejlődését és fejlesztését.

Ennek az együttműködésnek a keretében az NKE Rendészettudományi Karának biztonsági szakirányán tanuló hallgatóknak tavaly második alkalommal volt lehetőségük a FÖRI különönöző szolgálatainál teljesíteni négyhetes nyári gyakorlatukat. A diákok így testközelből ismerhették meg az önkormányzati rendészeti feladatrendszert, a közterület-felügyelők és az önkormányzati természetvédelmi őrök munkáját.

Az elmúlt esztendőben is folytatódott a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) közös szolgálat a főváros kiemelt közterületein. Az előző évhez hasonlóan 2018-ban is az összes közterületen eltöltött óraszám negyedét látták el a társszervekkel közösen. Ezekben a közös szolgálatokban, ha csekély mértékben is, de a nem állami rendvédelmi szervekkel történő közös feladatellátás dominált. A rendészeti igazgatóság tavaly is eredményesen lépett fel azon frekventált közterületek, csomópontok, gyalogos-aluljárók rendjének, közbiztonságának fenntartása érdekében, ahol az állandó, közös szolgálatellátásra igény mutatkozott. Több területen ugyanakkor a 2017-es eredmények már a közterület-felügyelők önálló járőrszolgálatával, posztos őrszolgálatával is fenntarthatók voltak.

Az igazgatóhelyettes szintén eredményesnek nevezte a közösségi közlekedési eszközök rendeltetésszerű használatának elősegítése érdekében végzett munkát, valamint a Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt.-vel (BKÜ) folytatott együttműködést. Ennek eredményeként a Fővárosi Közgyűlés egyhangúan fogadta el azt az előterjesztést, amelynek alapján 2019-ben a FÖRI-nek lehetősége lesz a közterület-felügyelői létszám bővítésére a közbiztonsági ellenőrzések fejlesztése érdekében.

Az elmúlt esztendő egy további „sikerélménye” az első alkalommal meghirdetett diákmunkaprogram volt: a nyári szünidőben diákok láttak el tolmácsolási feladatokat közterület-felügyelők mellett, de lehetőségük volt arra is, hogy egyéb, adminisztratív, illetve prevenciós szakmai feladatokban nyújtsanak támogatást a köztisztviselőknek. A program nem titkolt célja az volt, hogy a továbbtanulás vagy a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal megismertessék az önkormányzati rendészeti feladatrendszert, illetve pályaorientációt kínáljanak az önkormányzati rendészeti szakma irányába.

A FÖRI a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. lomtalanítási szolgáltatásának eredményes lebonyolítása érdekében a járőrszolgálatokat a lomok begyűjtéséhez igazítva szervezte meg, az ellenőrzésbe pedig bevonta a kerületi önkormányzatok közterület-felügyeleti feladatokat ellátó szervezeti egységeit is. Ennek eredményeként több olyan helyszínen sikerült megelőzni az illegális szemétlerakást, ahol a korábbi években hulladékhegyek alakultak ki.
A rendészeti igazgatóság 2018-ban is változatlanul folyamatos és fokozott közterület-felügyelői jelenlétet tudott biztosítani a turisztikai szempontból kiemelt fővárosi területeken, így például a Margitszigeten és a Városligetben, a fontosabb aluljárókban és azok környezetében.

Mindezek mellett az elmúlt évben a FÖRI munkatársai több kiemelt fővárosi projekt és rendezvény problémamentes lebonyolítását segítették eredményesen jelenlétükkel és visszatérő ellenőrzéseikkel. Ezek közül Hermann kiemelte az M3-as metrópótló buszok útvonalának zavartalan átjárhatóságát a Lehel tér és Újpest-Központ közötti útvonalon, az M3-as metrópótló buszok népligeti útvonalának zavartalan átjárhatóságát, a Városligeti Gyermeknap, valamint a Szabadság híd lezárásának biztosítását.

A Fővárosi Ügyeleti és Irányító Központ tevékenységében tavaly hangsúlyosabb szerepet kapott az irányító feladatkör, amelynek során több mint ötezer közérdekű bejelentést kezelt és koordinált a központ.  A FÖRI 2019-es fejlesztései, céljai között szerepel a közösségi közlekedési eszközök közbiztonsági ellenőrzését biztosító szolgálati létszám fejlesztése, a Járműelszállítási Szolgálat új telephelyének kialakítása, az eredményes hatósági fellépés a településkép-védelmi és közterület-használati ügyekben, valamint az Egységes Digitális Rádiórendszer alkalmazásának bevezetése – mondta Hermann.

A FÖRI 2018. január 1-jétől hatóságként működik, ami számos változást eredményezett az ügyviteli és eljárási folyamatokban. Az igazgatóság hatósági osztályán több mint 13 ezer közterület-felügyelői, valamint önkormányzati természetvédelmi intézkedést vettek nyilvántartásba, és további több mint 15 ezer ügyiratot kezeltek. A FÖRI az elektronikus ügyintézés biztosítása tekintetében is elsők között tudott megfelelni az új törvényi kritériumoknak.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Mára kialakultak az új Nemzeti Bűnmegelőzési Szolgálat létrehozásának körvonalai, de szükséges és indokolt a bűnmegelőzési szakterület modernizálása is – közölte a Biztonságpiaccal Pintér Sándor. A belügyminisztert a tavalyi eredményekről és az idei terveiről kérdeztük.

— Milyen célokat tűzött ki a Belügyminisztérium 2018-ra, ebből mit sikerült megvalósítani, és mit nem?
— A Belügyminisztérium és háttérintézményei 2018. évi főbb célkitűzéseit hét sűrűn gépelt oldalon rögzítettük. Figyelemmel a most rendelkezésre álló terjedelemre, nem lenne elegáns, bármelyik víziónkat kiemelnem. Összegezésként meggyőződéssel jelentem ki, hogy Magyarországon rend van. Ez a megállapításom egyben azt is jelenti, hogy a célkitűzéseink reálisak voltak, a teljesülésük érdekében pedig mindent elkövettünk. De rögtön hozzá kell tennem, hogy ez az általános értékelés az egyes területek tekintetében árnyalható, és mindenkit óva intenék attól, hogy elégedetten hátradőljön.

— Mi a véleménye a magánbiztonsági ágazat 2018-as teljesítményéről?
— A tárca és irányított szervei 2018-ban is a kölcsönös partnerség jegyében működtek együtt azokkal a szervezetekkel, amelyek a jogszabályi keretek között készek és képesek voltak tevékenységükkel elősegíteni a bűnüldözési és a bűnmegelőzési feladatok végrehajtását. Ebben a vonatkozásban őszinte örömmel és nagyrabecsüléssel kell kiemelnem stratégiai partnereinket, az Országos Polgárőr Szövetséget, a területi és a helyi polgárőr-egyesületeket. Tavaly a rendőrség területi szerveinek 2032 polgárőr-egyesülettel volt együttműködési megállapodásuk. Az egyesületek jelentős támogatást biztosítottak a turisztikai események, a kulturális, a sport- és az egyházi rendezvények alkalmával a közterületi jelenlét emeléséhez, közreműködtek az illegális migráció elleni fellépésben, és új elemként a vízijárőr-tevékenységben.
A rendőrség az Országos Polgárőr Szövetséggel, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyo­mozói Szakmai Kamarával közösen fejlesztette tovább a Házhoz megyünk! elnevezésű megelőző vagyonvédelmi programot. Partnerségi és szakmai felügyeleti jellegű megállapodás alapján a rendőrség együtt dolgozik az önkormányzati természetvédelmi őrökkel, a közterület-felügyelőkkel, a mezőőrökkel, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzettel – őszintén remélem, hogy nem hagytam ki egyetlen segítő partnerünket sem.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács projektjei komplex bűnmegelőzési feladatokat valósítottak és valósítanak meg. Egy részük új, innovatív jellegű kezdeményezés, és vannak már kipróbált, bevált jó gyakorlatokat alkalmazó programok is. Valamennyi projekt céljában közös, hogy olyan módszert dolgoz ki és hasznosít, amely más bűnmegelőzéssel foglalkozó szervezet számára is adaptálható.

— Tavaly azt nyilatkozta, hogy felére csökkent a közterületi bűnözés. Történt-e további jelentős csökkenés e téren?
— A statisztikai adatszolgáltatás és -feldolgozás rendszere bő egy hónap múlva szolgáltat olyan bontású adatokat, amelyek alapján felelős szakmai értékelés készíthető és adható a bűnözés alakulásáról. Nem alaptalan várakozásom szerint a korábbi tendencia igaz lesz a 2019. évre vonatkozóan is, annak mértéke viszont már jóslás lenne.
Nem véletlenül itt jegyzem meg, hogy ezek a szakmai statisztikai adatok nagyon hasznosak, azonban nem lehet önmagukban értékelni. Legalább ilyen súllyal kell figyelembe venni azokat a kutatási adatokat, amelyek a lakosság közbiztonságról alkotott véleményét tükrözik. A Jó Állam Véleményfelmérés 2018. évi összegző eredményét idézem, amely szerint a magyar állampolgárok jobban bíznak a rendőrségben, mint bármely más állami intézményben és általában az igazságszolgáltatásban. Nem mellékesen a rendőrség megítélése tovább javul.

— Felmérések szerint Magyarország a világ 15. legbiztonságosabb országa. Lehet innen előre lépni, ha igen, hogyan?
— Közvetlen munkatársaimat gyakran emlékeztetem arra, hogy mindent lehet még jobban csinálni. És nemcsak emlékeztetem őket erre, de el is várom, hogy keressék, kutassák a jobbnál még jobb módszereket, eszközöket, technológiákat. A Belügyminisztérium és háttérintézményei rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatnak, van azonban legalább két általános és lehetséges fejlődési pálya. Az egyik az informatika minél szélesebb körű és hatékony alkalmazása. Jelentős lehetőséget látok információtechnológiai rendszereink fejlesztésében. A másik valamennyi területen kamatoztatható lehetőségként az oktatást jelölöm meg. Napjainkban a képzés és az önképzés fontossága, az igényes tudás a fejlődés nélkülözhetetlen eleme. Valamennyi munkatársamat ösztönzöm is erre.

— Milyen változtatásokat tervez a bűnüldözés, a bűnmegelőzés területén?
— A legfontosabb feladat az elért eredményeink fenntartása. A bűnüldözés területén az elmúlt éveket a regisztrált bűncselekmények számának folyamatos csökkenése és azzal párhuzamosan a javuló nyomozási eredményesség jellemezte. Ennek a folyamatnak a megtartása érdekében fokozottabb bűnügyi szakmai irányítást tervezünk megvalósítani, a bűnüldöző munka hatékonyságának növeléséhez minél szélesebb körben kívánjuk alkalmazni a modern technika által biztosított lehetőségeket is. Az európai trendek nyomon követése alapján prognosztizálható a bűnmegelőzés helyének és szerepének megerősítése. Kialakultak az új Nemzeti Bűnmegelőzési Szolgálat létrehozásának körvonalai. Szükséges és indokolt a rendőrség szervezetén belül 25 évvel ezelőtt kialakított bűnmegelőzési szakterület modernizálása.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

A magyar katonai repülésben évtizedeken át az An-26-os jelentette a merevszárnyú légiszállító képességet és a típus üzemeltetése az orosz előírások szerint történt. Az Airbus A319-es beszerzésével egyfajta rendszerváltás vette kezdetét Kecskeméten: a repülőműszaki állománynak meg kellett ismernie az új gépekkel együtt járó üzemeltetési rendszert és az addig megszokottól eltérő üzemeltetési filozófiát.

2014 nyarán, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis repülőműszaki zászlóaljánál tartott eligazításon hangzott el először, hogy a háttérben mozgolódás van és a közeljövőben új szállítógépek beszerzése várható a honvédségnél. A repülőműszaki vezetésnek feladatul szabták: gondolkodjanak a jövőbeni állomány felépítésén, és az új típus fogadásával együtt járó változtatásokon. Konkrétumokról ekkor még nem esett szó, nem derült ki, hogy először taktikai szállítógépek vagy más típus beszerzése történik, de valami elkezdődött. Miután a beszerzési szerződés aláírása 2017-ben megtörtént, immár hivatalos lett, hogy az első körben Airbus A319-es (és Dassault Falcon 7X) repülőgépek kerülnek beszerzésre.

Falcon és Airbus

Addigra már megvolt az elképzelés, hogy hogyan történjenek a képzések, ki milyen típusra kerül majd. A század műszaki vezetése már korábban elbeszélgetett az állománnyal, egyenként felmérve, hogy ki milyen típuson dolgozna szívesen. Ennek ismeretében arra törekedtek, hogy mindenhova kerüljenek tapasztalt emberek és fiatalok is, hiszen a szállítórepülő század műszakijainak több mint a fele 20 és 30 év közötti fiatal volt, olyan ifjú őrmesterek, akik 2015-16-ban kerültek a századhoz, és még az An-26-oson sem számítottak igazán tapasztaltnak.

An-26-os előkészítése egy márciusi reggelen.

A személyi képzések mellett meg kellett tervezni az átállást az új típusra. A kecskeméti repülőbázison volt egy, az An-26-osra kidolgozott, jól működő rendszer. Erről kellett átállni az Airbus rendszerére, a kérdés az volt, hogy hogyan. A polgári repülésből nem sikerült érdemi információkat szerezni, mivel ahány ház, annyi szokás, vagyis minden légitársaság a saját üzemeltetési rendszere szerint dolgozik. Ezért a pilóták megkeresték a szintén NATO tag Csehország légierejét, amely 2006 óta üzemeltet A319-eseket. Ők szintén a keleti technikáról, Tu-154-esről és An-26-osról váltottak a nyugati üzemeltetési rendszerre, újonnan szereztek be A319CJ-ket, amelyeken ekkor már évtizedes tapasztalattal rendelkeztek. A megkeresés pozitív fogadtatásra talált, így 2017 októberében, még a típustanfolyam előtt, baráti látogatás és tapasztalatszerzés céljából egy hajózókból, műszakiakból valamint a katonai felső vezetés tagjaiból álló küldöttség utazott Prágába. A csehek felkészülten fogadták a csoportot, amelynek tagjai a saját területüknek megfelelően tájékozódhattak - megnézhették a vendéglátók gépeit és megismerhették a cseh üzemeltetési rendszert. A magyar hajózók és műszakiak összességében egy pozitív élménnyel térhettek haza Csehországból.

A cseh légierő A319-ese Prága-Kbelyben.

Az A319-es típusátképzésre kiválasztott műszakiak első csoportja a következő hónapban utazott ki a prágai tanfolyamra és egy karácsonyi szünetet beiktatva január végén jött haza. (Akinek nem volt középfokú nyelvvizsgája, nyelvi képzésen vett részt és a második körben mehetett a típustanfolyamra.) Az Airbus által akkreditált cseh cég az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által elfogadott civil jogosításokat adott mindenkinek, hiszen az A319-es repülőgép is egy polgári típus. A kecskeméti repülőműszakiak a teljes tanfolyamot végezték, vagyis a sárkány-hajtóműre (B1) és az avionikára (B2) vonatkozó képzést egyaránt megkapták. Az Airbuson annyira összeforrtak ezek a rendszerek, annyira nem létezik az egyik a másik nélkül, hogy nem volt értelme külön-külön képezni az embereket, és jobb is, ha mindenki szélesebb tudással rendelkezik.

*

Amikor a gépek megérkeztek Magyarországra, a Magyar Honvédségnek már rendelkeznie kellett egy karbantartó szervezettel kötött szerződéssel. Az Airbus üzemeltetéséhez szükség volt egy folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezetre (CAMO - Continuing Airworthiness Management Organisation), egy karbantartó és javító szervezetre (MRO - Maintenance and Repair Organisation), ami a nagyobb karbantartásokat végzi és kellett egy logisztikai háttér, ami az anyagbeszerzést végzi. Az An-26-os esetében mindezért az MH Légijármű Javító Üzem felelős a kecskeméti repülőbázison. Az Airbus azonban egy civil típus, ezért a honvédség a magyar Aeroplex Kft-t kereste meg azzal, hogy ezt a hátteret biztosítsa. Fenntartási szerződés született, aminek alapján a kecskeméti műszakiak helyi képzését (OJT - On Job Training) is ők végezték, mivel a típustanfolyamról frissen hazaérkezve a katonák még nem nyúlhattak a repülőgéphez. Nekik kötelező volt hat hónapig a civil műszakiakkal együtt dolgozni, és csak ezután szerezhettek szakszolgálati engedélyt. Ez idő alatt az Aeroplex üzemeltette a honvédségi Airbusokat.

A gyártó cég csak egy karbantartási tervet (MPD – Maintenance Plan Document) ad a repülőgéphez és minden üzemeltető a CAMO-ja által dolgozza ki a saját rendszerét. Ebben határozzák meg, hogy milyen előkészítési munkapontokat kell elvégezni a repülőgépeken és milyen ütemezéssel hajtják végre az előírt karbantartásokat. Az An-26-osnál ez egy kötöttebb forma, a gyár előírja, hogy mit kell elvégezni a repülés előtti előkészítés vagy az ismételt előkészítés során. Az Airbus esetében ez egy kicsit rugalmasabb, van, amin lehet változtatni és attól függően, hogy mi a repülőgép aznapi feladata, a CAMO beletehet vagy kivehet munkapontokat, ellenőrzéseket. Hogy milyen mértékben, azt a biztonsági szint is meghatározza. Például, ha az ETOPS szabályok (Extended Twin Operations - a két hajtóműves gépek legközelebbi kitérő repülőtértől való eltávolodásának időtartamát szabályozó előírás) szerint repül a gép, akkor több munkapontot kell végrehajtani, mintha csak Európa felett repülne.

A fék hidraulika akkumulátor nyomásának ellenőrzése is az előkészítés része.

Az Airbuson alkalmazott ellenőrzési alapformákról és a mélyebb ellenőrzésekről Ötvös Lajos őrnagy, a repülőműszaki zászlóalj szolgálatvezető mérnöke beszélt.

- Két ellenőrzési alapforma van, a napi és a heti ellenőrzés – vázolta fel a részleteket Ötvös őrnagy. - A napi ellenőrzést (daily check) minden repülés előtt el kell végezni. Az érvényességének az időtartama az aláírástól számított 36 óra, vagyis ennyi ideig lehet feladatot végrehajtani a géppel. A napi ellenőrzés alapvetően a repülőgép kitakarásából áll, a védőtakarók, védőburkolatok levételéből, majd a gép körbejárásából, amikor vizuálisan ellenőrizzük, hogy nincs-e sérülés vagy folyás, hogy a hajtóművekben és a hidraulika rendszerekben megvan-e a megfelelő olajszint. Szemrevételezéssel vagy műszer alapján ellenőrizzük a nitrogénnyomásokat is, bár egy tapasztalt műszaki már ránézésre is meg tudja állapítani, hogy az olaj-nitrogén rugóstagokkal rendelkező futóműveknél nincs-e eltérés.

A repülőgép előkészítése három órával a tervezett felszállás előtt kezdődik.

A külső körbejárás után egy feszültség alatti ellenőrzés következik, amikor a pilótafülkében, a rendszerek bekapcsolt állapotában, a műszerek visszajelzése alapján ismét ellenőrizzük az olajszinteket, illetve, hogy jelez-e a repülőgép valamilyen hibát. A fő rendszerek üzemképessége a középső kijelzőn megjelenő piktogramokon ellenőrizhető. Ezután még le kell ellenőrizni a mentőberendezéseket és a vészvilágítást is. Ha minden rendben van, akkor a gépet előkészítő sárkány-hajtóműves (B1) és az avionikus (B2) a repülőgép könyvében (AFL - Aircraft Flight Log) dokumentálja és aláírja az elvégzett munkát és a többpéldányos lapokból kivesz egyet. Ez a földön marad, a gép nem viszi magával. A napi ellenőrzés végén kiadják azt az okmányt (CRS – Certificate of Release to Service), ami igazolja, hogy a repülőgépen minden munkapontot a vonatkozó utasítások és technológiák szerint hajtottak végre az előkészítést végző műszakiak és ezzel a gépet átadják a kapitánynak. Minden repülés egy-egy AFL oldalon van dokumentálva. Ebben vannak a repülési idők, a repülés során feltárt hiányosságok, és amikor a kapitány visszaadja a repülőgépet a műszakiaknak, azt az AFL-t adja vissza, amivel az utolsó aznapi repülést végrehajtotta. A műszakiak azon folytatják a dokumentációt. Minden, még az olajtöltés is erre kerül rá. Az okmányrendszert és így az AFL formátumát a CAMO készíti el, egyeztetve az üzemeltetővel, annak érdekében, hogy közös nyelvet beszéljenek. Az így elkészített okmányokat a hatóság hagyja jóvá és az bevezetésre kerül.

Minden karbantartási, ellenőrzési mozzanatot dokumentálni kell.

Ha meghibásodást találunk a napi ellenőrzés során, akkor azt lehetőség szerint igyekszünk az indulásig hátralévő időben megoldani. Ezen a típuson három fő meghibásodás-kategória van. A III-as kategória a repülőgép működését nem befolyásolja, a hiba kijavítása várhat a következő nagyobb karbantartásig. A II-es kategóriába tartozó meghibásodások már hatással vannak a repülőgép működésére, azonban a gyártó által a minimálisan szükséges berendezésekre kiadott lista (MMEL – Master Minimum Equipment List) szerint ezek a berendezések vagy rendszerek hosszabb-rövidebb ideig nélkülözhetőek. Az érintett rendszer fontosságának függvényében ez az időtartam három naptól százhúsz napig terjedhet. A kijavításnak ezen időintervallumokon belül meg kell történnie, ám addig a gép repülhet tovább. Amiből dupla vagy tripla rendszer van a repülőgépen, ott sok esetben megengedi a gyártó, hogy az alkatrész beérkezéséig, azt az egy rendszert deaktiválva a repülőgép végrehajtsa a feladatot. Ennek külön naplója van (DIR - Deferred Item Record) amibe fel kell venni az adott meghibásodást és azt, hogy milyen alkatrészt kell hozzá megrendelni, ugyanakkor az AFL-be is be kell jegyezni, hogy a pilóták is tudjanak róla, hogy például a három navigációs komputerből egy nem üzemképes az adott feladaton, csak a másik kettő. A meghibásodást ledokumentálva a repülőgép repülhet. Az I-es kategóriába az úgynevezett „no go” meghibásodások tartoznak. Ezek már nagymértékben befolyásolhatják a repülést vagy a biztonságot. Ebben az esetben meg kell szakítani a feladatot vagy, ha a földön jelentkezik a hiba, a kijavításig a gép nem szállhat fel.

Egy pillantás a hajtóműre két feladat között.

Külföldön is történhet meghibásodás. Ezek elhárítására a légitársaságok az útvonalaik repülőterein műszaki üzemeltető szervezetekkel szerződnek. A katonai (állami) repülés két fontos specialitása, hogy mi nem előre meghatározott menetrend szerint és állandó útvonalakon repülünk, valamint a biztonság, mint kiemelt tényező is meghatározó, így a Magyar Honvédség ilyen szerződést világszerte nem tud kötni. Ezért minden Magyarországon kívüli út esetében két kollégánk utazik a fedélzeten (OBM – On Board Maintenance) és ők oldják meg a helyzetet: vagy a MMEL szerint deaktiválják az adott rendszert, vagy „no go” meghibásodás esetében behatárolják a hibát, megállapítják, hogy milyen berendezésre van szükség és az utánszállítást követően kicserélik azt. Ezután lehet csak feladatot végrehajtani. Ezért is jó, hogy vannak utazó műszakiak, mert az első kiutazó szervizcsapat csak azt tudná megmondani, hogy mi kell a repülőgéphez. Ez újabb szállítást és még több időt venne igénybe. Az utazó műszakiak ugyanazzal a B1-es és egy B2-es jogosítással és szakszolgálati engedéllyel rendelkeznek, mint a többiek, és CRS joguk is van. Ez azért kell, mert meghibásodás esetén a repülőgép elveszíti az üzemképességét és a helyreállítás után újra ki kell adni a CRS-t. A módszert, hogy saját műszaki utazik a géppel, a cseh légierőtől vettük át. Ők is maguk intézik a repülőgép kiszolgálását külföldön, mert nem állnak szerződésben semmilyen földi kiszolgáló szervezettel. Mi is így dolgozunk, az állami légijárműhöz biztonsági okokból egyébként sem nyúlhat bárki.

A futóműveket is ellenőrzik minden felszállás előtt.

- A heti ellenőrzést (weekly check) hét-nyolc naponta kell végrehajtani, ez az egyes rendszerek mélyebb ellenőrzését tartalmazza - tért át a következő ellenőrzési formára Ötvös őrnagy. - Ehhez több lemezt bontunk meg a gépen, kiengedjük a fékszárnyat és az orrsegédszárnyat, hogy alattuk is végrehajtsuk az ellenőrzéseket, hogy nem indult-e el valamelyik lemez vagy tömítés leválása. A heti ellenőrzéshez sem kötelező hangárba vinni a gépet, de természetesen télen vagy szakadó esőben jobb fedett helyen dolgozni, sőt egyes berendezések, például a Pitot-rendszer ellenőrzésénél nem lehet tíz fok alatt a hőmérséklet és nem lehet csapadék, ezeket tehát bent végezzük. Erre a NATO hangárt használjuk, ami eredetileg vadászgépek számára készült. Az Airbus kétharmada fér be, a farokrész kint marad, de ez többnyire elégséges ahhoz, hogy a munkát elvégezzük.

Négyhavonta kell elvégezni az A checket, amelynek ütemezését a CAMO tervezi. Ezt a munkát a repülőbázison is el lehet végezni, nagyon komoly megbontásokkal nem jár, de mélyebb ellenőrzéseket, méréseket, és légialkalmassági utasításokban (AD – Airworthiness Directives), valamint egyszerűbb szerviz bulletinekben (SB - Service Bulletin) előírtak végrehajtását tartalmazza. Vannak olyan időszakos feladatok, amelyek két A check közé esnek, az egyik túl korai, a másik túl késő lenne. Ilyen feladat például, hogy a vészcsúszdákat bizonyos időszakonként ellenőrizni kell. Ha egyik A checkbe sem sikerül beilleszteni, akkor kiadnak egy utasítást (Work Order), hogy az adott napon a csúszdát ki kell cserélni. Egyszeri munkáról van szó, amit az adott napra beterveznek, és ha nincs repülés, végrehajtják. Az Airbus által huszonnégy havonta, illetve annak többszörösére előírt C checket viszont már csak karbantartó szervezetnél lehet elvégezni. A munkacsomagokat a CAMO állítja össze. Ezek már komoly megbontással járnak, a belső burkolatok leszerelésével, a padló megbontásával, korróziós ellenőrzéssel. Egy hat vagy tizenkét éves C check öt-hat hétig is eltart, a kisebb három-négy hét alatt megvan. Ezeket Budapesten, az Aeroplex hangárjában végzik - foglalta össze a nagyobb mélységű munkákat a repülőműszaki zászlóalj szolgálatvezető mérnöke.

*

A repülőgép-üzemeltetéstől elválaszthatatlan a logisztikai háttér. Az alkatrészek több kategóriába sorolhatóak. Vannak mindennapos felhasználású fogyóanyagok, kisebb alkatrészek a néhány tíz dollár vagy euró értéktől a néhány százas értékig. A következő kategóriát azok az alkatrészek alkotják, amelyeket a napi karbantartások keretében használnak fel, és a kisebb meghibásodások kijavításához szükségesek. Ezek néhány száz dollár vagy euró értéktől a néhány tízezerig szóródnak és ezekből már raktárkészletnek is kell lenni. (A hazai készletet az Airbus javaslata alapján állította össze a honvédség.) A következő kategóriába már a kifejezetten drága elemek tartoznak, például a különböző rendszerek komputerei, a hajtómű nagyobb egységei vagy maguk a hajtóművek. Ezek ára százezer dollárnál vagy eurónál kezdődik, és milliós nagyságrendig húzódik, raktározásuk nem gazdaságos.

A műszakiak a CFM56-os hajtóművön dolgoznak.

Ezért a légitársaságok kialakítottak egy pooling rendszert, amelyben az új alkatrész beérkezése után a lecserélt, hibás darabot visszaküldik az alkatrész kereskedőnek. A kereskedő lehet a gyártó vagy más cég is. A légitársaságoknál vagy a karbantartó szervezeteknél a logisztikai központ intézi az alkatrész beszerzést. Számos beszállítóval vannak kapcsolatban, és amikor bejön az igény a műszakiaktól, utánajárnak, hogy hol van elérhető távolságra az adott berendezés, honnan lehet a leggyorsabban és leggazdaságosabban megszerezni. A legoptimálisabb helyről megrendelik, felteszik egy repülőre vagy kamionra és így 24-96 órán belül a legtöbb dolog elérhető. Fizetni csak a megrendeléskor kell, tehát nem áll benne a pénz. Ezt a szolgáltatást a honvédség az Aeroplextől kapja, amely mint karbantartó szervezet, a megfelelő logisztikai háttérrel rendelkezik. A tervezett karbantartásnál ugyanez a megoldás. Az olajat vagy a lejáró üzemidejű alkatrészeket előre berendelik, a menet közben felmerülő alkatrészcserék esetében egy újabb rendelés megy.

A 605-ös Airbuson a pilótafülke egyik ablakát cserélik.

A meghibásodott berendezés elvileg visszakerülne a pooling rendszerbe, de a honvédség, mint katonai üzemeltető, más légierőkhöz hasonlóan csak egy irányba veheti igénybe a rendszert. Ennek az az oka, hogy a légitársaságok nem szeretik a katonai üzemeltetőktől származó berendezéseket, mivel a katonai alkalmazás más lehet, mint a civil. A polgári repülésben minden szervezet egységesen az EASA alatt, a vonatkozó jogszabályok (Part-66 és Part-145) alapján működik, ugyanakkor a légierők nem EASA szervezetek. Ezért azokat az alkatrészeket, amelyek megmaradnak, a honvédség megjavíttatja, ezután a saját raktár- és tartalékkészletét képezi, és legközelebb azokat építi be.

*

Az Airbus üzemeltetés első éve arról szólt, hogy mindenkinek, aki az első körben végezte a tanfolyamot, meglegyen a katonai szakszolgálati engedélye. Miután ez megtörtént, a honvédség fokozatosan állt át arra, hogy a civil műszakiak segítségével maga üzemeltesse a két A319-est. A szakszolgálati engedély két évig érvényes, ekkor van egy néhány napos frissítő tanfolyam a típusra jogosított hazai kiképző szervezetnél az AEROK Kft-nél. A tanfolyam lényege, hogy a kiképző szervezet feldolgozza azokat a gyártói bulletineket, és az eltelt két évben történt repülésbiztonsági események tapasztalatait, amelyek folyamatosan változtatják a repülőgép üzemben tartását. A kecskeméti műszakiaknak a közelmúltban volt az első frissítő tanfolyamuk, jól képzett, felkészült előadókkal, érdekes előadásokkal. A tanfolyamot követően a szakszolgálati engedélyeket egy elméleti vizsga után újabb két évre meghosszabbítják, de ez a két éves érvényesség csak folyamatos munkavégzés esetén áll fenn. Ha valaki hat hónapra kiesik a munkából, gyakorlati vizsgát, egyéves kiesés esetén pedig teljes elméleti és gyakorlati vizsgát kell tennie ahhoz, hogy a szakszolgálati engedélyt visszaszerezze.

Vészcsúszda cseréje civil műszaki segítségével.

Mindössze egy éve kezdtek repülni a gépek Kecskeméten, amikor a repülőbázis felújítása miatt 2019-ben át kellett települniük a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre. Mivel a repülőtér nem tudott megfelelő méretű elhelyezést biztosítani a honvédség gépeinek kijelölt állóhelyek közelében, a megoldás egy konténerváros felépítése volt. Mire a gépek áttelepültek Budapestre, a konténerek már álltak. Saját eszközöket és kiszolgáló berendezéseket is vittek és a műszakiak megtapasztalták, hogy milyen egy nemzetközi reptér szabályrendszere szerint dolgozni. Ami megnehezítette a dolgot, az a mindennapos ingázás volt Kecskemét és Budapest között. Előfordult, hogy napi 5-6 szállítás is volt, hiszen a legkülönbözőbb időben indultak az Airbusok illetve az ugyancsak Budapestre települt Falconok és az An-26-os, ráadásul a gépek előkészítése mellett egyéb műszaki munkákat is el kellett végezni a három típuson. A vezetés igyekezett úgy szervezni a feladatokat, hogy azok minél kevesebb felesleges utazással járjanak. Végül a Pápán települt Gripenekhez hasonlóan 2019 decemberében a szállítórepülők is visszatelepülhettek a kecskeméti repülőbázisra.

Budapestre települt honvédségi Airbusok 2019 augusztusában.

*

Azt, hogy a szállítórepülő század műszakijainak mindennapjaiban milyen változást és milyen kihívást hozott az A319-esek üzemeltetése, Ötvös őrnagy így foglalta össze:

- Az An-26-os műszaki leírásait, technológiáit lefordították magyar nyelvűre. Amikor valaki azt a típust tanulta, anyanyelven hozzáfért. Az Airbuson a tanfolyam, az oktatási anyagok, a repülőgép dokumentációja, minden angolul van, ez egyfajta kihívás volt. Más a filozófia is. Az An-26-oson a szovjet-orosz munkavégző-visszaellenőrző módszer volt, ezért egy-egy szakágból két ember készítette elő, külön dolgoztak a sárkány-hajtómű, az EMO, és a rádió szakág emberei. Az Airbuson csak sárkányos és avionikai terület van. Már az üzemeltetés elején gyorsan meg kellett szokni, hogy egyedül dolgoznak az emberek, nekik kell aláríni a repülőgép papírjait és vállalni a felelősséget, mert nincs felettük egy visszaellenőrző. Amikor meghibásodás van, akkor valamennyire magára van utalva az ember, de ezért jó, hogy mindenki elvégezte a teljes típustanfolyamot, így tudunk egymásnak segíteni. Az is más, hogy ha az An-26-os meghibásodik, akkor jó esetben gyorsan megtalálja az ember, hogy mi volt a gond. Ha nem, akkor elkezd rendszerszemlélettel gondolkozni. Az A319-es szinte minden szempontból komputer-üzemeltetésű, a hibajelzéseket a gyári dokumentáció segítségével kell értékelni, azok vezetik a kezünket a hibajavításnál. Még a legegyszerűbb rendszereknél is az elektronika felügyeli a rendszer működését, így a régen jól elkülöníthető szakmacsoportok teljesen összemosódnak.

Jelenleg ott tartunk, hogy az első körben kiképzett csapat önállóan dolgozik, gyűjti a tapasztalatot. A civil műszakiak mögött jóval több tapasztalat van, és segítenek, ha bármilyen probléma felmerül, vagy ha elakadunk. Segítik a döntéseinket, és a karbantartások végrehajtását is. A jelenlétük a biztonságot szolgálja, ahogy a Gripen esetében ugyanezt szolgálta a svédek jelenléte. Ez vonatkozott az utazásra is. Először négyen repültünk, két civil és két katona. Amikor már rendelkeztünk szakszolgálati engedéllyel, de még nem volt CRS jogunk, egy civil repült két katonával és mióta a CRS jogot is megszereztük, önállóan utazunk a repülőgéppel. Miután a második körben kiképzettek is szakszolgálati engedélyt és megfelelő gyakorlatot szereznek, önállóan végzik majd azt a munkát, amit az első körös emberek már most is végeznek. A következő fázis az lesz, hogy az Aeroplex helyi segítségét már nem kell igénybe venni, és a kecskeméti repülőműszakiak önállóan üzemeltetik majd az Airbusokat.

* * *

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2020. májusi számában jelent meg. Fotó: Ötvös Lajos, Szórád Tamás

A szövetség számára az elmúlt évben meghatározó volt az Oroszországgal való viszony alakulása.

A tagállamok több alkalommal is aggodalmuknak adtak hangot az orosz katonai fejlesztések, csapatmozgások és Moszkva fokozódó kibertevékenysége miatt. A NATO-tagállamok felszólították Oroszországot, hogy tartsa be az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit, tegye átláthatóvá katonai tevékenységét és intézkedéseit a szárazföldi állomásoztatású rakéták felszámolásáról.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter december elején Brüsszelben bejelentette, hogy az Egyesült Államok hatvannapos ultimátumot ad Oroszországnak, hogy tartsa be a szerződés rendelkezéseit, ellenkező esetben az amerikai vezetés kénytelen lesz elindítani a hat hónapos kiválási folyamatot az 1987-es egyezményből. Ez a folyamat mára már el is indult.

Közel kétéves szünet után idén ismét, immár hetedik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO–Oroszország Tanács nagyköveti szinten. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést követően közölték, a NATO arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa Oroszországnak a bizalom helyreállítása érdekében. A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A Kercsi-szorosban november második felében történt orosz–ukrán incidenssel kapcsolatban kiadott nyilatkozat szerint a NATO azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz.

A Krím félsziget illegális bekebelezésével kapcsolatban a NATO kifejezte, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát, területi egységét a nemzetközileg elismert határokkal, emellett felszólított minden felet a minszki megállapodás teljes körű betartására.

Júliusban a NATO kétnapos csúcstalálkozót tartott Brüsszelben, amelyen a szövetség a védelmi és elrettentő képességek erősítése mellett döntött, és két új parancsnokság felállításáról egyezett meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága.

Mind a NATO tanácskozásain, mind a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján a védelmi kiadások tervezett növelésének kérdése is napirenden volt. A NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermékük (GDP) legalább két százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani.

A szövetség és az Európai Unió ismételten megerősítette együttműködését a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flottája támogatásában. A szövetség kinyilvánította, még aktívabban kíván részt venni a migrációs válság megoldásában.

A szövetség Irakban és több más parancsnokságon folytatott képzési tevékenységének bővítése mellett döntött azzal a céllal, hogy egyre magasabb színvonalú védelmi kapacitáshoz segítse az érintett országok haderejét. A NATO Afganisztánnak nyújtott támogatásának folytatása és az afgán biztonsági erők finanszírozásának 2024-ig tartó kiterjesztése mellett határozott.

A júliusi csúcstalálkozón Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, ami annak köszönhető, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját. 2019 február elején Észak-Macedónia, harmincadik tagként, belépett a védelmi szervezetbe. A tagországok külügyminiszterei decemberben egyetértésre jutottak abban, hogy a szövetség kész elfogadni Bosznia-Hercegovina NATO-tagság felé vezető útja kezdeti állomásának egyikét jelentő, politikai, gazdasági és védelmi reformra fókuszáló, első éves nemzeti tervének (ANP) benyújtását. A NATO az ősszel megerősítette a szövetséges országok vezetőnek korábbi elhatározását, amely szerint Georgiát hamarosan tagjává fogadhatja.

A NATO novemberben az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tartotta Norvégiában, amely egy NATO-tagország ellen elkövetett „képzeletbeli, de valószerű” támadásra adandó kollektív reagálást imitál, és amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)