Biztonságpolitika

A háború sújtotta Líbiát érintő ENSZ-fegyverembargó hatékony ellenőrzésére az Európai Unió tagállamainak jóváhagyásával április elsejével indult misszió Irini néven a Földközi-tenger keleti medencéjében. “Arra kértem a tagállamokat, hogy biztosítsanak minden szükséges eszközt és osszák meg a hírszerzési információikat a művelet megerősítéséhez” – mondta

Szavai szerint az Irini művelet “többre képes”, többet és hatékonyabban tudna cselekedni, de eszközhiány miatt nem éri el azokat az eredményeket, amelyekre létrehozták. Mivel jelenleg csak két hajó és három repülőgépáll rendelkezésre, további, legalább öt hajóra és az azok munkáját segítő, legalább két repülőgépre lenne szükség a fegyverembargó ellenőrzése mellett arra is, hogy a művelet sikerrel lépjen fel a Földközi-tenger középső medencéjébe kialakult, Líbiából főként Olaszországba tartó migrációs útvonalat használó embercsempészek tevékenyégének felszámolására – tette hozzá Borrell.

Az Irini művelet megbízatása egyelőre 2021. március 31-ig tart. Munkája megkezdésével az embercsempész-hálózatok felszámolása érdekében létrehozott Sophia uniós művelet mandátuma megszűnt. A művelet légi, műholdas és tengeri eszközöket vesz igénybe. A misszió munkájában részt vevő hajók járőrözési területe a Líbiába tartó fegyverszállítmányok fő érkezési útvonala, keletre, Egyiptom irányában van.

A művelet támogató feladatokat is ellát. Biztosítja a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzését, nyomon követi a kiképzés hosszú távú hatékonyságát. Ezen túlmenően az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban megfigyelési tevékenységet és információgyűjtést végez a líbiai export kőolaj, nyersolaj és finomított kőolajtermékek illegális kereskedelméről. Hozzájárul továbbá az embercsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítésére irányuló uniós intézkedések elősegítéséhez információgyűjtéssel és repülőgépes járőrözés révén.

“Remélem, igazságos elbírálásban részesülök” – nyilatkozta Kusajb aki a valódi nevét, az Ali Muhammad Ali Abd al-Rahmánt kívánja a per folyamán használni. A gyanúsított a koronavírus -járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében, videókonferencián keresztül követte a pert, az bíróság egyik hágai fogvatartási egységéből.

A Kusajb elleni kiadott első, 2007-ben keltezett vádirat eredetileg ötven vádat sorol fel egyéni nemzetközi büntetőjogi felelősségre alapozva, míg a 2020-as júniusban kibocsájtott második végzés már három új vádponttal egészült ki: olyan bűntényekkel, amelyeket a vádlott a dárfuri régióban fekvő Deleigben és a környező területeken követhetett el 2004 márciusában.

A dárfúri konfliktus 2003-ban kezdődött afrikai etnikai csoportok lázadásával, akik hátrányos megkülönböztetéssel vádolták a főként arab etnikumúakból álló szudáni kormányt. A kormánycsapatok arab milíciák támogatásával vérbe fojtották a lázadást, súlyos atrocitásokat követve el. A konfliktus az ENSZ-becslések szerint mintegy 300 ezer ember életét követelte, és több mint két és félmillió embert tett földönfutóvá.

A szudáni iszlamista dzsandzsavíd milícia volt parancsnokát, a Közép-afrikai Köztársaságban fogták el múlt kedden és vitték Hágába repülőn, több mint 13 évvel azután, hogy az első nemzetközi elfogatási parancsot kiadták ellene. Számos súlyos bűncselekmény – többek között emberölés és nemi erőszak – mellett azzal is vádolják, hogy tevékenyen részt vett a Dárfúrban őslakos népcsoport tagjainak elüldözésében.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze mérföldkőnek nevezte a volt milíciavezér elfogását: A darfúri térségben elkövetett bűncselekmények áldozatai túl sokat vártak már az igazságszolgáltatásra, megérdemlik, hogy eljöjjön végre a napjuk a bíróságon. Az egykori milíciavezér az első szudáni gyanúsított, aki az a büntetőbíróság elé került. Ha bűnösnek ítélik, életfogytiglani börtönbüntetést kaphat. A per folytatásra valószínűleg december elején kerül sor.

A közlemény szerint a nemzetközi bűnözői csoport két magyar tagja közül a férfit már január 14-én elfogták a rendőrök az M5-ös autópálya jakabszállási lehajtójánál. Az általa vezetett Toyotában ugyanis öt külföldi férfi volt, egyikük a csomagtartóban. Mindegyikük szír állampolgárnak vallotta magát, és nem tudta igazolni sem magyarországi tartózkodása jogszerűségét, sem személyazonosságát, ezért őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérték.

A gépkocsit vezető E. Attila ellen a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított. A nyomozás megállapította, hogy a férfi az elfogása előtti két napban öt alkalommal összesen huszonöt illegális bevándorlót vitt át a magyar-szerb határszakaszon, majd Ausztria felé ment tovább velük.

Tevékenységét a Budapesten tartózkodó O. A. Károlyné koordinálta. A 44 éves nőt a nyomozók június 16-án a fővárosban fogták el. Számos olyan eszközt foglaltak le nála, amelyek arra utalnak, hogy irányítószerepet játszott egy nemzetközi illegális embercsempész-hálózatban, valamint “előrevetítik további személyek elfogását” – olvasható a közleményben.

A nőt bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezik letartóztatását. E. Attila már januártól letartóztatásban van.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán közleményben tudatta: a Fővárosi Törvényszék kedden az ügyészi indítvánnyal egyezően megállapította, hogy a V. László és társai elleni ügyben megvádolt egykori rendőr alezredes esetében megalapozottan tartani lehet attól, hogy megszökne, elrejtőzne, a bizonyítást megnehezítené, meghiúsítaná és újabb hasonló bűncselekményt követne el, ezért a törvényszék elrendelte a vádlott letartóztatását az ügydöntő határozat kihirdetéséig.

A letartóztatás előzménye, hogy a KNYF bűnszervezetben elkövetett korrupciós bűncselekmények miatt 2014. nyarán vádiratot nyújtott be V. László és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. E szerint a megvádolt egykori rendőr alezredes pénzt ajánlott fel vádlott társának, aki korábban a kollégája volt, hogy vállalja magára a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését azért, hogy ezáltal ő mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Emellett a megvádolt egykori rendőr alezredes a bejelentett lakcíméről több mint kilenc hónapja elköltözött, ám ezt a büntetőeljárási törvény kötelező rendelkezése ellenére nem jelentette be a bíróságnak, miközben ingatlanjait folyamatosan értékesítette.

A megvádolt rendőr alezredes esetében a halmazati és a bűnszervezetre vonatkozó szabályok miatt kiszabható szabadságvesztés középmértéke 15 év – közölte a KNYF szerdán.

Vizoviczki László ellen évekkel ezelőtt több büntetőeljárás is indult. Az egyikben a vádirat többek között azt tartalmazta, hogy Vizoviczki az 1990-es években prostitúciós szolgáltatást nyújtó vállalkozások révén vált ismerté a budapesti éjszakában, majd ismeretlen forrásból vendéglátó-ipari tevékenységbe fogott, és ennek során az illegális jövedelem növeléséért cégei az adóhatóságot megtévesztették, nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek, rossz minőségű terméket hoztak forgalomba, illetve irreálisan magas árakkal dolgoztak.

Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott a rendszer hatékony működtetéséért ügyvédi segítséggel több tucat cégből álló gazdasági szervezetet hozott létre, továbbá jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is. A korrupt rendőrök feladata az volt, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, vagy ha mégis, akkor azokról előre értesítsék megbízójukat, továbbá igyekeztek elérni, hogy legyenek ellenőrzések, igazoltatások a konkurens szórakozóhelyeken, esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. A korrupt rendőrök dolga volt az is, hogy megpróbálják lebeszélni a feljelentés megtételéről a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem sikerült, a megtett feljelentést eltüntették. Ebben az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás volt a vád 33 vádlott ellen, az elkövetési érték pedig összességében milliárdos nagyságrendű.

A Központi Nyomozó Főügyészség egy másik vádiratot is benyújtott Vizoviczki és 21 társa ellen. Abban az ügyben a vád vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, többen az ügyészség szerint bűnszervezetben követték el cselekményeiket. A két vádirat alapján összesen több mint 300 cselekmény róható a vádlottak terhére az ügyészség szerint. A több mint félszáz vádlott között van hét egykori rendőr, köztük öt volt vezető beosztású tiszt, továbbá egykori tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, önkormányzati köztisztviselő és közegészségügyi felügyelő.

A Vizoviczki és társai elleni nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése nyomán 2012 elején kezdődött, és az év májusában fogták el az első gyanúsítottakat, köztük rendőrtiszteket is. Vizoviczkit 2013 májusában házi őrizetbe helyezték, majd decemberben a kényszerintézkedést lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették, de idén májusban ismét letartóztatták az elsőrendű vádlottat.

A testület tájékoztatása szerint tavaly 22 800 ember vesztette életét az európai országutakon, ami mintegy két százalékos csökkenés a megelőző évhez képest. A 2010-es adatokhoz képest a csökkenés mértéke 23 százalékos. A 2019-es adat egymillió lakosra vetítve átlagosan 51 közúti halálesetet jelent, ami azt mutatja, hogy Európa útjai továbbra is messze a legbiztonságosabbak a világon.

Ugyan nyolc uniós tagországban (Horvátországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Lettországban, Luxemburgban, Németországban és Svédországban) is rekordalacsony volt a közúti halálesetek száma, és közösségi szinten is folytatódott a csökkenő tendencia, a csökkenés üteme a legtöbb országban lelassult.

Bár a közlekedésbiztonsági mutatók közelednek egymáshoz, az is megállapítható, hogy a legbiztonságosabb országutakkal rendelkező országokban négyszer kevesebb ember hal meg közúti balesetben, mint azokban, ahol a legkevésbé biztonságos a közúti forgalom. Az adatok azt mutatják, Svédországban és Írországban történik a legkevesebb halálos baleset. A halálozási arány Romániában a legmagasabb, annak ellenére, hogy ott a legalacsonyabb az egy főre jutó gépjárművek száma.

Néhány tagállamnak nagy haladást sikerült elérnie 2010 óta a közlekedésbiztonság szempontjából: Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Írországban, a három balti országban, valamint Horvátországban a közúti halálesetek száma harminc-negyven százalékkal csökkent. Magyarországon kilenc év alatt 19 százalékkal csökkent a halálos közúti balesetek száma. 2010-ben egymillió lakosra számítva 74-en lelték halálukat a magyar közutakon, 2019-ben ez a szám 62 volt.

A közlemény szerint az eset 2004 szeptemberében történt: a gyanúsított akkori felesége a családi házukban egy életképes gyermeket hozott a világra; a férfi az újszülöttet becsomagolta, majd hajnalban az utcára vitte és a lomtalanítási hulladék közé rejtette. A nő mentőt akart hívni, de a férfi életveszélyesen megfenyegette, ha bárkinek szól a gyermek születéséről.

Az újszülött holttestét még aznap délelőtt megtalálták, azonban ekkor már egy külterületi szeméttelepen volt a hulladékok között. Halálát kihűlés, magárahagyottság és ellátatlanság, illetve fulladás okozta.

A gyanúsított terhére rótt bűncselekmény – tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette – 10 évtől 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. A személyisége, valamint a bűncselekmény erőszakos jellege miatt tartani lehet attól, hogy a férfi a bizonyítást a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével veszélyeztetné – olvasható a közleményben.

A bíróság a gyanúsítottat meghallgatta és az indítvány szerint elrendelte a letartóztatását, az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb július 15-ig. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezéssel élt, így az nem végleges, de végrehajtható.

A tárca vezetője, Peter Altmaier elmondta, hogy az állami fejlesztési bank (KfW) 23 százalékos részesedést szerez a tőkejuttatás fejében. A befektetés célja, hogy az “ígéretes vállalkozás” felgyorsíthassa fejlesztéseit és teljes mértékben kihasználhassa a technológiájában rejlő lehetőségeket – ismertette a miniszter Berlinben tett sajtónyilatkozatában. A CureVac közölte, hogy a társaság a tőkeemeléssel megvalósuló tulajdonszerzés után is az államtól függetlenül végzi tevékenységét.

A szövetségi kormány semmilyen befolyást nem gyakorol az üzletpolitikai döntésekre – hangsúlyozták. Kiemelték: ez az első alkalom Németországban, hogy az állam beszáll egy biotechnológiai cégbe, az ügyletről az egész ágazat számára “iránymutató” megállapodást kötöttek. A részvénytársaság fő tulajdonosa, Dietmar Hopp – a legnagyobb európai szoftvercég, a német SAP egyik alapítója – aláhúzta: igen örvendetes, hogy az állam elismeri a biotechnológia jelentőségét és támogatja a “kulcsfontosságú iparágat”.

A CureVac 2000 óta működik, egy kutatói munkacsoport alapította a tübingeni egyetemen. Eredeti szakterülete a daganatos betegségek gyógyítása géntechnológiai megoldásokkal. A vállalat az év elején vágott bele a SARS-CoV-2 elleni vakcina fejlesztésébe a járványok megelőzését szolgáló innovációk támogatására a többi között a német, a kanadai és a japán kormány, valamint a Bill és Melinda Gates Alapítvány összefogásával alakított nemzetközi koalíció (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations – CEPI) finanszírozásával. A fejlesztést az Európai Bizottság is támogatja nyolcvanmillió euróval.

Áprilisban közölték, hogy az oltóanyag kifejlesztése a tervek szerint halad, így már júniusban, legkésőbb pedig júliusban elkezdhetik a klinikai teszteket a tübingeni egyetemi klinikán. Először nagyjából 100 emberen vizsgálják majd a vakcina hatását. Ez a szakasz az adatok elemzésével együtt néhány hétig tart, és ha kedvezőek az eredmények, továbbléphetnek a következő fázisba, amelyben több ezer kísérleti alany bevonásával folytatják az oltóanyag tesztjét.

Sajtójelentések szerint Donald Trump március elején a cég néhány nappal később távozó vezetőjével folytatott megbeszélésén igyekezett kizárólag országa számára biztosítani a fejlesztés eredményét. A társaság március közepén kiadott állásfoglalásában leszögezte, hogy az egész világ rendelkezésére bocsátják a vakcinát, ha sikerül kifejleszteni, Dietmar Hopp pedig egy interjúban leszögezte: elképzelhetetlen számára, hogy csak az Egyesült Államokban használhassák munkájuk eredményét.

Az ötvenéves amerikai-brit-kanadai-ír állampolgárt, egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetőjét 2018. december 28-án egy moszkvai szállodában vették őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei. Azzal vádolták meg, hogy egy államtitkokat tartalmazó memóriakártya birtokába jutott.

Whelan viszont az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát és azt állította, hogy egy esküvőre érkezett Oroszországba, ahol csapdába ejtették. Közölte, hogy meg fogja fellebbezni az ítéletet. “Oroszország azt hitte, hogy a kémküldetésen lévő James Bondot fogta el, de igazából a szabadságon lévő Mr. Beant rabolta el” – hangoztatta Whelan, és sürgette, hogy az ítélet ellen tiltakozzon az összes ország, amelynek az útlevelét birtokolja.

A március 30-án kezdődött, az államtitok-védelemre hivatkozva zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyaláson Whelan az ügyvédje szerint azt állította, hogy az adathordozó eszközön, amelyet az orosz ismerősétől kapott, tudomása szerint egyebek mellett orosz templomokról készült fotók voltak. Whelan szerint a kelepcét az FSZB egyik őrnagya állította neki, aki a provokációval két legyet akart ütni egy csapásra: nem szándékozott megadni egy százezer rubeles adósságot, és a letartóztatás kiprovokálásával kísérelt meg feljebb lépni a ranglétrán.

Az ügyészség eredetileg 18 évi szabadságvesztés kiszabását kérte. John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete “csalódottnak” és “dühösnek” mondta magát az ítélet miatt, amelyet szerinte semmilyen bizonyíték sem támasztott alá. Megígérte, hogy folytatja erőfeszítéseit az elítélt kiszabadításáért és tisztességes ítéletért. Sullivan szerint a verdikt tovább rontja Oroszország és az Egyesült Államok viszonyát.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Twitter-bejegyzésben fejezte ki felháborodását a “titkos tárgyalás” nyomán kihirdetett moszkvai ítélet miatt és sürgette Whelan haladéktalan szabadon bocsátását. A tárcavezető szerint az orosz hatóságok “elborzasztó” módon bántak az elítélttel.

Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy Whelan nem tekinthető “politikai túsznak” és hogy az ellene emelt vádak a bíróságon bizonyítást nyertek. Peszkov nem kívánta kommentálni az elítélt ügyvédjének azt a kijelentését, hogy ügyfelét kicserélhetik az Egyesült Államokban elítélt Viktor Butra és – vagy – Konsztantyin Jarosenkóra. Kijelentette, hogy az orosz elnöki hivatal nem foglalkozik ilyen kérdésekkel.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az ítélettel kapcsolatban viszont arról beszélt a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Moszkva az elítéltek kicserelését többször is felajánlotta Washingtonnak, és hogy továbbra is kiáll álláspontja mellett. Butot fegyverkereskedelem, Jarosenkót pedig kokaincsempészés címén ítélték hosszú börtönbüntetésre a tengerentúlon, mindkettőjüket harmadik országban kerítették kézre az amerikai hatóságok.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban azt mondta, hogy a Whelan elleni eljárás az összes vonatkozó szabály tiszteletben tartásával és az orosz jogrenddel összhangban zajlott le. (Ez nem is lehet kétséges. A -szerk- megj.)

Románia elnökét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttéregyesületei, valamint a Székely Figyelő Alapítvány jelentette fel az ügyészségen azt követően, hogy az államfő Erdély elcsatolásának veszélyét lebegtette meg egy televíziós beszédben, és ezt azzal is illusztrálta, hogy bizonyos szavakat magyarul mondott. Kijelentése miatt a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) pénzbírságot rótt ki az államfőre, az ügyészség azonban június 9-én úgy ítélte meg, hogy az államfő megnyilvánulása nem számít bűncselekménynek, ezért megszüntette az eljárást.

“Értékelésünk szerint a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. (.) Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek tekinthető” – állapította meg az ügyészség, mely a CNCD elmarasztaló határozatát is megemlítette. Az ügyészség szerint a beszédnek azonban egyetlen eleme sem éri el a bűncselekmény szintjét, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, nem kérte, hogy mások is viszonyuljanak hasonlóan.

Az EMNT és az SZNT feljelentését megfogalmazó Kincses Előd ügyvéd úgy értékelte, hogy az ügyészség megállapításaival súlyos csapást mért az államfőre, ezért érdemes volt megtenni a feljelentést. Hozzátette azonban, hogy nem fogadják el az eljárás megszüntetését elrendelő határozatot, annak felülvizsgálatát kérik.

Kifogásolt televíziós beszédében Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) “azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe a megegyezésért? Kijelentésével az államfő valóságos versengést indított el az ellenzék és a kormányoldal között, hogy melyikük utasítja el határozottabban az erdélyi magyarok jogköveteléseit.

A diszkriminációellenes tanács ötezer lejes (360 ezer forint) bírságot rótt ki az államfőre, elmarasztaló határozatát azonban Iohannis megtámadta a bíróságon.

A közép-olaszországi Abruzzo egy vidéki házában találták meg Bansky alkotását, amelyet tavaly loptak el a 2015-ös terrortámadásokról ismert párizsi Bataclan koncerteremből. A három tettes teherautóval szállította át a művet a francia-olasz határon.

Bansky festménye csak egyike a csendőrség művédelmi egysége által megtalált alkotásoknak. Az 1969-ben alapított csapat, amelynek tagjai a katonai karrier mellett képzett művészettörténészeknek, régészeknek és műértőknek számítanak, az utóbbi ötvenegy év alatt mintegy három millió ellopott műkincset talált meg, Olaszországból ellopott és külföldre szállított, vagy fordítva, külföldről Olaszországba juttatott műveket. Az első jelentős “zsákmánynak” 1975-ben Raffaello A néma című festménye számított, amelyet Urbinóból loptak el más művekkel együtt. Erről a képről mondták azt a szakértők, hogy atomháború esetén elsőrendűnek számít a mentése – idézte fel Riccardi. A kép visszaszerzéséért a Tpc emberei műgyűjtőnek tüntették fel magukat, és a Svájcban megrendezett adásvételen leplezték le a képrablókat.

Két hónap alatt sikerült felkutatni az 1998-ban egy római múzeumból ellopott Van Gogh és Cézanne képeket, melyeket Torinóban találtak meg. Nemrég esetnek számít az 1997-ben egy múzeumi kölcsönzés alatt eltűnt Klimt-festmény, amelyet tavaly befalazva találtak meg.

“Jelenleg 1,3 millió Olaszországból ellopott műkincset keresünk. Szerepel közöttük antik szobor, kézirat, reneszánsz festmény, bélyeg, érme is” – számolt be Riccardi. A körözött tárgyak a nyolcvanas évektől bővített adatbankban sorakoznak, amelyet az Interpol is felhasznál. A műtárgyakat általában megrendelésre lopják el – hangoztatta hozzátéve, hogy egyre több múzeum és aukciós ház csatlakozik az eredetvédelmet biztosító nemzetközi konvenciókhoz.

A Tpc vezetője hangsúlyozta, hogy az illegális nemzetközi műkereskedelem a harmadik legjövedelmezőbb a kábítószer és fegyverkereskedelem mögött, évi hat milliárd dolláros forgalommal. Csak Olaszország templomaiban mintegy százezer védett műtárgyat tartanak számon. Ezeket régebben senki sem védte, ma már azonban az elszigetelt kolostorokat, palotákat, régészeti parkokat is videokamerákkal és drónokkal felügyelik. Kijelentette, nincs ország, amely ne lenne érintett a nemzetközi műkincscsempészet által. Olaszországból továbbra is az ókori sírokból előkerülő leletek a legkeresettebbek: a sírrablók módszerei nem sokat változtak az évszázadok alatt, nappal fúrással kutatják fel a földalatti sírokat, amelyeket éjszaka kiásnak.

“Megtörtént az is, hogy értesültünk egy tervezett lopásról, és az eredeti Brügelt hamisítvánnyal helyettesítettük, a tolvajok nem is vették észre mit emeltek le a falról” – számolt be Riccardi. A legkeresettebb műtárgyak listáját egy Caravaggio-festmény vezeti, amelyet 1969-ben a szicíliai Palermóból loptak el. Megjegyezte, nem kizárt, hogy az eredeti vásznat darabokra vágták, és úgy értékesítették.

A Tpc 2003 óta részt vesz a bagdadi régészeti múzeumból ellopott műtárgyak felkutatásában: a 15 ezer külföldre került alkotásnak a felét tudták már visszaszolgáltatni az iraki fővárosnak. A Tpc részt vett a 2016-os olaszországi és az ezt követő mexikói földrengéstől érintett műkincsek katalogizálásában is.

“A kulturális diplomácia katonáinak tartjuk magunkat, mi nem a háború istenét, Marsot, hanem Vénuszt szolgáljuk. A mi érdemünk például, hogy visszatért Olaszországba a New York-i Metropolitanból az az etruszk váza, amely a hetvenes években tűnt el Olaszországból, és a múzeum egy millió dollárért vásárolt meg” – tette hozzá Riccardi.

Dobson Tibor azt írta, az önkormányzatokkal együttműködve a tűzoltók csaknem 1700 helyszínen, több ezer címre vittek élelmiszert, gyógyszert vagy más küldeményt az otthonukban maradni kényszerülőknek. Emellett legalább 1500 településen mentesítették rendszeresen a forgalmasabb közterületeket, műtárgyakat, közintézményeket.

A Belügyminisztérium az önkéntes tűzoltóknak a védekezési munkálatokhoz hetvenezer védőeszközt – például arcmaszkot és védőkesztyűt – adományozott, a MOL-LUB Kft. pedig kedvezményes áron 27 ezer liter fertőtlenítőszerrel segített.

A Magyar Tűzoltó Szövetség köszönetet mondott a tűzoltóknak a helytállásért. Emellett megköszönték az adományozók, a partnerszervezetek együttműködését, valamint a hiteles tájékoztatást – áll a közleményben.

A napokban Anat Baron bírónő jelentette be, hogy két fenyegető levelet kapott, hétfőn pedig Uzi Vogelman bíró tett feljelentést a rendőrségen, miután postaládájára olyan címkéket ragasztottak, miszerint “a zsidó vér nem olcsó”, nyilvánvalóan a merénylő házának lerombolása elleni döntésére utalva. Ezt a szlogent a szélsőségesen jobboldaliak használják bosszúakcióiknál. A fenyegetésekkel arra utaltak, hogy Vogelman és Baron egy bírói testület részeként elutasították a Dvir Szorek zsidó jesiva-növendék (vallásos főiskola diákja) tavalyi meggyilkolásával gyanúsított palesztin férfi otthonának a lerombolását Ciszjordániában.

Értesülések szerint a rendőrségi nyomozók úgy vélik, hogy összefüggnek egymással a két bíróval szembeni fenyegetések. Anat Baron liberálisnak tekintett bírónő, akinek ítéletei már többször dühítették a politikai jobboldal híveit. Az egyik levélben fiának bántalmazásával riogatták a bírónőt, aki másik fiát egy tel-avivi robbantásos merényletben veszítette el 2003-ban. A levél arra figyelmeztette, hogy “újabb büntetés vár rá”.

“Az igazságszolgáltatási rendszerrel és bíráival szembeni folyamatos, irányíthatatlan uszítás közvetlen eredménye az Anat Baronnak, a legfelsőbb bíróság bírójának elküldött fenyegető levél” – állította a bíróság szóvivője, és bejelentette, hogy panaszt tettek a rendőrségnél. “Az izraeli bírák terrorizálására tett kísérletek nem fogják elriasztani őket, és félelem nélkül folytatják munkájukat” – tette hozzá a grémium hivatalos közleménye.

Avi Niszenkorn, a Kék-fehér párthoz tartozó igazságügyi miniszter vasárnap veszélyesnek nevezte az igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni folyamatos támadásokat.

Jair Lapid, a parlamenti ellenzék vezetője Benjámin Netanjahu miniszterelnököt vádolta meg az igazságszolgáltatás elleni harag gerjesztésével. “A legfelsőbb bíróság bírájának a megfenyegetése Netanjahu felbujtó tevékenységének közvetlen következménye” – vélekedett Lapid.

A miniszterelnök is elítélte a vasárnapi kormányülésen a bírónő elleni fenyegetőzést, és összekapcsolta azt a közösségi médiában ellene és családja ellen írt bejegyzésekkel. “Zéró toleranciának kell lennie a bírák és a megválasztott tisztviselők elleni fenyegetésekkel szemben” – mondta a kormányfő.

Netanjahu – akit három ügyben csalással, közhivatallal történő visszaéléssel és korrupcióval vádolnak, és május 23-án megkezdődött a pere is egy jeruzsálemi bíróságon – korábban többször állította, hogy a bíróságok, a rendőrség, politikai riválisai, a média és az államügyészek összeesküvésének áldozata, akik olyan bűnökkel vádolják, melyeket nem követett el. A tárgyalás kezdete óta megerősítették az ügyében eljáró bírók védelmét.

Egy kilogramm amfetamint, hatszáz grammnyi marihuánát, kábítószergyanús fehér port és gombát találtak a rendőrök kedden egy budapesti pár VII. kerületi lakásában – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön a police.hu oldalon. A rendőrök a társasház lakóinak bejelentés alapján tartottak házkutatást, és az anyagok adagolásához, értékesítéséhez használt mérlegeket, tasakokat, alufóliát, telefonokat és több mint egymillió forintot is lefoglaltak.

A drogot a férfi a párjával közösen árulta, a nyomozók megtalálták az eladásokról vezetett naplót is – írták. K. Nikolettet és R. Györgyöt kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt hallgatták ki, őrizetbe vették őket és kezdeményezték letartóztatásukat. A házkutatás idején megjelenő három vásárlót mintavételre előállították.

Vera Lynn, aki a lovagi cím női kitüntetettjeinek járó Dame előnév viselésére volt jogosult, a II. világháború idején vált élő nemzeti intézménnyé Nagy-Britanniában: hol édes-bús, hol lelkesítő dalaival brit és szövetséges katonák millióiban tartotta a lelket. Ő énekelte a háború talán leghíresebb brit hazafias dalát, az 1941-ben Nat Burton által írt White Cliffs of Dovert – Dover fehér sziklái -, amely azóta is rendre felcsendül a brit háborús megemlékezéseken. Másik, szinte himnuszként számon tartott dala, a We’ll Meet Again – Találkozunk még – a frontra induló katonákat töltötte el a viszontlátás reményével.

Ebből a dalból II. Erzsébet királynő is idézett, amikor április elején, a nagy-britanniai koronavírus-járvány és a betegség terjedésének megfékezését célzó korlátozások legnehezebb időszakában televíziós beszédet intézett nemzeteihez és úgy fogalmazott: az országra várnak még megpróbáltatások, de “visszatérnek majd a szebb napok, amikor ismét a barátainkkal és a családunkkal lehetünk, és újból találkozunk egymással”.

Az énekesnő annak idején nem kisebb nevet utasított maga mögé, mint a Beatles, amelynek szintén akkoriban jelent meg digitális módszerrel újrarögzített albumgyűjteménye. A Beatles CD-szettje a 2009-es Top 60-ból 17 helyet foglalt el, de az első helyezés szilárdan Lynné volt. Dame Vera abban az évben korrekordot is megdöntött, addig ugyanis Bob Dylan volt a legidősebb brit slágerlista-vezető.

Vera Lynnt az uralkodó négy éve a brit becsületrend, az Order of the Companions of Honour tagjává avatta. Dame Vera, aki 1917-ben született Londonban, a II. világháború idején a legnagyobb brit énekes sztár volt, dalai hosszú évtizedekkel később is előkelő helyeken szerepeltek a brit slágerlistákon. A 2009-ben összeállított Top 60-as rangsorban például az első helyre került, miután a II. világháború kezdetének 70. évfordulójára kiadott CD-je – We’ll Meet Again – The Very Best of Vera Lynn – a legkelendőbb album lett megjelenése után.

Alig néhány hete, május közepén ismét Vera Lynn lett a legidősebb énekes, aki felkerült az ezúttal a legjobb negyven albumot jegyző brit slágerlistára: a 103 éves énekesnő legnépszerűbb dalainak 100 című gyűjteményével a lista harmincadik helyén szerepelt. Lynn volt az első százéves énekes, aki 2017-ben, ugyanennek az albumának az első kiadásával a slágerlista harmadik helyére került. Az album az idén a második világháború európai befejeződésének 75. évfordulójára emlékező ünnepségek hatására vált ismét népszerűvé.

Boris Johnson azt mondta: Lynn bája és varázslatos hangja a legsötétebb időkben is magával ragadta és felemelte az egész nemzetet, hangja a következő nemzedékek szívét is betölti majd.

Bóna Gyula elmondta: a vádlott 2018 őszén több hónapon át rendszeresen kért, követelt pénzt a szüleitől, akik kezdetben szeretetből, majd félelemből adtak is neki. A szülők megpróbáltak elzárkózni a fiuk elől, ő azonban nem hagyott fel a háborgatásukkal. Anyja a szomszédtól kért pénzt adta oda neki 2019 januárjában, amikor megöléssel fenyegette őket. Februárban pedig, amikor nem kapott pénzt, a férfi ököllel verte, fején rugdosta és késsel fenyegette apját, majd szüleit leköpve rohant ki a házból.

A letartóztatásban lévő, büntetett előéletű vádlott ellen a Balassagyarmati Járási Ügyészség 2019 decemberében emelt vádat a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére felfegyverkezve és folytatólagosan elkövetett rablás kísérlete, rablás bűntette és védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés kísérlete miatt.

A főügyész közölte: a Balassagyarmati Járásbíróság – a járványügyi helyzetre figyelemmel telekommunikációs eszköz útján tárgyalást tartva – kedden hozott elsőfokú ítéletet, amely ellen a vádlott fellebbezett. A bíróság a jogerős döntésig fenntartotta a férfi letartóztatását.

A látogatónak “finom vízködön” kell áthaladnia, amely fertőtlenítő oldattal hinti be ruháját és szabadon lévő testfelületét. A berendezést egy penzai vállalat gyártja. Hasonló eljárást több moszkvai bevásárlóközpont bejáratánál is alkalmaznak.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságíróknak nyilatkozva megerősítette a hírügynökségi jelentést, és elmondta, hogy a novo-ogarjovói rezidencia mellett két fertőtlenítő folyosó a Kremlben is működik. Peszkov korábban közölte, hogy mindenkinek, aki találkozik az elnökkel, előzetesen Covid-19-szűrésen kell átesnie. Mint mondta, Putyin minimálisra csökkentette a személyes találkozók számát, amelyek alatt be kell tartani az egészségügyi távolságot.

Krzysztof Szczerski kabinetfőnököt, Andrzej Duda elnök külügyi államtitkárát a lengyel közszolgálati rádió annak kapcsán kérdezte, hogy a Politico amerikai napilap hírportálja megírta: Duda feltehetőleg jövő héten Washingtonban egyeztet Donald Trumppal. “Amennyiben jön hivatalos meghívás, sor kerül a látogatásra” – reagált a sajtóértesülésre Szczerski. Hozzátette: Varsó az utóbbi hetekben “nagyon intenzív tárgyalásokat folytat az amerikai féllel”, ezek témája az energetikai együttműködés és a Három Tenger Kezdeményezés keretében tervezett közép- és kelet-európai infrastrukturális fejlesztések mellett az Egyesült Államok lengyelországi katonai jelenlétének növelése is.

Utalva Trump hétfői bejelentésére, amely szerint Washington 34,5 ezerről 25 ezerre csökkenti a Németországban állomásoztatott katonák számát, Szczerski hangsúlyozta: Varsó kiáll azért, hogy “a németországi létszámcsökkentés ne az európai létszámcsökkentést jelentse”.

Egyúttal – a lengyel miniszterelnök és a külügyminiszter korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan – Szczerski “teljesen önálló témának”, a német-amerikai kapcsolatok kérdésének nevezte a Németországra vonatkozó amerikai döntést, amely azonban – mint a kabinetfőnök mondta — “jelentéssel bír az egész NATO számára”.

A német védelmi miniszter helyteleníti a Németországban állomásoztatott amerikai katonák csökkentését, és nem tartja megfelelőnek a döntés indoklását. A NATO “nem kereskedelmi szervezet, a biztonság pedig nem árucikk” – fogalmazott Annegret Kramp-Karrenbauer. A tárcavezető Trump minapi nyilatkozatára utalt, amelyben az amerikai elnök kifejtette, hogy azért rendelkezett a Németországban állomásoztatott amerikai csapatok egy részének kivonásáról, mert úgy véli, Németország a kereskedelem területén nem igazságos az Egyesült Államokkal, és nem teljesíti a szerinte a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összeget jelentő hozzájárulási kötelezettségét a NATO-ban. Hozzátette, hogy a NATO a szolidaritásra és a bizalomra épülő szövetség, a Németországban és Európában máshol állomásoztatott amerikai katonák pedig “a biztonság garanciáját jelentik a NATO-ban mindenkinek”, így az Egyesült Államoknak is.

A TEK szerdán tudatta: a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztálya a TEK segítségét kérte egy gyanúsított elfogásához, mert okkal volt feltételezhető, hogy lőfegyvere van. Az intézkedés közben azonban a férfi – minden előjel nélkül – eszméletét vesztette.

A rendőrség közlése szerint a TEK műveleti egységének mentőtisztje azonnal megkezdte az ellátását, majd újraélesztését, a szakma szabályai szerint defibrillátorral is. A mentőtiszt segítségére voltak a műveleti egység sürgősségi egészségügyi ellátásra kiképzett tagjai, illetve néhány percen belül a helyszínre érkezett az Országos Mentőszolgálat egyik mentőegysége. A gyors és szakszerű beavatkozás ellenére azonban a férfi meghalt.

A TEK közölte, hogy a gyanúsított a rendőri intézkedésnek nem állt ellen, és a gyanúsított a rendőrökkel szemben nem lépett fel támadólag. Kiemelték: a gyanúsítottra a rendőrök nem lőttek rá. A rendőrség közlése szerint a gyanúsítottnál nem volt lőfegyver. Hozzátették: az intézkedés közben elhunyt férfi halálának okát igazságügyi szakértők állapítják meg.

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy egy ügyészük személyesen vizsgálódott a helyszínen a haláleset ügyében. Az eddigi adatok alapján azt állapították meg, hogy a halál oka egyértelmű, az ügyben rendőri mulasztás nem történt, tehát nem merült fel olyan tény vagy körülmény, amely ügyészségi eljárás megindítását indokolná – írta.

“Az amerikai biztonsági segítségnyújtás és az Ukrajnával folytatott együttműködés a koronavírus-járvány közepette is folytatódik. Tegnap az Egyesült Államok nagykövetségének katonai együttműködési irodája több mint hatvanmillió dollár értékű felszerelést – ezek között rádiótelefonokat, lőszereket és Javelin típusú páncéltörő rakétákat – kapott, hogy adja át az ukrán partnereknek. Az Egyesült Államok határozottan Ukrajna mellett áll szuverenitásának és területi integritásának támogatásával az orosz agresszióval szemben” – idézett a Jevropejszka Pravda hírportál a külképviselet hivatalos Facebook-oldalán közzétett közleményből.

Október elején az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok Javelin típusú rakétákat adjon el Ukrajnának 39 millió dollár értékben. A szerződés százötven rakéta és a hozzájuk kapcsolódó felszerelés értékesítését irányozta elő – emlékeztetett az ukrán hírportál.

A Jevropejszka Pravda kiemelte, hogy a Javelin az amerikai szárazföldi erők és a tengerészgyalogság leghatékonyabb páncéltörő fegyverre. Fő előnye, hogy lehetővé teszi a katonáknak a gyors mozgást, mivel a rakéta a kilövés után önállóan a cél felé irányul. A hírportál hozzáfűzte, hogy ez a második ilyen típusú felszerelésszállítmány, amelyet Ukrajna az Egyesült Államoktól kap, mióta 2014-ben kirobbant a katonai konfliktus a Donyec-medencében.

Ukrajnának 2018-ban hagyta jóvá az amerikai védelmi minisztérium 210 Javelin páncéltörő rakéta és 37 indítóegység szállítását. Az a szállítmány mintegy 47 millió dollárba került, a fegyverek megérkezését Petro Porosenko akkori államfő 2018. május 1-jén jelentette be.

Ibolya Tibor ismertette: a gyanú lényege szerint egy kisebbségi állami tulajdonban lévő pénzintézet hitelkihelyezései kapcsán jött létre a bűnszervezet, amelyben a pénzintézet közvetett többségi tulajdonosa és felesége töltött be vezető szerepet. A bűnszervezet a hiteleket kihelyezte abban az esetben is, ha egyébként a hitelt igénylő gazdasági társaság hitelhez nem juthatott volna. A hitelhez jutó gazdasági társaságok a felvett összegek döntő hányadát rövid időn belül különböző gazdasági társaságok közbeiktatásával előre meghatározott módon átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek.

A hitelt felvett gazdasági társaságok a hiteleket nem fizették vissza, a hitelekből végül a pénzintézet közvetett tulajdonosának cége gazdagodott. A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány meghaladja a hatmilliárd forintot.

Az ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozó ügyészei az ügyészség által 2019 decemberében hatáskörbe vont nyomozás keretében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendőreinek segítségével egy nagyszabású, húsz helyszínt érintő és százkilencven embert mozgósító akcióban kutatásokat tartottak és elfogásokat hajtottak végre. Ennek során a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le. A nyomozó ügyészek tizenkilenc embert hallgattak ki gyanúsítottként és kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek.

A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben szerdán két férfi és egy nő letartóztatását indítványozta az ügyészség, és további öt férfi és egy nő bűnügyi felügyelet alá helyezését kérték. Erről a Fővárosi Törvényszék nyomozási bírája csütörtökön dönt.