Biztonságpolitika

Svidler, akinek vagyonát a brit külügyminisztérium 1,2 milliárd fontra (526 milliárd forintra) becsüli, oroszországi olaj- és acélipari vállalatok privatizációjában vett részt, és üzleti kapcsolatban volt Roman Abramovics nagybefektetővel, az angol Premier League-ben játszó Chelsea labdarúgóklub egykori tulajdonosával, akit a brit kormány ugyancsak szankciókkal sújtott.

A brit külügyminisztérium szerint Svidler az orosz kormányzattal fenntartott kapcsolataiból húzott anyagi hasznot. A szankciókkal sújtott orosz milliárdosok egyik vezető jogi képviselője, a Withers LLP nevű londoni ügyvédi iroda azonban hangsúlyozta az üggyel kapcsolatos állásfoglalásában, hogy a szankcióktól érintett orosz üzletemberek „óriási többsége” szembekerült az orosz kormánnyal, sokan közülük már öt-tíz éve nyilvánosan elítélő nyilatkozatokat tesznek Putyinról és rendszeréről.

David Anderson, a Svidler nevében közvetlenül eljáró neves brit ügyvéd a londoni felsőbírósághoz benyújtott keresetben kiemelte: nem férhet kétség ahhoz, hogy ügyfelét a brit kormány „kirakatfiguraként” akarta felhasználni az Oroszország elleni szankciók indoklásához. Anderson szerint ugyanis Svidler nem áll semmiféle kapcsolatban Putyinnal, és nincs befolyása az orosz politikára, ugyanakkor nyilvánosan szót emelt az ukrajnai háború ellen.

A jogi képviselő szerint Svidlernek 2004 óta Anglia „az első számú otthona”, öt gyermeke brit állampolgár és brit iskolákban tanul, bár kettőnek közülük el kellett hagynia iskoláját a szankciók miatt. Anderson hozzátette: Svidler könyvtárat alapított és ösztöndíjakkal támogat hátrányos helyzetű fiatalokat Angliában.

A brit kormány egyéb vagyonzárlati intézkedésekkel együtt tavaly márciusban lefoglalta Svidler két repülőgépét, amelyek együttes értéke 45 millió font. Ez az első olyan jogi kereset Nagy-Britanniában, amelynek célja a szankciókkal sújtott orosz üzletemberek elleni büntetőintézkedések feloldása. Svidler ügyvédje közölte, hogy tudomása szerint több hasonló kereset is készül.

E jogi eljárások kimenetele potenciálisan jelentős hatással járhat az ukrajnai háborúval kapcsolatos brit politikára. London egyik meghirdetett célja ugyanis az, hogy az ukrajnai helyreállítás finanszírozásához használják fel a szankciók által zárolt orosz vagyoneszközöket is. A londoni külügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a brit kormány az ukrajnai háború kezdete óta 1601 ember – köztük 130 orosz oligarcha – és 228 üzleti vállalkozás ellen hozott szankciókat. A brit kormány által oligarchának minősített és emiatt szankciókkal sújtott oroszok nettó vagyona meghaladja a 140 milliárd fontot (több mint 61 ezer milliárd forint).

The post Pert indított a brit kormány ellen egy orosz milliárdos appeared first on .

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója arról számolt be, hogy Odesszában egy polgári épület biztonsági őre meghalt a támadás miatt, nyolcan megsebesültek, köztük a katasztrófavédelem három munkatársa. A kormányzó közölte, hogy Odesszában megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete az orosz támadás következtében, kitörtek az épület ablakai.

Anatolij Petrov, Mikolajiv polgármesterének tájékoztatása szerint Mikolajivban egy halálos áldozata volt a támadásnak, és a mentést végzők nap közben emeltek ki egy újabb sebesült férfit a romok alól. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzójának korábbi közlése szerint a megyeszékhelyen 19-en sebesültek meg, köztük öt gyermek. Károk keletkeztek legalább öt többszintes lakóépületben és mintegy 15 garázsban.

Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem 18 légi célpontot semmisített meg abból a 19 robotrepülőgépből és 19 drónból, amelyet az orosz erők az éjjel indítottak. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Oniksz típusú orosz robotrepülőgépek felderítése és megsemmisítése azért nehéz, mert óránként több mint háromezer kilométeres sebességgel repülnek, és a célpont megközelítése során képesek alig 10-15 méterrel a víz felett repülni. Az elektronikus hadviselés azonban szerinte segítséget jelent az ilyen típusú rakéták elleni küzdelemben. „Ezért láthatjuk, hogy nem minden rakéta éri el célját” – jegyezte meg a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának pontosan a déli régiókat, a kikötővárosokat kell megerősítenie ballisztikus fegyverek elleni eszközökkel. Szerinte a Patriot vagy a SAMP/T rendszerek megfelelő védelmet nyújthatnának ennek a térségnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – reagálva a Dél-Ukrajnát ért támadásra – kijelentette, hogy „az ukránok átvészelik a háború nehéz időszakait, és szembeszállnak a gonosz állam, Oroszország csapásaival… Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják országunk életének elpusztítására tett kísérleteiket. Sajnos, vannak sebesültek, vannak halottak. Részvétem a családnak és a barátoknak! De a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, támogassuk egymást és győzzünk” – fogalmazott az elnök.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC ukrán kiadásának adott interjújában leszögezte, hogy minden feltétel adott a Donyeck megyei Bahmut visszafoglalásához, ráadásul tízszer kevesebb veszteséggel, mint amennyit az orosz támadók szenvedtek el a város elfoglalására tett kísérleteik közepette. Bahmut szerinte elsősorban azért stratégiai jelentőségű, mert közúti csomópont és egyben a katonai útvonalak középpontja. Ezenkívül különféle domináns magaslatok találhatók a város körül, amelyek lehetővé teszik a város szélén lévő terület nagy részének ellenőrzését – tette hozzá. A parancsnok hibának nevezte, hogy a Wagner orosz magánhadsereg benyomult Bahmutba, mert hatalmas veszteségek elszenvedése után szerinte a zsoldoscsoport elvesztette harcképességét.

The post Orosz agresszió: halálos áldozatai is vannak az újabb dél-ukrajnai barbár csapásnak appeared first on .

Görögország kedd reggel aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Az EU Copernicus szolgálata a görög polgári védelem kérésére az érintett területek műholdas vészhelyzeti megfigyelését is biztosítja, és kárfelmérést végez az attikai régió több területén. A bizottság továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a görög hatóságokkal a Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központon keresztül, és készen áll arra, hogy szükség esetén további segítséget mozgósítson.

Több helyen is erdőtűz is lángolt fel Athén térségében hétfőn, a görög fővárostól délkeletre és nyugatra lévő települések lakóépületeiben okozott károkat, a lakókat evakuálásra szólították fel.

Az elhúzódó száraz időjárás után az erős szelek különösen veszélyt jelentenek a régióra, ezért Görögország keleti részein és az Égei-tengeri szigeteken a legmagasabb, 4-es szintű erdőtűzriasztás van érvényben.

The post Az EU légi és szárazföldi segítséget nyújt Görögországnak az erdőtüzek megfékezéséhez appeared first on .

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk.

Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc Nagy-Britanniában letelepedett állampolgáraira. A Nagy-Britanniában életvitelszerűen eltöltött időtől függően a jogosultak teljes körű (settled), illetve előzetes (pre-settled) letelepedett státust kapnak.

Az utóbbit azok szerezhetik meg, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában. A jelenlegi szabályozás alapján ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána folyamodhatnak a végleges tartózkodási engedélyért. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

A brit belügyminisztérium által hétfőn ismertetett módosítási javaslat alapján azonban az újabb kérvényezés kötelezettsége az ő esetükben is hamarosan megszűnik. A londoni felsőbíróság ugyanis a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok érdekvédelmi szervezeteinek keresetére az év elején a Brexit-megállapodással ellentétesnek minősítette, hogy az előzetes letelepedett státusú uniós állampolgároknak újból a brit hatóságokhoz kell folyamodniuk a végleges letelepedési engedélyért.

A keresetet benyújtó érdekképviseleti szervezetek szerint ez a kötelezettség azzal a veszéllyel jár, hogy akik az újbóli kérvényezést bármilyen okból elmulasztják – például egyszerűen elfelejtik -, egyik pillanatról a másikra illegális bevándorlóknak minősülhetnek és a brit kormány kitoloncolhatja őket.

Ennek megelőzésére – a londoni felsőbíróság végzésének megfelelően – a brit belügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a törvénymódosítás nyomán minden külön intézkedési kötelezettség nélkül két évvel meghosszabbodik a teljes körű, végleges letelepedett státus megszerzéséhez rendelkezésre álló idő azok számára, akik előzetes letelepedett státusuk lejárta után – vagyis az öt év elteltével – sem folyamodtak személyesen a végleges letelepedési engedélyért.

A folyamat automatikus, a minisztérium az érintetteket közvetlenül értesíti a meghosszabbításról.

Mindez biztosítja, hogy senki ne veszítse el nagy-britanniai előzetes letelepedett státusát akkor sem, ha elmulasztja a végleges letelepedett státus kérvényezését – áll a belügyminisztérium hétfői ismertetésében.

A tájékoztatás szerint a tárca lépéseket tesz annak érdekében is, hogy a lehető legtöbb esetben automatikussá váljon az előzetes letelepedett státus átminősítése végleges letelepedési engedéllyé az erre jogosultak számára, vagyis megszűnik az újabb kérvényezési kötelezettség.

A londoni belügyminisztérium 2024-ben automatikusan ellenőzi, hogy mindazok, akik előzetes letelepedett státust kaptak, továbbra is folyamatosan Nagy-Britanniában élnek-e, és a tárca biztosítékokat épít be a rendszerbe annak érdekében, hogy jogosultság nélkül ne lehessen megszerezni a végleges letelepedett státust – áll a szakminisztérium hétfői tájékoztatásában.

A tárca legutóbbi összesítése szerint az idei első negyedév végéig 7,22 millió letelepedési kérelem érkezett a brit hatóságokhoz az EU-állampolgárok részéről.

A lista élén a román állampolgárok álltak 1,48 millió folyamodvánnyal, a Nagy-Britanniában élő magyarok közül március végéig 174 910-en kérelmeztek letelepedett státust a brit belügyminisztériumtól.

The post Brexit: Meghosszabbítják az EU-állampolgárok végleges letelepedett engedélyének megszerzési idejét appeared first on .

Azt írták, a sportrendezvényre nagyszámú érdeklődő érkezése várható a következő napokban. Ezért azoknak, akik gépjárművel érkeznek, de nem a versenypályára tartanak, azt tanácsolják, hogy a hosszabb várakozás elkerülése érdekében a versenyhétvége alatt az M3-as autópálya irányából Mogyoródra lehetőség szerint az autópályáról Szada felé hajtsanak le.

Azoknak a nézőknek, akiknek nem a versenypálya főbejárata közelében lévő helyre szól a jegyük, a rendőrség azt javasolja, hogy a Hungaroringet a 3-as számú főút használatával, Kerepes és Szilasliget irányából közelítsék meg. Az M0 autóút irányából érkező autósoknak útvonalként az M31-es autópályát, majd a 3-as főutat vagy az M3-as autópályát javasolják.

A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság azt kéri, hogy akik a következő napokon a verseny helyszínére indulnak, tájékozódjanak az aktuális közlekedési helyzetről, és a versenypálya környékén lévő parkolók felé vezető utakon vegyék figyelembe a rendőrök jelzéseit, illetve a kihelyezett táblák útmutatásait.

Szabóné Berki Bianka őrnagy, a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a verseny helyszínén tartott sajtótájékoztatón jelentette be egy ideiglenes „rendőrtábor” kialakítását. Közölte, hogy a verseny biztonságos lebonyolítását mintegy 1200 rendőrrel biztosítják; munkájukat a Készenléti Rendőrség, valamint Bács-Kiskun, Heves és Nógrád megyei rendőrök segítik, de szorosan együttműködnek a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és külföldi kollégáikkal is.

The post Magyar Nagydíj: Folyamatos a fokozott rendőri jelenlét a verseny helyszínének környékén appeared first on .

Arra is felhívta a figyelmet hogy Oroszország szándékos, „barbár” támadást intézett a déli kikötőváros, Odessza gabonatároló létesítményei ellen, ami szerinte tovább mélyíti az élelmiszerválságot. Mint mondta, a külügyminiszterek tanácskozásokon megvitatják, hogyan lehet Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáit uniós oldalról továbbra is támogatni, ami az európai békefenntartó eszköz forrásainak növelését jelenti.

„Remélem, hogy a miniszterek támogatni fogják a békefenntartó eszköz forrásinak megnövelését. Számjegyet nem említenék, mert most inkább a miniszterek politikai megállapodását kell megszerezni. Egyértelmű azonban, hogy többet kell majd tennünk azért, hogy Ukrajna stabil eszközzel rendelkezzen, ezért hosszú távon, folyamatos, strukturális támogatásra lesz szüksége” – hangsúlyozta Borrell.

A főképviselő elmondta, hogy a tanácskozás napirendjén szerepel az EU kapcsolata Törökországgal is. Emlékeztetett, hogy Ankara jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását, és újra akarják indítani az uniós csatlakozási folyamatot. „Törökország azt szeretné, hogy ez az uniós napirendben prioritás legyen, ami jó hír” – tette hozzá.

„Ukrajna tagjelöltsége új dinamikát teremtett a szomszédságpolitikánkban, ami felgyorsítja az egész Balkán régió csatlakozási folyamatait. Ebben Törökország is részt kíván venni” – jelentette ki.

The post Borrell globális élelmiszerválság miatt aggódik appeared first on .

A világ rohamtempóban változik körülöttünk, de van, ami úgy néz ki, még hosszú időn át is velünk marad. Ez a valami nem más, mint az internet, és ebből fakadóan az elvárás, hogy mi is megtalálhatóak legyünk online. Mely vállalkozások számára a legfontosabb, hogy a neten is jelen legyenek?

Aki kimarad, lemarad: a marketing vastörvénye

Facebook, LinkedIn, Instagram és TikTok: a trendek folyamatosan változnak, ebből kifolyólag pedig a platformok népszerűsége is. Az új ügyfelek bevonzásához, a konkurenciánkkal való versenyben maradáshoz fontos, hogy mi is minél több helyen megtalálhatóak legyünk. A saját weboldalunk által például. Egy biztonságos, feltörhetetlen, vállalkozásunkat a lehető legjobban prezentálni tudó honlapon. Ha weblapunk felépítését vagy az online marketingünket szakértőkre bíznánk, az itnav.hu csapatában profi kivitelezőkre találhatunk.

Vállalkozástípusok, melyekkel szinte elkerülhetetlen az online jelenlét

• Kisvállalkozások

Vannak ugyan olyan cégek, akiknek nincs versenytársuk, mert annyira egyedi a termékük – de kapásból hány ilyet tudnánk felsorolni? Ha a mi termékünk inkább a megvalósításában/minőségében, mint az ötletében egyedi, ezt weboldalunk tartalmával nagyszerűen megmutathatjuk. Hiszen még a jó bornak is kell a(z online) cégér!

• (Online) kereskedők

Az e-kereskedőknél nem kérdés, miért van szükségük egy webáruházra. Az offline, fizikai kereskedőknek pedig egyszerűen és gyorsan bővíthetővé válik így az ügyfélkörük. Korunkban az emberek egyre tudatosabban vásárolnak, így már nem elképzelhetetlen, hogy egy igazán minőségi termékért, szolgáltatásért akár az országot is átutazzák.

• Szolgáltatók, szakértők

Ha egy jó endokrinológust vagy személyi edzőt keresünk, valószínűleg a Google alapján fogjuk eldönteni, kit válasszunk. A weboldalunk olyan, mint egy online névjegykártya: bemutathatjuk rajta legjobb munkáinkat, árlistánkat, és könnyebbé tehetjük leendő klienseink számára az időpontfoglalást.

+1. Önkormányzatok és nonprofit szervezetek

Legyen szó akár egy (kis)településről, akár egy közösségi szervezet adomány gyűjtéséről, a színvonalasan tálalt ügyek iránt az emberek is nyitottabbak. Ha látják, mitől unikális egy kedves kis falu, szívesebben látogatnak oda. Egy közösségi ügyért pedig nagyobb kedvvel adakoznak, ha részletesen is olvashatnak róla.

 Miért nem elég csak a közösségi médiás jelenlét?

Sokan gondolják, hogy nincs sok értelme külön weblapot készíttetniük. Az indoklás általában az, hogy már jelen vannak a Facebookon/LinkedInen és/vagy az Instagramon. Esetleg, hogy ajánlások, kapcsolatok révén is van elég ügyfelük. Mindkét dolog örvendetes, azonban láttunk már példát globális közösségimédia-lefagyásokra; a koronavírus kitörése óta pedig tudjuk, a személyes kapcsolatépítés sem működik mindig. 

Egy weboldallal azonban csak akkor lehet probléma, ha elhanyagoljuk. Megfelelő karbantartással még sokáig, hiba nélkül szolgálhatja vállalkozásunkat.

The post Weboldal és online marketing: kiknek célszerű a weben is jelen lenni? appeared first on .

A tárca abból az alkalomból nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy csütörtöki – a minszki védelmi minisztérium által megerősített – sajtóértesülések szerint a Wagner-csoport a fehérorosz hadsereggel együtt a lengyel határ szomszédságában fekvő Breszt városa melletti terepen gyakorlatozik.

A határ biztonságos, Lengyelország folyamatosan figyeli a keleti határszakaszon fennálló helyzetet – húzta alá a tárca. „Különféle forgatókönyvek megvalósítására készülünk, a helyzet alakulásától függően” – tették hozzá.

Felidézték: Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke, aki a biztonsági ügyek felügyeletéért is felelős, valamint Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter korábban is figyelmeztetett arra, hogy a Wagner-csoportot felhasználhatják a lengyel-fehérorosz határ destabilizálására.

A lehetséges fenyegetések megelőzése végett már korábban megerősítették a határőrség és a lengyel hadsereg együttműködését – emlékeztettek a közleményben. Utaltak arra a műveletre is, amelynek keretében július elején további több mint ezer lengyel katonát és mintegy 200 katonai járművet csoportosítottak át az ország keleti részébe.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP-nak nyilatkozva komolynak nevezte a lengyel keleti határ szomszédságában fennálló helyzetet. Felidézte: Fehéroroszország „már korábban ostromolta a lengyel határt”, felhasználva az illegális bevándorlók szervezett csoportjait. A diplomata nem zárta ki hasonló, „különféle katonai vagy félkatonai szervezetek bevetésével is történő” támadások lehetőségét.

The post Lengyelország több forgatókönyvre készül a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenléte kapcsán appeared first on .

A Csehországban felhasznált földgáz az idei első hat hónapban Németországon keresztül érkezett az országba. Az orosz gázt norvég földgázzal, valamint a hollandiai és a belgiumi LNG terminálokból származó cseppfolyósított földgázzal helyettesítették.

„A hollandiai LNG terminálok kapacitása az éves cseh földgázfogyasztás mintegy 40 százalékát képes fedezni. A cseppfolyósított földgáz tehát nagyon fontos szerepet játszik Csehország energiabiztonságának megteremtésében” – mondta a miniszter újságíróknak.

Síkelának meggyőződése, hogy a cseheknek folytatniuk kell a tárgyalásokat a még nagyobb LNG terminál-kapacitás beszerzésében. Az ügyben már folynak a tárgyalások Németországgal, amely új LNG terminálokat épít.

A minisztérium kimutatása szerint a csehországi tárolókban jelenleg 3,04 milliárd köbméternyi földgáz van, ami 88 százalékos feltöltöttség. Tavaly ilyenkor a gáztárolókban 2,6 milliárd köbméter, míg a korábbi években átlagban 2,47 milliárd köbméter földgáz volt.

A földgáztartalékok rekordszintje részben annak következménye, hogy Csehországban az utóbbi időben csökkent a fogyasztás. Az idei első félévben a csehek 3,96 milliárd köbméter földgázt használtak el, 12 százalékkal kevesebbet mint egy éve. A korábbi évekhez viszonyítva a csökkenés átlagban 20 százalékos – mutatott rá a cseh miniszter.

The post Csehország idén még nem importált orosz földgázt appeared first on .

A szankciókat, amelyeket először 2014-ben vezettek be válaszul Oroszországnak az ukrajnai helyzetet destabilizáló intézkedéseire, 2022 februárjától jelentősen kibővítették, válaszlépésként Moszkva Ukrajnával szembeni „indokolatlan” katonai agressziójára.

A meghosszabbított gazdasági szankciók a kereskedelemre, a pénzügyekre, a technológiára és a kettős felhasználású termékekre, az iparra, a közlekedésre és a luxuscikkekre vonatkozó korlátozásokat tartalmaznak. Az intézkedések kiterjednek továbbá a tengeri nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy szállításának tilalmára, több orosz bank SWIFT-rendszerből való kizárására, valamint több, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére.

Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megerősítsék az EU képességét a szankciók kijátszása elleni fellépésre.

The post Az EU hat hónappal meghosszabbította az Oroszországgal szembeni szankciókat appeared first on .

Emlékeztetett, hogy a NATO már évek óta jelen van a térségben az ENSZ támogatta békefenntartó KFOR-missziójával, amely pártatlan tevékenységet végez. A haderő megerősítésére egyebek között azért volt szükség, mert májusban megtámadták egyes egységeiket. Stoltenberg a feszültségek csökkentésére, továbbá arra szólította fel a feleket, hogy tartózkodjanak az eszkalációhoz vezető cselekedetektől és nyilatkozatoktól.

„Határozottan úgy véljük, hogy az egyetlen előremutató út a párbeszéd, az Európai Unió által közvetített párbeszéd, amelyet a NATO határozottan támogat” – jelentette ki Stoltenberg, reményének adva hangot, hogy Szerbia ebben konstruktív módon részt vesz majd.

Aleksander Vucic beszédében aggodalmát fejezte ki az észak-koszovói helyzet miatt, rámutatva, hogy Szerbia számára a kérdés immáron nem politikai, hanem biztonsági üggyé vált. Mint mondta, a májusi incidens – véleménye szerint – a pristinai hatóságok felelőtlen hozzáállása miatt történt. Aggályát fejezte ki amiatt is, hogy az ügyben nem folyik érdemi nyomozás, miközben „megalapozatlan és önkényes letartóztatások történtek szerbek ellen”.

Hangsúlyozta, hogy Szerbia jó kapcsolatot tart fent a KFOR-csapatokkal, de felhívta a figyelmet arra, hogy a hadtestnek gondoskodnia kellene a helyi szerbek biztonságáról is. Vucic arról biztosított mindenkit, hogy kormánya szeretné fenntartani a békét és a stabilitást, továbbá a felelősségteljes – bizalmon és őszinteségen alapuló – kapcsolatát a NATO-val.

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira is rátámadtak.

The post Stoltenberg: a NATO mintegy 500 katonával megnövelte jelenlétét Észak-Koszovóban appeared first on .

„Tudjuk, hogy az utóbbi időben Wagner-zsoldosok érkeznek Fehéroroszország területére. Most (…) olyan feltételeket teremtünk, hogy Ukrajna államhatára teljesen átjárhatatlan legyen az ellenséges erők számára” – fogalmazott a parancsnok. Kifejtette, hogy egyebek mellett a csernyihivi régióban az ukrán hadsereg kiásott már több mint negyven kilométer hosszú árkot harckocsik behatolásának megakadályozására. Emellett több mint harmincezer, különböző típusú aknacsapdát alakítottak ki a határ mentén.

Egy fehérorosz megfigyelőcsoport szerint a napokban a Wagner-zsoldosoknak már a hatodik, 100-120 katonai járműből álló hadoszlopa érkezett meg Fehéroroszországba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 30-án rendelte el Ukrajna északi határának megerősítését, miután a Wagner tagjai – kudarcba fulladt oroszországi lázadásuk után – a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországban kezdtek tömegesen megjelenni – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

The post Orosz agresszió: Ukrajna megerősíti a fehérorosz határt a Wagner-zsoldosok miatt appeared first on .

A főügyészség azt közölte, hogy a pár 2018-ban elhatározta, idős vagy szellemileg leépült, de ingatlannal és más vagyonnal rendelkező férfiak pénzét fogja megszerezni, úgy, hogy a nő elhiteti a férfiakkal: egyedülálló és beléjük szeretett. A nő egy sértettet magához költöztetett fóti házába, a férfi elkövetőt pedig testvéreként mutatta be. A közös élet ígéretével megtévesztett sértettel eladatták házát, majd a pénzt felélték, miközben a férfit saját házuk melléképületébe költöztették.

Miután a pénzt megszerezték, már nem törődtek a sértettel, sőt havi bevételeit is elvették, valamint a ház körüli munkák elvégzésére kényszerítették. A sértett férfi végül az elkövetők melléképületében lakva halt meg betegség miatt. Ezt követően – 2019-ben – egy mentálisan visszamaradt férfival jártak el hasonló módon, tőle szintén egy budapesti lakást csaltak ki. A női elkövető hozzá is ment feleségül, és a pár időközben született gyermekének apjaként is őt jegyeztették be.

A sértettet az elkövetők házicselédként tartották, és még a nyugdíját is elvették. Ezen túl vevőként használták fel gépkocsi adásvételi szerződések megkötésekor azért, hogy ismerőseiknek ne kelljen átírási illetéket fizetniük. Emiatt a sértett ellen szabálysértési eljárás is indult – tették hozzá. Az elkövetők több mint 27 millió forint kárt okoztak a sértetteknek.

Az ügyben a Pest Vármegyei Főügyészség minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette, több rendbeli csalás és közokirat-hamisítás bűntette, valamint hamis vád vétsége miatt emelt vádat az elkövetőkkel szemben – áll a közleményben.

The post Vádat emelt egy pár ellen, amely elesett embereket forgatott ki vagyonából appeared first on .

A DBR munkatársai tavaly júliusban fejezték be az előzetes nyomozást ennek a büntetőeljárásban. A védelem az előzetes vizsgálat anyagaiba betekintést kapott.

A vizsgálat során megállapították, hogy 2010 szeptember-októberében Janukovics és Ukrajna igazságügyi miniszterhelyettese alkotmányellenesen visszaállította Ukrajna egy korábbi, 1996-os alkotmányát, ami az államfő hatalmának jogosulatlan megnövekedéséhez vezetett. Az eredeti alkotmány 1996. június 28-án lépett életbe, öt évvel az ország függetlenné válása után. Az alaptörvényt azóta többször módosították. 2004-ben, a „narancsos forradalom” idején a Leonyid Kucsma akkori elnök és Janukovics államfőjelölt mögött álló politikai erők követelésére a parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette az elnöki jogköröket a parlament javára, ily módon korlátozva a Janukovicsot végül a választásokon legyőző Viktor Juscsenko elnök hatalmát. 2010-ben viszont – azután, hogy Janukovics megnyerte az elnökválasztást – az alkotmánymódosítást eltörölték, és az államfő visszakapta korábbi erős befolyását.

Az európai integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben visszaállították a 2004-es alkotmányt, és jelenleg is ez van érvényben. Ezzel ismét visszatért Ukrajna a parlamenti-elnöki modellhez, amely kevesebb jogkört biztosít az államfőnek, mint az 1996-os eredeti alaptörvény.

Azután, hogy Janukovics elmenekült Ukrajnából, az ukrán hatóságok összesen tíz büntetőeljárást indítottak ellene, egyebek mellett két elnöki rezidencia illegális lefoglalása, a Majdan-tüntetések közepette elfogadott, a gyülekezési jogot sértő törvények szavazási eredményének meghamisítása, tüntetők elleni erőszak és számos súlyos gazdasági bűncselekmény miatt, például könyvek szerzői jogdíjának álcázott kenőpénz ügyében- emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

2019. január 24-én az illetékes kijevi kerületi bíróság bűnösnek találta Janukovicsot hazaárulás vádjában – ezt a bűnt az orosz csapatok Ukrajnába hívásával követte el a Krím félsziget 2014-es Oroszország általi önkényes elfoglalásakor -, és 13 év börtönbüntetésre ítélte.

A DBR mostani tájékoztatása szerint tekintettel arra, hogy a volt tisztségviselők bujkálnak a nyomozó hatóságok és a bíróság elől, a főügyészség az ukrán büntető törvénykönyv alapján távollétükben folytatta le az eljárást ellenük.

The post Vádat emeltek Viktor Janukovics volt ukrán elnök ellen jogellenes hatalomátvétel miatt appeared first on .

Az MI6 – hivatalos nevén Secret Intelligence Service (SIS) – által ismertetett prágai beszédében Moore kijelentette: már 1968-ban, a Varsói Szerződés csehszlovákiai katonai beavatkozásának idején is sok orosz felismerte a történtek morális abszurditását, és nem kívántak a történelem rossz oldalára kerülni.

Moore szerint ma is sok orosz csendben, de elborzadva figyeli, ahogy az orosz fegyveres erők ukrán városokat égetnek porig, ártatlan családokat űznek el otthonaikból és ezrével rabolnak el gyerekeket. Ők a szívük mélyén tudják, hogy Putyin csalárd indokokra, hagymázas hazugságokra és fantazmagóriákra hivatkozva indított támadást egy szláv rokonnemzet ellen – fogalmazott az MI6 vezetője.

Moore szerint az Ukrajna elleni invázió tervének egyik kidolgozója, Jevgenyij Prigozsin – a Wagner katonai magánvállalkozás vezetője – leplezte le mindezt egyetlen mondattal, amikor kijelentette: a háború egyrészt azért kellett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hősi kitüntetést kaphasson, másrészt az Oroszországot uraló oligarcháknak is szüksége volt erre a háborúra. Az MI6 vezetője szerint a Prigozsin-féle lázadási kísérlet is megmutatta „a Putyin által vezetett instabil autokrácia megállíthatatlan rothadását”.

Ebben a környezetben sok orosz küszködik ugyanazokkal a dilemmákkal és lelkiismereti feszültségekkel, amelyekkel 1968-ban elődeik is szembesültek. „Arra biztatom őket, hogy tegyék meg, amit mások az elmúlt 18 hónapban már megtettek, vagyis csatlakozzanak hozzánk” – mondta a brit külső hírszerzés főnöke.

Moore nem részletezte, hogy az ukrajnai háború kezdete óta hány orosz csatlakozott az SIS-hez, de kijelentette, hogy a szolgálat ajtaja „mindig nyitva áll”. Ha felajánlják segítségüket, azt az MI6 azzal a diszkrécióval és professzionalizmussal kezeli, amelyről a szolgálat eddig is híres volt. Moore szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapban nagyobb területet szabadítottak fel, mint amekkorát Oroszország az utóbbi egy évben elfoglalt. Ez az a pillanat, amikor az eddigieknél is fontosabb, hogy Ukrajna barátai folytassák a Kijevnek nyújtott támogatást – tette hozzá az MI6 vezetője.

Moore szerint ugyanakkor egyes országok odáig süllyedtek, hogy az agresszor bűnrészesévé váltak. Kiemelte Iránt, amely „az ukrán városokat válogatás nélkül pusztító öngyilkos drónokkal” látja el Moszkvát. Ez még a teheráni rezsim legmagasabb köreiben is belső vitákat szít, és ez helyénvaló is, hiszen ilyen döntést nem lehet jó lelkiismerettel meghozni – fogalmazott az MI6 igazgatója. Moore hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szolgálat nem Oroszországra, hanem Kínára összpontosítja figyelmét a legerőteljesebben.

The post A britek együttműködésre biztatják a háborúból kiábrándult oroszokat appeared first on .

A taszári Égi Huszárok angliai bemutatójának 30. évfordulóján, Simon Csilla írása után Horváth Tibor főtörzsőrmester visszaemlékezése következik, aki az 5822-es oldalszámú MiG-21bisz sárkány-hajtómű mechanikusaként a kiutazó műszaki csapat tagja volt. Írása, amelyet még 2012 áprilisában vetett papírra, egy repülőműszaki szemével mutatja be a fairfordi hétvége és azt megelőző felkészülés eseményeit.

„Amiről most írni fogok, már húsz éve történt, így engedjék meg, hogy a tévedés jogát fenntartsam. Az írásom nem tartalmaz minden olyan eseményt, ami akkor történt, mert vagy nem voltam a tanúja vagy nem velem történt.

Az angliai felkérés hivatalos elfogadása után a mérnök-műszaki szolgálat kijelölte a feladatot végrehajtó repülőműszaki állományt, és ezzel elkezdődött a felkészülés. A repülőműszaki állomány ilyen szintű feladatot addig még nem kapott, ezen a téren nem volt tapasztalata. Mivel a kötelék négy gépéből kettőt az I. század, a másik kettőt a II. század adta, az tűnt igazságosnak, hogy a két műszaki század közösen adja a kiszolgáló személyzetet is. A csapat tagjai Czövek László EMO mérnök, Nyers József fegyver mérnök, Kovács Dezső, az I. Repülőműszaki Század parancsnoka, Kincs János a II. Repülőműszaki Század parancsnoka, Németh Csaba sárkány-hajtómű mechanikus, Horváth Tibor sárkány-hajtómű mechanikus, Csokán György sárkány-hajtómű mechanikus, Molnár Gábor EMO technikus, Simon Miklós EMO mechanikus, Vasvári Géza rádió technikus és Kiss Ferenc rádió mechanikus voltak.

[...] Bővebben!

Országszerte sok ezren demonstráltak, legkevesebb 52 tüntetőt őrizetbe vettek. Kormányellenes tüntetők százai gyalogmenetet indítottak este Tel-Avivból Jeruzsálembe, hogy nyomást gyakoroljanak a törvényhozókra annak a jogszabálynak a jövő héten várható megszavazása előtt, amely megsemmisíti a kormány feletti bírósági felügyelet központi elemét.

Több százan az Egyesült Államok tel-avivi nagykövetsége előtt demonstráltak, Jichák Hercog államelnök Joe Biden amerikai elnökkel tartott washingtoni találkozója előtt, és akadályozták a nagykövetség előtti főút forgalmát.

„Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek le kell állítania az igazságügyi reformtörvényt, és széles körű konszenzust kell kialakítania” – mondta az amerikai elnök szerdán Thomas Friedmannak, a New York Times szerzőjének az izraeli kormányfőhöz címzett „világos és közvetlen üzenetében”.

Friedman szerint Biden „mélyen aggódik Izrael stabilitásáért és jövőjéért”, és arra figyelmeztette Netanjahut, hogy ha az igazságszolgáltatási reformot nem széles körű konszenzussal fogadják el, akkor „törést fog előidézni az izraeli demokráciában és annak az amerikai demokráciával ápolt kapcsolatában, amit talán soha nem lehet helyrehozni”.

The post Izraelben főutakat, vasútállomásokat zártak le a „nemzeti tiltakozás napján” appeared first on .

A határozat szerint a kormány két év alatt tervezi újjáépíteni a Herszon megyei vízerőművet – közölte az Ukrajinszka Pravda. Smihal szavai szerint az első ütemben minden építményt megterveznek, és előkészítik a helyreállításhoz szükséges alapot. A második szakasz csak azután kezdődik, hogy az ukrán erők visszafoglalják az orosz csapatoktól azt a területet, ahol az erőmű áll. Ez tartalmazza ugyanis a tényleges építési munkálatokat. A projektet a gazdasági minisztérium koordinálja, a megrendelő az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat lesz.

Az ukrán agrárminisztérium korábbi közlése szerint az erőmű tényleges helyreállítása több évig eltarthat, ugyanis csak ahhoz 2-3 év kell, hogy feltöltsék a víztározót, és a vízszint elérje a gátat. Ezt követően még időre lesz szükség az 1970-1990-es években épült csatornák és öntözőrendszerek javítására és helyreállítására. A vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenerho állami vállalat becslése szerint pedig maga az építkezés legalább öt évig eltart, mivel egy teljes vízi komplexumról van szó.

The post Az ukrán kormány két év alatt újjá akarja építeni a kahovkai vízerőművet appeared first on .

Az újság cikke szerint szüleikhez hasonlóan a nyugat-szudáni fiatalok mostani nemzedéke – halott családtagjaikat hátrahagyva – ismét fejvesztve menekülni kényszerül Dárfúr régió városaiból, amelyeket összehangolt támadássorozatban a földig rombolnak és felperzselnek. A cikkben menekülteket idéznek, akik szerint az arab félkatonai csoportok azért támadják őket, mert a maszalit etnikai kisebbséghez tartoznak. A túlélő szemtanúk szerint egyes maszalit férfiakat és fiúkat a helyszínen agyonlőttek, miután bevallották származásukat, akiknek pedig sikerült elmenekülniük, azok talán már sohasem térhetnek haza.

A szomszédos Csádban, a határ menti Adre kisvárosban és más települések túlzsúfolt menekülttáboraiban több mint két tucat túlélővel készült interjú alapján az amerikai újság számára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy Dárfúrban újabb etnikai tisztogatási hullám zajlik. A Washington Post szerint a térségben megnőtt a célzott gyilkosságok és üldöztetések száma 2019 óta, amit a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok által irányított Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű szudáni arab félkatonai szervezet számlájára írnak.

A vérontás drámaian felerősödött, miután április 15-én harcok törtek ki Szudánban az Abdel Fattáh al-Burhán ideiglenes államfő vezette kormányhadsereg és a vele szemben álló RSF tagjai között a politikai hatalomért. A túlélők beszámolói szerint az RSF fegyveresei napokon belül mészárlásba kezdtek a túlnyomórészt maszalitok által lakott Nyugat-Dárfúrban, és több száz szudáni vesztette életét a térségben. Több mint 2,2 millió ember vált belső menekültté, további 700 ezer pedig Csádba és más szomszédos országokba menekült az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) adatai szerint.

Nathaniel Raymond, a Yale Egyetem közegészségügyi karán működő humanitárius kutatóközpont igazgatója szerint egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az RSF által Szudánban végrehajtott támadások az emberiesség elleni bűncselekményeket jelenthetnek, és „senki sem állítja meg őket”.

„Nagyon kevesen kerülnek ki élve a támadásokból”, de a műholdfelvételek szerint egész városrészeket és falvakat perzseltek fel az elmúlt hetekben, láthatóan abból a célból, hogy végleg elüldözzék a lakosságot – tette hozzá a kutatóközpont igazgatója, amely rendszeresen küld elemzéseket az amerikai külügyminisztérium szudáni konfliktust monitorozó programja részére (SCOP).

Az ENSZ emberi jogi hivatala múlt heti közleményében azt írta, hogy hiteles információk szerint június közepén az RSF tagjainak parancsára 87 embert – köztük maszalitokat – temettek tömegsírokba a szudáni El-Geneina közelében. Az áldozatok között nők és gyerekek is voltak az ENSZ hivatala szerint.

A 2003-as dárfúri népirtást Omár el-Basír egykori szudáni elnök uralma alatt követték el, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) később megvádolt a tömeggyilkosságok elrendelésével. Omár el-Basír 2019-ben távozott a hatalomból, és ezután ideiglenes katonai-polgári kormányzat jött létre, amelynek uralmát az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette hadsereg és egykori helyettese, Dagalo tábornok döntötte meg. Amikor instabil kormányzatuk áprilisban összeomlott, a Kartúmban kitört fegyveres harcok gyorsan átterjedtek Dárfúrra is.

The post Egyre nő az esélye egy újabb dárfúri népirtásnak appeared first on .

A Hegyi-Karabah konfliktus a leghosszabb ideje húzódó konfliktus a posztszovjet térségben. Az örmény többségű régió, a Hegyi-Karabah – vagy örményül Arcah-i – Köztársaság egy el nem ismert szakadár állam a Kaukázusban, amelyre mind az örmények, mind az azeriek igényt tartanak.

Az azeri és örmény fél közötti fegyveres konfliktus kisebb-nagyobb intenzitással 1991 óta tart, kétszer tört ki háború a régióban, amely mindkét alkalommal tűzszüneti megállapodással zárult az Oroszországi Föderáció közvetítésével.

A két fél közötti konfliktusban szignifikáns szerepet játszott Oroszország, aki mediátorként lépett fel a kaukázusi országok között. 2022. február 24-én elindított Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet az orosz prioritások és kapacitások újragondolásával járt együtt, amely jelentős hatással volt a Kaukázus déli részén fennálló status quo-ra is.

A konfliktus története:

A Szovjet Szocialista Köztársaságon belül, a Kis-Kaukázusban – az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságban – található régió a szuperhatalom fennállása alatt autonóm státusszal rendelkezett, amely hozzájárult az etnikai feszültségek mérsékléséhez. A Szovjetunió felbomlásával kapcsolatos prognózisokkal párhuzamosan kezdődött el a konfliktus kiéleződése. 1988-ban az Arcah-i Köztársaságban sikeres népszavazást tartottak az Örmény Szovjet Szocialista Köztársasággal való egyesülésről, amit az azeriek illegitimnek minősítettek. A népszavazást fegyveres összetűzések követték az azeriek és az örmények között, amely pogromba torkollott. Az események több száz örmény emigrációját eredményezték.

1991-ben a Hegyi-Karabah területi autonómiáját a bakui parlament visszavonta, amelyre válaszul a régióban élő örmények kinyilvánították a függetlenségi szándékukat. A függetlenség deklarálása 1992 és 1994 között tartó háborúhoz vezetett. A háború közel 30 000 életet követelte. A hegyi-karabahi háborúnak az 1994-es orosz közvetítéssel megszületett tűzszüneti megállapodás – biskeki protokoll – vetett véget. A megállapodás keretében a terület Azerbajdzsán része maradt.

A biskeki protokoll aláírását követő időszak sem telt el összetűzések nélkül, a dróntámadások és a fegyveres összecsapások folyamatossá váltak a terület határvonalán. Nagyobb összetűzésre egészen 2016 nyaráig nem került sor, amikor négynapos intenzív fegyveres harcok dúltak a régióban, amely a 2020-as hegyi-karabahi háború egyfajta “prelude”-jaként értelmezhető.

2020. szeptember 27-én tört ki a második hegyi-karabahi háború, ami azeri győzelemmel ért véget. Baku fegyveres erői a háború során nem tudták visszafoglalni az összes örmények által ellenőrzött területet, azonban a november 9-én aláírt fegyverszüneti megállapodás rendelkezett arról, hogy az örményeknek át kell adniuk a Karabah környéki területeket – Ağdami járás, Kalbajar járás és Laçıni járás – az azeriak részére. A megállapodás deklarálta még, hogy a régióban orosz békefenntartók szavatolják a békét, és biztosítják a Karabahot Örményországgal összekötő Laçıni-folyósót. A fegyverszüneti egyezmény rendelkezett még egy tranzitfolyósó nyitásáról (Zangezur-korridor), amely Örményország déli részét kötné össze Azerbajdzsánnal.

Az Oroszországi Föderáció közreműködésével létrejött hathetes háborút lezáró tűzszüneti megállapodás november 10-én lépett hatályba. A második karabahi háború során több mint 7000 katona és 170 civil vesztett életét, ezzel az elmúlt évtizedek során legtöbb áldozattal járó háborúvá vált a régióban.

A második hegyi-karabahi háború után:

A 2020-as második karabahi háború Azerbajdzsán győzelmével zárult. Baku a katonai sikereket követően sem mondott le politikai céljai érvénybe juttatásáról. Azon év novemberében aláírt tűzszüneti megállapodást követően, Baku a katonai sikerek kézzelfogható politikai sikerekké való konvertálását tűzte ki célul. Azerbajdzsán az örmény fegyverek Karabahból történő kivonását, és Zangezur-korridor tényleges megnyitását, – mint a megkötött egyezmény két beteljesületlen pontját – szerette volna megvalósítani.

A második karabahi háborút lezáró tűzszüneti megállapodást követően 2021-ben Vlagyimir Putyin mediációjával Nikol Pasinján és Ilham Aliyev között megkezdődtek a tárgyalások, ezzel a békeszerződés előkészítése. A két fél közötti egyeztetés egyik kézzelfogható eredménye volt a Baku által benyújtott öt pontból álló javaslat a konfliktus rendezéséről. Az előterjesztésre válaszul Jereván hatpontból álló kezdeményezést nyújtott be, amely az arcahi területén élő örmények emberi jogainak védelmét és a terület státuszának rendezését emelte ki. 2022 augusztusában az uniós közvetítéssel létrejött brüsszeli magasszintű tárgyalást követően már kezdett kirajzolódni egy békeszerződés reális esélye, azonban ennek a reménynek a szeptemberi eszkaláció vetett véget.

Az orosz-ukrán háború hatásai:

A régióban a 2020. novemberi tűzszüneti megállapodás óta orosz békefenntartók szavatolják a békét, azonban a tavaly februárban megindított orosz katonai agresszió következtében csökkent Moszkva befolyása, amely a konfliktus ismételt fellángolásához vezetett.

Az Ukrajna elleni támadás óta Azerbajdzsán három nagyobb eszkalációt idézett elő a régióban és az azeri-örmény határnál. Baku többször megszakította az örmény többségű hegyi-karabahba a földgázszállítást, ezzel komoly fennakadásokat okozva a térségben.

A konfliktus egyik forrópontja a 2022. december 12-én kezdődő blokád volt a Laçıni/Lacsin-folyosónál. Magukat “környezetvédelmi aktivisták” -nak valló azeriek lezárták a folyósót a hegyi-karabahi illegális örmény bányászat elleni tiltakozásra hivatkozva. A Lacsin-folyósó az egyetlen szárazföldi szállítási útvonal Örményország és a Hegyi-Karabah között. Az azeri „környezetvédők” azzal, hogy elbarikádozták a folyosót, gátolják a terület lakosságának ellátását. 2020. november 9-én megkötött megállapodás szerint orosz békefenntartóknak kéne őrizni a folyósót, azonban ez nem valósul meg.

A fennálló status quo megőrzésében és  a régió egyfajta stabilitásában mindig is kulcsszerepet töltött be Oroszország, aki tulajdonképpen objektív, semleges őrként próbált ellensúlyozni az azeri és örmény fél között.

Az Ukrajna ellen indított orosz offenzívával párhuzamosan a moszkvai vezetésnek szükségessé vált prioritásainak újragondolása és kapacitásának csökkentése, ezáltal az orosz békefenntartói tevékenység intenzitása is mérsékelődött, amely jelentősen hozzájárul a hegyi-karabahi konfliktus kiújulásához.

A csökkentett orosz figyelem és beavatkozás hiányában közrejátszhat még a tény, hogy az Oroszországi Föderáció egyre inkább Azerbajdzsán és Törökország felé fordul, a nyugati szankciók enyhítésének érdekében. Ankara mindig is vezető kereskedelmi partnere volt Moszkvának. Azerbajdzsán szintén kiemelkedő szerepet játszik az orosz kereskedelemben, főleg mivel részese a Nemzetközi észak-dél közlekedési folyosó (INSTC) projektnek, amely összeköti Oroszországot és Indiát, Azerbajdzsán és Irán területén keresztül. A folyosó 2022. február 24-e óta egyre fontosabbá vált a Kremlnek, amelynek fő célja, hogy diverzifikálja kereskedelmi kapcsolatait, ennek érdekében pedig a Nemzetközi észak-dél közlekedési folyosó fejlesztéséről szóló nyilatkozatot írtak alá a projekt résztvevői Bakuban, nem sokkal a szeptemberi Örményország ellen elkövetett támadások előtt. Ez a fajta stratégiai fordulás Azerbajdzsán és Törökország felé megnehezíti Moszkva számára, hogy „semleges őr” szerepében tűnjön fel a régióban.

A Nyugat erősödő szerepe a konfliktusban:

A régióban eddig kevés befolyással rendelkező Európai Unió és az Egyesült Államok igyekszik felvenni a mediátor szerepét az azeri-örmény konfliktusban. Annak ellenére, hogy Moszkva volt az eddigi egyetlen közvetítő, és ezt orosz-ukrán háború előtt fent is kívánta tartani.

Az Európai Unió igyekszik független közvetítőként segíteni a konfliktus további eszkalációjának elkerülését. Igyekszik támogatni Örményországot, kihasználva és előnyére fordítva az orosz passzivitás miatt kialakult csalódottságat.  Jereván tagja az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSzSz), és területén az Oroszországi Föderáció két katonai bázissal is rendelkezik, Gyumriban és Erebuniban. Ugyanakkor az unió számára az azeri gáz fontos alternatívájaként szolgál az orosz földgáznak, amelynek értelmében Baku kulcsszerepet tölt be az orosz gáz függőségről való levállást során. 2022 júliusában az Európai Unió és Azerbajdzsán megállapodást írt alá az energetikai együttműködésükről.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel közvetítésével a szeptemberi eszkalációt követően számos tárgyalások mentek végbe az azeri és örmény vezetők között. Az Európai Parlament az EU és Örményország közötti kapcsolatokról szóló 2023. március 15-ei állásfoglalásában elítélte a 2022 szeptemberében azeri erők által örmények ellen elkövetett erőszakot és az emberi jogok megsértését. Az Európai Unió 2023. február 20-án elindította polgári misszióját Örményországban. A szeptemberi összetűzéseket követően a helyzet stabilizálásnak érdekében az EU a grúziai megfigyelő missziójából (EUMM Grúzia) ideiglenes 40 katonai megfigyelőt helyezett át a Hegyi-Karabah területére. A létrehozott fegyvertelen civil megfigyelő misszió lezárását követően hozták létre az új polgári missziót januárban.

A komoly kétségek vannak a Nyugat azeri-örmény szerepvállalásával és a diplomáciai törekvéseikkel kapcsolatban. Mind az EU, mind az USA részéről látszik egy komolyabb elköteleződés a régió stabilizálása mellett, azonban mindez nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy megkezdődjenek a béketárgyalások a felek között.

Abban az esetben, ha a Nyugat tényleg fel akarja venni a stabilizátor szerepét a Hegyi-Karabah konfliktusban, jóval többet kell tennie annál, hogy helyszínt biztosít és leülteti az azeri és örmény vezetőket. A közvetlen párbeszéd fontosságának hangsúlyozása a felek közötti hatalmi egyenlőtlenségek miatt aligha vezethet nem kikényszerített megállapodáshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy egy olyan békemegállapodás aláírása, amely nem oldja meg a fő problémát, az nem garantálja a békét a régióban. A Nyugatnak jobban hozzá kell járulnia a tárgyalási folyamatokhoz és a fennálló problémák legyőzéséhez.

Oroszország csökkentett figyelmével, de szintúgy folytatódnak a béketárgyalások. Moszkvának még mindig jelentős mozgástere van a régióban és a konfliktus lezárásában Jereván elégedetlenségének ellenére is. Azzal, hogy az EU számára elengedhetetlen partnerré vált Azerbajdzsán, egyértelműen növelte Baku presztízsét és alkupozícióját a béketárgyalások tekintetében. A már kezdetben hatalmi egyenlőtlenségeken a fennálló helyzet csak tovább rontott és kérdéses, hogy Jereván mennyire tudja saját érdekeit érvényesíteni, vagy meggátolni a túlkapásokkal gazdag azeri követeléseket a Hegyi-Karabahban élő örmény lakosság védelmének érdekében.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Vaghinak Vardanyan on Unsplash

Felhasznált irodalom:

• Center for Strategic and International Studies: The Air and Missile War in Nagorno-Karabakh: Lessons for the Future of Strike and Defense (https://www.csis.org/analysis/air-and-missile-war-nagorno-karabakh-lessons-future-strike-and-defense)
• Egresi Zoltán: Elhúzódó béketárgyalások: a megoldatlan karabahi kérdés, Külügy és Külgazdasági Intézet időszaki kiadvány, Budapest, 2022. (https://kki.hu/wp-content/uploads/2023/01/KE_2022_66_AZ_AM_megoldatlan_karabahi_kerdes_Egeresi_0110.pdf) (letöltés ideje: 2023.04.15)
• Global Conflict Tracker: Nagorno-Karabakh Conflict (https://www.cfr.org/global-conflict-tracker/conflict/nagorno-karabakh-conflictÖ
• International Crisis Group: The Nagorno-Karabakh Conflict: A Visual Explainer (2023.03.28, forrás: https://www.crisisgroup.org/content/nagorno-karabakh-conflict-visual-explainer) (letöltés ideje: 2023.04.15)
• Orbán Tamás: Hegyi-Karabah: ki az igazi nyertes?, Danuebe Institute, 2020 (https://danubeinstitute.hu/hu/kutatas/hegyi-karabah-ki-az-igazi-nyertes) (letöltés ideje: 2023.04.15)

A Az orosz-ukrán háború árnyékában: a máig megoldatlan Hegyi-Karabah kérdés bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.