Biztonságpolitika

Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az iráni atomalku megmentéséről Bécsben folyó tárgyalások hangulata “jobb”, mint 2021 végén, és “a következő hetekben” lehetséges megállapodásra jutni.

“A hangulat jobb karácsony óta. Karácsony előtt nagyon pesszimista voltam. Most úgy gondolom, megvan a lehetőség arra, hogy megállapodás szülessen” – jelentette ki Borrell az uniós tagországok védelmi, illetve külügyminiszterei informális találkozóján a nyugat-franciaországi Brestben. Hozzátette, hogy a következő hetekben lehetséges egy “végső eredmény”.

“Továbbra is remélem, hogy lehetséges újra megállapodni, és úgy együttműködni, ahogyan az amerikai kilépés előtt” – mondta. A találkozó házigazdája, Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter viszont úgy vélte, hogy a tárgyalások “túl lassan haladnak ahhoz, hogy eredményre lehessen számítani”.

“Ha az irániak meg akarnak állapodni, akkor az amerikai hozzáállás rugalmasságára és tettrekészségére lehet számítani. Ha nem törekednek megállapodásra, akkor a viszony elmérgesedése várható” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.

“Nincs miről tárgyalni, ha semmi nem történik” – tette hozzá Le Drian utalva arra, hogy Irán egyáltalán nem fogja vissza nukleáris fejlesztéseit. “Ha nem gyorsulnak fel a tárgyalások, maradnak a szankciók” – jegyezte meg.

A 2015-ös többhatalmi nukleáris megállapodás lehetővé tette az iráni gazdaságot fojtogató szankciók egy részének feloldását, cserében a szigorú ENSZ-ellenőrzés alá helyezett iráni nukleáris program drasztikus csökkentéséért. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban a maga részéről felmondta a nemzetközi szerződést, és újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket Teheránnal szemben. Az atomalku megmentését célzó tárgyalások nyolcadik fordulóján Irán mellett a megállapodást aláíró Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselői vettek részt Bécsben, az amerikai kormányzat csak közvetítőkön keresztül kapcsolódott be a tárgyalásokba.

The post Borrell szerint lehetséges a megállapodás az iráni atomalkuról, Párizs kételkedik appeared first on .

Szolgálatba állította Törökország pénteken Isztambulban az első, nagyrészt saját gyártású hírszerző hajóját, a TCG Ufukot – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló szerint a vízijármű még zord időjárási körülmények között is 45 napig megszakítás nélkül üzemképes marad. A hajó csaknem száz méter hosszú, 14 méter széles, a működtetéséről 110 fős személyzet gondoskodik, a fedélzetén pedig akár tíztonnás helikopter is képes leszállni.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a szolgálatba állítási ünnepségen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy országa azon tíz ország közé tartozik a világon, amely saját erőből képes tervezni, építeni és fenntartani hadihajót.

Törökország nemzeti hadihajó-projektje, a MILGEM keretében korábban négy korvett állt szolgálatba. A következő hajó egy fregatt lesz, az első saját gyártású, amely várhatóan 2023-ban készül el.

The post Törökország szolgálatba állította első saját gyártású hírszerző hajóját appeared first on .

A 2021-es év során számos latin-amerikai országban tartottak választásokat, helyi, illetve országos szinten. Jelen cikk az öt sikeresen lezajlott elnökválasztást foglalja össze és értékeli, következtetéseket levonva a született eredmények tükrében.

Ecuador, Peru, Chile, Honduras és Nicaragua állampolgárai dönthettek 2021-ben arról, hogy ki legyen országuk következő elnöke. Az említett öt országból négy esetében a hivatalban lévő elnök nem indult újra a választásokon, amelynek következménye – sok esetben – az addig regnáló politikai pártok leváltása és új vezetők megjelenése lett. Nicaragua, Honduras, Peru és Chile választópolgárai egyaránt ’balra szavaztak’, amely a (szélső) jobboldal vereségét jelentette az említett országokban, míg Ecuadorban szintén meglepetés eredményről beszélhetünk, jelen esetben ugyanakkor a szocialisták vereségével végződött a választás.

A szavazást azonban megnehezítette a koronavírus-járvány, mivel a régió az egyik legjobban érintett térség a magas esetszámokkal és elhalálozási mutatókkal. Emellett természetesen kulcsfontoságú szerep jutott az évtizedek óta fennálló problémáknak is, mint a magas bűnözési és szegénységi ráta, a korrupció kérdése vagy az egyre növekvő gazdasági egyenlőtlenség.

Az ecuadori elnökválasztás – a baloldal bukása

Ecuadorban 2021. február 7-én és április 11-én került sor a kétfordulós elnökválasztásra. Az előzetes várakozásoknak megfelelően, az első forduló után közel 10%-kal vezetett a korábbi baloldali elnök, Rafael Correa által támogatott Andrés Arauz. Elsődleges kihívója a 65 éves konzervatív ex-bankár, Guillermo Lasso volt, aki már 2013-ban és 2017-ben is indult a választásokon, azonban mindkét alkalommal másodikként végzett. Az áprilisban megrendezett második fordulóban ugyanakkor Lasso, az előzetes előrejelzéseket felülmúlva, megszerezte a szavazatok 52%-át, amivel legyőzte Arauzt, így a 2007 óta tartó baloldali kormányzás véget ért Ecuadorban.

Az ország irányítása és felemelése azonban nem lesz könnyű feladat az új elnök számára. Elsősorban az egyik akadályozó tényező a Kongresszus lehet, tekintettel arra, hogy az ellenzéki politikusok többségben vannak, illetve jelentős az őslakos kisebbség jelenléte is.

A kampány során Lasso számos ígéretet tett a gazdaság fellendítése érdekében, mint például külföldi befektetők bevonzását az országba, illetve 2 millió új munkahely megteremtését. Tekintettel arra, hogy 2020-ban a gazdaság közel 8%-os visszaesést produkált, ezen intézkedések végrehajtására mindenképp szüksége lesz az új elnöknek, annak érdekében, hogy újra fellendüljön Ecuador gazdasági élete. Mindemellett a 2021. májusi beiktatása idején az ország jelentős küzdelmet folytatott a koronavírus-járvány ellen is. Lasso azt az ígéretet tette, hogy elnökségének első 100 napja alatt 9 millió embert be fognak oltani (Plan 9/100). Szeptember első hetében érkezett a kormányzat bejelentése, miszerint teljesítették a kitűzött célt és túllépték a 9 millió beoltottat, nagy lépést téve a járvány legyőzése felé.

Lasso választási sikere meglepetésnek tekinthető. A Correa által támogatott Arauz nem tudta megtartani a több, mint 10%-os előnyét a második fordulóra. Az újonnan megválasztott elnök sikeresen megszólította azon csoportokat, amelyeket a baloldal nem tudott elérni: elsősorban az LGBT közösség tagjait, illetve a fiatal nőket, ugyanis Lasso ígéretei között szerepelt a nők jogainak védelme és a gyermeküket egyedül nevelő anyák támogatása is. Győzelmi beszédében továbbá kiemelte, hogy célja egy „igazságos és virágzó ország felépítése az összes ecuadori számára”.

A perui elnökválasztás – az egykori tornatanár győzelme

Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt években kisebb belpolitikai válság söpört végig a dél-amerikai államban. 2016 óta négy különböző elnöke volt az országnak, így a 2021-es választásoknak nem csupán az volt a tétje, hogy ki lesz az ötödik elnök fél évtizeden belül, hanem az is, hogy sikerül-e végre stabilitást hozni a perui politikai életbe.

A kétfordulós elnökválasztás első körére 2021. április 11-én került sor. Az elmúlt évek egyik legfragmentáltabb választása volt a 2021-es, mivel az első körben összesen 18-an indultak el, míg 2016-ban csupán 10-en. Az áprilisi eredmények is az előbbi megállapítást támasztották alá, tekintettel arra, hogy 9 induló kapott 5%-nál több szavazatot, továbbá a győztes – Pedro Castillo – mindössze 18.9%-ot szerzett. A második helyért nagyon szoros verseny alakult ki, amelyet végül Keiko Fujimori szerzett meg. Az ő neve sokak számára ismerős lehet, elsősorban azoknak, akik követik a latin-amerikai politikai élet alakulását. Édesapja, Alberto Fujimori 1990-2000 között volt Peru elnöke, azonban 2009-ben 25 éves börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek találták korrupció és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával.

Az elsőkörös szavazatok összegzése után Pedro Castillo és Keiko Fujimori jutottak be a második körbe, amelyre 2021. június 6-án került sor. A két politikust mindösszesen 44.000 szavazat választotta el egymástól, ami miatt elhúzódó fellebbezések és újraszámlálások történtek.  Több, mint 1 hónapos szavazatszámlálás után, július 19-én jelentették be, hogy az 51 éves korábbi középiskolai testneveléstanár, Pedro Castillo a szavazatok 50.1%-ának megszerzésével legyőzte a sorozatban harmadik választáson (2011-2016-2021) alulmaradó Keiko Fujimorit. Így Peruban a baloldal nyerte meg a választást. A választásokat az Amerikai Államok Szervezetétől, az Európai Uniótól és Nagy-Britanniából érkező megfigyelők ellenőrizték, akik szerint minden rendben zajlott le.

Sokakban felvetődhet a kérdés, mégis hogyan nyerhette meg a választást egy volt tanár, akinek sosem volt köze a politikához? A legegyszerűbb válasz erre az, hogy a peruiak változást szerettek volna. Castillo személye több szempontból is vonzónak bizonyult az állampolgárok számára. Egyrészt nem az elit tagja és nem volt köze korábban semmilyen politikai párthoz vagy botrányhoz. Mindemellett nagyon szegény családból származik, így pontosan tudja, milyen nehézségeken megy át jelenleg az ország és a lakosság nagy része (Peru a koronavírus-járvány következtében jelentős gazdasági visszaesést produkált, aminek következtében a lakosság közel 1/3-a sodródott szegénységbe és több millióan vesztették el a munkájukat). Továbbá érdemes megemlíteni Castillo ígéreteit is, melyeket a kampány során hangoztatott. Szélsőbaloldali politikusként államosítaná a bányászati és szénhidrogén előállító szektort, illetve több millió új munkahelyet teremtene. Emellett mindenképp kiemelendő, hogy a jelenleg érvényben lévő alkotmány helyett egy új, a modernkori kihívásoknak megfelelő alkotmányt fogadtatna el. Azonban 2021 októberében az ország újdonsült miniszterelnöke, Mirtha Vásquez a kinevezése után azt nyilatkozta, hogy a „gazdasági stabilitás helyreállítása és a koronavírus-járvány helyes kezelése fontosabb, mint egy új alkotmány”.

Úgy gondolom, hogy Castillo személye és a jelenlegi perui belpolitikai problémák miatt mindenképpen érdemes figyelemmel követni az ország sorsának alakulását a következő hónapokban.

A nicaraguai elnökválasztás – az Ortega-rezsim folytatódik

A közép-amerikai országban 2021. november 7-én tartottak elnökválasztást, ahol a regnáló elnöknek, Daniel Ortegának nem volt tisztességes ellenfele. Az ellenzék részvétele híján a 76 éves Ortega a szavazatok közel 76%-át megszerezve nyert egymás után immár negyedszer.

A választások azonban nem oly békésen zajlottak, mint Ecuadorban és Peruban. Már hónapokkal a november 7-i szavazás előtt elkezdődtek a problémák az országban. 2020 decemberében a törvényhozás elfogadott egy törvényt, miszerint bárki kizárható az elnökségi versenyből, akit Nicaragua ellenségének titulálnak. A kormány megállapítása szerint e törvény megalkotására azért volt szükség, mivel Nicaragua veszélyben van „az imperialista erők, az Egyesült Államok és egy államcsínyt elkövetni próbáló törekvések” miatt. 2021. június első napjaiban a korábbi elnök, Violeta Chamorro lányát, a 67 éves Cristina Chamorrót letartóztatták. Ő volt az ellenzék legnagyobb reménysége a novemberi választások előtt, hogy végre véget vessenek a 15 éve tartó Ortega-rezsimnek. Ez az álom azonban 5 hónappal a választások előtt szertefoszlott, miután a rendőrség letartóztatta és házi őrizetbe helyezte az ellenzék vezéralakját. Chamorro mellett számos további ellenzéki politikust is őrizetbe vettek, ellehetetlenítve ezzel indulásukat és esetleges győzelmüket. A felhozott vádak között megtalálható a „nemzeti integritás megsértése”, külföldi kormányokkal való együttműködés és a pénzmosás is.

A helyzet nem javult az országban a választásokat megelőző napokban sem. November 5-7 között számos emberi jogsértésről értesült az Amerikai Államok Szervezete, amelyeket elsősorban a rendőrség és kormánypárti szimpatizánsok követtek el. Legalább 23 embert letartóztattak bárminemű indoklás vagy letartóztatási parancs nélkül, köztük újságírókat és civil szervezetek tagjait, illetve emberi jogi aktivistákat. Továbbá sem az Amerikai Államok Szervezetének, sem pedig az Európai Uniónak vagy az Egyesült Államoknak a választási megfigyelőit nem engedték be a szavazókörzetekbe, ellenük is erőszakosan léptek fel. A választást követő napon számos közszférában alkalmazott állampolgár tett bejelentést arról, hogy kényszerítették őket arra, hogy az inkumbens elnökre adják le voksukat, amit fényképes bizonyítékkal alá is kellett támasztani. Bármelyik tett megtagadása esetén eltanácsolhatták őket munkahelyükről. A helyzetet csak tovább rontotta az immár negyedik alkalommal megválasztott Ortega győzelmi beszéde is, amelyben azt fejtette ki, hogy a letartóztatott személyeket Nicaragua ellenségeinek kell tekinteni és száműzni kellene őket az országból.

A választások eredményét – érthető módon – sok ország nem ismerte el. Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a nicaraguai választást „pantomim szavazásnak” nevezte, amely „nem volt se szabad sem pedig tisztességes, demokratikus pedig végképp nem”. Az Egyesült Államok mellett Costa Rica volt az egyik első ország, amely kijelentette, hogy nem fogadják el a választások eredményeit és követelik a politikai foglyok szabadon engedését és az emberi jogok azonnali helyreállítását. Nem sokkal később Kolumbia, Chile, Nagy-Britannia és az Európai Unió is kinyilatkoztatta, hogy nem voltak tiszták és elfogadhatók a nicaraguai választások. Luis Almagro, az Amerikai Államok Szervezetének Főtitkára illegitimnek és elfogadhatatlannak nevezte a választásokat. Válaszul Ortega bejelentette, hogy országa kilép a Szervezetből, mivel az az Egyesült Államokon keresztül próbál beavatkozni a latin-amerikai országok belpolitikájába. Természetesen voltak államok, amelyek kiálltak Ortega győzelme mellett. Többek között Bolívia, Venezuela, Kuba és Oroszország is gratulált az elnöknek a választási sikeréhez. Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere nyíltan kritizálta, és elfogadhatatlannak titulálta az Egyesült Államok kijelentéseit a választással kapcsolatban, kiemelve azt, hogy minden a nicaraguai törvényeknek megfelelően zajlott le.

Úgy gondolom, hogy a 2021-es választásokat követően mindenképp érdemes lesz figyelemmel követni az ország sorsának az alakulását. Egyrészt a letartóztatott ellenzéki politikusok helyzetének változásával kapcsolatban, másrészt pedig az ország gazdasági és politikai életének alakulása végett is. Az egyre növekvő migrációs hullám mértéke sem elhanyagolható szempont az ország tekintetében, tehát összességében kritikus évek előtt áll a közép-amerikai állam. A kérdés nagyon egyszerű Nicaragua esetében: sikerül – e belátható időn belül eltávolítani Ortegát a hatalomból, vagy tovább süllyed a diktatórikus rendszer felé (ha még nem tart ott) az ország?

A hondurasi elnökválasztás – az első női elnök

2021 november 28-án a közép-amerikai Hondurasban is választásokat tartottak. Előzetesen három fő esélyest tartottak számon a 15 induló közül. Egyikük a kormányzópárt zászlaja alatt induló Nasry Asfura volt, aki 2014 óta irányítja a fővárost, Tegucigalpát. Egy másik esélyes – talán a három főszereplő közül a legesélytelenebb – Yani Rosenthal volt, aki üzletemberként és politikusként is tevékenykedik. A hírekben elsősorban azonban nem a sikeres politikai karrierjéről cikkeztek, hanem a kétes ügyeiről és bírósági tárgyalásáról. 2017-ben ugyanis az Egyesült Államokban három év börtönbüntetésre ítélték, miután bűnösnek vallotta magát pénzmosás, kábítószer-kereskedő szervezet támogatása és megvesztegetés bűntettek kapcsán. A harmadik és egyben az egyik legesélyesebb a baloldal által támogatott Xiomara Castro volt. 2013-ban már indult a választásokon, azonban akkor vereséget szenvedett Juan Orlando Hernándeztől. Castro férjét mindenképp érdemes megemlíteni, mivel feleségénél sokkal ismertebb a hondurasi állampolgárok körében, ugyanis Manuel Zelaya 2006-2009 között az ország elnöke volt, azonban egy sikeres puccs következtében eltávolították a hatalomból.

A 2021. november 28-án megtartott elnökválasztás végül két ember versenyét hozta. Castro és Asfura szerezte a szavazatok közel 90%-át, míg Rosenthal 10%-ot kapott. Az összegzés után a 62 éves korábbi first lady örülhetett, miután a szavazatok 53%-át megszerezve az ország első női elnökének választották meg. Asfura a választást követő napon elismerte a vereséget és meglátogatta az újdonsült elnököt rezidenciáján, ahol sok sikert kívánt neki az ország irányításához.

Számos tényező vezetett Castro megválasztásához. A legfontosabb érv a változás mellett a korábbi elnök, Juan Orlando Hernández személye volt. Az elmúlt 8 évben jelentősen romlottak Honduras gazdasági mutatói, konzisztensen nőtt a munkanélküliség (mára már 10% fölé), illetve a bűnszervezetek által okozott károk is hatalmasok voltak. Mindemellett jelentős mértéket öltött a korrupció és a migráció is, amelyek szintén negatívan érintették az országot. Hernández helyzetét nem könnyítette meg az sem, hogy folyamatosan korrupciós vádakkal kellett szembenéznie, ráadásul 2021 tavaszán testvérét, Tony Hernándezt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték az Egyesült Államokban, kábítószer- és fegyvercsempészet, illetve bűnszervezetekben való részvétel miatt.

Az újdonsült elnök fogadtatása meglehetősen pozitívnak értékelhető. Mind a lakosság, mind pedig a környező országok vezetői biztosították támogatásukról Castrót. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Anthony Blinken gratulált neki és a hondurasi választópolgároknak egyaránt, amiért békés, demokratikus és magas részvételi arányú választást tudtak tartani. Blinken mellett az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris is gratulált a frissen megválasztott elnöknek, kiemelve azon területeket, ahol hangsúlyosnak érzi a közös munka fontosságát, mint például a migráció, a gazdasági problémák helyes kezelése, a korrupció kérdése vagy az oktatás és az egészségügy helyzete.

Összességében Xiomara Castro megválasztását ígéretes változásként lehet értékelni. Hernández személye és elnöklése kevés pozitív eredményt hozott a hondurasi állampolgárok számára, akik elkötelezettek voltak 2021-ben a változás mellett. Castro személyében egy olyan elnököt szeretnének a hondurasiak, aki végre vissza tudja szorítani a korrupció mértékét és munkahelyeket tud teremteni a lakosság számára. Az elkövetkezendő pár év mindenképpen izgalmas és érdekes lesz, így kívülállóként érdeklődve várom, hogy miként tudja országát fellendíteni és a helyes útra terelni Xiomara Castro.

A chilei elnökválasztás – a generációváltás ideje

2021-ben Chile választott utolsóként új elnököt, kétfordulós szavazás során. Az első körre 2021. november 21-én került sor, amelyet a szélsőjobboldali jelölt, José Antonio Kast nyert, miután a szavazatok 27.9%-át szerezte meg. Őt követte mindösszesen két százalékkal lemaradva Gabriel Boric, a baloldal jelöltje. Miután Kast és Boric  kapták a legtöbb voksot az első körben, ők jutottak be a december 19-én tartott második fordulóba. A várakozásokkal ellentétben azonban Kast nem tudta megőrizni előnyét, így Boric, a 35 éves korábbi diákvezér – aki 2011-ben még tüntetést szervezett egy jobb és megfizethetőbb oktatás elérése érdekében – a szavazatok 55.8%-át megszerezve lett Chile valaha volt legfiatalabb elnöke.

Gabriel Boric és a baloldal sikere mögött számos tényező sorakoztatható fel. Először is fontos megnézni kihívójának, José Antonio Kastnak a személyét. Kast egy 55 éves, erősen vallásos és konzervatív értékeket képviselő jobboldali politikus. Kampányát is a konzervatív értékek megőrzésére, illetve a migráció és a bűnözés összekapcsolására helyezte, kiemelt hangsúlyt szánva a haiti és venezuelai menekültek Chilében való letelepedésére. Mindemellett az Augusto Pinochet által vezetett rezsim elkötelezett híve, amihez hozzájárulnak családi kapcsolatai is, mivel testvére, Miguel, Pinochet egyik fő tanácsadója volt. Továbbá sokan Donald Trumphoz és Brazília elnökéhez, Jair Bolsonaróhoz hasonlítják politikai nézetei miatt. Gabriel Boric személyisége ezzel szemben teljesen különbözik kihívójáétól. A 35 éves fiatalember sokkal liberálisabb nézeteket vall, nyíltan támogatja az LGBT közösséget, az abortuszt és a női egyenjogúságot. Sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy meg tudta szólítani azon csoportokat és korosztályokat, akik hasonlóan gondolkodnak, így jelentős támogatottságra tett szert a fiatalok és a nők körében is. Sikeréhez továbbá az is hozzátett, hogy 2012 óta 2021-ben volt a legmagasabb a részvételi arány a választáson (56%).

Fontos megvizsgálni Boric kampány során tett ígéreteit is, mivel egyrészt azokkal is számos szavazót állított maga mellé, másrészt azonban korántsem biztos, hogy mindent meg is tud belőlük valósítani. Kiemelt hangsúlyt helyezett a nyugdíjrendszer megreformálására, az egészségügy és az adórendszer átalakítására, illetve a klímavédelemre. A lakosság körében is népszerű volt azon elképzelése, miszerint a leggazdagabb cégek, illetve magánszemélyek számára magasabb adókat vet ki. Fontos megemlíteni továbbá az új alkotmány létrehozását is, amiről 2022-ben lesz népszavazás. Kampányának egyik alapja, hogy a Pinochet diktatúra idején elfogadott alkotmány helyett egy új, modern alkotmányt kell megalkotni és elfogadni. Ahogy azonban említettem egyáltalán nem valószínű, hogy minden tervét sikerül is megvalósítania. A Kongresszusban ugyanis jelentős az ellenzéki túlsúly, ami miatt nem valószínű, hogy egyes javaslatok elfogadásra fognak kerülni. Ennek következtében elengedhetetlen, hogy Boric szövetségeseket keressen – elsősorban a balközép pártok között – akik támogatják elképzeléseit.

Összességében a chilei választásokat mindenképpen demokratikus és igazságos küzdelemként lehet jellemezni. Ezt támasztja alá, hogy Kast a vereségét követően szinte rögtön gratulált az újdonsült elnöknek a közösségi médiában, továbbá még aznap tárgyalóasztalhoz ültek, ahol szintén barátságos hangulatban folytattak beszélgetést. A következő hónapokban mindenképp érdemes figyelemmel követni a chilei helyzetet, már csak azért is, hogy láthassuk, miként tudja Boric érvényesíteni elképzeléseit a Kongresszusban.

Konklúzió

Az elemzésre került öt állam közül négyben sikerült demokratikus és békés választásokat rendezni, továbbá mind a négy ország új vezetőt választott. A sorból egyedül Nicaragua lóg ki, ahol Daniel Ortega újfent győzelmet aratott, cseppet sem demokratikus módon. Chile, Peru, Honduras és Nicaragua egyaránt baloldali jelöltnek szavazta meg a bizalmat, ami gazdasági és társadalmi kontextusban is meglehetősen érdekesnek bizonyulhat. A térségben egyre növekvő kínai befolyás miatt felborulhat a staus quo, és csökkenhet az Egyesült Államok befolyása. Fontos megjegyezni továbbá, hogy egyik országban sem lesz könnyű dolga az újonnan megválasztott elnöknek, hiszen mind az öt állam jelentős problémákkal és kihívásokkal néz szembe, legyen az gazdasági, társadalmi vagy egészségügyi.

Írta: Szigeti Kristóf

Kiemelt kép forrása: flickr.com

A A 2021-es latin-amerikai elnökválasztások értékelése bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az európai biztonság válságos pillanatát éljük, az orosz-ukrán konfliktus kapcsán Moszkvával folytatott politikai párbeszéd fontos, mindazonáltal fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A jelenlegi válságos helyzetben párbeszédet kell folytatni Oroszországgal, azért is, hogy ismertethessük a NATO egységes, elvi kompromisszumokat kizáró álláspontját – kommentálta Stoltenberg az interjúban a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülését.

Ukrajna NATO-csatlakozási terveit illetően hangsúlyozta: minden országnak joga van ahhoz, hogy maga döntsön a csatlakozásáról az észak-atlanti szövetséghez. Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte a NATO jogát minden szövetségese védelméhez, valamint katonai erők telepítéséhez is a szervezet keleti szárnyán.

A főtitkár megerősítette a NATO elutasító álláspontját arra vonatkozóan, hogy Moszkva jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a szövetség további keleti bővítését.

Stoltenberg egyúttal aláhúzta az Oroszországgal folytatott párbeszéd fontosságát. A szövetség ennek érdekében kész tárgyalni a fegyverkezés ellenőrzéséről, a hadgyakorlatok átláthatóságáról, a kockázati tényezők csökkentéséről – hangsúlyozta.

“Politikai megoldásokat kell keresnünk, és bízni bennük, fel kell készülni azonban a legrosszabb forgatókönyvre is, amennyiben Oroszország újból a konfrontációt választaná” – jelentette ki.

Valósnak nevezte Ukrajna orosz megtámadásának veszélyét, Moszkva szerinte nyílt vagy korlátozott katonai támadást, vagy akár kibertámadásokat, hibrid műveleteket indíthat el. Ismételten megemlítette, hogy támadás esetén Oroszország “igencsak magas árat” fizet majd.

Kiemelte az Ukrajnának nyújtott támogatás fontosságát. “Világosan megmondtuk Oroszországnak, hogy kénytelenek leszünk komolyan megfontolni jelenlétünk növelését a NATO keleti részében, amennyiben újból erőt alkalmaznak Ukrajnával szemben” – fejtette ki.

Az Egyesült Államok és Oroszország között elindított kétoldalú tárgyalások kapcsán a főtitkár azon meggyőződését fejezte ki, hogy Washington ezeket “szorosan összehangolja és egyezteti majd” európai szövetségeseivel.

The post Stoltenberg: az európai biztonság válságos pillanatát éljük appeared first on .

Nincs jelentős ok az optimizmusra az orosz-amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyeknek Moszkva reményei szerint el kellene vezetniük az Oroszországnak adandó “biztonsági garanciákhoz”, mindenekelőtt a NATO további keleti bővítésének leállításához – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

“De ez nem egy, önmagában folyamat a folyamatért, ez nem válthat ki megelégedést, itt az eredmény a fontos” – mondta. “De az eredményről még nincs mit mondani. Több tárgyalási forduló előtt állunk, amelynek nyomán majd lehetővé válik, hogy világosabb képet alkossunk arról, hogyan állunk az amerikaiakkal. Egyelőre, sajnos, nem lehet következtetéseket levonni” – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy a következő orosz-amerikai tárgyalási fordulók perspektívájára vonatkozó kérdés a NATO-val szerdán, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében folytatandó tárgyalásokat követően lesz aktuális. Mint mondta, egyelőre nincs készség Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök újabb megbeszélésére.

Peszkov emlékeztetett rá, hogy Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, az orosz tárgyalódelegáció vezetője hétfői genfi sajtótájékoztatóján nyíltnak, lényegre törőnek és egyenesnek minősítette az amerikai hivatali partnerével, Wendy Shermannal folytatott megbeszéléseit. A szóvivő a diplomáciai tárgyalások újabb fordulóját megelőző “információs tüzérségi előkészítésnek” nevezte azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint megtilthatják az amerikai műszaki eszközök oroszországi exportját. Úgy vélekedett, hogy az ilyen híresztelések aligha befolyásolhatják az orosz küldöttség munkáját.

Kérdésre válaszolva kijelentette: nincs tudomásra róla, hogy az orosz államfő kapcsolatokat ápolna Nurszultan Nazabajev volt kazah elnökkel. Mint mondta, arról sincs információja, hogy Putyin tudja-e hol tartózkodik Nazarbajev. A két politikus – Putyin és Nazarbajev – legutóbb december végén, a Független Államok Közössége (FÁK) nem hivatalos szentpétervári csúcstalálkozóján találkozott egymással.

The post Kreml: nincs ok az optimizmusra az orosz-amerikai tárgyalások ügyében appeared first on .

Közel két éve a legnagyobb napi csökkenéssel zártak csütörtökön a vezető orosz tőzsdemutatók, miután az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy a NATO nem áll készen Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó követelményeinek a teljesítésére, ami értelmetlenné teszi a további tárgyalásokat a közeljövőben – jelentette az Interfax.

A rubelelszámolású MOEX index 4,05 százalékkal, 3674,73 pontra, a dollárban számított RTS index pedig 5,9 százalékkal, 1516,99 pontra esett. Mindkét mutató 2020 márciusa óta a legnagyobb csökkenéssel zárta a csütörtöki kereskedést. Brókerek azt mondták, hogy elsősorban nyugati befektetők eladásainak hatására estek csütörtökön a részvényárak.

Vlagyiszlav Szilajev, az Alfa Capital vezető kereskedője rámutatott arra, hogy a blue chipek azután kerültek nyomás alá, hogy orosz illetékesek borúlátóan nyilatkoztak a szerdán kézzelfogható eredmény nélkül véget ért orosz-NATO tárgyalások kapcsán.

Bogdan Zvarics, a Banki.ru vezető elemzője szerint a MOEX tőzsdemutató további gyengülésére lehet számítani, a 3600 pont támasz lehet ugyan, de ha e szint alá süllyed, akkor akár 3100-3200 pontig is süllyedhet a börzemutató.

Az orosz-NATO tárgyalások sikertelensége megtépázta a rubelt is: a dollár 1,55 rubellel 76,26 rubelre, az euró pedig 1,9 rubellel, 87,4 rubelre drágult csütörtök este.

The post Az orosz tőzsdemutatók közel két éve a legnagyobb mértékben estek az orosz-NATO tárgyalások sikertelensége miatt appeared first on .

Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt csütörtök esti telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Johnson csütörtök este tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akivel közölte, hogy London szövetségeseivel együtt már megkezdte a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit egy ilyen orosz katonai akció esetére.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a brit kormányfő és a NATO-főtitkár egyetértett annak fontosságában, hogy ha Oroszország valóban elszánná magát az Ukrajna elleni invázióra, azt súlyos gazdasági szankcióknak kell követniük. A Downing Street illetékesének ismertetése szerint azonban Johnson és Stoltenberg mindenekelőtt egy ilyen konfliktus emberéletekben fizetendő ára miatt nevezte súlyosan aggályosnak az ukrán határok közelében végrehajtott orosz katonai erőösszevonást.

Hangsúlyozták ugyanakkor annak fontosságát is, hogy Oroszország ne zárkózzon el a párbeszéd elől, és megállapították, hogy Moszkva csak érdemi tárgyalásokkal érheti el a feszültség enyhítését. Boris Johnson és Jens Stoltenberg szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Johnson csütörtök este telefonon tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel is, akinek megerősítette: Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról.

A Downing Street szóvivője szerint Johnson és Zelenszkij beszélt arról is, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének A brit kormányfő tájékoztatta az ukrán elnököt arról, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt összehangolt és széleskörű gazdasági szankciókat készít elő Moszkvával szemben bármiféle ilyen orosz katonai akció esetére. Johnson és Zelenszkij egyetértett ugyanakkor annak fontosságában, hogy párbeszéddel és diplomáciával kell elérni a jelenlegi válság megoldását, és ugyanezekkel az eszközökkel kell elejét venni a további eszkalációnak – közölte a brit kormányfő szóvivője.

Johnson nemrégiben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal is, akinek szintén kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy diplomáciai eszközökkel kell elérni a feszültség enyhítését, és tartós megoldásokat kell felkutatni. A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy bármiféle destabilizáló hatású akció stratégiai hiba lenne, amely “jelentős következményekkel” járna.

A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania, és Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

A múlt hónapban kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására. A decemberi G7-közlemény szerint Oroszországnak “nem lehetnek kétségei afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió “masszív következményekkel” járna.

The post Johnson és Stoltenberg szerint súlyos gazdasági szankciókat kell alkalmazni egy esetleges orosz invázió esetén appeared first on .

Oroszország egyre agresszívebb külföldön, és egyre elnyomóbb magatartást folytat a határain belül – jelentette ki Rob Bauer, a Holland Királyi Haditengerészet admirálisa, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Brüsszelben, a bizottság vezérkari főnöki szintű kétnapos tanácskozását követően.

Bauer hangsúlyozta, hogy a NATO-nak folytatnia kell az elrettentésre és védelemre épülő politikáját minden lehetséges fenyegetéssel szemben. Ezek közül az Oroszország és a terrorizmus jelentette veszélyt emelte ki.

A katonai bizottság elnöke kijelentette: meg kell győzni minden felet arról, hogy bármifajta ellenséges lépés a szövetségesekkel szemben súlyosabb következményekkel fog járni az agresszor számára. Ehhez erősnek, ugyanakkor hitelesnek is kell lenni – mondta. Tudatosítani kell, hogy a katonai szövetség megfelelő módon fogja használni képességeit agresszió esetén – tette hozzá.

A NATO-Oroszország Tanács szerdán tartott megbeszélésével kapcsolatban Bauer azt mondta, a tárgyalás nehéznek bizonyult, és világossá vált rajta, hogy nem lesz könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket. Pozitív jelnek nevezte ugyanakkor, hogy az összes NATO-szövetséges és Oroszország egy asztalhoz ült, és érdemi témákkal foglalkozott.

Szavai szerint a jelenlegi biztonsági környezetben a NATO soha nem látott kihívások sokaságával szembesül. Az Oroszország jelentette, nem szűnő fenyegetés mellett Kínát emelte ki, amely – mint mondta – egyebek mellett kihasználja gazdasági és katonai erősödését saját népének ellenőrzésére és arra, hogy befolyásolja a nemzetközi ellátási láncot, valamint a nélkülözhetetlen infrastruktúrát. A szövetségesek egyre bonyolultabb kiber- és hibrid támadásoknak vannak kitéve, nem szűnik a terrorfenyegetettség, bizonyos országok pedig hiperszonikus és interkontinentális rakétákat tesztelnek és gyártanak. Egyre gyakoribb az új technológiák támadó célú fejlesztése, ahogy az emberek, köztük a menekültek eszközként történő használata is – mondta.

Kijelentette: a felsorolt globális kihívások egyre inkább veszélyt jelentenek a közös biztonságra. Válaszul meg kell erősíteni a NATO reagálási képességét krízishelyzetekre, biztosítani kell érdekeinek és értékeinek védelmét, fokozni a katonai erejét, meg kell erősíteni a társadalmakat, továbbá szorosabbra kell fűzni az Európa és Észak-Amerika közötti együttműködést – mondta.

Tájékoztatása szerint a tanácskozás résztvevői megerősítették azt a célkitűzést, amely szerint az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Annak fontosságát is hangsúlyozták, hogy a szövetség a lehető leghamarabb és a leghatékonyabban legyen képes reagálni a váratlan helyzetekre. Leszögezték továbbá, hogy a szövetségnek képesnek kell lennie megvédeni minden szövetségesét a szárazföldön, a levegőben és a világűrben egyaránt – tette hozzá a NATO Katonai Bizottságának elnöke.

The post NATO: Oroszország agresszívebb külföldön és elnyomóbb a határain belül appeared first on .

Fellebbezett az elsőfokú ítélet súlyosítása, további vagyonelkobzás és a “Bróker Marcsi” néven elhíresült karcagi D. Sándorné vádlott letartóztatásának elrendelése érdekében is a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a Szolnoki Törvényszék Kun-Mediátor-ügyben hozott elsőfokú ítélete és a bűnügyi felügyeletet fenntartó végzése ellen.

A főügyészség közleménye szerint az elsőfokú ítélet ellen azért fellebbeztek, hogy a másodfokú bíróság D. Sándornét azokban a cselekményekben is bűnösnek mondja ki, amelyekben a törvényszék megszüntette a büntetőeljárást. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint ezeknek a cselekedeteknek – további 107 sértett sérelmére megvalósított csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység és számvitel rendjének megsértése bűntette – a jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a vádlott felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.

A főügyészség az ítélet súlyosítását, a szabadságvesztés időtartamának lényeges felemelését, valamint a vádlott családtagjaival és az érdekkörébe tartozó céggel szembeni további vagyonelkobzás elrendelését is kérte fellebbezésében – közölték.

Az elsőfokú ítélet kihirdetésekor az ügyész indítványt tett a Kun-Mediátor-ügy miatt bűnügyi felügyelet alatt álló D. Sándorné letartóztatásának elrendelésére – idézték fel. A kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel ugyanis megalapozottan feltehető, hogy a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése nélkül a vádlott elrejtőzne a hatóságok elől, és tartani kell attól is, hogy folytatná csaknem 14 éven át űzött bűnös tevékenységét. A törvényszék elutasította az indítványt, csak a bűnügyi felügyeletet tartotta fenn, ezért a főügyészség fellebbezett a végzés ellen – írták.

A Kun-Mediátor-ügyben első fokon, nem jogerősen tíz év börtönre és 5,4 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Szolnokoki Törvényszék január 7-én a 68 éves D. Sándornét üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt, valamint véglegesen eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól. Emellett a vádlottal és a felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön csaknem 1,6 milliárd forint, a vádlott két hozzátartójával szemben pedig összesen több mint 34 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottat kötelezték arra is, hogy fizessen meg öt sértettnek összesen mintegy 129 millió forint kártérítést, a további magánfelek által bejelentett kártérítési igények érvényesítését pedig egyéb törvényes útra utasították.

The post Kun-Mediátor-ügy: fellebbezett az ügyészség appeared first on .

A vezeték nélküli porszívók napjaink kedvelt takarítóeszközei. Számos kiváló tulajdonságuknak köszönhetően hatékonyan hozzájárulnak ahhoz, hogy valódi segítséget nyújtsanak az igazán tiszta és ragyogó otthon eléréséhez.

Milyen konkrét előnyökkel jár egy vezeték nélküli porszívó?

A vezeték nélküli porszívó első előnye pontosan abból fakad, hogy vezeték nélküli. Ez nagyfokú mobilitást és szabad mozgást tesz lehetővé. Mit is kell érteni ezalatt pontosan? Azt, hogy ezzel az eszközzel nemcsak otthon, hanem gyakorlatilag bárhol takaríthatunk, például a kisházban, a teraszon, a pincében, a garázsban, de még az autót is tisztává varázsolhatjuk vele.

Ha van hétvégi házunk, akkor a nyaralás idejére akár oda is magunkkal vihetjük, de ha a nagyinak kell beugrani segíteni, akkor is nagy hasznát vehetjük.

A szabad mozgás abban az értelemben is adott, hogy nem kell többé a vezetékekkel bajlódni, nincsenek levert vázák, nincs bútorokban való elakadás, és még az sem baj, ha egy helyiségben nincs éppen szabad konnektor.

A vezeték nélküli porszívókkal könnyű boldogulni, kezelésük egyszerű, hatékonyságuk remek. Akár a seprű, akár a hagyományos vezetékes porszívó helyett is használhatjuk őket.

Kinek és miért javasolt?

A Roidmi.hu vezeték nélküli porszívó hasznos társa mindenkinek, aki nagyobb tisztaságot szeretne megvalósítani az otthonában, és nem bánja, ha ehhez nem kell naponta előrángatni az ormótlan és régi porszívót, illetve annál hatékonyabb megoldást szeretne, mint amire a seprű képes.

Ezenfelül kifejezetten ajánlott olyan családokba, ahol gyerekek vannak, és vagy a szülők szeretnék bevonni őket a háztartási munkák ellátásába, vagy ők maguk érdeklődnek egyes feladatok iránt. A vezeték nélküli porszívók olyan könnyűek, hogy a kisebb gyerekek is ügyesen tudják kezelni őket, és szívesen is teszik majd.

A vezeték nélküli porszívó olyan családokba is erősen javasolt, ahol idősebbek használják otthonuk megtisztítására, illetve ahol a takarítási feladatok időnként, esetleg rendszeresen hátfájáshoz vezetnek.

A könnyű porszívó modellekkel ezek a kellemetlen körülmények teljesen kiküszöbölhetőek, és még hajolgatni sem kell hozzájuk, ahogy például egy seprűvel ez elkerülhetetlen lenne.

Milyen vezeték nélküli porszívót válasszunk?

Tévhit, hogy csak vagyonokért lehet hozzájutni egy minőségi vezeték nélküli porszívóhoz. A Roidmi S2 modellje a legjobb példa az igazán kedvező ár-érték arányra. Az egyedi, stílusos megjelenésének köszönhetően ráadásul ez lesz a legmutatósabb háztartási eszköz az egész lakásban.

A Roidmi S2 egy igazán könnyű porszívó, hatalmas szívóerővel. Ez a vezeték nélküli porszívó akár 60 percen keresztül is képes megállás nélkül működni, így az egész lakás portalanításához tökéletes.

A többfunkciós kefékkel és kiegészítőkkel, valamint a mobil applikációval méltán helye van a legmodernebb versenytársai között. Nézz utána te is, hogy milyen sok dologra képes!

 

The post Óda a vezeték nélküli porszívókról, avagy kinek, miért és milyet éri meg vásárolni? appeared first on .

Oroszország nem kész még tárgyalni sem arról az elfogadhatatlan amerikai követelésről, hogy csapatait a saját területén a laktanyákba vonja vissza – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

“Már nemcsak azt hangoztatják, hogy vonjuk vissza csapatainkat az Ukrajnával közös határról, hanem azt, Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes éppen így mondta, egyebek között nyíltan, egy sajtóértekezleten, hogy a csapatok menjenek a laktanyába” – mondta Lavrov.

“Nem hiszem, hogy meg kellene magyarázni, miért abszolút elfogadhatatlanok az ilyen jellegű követelések, természetesen még tárgyalni sem fogunk róluk” – fűzte hozzá.

Az Oroszországnak adandó biztonsági garanciákra, egyebek mellett a NATO további keleti bővítésének leállítására vonatkozó moszkvai követelés nyomán elindult tárgyalásokat úgy jellemezte, hogy azok a világpolitikában való komoly szembenállást, valamint a Nyugatnak azt a törekvését tükrözik, hogy megőrizze dominanciáját.

Elmondta, hogy szemben a NATO-val, amely a saját dokumentumaira hivatkozva érvel amellett, hogy lehetetlen jogilag szavatolni a szövetség bővítésének leállítását, mert szerinte csakis a tagállamok dönthetnek az újabbak felvételekről, erre vonatkozó kérelem esetén, Moszkva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között kidolgozott, a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó elvből indul ki.

“A mi álláspontunk nem a NATO-dokumentumokon alapul. Nekünk semmi közünk hozzájuk, és nekik semmi közük hozzánk. Álláspontunk az EBESZ legmagasabb szintű, így az 1999-es isztambuli csúcstalálkozón elfogadott dokumentumain alapul, amelyek a szövetségválasztási szabadság feltételéül kifejezetten a biztonság oszthatatlanságának biztosítását kötik ki, azt, hogy senki ne tegyen semmilyen lépést a saját érdekében bármely más állam biztonságának rovására” – hangoztatta.

Az orosz diplomácia vezetője, noha EBESZ-dokumentumokra hivatkozott, leszögezte, hogy a tárgyalások fő formátuma az orosz-amerikai és “egy kicsit” az orosz-NATO reláció is – mivel utóbbi esetben a felek közös alapokmányt fogadtak el -, ám semmilyen javaslat nem ment Moszkvából sem az Európai Unióhoz, sem az EBESZ-hez. Az unió Lavrov szerint az önállótlansága miatt maga tehet erről. Koszovót hozta fel példaként az európai “impotencia” megnyilvánulására. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték elakadása pedig a tárcavezető szerint annak a jele, hogy Németország nem szabad teljesen a kereskedelemben.

A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a NATO bővítésének lezárása mellett Moszkva “jogi garanciákat kér az Oroszországot fenyegető támadó fegyvereknek a szomszédos területekre történő telepítésével szemben, és elvben azt, hogy az európai biztonsági architektúra konfigurációja térjen vissza az 1997-es állapothoz”, amikor az orosz-NATO alapokmányt aláírták, és közös fórumként a Tanácsot létrehozták.

Mint mondta, Oroszország gyors és írásos választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a javaslataira.

Lavrov “idegösszeomlásnak” nevezte, hogy az amerikai szenátusban javaslatot terjesztettek be az Oroszország elleni új szankciókról egy “Ukrajna elleni támadás esetén”. A büntetőintézkedések Vlagyimir Putyin és környezete, valamint az Északi Áramlat-2 gázvezeték és az orosz bankok ellen irányulnának..

Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az esetleges új amerikai szankciókra a Washington és nyugati szövetségesei intézkedéseiből adódó konkrét helyzet alapján fog reagálni. Lavrov Washington szankciófenyegetéseit “arrogánsnak” és “abszurdnak” nevezte.

“Az államfő vagy Oroszország vezetője elleni szankciók bevezetése olyan, minden határt túllépő intézkedés, amely a kapcsolatok megszakításához hasonlítható. Mire készül Oroszország? Oroszország mindig készen áll, és mindig azt teszi, ami országunk érdekeit szolgálja” – hangoztatta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

The post Moszkva nem fog tárgyalni elfogadhatatlan amerikai követelésekről appeared first on .

Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel – indoklása szerint – nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában – közölte az uniós tanács a közleményében.

Az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, amelyeknek időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az Európai Unió Tanács további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat – olvasható a közleményben.

A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd az év szeptemberében megerősítette azokat. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjednek ki, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes, úgynevezett érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

Egy oroszbarát alakulat 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

The post Az Európai Unió ismételten meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat appeared first on .

Libazsír termékeket vont ki dioxin és dioxinszerű mérgező vegyületek – PCB-k – határérték feletti jelenléte miatt a termék gyártója – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A Hungaro-Fett 09 Kft. kivonta a forgalomból és visszahívta a 200 grammos Primfett, az 500 grammos Karát és a 190 grammos Grandfett libazsír termékek egyes tételeit. A PCB-k (poliklórozott-bifenilek) mérgező vegyületek, ipari termékek, számos alkalmazásukat a legtöbb országban betiltották. A PCB-k kis mennyiségben megtalálhatók sok élelmiszerben, egyes élelmiszerek megengedett maximális PCB-tartalmát rendelet írja elő.

A Nébih honlapján szerepel, hogy a visszahívott termékeket a COOP, a Penny, a Spar áruházlánc forgalmazza, az intézkedés több üzletet érint. A termékvisszahívás kizárólag a hatóság honlapján is olvasható azonosító adatokkal ellátott termékekre vonatkozik.

A Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy a felsorolt azonosító adatokkal rendelkező terméket ne fogyasszák el.

The post Nébih: libazsírokat vontak ki a forgalomból appeared first on .

Izraelben egy gyakorlótéren lelőttek két kommandóst, mert behatoló idegennek nézték őket – jelentette a Jediót Ahronót.

Az Egóz (Dió) nevű különleges kommandó a Ciszjordánia keleti részén, Abu Musza arab emlékhely közelében található laktanyánál gyakorlatozott, amikor szerda éjjel az alakulat két katonája gyanús alakokra figyelt fel. Megpróbálták elfogni őket, majd figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe. Ezeket egy másik katona felé irányzott lövéseknek vélte, és tüzelni kezdett a terroristának gondolt személyekre.

A sebesülteket helikopterrel szállították a jeruzsálemi Hadassza kórházba, de nem tudták megmenteni az életüket.

Naftali Bennett miniszterelnök, Beni Ganz védelmi miniszter és a kormány számos tagja sajnálatát és részvétét fejezte ki a katonai baleset miatt. Megígérték, hogy nyomozást indítanak, és levonják az eset tanulságait, hogy máskor ne fordulhasson elő ilyen félreértés.

A Jeruzsálem és a Holt-tenger közötti út felénél, a Júdeai sivatagban található Nabi Musza kiképzőtáborban a gyalogság és a páncélosok rendszeresen tartanak lőgyakorlatokat.

Az 1967-ben Jordániától elfoglalt térségben palesztinok és beduinok élnek, és májusban, a Falak őrzője hadművelet idején egy támadó megpróbálta elragadni egy buszmegállóban várakozó katonától a fegyverét.

A Háárec című újság honlapja emlékeztetett, hogy a közelmúltban sok fegyverlopás történt a laktanyában, és ezért novemberben engedélyezték a katonáknak a lövések leadását a fegyverlopással gyanúsított személyek feltartóztatására a gyakorlótéren is, míg korábban ezt csak a laktanyákban és a más zárt katonai területeken tehették meg.

The post Izraelben “baráti tűz” végzett két kommandóssal appeared first on .

Vádat emeltek két fogvatartott ellen, aki áramot akart vezetni a zárkaajtóba, hogy így álljon bosszút a felügyelőkön – jelentette be a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség.

Szanka Ferenc közölte: a két férfit emberölés előkészületének bűntettével vádolják mint visszaesőt és többszörös visszaesőt.

A két, jogerős szabadságvesztés büntetését Szegeden töltő vádlottnak 2020. szeptember 18-ára nem maradt kávéja és dohánya – mert cellatársaik elfogyasztották – és pénzük sem volt a pótlásra. A felügyelők pedig nem engedték, hogy kávét és cigarettát más fogvatartottak juttassanak el a zárkájukba.

Emiatt azt beszélték meg, hogy a cellában levő hosszabbítót megbontják, egy vezetékdarabot csatlakoztatnak az egyik konnektorba és a fém zárkaajtó kilincsébe azért, hogy az ajtóhoz legközelebb hozzáérő felügyelőnek halálos áramütést okozzanak. A két elítélt a megbeszélteknek megfelelően egy késsel még aznap délelőtt megbontotta a hosszabbítót és a vezetékeket kihúzta.

A tervüket a vádirat szerint azért nem tudták végrehajtani, mert a zárkafelelős elvette tőlük a hosszabbítót, összedarabolta és a kukába dobta a vezetéket, a történteket pedig jelentette.

The post Két fogvatartott áramot akart vezetni a zárkaajtóba, vádat emeltek ellenük appeared first on .

Elkezdték átadni a kazah biztonsági erőknek az általuk őrzött kazahsztáni “társadalmi jelentőségű” objektumok védelmét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) békefenntartói, és megkezdték a haditechnika felkészítését az állandó állomáshelyre való visszatérésre – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca szerint az alegységek visszavonásának előkészítése az ODKB kollektív békefenntartó parancsnoksága és a kazah védelmi minisztérium megállapodásával összhangban kezdődött meg. Az alegységek, “a kitűzött feladatok elvégzése után” megkezdték a haditechnika és anyagi eszközök felkészítését az orosz légierő szállító gépeibe való berakodáshoz.

“Az ODKB békefenntartóinak hazatérését a kazah féllel együttműködve szervezik meg” – áll a közleményben.

Vlagyimir Zanejtgyinov, az ODKB sajtótitkára kijelentette: a kontingens kivonásának rendjét csütörtökön erősíti meg a szervezet védelmi miniszteri tanácsa.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán Sztanyiszlav Zasszal, az ODKB főtitkárával Nur-Szultanban folytatott megbeszélésén bejelentette a békefenntartó művelet végét Kazahsztánban. Az is közölte, hogy a kivonás csütörtökön kezdődik meg és művelet tíz napig fog tartani.

Január 2-án több kazahsztáni városban is tüntetések kezdődtek az üzemanyagárak emelése miatt, amelyek napokon belül politikai megmozdulásokba, zavargásokba és kormányhivatalok elleni támadásokba torkolltak, mire a hatóságok szükségállapotot hirdettek. Az összetűzéseknek halálos áldozatai is voltak. Tokajev ezt követően fordult segítségért a volt szovjet tagköztársaságokból álló ODKB-hez.

A szervezet vezetőinek hétfői online tanácskozásán Tokajev a behívott kontingens létszámát 2030 főben nevezte meg. Mint mondta, a békefenntartók 250 haditechnikai eszközzel rendelkeznek. A moszkvai védelmi tárca korábbi tájékoztatása szerint a kontingensben csaknem 1500 orosz katona szolgál.

A 2002-ben megalakult ODKB katonai szervezetnek jelenleg Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a teljes jogú tagja.

The post Kazah tüntetések: Megkezdődött a “békefenntartó” erők távozásának előkészítése appeared first on .

Három, emberölés kísérlete, csoportos garázdaság és betöréses lopás miatt Magyarországon elítélt bűnözőt fogtak el a német hatóságok a magyar rendőrök együttműködésével, európai elfogató parancs alapján Karlsbrunnban – közölte a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

A három büntetett előéletű férfit, az ötvenéves apát és két, 29 és 26 éves fiát “összességében mintegy 16 évnyi” szabadságvesztésre ítélték korábban – áll a közleményben. Miután a nyomozás kiderítette, hogy a három férfi Németországban tartózkodik, a nyíregyházi rendőrkapitányság felkérése alapján az NNI felvette a kapcsolatot a német hatóságokkal az elfogásuk érdekében.

A saarlandi célkörözési egység munkatársai megállapították, hogy a család Grossrosseln-Karlsbrunnban lakik, és lecsaptak rájuk. Az egyik férfi, akit tíz évre ítélt a bíróság, úgy próbált menekülni, hogy öt méter magasból kiugrott egy lakóház felső szintjéről, ám a közeli kiserdőben a német rendőrök őt is elfogták – ismertették.

A három férfit őrizetbe vették addig, amíg a saarbrückeni bíróság meghozza a kiadatási kérelem elbírálásáról szóló döntést – írták.

The post Körözött magyar bűnözőket fogtak el Németországban appeared first on .

Ukrajna kész élni önállóságával és fenntartja a jogát arra, hogy megválaszthassa saját biztonsági berendezkedését – jelentette ki Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélését követően.

Sztefanyisina hangsúlyozta, Ukrajna önállóságánál fogva szabadon megválaszthatja, hogy mely szerződéshez, vagy szövetséghez kíván csatlakozni.

Kijelentette: Oroszország, “mint agresszor”, nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon a NATO-nak és meghatározza a tárgyalások menetét mindaddig, amíg fegyveres ereje az ukrán határon állomásozik. Ez nem tárgyalás, vagy alkudozás tárgya – húzta alá.
Oroszország újabb háború indításának fenyegetésével kívánja befolyásolni a tárgyalások menetét anékül, hogy bármilyen lépést tenne a békés megoldás lehetősége felé – vélekedett.

Ukrajna álláspontja szerint a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások alapjának az orosz csapatok kivonása kell lennie Ukrajna területéről – mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország elegendő haderőt sorakoztatott fel határán ahhoz, hogy teljes offenzívát indíthasson Ukrajna területén. Mindent meg kell tenni ennek megelőzésére – húzta alá Sztefanyisina.

Stoltenberg a sajtóértekezleten kijelentette: Ukrajnának joga van megvédenie önmagát, és arra, hogy megválassza biztonsági berendezkedését. Hangsúlyozta, minden nemzet megválaszthatja, milyen utat kíván járni, “e tekintetben sosem fogunk kompromisszumot kötni”. Ez szavatolja az európai biztonságot évtizedek óta – tette hozzá.

A főtitkár fontosnak nevezte, hogy a szövetséghez történő szabad csatlakozásról szóló döntés alapelve ne sérüljön, amely – szavai szerint – azt jelenti, hogy kizárólag a harminc NATO-tagország és Kijev joga dönteni arról, hogy Ukrajna mikor áll készen a NATO-tagságra.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz csapatösszevonás folytatódik, harcra kész csapatok várakoznak az ukrán határ közelében. Ezzel összefüggésben kijelentette: Ukrajnával szembeni bármi fajta agressziónak magas politikai és gazdasági ára lesz.

Tájékoztatása szerint a hét folyamán Brüsszelben tervezett tárgyalások – köztük a NATO-Oroszország Tanács szerdai, valamint a szövetség Katonai Bizottságának vezérkari főnöki szintű szerdán kezdődő kétnapos tanácskozása – lehetőséget biztosítanak a kialakult helyzet és a diplomáciai lehetőségek áttekintésére, az összehangolt megközelítés egyeztetésére, és arra, hogy a szövetségesek kifejezzék támogatásukat Ukrajnával.

Stoltenberg pozitív jelzésnek nevezte, hogy Oroszország készen áll asztalhoz ülni és elkötelezni magát a párbeszéd mellett. A megbeszélés során egyebek mellett az európai biztonsági kérdésekről, a katonai tevékenységek átláthatóságáról, valamint a fegyverzet-ellenőrzésről esik majd szó – közölte.

“Meg fogjuk hallgatni Oroszország aggályait, de érdemi párbeszédet kell folytatni Oroszország tevékenységeiről is” – tette hozzá Stoltenberg.

The post Ukrajna fenntartja a jogát, hogy megválaszthassa saját biztonsági berendezkedését appeared first on .

Csaknem hatszáz moszkvai objektummal kapcsolatban érkezett kedden a hatóságokhoz robbanás veszélyére vonatkozó figyelmeztetés – közölte az Interfax orosz hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva.

A kedd délután külföldi elektronikus levelezési szolgáltatóktól befutó, utólag hamisnak bizonyuló üzenetek szerint bíróságokon, ügyészi hivatalokban, börtönökben, üzletekben, raktárakban és iskolában helyeztek el bombát. Az említett fővárosi létesítményekből mintegy ötezer embert evakuáltak, de sehol sem találtak robbanószerkezetet.

Kedden a moszkvai városi bíróság sajtószolgálata arról számolt be, hogy bombariadó miatt kiürítették az intézményt és 12 kerületi bíróságot is. Szerda bombafenyegetés miatt Jekatyerinburgan 151 tanintézményt kellett kiüríteni, Novoszibirszkben pedig több bíróságon kerestek bombát.

Oroszországban 2017 óta több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető üzenetek miatt. A riasztások rendre hamisnak bizonyultak. 2019 óta a telefonon, előre felvett hangüzenet formájában érkező fenyegetések helyét az e-mailek özöne váltotta fel, ami csak a járványhelyzet romlása idején hagyott alább.

2020-ban az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) elérte, hogy az anonimitás elleni küzdelem jegyében bírósági végzéssel blokkoljanak több olyan külföldi e-mail-szolgáltatót, amelynek postafiókjait álterroristák fenyegető üzenetek feladására használták fel.

The post Interfax: csaknem hatszáz moszkvai objektumot ért hamis bombafenyegetés appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ideje érdemi tárgyalásokat folytatni a Donyec-medencei fegyveres konfliktus lezárásáról, és Ukrajna készen áll arra, hogy a szükséges intézkedéseket meghozzák a válság békés rendezésére létrejött, úgynevezett normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország egy újabb csúcstalálkozóján.

Az elnök sajtószolgálatának közleménye szerint erről Zelenszkij Kijevben beszélt, amikor fogadta hivatalában Emmanuel Bonne-t, a francia államfő és Jens Ploetnert, a német kancellár külügyi tanácsadóját.

A találkozón eszmét cseréltek az orosz-ukrán konfliktus békés rendezéséről, valamint az ukrajnai határokon kialakult helyzet enyhülése érdekében tett lépésekről. Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője megerősítette, hogy az ukrán fél továbbra is elkötelezett a rendezés politikai és diplomáciai útja mellett. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy mindkét oldal szavatolja a teljes körű tűzszünet betartását, folytatódjon a fogolycsere a szemben álló felek között, nyissák meg a Donyec-medencei konfliktusövezetben, a két oldal közötti frontvonalon lévő ellenőrző pontokat, valamint a normandiai négyek vezetői által a legutóbbi, párizsi csúcstalálkozón hozott döntéseket minden érintett fél hajtsa végre.

A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy a normandiai formátumon belül továbbra is fenntartják a kapcsolatot tanácsadói szinten, és egyeztetnek egymással a normandiai négyek vezetőinek újabb csúcstalálkozójának megszervezéséről.

“Ukrajna, Franciaország és Németország aktív erőfeszítéseket tesz a normandiai formátumban folytatott hatékony munka újraindítása érdekében különböző szinteken. Arra számítunk, hogy az orosz fél támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket, és hozzájárul a párizsi csúcstalálkozó döntéseinek végrehajtásához is. Egy újabb normandiai csúcsértekezlet komoly lendületet adna a békefolyamatnak” – fejtette ki Jermak.

Az ukrán fél részletes tájékoztatót adott át a külügyi tanácsadóknak a minszki megállapodások és a 2019-es normandiai csúcson született határozatok végrehajtásáról. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy a normandiai négyek vezetői utoljára 2020 novemberében tárgyaltak videoösszeköttetésen keresztül. Ezt megelőzően három év kihagyás után 2019 decemberében Párizsban találkoztak egymással.

A múlt héten Bonne és Ploetner Moszkvában járt, azt megelőzően telefonon beszélgettek Jermakkal.

Az utóbbi hónapokban Oroszország komoly haderőt és fegyverzetet vont Ukrajna határaihoz, amely aggodalmat keltett a nyugati országokban. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára december 22-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében. Kijevben úgy ítélik meg, hogy az ország határainak közelében, valamint a Donyec-medencei és a krími megszállt területeken Oroszország elegendő haderőt és haditechnikát vont össze ahhoz, hogy nagyszabású támadást indítson Ukrajna ellen. Az Ukrajinszka Pravda a New York Times című amerikai lap értesüléseire hivatkozva kedden arról számolt be, hogy Oroszország katonai helikoptereket is az ukrán határhoz vezényelt, ami arra utalhat, hogy folyamatban van egy támadás előkészítése.

A héten nyugati tisztségviselők több tárgyalást is folytatnak Oroszország képviselőivel az Ukrajna körül kialakult feszültségről. Vlagyimir Putyin fő követelése, hogy Ukrajna ne léphessen be a NATO-ba, és ne telepítsenek az országba nyugati fegyvereket. A Donyec-medencei konfliktust illetően Kijev álláspontja, hogy Oroszország résztvevője a válságnak, mivel katonákkal és fegyverekkel támogatja a szakadárokat. Moszkva ezt tagadja, a konfliktust Ukrajnán belüli polgárháborúnak nevezi.

The post Zelenszkij szerint ideje érdemi tárgyalásokat folytatni a Donyec-medencei konfliktus lezárásáról appeared first on .