Biztonságpolitika

A tárca abból az alkalomból nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy csütörtöki – a minszki védelmi minisztérium által megerősített – sajtóértesülések szerint a Wagner-csoport a fehérorosz hadsereggel együtt a lengyel határ szomszédságában fekvő Breszt városa melletti terepen gyakorlatozik.

A határ biztonságos, Lengyelország folyamatosan figyeli a keleti határszakaszon fennálló helyzetet – húzta alá a tárca. „Különféle forgatókönyvek megvalósítására készülünk, a helyzet alakulásától függően” – tették hozzá.

Felidézték: Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke, aki a biztonsági ügyek felügyeletéért is felelős, valamint Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter korábban is figyelmeztetett arra, hogy a Wagner-csoportot felhasználhatják a lengyel-fehérorosz határ destabilizálására.

A lehetséges fenyegetések megelőzése végett már korábban megerősítették a határőrség és a lengyel hadsereg együttműködését – emlékeztettek a közleményben. Utaltak arra a műveletre is, amelynek keretében július elején további több mint ezer lengyel katonát és mintegy 200 katonai járművet csoportosítottak át az ország keleti részébe.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP-nak nyilatkozva komolynak nevezte a lengyel keleti határ szomszédságában fennálló helyzetet. Felidézte: Fehéroroszország „már korábban ostromolta a lengyel határt”, felhasználva az illegális bevándorlók szervezett csoportjait. A diplomata nem zárta ki hasonló, „különféle katonai vagy félkatonai szervezetek bevetésével is történő” támadások lehetőségét.

The post Lengyelország több forgatókönyvre készül a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenléte kapcsán appeared first on .

A Csehországban felhasznált földgáz az idei első hat hónapban Németországon keresztül érkezett az országba. Az orosz gázt norvég földgázzal, valamint a hollandiai és a belgiumi LNG terminálokból származó cseppfolyósított földgázzal helyettesítették.

„A hollandiai LNG terminálok kapacitása az éves cseh földgázfogyasztás mintegy 40 százalékát képes fedezni. A cseppfolyósított földgáz tehát nagyon fontos szerepet játszik Csehország energiabiztonságának megteremtésében” – mondta a miniszter újságíróknak.

Síkelának meggyőződése, hogy a cseheknek folytatniuk kell a tárgyalásokat a még nagyobb LNG terminál-kapacitás beszerzésében. Az ügyben már folynak a tárgyalások Németországgal, amely új LNG terminálokat épít.

A minisztérium kimutatása szerint a csehországi tárolókban jelenleg 3,04 milliárd köbméternyi földgáz van, ami 88 százalékos feltöltöttség. Tavaly ilyenkor a gáztárolókban 2,6 milliárd köbméter, míg a korábbi években átlagban 2,47 milliárd köbméter földgáz volt.

A földgáztartalékok rekordszintje részben annak következménye, hogy Csehországban az utóbbi időben csökkent a fogyasztás. Az idei első félévben a csehek 3,96 milliárd köbméter földgázt használtak el, 12 százalékkal kevesebbet mint egy éve. A korábbi évekhez viszonyítva a csökkenés átlagban 20 százalékos – mutatott rá a cseh miniszter.

The post Csehország idén még nem importált orosz földgázt appeared first on .

A szankciókat, amelyeket először 2014-ben vezettek be válaszul Oroszországnak az ukrajnai helyzetet destabilizáló intézkedéseire, 2022 februárjától jelentősen kibővítették, válaszlépésként Moszkva Ukrajnával szembeni „indokolatlan” katonai agressziójára.

A meghosszabbított gazdasági szankciók a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára és a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak. Az intézkedések kiterjednek továbbá a tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy szállításának tilalmára, több orosz bank SWIFT-rendszerből való kizárására, valamint több, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére.

Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megerősítsék az EU képességét a szankciók kijátszása elleni fellépésre.

The post Az EU hat hónappal meghosszabbította az Oroszországgal szembeni szankciókat appeared first on .

Emlékeztetett, hogy a NATO már évek óta jelen van a térségben az ENSZ támogatta békefenntartó KFOR-missziójával, amely pártatlan tevékenységet végez. A haderő megerősítésére egyebek között azért volt szükség, mert májusban megtámadták egyes egységeiket. Stoltenberg a feszültségek csökkentésére, továbbá arra szólította fel a feleket, hogy tartózkodjanak az eszkalációhoz vezető cselekedetektől és nyilatkozatoktól.

„Határozottan úgy véljük, hogy az egyetlen előremutató út a párbeszéd, az Európai Unió által közvetített párbeszéd, amelyet a NATO határozottan támogat” – jelentette ki Stoltenberg, reményének adva hangot, hogy Szerbia ebben konstruktív módon részt vesz majd.

Aleksander Vucic beszédében aggodalmát fejezte ki az észak-koszovói helyzet miatt, rámutatva, hogy Szerbia számára a kérdés immáron nem politikai, hanem biztonsági üggyé vált. Mint mondta, a májusi incidens – véleménye szerint – a pristinai hatóságok felelőtlen hozzáállása miatt történt. Aggályát fejezte ki amiatt is, hogy az ügyben nem folyik érdemi nyomozás, miközben „megalapozatlan és önkényes letartóztatások történtek szerbek ellen”.

Hangsúlyozta, hogy Szerbia jó kapcsolatot tart fent a KFOR-csapatokkal, de felhívta a figyelmet arra, hogy a hadtestnek gondoskodnia kellene a helyi szerbek biztonságáról is. Vucic arról biztosított mindenkit, hogy kormánya szeretné fenntartani a békét és a stabilitást, továbbá a felelősségteljes – bizalmon és őszinteségen alapuló – kapcsolatát a NATO-val.

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira is rátámadtak.

The post Stoltenberg: a NATO mintegy 500 katonával megnövelte jelenlétét Észak-Koszovóban appeared first on .

„Tudjuk, hogy az utóbbi időben Wagner-zsoldosok érkeznek Fehéroroszország területére. Most (…) olyan feltételeket teremtünk, hogy Ukrajna államhatára teljesen átjárhatatlan legyen az ellenséges erők számára” – fogalmazott a parancsnok. Kifejtette, hogy egyebek mellett a csernyihivi régióban az ukrán hadsereg kiásott már több mint negyven kilométer hosszú árkot harckocsik behatolásának megakadályozására. Emellett több mint harmincezer, különböző típusú aknacsapdát alakítottak ki a határ mentén.

Egy fehérorosz megfigyelőcsoport szerint a napokban a Wagner-zsoldosoknak már a hatodik, 100-120 katonai járműből álló hadoszlopa érkezett meg Fehéroroszországba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 30-án rendelte el Ukrajna északi határának megerősítését, miután a Wagner tagjai – kudarcba fulladt oroszországi lázadásuk után – a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországban kezdtek tömegesen megjelenni – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

The post Orosz agresszió: Ukrajna megerősíti a fehérorosz határt a Wagner-zsoldosok miatt appeared first on .

A főügyészség azt közölte, hogy a pár 2018-ban elhatározta, idős vagy szellemileg leépült, de ingatlannal és más vagyonnal rendelkező férfiak pénzét fogja megszerezni, úgy, hogy a nő elhiteti a férfiakkal: egyedülálló és beléjük szeretett. A nő egy sértettet magához költöztetett fóti házába, a férfi elkövetőt pedig testvéreként mutatta be. A közös élet ígéretével megtévesztett sértettel eladatták házát, majd a pénzt felélték, miközben a férfit saját házuk melléképületébe költöztették.

Miután a pénzt megszerezték, már nem törődtek a sértettel, sőt havi bevételeit is elvették, valamint a ház körüli munkák elvégzésére kényszerítették. A sértett férfi végül az elkövetők melléképületében lakva halt meg betegség miatt. Ezt követően – 2019-ben – egy mentálisan visszamaradt férfival jártak el hasonló módon, tőle szintén egy budapesti lakást csaltak ki. A női elkövető hozzá is ment feleségül, és a pár időközben született gyermekének apjaként is őt jegyeztették be.

A sértettet az elkövetők házicselédként tartották, és még a nyugdíját is elvették. Ezen túl vevőként használták fel gépkocsi adásvételi szerződések megkötésekor azért, hogy ismerőseiknek ne kelljen átírási illetéket fizetniük. Emiatt a sértett ellen szabálysértési eljárás is indult – tették hozzá. Az elkövetők több mint 27 millió forint kárt okoztak a sértetteknek.

Az ügyben a Pest Vármegyei Főügyészség minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette, több rendbeli csalás és közokirat-hamisítás bűntette, valamint hamis vád vétsége miatt emelt vádat az elkövetőkkel szemben – áll a közleményben.

The post Vádat emelt egy pár ellen, amely elesett embereket forgatott ki vagyonából appeared first on .

A DBR munkatársai tavaly júliusban fejezték be az előzetes nyomozást ennek a büntetőeljárásban. A védelem az előzetes vizsgálat anyagaiba betekintést kapott.

A vizsgálat során megállapították, hogy 2010 szeptember-októberében Janukovics és Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese alkotmányellenesen visszaállította Ukrajna egy korábbi, 1996-os alkotmányát, ami az államfő hatalmának jogosulatlan megnövekedéséhez vezetett. Az eredeti alkotmány 1996. június 28-án lépett életbe, öt évvel az ország függetlenné válása után. Az alaptörvényt azóta többször módosították. 2004-ben, a „narancsos forradalom” idején a Leonyid Kucsma akkori elnök és Janukovics államfőjelölt mögött álló politikai erők követelésére a parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette az elnöki jogköröket a parlament javára, ily módon korlátozva a Janukovicsot végül a választásokon legyőző Viktor Juscsenko elnök hatalmát. 2010-ben viszont – azután, hogy Janukovics megnyerte az elnökválasztást – az alkotmánymódosítást eltörölték, és az államfő visszakapta korábbi erős befolyását.

Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben visszaállították a 2004-es alkotmányt, és jelenleg is ez van érvényben. Ezzel ismét visszatért Ukrajna a parlamenti-elnöki modellhez, amely kevesebb jogkört biztosít az államfőnek, mint az 1996-os eredeti alaptörvény.

Azután, hogy Janukovics elmenekült Ukrajnából, az ukrán hatóságok összesen tíz büntetőeljárást indítottak ellene, egyebek mellett két elnöki rezidencia illegális lefoglalása, a Majdan-tüntetések közepette elfogadott, a gyülekezési jogot sértő törvények szavazási eredményének meghamisítása, tüntetők elleni erőszak és számos súlyos gazdasági bűncselekmény miatt, például könyvek szerzői jogdíjának álcázott kenőpénz ügyében- emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

2019. január 24-én az illetékes kijevi kerületi bíróság bűnösnek találta Janukovicsot hazaárulás vádjában – ezt a bűnt az orosz csapatok Ukrajnába hívásával követte el a Krím félsziget 2014-es Oroszország általi önkényes elfoglalásakor -, és 13 év börtönbüntetésre ítélte.

A DBR mostani tájékoztatása szerint tekintettel arra, hogy a volt tisztségviselők bujkálnak a nyomozó hatóságok és a bíróság elől, a főügyészség az ukrán büntető törvénykönyv alapján távollétükben folytatta le az eljárást ellenük.

The post Vádat emeltek Viktor Janukovics volt ukrán elnök ellen jogellenes hatalomátvétel miatt appeared first on .

Az MI6 – hivatalos nevén Secret Intelligence Service (SIS) – által ismertetett prágai beszédében Moore kijelentette: már 1968-ban, a Varsói Szerződés csehszlovákiai katonai beavatkozásának idején is sok orosz felismerte a történtek morális abszurditását, és nem kívántak a történelem rossz oldalára kerülni.

Moore szerint ma is sok orosz csendben, de elborzadva figyeli, ahogy az orosz fegyveres erők ukrán városokat égetnek porig, ártatlan családokat űznek el otthonaikból és ezrével rabolnak el gyerekeket. Ők a szívük mélyén tudják, hogy Putyin csalárd indokokra, hagymázas hazugságokra és fantazmagóriákra hivatkozva indított támadást egy szláv rokonnemzet ellen – fogalmazott az MI6 vezetője.

Moore szerint az Ukrajna elleni invázió tervének egyik kidolgozója, Jevgenyij Prigozsin – a Wagner katonai magánvállalkozás vezetője – leplezte le mindezt egyetlen mondattal, amikor kijelentette: a háború egyrészt azért kellett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hősi kitüntetést kaphasson, másrészt az Oroszországot uraló oligarcháknak is szüksége volt erre a háborúra. Az MI6 vezetője szerint a Prigozsin-féle lázadási kísérlet is megmutatta „a Putyin által vezetett instabil autokrácia megállíthatatlan rothadását”.

Ebben a környezetben sok orosz küszködik ugyanazokkal a dilemmákkal és lelkiismereti feszültségekkel, amelyekkel 1968-ban elődeik is szembesültek. „Arra biztatom őket, hogy tegyék meg, amit mások az elmúlt 18 hónapban már megtettek, vagyis csatlakozzanak hozzánk” – mondta a brit külső hírszerzés főnöke.

Moore nem részletezte, hogy az ukrajnai háború kezdete óta hány orosz csatlakozott az SIS-hez, de kijelentette, hogy a szolgálat ajtaja „mindig nyitva áll”. Ha felajánlják segítségüket, azt az MI6 azzal a diszkrécióval és professzionalizmussal kezeli, amelyről a szolgálat eddig is híres volt. Moore szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapban nagyobb területet szabadítottak fel, mint amekkorát Oroszország az utóbbi egy évben elfoglalt. Ez az a pillanat, amikor az eddigieknél is fontosabb, hogy Ukrajna barátai folytassák a Kijevnek nyújtott támogatást – tette hozzá az MI6 vezetője.

Moore szerint ugyanakkor egyes országok odáig süllyedtek, hogy az agresszor bűnrészesévé váltak. Kiemelte Iránt, amely „az ukrán városokat válogatás nélkül pusztító öngyilkos drónokkal” látja el Moszkvát. Ez még a teheráni rezsim legmagasabb köreiben is belső vitákat szít, és ez helyénvaló is, hiszen ilyen döntést nem lehet jó lelkiismerettel meghozni – fogalmazott az MI6 igazgatója. Moore hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szolgálat nem Oroszországra, hanem Kínára összpontosítja figyelmét a legerőteljesebben.

The post A britek együttműködésre biztatják a háborúból kiábrándult oroszokat appeared first on .

A taszári Égi Huszárok angliai bemutatójának 30. évfordulóján, Simon Csilla írása után Horváth Tibor főtörzsőrmester visszaemlékezése következik, aki az 5822-es oldalszámú MiG-21bisz sárkány-hajtómű mechanikusaként a kiutazó műszaki csapat tagja volt. Írása, amelyet még 2012 áprilisában vetett papírra, egy repülőműszaki szemével mutatja be a fairfordi hétvége és azt megelőző felkészülés eseményeit.

„Amiről most írni fogok, már húsz éve történt, így engedjék meg, hogy a tévedés jogát fenntartsam. Az írásom nem tartalmaz minden olyan eseményt, ami akkor történt, mert vagy nem voltam a tanúja vagy nem velem történt.

Az angliai felkérés hivatalos elfogadása után a mérnök-műszaki szolgálat kijelölte a feladatot végrehajtó repülőműszaki állományt, és ezzel elkezdődött a felkészülés. A repülőműszaki állomány ilyen szintű feladatot addig még nem kapott, ezen a téren nem volt tapasztalata. Mivel a kötelék négy gépéből kettőt az I. század, a másik kettőt a II. század adta, az tűnt igazságosnak, hogy a két műszaki század közösen adja a kiszolgáló személyzetet is. A csapat tagjai Czövek László EMO mérnök, Nyers József fegyver mérnök, Kovács Dezső, az I. Repülőműszaki Század parancsnoka, Kincs János a II. Repülőműszaki Század parancsnoka, Németh Csaba sárkány-hajtómű mechanikus, Horváth Tibor sárkány-hajtómű mechanikus, Csokán György sárkány-hajtómű mechanikus, Molnár Gábor EMO technikus, Simon Miklós EMO mechanikus, Vasvári Géza rádió technikus és Kiss Ferenc rádió mechanikus voltak.

[...] Bővebben!

Országszerte sok ezren demonstráltak, legkevesebb 52 tüntetőt őrizetbe vettek. Kormányellenes tüntetők százai gyalogmenetet indítottak este Tel-Avivból Jeruzsálembe, hogy nyomást gyakoroljanak a törvényhozókra annak a jogszabálynak a jövő héten várható megszavazása előtt, amely megsemmisíti a kormány feletti bírósági felügyelet központi elemét.

Több százan az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetsége előtt demonstráltak, Jichák Hercog államelnök Joe Biden amerikai elnökkel tartott washingtoni találkozója előtt, és akadályozták a nagykövetség előtti főút forgalmát.

„Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek le kell állítania az igazságügyi reformtörvényt, és széles körű konszenzust kell kialakítania” – mondta az amerikai elnök szerdán Thomas Friedmannak, a New York Times szerzőjének az izraeli kormányfőhöz címzett „világos és közvetlen üzenetében”.

Friedman szerint Biden „mélyen aggódik Izrael stabilitásáért és jövőjéért”, és arra figyelmeztette Netanjahut, hogy ha az igazságszolgáltatási reformot nem széles körű konszenzussal fogadják el, akkor „törést fog előidézni az izraeli demokráciában és annak az amerikai demokráciával ápolt kapcsolatában, amit talán soha nem lehet helyrehozni”.

The post Izraelben főutakat, vasútállomásokat zártak le a „nemzeti tiltakozás napján” appeared first on .

A határozat szerint a kormány két év alatt tervezi újjáépíteni a Herszon megyei vízerőművet – közölte az Ukrajinszka Pravda. Smihal szavai szerint az első ütemben minden építményt megterveznek, és előkészítik a helyreállításhoz szükséges alapot. A második szakasz csak azután kezdődik, hogy az ukrán erők visszafoglalják az orosz csapatoktól azt a területet, ahol az erőmű áll. Ez tartalmazza ugyanis a tényleges építési munkálatokat. A projektet a gazdasági minisztérium koordinálja, a megrendelő az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat lesz.

Az ukrán agrárminisztérium korábbi közlése szerint az erőmű tényleges helyreállítása több évig eltarthat, ugyanis csak ahhoz 2-3 év kell, hogy feltöltsék a víztározót, és a vízszint elérje a gátat. Ezt követően még időre lesz szükség az 1970-1990-es években épült csatornák és öntözőrendszerek javítására és helyreállítására. A vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenerho állami vállalat becslése szerint pedig maga az építkezés legalább öt évig eltart, mivel egy teljes vízi komplexumról van szó.

The post Az ukrán kormány két év alatt újjá akarja építeni a kahovkai vízerőművet appeared first on .

Az újság cikke szerint szüleikhez hasonlóan a nyugat-szudáni fiatalok mostani nemzedéke – halott családtagjaikat hátrahagyva – ismét fejvesztve menekülni kényszerül Dárfúr régió városaiból, amelyeket összehangolt támadássorozatban a földig rombolnak és felperzselnek. A cikkben menekülteket idéznek, akik szerint az arab félkatonai csoportok azért támadják őket, mert a maszalit etnikai kisebbséghez tartoznak. A túlélő szemtanúk szerint egyes maszalit férfiakat és fiúkat a helyszínen agyonlőttek, miután bevallották származásukat, akiknek pedig sikerült elmenekülniük, azok talán már sohasem térhetnek haza.

A szomszédos Csádban, a határ menti Adre kisvárosban és más települések túlzsúfolt menekülttáboraiban több mint két tucat túlélővel készült interjú alapján az amerikai újság számára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy Dárfúrban újabb etnikai tisztogatási hullám zajlik. A Washington Post szerint a térségben megnőtt a célzott gyilkosságok és üldöztetések száma 2019 óta, amit a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok által irányított Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű szudáni arab félkatonai szervezet számlájára írnak.

A vérontás drámaian felerősödött, miután április 15-én harcok törtek ki Szudánban az Abdel Fattáh al-Burhán ideiglenes államfő vezette kormányhadsereg és a vele szemben álló RSF tagjai között a politikai hatalomért. A túlélők beszámolói szerint az RSF fegyveresei napokon belül mészárlásba kezdtek a túlnyomórészt maszalitok által lakott Nyugat-Dárfúrban, és több száz szudáni vesztette életét a térségben. Több mint 2,2 millió ember vált belső menekültté, további 700 ezer pedig Csádba és más szomszédos országokba menekült az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) adatai szerint.

Nathaniel Raymond, a Yale Egyetem közegészségügyi karán működő humanitárius kutatóközpont igazgatója szerint egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az RSF által Szudánban végrehajtott támadások az emberiesség elleni bűncselekményeket jelenthetnek, és „senki sem állítja meg őket”.

„Nagyon kevesen kerülnek ki élve a támadásokból”, de a műholdfelvételek szerint egész városrészeket és falvakat perzseltek fel az elmúlt hetekben, láthatóan abból a célból, hogy végleg elüldözzék a lakosságot – tette hozzá a kutatóközpont igazgatója, amely rendszeresen küld elemzéseket az amerikai külügyminisztérium szudáni konfliktust monitorozó programja részére (SCOP).

Az ENSZ emberi jogi hivatala múlt heti közleményében azt írta, hogy hiteles információk szerint június közepén az RSF tagjainak parancsára 87 embert – köztük maszalitokat – temettek tömegsírokba a szudáni El-Geneina közelében. Az áldozatok között nők és gyerekek is voltak az ENSZ hivatala szerint.

A 2003-as dárfúri népirtást Omár el-Basír egykori szudáni elnök uralma alatt követték el, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) később megvádolt a tömeggyilkosságok elrendelésével. Omár el-Basír 2019-ben távozott a hatalomból, és ezután ideiglenes katonai-polgári kormányzat jött létre, amelynek uralmát az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette hadsereg és egykori helyettese, Dagalo tábornok döntötte meg. Amikor instabil kormányzatuk áprilisban összeomlott, a Kartúmban kitört fegyveres harcok gyorsan átterjedtek Dárfúrra is.

The post Egyre nő az esélye egy újabb dárfúri népirtásnak appeared first on .

A Hegyi-Karabah konfliktus a leghosszabb ideje húzódó konfliktus a posztszovjet térségben. Az örmény többségű régió, a Hegyi-Karabah – vagy örményül Arcah-i – Köztársaság egy el nem ismert szakadár állam a Kaukázusban, amelyre mind az örmények, mind az azeriek igényt tartanak.

Az azeri és örmény fél közötti fegyveres konfliktus kisebb-nagyobb intenzitással 1991 óta tart, kétszer tört ki háború a régióban, amely mindkét alkalommal tűzszüneti megállapodással zárult az Oroszországi Föderáció közvetítésével.

A két fél közötti konfliktusban szignifikáns szerepet játszott Oroszország, aki mediátorként lépett fel a kaukázusi országok között. 2022. február 24-én elindított Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet az orosz prioritások és kapacitások újragondolásával járt együtt, amely jelentős hatással volt a Kaukázus déli részén fennálló status quo-ra is.

A konfliktus története:

A Szovjet Szocialista Köztársaságon belül, a Kis-Kaukázusban – az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságban – található régió a szuperhatalom fennállása alatt autonóm státusszal rendelkezett, amely hozzájárult az etnikai feszültségek mérsékléséhez. A Szovjetunió felbomlásával kapcsolatos prognózisokkal párhuzamosan kezdődött el a konfliktus kiéleződése. 1988-ban az Arcah-i Köztársaságban sikeres népszavazást tartottak az Örmény Szovjet Szocialista Köztársasággal való egyesülésről, amit az azeriek illegitimnek minősítettek. A népszavazást fegyveres összetűzések követték az azeriek és az örmények között, amely pogromba torkollott. Az események több száz örmény emigrációját eredményezték.

1991-ben a Hegyi-Karabah területi autonómiáját a bakui parlament visszavonta, amelyre válaszul a régióban élő örmények kinyilvánították a függetlenségi szándékukat. A függetlenség deklarálása 1992 és 1994 között tartó háborúhoz vezetett. A háború közel 30 000 életet követelte. A hegyi-karabahi háborúnak az 1994-es orosz közvetítéssel megszületett tűzszüneti megállapodás – biskeki protokoll – vetett véget. A megállapodás keretében a terület Azerbajdzsán része maradt.

A biskeki protokoll aláírását követő időszak sem telt el összetűzések nélkül, a dróntámadások és a fegyveres összecsapások folyamatossá váltak a terület határvonalán. Nagyobb összetűzésre egészen 2016 nyaráig nem került sor, amikor négynapos intenzív fegyveres harcok dúltak a régióban, amely a 2020-as hegyi-karabahi háború egyfajta “prelude”-jaként értelmezhető.

2020. szeptember 27-én tört ki a második hegyi-karabahi háború, ami azeri győzelemmel ért véget. Baku fegyveres erői a háború során nem tudták visszafoglalni az összes örmények által ellenőrzött területet, azonban a november 9-én aláírt fegyverszüneti megállapodás rendelkezett arról, hogy az örményeknek át kell adniuk a Karabah környéki területeket – Ağdami járás, Kalbajar járás és Laçıni járás – az azeriak részére. A megállapodás deklarálta még, hogy a régióban orosz békefenntartók szavatolják a békét, és biztosítják a Karabahot Örményországgal összekötő Laçıni-folyósót. A fegyverszüneti egyezmény rendelkezett még egy tranzitfolyósó nyitásáról (Zangezur-korridor), amely Örményország déli részét kötné össze Azerbajdzsánnal.

Az Oroszországi Föderáció közreműködésével létrejött hathetes háborút lezáró tűzszüneti megállapodás november 10-én lépett hatályba. A második karabahi háború során több mint 7000 katona és 170 civil vesztett életét, ezzel az elmúlt évtizedek során legtöbb áldozattal járó háborúvá vált a régióban.

A második hegyi-karabahi háború után:

A 2020-as második karabahi háború Azerbajdzsán győzelmével zárult. Baku a katonai sikereket követően sem mondott le politikai céljai érvénybe juttatásáról. Azon év novemberében aláírt tűzszüneti megállapodást követően, Baku a katonai sikerek kézzelfogható politikai sikerekké való konvertálását tűzte ki célul. Azerbajdzsán az örmény fegyverek Karabahból történő kivonását, és Zangezur-korridor tényleges megnyitását, – mint a megkötött egyezmény két beteljesületlen pontját – szerette volna megvalósítani.

A második karabahi háborút lezáró tűzszüneti megállapodást követően 2021-ben Vlagyimir Putyin mediációjával Nikol Pasinján és Ilham Aliyev között megkezdődtek a tárgyalások, ezzel a békeszerződés előkészítése. A két fél közötti egyeztetés egyik kézzelfogható eredménye volt a Baku által benyújtott öt pontból álló javaslat a konfliktus rendezéséről. Az előterjesztésre válaszul Jereván hatpontból álló kezdeményezést nyújtott be, amely az arcahi területén élő örmények emberi jogainak védelmét és a terület státuszának rendezését emelte ki. 2022 augusztusában az uniós közvetítéssel létrejött brüsszeli magasszintű tárgyalást követően már kezdett kirajzolódni egy békeszerződés reális esélye, azonban ennek a reménynek a szeptemberi eszkaláció vetett véget.

Az orosz-ukrán háború hatásai:

A régióban a 2020. novemberi tűzszüneti megállapodás óta orosz békefenntartók szavatolják a békét, azonban a tavaly februárban megindított orosz katonai agresszió következtében csökkent Moszkva befolyása, amely a konfliktus ismételt fellángolásához vezetett.

Az Ukrajna elleni támadás óta Azerbajdzsán három nagyobb eszkalációt idézett elő a régióban és az azeri-örmény határnál. Baku többször megszakította az örmény többségű hegyi-karabahba a földgázszállítást, ezzel komoly fennakadásokat okozva a térségben.

A konfliktus egyik forrópontja a 2022. december 12-én kezdődő blokád volt a Laçıni/Lacsin-folyosónál. Magukat “környezetvédelmi aktivisták” -nak valló azeriek lezárták a folyósót a hegyi-karabahi illegális örmény bányászat elleni tiltakozásra hivatkozva. A Lacsin-folyósó az egyetlen szárazföldi szállítási útvonal Örményország és a Hegyi-Karabah között. Az azeri „környezetvédők” azzal, hogy elbarikádozták a folyosót, gátolják a terület lakosságának ellátását. 2020. november 9-én megkötött megállapodás szerint orosz békefenntartóknak kéne őrizni a folyósót, azonban ez nem valósul meg.

A fennálló status quo megőrzésében és  a régió egyfajta stabilitásában mindig is kulcsszerepet töltött be Oroszország, aki tulajdonképpen objektív, semleges őrként próbált ellensúlyozni az azeri és örmény fél között.

Az Ukrajna ellen indított orosz offenzívával párhuzamosan a moszkvai vezetésnek szükségessé vált prioritásainak újragondolása és kapacitásának csökkentése, ezáltal az orosz békefenntartói tevékenység intenzitása is mérsékelődött, amely jelentősen hozzájárul a hegyi-karabahi konfliktus kiújulásához.

A csökkentett orosz figyelem és beavatkozás hiányában közrejátszhat még a tény, hogy az Oroszországi Föderáció egyre inkább Azerbajdzsán és Törökország felé fordul, a nyugati szankciók enyhítésének érdekében. Ankara mindig is vezető kereskedelmi partnere volt Moszkvának. Azerbajdzsán szintén kiemelkedő szerepet játszik az orosz kereskedelemben, főleg mivel részese a Nemzetközi észak-dél közlekedési folyosó (INSTC) projektnek, amely összeköti Oroszországot és Indiát, Azerbajdzsán és Irán területén keresztül. A folyosó 2022. február 24-e óta egyre fontosabbá vált a Kremlnek, amelynek fő célja, hogy diverzifikálja kereskedelmi kapcsolatait, ennek érdekében pedig a Nemzetközi észak-dél közlekedési folyosó fejlesztéséről szóló nyilatkozatot írtak alá a projekt résztvevői Bakuban, nem sokkal a szeptemberi Örményország ellen elkövetett támadások előtt. Ez a fajta stratégiai fordulás Azerbajdzsán és Törökország felé megnehezíti Moszkva számára, hogy „semleges őr” szerepében tűnjön fel a régióban.

A Nyugat erősödő szerepe a konfliktusban:

A régióban eddig kevés befolyással rendelkező Európai Unió és az Egyesült Államok igyekszik felvenni a mediátor szerepét az azeri-örmény konfliktusban. Annak ellenére, hogy Moszkva volt az eddigi egyetlen közvetítő, és ezt orosz-ukrán háború előtt fent is kívánta tartani.

Az Európai Unió igyekszik független közvetítőként segíteni a konfliktus további eszkalációjának elkerülését. Igyekszik támogatni Örményországot, kihasználva és előnyére fordítva az orosz passzivitás miatt kialakult csalódottságat.  Jereván tagja az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSzSz), és területén az Oroszországi Föderáció két katonai bázissal is rendelkezik, Gyumriban és Erebuniban. Ugyanakkor az unió számára az azeri gáz fontos alternatívájaként szolgál az orosz földgáznak, amelynek értelmében Baku kulcsszerepet tölt be az orosz gáz függőségről való levállást során. 2022 júliusában az Európai Unió és Azerbajdzsán megállapodást írt alá az energetikai együttműködésükről.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel közvetítésével a szeptemberi eszkalációt követően számos tárgyalások mentek végbe az azeri és örmény vezetők között. Az Európai Parlament az EU és Örményország közötti kapcsolatokról szóló 2023. március 15-ei állásfoglalásában elítélte a 2022 szeptemberében azeri erők által örmények ellen elkövetett erőszakot és az emberi jogok megsértését. Az Európai Unió 2023. február 20-án elindította polgári misszióját Örményországban. A szeptemberi összetűzéseket követően a helyzet stabilizálásnak érdekében az EU a grúziai megfigyelő missziójából (EUMM Grúzia) ideiglenes 40 katonai megfigyelőt helyezett át a Hegyi-Karabah területére. A létrehozott fegyvertelen civil megfigyelő misszió lezárását követően hozták létre az új polgári missziót januárban.

A komoly kétségek vannak a Nyugat azeri-örmény szerepvállalásával és a diplomáciai törekvéseikkel kapcsolatban. Mind az EU, mind az USA részéről látszik egy komolyabb elköteleződés a régió stabilizálása mellett, azonban mindez nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy megkezdődjenek a béketárgyalások a felek között.

Abban az esetben, ha a Nyugat tényleg fel akarja venni a stabilizátor szerepét a Hegyi-Karabah konfliktusban, jóval többet kell tennie annál, hogy helyszínt biztosít és leülteti az azeri és örmény vezetőket. A közvetlen párbeszéd fontosságának hangsúlyozása a felek közötti hatalmi egyenlőtlenségek miatt aligha vezethet nem kikényszerített megállapodáshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy egy olyan békemegállapodás aláírása, amely nem oldja meg a fő problémát, az nem garantálja a békét a régióban. A Nyugatnak jobban hozzá kell járulnia a tárgyalási folyamatokhoz és a fennálló problémák legyőzéséhez.

Oroszország csökkentett figyelmével, de szintúgy folytatódnak a béketárgyalások. Moszkvának még mindig jelentős mozgástere van a régióban és a konfliktus lezárásában Jereván elégedetlenségének ellenére is. Azzal, hogy az EU számára elengedhetetlen partnerré vált Azerbajdzsán, egyértelműen növelte Baku presztízsét és alkupozícióját a béketárgyalások tekintetében. A már kezdetben hatalmi egyenlőtlenségeken a fennálló helyzet csak tovább rontott és kérdéses, hogy Jereván mennyire tudja saját érdekeit érvényesíteni, vagy meggátolni a túlkapásokkal gazdag azeri követeléseket a Hegyi-Karabahban élő örmény lakosság védelmének érdekében.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Vaghinak Vardanyan on Unsplash

Felhasznált irodalom:

• Center for Strategic and International Studies: The Air and Missile War in Nagorno-Karabakh: Lessons for the Future of Strike and Defense (https://www.csis.org/analysis/air-and-missile-war-nagorno-karabakh-lessons-future-strike-and-defense)
• Egresi Zoltán: Elhúzódó béketárgyalások: a megoldatlan karabahi kérdés, Külügy és Külgazdasági Intézet időszaki kiadvány, Budapest, 2022. (https://kki.hu/wp-content/uploads/2023/01/KE_2022_66_AZ_AM_megoldatlan_karabahi_kerdes_Egeresi_0110.pdf) (letöltés ideje: 2023.04.15)
• Global Conflict Tracker: Nagorno-Karabakh Conflict (https://www.cfr.org/global-conflict-tracker/conflict/nagorno-karabakh-conflictÖ
• International Crisis Group: The Nagorno-Karabakh Conflict: A Visual Explainer (2023.03.28, forrás: https://www.crisisgroup.org/content/nagorno-karabakh-conflict-visual-explainer) (letöltés ideje: 2023.04.15)
• Orbán Tamás: Hegyi-Karabah: ki az igazi nyertes?, Danuebe Institute, 2020 (https://danubeinstitute.hu/hu/kutatas/hegyi-karabah-ki-az-igazi-nyertes) (letöltés ideje: 2023.04.15)

A Az orosz-ukrán háború árnyékában: a máig megoldatlan Hegyi-Karabah kérdés bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az ukrán vállalat hangsúlyozta, hogy amerikai bírósághoz fordult, mivel az Egyesült Államok azon országok közé tartozik, amelyek szankciók hatálya alatt befagyasztották az orosz vagyont.

Olyan kártérítési igényről van szó, amelyet áprilisban ítélt meg az ukrán cégnek a hágai választottbíróság. „A jelenlegi kérelmet az a tény tette lehetővé, hogy az 1958-as New York-i Egyezmény értelmében a vállalatnak joga van elindítani a hágai határozat elismerési és végrehajtási eljárását azon államok területén, ahol az Oroszországi Föderáció vagyoneszközei megtalálhatók” – magyarázta a cég.

A Naftohaz 2016-ban indított jogi eljárást a Krímben található, Oroszország által a félsziget önkényes elcsatolása után kisajátított vagyona miatt. 2019 februárjában a hágai bíróság a Naftohaznak adott igazat, ezt követően több évig tartott a tárgyalás a kártérítés összegének megállapítása érdekében.

Oroszország elutasítja a Naftohaz és minden más, a Krímben kárt szenvedett társaság kártérítési követeléseit.

The post Az ukrán Naftohaz beperelte Oroszországot appeared first on .

A 74 oldalas tanulmány szerint Nagy-Britanniában továbbra is az iszlamista hátterű terrorizmus jelenti az elsődleges terrorfenyegetést: a 2018 óta elkövetett hazai terrortámadások 67 százalékát ilyen indíttatással hajtották végre.

A brit belső elhárítás (MI5) által vizsgált, terrorizmushoz kötődő ügyek háromnegyedét iszlamista indíttatású fenyegetések teszik ki, és a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények vádjával őrizetben lévők 64 százalékát ilyen jellegű terrorcselekmények miatt tartják fogva – áll a brit belügyminisztérium által összeállított éves jelentésben.

A tanulmány szerint a nagy-britanniai iszlamista terrorizmuson belül egyre kevésbé tapasztalható, hogy a gyanúsítottak kifejezetten valamelyik nemzetközi terrorszervezet ideológiájához kötődnének. Az al-Kaida és az Iszlám Állam viszonylagos hanyatlása érzékelhető, emellett jelenleg nincsenek olyan tömeges befolyást gyakorló egyének, akik e csoportokhoz köthetők.

A második legfőbb terrorveszélyt a helyzetértékelés szerint a szélsőséges jobboldali terrorizmus jelenti: a 2018 óta elkövetett támadások 22 százalékát az ilyen indíttatású terrorcselekmények teszik ki, az MI5 által vizsgált terrorcselekmények negyede a radikális jobboldalhoz köthető, és a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények miatt fogva tartottak 28 százaléka tartozik ehhez a politikai irányzathoz.

A brit belügyminisztérium jelentése szerint a Scotland Yard terrorelhárító szolgálata az idei év eddigi szakaszában hozzávetőleg 800 terrorfenyegetési ügyet vizsgált, és 2022 egészében 169 embert vettek őrizetbe Nagy-Britanniában terrorgyanús tevékenység címén.

Az MI5 és a rendőrség 2017 és 2023 júliusa között 39, a tervezés előrehaladott szakaszában járó terrortámadási tervet hiúsított meg – áll a brit belügyminisztérium kedden bemutatott éves helyzetértékelésében.

A jelentés szerint az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet jelentette fenyegetés nem múlt el ugyan, de a brit és a szövetséges fegyveres erők által kifejtett folyamatos nyomás megfosztotta a csoportot a tevékenységéhez szükséges tértől és fizikai infrastruktúrájától, amelyet a szervezet még ereje csúcsának időszakában birtokolt.

A brit királyi légierő (RAF) 2018 óta 130-nál több légitámadást intézett az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban – hangsúlyozza a brit belügyminisztérium jelentése.

A tanulmány szerint azonban az Iszlám Állam és az al-Kaida egyaránt átalakult és alkalmazkodott az új helyzethez, és – jóllehet rengeteg embert és hatalmas területeket vesztettek – a Nyugattal és a Nyugat külföldi érdekeltségeivel szemben általuk támasztott fenyegetés szinte bizonyosan ismét erősödésnek indult a 12-24 hónappal ezelőtti mélypontról.

A brit kormány jelentése szerint az al-Kaida valószínűleg igyekszik a maga előnyére kihasználni azt is, hogy a nyugati erők kivonultak Afganisztánból, és várhatóan elsődleges céljaként tűzi ki, hogy Afganisztánt ismét működési területévé tegye.

The post Brit kormány: ismét erősödik és egyre kiszámíthatatlanabb a terrorveszély appeared first on .

Az egyetem közleményében az áll: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával 2020 szeptemberében indított HSUP célja a magyar egyetemisták megismertetése az innováció világával és a modern vállalkozói ismeretekkel egy új, közös oktatási platformon keresztül. A 16 millió forintos, gyakorlatorientált, online képzés keretében a 2022/2023-as tanév második félévében a hallgatók csapatokban, ösztöndíjasként fejleszthették tovább legjobb ötleteiket.

A félév végén minden támogatott csapat bemutatta projektjét vállalati partnerek, befektetők és inkubátorok előtt, így tényleges finanszírozást is szerezhettek ötleteik megvalósításához. A legjobb csapatok emellett az EFOTT-fesztiválon is prezentálhatták ötletüket, ahol a zsűri szakmai felajánlásokkal vagy tőkebefektetéssel segíthette azok megvalósulását.

Az NKE-n négy innováció kapott további támogatást; a mentorált projektek valós piaci problémákra kínálnak megoldást – írták.

Az ismertetés szerint a SWAP csapat egy olyan alkalmazást tervez fejleszteni, amelyen keresztül háztartási, sport- vagy elektronikai eszközöket, esetleg ruházati kiegészítőket lehet rövid időre bérbe adni/venni, felesleges megvásárlás helyett. A Student Job Network célja a diákok munkakeresését segítő applikáció kifejlesztése. Az ALADIN nevű rendszer, amikor elkészül, egy adott szervezet belső működését monitorozó és modellező, szimuláció lefuttatására alkalmas kontrollkörnyezetet kínál majd. A Lakossági Panaszkezelési Portál nevű projekt pedig központosított felületet biztosít általános és közterületi hibák bejelentésére.

The post Negyven NKE-s hallgató vett részt egyetemi szintű startup-képzésen appeared first on .

A NAV Röntgenképelemző és Felügyeleti központja a Continental Dohányipari Zrt. 50 millió forint értékű adományával jött létre.

Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke a központ átadásán Budapesten elmondta: az adóhivatal feladata a magyar és az európai uniós költségvetés védelme, valamint az egyenlő feltételek biztosítása a gazdaság szereplőinek. Ezt sértik meg azok a bűnözők, akik el akarják kerülni a jövedéki adó és az áfa megfizetését – tette hozzá.

„Ma már kamionokat tudunk átvilágítani, drónokat alkalmazunk a zöldhatáron az illegális csempészet felderítésére, olyan járműveink vannak, amelyek az ecsedi láp körülményei között is működöképesek, és járőrhajóink vannak a Tiszán és a Dunán” – sorolta.

Az elnök nagyon fontosnak nevezte, hogy együtt tudnak működni azokkal a szereplőkkel, akiknek érdekük, hogy a tisztességes feltételekkel működjön a jövedéki termékek piaca. Köszönetet mondott a Continentalnak, amely műszaki eszközöket adományozott a hivatalnak, mert ezek kiegészítik a pénzügyőrök tudását.

Az újonnan átadott központban a NAV munkatársai valós időben látják a határátkelőhelyeken vizsgált szállítmányokat, a digitális felvételeket utólag is ellenőrzik és elemzik. A felvételeken a gyakorlott munkatársak azonnal felfedezik az illegális rakományt, a csempészett cigarettát, vagy az embercsempészek által elrejtett embereket. A fejlesztéssel gyorsulhat a forgalom a határátkelőhelyeken, és nagyobb valószínűséggel találják meg az illegális termékeket. Jelenleg négy, de hamarosan 12 berendezés működik majd a távfelügyeletet biztosító informatikai rendszerben, 24 órás üzemben – közölte a NAV.

The post Röntgenképelemző központtal bővült a NAV appeared first on .

Az OKF jelezte: azóta is folyamatosan érkeznek a bejelentések. A tűzoltókat Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe riasztották a legtöbbször. A közlemény szerint 22 épületben keletkeztek károk: vagy a szél bontotta meg a tetőszerkezetet, vagy fa dőlt rá.

Miskolcon egy gimnázium tetejét bontotta meg a szél, Poroszlón a református templom teteje sérült meg 50 négyzetméteren. Mátraterenyén a szél megbontotta egy családi ház tetejét, a lehulló darabok pedig az előtte parkoló autót is megrongálták.

Három családi ház lakhatatlanná vált: Kazáron, Ózdon, és Magosligeten egy-egy épület tetejét a vihar annyira megrongálta, hogy az ott élőknek rokonokhoz kellett költözniük; összesen 15 ember kényszerült elhagyni az otthonát – sorolták a közleményben.

Jelezték, hogy mivel sokan csak kedd reggel észlelték a keletkezett károkat, ezért folyamatosan érkeznek a bejelentések a katasztrófavédelemhez: 150 beavatkozás jelenleg is folyamatban van, a legtöbb Debrecenben és környékén.

Az OKF felhívta a figyelmet arra, hogy a vihar után érdemes körbejárni az otthonunkat és felmérni a keletkezett károkat. Azt kérték, hogy ha sérült a közműhálózat, értesítsük a szolgáltatót, azonban az elszakadt elektromos vezetéket ne közelítsük meg, ilyen esetben azonnal hívjuk a 112-es segélyhívó számot.

The post Mint a vihar: csaknem négyszáz esethez vonultak ki a tűzoltók appeared first on .

„Az orosz veszteségek rendszeresek Bahmut környékén. Ezek a veszteségek már megközelítik azokat, amelyek a Wagner-csoporttal vívott harcok csúcsán voltak” – fogalmazott a szóvivő. Példaként hozta, hogy az elmúlt napban 81 orosz katona halt meg, 156-an pedig megsebesültek. Szavai szerint ugyanakkor az orosz erők erőteljesen vágnak vissza az ukrán támadásokra: 556 alkalommal nyitottak tüzet tüzérséggel, négy légitámadást hajtottak végre, és nyolc fegyveres szárazföldi összecsapás volt a térségben.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közben arról tájékoztatott, hogy hétfőn az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Bilopillja településre, aminek következtében két helyi lakos életét vesztette.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán öt térségben 29 összecsapás volt az ukrán hadsereg és az orosz csapatok között.

„Az ellenség a fő erőfeszítéseit a Harkiv megyei Kupjanszk, a donyecki régióban pedig Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányába összpontosítja, a súlyos csaták folytatódnak. A nap folyamán 29 katonai összecsapásra került sor” – fogalmazott a vezérkar. Kifejtette, hogy Kupjanszknál az ukrán katonák „állhatatosan tartják a vonalat”, Liman térségében pedig „az ellenség 24 órán keresztül sikertelen támadó műveleteket hajtott végre”. „Bahmut irányában a védők sikeresen visszaverték az ellenséges támadásokat Bohdanyivka és Veszele térségében. Marjinkánál és Krasznohorivka térségében a védelmi erők változatlanul visszatartják az orosz csapatok előrenyomulását” – írta a vezérkar. Hozzátette, hogy az ukrán erők továbbra is támadó hadműveleteket folytatnak a Zaporizzsja megyei Melitopol és Bergyanszk térségében.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka közleményében megerősítette, hogy az orosz csapatok támadásba mentek át Kupjanszk térségében, és a helyzetet súlyosnak nevezte. Kifejtette: annak érdekében, hogy az ukrán csapatok támadó műveleteit megállítsák Bahmut térségében, az oroszok további erőket és eszközöket telepítettek Kupjanszk irányába, amelyek alapját légideszantcsapatok képezik.

Az Egyesült Államok sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezésben – közölte az amerikai külügyminisztérium. A közleményben azzal vádolják az orosz kormányt, hogy fegyverként használja az élelmiszerhiány okozta károkat, amelyek sebezhető emberek millióit érintik az egész világon. Az amerikai kormányzati közlemény szerint a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezés 2022 augusztusa óta 32 millió tonna ukrán gabona és élelmiszer exportját tette lehetővé, többi között az olyan, élelmiszer-bizonytalanság által leginkább sújtott térségekbe, mint Észak- Északkelet-Afrika, Jemen és Afganisztán. Az amerikai álláspont szerint az orosz fél által érvként használt állításokkal ellentétben a program kivitelezésében közreműködő ENSZ rekord mértékű élelmiszerexporthoz segítette hozzá Oroszországot. A gabonaszállítási programról az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly nyáron született megállapodás, amelynek révén Oroszország hozzájárult a blokád alatt tartott fekete-tengeri ukrán kikötőkből a szállítások újraindításához, és cserében orosz mezőgazdasági és élelmiszertermékek mentesültek a nemzetközi szankciók hatálya alól.

The post Orosz agresszió: a Wagner-zsoldosokét közelítik az orosz erők mostani veszteségei Bahmutnál appeared first on .

Dilan Yesilgöz igazságügyi miniszter sajtóközleményében hangsúlyozta: a jogszabályt azért módosítítják, mert „a szörnyű bűntettek tagadása sajnos a mindennapossá vált Hollandiában. Aggasztó, hogy hazánkban felütötte a fejét az antiszemitizmus szörnyetege. Ezt nem hagyhatjuk megválaszolatlanul” – tette hozzá.

A minisztériumi sajtóközlemény szerint a jogszabály-változtatás összhangban van az uniós jogszabályokkal, és kifejezetten a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök relativizálására vonatkozik majd, amelyek a módosítások szerint immár akár egyéves szabadságmegvonással is büntethetők.

A Németországgal szembeni kárpótlási igényeket érvényesítő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) tavaly decemberi felmérése szerint az 1980 után született hollandiai lakosok csaknem 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy „mítosz”, valamint azon a véleményen van, hogy a meggyilkolt zsidó emberek száma erősen eltúlzott.

A hollandiai válaszadók 54 százaléka nem volt tisztában azzal, hogy hatmillió zsidó vesztette életét a holokauszt során, továbbá 29 százalékuk úgy véli, hogy a halálos áldozatok száma nem éri el a kétmilliót. A JCC riasztónak nevezte, hogy a negyven év alatti válaszadók 22 százaléka elfogadhatónak tartja a neonáci nézeteket.

A legutóbbi hasonló jellegű felmérést Hollandiában 2018-ban végezték, abból az derült ki, hogy a megkérdezett 1500 fiatal egyharmada nem tudta, mit jelent a holokauszt fogalma.

The post Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a holokauszttagadás appeared first on .