Biztonságpolitika

Magyarországon sosem fogják magukra hagyni az egyenruhásokat – jelentette ki Orbán Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának tisztavatóján.

A kormányfő a budai Várban, a Kapisztrán téren tartott ünnepségen – ahol 102 hallgató tett tiszti esküt a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt – azt mondta, az egyenruhásokra váró jövő nem ígérkezik egyszerűnek, meglepő és felkavaró dolgok történnek ugyanis: jómódú országok egészségügyi rendszerei omlottak össze néhány nap alatt, gazdag országok indultak el a pénzügyi összeomlás irányába, példátlan erőszakhullám perzsel végig nagyvárosokon.

A fegyveres szervezeteket megalázzák az utcán és a politikában is, a közrend őreit rasszistának minősítik, az egyenruhások iránti közmegbecsülést köztéri szobrokkal együtt döntik le, “az állam és a törvény kivonul az utcáról” – fogalmazott Orbán.

Hangsúlyozta ugyanakkor: Magyarország nem ilyen ország, és nem is lesz ilyen. Magyarország pénzügyei rendben vannak, gazdasága egészséges, az emberek tudnak és akarnak dolgozni, a növekedési tartalékok magasak. “Mi, magyarok, feketeöves válságkezelők vagyunk, bármekkora is körülöttünk a zűrzavar, nálunk a fejekben rend, a karokban erő, a szívekben lojalitás uralkodik”. És “önök biztosak lehetnek abban, hogy mi sohasem fogjuk magukra hagyni az egyenruhásainkat”, akiket megbecsülés, tisztelet illet, mert “vásárra viszik a bőrüket a mi biztonságunkért és az otthonaink békéjéért” – nyomatékosította a hallgatók előtt.

A miniszterelnök azt is mondta, Magyarországon minden élet számít. “Mi azt a világot szeretjük, ahol rendezettség van, ahol a józan ész uralkodik, ahol a törvény az ártatlanokat, és nem a bűnözőket védi, ahol megvédjük magunkat a migrációtól, ahol az erőforrásokat a családok és a gyermekek jövőjébe fektetik” – jelentette ki, rámutatva, hogy ennek a világnak a fennmaradásához, ahhoz, hogy Magyarország a mai zavaros időkben is a béke és a biztonság szigete maradhasson, szükség lesz a most esküt tettek elkötelezettségére, helytállására és becsületes munkájára.

Arról biztosította őket, hogy szolgálatuk minden percében érezni fogják: “Magyarország önök mögött áll”.

Orbán beszélt a hazaszeretet fontosságáról is, szimbolikusnak nevezve, hogy a budai Várban, az ezeréves magyar állam központjában, “szíve közepén” tartják az ünnepséget. “A mi hazánk szíve közepe a törvényesség, a jog és a rend” – hangoztatta, a magyar kultúra legnagyobb jótéteményeinek minősítve ezeket, mert belőlük fakad a biztonságos, békés és szabad élet.

A “hétköznapi hazaszeretet” a mindennapos érzete annak, hogy az ország, amelyben az ember él, a hazája, amelyből csak egy van. Ha ez az egy elvész, az ember csak olyan helyen folytathatja életét, amely valaki másé, és ahol “mi csak megtűrtek, jobb esetben befogadottak lehetünk” – fejtette ki.

“Ezért készen állunk, hogy nemzedékről nemzedékre megtartsuk, ha kell, megharcoljunk érte, mert ez a legértékesebb, amit a gyerekeinknek adhatunk” – mondta a miniszterelnök, úgy fogalmazva: a hazaszeretet érzése “befon minket egy közös sorsba”, amely nagyszerű és kivételes, “csak a miénk, és amelynek nagyszerűségében mindannyian osztozunk”.

Úgy folytatta: ez az érzés a magyarokban különösen erős, és nélküle aligha tarthattuk volna meg az országot ilyen hosszú időn keresztül. “Csak a magyar nyelv képes egyetlen szóba belesűríteni az országot, a népet, a szülőföldet és az otthont, ahogy ezt a haza szó teszi” – emelte ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha a most esküt tettek jó rendőrök, tűzoltók, katasztrófavédelmisek akarnak lenni, a hazaszeretet mellett szükség van önbecsülésre is.

Az ünnepségen a kormányfő mellett jelen volt Pintér Sándor belügy- és Benkő Tibor honvédelmi miniszter, továbbá a tábornoki kar.

Az NKE Rendészettudományi Karáról 70-en a rendőrségnél, 11-en a katasztrófavédelemnél, 21-en pedig a büntetés-végrehajtási szervezetnél kezdik meg szolgálatukat.

A most végzetteké az első olyan alapképzéses évfolyam, amely 2017-ben már a Ludovika Campuson kezdte meg tanulmányait. Szintén 2017-ben kezdődött meg az átállás a hároméves tisztképzésről a négyévesre, emiatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak idén nem bocsát ki pénzügyőr tisztet az egyetem – közölték.

A héten / jövőhéten fontos mérföldkő következik be a Közel-Kelet modern történetében, amikor – a nemzetközi tiltakozás ellenére – az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu ígéretének megfelelően Izrael annektálja a Jordán-folyó völgyét és egyéb zsidó telepeket Ciszjordánia területén. Noha a területek jelenleg is izraeli katonai megszállás és adott részei izraeli igazgatás alatt állnak, valamint a megszállt területek annexiója nem ismeretlen eszköz és jelenség az izraeli biztonság- és védelempolitikában, a július eleji döntés alapvető mérföldkövet jelent a palesztin-izraeli konfliktusban. Az alábbiakban áttekintem a döntéshez vezető legfontosabb folyamatokat és azok hátterét, amelyek magyarázatot adhatnak a XXI. században ritkán tapasztalt egyoldalú határmódosításokra, továbbá áttekintem a lépés lehetséges következményeit és kockázatait.

A modern Izrael létrejötte és a telepesmozgalom fejlődése

A modernkori Izrael története a XIX. és a XX. század fordulójától számítható, amikor nacionalizmus terjedésének és az antiszemitizmus erősödésének következtében létrejött a politikai cionizmus jelensége Theodor Herzl munkásságának köszönhetően. A cionista mozgalom hatására megkezdődött a zsidó diaszpóra földvásárlása és bevándorlása az első világháború végéig az Oszmán Birodalomhoz tartozó Palesztina vilajet, majd brit mandátum területén, különösen a két világháború között. Ez több esetben etnikai villongásokba torkolló feszültségekkel járt a helyi arab lakossággal, ami előrevetítette a későbbi konfliktusokat. A második világháború és Holokauszt tragédiája után tovább nőtt a bevándorlás mértéke, a tartomány pedig gyakorlatilag polgárháborúba süllyedt az arab és zsidó lakosság, valamint a brit erők között. A sikertelen ENSZ rendezési kísérletet követően Dávid Ben-Gúrión 1948-ban kikiáltotta Izrael Államot, amelyet sikeresen megvédett a környező arab államokkal szemben, ezzel kezdetét vette az arab-izraeli konfliktus, amelyet több konvencionális államközi háború és eltérő intenzitású válságok jellemeztek. A függetlenségi háborút követően az etnikai villongások és a kitelepítések következtében a zsidó ellenőrzés alatt álló területeken élő arab lakosságnak el kellett hagyni lakhelyüket, ezzel kezdetét vette a „Nakba”, azaz a katasztrófa, amely az akkor többszázezres elűzött arab közösség elűzését jelenti. A palesztin arab menekültek kérdése azóta is megoldatlan, hiszen Izrael elutasítja a menekültek visszatéréshez való jogát. Ennek egyik főbb oka, hogy az ENSZ vonatkozó szerve, az UNRWA menekültként definiálja az elűzött arabok leszármazottait is, számuk így 5 millió köré tehető, akik reintegrálása rendkívül nagy kihívás lenne a közel 9 milliós Izrael számára – ha lenne ezirányú törekvés.

Az 1967-es hatnapos háború fontos mérföldkőnek tekinthető az arab-izraeli konfliktusban, jelentősége a függetlenségi háborúhoz mérhető. A háborúban Izrael totális vereséget mért a környező arab államokra és jelentősen megnövelte a területét, elfoglalva és egyesítve (de facto csupán, hiszen a nemzetközi jog nem ismeri el az egyoldalú határmódosításokat) a lélektanilag kiemelt fontosságú Jeruzsálemet, valamint olyan stratégiai területeket mint a Golán-fennsík, Ciszjordánia, a Gázai-övezet és a Sínai-félsziget, ezzel számottevően csökkentve az ország földrajzi jellegzetességéből fakadó hadászati mélységének hiányát. Ekkoriban azonban az elfoglalt területekre elsősorban a béketárgyalások során használható eszközként, semmint célként tekintett a politikai vezetés, ez volt a „területet a békéért” elv, amely megvalósulása az 1978-ban a Camp David-ben megkötött egyiptomi-izraeli békekötésben volt tetten érhető.

A hatnapos háború mérföldkő jellegét legfőképpen az adja, hogy a katonai sikerhez köthető a modern telepesmozgalom kialakulása. A háborút követően eufórikus hangulat uralkodott az izraeli társadalomban, hiszen ellenőrzésük alá került a judaizmus legfőbb szakrális központja, a Templom-hegy, amelyen egykor a zsidó vallás szentélyei, az első és második Templom álltak. Ez felerősítette a vallási cionista mozgalmakat, amelyek szorgalmazták az elfoglalt területek zsidók által benépesítését. Kezdetben az izraeli kormány csupán korlátozottan engedélyezte a telepek létrehozását, elsősorban katonai megfontolások alapján, stratégiai jelentőségű területeken a megszállás biztosítására. A társadalmi nyomás (pl. a Gush Emunim vallási cionista mozgalom) és az 1977-es jobboldali politikai fordulat hatására azonban az izraeli politikai vezetés a telepesmozgalom aktív és nyílt támogatásába kezdett, tovább élezve ezzel a feszültséget a megszállt területek arab lakosságának körében.

Az arab-izraeli konfliktus fokozatosan transzformálódott át a szűkebb értelmezésű palesztin-izraeli konfliktussá, a konvencionális államközi háborúk helyét átvették a lázadások (intifádák), valamit a terrorizmus. A konfliktus feloldására a kilencvenes években megindult az oslói békefolyamat, amely kialakította a napjainkig meghatározó palesztin entitás jellegzetességeinek alapját. Ciszjordániát három részre osztották: az „A” zóna a legkisebb kiterjedésű, amely teljes mértékben a létrehozott Palesztin Hatóság politikai és biztonsági ellenőrzése alatt áll. A „B” zónában a Hatóság gyakorolja a politikai ellenőrzést, a biztonsági feladatokat azonban az izraeli szervek látják el. A „C” zóna, amely magában foglalja például a Jordán-folyó völgyét is, pedig izraeli katonai igazgatás alatt áll, a Palesztin Hatóság nem gyakorol autoritást.

Ciszjordánia megszállási övezeteinek felosztása. (Forrás: VOX / BBC)

A békefolyamat azonban nem érintette a Ciszjordániában található zsidó telepek kérdéskörét. A telepesmozgalom fokozatosan az izraeli politikai élet középpontjába került, a telepesek pedig egyre nagyobb hatással rendelkeztek az izraeli belpolitikára, amely hangsúlyosabban jobbra tolódott a kétezres évek végére.

Napjainkra hozzávetőlegesen több mint 600.000 telepes található 131 hivatalosan elismert, valamint nagyjából 100 hivatalosan nem támogatott, de hallgatólagosan elismert telepen a „zöld-vonalon”, azaz az 1967-es tűzszüneti vonalon túl Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem területén. A telepesmozgalom az izraeli külkapcsolatokat és biztonságpolitikát alapvetően meghatározó dinamikává vált. Nincsen számottevő politikai erő Izraelben, amelyik negatívan viszonyulna a telepekhez, a telepesek lobbi és érdekérvényesítő ereje pedig rendkívül megerősödött, miután több vezetőjük befolyásos politikai szerepköröket tölt be.

A megszállt területek jelentősége Izrael számára

Számos objektív oka van annak, hogy Ciszjordánia – a Golán-fennsíkhoz hasonlóan, és a Gázai-övezettel ellentétben – nem vált „alku” tárgyává a palesztin-izraeli békefolyamatban és az izraeli politikai vezetés határozottan ragaszkodik az izraeli ellenőrzés fenntartásához a megszállt területek felett.

Az első szempontot a védelmi megfontolások határozzák meg. Ahogyan már említettem, Izrael területe nem rendelkezik hadászati mélységgel, egy konvencionális háborúban gyakorlatilag nincs hova visszavonulni. Különösen kelet-nyugat irányban kitett az ország, hiszen ha az 1967-es tűzszüneti vonalat vesszük alapul, akkor az ország magterülete (Tel-Aviv – Haifa – Jeruzsálem háromszög) védtelennek tekinthető, hiszen közvetlenül a „zöld-vonal” mellett helyezkedik el egy földrajzilag keskeny sávban. A Ciszjordánia feletti katonai ellenőrzés lehetőséget teremt arra, hogy egy keleti irányú fenyegetést a magterületektől relatív (a lehetőségekhez képest) távol kezeljenek. További hadászati előnyt jelent Ciszjordánia hegységekkel rendelkező domborzata, amely védelmet biztosít az izraeli síkvidékek számára. Különösen fontos – az Izrael által egységes fővárosnak tekintett – Jeruzsálem védelme, hiszen Kelet-Jeruzsálem, valamint a környező területek („Nagy-Jeruzsálem”) feletti ellenőrzés elveszítésével Nyugat-Jeruzsálem rendkívül sebezhetővé válna.

Noha alapvetően Izraelre jelenleg egyetlen ország, Irán jelent konvencionális fenyegetést, amellyel nincsen közvetlen határkapcsolata, Jordániával pedig békét kötött és kiegyensúlyozott partneri viszonnyal rendelkezik, a közel-keleti regionális biztonsági komplexum társadalmi és politikai instabilitásából fakadóan nem lehet kizárni egy keleti irányú konvencionális katonai fenyegetés megjelenését, mint amit például az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet jelentett a „fénykorában”. Éppen ezért Izrael szempontjából rendkívül fontos, hogy teljes katonai ellenőrzéssel rendelkezzen a hajdani Palesztina tartomány keleti határai felett.

A katonai szempontok mellett fontos kitérni a megszállt területek gazdasági jelentőségére. A megszállás és a telepesmozgalom lehetőséget teremt arra, hogy Izrael kiaknázza Ciszjordánia erőforrásait, például a bányavidékeit, de fontos az új mezőgazdasági területek kialakítása is. Mindezeknél azonban sokkal fontosabb a vízforrásokhoz való hozzáférés. Az izraeli nemzetgazdaság és az életkörülmények biztosításához létfontosságúak a Jordán-folyó vízhozama és a környező további vízgyűjtő területek. A vízkérdés összetettségét és kritikusságát jelzi, hogy az oslói békefolyamat során sem sikerült megfelelő, konszenzusos megoldást találni rá, a Palesztin Hatóság a ciszjordániai vízkészletek alig ötödén gyakorol csak kontrollt.

A Jordán-folyó völgyének vízforrásai. (Forrás: Palestinian Academic Society for the Study of International Affairs – PASSIA)

Tekintettel arra, hogy a vallás milyen meghatározó szerepet játszik a közel-keleti regionális biztonsági komplexum belső dinamikájában, nem elhanyagolható a területek lélektani jelentősége sem. Kelet-Jeruzsálemben található a Templom-hegy, azon belül pedig a Siratófal, amely a szentélyek pusztulása óta a judaizmus központi szakrális helye, de a megszállt területeken található Hebron is, amely a zsidó vallás második legfontosabb városa Jeruzsálem után. Az ezen területek feletti ellenőrzés kiemelt jelentőséggel bír az izraeli társadalom számára, amely a demográfiai tendenciák következtében egyre inkább vallásossá válik, ez pedig meghatározza az izraeli politikai erők hozzáállását is a megszállt területekhez.

Az utolsó kiemelt szempontot pedig maguk a telepesek jelentik. Amikor Aríél Sárón 2005-ben felszámolta az izraeli jelenlétet a Gázai-övezetben, 9.000 telepest kellett kitelepítenie. Ezzel szemben Ciszjordánia területén többszázezer zsidó él, akik adott esetben ellenállhatnának egy esetleges kitelepítési kísérletnek. Egy erre való kísérlet mind politikai, mind pedig kommunikációs szempontból katasztrófának bizonyulna, ennek a valószínűsége azonban rendkívül alacsony, szinte elhanyagolható, tekintettel a telepesek befolyására az izraeli belpolitikában.

Az annexió időzítésének háttere

Az annexió bejelentését és ütemezett végrehajtását alapvetően két körülmény határozta meg, a Trump-adminisztráció külpolitikája, valamint az izraeli belpolitika elmúlt időszaka.

Noha az Egyesült Államok és Izrael Állam kapcsolatát alapvetően a szoros stratégiai partnerség határozta meg, Donald Trump elnöksége alatt különösen megerősödött az amerikai támogatás Izrael irányába, többek között az elnök tanácsadója és veje, a zsidó származású Jared Kushner hatására. A Trump-adminisztráció több alkalommal is tanúbizonyságát tette Izrael feltétel nélküli támogatásának, például Jeruzsálem fővárosként való de facto elismerésével (de jure a Kongresszus 1995-ben hozott egy törvényt Jeruzsálem fővárosként való elismeréséről és a nagykövetség áthelyezéséről, azonban a törvény lehetővé tette, hogy nemzetbiztonsági okokból az adott elnök hat hónappal elhalassza a végrehajtást, amelyet 2018-ig minden elnök megtett) vagy a Golán-fennsík annexiójának elismerésével.

A leendő Izrael Állam és Palesztina felépítése Donald Trump béketerve szerint. (Forrás: CJNEWS)

Éppen ezért a közvélemény rendkívül kíváncsian várta a Donald Trump által „évszázad megállapodásának” értékelt aktuális amerikai béketervet, amelyet 2020. január 28-án jelentett be az izraeli miniszterelnök jelenlétében. A terv, noha formálisan fenntartja a kétállami preferenciát, szakított az egyik legalapvetőbb rendezőelvvel, az 1967-es tűzszüneti vonalhoz való visszatéréssel. A tervben foglaltak szerint Izrael annektálná a Jordán-völgyét, valamint a legnagyobb telepeit. Kompenzációként a palesztinok is kapnának a Negev-sivatagban új földterületeket, kisebb korrigálásokat hajtanának végre a „zöld-vonal” mentén, valamint hozzáférést szereznének Haifa kikötőjéhez. Ezzel a leendő palesztin állam egy, izolált autóutakkal közvetett módon összekötött enklávékból entitássá válna, amelyet a kritikusok a dél-afrikai „bantusztánok” rendszeréhez hasonlítottak. Ráadásul Palesztina továbbra sem lenne teljesen független: az izraeli biztonsági erők mindaddig kontrollal bírhatnának a palesztin területek felett, ameddig a palesztin vezetés nem tudja maximálisan biztosítani, hogy nem jelent fenyegetést Izraelre. A béketervet a palesztin fél és az arab közösség határozottan elutasította, azonban az, mint nyilvánosan vállalt amerikai támogató álláspont, megfelelő legitimációt jelenthetett az izraeli miniszterelnök számára az annexió végrehajtásához.

Az izraeli belpolitika rendkívül viharos volt az utóbbi években. 2019-ben és 2020-ban összesen három parlamenti választást kellett tartani, amelyből mindegyik patthelyzettel zárult és egyik meghatározó politikai erő sem tudott kormányt alakítani. Mindeközben Benjamin Netanjahu ügyvezető miniszterelnöknek súlyos korrupciós vádakkal kellett szembenéznie. A kampány során Benjamin Netanjahu népszerűségének növelése érdekében többször is megerősítette, hogy győzelme esetén annektálni fogja a Jordán-folyó völgyét, valamint a nagyobb izraeli telepeket. Amikor idén áprilisban sikerült megállapodni a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével, Benjamin Gantzcal egy egységkormány létrehozásában, Netanjahu jelezte, hogy továbbra is fenntartja az ígéretét a területek annektálására vonatkozólag, majd pedig céldátumként megjelölte a július elsejét.

Lehetséges következmények és kockázatok

A lépésnek minden távon megvannak a valószínűsíthető negatív következményei Izraelre nézve. Rövidtávon biztosan számolni kell a palesztin lakosság ellenállásával Ciszjordánia területén, esetleg egy újabb intifáda kirobbanásával. A ciszjordániai feszültségek mellett nagy esély van arra, hogy a gázai Hamász katonai szárnya is támadásokat fog végrehajtani Izraellel szemben, de számolni kell a lehetséges rakétatámadásaival is amennyiben Izrael erejét leköti a „kétfrontos” küzdelem a palesztinokkal szemben, tekintettel az utóbbi időszakban felhalmozott jelentős készleteikre. Az bizonyos, hogy a palesztin-izraeli békefolyamat és együttműködés keretei kiüresednek majd az annektálást követően és – ha egyáltalán lesz rá középtávon hajlandóság – az alapoktól kezdve kell majd újraépíteni.

Középtávon Izrael külkapcsolatai és társadalmi-politikai struktúrája szenvedheti meg leginkább az annektálást. Az utóbbi időszakban kifejezetten pozitív tendenciákat lehetett megfigyelni az arab-izraeli kapcsolatokban, különösen az öböl-menti monarchiák tekintetében, de nagyon fontos Izrael biztonságának szempontjából az Egyiptommal és Jordániával fennálló együttműködés. A status quo felszámolása Izrael részéről töréshez vezethet az általános arab-izraeli viszonylatban, de a két speciális helyzetben lévő állammal is romolhatnak a formális kapcsolatok az arab és iszlám társadalmi nyomás miatt, ahogyan azt a nyilatkozatokból is érzékelhetjük. A Törökországgal való eleve terhelt viszony (napjainkban a kelet-mediterrániumi energiahordozók feletti ellenőrzés jelentős feszültséget okoz a két ország között, de fontos megemlíteni a 2010-es Mavi Marmara incidenst is, amikor izraeli különleges erők 6 török állampolgárt öltek meg a segélyhajó feltartóztatása során) is minden bizonnyal tovább fog súlyosbodni.

Tovább romolhat az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek viszonya Izraellel, fennáll a lehetősége az elszigetelődésnek és a nemzetközi szankcióknak is. Középtávon az Egyesült Államokkal való viszonyt is megterhelheti az annexió, hiszen az amerikai váltógazdaság kezdve is egy másik adminisztrációval kell együttműködnie az izraeli vezetésnek. Ahogyan az az Obama-adminisztráció alatt tapasztalható volt, egyre kevésbé érinthetetlen az amerikai-izraeli stratégiai kapcsolat. Amennyiben a külkapcsolatok tendenciái erősen romlani fognak, az izraeli politikai vezetésnek választania kell majd, hogy hátrébb lépnek és feladják az annektált területek egy részét, esetleg valamilyen más kompromisszumot tárgyalnak le, vagy vállalják az elszigetelődés kockázatát.

A területek annektálása kapcsán az alapvető társadalmi-politikai kérdést az jelenti, hogy milyen jogi szabályozás fog vonatkozni a területeken élő palesztinokra. Izrael Állam lakosságának jelenleg is negyede arab (kisebb mértékben beduin és drúz) származású, akiket a zsidó lakossággal azonos jogok illetnek meg. A leendő annektált területek palesztin lakossága kapcsán egy súlyos dilemma áll fenn: Izrael a zsidó vagy demokratikus jellegét adja fel? Azaz biztosít egyenlő jogokat az ott élő palesztinoknak is, ezzel azonban megerősítve az izraeli arab/palesztin politikai erőket, vagy ellenkező esetben nyíltan másodrendű lakosságként fogja kezelni őket, ezzel egyértelműen feladva a demokratikus jellegét az országnak? Benjamin Netanjahu miniszterelnök a második választ adta erre kérdésre, mikor kifejtette, hogy az annektált területek lakossága nem kap majd izraeli állampolgárságot, ezen falvak és települések (mint például Jerikó) területenkívüliséget fognak élvezni. Ez azonban diszkreditálhatja Izraelt a nemzetközi közösségben és felerősítheti az Izraellel ellenséges államok és csoportok kritikáját.

Továbbá állampolgársággal vagy anélkül, de az izraeli fennhatóság alá kerülő palesztin lakosság elégedetlensége és feszültsége súlyos belbiztonsági kockázatot jelenthet, és számításba kell venni az „ellenhatást” is, azaz a szélsőséges zsidó csoportok várható tevékenységét és a politikai befolyásuk növekedését is, amely még inkább jobbra tolhatja az izraeli politikai rendszert, megnehezítve ezzel a konfliktus feloldását és elhúzódó, mély válságba taszítva az országot.

Összefoglalás

Ciszjordánia, azon belül pedig Jordán-folyó völgye kiemelt katonai, gazdasági és társadalmi jelentőséggel bír Izrael számára, a megszállt területek feladásának nem volt realitása, különös tekintettel az ott élő többszázezres nagyságrendű zsidó telepesekre. A status quo további fenntartásával egy relatív stabil és kiszámítható környezet jött volna létre a régióban, kiszámítható kockázatokkal Izrael számára, a biztonsági garanciák és a gazdasági erőforrások feletti ellenőrzés megtartásával. Az annektálással azonban egy sokkal kiszámíthatatlanabb és kockázatosabb környezet jön létre, amely alapjaiban változtathatja meg Izrael számára a belbiztonsági és külkapcsolati rendszerét. Noha a védelmi és nemzetbiztonsági képességeire való tekintettel a „tüneti kezelését” ezen problémáknak el tudja végezni rövidtávon az ország vezetése, a lehetséges belbiztonsági és külkapcsolati problémák feloldása túlmutat a jelenlegi egységkormány ciklusán. Bár az annektálás bejelentése súlyos politikai veszteséggel járna, annak bekövetkezése olyan kényszerpályára helyezheti Izraelt, amelyből nagyon nehéz lesz kitörnie.

Szerző: Fodor Márk Joszipovics

Lektorálta: Nagyné Prof. Dr. habil. Rózsa Erzsébet

Több száz lőszert és számos fegyveralkatrészt találtak Velencén egy hetvenéves férfi házában – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a rendőrök egy házkutatás során találták meg a lőszereket és a fegyveralkatrészeket. A férfit előállították a rendőrkapitányságra, ahol lőfegyver engedély nélküli készítésével vagy forgalomba hozatalával elkövetett lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Késeléses támadás történt pénteken Glasgowban. A skóciai rendőrség (Police Scotland) hivatalosan megerősítette, hogy a támadással gyanúsított férfit a rendőrök a helyszínen agyonlőtték. Péntek esti tájékoztatásában Nicola Sturgeon skót miniszterelnök és a rendőrség egybehangzóan azt közölte, hogy nem terrorcselekmény történt.

Az első médiaértesülések szerint a támadásban hárman meghaltak, bár ezt a rendőrség péntek estig nem erősítette meg. A skót rendőrség a Twitteren közzétett péntek esti rövid kiegészítő tájékoztatásában bejelentette, hogy nem terrorcselekményként kezeli a történteket. Ugyanezt megerősítette péntek esti nyilatkozatában Nicola Sturgeon is. A skót kormányfő hozzátette ugyanakkor, hogy vannak még tisztázásra váró részletek.

Steve Johnson, a Police Scotland főparancsnok-helyettese a Twitteren közzétett beszámolójában megerősítette, hogy a sérültek között van egy rendőr, akit kórházban kezelnek. Az incidens a legnagyobb skóciai város Park Inn nevű szállodájában történt. A 91 szobás szállodát jelenleg menedékkérők elszállásolására használják.

Nagy-Britanniában a szállodák zárva tartanak a koronavírus-járvány miatt, vagyis a Glasgow belvárosában lévő Park Inn hotelben sem tartózkodhattak fizetővendégek a pénteki késelés idején. Steve Johnson főparancsnok-helyettes közölte, hogy a rendőrség ellenőrzése alá vonta a helyzetet és a lakosságot ebből az incidensből adódóan további veszély nem fenyegeti. Hozzátette, hogy a rendőrség az agyonlőtt gyanúsítotton túl mást nem keres az incidenssel kapcsolatban.

Johnson közölte, hogy a helyszínre fegyveres rendőri egységek vonultak ki, és az incidensben megsérült rendőr is ezeknek az alakulatoknak a tagja volt. A skóciai rendőrség főparancsnok-helyettesének tájékoztatása szerint a rendőrrel együtt hat sérültet szállítottak kórházba. Johnson hozzátette: a sérült rendőr állapota válságos, de stabil.

A múlt hét végén a dél-angliai Reading városának egyik parkjában is késeléses támadás történt, amelyben hárman meghaltak, hárman megsérültek. Azt az incidenst a rendőrség terrorcselekménynek minősítette. A gyanúsítottat a helyszínen elfogták, a 25 éves férfi rendőrségi őrizetben van és vizsgálják elmekórtani állapotát is.

Skóciában ugyanakkor nagyon ritkák a terrortámadások. A legutóbbi nagyszabású terrorcselekmény-kísérlet 2007 júniusában történt, amikor az elkövetők a glasgowi repülőtér utascsarnokába próbáltak behajtani egy gázpalackokkal és gyújtószerkezettel megrakott terepjáróval. A kocsi azonban fennakadt a bejáratnál és kigyulladt, de robbanás nem történt.

Jelentős mennyiségű droggal elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt indított eljárást a rendőrség négy férfival szemben – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A közlemény szerint a négy középkorú férfit a rendőrök a Terrorelhárítási Központ műveleti egységének közreműködésével csütörtökön fogták el több helyszínen, összehangolt akcióban.

A gyanú szerint egyikük, a díler 2019 áprilisa óta adta tovább társainak a kábítószert, amelyet a másik három férfi továbbértékesített.
Ketten közülük amellett, hogy kokaint terjesztettek, idén áprilistól marihuánát is termesztettek – írták. Az erre a célra átalakított vidéki házban több száz tő növény gondozásához szükséges eszközöket, nagy teljesítményű ventilátorokat és szellőztető rendszereket foglaltak le a nyomozók. A rendőrség tájékoztatása szerint a szemle megkezdésekor már learatott és lefoglalt kannabisztörmelék súlya bruttó 138 kilogramm volt.

Hozzátették: az elfogott gyanúsítottak tartózkodási helyein csaknem fél kilogramm kokaint, porciózáshoz szükséges mérlegeket és egyéb eszközöket, továbbá mintegy hétmillió forint készpénzt, valamint kriptodevizabányász-gépeket foglaltak le. Egyikük autójából kis tasakokban előre porciózott kábítószer-tartalmú anyagokat is találtak, amelyeket átalakított üdítős palackokban és chipses dobozban rejtettek el. A négy férfit a rendőrök kihallgatták és kezdeményezték letartóztatásukat.

A polgárőrség ma a modern hazafiságot jelképezi Magyarországon – mondta a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton Felsőtárkányban, a regionális polgárőr-napon.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: a szervezet tagjai önkéntesen vigyáznak a települések, a családok biztonságára, részt vesznek a határok védelmében, a migráció elleni küzdelemben, a koronavírus-járvány idején pedig az idősek ellátásával, közterek ellenőrzésével segítették a védekezést. Magyarország polgárai és kormánya egyaránt köszönettel tartoznak a polgárőröknek ezért a munkáért – tette hozzá.

A miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy Magyarországon több mint kétezer településen működik polgárőrség, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és a szervezethez tartozó 63 ezernél több polgárőr a kormány stratégiai partnere. Nyitrai rámutatott: a kabinet a polgárőrség iránti megbecsülését nem csupán a szavak és gesztusok szintjén fejezte ki az elmúlt években. Új, hatékonyabb jogszabályokat hozott a szervezet eredményesebb és hatékonyabb működése érdekében.

A 2010-et megelőző időszakhoz képest megemelt költségvetési támogatás könnyíti és kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá teszi a polgárőrök munkáját. A Belügyminisztériumon keresztül a szövetség modern eszközöket; új és használt gépjárműveket, kerékpárokat, motorokat és láthatósági mellényeket kapott. Erre a partnerségre a polgárőrség a polgári kormány részéről a jövőben is számíthat – húzta alá a miniszterelnöki megbízott.

“Az, hogy ma hazánk a világ egyik legbiztonságosabb országa, jelentős részben a szervezet tagjainak is köszönhető” – fogalmazott Nyitrai, hozzátéve, hogy az OPSZ a társadalmi bűnmegelőzésben a rendőrség legszervezettebb és legnagyobb taglétszámú partnere, és üdvözlendőnek nevezte, hogy az elmúlt években egyre több fiatal kapcsolódik be a szervezet tevékenységébe.

Túrós András, az OPSZ elnöke arról beszélt: kétezret meghaladó számú egyesületük tagsága a járvány ideje alatt példásan helytállt és hozzájárult a védekezés sikeréhez. Számos településen egyfajta “polgárőr szociális háló” alakult ki – mondta, példaként említve, hogy naponta legalább 20 ezer adag ételt szállítottak ki országszerte a rászorulóknak. Közlése szerint a polgárőrök a veszélyhelyzet három hónapja alatt mintegy kétmillió járványügyi és közterületi szolgálati órát teljesítettek. Ez négyezer rendőr szolgálati idejének felel meg, amelynek értéke eléri a kétmilliárd forintot.

A szervezet azonban ez idő alatt sem maradt magára: a tagok családja, cégek és önkormányzatok mellett a kormány gondoskodott a szövetségről, amely mintegy 150 ezer védőmaszkot, százezer pár kesztyűt és ötezer liter fertőtlenítő szert kapott – sorolta az elnök. Túrós kiemelte: a polgárőrség ismét bebizonyította, lehet rá számítani és ennek nyomán megerősödött a veszélyhelyzetben, amelyből “győztesen kikerülve” társadalmi elfogadottsága, megítélése is jelentősen javult.

Terrorista csoport tevékenységében való részvétel vádjával az Iszlám Állam nevű terrorszervezet korábbi harcosának feleségét egy év felfüggesztett börtönbüntetésre, a szervezet egy másik, Szíriából hazatért női tagját pedig öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Belgiumban – erről számolt be a belga sajtó.

Az antwerpeni büntetőbíróság a Szíriából visszatért 32 éves Rahma B.-t az öt éves börtönbüntetés, és a nyolcezer eurós (mintegy 2,8 milli forint) pénzbírság megfizetésének kötelezettsége mellett megfosztotta belga állampolgárságától is. A nő 2019 novemberében szökött meg a Szíria északi részén található kurd börtönök egyikéből. Sikerrel lépte át a török-szír határt, majd feladta magát a török hatóságoknak, végül Belgiumba szállították.

A nő, aki egy támadás során súlyosan megsérült, férjét és gyermekeit elvesztette, a bíróság előtt korábbi naivitására hivatkozva védekezett. Az ügyészség szerint azonban a vádlott egyebek mellett robbanóanyagok házi készítésével tevékenyen hozzájárult a terrorszervezet harcaihoz. A Belgium keleti országrészben fekvő Liege illetékes bírósága az Iszlám Állam nevű terrorszervezet korábbi harcosának feleségét ítélte terrorista tevékenység vádjával egy év felfüggesztett börtönbüntetésre, és kötelezte hatezer euró (mintegy 2,1 millió forint) megfizetésére.

A Liege közelében fekvő, a belga szélsőséges iszlamisták egyik fellegvárának tartott Vervier városából származó, akkor húszéves nőt a magyar határon fogták el 2014-ben. A nő gyermekével együtt útban volt, hogy csatlakozzon a terrorszervezet oldalán harcoló férjéhez, akivel 2012-ben kötött házasságot.

A férfi, Lotfi Aoumeur, aki még abban az évben Szíriába távozott, az egyik közösségi oldalon közzétett videofelvételen Belgium területén tervezett terrortámadások elkövetésével fenyegetett. Információk szerint a férfi a terrorszervezet iraki területen folytatott harcaiban halt meg úgy, hogy öngyilkos merényletet követett el.

Sajtóbeszámolók szerint a terrorista csoport tevékenységében való részvétellel vádolt nő a tárgyalás folyamán azzal védekezett, hogy férje hamis ígéretekkel kívánta magához csalni, Szíriába pedig humanitárius céllal indult. A bíróság azonban azt közölte, bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek szerint a vádlott azért indult a Közel-Keletre, hogy ott csatlakozzon a terrorszervezethez férje oldalán.

Korábban nyilvánosságra került adatok szerint legkevesebb 630 dzsihadistát tartanak nyilván a belga terrorista harcosok adatbázisában. Ez idáig legalább 121-en tértek vissza a korábban Szíria, vagy Irak területén, az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékében harcolók közül Belgiumba. Legtöbbjük ellen bírósági eljárás indult- Legalább 44 esetben született letöltendő börtönbüntetésről szóló ítélet. Az eljárás alá nem vontakat és a szabadlábon védekezőket a biztonságért felelős hatóságok és a rendőrség helyi egységei ellenőrzés alatt tartják. Az ellenőrzés intenzitása attól függ, hogy az egyén milyen fokú veszélyt jelent a társadalomra.

Szakértők szerint sok európai útlevéllel rendelkező korábbi harcos szolgált, vagy szolgál most is az Iszlám Állam kötelékében. Visszatérésükkel a terrortámadások elkövetésének veszélye fennáll Európában.

Egy amerikai szervezet jelzése alapján elfogtak egy 26 éves férfit, aki két kiskorú rokonával szexuális cselekményt végzett – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A közleményben azt írták, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya nyomozást folytat szexuális erőszak és gyermekpornográfia bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozók – nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében – az amerikai Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzeti Központjától kapott információk alapján azonosítottak egy ötéves magyar kisfiút, akiről gyermekpornográf felvételt osztottak meg az interneten.

A kibernyomozók az ügyben indított nyomozás során megállapították, hogy a képeket készítő magyar férfi a gyermek Ausztriában élő rokona, továbbá bizonyítékokat szereztek arra vonatkozóan, hogy a gyermekkel és szintén kiskorú testvérével is szexuális cselekményt végzett. A nyomozók a 26 éves férfit június 22-én elfogták, gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatására, amit az illetékes bíróság elrendelt.

Nyolc év szabadságvesztésre ítéltek pénteken egy iszlamista nőt Németországban, amiért biológiai fegyverrel terrortámadásra készült a férjével együtt.

A Düsseldorfban működő Észak-Rajna-Vesztfália tartományi felsőbíróság ítélete szerint a 44 éves német nő 31 éves tunéziai származású férjével pokolgépes merényletet készített elő 2018-ban Kölnben. A férfit már márciusban elítélték, tíz év szabadságvesztést kapott. A hét gyermeket nevelő házaspár ügye az első németországi eljárás, amelyet biológiai fegyverrel tervezett merénylet miatt indítottak.

A házaspár beszerzett több ezer ricinusmagot, amelyekből jelentős mennyiségű ricint nyertek ki. A mérgező anyagot ki is próbálták egy hörcsögön.

A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet híveiként tevékenykedő pár robbanószert is szerzett, és 250 acélgolyót, amelyeket a méreggel együtt akartak elhelyezni a pokolgépben. Az előkészületek részeként próbarobbantásokat is végeztek. A per során készített szakvélemény szerint a tervezett pokolgép akár kétszáz embert is megölhetett volna.

A német rendőrség egy külföldi hírszerző szolgálattól kapott értesülés révén figyelt fel a házaspárra, 2018 júniusában fogták el őket.

A ricin a ricinus nevű növény magjából kivont, rendkívül mérgező fehérje, biológiai fegyverek hagyományos hatóanyaga, tiszta formájában egy csipetnyi is elegendő több ember megöléséhez.

Kigyulladt a szolnoki bíróság egyik, bűnjelraktárként használt földszinti helyisége pénteken, az eset során nem sérült meg senki – közölte a Szolnoki Törvényszék sajtóosztálya.

A legfrissebb tájékoztatás szerint csak egy része semmisült meg a bűnjeleknek, nem pedig az összes. A korábbi hír szerint egyetlen bírósági irat sem sérült meg, nem is voltak érintettek, mivel másik helyiségben tartják azokat.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt közölte, hogy a mintegy kilenc négyzetméteres helyiség füsttel telítődött, a város hivatásos tűzoltói eloltották a lángokat.

Az Egyesült Államok katonai jelenléte Európában a kontinens és Észak-Amerika számára is fontos, ugyanis a szövetségesek csak együtt képesek kezelni azokat a jelentős kihívásokat, amelyekkel a világ jelenleg szembesül — nyilatkozta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

Stoltenberg Mark Esper amerikai védelmi miniszterrel folytatott megbeszélést a NATO brüsszeli székházában.

A főtitkár üdvözölte, hogy az Egyesült Államok konzultál szövetségeseivel európai hadereje áthelyezéséről kapcsolatos terveiről – amelyek szerint kivonná csapatainak egy részét Németországból -, továbbá azt, hogy ezzel párhuzamosan egyértelművé teszi, hogy továbbra is teljes mértékben elkötelezett az európai biztonság mellett.

Elmondta, az elmúlt években az Egyesült Államok fokozta katonai jelenlétét Európában. A NATO többnemzeti harccsoportját vezeti Lengyelországban, állomást létesített Romániában és Norvégiában, valamint ballisztikusrakéta-védelmi rendszert állomásoztat Spanyolországban.

Rövid online tájékoztatóján Stoltenberg üdvözölte, hogy hétfőn tárgyalások kezdődtek a 2021. február 5-én lejáró nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról az Egyesült Államok és Oroszország között. Mint közölte, az amerikai védelmi miniszterrel egyetértett abban, hogy Kínának, mint növekvő globális hatalomnak, részt kell vennie a megállapodásban.

Beszámolt arról is, hogy a NATO-szövetségesek rendkívüli vészhelyzeti tervvel készülnek fel a koronavírus-járvány esetleges második hullámára, ami főként a tagállamok és a partnerországok ellenállóképességét fogja javítani. A terv orvosi eszközök, lélegzetőkészülékek és védőmaszkok beszerzését tartalmazza, valamint megfogalmazza egy több millió dolláros válságkezelő alap létrehozásának szükségességét. Az alap felhasználható lenne például az eszközök és az egészségügy személyzet, valamint a fertőzött betegek szállítására is.

A szükséges intézkedések meghozatala mellett annak biztosítására is szükség van, hogy a szövetség erői készek legyenek reagálni bármilyen fenyegetésre. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a rendkívüli egészségügyi válság biztonsági válsággá váljon – húzta alá a NATO főtitkára.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felderítő munkáját nagyban segíti a 39 jól képzett szolgálati kutya, közreműködésükkel tavaly mintegy 2300 esetben sikerült jogellenes cselekményt megakadályozni, a lefoglalt áruk piaci értéke több száz millió forintot tesz ki – mondta a pénzügyminiszter pénteken a felderítő kutyák és kiképzőik díjazásán,.

Varga Mihály kiemelte, a NAV Kutyavezető-képző Központjának munkáját nemzetközileg is elismerik, a Vám Világszervezet 2018-ban Regionális Kutyakiképző Központként akkreditálta az intézményt. A pénzügyminiszter szólt arról, hogy az elmúlt években az adószabályozást és az adóhatóság működését átalakították, a lényegi és tartalmi változások révén olyan adóhivatala van Magyarországnak, amely a maga sajátos eszközeivel képes segíteni a gazdaság fejlődését.

Varga elmondta, a NAV hatékonyságát jelentősen emelik az elmúlt években bevezetett elektronikus szolgáltatások, amelyek kiterjesztése jelenleg is folyamatban van.

Az adózók egyre inkább az elektronikus eljárásokat választják, például az e-szja-n keresztül idén 1,6 millió adóbevallás érkezett be a NAV-hoz, ami az előző évihez viszonyítva közel tízszázalékos emelkedés. A járvány idején különösen jól látszott, hogy mennyire jó irány volt az elektronikus szolgáltatások fejlesztése, hiszen sokan éltek ezekkel a lehetőségekkel – mondta.

Varga hangsúlyozta, hogy a bevezetett elektronikus adózási eljárások is – például az ekáer, az online pénztárgép és az online számla – mind a tisztességes adózók számára kedvezőek. A NAV a legmagasabb nemzetközi sztenderdeket figyelembe véve partnerként támogatja az adózókat, hogy jobban eligazodjanak az adózás kérdéseiben. A kormány álláspontja azonban nem változott abban, hogy az adóelkerülőkkel és jogsértőkkel szemben szigorúan kell fellépni – tette hozzá.

A pénzügyminiszter kiemelte, a bevezetett eljárások és szabálymódosítások eredményesek voltak, amit az Európai Bizottság is elismert, amikor tavaly azt publikálta, hogy 2017-ről 2018-ra 13,9 százalékról 9 százalékra csökkent Magyarországon az adóelkerülés mértéke.

Az adóhatóság munkája mindemellett elengedhetetlen része a magyar állam működésének is, hiszen a központi költségvetés bevételeinek 94 százaléka a NAV-on keresztül érkezik, abban, hogy ez a munka minél eredményesebb legyen, szerepe van a Kutyavezető-képző Központnak és a NAV kutyás egységeinek is – tette hozzá.

A pénzügyminiszter Elismerő oklevelet adott át Magyarország legeredményesebb cigarettakereső kutyavezetőjének, Szabó Péter pénzügyőr törzszászlósnak és Ella nevű szolgálati kutyájának. Oklevelet kapott Magyarország legeredményesebb bankjegyfelderítő kutyavezetője, kiképzője, Majoros Attila pénzügyőr főtörzszászlós és Fanta nevű szolgálati kutyája, valamint Magyarország legismertebb járőrkutyájának vezetője, Germán Sándor pénzügyőr törzszászlós és Tőke (Borisz) nevű szolgálati kutyája.

A bűnügyi felügyelet fenntartását javasolja a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Kun-Mediátor-ügy “Bróker Marcsiként” elhíresült vádlottjával szemben.

A főügyészség közleményében azt írta: a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélyének kiküszöböléséért javasolják a bűnügyi felügyelet fenntartását. A kényszerintézkedés felülvizsgálatáról a Szegedi Ítélőtábla dönt.

Emlékeztetnek, a vádlottat 2016. decemberben tartóztatták le, tavaly decemberben – mivel a letartóztatás időtartama elérte a törvényi maximumot – a Szolnoki Törvényszék határozott a bűnügyi felügyelet elrendeléséről a mozgást nyomon követő technikai eszköz alkalmazása mellett. Most ismét esedékessé vált a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata – olvasható a közleményben.

A vádirat szerint a karcagi asszony a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. képviselőjeként a cég 15 éves működése alatt 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott az ügyfeleknek. Cége nevében 1999 nyarától 2015 tavaszáig az átlagosnál jóval kedvezőbb haszonnal kínált kecsegtető befektetési lehetőséget, főként a Karcagon és környékén élőknek. Tette mindezt úgy, hogy a Kun-Mediátornak nem volt engedélye ilyen tevékenységre.

A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve – a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért – az érintettek egy részének kifizetésére használta fel.

“Bróker Marcsi” 2015 tavaszán eltűnt Magyarországról, végül mintegy másfél évvel később a közép-amerikai Belize-ben fogták el.

Donald Trump bejelentette szerdán a lengyel kollégájával, Andrzej Dudával folytatott washingtoni tárgyalásai után, hogy védelmi együttműködésről szóló megállapodást ír alá vele.

A Fehér Ház Rózsakertjében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón az amerikai elnök emlékeztetett rá, hogy a két ország már tavaly szándéknyilatkozatot írt alá a biztonsági együttműködés erősítéséről, a megállapodás aláírása ennek logikus következménye. Ugyanakkor sem ő, sem a lengyel elnök nem részletezte a megállapodás konkrétumait, és azt sem, hogy mikor írják alá.

Duda, akinek személyében a koronavírus-járvány kitörése óta az első külföldi vezető tett látogatást a Fehér Házban, üdvözölte a bejelentést, és mind az európai biztonság, mind Lengyelország nemzetbiztonsága szempontjából nagyon fontosnak minősítette a majdani egyezményt. A lengyel államfő bejelentette azt is, hogy várhatóan a korábban jelzettnél több amerikai katonát telepítenek lengyel földre.

A két ország biztonsági együttműködéséről szólva Duda úgy fogalmazott: “ma új szakaszba léptünk, nevezetesen megnyílt a lehetőség arra, hogy több amerikai katona érkezzék országunkba”. Trump kiemelte, hogy lengyel kérésre növelik meg az amerikai katonák létszámát, és nem kizárt, hogy Németországból irányítanak át fegyvereseket. Arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy vajon a lengyelországi amerikai katonai jelenlét erősítése értékelhető-e Oroszországnak küldött jelzésként, Trump igennel válaszolt.

“Azt hiszem, hogy ezzel nagyon erős jelzést küldünk Oroszországnak” – fogalmazott.

Trump ismételten megerősítette, hogy az Egyesült Államok csökkenti a Németországban állomásozó katonáinak a létszámát, mert – úgy fogalmazott – az ottani állomásoztatással Washington túl nagy anyagi terheket visel.

Bírálta Berlint az oroszországi energiavásárlásaiért, és megjegyezte: “Németország dollármilliárdokat fizet Oroszországnak energiáért. Megkérdezem: miről is van szó? Ha dollármilliárdokat fizetnek Oroszországnak, akkor nekünk kell megvédenünk őket Oroszországtól? Hát, ez igencsak rossz!”

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának csütörtökön közzétett jelentése szerint a koronavírus-járvány miatt a világban egyre többen foglalkoznak drogkereskedelemmel, és nőtt a kábítószer fogyasztók száma is.

A tanulmányban olvasható, hogy a növekvő munkanélküliség és a munkapiac szűkülő lehetőségei következtében a legszegényebbek egyre kiszolgáltatottabbá válnak a kábítószer kereskedőkkel szemben. A szegénység, az oktatás hiánya és a társadalmi kirekesztés továbbra is azok a fő tényezők, amelyek növelik a kábítószer fogyasztás kockázatát – hangsúlyozta Ghada Waly a hivatal igazgatója.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy habár a járvány megszakította a hagyományos beszállítási láncokat, a kereskedők azonban új útvonalakat és ellátási módszereket találnak ki, ami fokozza a drogkereskedelmet. Ezen kívül felhalmozódtak az el nem adott kábítószerek, így fennáll a veszélye annak is, hogy a korlátozások enyhítése után azok elárasztják a világpiacot. Rámutat továbbá arra is, hogy Afganisztánban, a világ legnagyobb ópiumtermelő országában, a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések akadályozták az idei betakarítást, ami opiát hiányhoz vezethet világviszonylatban.

Ez azt eredményezheti, hogy a kábítószert használók könnyebben hozzáférhető szintetikus narkotikumokhoz folyamodnak, továbbá még károsabb felhasználói szokások is jelentkezhetnek, mint például a gyakoribb intravénás alkalmazás.

2018-ban a kannabisz volt a leggyakrabban használt kábítószer, a becslések szerint 192 millió ember fogyasztotta világszerte. Az opioidok azonban továbbra is a legkárosabbak, az elmúlt évtizedben az opioid fogyasztás következtében bekövetkezett halálesetek száma 71 százalékkal nőtt, nők esetében 92 a férfiak esetében 63 százalékkal.

Ciszjordánia annektálása Izrael belügye – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán újságíróknak, aki ugyanakkor nem az “annektálás”, hanem a “szuverenitás kiterjesztése” megfogalmazást használta.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint bármilyen döntés, amely a ciszjordániai palesztin települések feletti izraeli fennhatóságot érinti, csakis és kizárólag Izrael belügye. Pompeo ismételten a Palesztin Hatóság vezetőit okolta az izraeli-palesztin békefolyamat elakadásáért.

A Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormánykoalíció várhatóan július elsején terjeszti a kneszet (izraeli parlament) elé a Ciszjordánia egyes részei feletti izraeli szuverenitás kiterjesztését. Ezeken a területeken – ahol egyébként a palesztinok a leendő államukat hoznák létre – nagy kiterjedésű zsidó telepek vannak. A vidéket Izrael részben stratégiai fekvése, részben pedig vízforrásai miatt rendkívül fontosnak tekinti, s annektálásukhoz bírja Washington egyetértését is.

A Donald Trump által januárban előterjesztett béketerv szerint Izrael bekebelezné Ciszjordánia mintegy harminc százalékát. A tervet a palesztin fél elutasította, mondván, hogy ellehetetleníti az életképes palesztin állam létrehozását. Pompeo erre a Mahmúd Abbász palesztin elnök által megfogalmazott állásfoglalásra utalt az újságírókkal folytatott beszélgetésekor.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén arra szólította fel Izraelt, hogy ne kebelezze be Ciszjordánia egy részét, mert ezzel ellehetetlenítené a kétállami megoldást, vagyis Izrael mellett a palesztin állam létrehozását is. Guterres felszólította a közel-keleti négyes – az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ – képviselőit, hogy “tegyenek eleget megbízatásuknak és találjanak kölcsönösen elfogadható keretet ahhoz, hogy az érintett felek előfeltételek nélkül folytathassák a tárgyalásaikat”.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még a nap folyamán tárgyal a közel-keleti helyzetről. Nikolai Mladenov, az ENSZ közel-keleti különmegbízottja szerdán úgy fogalmazott: Ciszjordánia egy részének annektálása “azzal a kockázattal jár, hogy véget érnek a több mint negyed évszázaada tartó nemzetközi erőfeszítések egy jövendő életképes palesztin állam létrehozására”.

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) fokozta az átláthatóságot, a személyes adatok védelmét, érvényesíthető jogokat biztosított az embereknek, és új európai irányítási és jogérvényesítési rendszert hozott létre – közölte az Európai Bizottság (EB) az általános adatvédelmi rendeletről kiadott jelentésében.

Két évvel a GDPR hatálybalépése után közzétett értékelő jelentés azt állapította meg, hogy a rendelet rugalmasan támogatja a digitális megoldásokat még olyan váratlan körülmények között is, mint a koronavírus okozta válság. A jelentéstevők szerint az erős adatvédelem egyre inkább versenyelőnynek számít. A vállalkozások egyre inkább megfelelnek a rendelkezésben foglaltaknak. A tagállamok közötti harmonizáció fokozódik, noha még bizonyos fokú széttagoltság tapasztalható.

A jelentés szerint a rendelet lehetővé teszi, hogy az emberek aktívabban beleszólhassanak abba, hogy mi történik adataikkal a digitális átállás során. Megfelelő eszközöket biztosít a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára a szabályok betartatásához. Eszközeik a figyelmeztetésektől és elmarasztalásoktól a közigazgatási bírságokig terjednek. Az unió tagállamaiban a nemzeti adatvédelmi hatóságok személyi állománya 42 százalékkal, költségvetésük pedig 49 százalékkal növekedett – közölték.

A jelentés emellett felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy tovább könnyítsék az általános adatvédelmi rendelet alkalmazását valamennyi érdekelt fél, különösen a kis- és középvállalkozások számára azért, hogy előmozdítsák és továbbfejlesszék a valóban európai szemléletű adatvédelmi kultúrát és a határozott jogérvényesítést.

Az Európai Bizottság továbbá közleményt tett közzé, amely tíz olyan jogi lépést határoz meg, amelyek a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása érdekében végzett kezelését szabályozzák. Mindezek összehangolása a bűnüldözésben érvényesített adatvédelemről szóló irányelvvel jogbiztonságot teremt, és pontosan meghatározza a személyes adatok illetékes hatóságok általi kezelésének célját, valamint az ilyen adatkezelés tárgyát képező adatok típusait – közölték.

A GDPR 2018 júniusában lépett életbe. A rendelet a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló egységes uniós jogi szabályrendszer. Az Európai Bizottságnak először két évvel az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának megkezdését követően, majd ezután minden negyedik évben jelentést kell tennie a rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról.

Nem volt “kézzelfogható eredménye” az Egyesült Államok és Oroszország között Bécsben lezajlott újabb nukleáris leszerelési tárgyalásoknak – adta hírül kedden az osztrák sajtó. A két nagyhatalom az utolsó nagyszabású nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról tárgyalt az osztrák fővárosban.

Az osztrák külügyminisztérium adott otthont a hétfőn kezdődött, több mint tíz órán át tartó tárgyalásoknak. Az Egyesült Államokat Marshall Billingslea, az amerikai elnök külön megbízottja, Oroszországot Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes képviselte.

Donald Trump már korábban világossá tette: örömmel venné, ha Kína is csatlakozna a tárgyalásokhoz, a három országnak ugyanis közösen kellene érdemi tárgyalásokat folytatnia a nukleáris fegyverkezés korlátozásáról. Peking azonban mindeddig nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni; azzal érvelt, hogy nukleáris programja messze elmarad Washingtonétól és Moszkváétól; azok ugyanis együttesen birtokolják a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát; a 13 400 atomfegyverből az Egyesült Államok 5800-at, míg Oroszország 6300-at birtokol.

Billingslea a Twitteren ugyanakkor nagyon hatékonynak nevezte az Új START leszerelési szerződés megmentéséről folytatott tárgyalásokat. Arról számolt be, hogy terveik szerint munkacsoportokat hoznak létre, és azok szintén az osztrák fővárosban fognak ülésezni. Az amerikai elnök külön megbízottja élesen bírálta ugyanakkor Kínát, amiért nem vett részt az egyeztetésen. Meglátása szerint Peking nem fogja felfüggeszteni “titkos, nem átlátható” nukleáris fegyverkezési programját.

Az Új START szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá; ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb nyolcszáz hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet. A megállapodás 2021. február 5-én jár le; és egy alkalommal maximum öt évre lehet meghosszabbítani.

A hágai különleges ügyészség az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, továbbá emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával szerdán vádat emelt Hashim Thaci koszovói elnök és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) további több egykori tagja, köztük Kadri Veseli, a koszovói parlament korábbi elnöke ellen.

Az ügyészség az Európa Tanács 2011-es jelentése alapján a konfliktus idején elkövetett háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények, illetve szervkereskedelem miatt indított vizsgálatot az UCK tagjai ellen. Szerdán első alaklommal emelt vádat “megalapozott gyanú alapján, feltételezett elkövetők ellen”.

Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján legalább 100 gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között mások mellett koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.

Az ügyészség információi szerint mostanáig az UCK mintegy 250 tagját hallgatták ki. Thaci és Veseli korábban tagadták, hogy háborús bűncselekményeket követtek volna el az 1990-es évek végén kialakult konfliktus során. A korábbi parancsnokok többször is megkísérelték akadályozni és aláásni a bíróság munkáját – hangoztatta az ügyészség.

A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik. Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészság által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.

Az UCK tettei máig vitatottak. Megvádolták azzal is, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is előkerült. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) listát hozott nyilvánosságra a kínai hadsereggel kapcsolatban álló és Amerikában is tevékenykedő kínai cégekről – jelentette az amerikai közszolgálati rádió (NPR) a Pentagonból származó dokumentumokra hivatkozva.

A húsz kínai állami vállalat között olyan ismert cégek vannak, mint a Huawei, a Hikvision, az Aviation Industry Corporation, az Inspur Group, a Panda Electronics, vagy a China Mobile Communication és a China Telecmmunications. E két utóbbi telecom-társaságot jegyzik a New York-i tőzsdén is.

A Pentagon vélelmezése szerint a cégek vagy közvetlenül a kínai hadsereg tulajdonában vannak vagy kapcsolatban állnak a kínai haderővel, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel. A Fehér Ház nem kommentálta a nyilvánosságra hozott listát, és az amerikai közszolgálati rádió megkeresésére Kína washingtoni nagykövetsége sem reagált.

Az NPR elemzője emlékeztetett rá, hogy egy 1999-ben elfogadott amerikai szövetségi törvény a Pentagon feladatául szabja az Egyesült Államokban tevékenykedő kínai cégek, köztük a katonai vállalatok felülvizsgálatát időről időre és listázását, ami nem von maga után büntető intézkedést, és a szövetségi kongresszusnak sem kell cselekednie. A törvény azonban lehetővé teszi a mindenkori amerikai elnököknek szankciók bevezetését, köztük akár a listán szereplő vállalatok teljes vagyonának zárolását is.

Tavaly, a Kínával folytatott kereskedelmi vita közepette amerikai republikánus és demokrata párti törvényhozók egy csoportja sürgette a Pentagont, hogy állítsa össze, illetve hozza nyilvánosságra a friss listát. A politikusok levelet írtak Mark Esper védelmi miniszternek, és egyes kínai cégek tevékenysége miatti aggodalmaikat hangoztatták.

Szerdán Tom Cotton Arkansas állam republikánus szenátora és Mike Gallagher wisconsini republikánus képviselő újságíróknak nyilatkozva méltatta a Pentagont, amiért nyilvánosságra hozta a friss listát. Mindketten szorgalmazták, hogy Donald Trump amerikai elnök hozzon gazdasági szankciókat a cégek ellen.

Trump május közepén megtiltotta a szövetségi állami nyugdíjalapnak, hogy befektessen Kínában, mert az amerikai kormányzat álláspontja szerint ez komoly nemzetbiztonsági kockázatokat jelentene az Egyesült Államok számára.

A listázott társaságok
• Aviation Industry Corporation of China (AVIC)
• China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC)
• China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC)
• China Electronics Technology Group Corporation (CETC)
• China South Industries Group Corporation (CSGC)
• China Shipbuilding Industry Corporation (CSIC)
• China State Shipbuilding Corporation (CSSC)
• China North Industries Group Corporation (Norinco Group)
• Hangzhou Hikvision Digital Technology Co., Ltd. (Hikvision)
• Huawei
• Inspur Group
• Aero Engine Corporation of China
• China Railway Construction Corporation (CRCC)
• CRRC Corp.
• Panda Electronics Group
• Dawning Information Industry Co (Sugon)
• China Mobile Communications Group
• China General Nuclear Power Corp.
• China National Nuclear Corp.
• China Telecommunications Corp.