Biztonságpolitika

Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó: megvalósult a bírák és az ügyészek béremelése! – írta az igazságügyi miniszter keddi Facebook-bejegyzésében.

“Miniszteri kinevezésemkor ígéretet tettem egy átfogó bérrendezésre, amely a jól teljesítő magyar gazdaságnak köszönhetően 2022-re be is következett” – fogalmazott Varga Judit. Közlése szerint a három ütemben történő illetményemelés eredményeképpen három év alatt összesen több mint hatvan százalékos béremelésre került sor.

A döntés közel háromezer bírót és kétezer ügyészt érint, akiknek illetményalapja így mára 566 660 forintra növekedett – tudatta.

2020. január 1-jétől a bírák számára átlagosan 32 százalékos, míg az ügyészek számára 21 százalékos illetményemelés valósult meg, mellyel egy szintre hozták fizetésüket. 2021-ben a 2020-as illetményalap 12 százalékával, idén pedig további 13 százalékával emelkedett a bérük – írta a miniszter.

“Magyarország előre megy, nem hátra!” – zárta Facebook-bejegyzését Varga.

The post Varga: 60 százalékos béremelést kaptak a bírák és az ügyészek appeared first on .

Szexuális szolgáltatást nyújtó nők kizsákmányolásával és közvetítésével foglalkozó kilenc férfit fogtak el a rendőrök Békéscsabán, Gyomaendrődön, Szarvason, Makón és Sopronban. A rendőrség emberkereskedelem bűntett gyanúja miatt indított ellenük büntetőeljárást, és őrizetbe vette őket – közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.

Azt írták, hogy a férfiak külföldön szexuális szolgáltatást nyújtó nőknek közvetítettek partnereket, és az így szerzett bevétel jelentős részét elvették tőlük. Hozzátették, voltak olyan nők, akiket a közvetítéssel foglalkozó férfiak megfenyegettek, bántalmaztak, és a szabadságukban is korlátoztak.

A nyomozás alapján internetes oldalakon keresztül adták fel a fényképes hirdetéseket a nőkről, így közvetítették és szervezték meg a találkozókat a szexpartnerekkel.

A bűncselekmények elkövetésével gyanúsítható férfiaknál tartott házkutatáson a rendőrök készpénzt, arany ékszereket, járműveket foglaltak le, és zár alá vettek több ingatlant, köztük egy kulcsrakész, új építésű társasházat – áll a közleményben.

The post Nők kizsákmányolásával gyanúsított férfiakat fogtak el appeared first on .

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár összehívta a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű rendkívüli ülését, a tanácskozást január 12-én tartják Brüsszelben – közölte a katonai szövetség sajtóosztálya.

A tájékoztatás szerint az ülést az ukrán határ mentén az orosz csapatösszevonás miatt kialakult feszültség enyhítése céljából hívták össze.

A tanácskozáson a NATO-tagországok nagykövetei, valamint magas rangú orosz tisztségviselők vesznek részt, ugyanis Oroszország a közelmúltban felfüggesztette az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét – arra válaszul, hogy a NATO október 6-án kémkedés vádjával kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát.

Stoltenberg már a szövetséges országok védelmei minisztereinek októberi ülését követőn azt mondta, szükség van a párbeszéd folytatására Oroszoroszággal, különösen most, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek. A főtitkár december végén azt közölte, hogy a katonai szövetség készen áll Oroszországgal az érdemi párbeszédre, amelynek szellemében a lehető leghamarabb, már 2022 elején össze kívánja hívni a NATO-Oroszország Tanács ülését. A tagállamok megközelítése Oroszországot illetően az elrettentésre és a védelemre helyezi a hangsúlyt, de hangsúlyozza a párbeszéd fontosságát – nyilatkozott akkor. A NATO a politikai és gyakorlati szempontból is szoros kapcsolat kialakításában érdekelt Oroszországgal – tette hozzá.

Információk szerint Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy orosz tisztviselők részt vesznek a január 12-re tervezett brüsszeli ülésen. Oroszországot várhatóan Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes és más magas rangú orosz tisztviselők képviselik majd.

A NATO-Oroszország tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bekössék a transzatlanti katonai szövetség munkájába, és bizalmat teremtsenek a két fél között.

A tanácsban nagyköveti szintnél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek is évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. A dialógust 2014 júniusában az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették, ezt követően diplomaták szintjén 2016 áprilisától újították fel a párbeszédet.

A katonai szövetség kedden arról tájékoztatott, hogy január 7-én rendkívüli, külügyminiszteri szintű virtuális ülést tart az Észak-atlanti Tanács (NAC). A NATO-tagországok külügyminiszterei az ukrán határ mentén tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültség kihívásairól egyeztetnek, valamint egyéb biztonsági kérdéseket vitatnak meg – közölték.

The post Jövő héten összeül a NATO-Oroszország Tanács appeared first on .

Két és félmillió forint értékű hamis ruhát és cigarettát találtak a pénzügyőrök egy teherautóban, a termékeket lefoglalták és eljárást indítottak – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A tájékoztatás szerint a NAV munkatársai az M1-es autópálya győri szakaszán ellenőrizték egy járművet, amelynek a rakterében bőröndökben különféle márkajelzésű ruhákat, sapkákat és adózatlan cigarettát találtak.

A sofőr azt mondta, az áru az övé, egy részét a családjának, a másik felét pedig testvére cselgáncscsapatának vitte volna. A ruhák az előzetes szakértői vélemény szerint hamisítványok, amelyeket a védjegy tulajdonosának engedélye nélkül hoztak forgalomba.

Közölték: a NAV a több mint kétmillió forint értékű ruhaneműt és a 400 ezer forint értékű dohányt lefoglalta és eljárást indított – írták.

The post Két és félmillió forint értékű hamis ruhát és cigarettát találtak egy teherautóban appeared first on .

A tavaly júniusi botrány után az év elején ismét muszlim nőket kínáltak eladásra egy indiai alkalmazáson – jelentette az Al-Dzsazíra pánarab televízió hírportálja.

A Bulli Bai névre keresztelt alkalmazás a Microsoft ingyenes applikációfejlesztő felületén, a Githubon készült, és mostanra eltávolították az internetről. Tavaly nyáron Sulli deals néven készült hasonló applikáció. A bulli és a sulli egyaránt lekicsinylő kifejezés a muszlim nőkre.

A Bulli Bai “eladási” adatbázisába január elsején bekerült egy újságírónő is, aki a tavalyi hasonló akciót leleplezte. Több mint száz muszlim nő képe került fel az adatbázisba, természetesen az engedélyük nélkül. Köztük volt a delhi felsőbíróság egyik bírájának felesége, egy eltűnt diák 65 éves édesanyja, és a Nobel-békedíjas pakisztáni Malala Juszufzai is.

Kuratulain Rehbar újságírónő, az egyik áldozat úgy nyilatkozott, hogy megdöbbentő és megalázó élmény volt a saját képét látni az alkalmazáson, amitől összeszorult a gyomra, és kirázta a hideg. Úgy véli, hogy az app egyetlen célja muszlim nők megalázása volt.

Iszmat Ara újságírónő, aki szintén az áldozatok között van, feljelentést tett a rendőrségen. Egy mumbai ügyvédnő már tavaly nyáron feljelentést tett a Sulli deals miatt. Ő mindkét adatbázisba bekerült, de azt mondja, a Twitter, a Github és a tárhelyszolgáltató sem ad ki adatokat, még a rendőrségnek sem, csak bírói végzés alapján. Az Al-Dzsazíra megkeresésére sem a delhi, sem a mumbai rendőrség nem reagált.

Iszmat Ara szerint nem véletlen, hogy az elkövetők olyan nőket szemeltek ki, akik felemelik a hangjukat a vallási, ez esetben muszlim kisebbséghez tartozók jogaiért. “Világos, hogy ez összeesküvés ezeknek a nőknek az elhallgattatására, mert szembe merünk menni a hindu jobboldal gyűlöletkeltésével az interneten” – fogalmazott az újságíró.

The post Ismét muszlim nőket kínálnak “eladásra” egy indiai alkalmazáson appeared first on .

Gyorsított eljárásban, fogolyszökés bűntette miatt jogerősen hat hónap börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Dunaújvárosi Járásbíróság azt a férfit, aki november 23-án megszökött a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez tartozó hangosi szarvasmarhatelepről.

A Fejér Megyei Főügyészség közleménye szerint mellékbüntetésként egy évre eltiltották a közügyektől.

A férfi szeptember 15-én kezdte meg lopás miatt elrendelt egy év három hónapos szabadságvesztésének letöltését. Egyik este az intézet szarvasmarhatelepén a teheneket kiterelte az udvarra, a felügyelő azonban az épületben maradt, amit a vádlott kihasznált, a telephely kerítésén átmászva elindult lakóhelyére. A férfi szökését a felügyelő rövid időn belül észlelte és megkezdték a felkutatását.

A férfi testvére másnap gépkocsival vissza akarta vinni őt a büntetés-végrehajtási intézetbe, azonban a vádlott kiszállt a járműből, hogy az éjszakát a szabadban töltse, azt mondta, hogy majd másnap megy vissza a börtönbe. A rendőrök azonban este az adonyi szőlőhegyen elfogták és visszavitték a büntetés-végrehajtási intézetbe.

The post Hat hónap börtönt kapott a pálhalmai börtön tehenészetéből megszökött rab appeared first on .

Főképp a határokon átnyúló járműkereskedelem áll a kilométeróra-csalások mögött egész Európában, Magyarországon is zömmel külföldről érkező autókat hirdetnek hamis adatokkal: 14,1 százalék lehet az országban a visszatekert kilométerórájú autók aránya, és a 58,2 százaléknak volt már balesete korábban – közölte a CarVertical járműadat-szolgáltató saját adatai alapján.

Hangsúlyozták, hogy a hamis információk mind a vásárlóknak, mind a tisztességes kereskedőknek kárt okoznak. A visszatekert kilométerórák és az elmaradt karbantartások miatt az új tulajdonosoknak sok költségük lehet utólag.

A közlemény szerint a nyugati piacokhoz hasonlóan belföldön is egyre elterjedtebb lesz a járműinformációk ellenőrzése. Ezek ismeretében a vevő jobban alkudhat, átláthatóbbá válik a használt járművek kereskedelme, a hamis adatok kiszűrésével csökken a bizalmatlanság – írták. A piac tisztulásához a CarVertical szolgáltatásai Magyarországon is hozzájárulhatnak, járműtörténeti információik ugyanis elérhetők a Használtautó.hu hirdetéseinél. A járműmúlt lekérdezésénél a CarVertical több mint hatszáz különböző, nemzetközi forrásból gyűjtött autótörténeti bejegyzésekből építi fel jelentései – írták.

The post Magyarországon az autók 14,1 százalékának tekerhették vissza kilométeróráját appeared first on .

Szomszédságpolitika Az Európai Unió 2004-ben elindított szomszédságpolitikája keretében tíz déli szomszédját, illetve 2007-től öt keleti szomszédját támogatja szakpolitikai eszközrendszerein keresztül olyan kulcsterületeken, mint az ifjúságpolitika vagy a klímapolitika. Mindennek célja, hogy az Európai Unió mint felelős szomszéd és normatív hatalom segítse a határai mentén elhelyezkedő országokat a stabilitás, a biztonság és a prosperitás fokozásában. Mindezek elérésére az Európai Unió számos projektet indít a régiókban, illetve diplomáciai és egyéb jellegű cselekménnyel is segíti ezen országokat. Algéria

Az észak-afrikai állam tekintetében az időszakban végrehajtott európai uniós tevékenységek elsősorban a válságkezelés területére terjedtek ki. Az országot ugyanis a COVID-19 okozta járvány mellett az évszaknak megfelelően természeti jellegű katasztrófák is sújtották. A COVID-19 okozta járvány leküzdésére az észak-afrikai államot az Unió több ízben is támogatta: a COVAX mechanizmus keretében augusztusra több, mint 2,5 millió vakcina lett az ország részére bocsájtva, illetve az európai szolidaritási eszköz keretében további 1500 darab oxigénkoncentrátor is. Az augusztusi erdőtüzek okozta katasztrófa következményeinek elhárítására az EU további 80 000 eurónyi humanitárius támogatást bocsátott Algéria rendelkezésére. A támogatás lehetővé teszi az algériai Vörös Félholdnak, hogy átmeneti lakhatással, háztartási cikkekkel, élelmiszercsomagokkal és pszichoszociális támogatással segítse az érintett családokat. Emellett az EU a Kopernikusz-szolgáltatások által műholdképekkel és az EU Civil Védelmi Mechanizmusa által két francia repülőgéppel is segítette az államot.

Egyiptom

Az Európai Unió Egyiptomot is támogatta a COVID-19 okozta járvány leküzdésében, elsősorban az 1,7 millió vakcinából álló szállítmánnyal a COVAX mechanizmus keretében. Emellett az ország tekintetében sokkalta inkább átfogóbb tevékenységek végrehajtására is lehetőség nyílt a vizsgált időszakban, amely például az energiabiztonság vagy a társadalmi biztonság területére is kiterjedt. Ezek a tevékenységek magukban foglalták a fiatalok munkába állásának elősegítését, illetve a vállalkozói életpálya előmozdítását körükben, hozzájárulva Egyiptom társadalmi biztonságot érintő kihívásainak leküzdésében. A fiatalok mellett a nők is célcsoportját jelentették az időszakban az EU támogatási mechanizmusának, elsősorban a peremterületeken. Az energia- és klímapolitika területén is támogatásokat nyújtott az Unió. Egyiptom első szárazföldi kikötőjének megépítésében segít kedvezményes kölcsönnel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Zöld Városok programjának keretében. A kikötő tervezetten az ország északi és déli részét fogja összekötni, s különlegessége nem csupán abban rejlik, hogy az első vegyes, magán-közszektori beruházás, hanem abban is, hogy a konténerforgalom közútról vasútra áthelyezésével jelentősen csökkenti a szén-dioxid emissziót, illetve tehermentesíti a közutakat. Emellett az EU kedvezményes kölcsönnel és technikai segítségnyújtási csomaggal is támogatja az országot, amelynek keretében az egyiptomi kis- és középvállalkozásoknak és háztartásoknak az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló beruházások finanszírozását segíti elő. Az új technológiák alkalmazása várhatóan előmozdítja a környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való áttérést Egyiptomban. A programok mellett magasszintű találkozóra is sor került az időszakban: a regionális folyamatokról egyeztetett Josep Borrell és Sameh Soukry, egyiptomi külügyminiszter.

Jordánia

Egyiptomhoz hasonlóan, a Jordán Hásímita Királyságot is meglehetősen átfogóan támogatta az Európai Unió az időszakban. A támogatás a humán biztonság területétől kezdve az energiabiztonságon át egészen a társadalmi biztonságig terjedt. Az egészségügyi biztonság területén elsősorban a koronavírus okozta járvány leküzdéséhez járult hozzá az Európai Unió a COVAX mechanizmuson keresztül vakcinák szállításával. A COVID-19 okozta járvány gazdasági következményeinek leküzdésében is szomszédja segítségére van az EU: 100 milliós hitelkerettel segíti főképpen azokat a helyi kis- és középvállalkozásokat, amelyeket súlyosan érintett a pandémia. Mindemellett az Európai Bizottság az EU nevében 250 millió euró makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Jordániának, elsősorban a COVID-19 okozta pandémia következményeinek leküzdésére. Az energiabiztonság erősítéséhez több projekttel is hozzájárult az Unió. A MAIA-TAQA projekt keretében az ország legmeghatározóbb kikötővárosában, Aqaba-ban napelemes hűtőrendszer kerül telepítésre. Szintén a dél-jordán város környezeti biztonságát segítette az időszakban a Med Pearls program, amelynek célja a tengerparti és tengeri ökoszisztéma fenntartása. Az ESMES projekt keretében elsősorban az ellátásbiztonság erősítését segítette az Európai Unió: irbidi partnerével a villamosszektort érintő kihívások vonatkozásában cseréltek gyakorlatokat a képviselők. A környezeti biztonsághoz az időszakban elsősorban a DECOST projekttel járult hozzá az Európai Unió Al-Saru városában az első közösségi komposztáló programmal. A DECOST keretében, ugyancsak Irbidben helyi egyesületek támogatása által igyekeznek a fém- és műanyaghulladék újrahasznosításának fokozását, a helyi közösség érzékenyítését előmozdítani, illetve különböző javaslatokat megfogalmazni a város környezetvédelmi szempontból történő fejlesztésére. Szintén Irbid városában, a MED-InA projekt keretében több, mint 2000 háztartás preferenciáját mérték fel az energiatakarékosság vonatkozásában, hogy a jövőben minél hatékonyabb cselekvési tervet dolgozhassanak ki az érdekelt felek. A társadalmi biztonság erősítésére az időszakban az EU több aktív projektnek is részese, például a MEDTown-nak, amelynek keretében 100 nőt, menekültet, illetve valamilyen fogyatékossággal küzdő személyt támogatott, hogy hozzájáruljon a szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez. Hasonló projekttel járult hozzá ezekhez a célokhoz a MoreThanAJob projekttel, hogy a marginalizált és munkanélküli lakosság társadalmi befogadását előmozdítsa.

Libanon

A Földközi-tenger partvidékén elhelyezkedő ország az időszakban elsősorban a belpolitikai folyamatai miatt állt az Európai Unió homlokterében: az országban tapasztalható politikai, gazdasági és társadalmi válság az elmúlt hónapokban és hetekben jelentősen súlyosbodott, a libanoni lakosság nehézségeit tovább fokozta a belpolitikai viszály és az üzemanyaghiány. Az Európai Unió tisztségviselői a vizsgált időszakban többször is felszólaltak a politikai megoldás szükségességének sürgetése okán, s végül augusztus végére az ország abszolválta a kormányalakítást. A közel-keleti ország pandémiás válságkezelésében is igyekezett támogatást nyújtani az Unió: a Bizottság további 5,5 millió eurót különített el a COVID-19-re adott libanoni lépések támogatására és megerősítésére.

Líbia

A szomszédságpolitika további partnerországaihoz hasonlóan Líbiát is segített uniós partnere vakcinaszállítmányokkal a COVID-19 okozta pandémia leküzdéséhez. A Líbiával kapcsolatos tevékenységek fontos állomását jelentette, hogy szeptember 8-án Josep Borell Líbiába látogatott. Látogatása során hangsúlyozta az EU elkötelezettségét Líbia szuverenitása és függetlensége mellett, valamint az integráció azon eltökéltségét, hogy hozzájáruljon az ország békéjéhez és stabilizálásához.

Marokkó

A Maghreb-ország esetében az időszakban elsősorban a társadalmi problémákra helyeződött az uniós programok hangsúlya. Az MC2CM projekt tevékenységeivel a bevándorlók alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítását célozzák, míg a júliusban beindított projekttel a fogyatékkal élők számára a magas színvonalú alapszolgáltatásokhoz való hozzáférési szint emelése áll a fókuszban. Az EBRD 18,75 millió euró biztosít az országnak, hogy a helyi polgároknak, kis- és középvállalkozásoknak és vállalatoknak nyújtson támogatást az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint adaptációs technológiák átvételére irányuló fejlesztésekre.

Palesztin Hatóság

A palesztin területeken folytatott uniós tevékenység rendkívül sokszínű volt a vizsgált időszakban. A projektek uniós részről résztvevő elsődleges szervezeti egysége az EUPOL COPPS misszió volt. Mindennek keretében olyan hasznos projekteket hajtottak végre az érdekelt felek, mint a számítógépes zsarolással kapcsolatos kampány vagy a környezettel kapcsolatos bűncselekmények elleni fellépés erősítése. Emellett meglehetősen nagy pénzügyi segítséget is folyósított az EBRD a Palesztin Bank számára, elsősorban a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeinek kiküszöbölésére. Az Unió az aggodalomra okot adó belpolitikai folyamatokat is figyelemmel kísérte, amelynek következményeként sürgette a Palesztin Hatóságot, hogy teljesítse azon nemzetközi emberi jogi egyezmények normáit, amelyekhez csatlakozott, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az egyesülési és gyülekezési szabadságot.

Tunézia

Az észak-afrikai ország számára az Európai Unió elsősorban a COVID-19 okozta járványhelyzet kezelésével kapcsolatban tudott támogatást nyújtani, ugyanis az országban a vírus egyre inkább elhatalmasodott. Annak érdekében, hogy Tunéziát segítse az egészségügyi válság kezelésében és támogassa a COVID-19 elleni küzdelem stratégiáját, az Európai Beruházási Bank intézetén keresztül rendkívüli, 250 000 eurós adományt folyósított az Unió. Az Európai Unió és tagállamai továbbá hatalmas sürgősségi segélyt juttattak az országnak az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Közel 1,3 millió vakcinaadagot és csaknem 8 millió arcmaszkot, valamint antigénteszteket, lélegeztetőgépeket, oxigénkoncentrátorokat, ápolóágyakat és egyéb létfontosságú orvosi felszerelést szállítottak le. A válsághelyzet mellett elsősorban a környezeti biztonság erősítésére irányuló projektek kerültek az integráció fókuszába: a körforgásos gazdaság megteremtésének előmozdítására és a tengeri hulladék visszaszorításának segítésére irányuló COMMON projekt keretében szervezett több tevékenységet is az Unió.

Azerbajdzsán

Az Európai Unió keleti szomszédságában is előnyben részesítette a COVID-19 pandémia leküzdéséhez szükséges támogatásokat. Ennek megfelelően Azerbajdzsánt az oltakozás biztonságos kivitelezéséhez szükséges eszközökkel segítette az Unió. A pandémia mellett az EU unikálisan támogatta az ország mentális egészségmegőrzésre irányuló tevékenységét is elsősorban szakemberek (tovább)képzésével.

Fehéroroszország

Az Európai Unió az időszakban elsősorban az ország egészségügyi biztonságát támogatta azáltal, hogy számos egészségügyi eszközt adományozott a WHO-val együttműködve, így segítve a COVID-19 okozta pandémia visszaszorításában. Az Európai Unió emellett az ország felfokozott belpolitikai történéseit is figyelemmel követte, s több ízben kritikus hangnemben nyilatkoztak tisztségviselői a Lukasenka-vezetésről, mitöbb kilátásba helyezte az integráció további korlátozó intézkedések bevezetését. A két fél közötti kiegyensúlyozatlan viszony újabb eseménye, hogy szeptember 8-án az Európai Unió fehéroroszországi küldöttsége demarche-ot intézett a Fehérorosz Köztársaság Külügyminisztériumához a Fehéroroszországból az Európai Unióba irányuló illegális határátlépésről. Az Unió tettének oka, hogy a Fehéroroszországból az EU-ba irányuló illegális határátlépések 50-szeresére növekedtek. Az EU elítélte a migráció politikai célú használatát az ország által, s sürgeti a fehérorosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal.

Grúzia

A COVID-19 okozta pandémia leküzdésében Grúzia számára is segítséget nyújt az Unió: a kaukázusi országnak az integráció a WHO-val karöltve több informatikai és egészségügyi eszközt adományozott, hogy a járvány leküzdéséhez elengedhetetlen infrastrukturális és egyéb technikai eszközökkel rendelkezhessen az állam. Az egészségügyi biztonság mellett Grúziában kiber-, társadalmi-, s környezetbiztonságát erősítő tevékenységeket is folytatott az EU. Az Unió az ENSZ-szel együttműködve integrált kiberbiztonsági rendszert nyújtott át Grúziának, hogy javítsa a fertőzött rendszerek észlelésének képességét, minimalizálja az adatvesztés kockázatát, illetve csökkentse a jogosulatlan hozzáférések számát. Az EBRD 10 millió eurós kölcsönt nyújt a ProCredit Bank Georgia-nak a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások számára történő továbbhitelezésre. Az eszköz lehetővé teszi a helyi vállalatok számára, hogy korszerű technológiába és gépekbe való befektetéssel, az uniós szabványok elfogadásával, a munkahelyi egészség és biztonság javításával, valamint a fenntartható környezetvédelmi gyakorlatok előmozdításával modernizálják termelésüket. Mindezen hitelek legalább 70 százaléka zöld technológiákba történő beruházásokat finanszíroz, tovább erősítve a fenntarthatóságra való törekedést az EU határai mentén is. A környezetbiztonság tekintetében az Unió további kedvezményes hitellel segíti Tbiliszi városának hulladékkezelését: az EU által támogatott hulladékkezelési vízelvezetési rendszer az elérhető legjobb technológiát használja az EU-szabványoknak megfelelően, és segít csökkenteni a meglévő hulladéklerakókból származó környezetszennyezést. Az új rendszer a csapadékból keletkező folyadék és a természetes lebomlás során keletkező folyadékok vízelvezető gyűjtését célozza, hogy azok megfelelően kerüljenek ki a lerakóból.

Moldova

Az ország számára nyújtott uniós támogatásokban hasonlóan fontos szeletet jelentett a COVID-19 okozta járvány visszaszorításának segítése. Szeptember 28-án az Európai Unió 36,4 millió eurós támogatást folyósított a Moldovai Köztársaság számára, hogy támogassa a vírus elleni küzdelmet és az ebben kritikus jelentőséggel bíró rendőrségi reform végrehajtását. Az országban végbemenő pozitív belpolitikai folyamatok hírét is örömmel fogadták az uniós tisztségviselők. Josep Borell és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatban kommentálták a történteket, s kifejezték az EU támogatását az ország előtt álló kihívások kezelésében. A támogatás jeléül számos uniós tisztségviselő is látogatást tett az országba. Szeptember 13. és 15. között uniós tisztviselőkből álló magas szintű delegáció tartózkodott a köztársaságban. A látogatás során megvitatták az EU-Moldova kapcsolatot és elmélyítésének további lehetőségeit, elsősorban a szabadkereskedelmi övezetre irányuló megállapodás keretében. Szeptember 27-én Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője találkozott Natalia Gavrilita moldáv miniszterelnökkel és Nicu Popescu külügyminiszterrel. Megvitatták többek között az EU és Moldova közötti együttműködés fokozásának lehetőségeit, különösen a biztonság és a védelem területén. Borrell a találkozó után elmondta, hogy az EU és Moldova megállapodott abban, hogy újraindítják a kétoldalú konzultációkat, hogy konkrétabb területeket azonosítsanak a további biztonsági együttműködések területén.

Örményország

Az Európai Unió örmény partnerének többségében az egészségügy és az energetika területén nyújtott támogatást. A COVID-19 okozta járvány leküzdéséhez az Unió az egészségügyi infrastruktúrát célzó támogatással is hozzájárult, például vakcinaszállítmányokkal. Az energiabiztonság területén az Európai Unió az EBRD-vel együttműködve 10 millió dolláros hitelalapot nyújt Örményország egyik vezető bankjának, hogy továbbhitelezze azt a magánszektor szereplői számára. A hitel elsősorban megkönnyíti a helyi vállalatok átállását a fenntarthatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb gyakorlatokra és technológiákra. Az EBRD emellett 70 millió dollárnyi kölcsönt nyújtott az Electric Networks of Armenia-nak is, amely az ország egyetlen villamosenergia-elosztó vállalata. A támogatás az ország áramelosztó hálózatának korszerűsítését szolgálja, hogy előmozdítsa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a megújuló energiaforrások integrálását az energiarendszerbe. Az időszakban támogatást nyújtott az Unió a média szabadságának és függetlenségének erősítését célzó projektnek is. Emellett a szomszédságpolitika egyik fő célkitűzését, a biztonság erősítését célozza, hogy az ország és az Europol a határokon átnyúló bűnözés visszaszorítására irányuló együttműködési megállapodást kötött.

Környezet- energia- és klímapolitika

Az Európai Unió és tagállamai számára kiemelten fontos a fenntarthatóságra való törekvés. A fenntarthatóság előmozdításához az integráció nem csupán uniós szinten, hanem nemzetközileg is hozzájárul. Az Európai Unió egyik kiemelt célja, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, amely hozzájárul például mind az egészségesebb élettérhez, mind az energiahordozók rendelkezésre állásának szűkösségéből adódó konfliktusok redukálásához.

Az időszakban számos előrelépés történt a fent említett szakpolitikákkal kapcsolatban. A legfontosabb esemény, hogy a jövőt meghatározó uniós stratégiai dokumentumok kidolgozás alatt állnak, így a nyolcadik környezeti cselekvési program felügyeleti tervének elkészítését már megkezdte a Bizottság. Július 14-én az Európai Bizottság elfogadta a „European Green Deal”-re irányuló javaslatcsomagot annak érdekében, hogy az EU 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását. Ugyanezen a napon az Európai Bizottság közzétette az EU energiahatékonysági irányelvének átdolgozására vonatkozó javaslatát, amelynek célja az energiahatékonyság előmozdítása és az energiamegtakarítás elérésének elősegítése. Szeptemberben az ENSZ energiaügyi magas szintű párbeszédén az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans és az energiaügyi biztos, Kadri Simson három energiaegyezményt mutatott be a Nemzetközi Energiaügynökséggel együttműködve a résztvevők számára, s kiemelték, hogy az EU elkötelezett abban, hogy globálisan is vezesse a klímaváltozás megfékezésére irányuló erőfeszítéseket.

Az időszakban fontos siker, hogy az Unió támogatásával villamosenergia-rendszerösszekötőt létesítettek Észtország és Lettország között. Ez a villamosenergia-rendszerösszekötő egy újabb lépés a Balti-tenger és a kontinentális európai hálózat szinkronizálásában, s hogy az északi államokat integrálhassák az európai energiapiacba. Az időszakban az Európai Unió a Kelet-mediterrán Gáz Fórum állandó megfigyelő tagjává vált, amelyet a részes államok vezetői is üdvözöltek.

Szankciós politika

Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának egyik eszköze a szankciók vagy korlátozó intézkedések, amelynek eszköztára több tevékenységből is áll. Az Európai Unió korlátozó intézkedései a politikai párbeszédtől a kiegészítő intézkedéseken át a más rendelkezésre álló eszközökig is terjedhetnek. A szankciók elfogadásával több célt is szolgálhat az EU, így az EU értékrendjének, alapvető érdekeinek és biztonságának védelmét, vagy a nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a konfliktusok megelőzését és a nemzetközi biztonság erősítését. Mindennek címzettjei lehetnek különböző országok kormányai, egyéb szervezetei, csoportok és szerveződések, illetve egyének is.

2021 július 30-án az Európai Bizottság újabb szankciókat hozott Libanon állammal kapcsolatban. Libanon felett 2020 óta nagy pénzügyi, társadalmi, gazdasági, illetve politikai krízis uralkodik, amellyel kapcsolatban az EU többször megfogalmazta aggodalmait, a helyzet azonban egyre rosszabbodik. Így, az EU a libanoni demokrácia vagy a jogállamiság aláásásáért felelős személyekkel és jogalanyokkal szembeni szankciók alkalmazását helyezte kilátásba. A szankciók az EU-ba történő beutazási tilalomból és a természetes, valamint jogi személyek vagyonának befagyasztásából állnak. Ezenkívül az EU-beli személyeknek és szervezeteknek tilos pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani a szankciókkal sújtottak számára.

2021 augusztus 4-én az EU újabb szankciókat hozott Nicaraguát és annak állampolgárait illetően. A nicaraguai aggasztó helyzet 2018 óta áll fent, s azóta kíséri figyelemmel az Unió a közép-amerikai országot. A politikai helyzet azonban egyre romlik. Az EU így úgy döntött, hogy további nyolc személyt súlyt szankcióval, akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért és/vagy akiknek tettei aláásták a demokráciát vagy a jogállamiságot. A szankcióval sújtottak között található Rosario Murillo alelnök is. Ezek az intézkedések egyénekre irányulnak, és úgy tervezték őket, hogy ne károsítsák a nicaraguai lakosságot vagy a nicaraguai gazdaságot. Az érintett személyek vagyonát befagyasztják és az uniós állampolgároknak és vállalatoknak tilos pénzeszközöket számukra rendelkezésre bocsátani. Utazási tilalom is vonatkozik rájuk, ami akadályozza őket az EU területére való belépésben, illetve az azon való áthaladásban.

2021 szeptember 10-én az EU újabb korlátozó intézkedések bevezetése mellett döntött Ukrajnát illetően. További hat hónappal, 2022. március 15-ig meghosszabbítja az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyeket sújtó szankciókat. A 177 magánszemélyre és 48 szervezetre vonatkozó, meglévő korlátozó intézkedések utazási korlátozásokat, vagyonbefagyasztást, valamint pénzeszközök vagy egyéb gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalmát írják elő.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-II-NKE-65 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-I-NKE-131 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Kiemelt kép: BORRELL FONTELLES, Josep
Brüsszel, 2021. november 15.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje az EU Külügyminiszteri Tanácsának brüsszeli ülésén 2021. november 15-én. A találkozó résztvevõi újabb szankciókat határozhatnak el a fehérorosz vezetés ellen, amiért feltételezések szerint az országba csábítja a migránsokat, hogy onnan Lengyelország és az Európai Unió területére menjenek át illegálisan.
Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A EU Hírfigyelő 2021 július-szeptember bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Biztosan mindenki ismeri már a klasszikus, régi típusú nyerőgépeket. Ezeknek a játékoknak a népszerűsége egyszerűségükben és sokszínűségükben rejlik. A legtöbb kaszinó számtalan különféle nyerőgépet tart, a hagyományos félkarú rablókon át a különféle populáris témák köré épülő gépekig. Ezeken pedig többféle szorzóval játszva elég sok pénzt nyerhetünk. Nincs ez másképp az online kaszinók világával sem. A virtuális térben is számtalan különféle nyerőgép játékot megtalálhatunk.

Virtuális nyerőgépek

Az online kaszinók bár sokak számára még ismeretlen fogalmat alkotnak, mégis egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Természetesen ez nem véletlen, hiszen kiváló szolgáltatásokat nyújtanak a szerencsejátékok világát kedvelőknek. Nincs ez másképp a nyerőgépek szerelmeseivel sem. Egy-egy ilyen online platformon nyerőgép játékok tárházából is hatalmas kínálattal találkozhatunk. Sokszor nagyobb a választék, mint a hagyományos kaszinók esetében – mivel a terem mérete sem limitálja azt. Némely virtuális kaszinó akár több száz vagy több ezer ilyen játékot is kínál a látogatói számára. Kedvünkre nézelődhetünk szinte bármeddig, hogy a számunkra ideális játékot kiválasszuk. A hagyományos félkarú rablón át a rulett vagy akár a kedvenc kártyajátékaink is elérhetőek az otthonunkból. Természetesen a bőséges választék bőséges nyereményt is ígér. Lehet, hogy a régi, hagyományos játékok némelyikén nem igazán vagyunk a legjobb játékosok. Itt viszont nagyobb a valószínűsége, hogy olyan játékot találunk, amiben szinte verhetetlenek leszünk. Ahogy a mondás tarja: mindenki zseni valamiben, csak meg kell találnia, miben. Ebben segít nekünk a széles paletta, amely által valóban élmény lehet a játék.

Tiszta játék, tiszta győzelem

Egy másik hatalmas előnye a virtuális játékgépeknek a korrekt játszma. A régi analóg darabok könnyen elöregedhetnek, ami olykor megfoszthatja a játékosokat a győzelemtől. Elég egy beragadt alkatrész, egy megkopott elem, és máris meg vagyunk fosztva attól, hogy teljes erőbedobással a győzelemre fókuszáljunk. Gyakorlott játékosként számtalanszor láthattunk már olyat, hogy mikor végre épp az ideális nyerőszámunk jönne, beragad a rulettkerék, vagy valamilyen műhiba megfoszt bennünket az áhított nyereménytől. Természetesen a legtöbb kaszinó teljesen tisztán játszik, így nem vádaskodhatunk alaptalanul. Nagyon kemény ellenőrzéseken mennek keresztül ez ügyben a felelős szervek részéről. Nem is éri meg csalni a legtöbb kaszinónak. Ám a gépek korosodása nem mindig javunkat szolgálja. Ez egy virtuális játékgép esetén viszont sosem érint bennünket. Persze ott van a másik oldal, az a pár kisebb kaszinó elvétve, amik inkább rizikóznak, mintsem engedjék játékosaik túl sokat nyerni. Előbb vagy utóbb úgyis lebuknak, de ez már senkit nem kárpótol. Az emberi tényező ebben is szerepet játszik. Egy gép viszont nem tud csalni. Az online nyerőgép játékok előre megírt programkód alapján működnek, amelyeket a hivatali szervek alaposan leellenőriztek és jóváhagytak. Így ezek a játékok tiszta győzelmet ígérnek, bármekkora vagyonra tesszük rá a kezünket általuk.

The post Az online nyerőgépek világa appeared first on .

Joe Biden vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok “határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát – számoltak be ukrán hírportálok a Fehér Ház sajtószolgálatára hivatkozva.

A közlemény szerint mindkét államfő kifejezte, hogy támogatja azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyeket kétoldalú párbeszéd útján a jövő héten készülnek megtenni Oroszországgal. A tervek szerint január 10-én kezdődnek tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország között az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Moszkva és a NATO képviselői várhatóan január 12-én találkoznak, Oroszország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) pedig január 13-án folytatnak tárgyalásokat.

Biden kiemelte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei elkötelezettek azon elv mellett, amely szerint partnereikről azok bevonása nélkül semmiben nem egyeznek meg másokkal. Korábban Washington már értésére adta Moszkvának, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásáról csakis a NATO-tagállamok és Ukrajna dönthetnek.

Az amerikai elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását továbbá a Donyec-medencei fegyveres konfliktusnak a minszki és a normandiai megállapodások szerinti rendezését.

Zelenszkij a Twitteren közzétett üzenetében azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok elnökével folytatta első diplomáciai megbeszélését ebben az évben, ami – szavai szerint – a két ország közötti kapcsolatok “különleges természetéről” tanúskodik. Mint írta, megvitatták azokat a közös intézkedéseket, amelyeket az európai béke megőrzése és a további eszkaláció elkerülése érdekében tesznek, továbbá eszmét cseréltek az ukrajnai reformokról, beleértve Kijevnek az oligarchák befolyásának visszaszorítására tett lépéseit.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy december 30-án Biden Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonos megbeszélést. Biden figyelmeztette Putyint, hogy az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedésekkel sújthatja Oroszországot, ha Moszkva további katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben. Putyin szerint viszont egy ilyen amerikai intézkedés nyomán teljesen megszakadhatnak a kapcsolatok a két ország között.

Az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya meglehetősen feszültté vált. Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába, mert mindez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.

The post Biden válaszlépést ígért, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát appeared first on .

Letartóztatta a Nyíregyházi Járásbíróság azt a férfit, aki a gyanú szerint megfojtotta a feleségét szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ököritófülpösön.

Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, az emberölés bűntettével gyanúsított férfi január 1-jére virradó éjszaka otthonukban szóváltásba keveredett feleségével, bántalmazta, majd megfojtotta őt. A nő a helyszínen meghalt.

A bíróság a letartóztatást azért rendelte el, mert megalapozottan lehet tartani attól, hogy szabadlábra helyezése esetén a férfi a hatóság elől megszökne vagy elrejtőzne – közölte a szóvivő.

A végzést az ügyészség és a gyanúsított tudomásul vette, a védő fellebbezést jelentett be.

The post Letartóztatták az ököritófülpösi gyilkosság gyanúsítottját appeared first on .

Vádat emeltek egy fogvatartott ellen, aki előbb bérgyilkossal fenyegette meg a ruházatát átvizsgáló börtönőrt, majd kétszer megütötte őt – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője.

Szanka Ferenc közölte: a férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolják.

A jogerős szabadságvesztés büntetését töltő férfinak egy tárgyaláson kellett részt vennie 2019 szeptemberében, ezért Szegedre szállították. A vádirat szerint a börtönőr át akarta vizsgálni a vádlott ruházatát. A férfi azonban nem akart együttműködni, sértegette az őrt, majd megfenyegette, hogy “bérgyilkost küld rá, megöleti a klánjával, pénzt tetet a szemére”.

Ezután a vádlott támadóállásba állt, majd ököllel kétszer fejen akarta ütni a börtönőrt, akinek azonban alkarral sikerült az ütéseket kivédenie. A támadót ezután földre kényszerítették, és megbilincselték. Az őrnek nyolc napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek.

Az ügyészség az erőszakos többszörös visszaeső férfire öt és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, ha beismeri bűnösségét – közölte a csoportvezető ügyész.

The post Vádat emeltek egy börtönőrt bérgyilkossal fenyegető rab ellen appeared first on .

Azonosította a rendőrség a hajdú-bihari Fülöpön megölt asszony feltételezett gyilkosát – közölte a megyei rendőr-főkapitányság.

December 31-én délután értesítették a rendőrséget arról, hogy egy nő nem ad életjelet magáról. A mentők az Arany János utcai házba belépve észlelték, hogy jelez a szén-monoxid-mérő, ezért a tűzoltókat is odahívták. Ők pedig holtan találtak egy 70 éves nőt, és kiderült, hogy halálát idegenkezűség okozta – idézték fel.

A nyomozók a bejelentéstől számított 48 órán belül azonosították a feltételezett elkövetőt, egy 38 éves fülöpi férfit. A nyomozás adatai szerint a férfi bántalmazta olyan súlyosan a sértettet, hogy a nő belehalt sérüléseibe.

A rendőrök a férfit emberölés megalapozott gyanúja miatt bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását – áll a közleményben.

The post Őrizetbe vették a fülöpi gyilkosság feltételezett elkövetőjét appeared first on .

Több mint 40 tonna lejárt élelmiszert vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Pest megyei telephelyen, miután egy vállalkozás több raktárát is ellenőrizte.

A hivatal szerdai tájékoztatása szerint a termékek között 5-6 éve lejárt élelmiszerek is akadtak.

A törökbálinti székhelyű Everest Top Trading 2014 Kft. több napon át tartó ellenőrzése során 419 tétel, összesen 40 531 kilogramm, forgalmazásra szánt, lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű élelmiszert találtak az ellenőrök. A termékek között volt például 2015-ben lejárt kakaó, 2016-os minőségmegőrzési idejű cukorka, tortabevonó, süteménymáz, húsleveskocka, 2017-ben lejárt sütőpor, tortadara, de előfordultak több hónapja lejárt fogyaszthatósági idejű állati eredetű élelmiszerek is.

Az eljárás során a hatósági ellenőrök a jogsértő termékek forgalomba hozatalát azonnali hatállyal megtiltották, elrendelték azok forgalomból való kivonását, valamint hatósági zár alá helyezését. Az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van – közölte a Nébih.

The post Több mint 40 tonna lejárt élelmiszert vont ki a Nébih a forgalomból appeared first on .

 Téli hadviselés és sár, jutott eszembe tegnap. Ha sarkkör, akkor mindenki fehérbe öltözött, sítalpon csúszkáló katonákat lát/mutat/vizionál, de ennek a vidéknek a jellegzetessége az év második felében a láp, mocsár, sár, amikor az idő ugyan jó, de közlekedni nem lehet. A mocsárról jutott eszembe, hogy tavaly olvastam a Miracle at the Litza: Hitler first defeat on the Eastern Front, azaz a német Ezüstróka hadműveletről, amely a mai orosz (akkor finn) Pecsenga környékéről indult Murmanszk felé. Nem volt nagy a táv, talán 100 km-t kellett volna megtenni, de ami sikerült a nagy ukrán/orosz síkságon nyáron, az kudarcba fulladt itt fent a Barents tenger partján. Sok oka volt a kudarcnak, de részben az utak hiánya, a földrajzi tényezők voltak, amit nem vettek figyelembe a hadművelet tervezői. A német offenzíva helyben a Barbarossa után csak egy héttel indult meg (ez némi időt hagyott a szovjet védőknek), először a Tyitovka folyóig tudtak előre nyomulni a németek, majd kemény harcok után a Lica (Litza) folyóig.

A norvég szerző Alf Reidar Jacobsen remek munkát végzett, én nem szoktam második világháborús könyveket olvasni, úgyhogy nem tudtam, hogy ide jutottak már a források feldolgozásával, de a szerző egyszerre használ német, orosz/szovjet és angol eredeti dokumentumokat. Murmanszk védői közül többen írtak emlékiratokat, amit a kelet-németek kiadtak annak idején, így azok is hozzáférhetőek, de levéltári anyagokat is kapott a szerző. Német oldalon a jegyzőkönyvektől és hadijelentésektől kezdve több, a fronton harcoló tiszt is megírta később az emlékiratait, feljegyzéseit. A brit anyagok az Enigma feltörése kapcsán szerepet, illetve, hogy az első brit segélyre a szovjeteknek épp Murmanszk fenyegetése miatt került sor. Ami a legjobban tetszett az a német vezérkaron belüli személyi viszonyok bemutatása. Kinek (Falkenhorst, Dietl stb.) milyen viszonya egymással és Hitlerrel, miben vitáztak, hogyan használták ki egymást, vagy tettek keresztbe a másiknak.

A könyv végén van egy külön fejezet, amit egy norvég hadtörténész írt, egyfajta áttekintést az északi német műveletekről. Ha jól emlékszem, megállapította, hogy ez nem volt egy eleve vesztésre ítélt hadművelet a németek részéről, a fő probléma az volt, hogy helytelenül mérték fel a saját képességeiket és a földrajzi adottságokat. Az Ezüstróka hadművelettel egy időben délebbre, de még mindig a sarkkör vonalán, indult egy másik művelet is, a Sarki róka (Polarfuchs), amely valamivel előnyösebb területen, kisebb haderővel gyorsabban tudott előrenyomulni.

Mikor Dietl elakadt az offenzívában Murmanszk felé, csapatai pedig kivéreztek, a német vezetés úgy döntött, hogy Sarki róka művelettől csoportosít át erőket egy második offenzívához Murmanszk ellen, ezzel azonban csak azért érték el, hogy mindként hadműveleti irányt meggyengítették.

Nem emlékszem pontosan, de mintha a német katonai vezetés egyes szintjei jelezték előre, hogy nem jó megosztani az erőket északon, és talán volt olyan javaslat is, hogy nem Murmanszkot támadják frontálisan, hanem a sarkköri Rovaniemi/Salla magasságon induljanak el, a Leningrádot Murmanszkkal összekötő vasútvonal felé, és azt elérve forduljanak északra.

Persze ennek is mi lett volna az értelme?  A norvég szerzők eljátszanak a gondolattal, hogy mi lett volna, ha Dietl hegyi hadosztályai eljutnak Murmanszkba. Véleményük szerint csak egy újabb katasztrófába sodorták volna magukat, hiszen ott egyrészt kevesen voltak ahhoz, hogy hatékonyan megszállhassák a várost és környékét, másrészt csapdába kerültek volna, mert nem jutottak volna további utánpótláshoz. A brit haditengerészet ugyanis az Enigma feltörése révén már a műveletek alatt is egyre több infot fejtett meg a német haditengerészet utánpótlási műveletiről, Kirkenessbe egyre kevesebb utánpótlás érkezett hajón a norvég partok mentén, és amikor egy több száz fős friss katonai erőt szállító utasszállítót is megsemmisítettek a britek a norvég partoknál, akkor már az élőerőt csak kerülőn, Finnországon keresztül küldték fel északra (ezzel is csúszott a Dietl második offenzívája).

Szóval egy esetleges murmanszki győzelem se vezetett volna sikerhez, mert onnantól a német katonák csapdába kerültek volna (feltéve, hogy Leningrád kitart).

Akkor miért erőltették mégis ennyire a támadást? Állítólag – a könyv több forrást, visszaemlékezést idéz ehhez – Hitler egyik személyes nünükéje volt, hogy egyfelől biztosítani kell a pecsengai – akkor még finn - nikkel bányákat a német hadiipar számára (ez tény volt), másrészt ezek védelme miatt is kell elfoglalni Murmanszkot.

A szedett-vedett szovjet védők, a gulagokból összegyűjtött rabok végül a Lica folyónál állították meg a németeket, és ott is húzódott a frontvonal 44-ig, amikor a szovjetek elsöpörték a németeket.

Konklúzió? Vagy nem kellett volna támadni, vagy télen kellett volna támadni, amikor befagytak a lápok, és a behavazott tájon lehet csúszni. Tudom ennek is meglettek volna a hátrányai, de legalább a logisztikai utánpótlás biztosítva lett volna a művelethez, ami 41 nyarán és őszén biztos hiányzott.

Elfogott a rendőrség két egészségügyi dolgozót, akik valótlan tartalmú védettségi igazolványokat állítottak ki, illetve a megszerzésükben működtek közre – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a két ápoló – egy 36 éves férfi és egy 45 éves nő huszonhét embertől alkalmanként húszezer és negyvenezer forint közötti összeget fogadott el, hogy a koronavírus elleni védőoltások beadásával kapcsolatos szabályokat megszegve, az érintetteket valótlanul úgy dokumentálja, mintha megkapták volna a védőoltásokat, így az érintettek jogosulatlanul jutottak védettségi igazolványhoz.

A cselekményt hónapokon keresztül, üzletszerűen folytatták, a bűncselekmények elkövetéséből rendszeres jövedelemre tettek szert – írták.

Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ismeretlen tettesek ellen. A felderítés után a rendőrség a 27 rendbeli vesztegetés, valamint 27 rendbeli közokirat-hamisítás elkövetésével gyanúsított két egészségügyi dolgozót őrizetbe vette, és kezdeményezte letartóztatásukat. A rendőrök emellett a hónapok óta tartó nyomozásban további 22 embert, köztük egy vezető beosztású egészségügyi dolgozót hallgattak ki gyanúsítottként, okiratokat és tárgyi bizonyítási eszközöket foglaltak le – olvasható a közleményben.

The post Hamis védettségi igazolványok kiállításában működött közre két ápoló appeared first on .

Bevezető gondolatok: Jelen dolgozat alapgondolata a Lovászy László Gábor „Homo Sapiens Conrectus – Íme, a fejlesztett ember !” című munkájában foglaltak, miszerint az egyén és a technológia szingularitása alapvetően hatással lesz a világban az ökológiai-geopolitikai és kulturális-társadalmi fejlődésre. A választott téma aktualitását abban látom, hogy az állítás bizonyítékát életünkben és mindennapjainkban lépten-nyomon felfedezhetjük: az internet, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia emberi életbe való beépítése és a jelen dolgozat tárgyát képező közösségi médiaoldalak is jelentős társadalomformáló hatással rendelkeznek.

Célom egy olyan elemzés elkészítése volt, amely bemutatja a közösségi médiaplatformok hatásmechanizmusát és egyúttal negatív befolyásolási képességüket a társadalom fiatal generációinak testképével való összefüggésben, rámutatva ezzel a téma egyik legfontosabb társadalombiztonsági szegmensére: a jelen és jövő generációjának befolyásolására.

A tömegkommunikáció fogalma és tömegbefolyásolási hatásmechanizmusának alapjai:

A téma további mélyebb értelmezéséhez elengedhetetlennek tartom elsőként a tömegkommunikáció fogalmának és hatásmechanizmusára jellemző tulajdonságainak meghatározását: széles befogadó rétegeknek szóló, általában egyirányú, közvetett (közvetítő eszköz segítségével zajló) sajátos kommunikációs forma. A kifejezés latin „communicare” (beszél, közöl) szóból ered, ami egyúttal a fogalom tartalmát is magába foglalja. Ma azt a tevékenységet értjük alatta, amelynek révén kapcsolatba kerülünk a világgal. Információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközökkel, akár országszerte vagy globálisan elszórva. Célja pedig bevallottan (vagy be nem vallottan) a befolyásolás. Klasszikus példák a tömegkommunikációs eszközökre például a televízió, a rádió, az újságok, illetve a technikai fejlődés eredményeként az internet és annak webhelyei. Ezeken a csatornákon keresztül észrevétlenül lehet befolyásolni az embereket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a tömegbefolyásolási hatásmechanizmus sikerességének több fő oka van:

Az első, hogy a mindennapi életünk részét képezik ezek a dolgok, például a kocsiban ülve a rádió, szórakozásképpen a televízió nézés, újságolvasás, vagy kapcsolattartás céljából az internet használata, ezek napjainkban mind általános tevékenységek. Mindemellett az emberek szocializációjának részét képezik ezek a csatornák, értékeket és magatartásformákat közvetítenek feléjük. Nem csak informálják, oktatják vagy szórakoztatják a lakosságot, de egyúttal befolyásolják a világlátásukat és az egyén társadalomba való integrációjára is kihatással vannak. A tömegkommunikáció funkcióinak megítélése tehát pozitív, így a lakosságban még csak fel sem merül a gyanú, hogy a közvetített információk manipuláltak.

A második ok az állandó jelenlét, ezzel a közvetlen környezetünkben folyamatos az impulzusok és információk áramlása. Így a látványos és egyszerre több érzékszervre hatni képes adások megragadják a figyelmet, lekötik az emberek elméjét.

A harmadik jelentős pont, hogy ezzel párhuzamosan az információáradat újabb és újabb élményeket közvetít, ezzel nem ad lehetőséget az elmélyült gondolkodásra és elszoktat a figyelmes érzékeléstől.

Az előbb említettekből következik, hogy az ilyen eszközöket alkalmazók a legkifinomultabb módszerekkel képesek összemosni a valóságot a valótlannal, a lényegest a lényegtelennel és a tényt az illúzióval. Éppen ez a képesség teszi a tömegkommunikációt a nem lineáris hadviselés egyik leghatásosabb elemévé. Ezen eszközök ugyanis formájukat tekintve sokszínűek, képesek gyors eredményeket észrevétlenül és tartósan produkálni a tömegbefolyásolás terén.
Véleményem szerint amennyiben kellő ideig, intenzitással és határozottsággal közvetítenek a lakosság felé valamilyen információt, akkor egy idő után az emberek többsége már saját meggyőződéseként fogja azt kezelni. Kiváltképpen akkor, ha több különböző formában és csatornán keresztül (televízió, blogok, közösségi média) érkezik az azonos tartalommal bíró üzenet. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy a nép „elméjéhez” semmilyen más forrás ne férjen hozzá, így ne lehessenek az adott „uralkodó” gondolatmenetnek vagy kampánynak ellenpólusai.

A közösségi médiaplatformok és az influencer-jelenség:

Az előző fejezetben meghatározásra került a tömegkommunikáció fogalma, illetve a tömegkommunikációs eszközök és platformok hatásmechanizmusának legfontosabb elemei. Ezen gondolati szálon haladva az internetes közösségi médiaplatformok negatív hatásait veszem górcső alá az alábbi fejezetben.

A közösségi médiaplatformok -mint a Facebook (2004), az Instagram (2010), a Tumblr (2007) vagy a Tiktok (2016)- létrejötte a 21. században rohamosan fejlődő digitális forradalomhoz köthető. Az ilyen platformok eredendően az emberek közötti kapcsolattartást és életünk élményeinek, eseményeinek könnyebb megosztását voltak hivatottak biztosítani, mára azonban sokkal inkább személyes reklámfelületekké és az emberek befolyásolásának eszközévé alakultak át.

Bár véleményvezérek korábban is léteztek -például sportolók, színészek, közszereplők- azonban az említett közösségi médiaoldalak megjelenése és rohamos bővülése lehetőséget teremtett egy újfajta kommunikációs módra alkotó és tartalomfogyasztó között: megjelentek a felhasználók körében az „influencer”-ek vagy másnéven digitális tartalomgyártók. Maga a szó eredete az angol influence ige, amelynek jelentése „hatással van, rábír, befolyásol”, míg a szó az ebből képzett influencer melléknévi igenév „befolyásoló, rábíró” jelentéstartalommal bír. Ezek a személyek az interneten válnak híressé és a saját közösségi oldalaikra építve érnek el százezreket vagy akár milliókat is. Éppen ezért számos cég építette be hagyományos marketingstratégiája kiegészítéseként az influencerek használatát. Ennek oka, hogy a jelenség a kezdeti időszakban még egy viszonylag olcsó, ugyanakkor kimondottan nagy nézettséggel bíró „reklámfelületet” biztosított a cégek számára.

Véleményem szerint pedig arra a kérdésre, hogy „Miért tudják nagymértékben befolyásolni a tizenéves fiatalokat az influencerek ?” a válasz három fő komponens összefüggésén alapszik:

1. A befolyásolás legfontosabb eleme a közvetlen elérés: a mai tizenévesek már a digitális forradalom idején „kezükben telefonnal és különböző appokkal” születtek, így idejük jelentős részét internetes tartalmak megtekintésével, likeolásával, kommentek írásával töltik.
2. Köszönhetően annak, hogy az influencerek ilyen nagymértékben vannak jelen a fiatalok életében, egyfajta bizalomra tesznek szert körükben. A bizalom alapját több dolog is képezheti: vannak influencerek, akik maguk is fiatalok és olyan lánynak vagy fiúnak láttatják magukat, akikkel könnyű azonosulni, megszeretni őket és kíváncsinak lenni mindennapjaira. Az így kialakuló napi szintű kapcsolat és erőteljes -a hasonlóságtudaton vagy vágyakozáson alapuló- szimpátia révén a tizenévesek előszeretettel fordulnak hozzájuk a szórakoztatás mellett tájékoztatásért, tanácsért, a valahova tartozás élményért és akár komfortérzetért. Így lehetőséget nyújtva például a fogyatékossággal élő emberek számára is a társadalomba való könnyebb integrációra.
3. Gyakori ugyanakkor, hogy különböző ismert cégek (sport-, ruházati, ékszer-, és szépségápolási márkák), NGO-k, civil és nemzetközi szervezetek (UNICEF vagy a Máltai Szeretetszolgálat) vagy akár országok kormányai is felkérnek nagy nézettségű influencereket bizonyos ügyek, termékek támogatására és promotálására pénzbeli juttatásért cserébe. Ez a fajta „reklám” pedig egyértelműen pszichológiai hatást gyakorol a célkorosztályra: egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy a könnyű „munkanélküli” pénzkereseti lehetőségének reményében a fiatalok influencerek szeretnének lenni.

Mindemellett jelen dolgozathoz kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy a környezetbarát mindennapi szokások átvételére vagy az mozgásgazdag és egészségtudatos életmódra befolyásoló pozitív hatás mellett az influencer-jelenség kifejezetten negatív következményekkel is járhat. A következő fejezetben a médiaoldalak és ezen keresztül az influencerek ez utóbbi emberi testképre gyakorolt hatásmechanizmusát fogom részletesebben ismertetni.

A médiahasználat és a testképzavar közötti összefüggés:

Számos kutatás által bizonyított tény, hogy a média, mint a testi megjelenésre vonatkozó kulturális elvárásokat közvetítő közeg jelentős hatást gyakorol a testképre: a közösségi oldalak és applikációk használatával eltöltött idő és a testi elégedetlenség kialakulása, elmélyülése között szoros ok-okozati összefüggés van.

Ahogyan az a „Társadalmi dilemma” című népszerű dokumentumfilmben is megjelent: az említett médiaplatformok addig alakították az egyes algoritmusokat, míg azok teljesen az adott szolgáltatás rabjává nem tették a felhasználókat. Így a korábbiakban leírtakhoz hasonlóan az összefüggés elvitathatatlan. A filmben világosan megjelenik a média befolyásoló hatása: gondoljunk akár a főszereplő család tizenkét éves, az Instagramon látott, vágyott állapotok miatt önértékelési zavarokkal küzdő kislány tagjára, akár a mesterséges intelligencián alapuló algoritmus végett korábbi énjétől eltávolodott és politikai nézeteit tekintve radikalizált gimnazista fiúra.

Ezzel kapcsolatban érdekesnek tartom Marika Tiggemannt, aki több kutatásában is foglalkozott a média fiatalokra -kiváltképp nőkre- gyakorolt negatív hatásával. Kutatásai eredményei között kiemelt szerephez jutottak az olyan romboló hatáselemek, mint az étkezési rendellenesség, a testképzavar és a karcsúság túlértékelésének kialakulása. Ennek egyik legkézenfekvőbb példája a modelleket körülvevő „a sovány, mint ideális testképmodell”, amely kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy azok a fiatal nők, akik több időt töltenek karcsúságot közvetítő médiahasználattal, nagyobb mértékben internalizálják a karcsúságideált, ami negatív testi attitűdökkel hozható összefüggésbe. Az idea a légiesen karcsú női testeket realisztikusnak és bárki számára könnyen elérhetőnek tünteti fel.

A nyugati kultúrákban a karcsúság jelentősen felértékelődött, míg a túlsúly gyakran stigmatizált; a személyiség defektusaival és az alacsony önkontrollal állítják párhuzamba. A médiában megjelenített karcsúságideál gyakran asszociálódik a boldogsággal és a sikerrel, míg az elhízott emberek ábrázolása az előnytelen megjelenéssel és a depresszióval kapcsolódik össze, ami azt a hiedelmet alakíthatja ki, hogy a boldogság feltétele a testsúlycsökkenésben és a testideálokhoz hasonlító testi megjelenésben rejlik.

Az említett közösségi médiaoldalakra feltöltött kampány-videoklipek által közvetített szociokulturális ideál a fiatal lányok és férfiak számára példaképként funkcionálhat a követendő testi megjelenésre -korunkban különös tekintetben a kidolgozott izomzatra és az alacsony testzsírszázalékra- vonatkozóan. Az eredmények szerint a karcsú nőket ábrázoló videoklipek tízperces expozíciója elegendő volt a testi elégedetlenség növekedéséhez. Ezzel összhangban Tiggemann 2002-es tanulmányában a médiahasználatot követő testi elégedetlenség növekedésére hívja fel a figyelmet, amely rövid távon fejti ki hatását, azonban az ismétlődések megerősíthetik és fenntarthatják a negatív testi attitűdöket. Továbbá a különböző médiafelületeken feltüntetett reklámok indirekt módon a férfiaknak az ideális női test megjelenésére vonatkozó elvárásait is meghatározhatják..

Kitekintés a közösségi médiahasználat és az öngyilkosság, öncsonkítás testképzavar-trendekkel való összefüggésére:

A kérdés szenzitív mivoltából fakadóan a téma a köztudatban kevésbé populáris szegmense a közösségi médiahasználat, az öngyilkosságok és az öncsonkítási trendek egyre növekvő számának összefüggése.

Igazolt tény ugyanis, hogy az öngyilkosság az élet nehézségeire, a kritikus pszichés, egzisztenciális és pszichoszociális állapotokra adott reakcióként – az utánzáson, modell-hatáson túl – más szociálpszichológiai mechanizmusok, kommunikációs tényezők -akár a közösségi médiafelületeken tapasztalt „tökéletes emberek” láttán kialakult torz énkép- hatására is bekövetkezhet. Ennek eredményeként a médiaközlések a közbeszédet tematizáló, a mindennapi életet és viselkedést befolyásoló, szemléletmódot formáló erőként jelentős hatást gyakorolnak különösen a potenciális veszélyeztetettekre. – mondja ki a média- és hírközlési biztos által az öngyilkosságokról szóló tudósításokhoz kiadott ajánlás.

Az elmúlt tíz évben -nagyjából az inflencer-jelenség megjelenésével párhuzamosan- megfigyelhető egy felfelé ívelő tendencia az öncsonkítások, illetve öngyilkosságok számában, különös tekintettel a dolgozatban kiemelt fiatal korosztály körében. Mindezt igazolja a The Wallstreet Journal által megszerzett, a Facebook és Instagram hatásait elemző belső használatra készült felmérés -a kutatás kifejezetten az Instagram tinédzserkorú lányokra gyakorolt hatásait vizsgálta- is, amely a közösségi médiaóriás vélhetően a benne rejlő megdöbbentő adatok miatt nem hozott nyilvánosságra:

• a tinik jelentőse része vallotta be a Facebook kutatóinak, hogy az Instagram függőinek érzik magukat, de nehezen tudják visszafogni az app használatát
• a képmegosztó erősíti ebben a csoportban a hajlamot arra, hogy másokhoz hasonlítsák a megjelenésüket, hiszen első sorban a felhasználók életstílusát és külső megjelenését helyezi előtérbe[1]
• az amerikai és brit tinédzserek több mint 40 százaléka számolt be egyrészt arról, hogy csúnyábbnak látják magukat, amikor az Instagramot használják, másrészt pedig az applikáció depressziót és szorongást keltő hatásáról
• a Facebook felmérését végzők szerint az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó brit tinik 13, míg az amerikai tinik 6 százaléka jelentette ki, hogy az applikációk használata szerepet játszik ilyen jellegű hajlamuk kialakulásában

Mindezt továbbá alátámasztja egy 2018-as felmérés, miszerint az öngyilkosság jelentős népegészségügyi probléma: évente 35,2% 100.000 fős népességre vetítve az öngyilkosság aránya csak az Amerikai Egyesült Államokban, míg átlagosan 800.000 ilyen jellegű haláleset történik világszerte. Összehasonlításként ez a számadat tíz évvel ezelőtt az USA esetében 10,5,% volt 100.000 főt tekintve.

Az eddig elmondottakat és a nők kiemelt érintettségét igazolja a Birmingham Young University kutatása is, miszerint azon 13 éves lányok esetében, akik napi két-három órát használják a fent említett applikációkat, jelentősen megnő a felnőtt korban elkövetett öngyilkosságra való hajlam[2]. A kutatás ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a társadalom női tagjai sokkal érzékenyebbek az interperszonális stresszorokra -így a tökéletesnek beállított ideálokra is- és sokkal fogékonyabbak ezáltal az öngyilkossági, öncsonkítási hajlamok kialakulására, felerősödésére a közösségi médiaoldalakon megjelenő tartalmak hatására. Konkrét statisztikai adatként kiemelendő, hogy napjainkban a 10-34 éves korosztályban bekövetkezett halálesetek második legnagyobb esetszámmal bíró kiváltó oka az öngyilkosság és a félresikerült öncsonkításból származó haláleset.

A fejezet konzekvenciája, hogy az elmúlt tíz évben -első sorban a fiatal nők körében- megnőtt a társadalom öngyilkossági és öncsonkítási hajlama. Mindez egyértelműen összekapcsolható számos kutatás és tanulmány eredményeire alapozva a közösségi médiaplatformokkal. Negatív hatásként az ezen oldalakon megjelenő ideálképek megzavarják, sok esetben -igen rövid idő alatt is- torz énképet alakítanak ki a fiatalokban, akik ezt követően a megjelenő képek alapján összehasonlítják önmagukat a számos alkalommal beállított, profi stáb által készített anyagokban szereplő emberekkel és téves következtetést vonnak le saját életükkel kapcsolatban. Köszönhetően annak, hogy a öncsonkítás és az öngyilkosság minden esetben valamilyen életkrízis folyománya, az ilyen jellegű tartalmak felerősíthetik az egyénen belüli krízishelyzeteket és akár az öngyilkosság kialakulásának esélyét.

Záró gondolatok:

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy az információs forradalom folyományaként a 21.században megszületett közösségi média oldalak -mint a Facebook, Instagram, Twitter és TikTok- mindennapjaink részét képezik. Ennek megfelelően folyamatos jelenlétük és időről-időre közvetített színes, új impulzusaik eredményeként a befolyásolás -függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív célból történik- kiváló eszközei.

Ezen hatásmechanizmuson alapul az úgynevezett „influencer-jelenség” is, amelynek keretében internetes népszerűségre szert tett -elsősorban fiatal- személyek anyagi ellentételezés ellenében reklámoznak bizonyos termékeket, ügyeket és akár életérzéseket.

A fiatalok körében oly népszerű közösségi média platformok, kiegészülve a gyakran elhanyagolható korkülönbséggel a hallgatóság és a tartalomgyártó között, illetve a nem tudatos internethasználat együttesen nyílt utat biztosítanak az influncereknek az említett generáció befolyásolásához. Ugyanakkor a pozitív üzenetek -mint az egészségtudatosság vagy a környezetvédelem- vagy az egyszerű fogyasztásnövelő hatások mellett, az influencerközösség és maga a médiahasználat negatívan, akár károsan is hathat. Ennek kapcsán jelen dolgozat a médiahasználattal töltött idő női testképre gyakorolt pszichológiailag negatív, torzító jellegét volt hivatott egy rövid összegzésben igazolni.

Véleményem szerint a szükséges és egyben minimálisan elégséges lépés a közösségi média megfelelő és fenntartásokkal való kezelésének oktatása lenne napjaink fiatal korosztálya számára, hiszen a technika önmagában jó, és csak az egyéneken múlik, mire használják, mennyire segít vagy árt egy közösségnek és az emberiségnek. A jövőben jelen dolgozat gondolatmenete alapján és továbbfejlesztéseként egy mélyebb elemzés lefolytatását tervezem.

[1] Az Instagramon közzétett, ideális testeket ábrázoló képek elképesztő mennyiségben jelennek meg a lányok hírfolyamában, akár önkéntelenül is, hiszen rengeteg a hirdetés, és a “Felfedezés” fül is a számos ilyen tartalmat emel a szemük elé akkor is, ha alapból nem követnek ilyen bejegyzéseket posztoló profilokat.

[2] A 2009 és 2019 közötti időszakban a felmérés ötszáz fiatal lányt és fiút vizsgált meg a közösségi médiahasználati mintáik és mentális egészségük -különös tekintettel az öngyilkosság gondolatának- relációjában.

Kiemelt kép: HAUGEN, Frances
Brüsszel, 2021. november 8.
Frances Haugen, a Facebook amerikai internetes közösségi portál volt termékmenedzsere az Európai Parlament Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2021. november 8-án. Haugen korábban olyan belsõ dokumentumokkal látta el az amerikai sajtót, amelyek állítása szerint bizonyítják, hogy az amerikai cég tisztában van a termékei által okozott károkkal.
Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A A közösségi média és az „influencer-jelenség”, mint napjaink fiatal korosztályának tömegbefolyásolási eszköze bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Több mint 200 ezren írták alá vasárnap délutánig azt a petíciót, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetését az udvar jelentette be, amikor szombaton közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját. A volt kormányfőt a királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a 14. század óta létező brit térdszalagrend tagjává avatta.

Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek – amelynek legfeljebb 25 tagja lehet – mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat. A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása ezentúl Sir Tony Blair.

Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt – a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő – vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében. A volt brit kormányfők hivatali idejük után rendszerint – bár nem törvényszerűen és nem kivétel nélkül – az Order of the Garter tagjai lesznek.

Az egykor rendkívül népszerű Blair megítélésén azonban igen sokat rontott, hogy miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban. A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.

A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, gyakorlatilag feleslegesnek minősítette az iraki katonai beavatkozást, kimondva: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A vizsgálati jelentés szerint 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje – a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben – nem jelentett közvetlen fenyegetést, a rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna. A Chilcot-bizottság jelentése szerint legalább 150 ezer, “de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas Chilcot-jelentés után különösen felerősödtek azok a hangok, amelyek Tony Blair felelősségre vonását követelték, és a volt kormányfő magas kitüntetésének hétvégi bejelentése szinte azonnal újabb hatalmas tiltakozó hullámot kavart. A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Blair az személyiség, aki a legkevésbé érdemel meg bármiféle állami kitüntetést, nem beszélve egy olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.

A petíció szerint Blairt személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával kellene törvény elé idézni. A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását. A petíciót több mint 220 ezren írták alá, és percenként több százzal nőtt a csatlakozók száma.

Blair már a Chilcot-jelentés közzététele előtt csaknem egy évvel elismerte, hogy tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta.

The post Az iraki háború visszaüt: százezrek Tony Blair lovagi címe ellen appeared first on .

Mi a másik téma, amit szeretek? Sarkkör. Egyszer olvastam pár cikket arról, hogy a II világháború után, hogyan próbálták az amerikaiak fejleszteni a sarkköri hadviselésüket (ezt biztos nem így mondják). Az egyik megoldás az volt, hogy a finn tapasztalatokat tanulmányozták, hiszen a hidegháború idején nem csak az volt a kérdés, hogyan lehet hidegben jól harcolni, hanem az is, hogy azt hogyan lehet a szovjet katonák ellen! 

Mivel Finnország semleges volt a II. vh után, ezért ez a tapasztalat feldolgozás nem a hivatalos csatornákon keresztül folyt, hanem finn katonatisztek választották az emigrációt, költöztek az USA-ba és kerültek a kormány vagy a hadsereg alkalmazásába, hogy egész mélyreható változásokat indítsanak el, mind a hadviselés, mind a felszerelés modernizációja kapcsán (igen, tudom voltak finnek, akik az amerikai hadseregben folytatták a komcsik elleni háborút Vietnámban, de az egy másik történet)

Ez a finn szál, akkor jutott az eszembe, amikor megláttam az alábbi cikkben az egyik illusztrációt, egy sátrat. Ez a cikk arról szól, hogy az amerikai hadsereg jelenleg két dandár-harccsoporttal rendelkezik Alaszkában, amelyek kifejezetten sarkvidéki és magashegyvidéki (így mondják) hadviselésre vannak optimalizálva. Fejleszteni kell őket, azaz a felszerelésüket, mert ami van az részben elöregedett, részben elégtelen. Ez meg azzal áll összefüggésben (miért most – tehetnénk fel a kérdést), hogy eddig a 4. gyaloghadosztály katonái is inkább Afganisztánban harcoltak, most meg ők is arra készülnek, ha Kínával vagy Oroszországgal kell felvenniük a harcot (gondolom sarkköri körülmények között, de nem a Bering szorosban vagy az Aleuti szigeteken harcolva). De a cikk fő része arról szól, hogy mennyire más Alaszkában katonának lenni, mint az többi államban, és aki egyszer itt helytállt, a máshol is helyt fog állni.

Van még egy érdekes részlet a cikkben, amiről egy másik olvasmányom jutott eszembe. Hogy a sarkköri hadviselés nem csak a hóban való háborúzásról szól, hanem a mocsárban való hadviselésről is, amiben a németek óriásit szívtak 41 nyarán a Barbarossa hadművelet északi szárnyán, mikor Murmanszkot akarták elfoglalni. De ez majd egy másik története lesz.

Benjamin Ganz izraeli védelmi miniszter Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével kedden este a saját otthonában tartott két és fél órás megbeszélést, melyen hivatalának közleménye szerint megvitatták a gazdasági és civil ügyekre vonatkozó bizalomépítő intézkedéseket, miként arról előző tárgyalásukon megállapodtak – jelentette a Jediót Ahronót hírportálja, a ynet.

A Ros Haájnban tartott találkozón Ganz kiemelte, hogy a két fél közös érdeke a biztonsági együttműködés és stabilitás megőrzése és erősítése, valamint a terrorizmus és az erőszak megelőzése.

A megbeszélést követően Ganz több bizalomépítő intézkedést hagyott jóvá. Ciszjordániában humanitárius okokból további hatezer, a Gázai övezetben pedig háromezerötszáz palesztint vezetnek be a lakossági nyilvántartásba. Továbbá Jeruzsálem százmillió sékel (tízmilliárd forint) értékű, Izrael által a PH nevében beszedett adóelőleget juttat a palesztinoknak.

Ganz és Abbász megállapodott újabb izraeli munkavállalási engedélyek kiadásáról, jóváhagyta további 500, magas rangú palesztin üzletember állandó beutazását saját személygépkocsival Izraelbe, valamint további tucatnyi VIP-igazolvány kiadását a PH magas rangú tisztségviselőinek.

A részben négyszemközt, részben szélesebb körben tartott megbeszélésen jelen volt Rasszan Alijan tábornok, az izraeli katonai megszállás alatt álló palesztin területek koordinátora, Husszein al-Sejk, a Palesztin Hatóság polgári ügyekért és az Izraellel fennálló polgári és biztonsági együttműködésért felelős minisztere, valamint Madzsid Faradzs palesztin titkosszolgálati vezető. A megbeszélésen a drúz származású Alijan tábornok tolmácsolt, aki kiemelt szerepet játszott a PH-nak nyújtott könnyítések ügyében.

“A találkozó a politikai megoldáshoz vezető jövőkép fontosságával, és a telepesek magatartása miatt kialakult feszültséggel foglalkozott” – írta Twitter-fiókjában al-Sejk.

Ganz a Palesztin Hatósággal ápolt kapcsolatok rendezéséről augusztus végén kijelentette: “Ha a Palesztin Hatóság erősebb lesz, a Hamász gyengülni fog. Ha a Palesztin Hatóság több lehetőséggel rendelkezik a rend biztosítására, nagyobb lesz a biztonság, és mi kevésbé leszünk rákényszerítve a beavatkozásra”.

Ez volt 2010 óta Abbász első, Izraelben tartott hivatalos találkozója, eltekintve részvételétől Simon Peresz volt izraeli államfő 2016. szeptember 30-i temetésén. Az új izraeli kormány júniusi beiktatása után, augusztus végén, történt már egy Ganz-Abbász-találkozó Rámalláhban. Több mint egy évtized után az volt az első magas szintű izraeli-palesztin megbeszélés.

Az előző találkozóhoz hasonlóan ezúttal is megegyeztek arról, hogy nem készítenek fotót. A tárgyalásról tájékoztatták Naftali Bennett miniszterelnököt.

A nyolcpárti koalíció élén álló Bennett ellenzi a palesztinokkal folytatott béketárgyalások felújítását, és nem volt hajlandó találkozni Abbásszal. Mindazonáltal kormánya ígéretet tett a Palesztin Hatóság támogatására és nehéz helyzetben lévő gazdaságának megerősítésére. Ezzel a feladattal Ganzot bízta meg.

The post Az izraeli védelmi miniszter otthonában fogadta a palesztin elnököt appeared first on .