Biztonságpolitika

A közleményben azt írták: a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2021. december 16-ai végzésében megállapította illetékességének hiányát a különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban, és az ügyet áttette a Szombathelyi Járásbírósághoz.

A döntés oka az, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján Magyarország határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a terhelt lakcíme, vagy tényleges tartózkodási helye található – írták.

A végzés nem végleges, azzal szemben fellebbezésre van lehetőség.

Az ügyben októberben emelt vádat az ügyészség, amely szerint az ügyvéd foglalkozású vádlott és társa különleges személyes adatokat tartalmazó, szexuális tartalmú fénykép- és videófelvételeket hozott nyilvánosságra az interneten. Akkor a fővárosi főügyész arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a vádirat lényege szerint az ügyvéd foglalkozású elsőrendű vádlott kérésére többszörösen büntetett társa 2019 szeptemberében az egyik internetes közösségi hálózaton létrehozott egy profilt, majd azon keresztül egy oldalt, amelynek utóbb Az ördög ügyvédje címet adta.

A másodrendű vádlott később ehhez a közösségi oldalhoz kapcsolódóan hirdetéseket is kért, amelyeket az ügyvédtől kapott bankkártyával fizetett ki.

A főügyész közleményében azt írta, az volt a vádlottak célja, hogy “az ezt követően nyilvánosságra hozott, szexuális tartalmú, kompromittáló felvételeket az internethasználók minél szélesebb körben megismerjék”.

A vádhatóság összesítése szerint az ügyvéd kilenc ember arcképmását mint különleges személyes adatát és hat ember “nemi életre vonatkozó” különleges személyes adatát kezelte jogosulatlanul, amivel jelentős érdeksérelmet okozott, a társa pedig szándékosan segítséget nyújtott neki ebben. Az ügyészi indítvány tárgyalás mellőzését javasolta, a jogászra pénzbüntetés kiszabását, többszörös visszaeső társára pedig felfüggesztett börtönbüntetést kért.

A fővárosi főügyész augusztus végén jelentette be, hogy azonosította a nyomozóhatóság “az ördög ügyvédjét”. A kommüniké megjelenése után Czeglédy Csaba ügyvéd, szombathelyi független önkormányzati képviselő – az ellenzék közös szombathelyi országgyűlésiképviselő-jelöltje – a 24.hu-nak elismerte, hogy ő a gyanúsított, de mint mondta: nem ő áll Az ördög ügyvédje blog mögött.

The post A PKKB szerint nem illetékes az ördög ügyvédje-ügyben appeared first on .

Az amerikai konzervatív hírportál online cikke szerint a legpatinásabb amerikai felsőoktatási intézmények közé tartozó Princeton 4,6 millió dollárt kapott az államilag finanszírozott Pekingi Egyetemtől gyógyszerfejlesztési és számítástudományi kutatóközpontok támogatására. Tung Chee-hwa, a kínai-amerikai csereprogram alapítvány (CUSEF) létrehozója pedig legalább 1 millió dollárt adományozott a princetoni kínai kutatóközpont működtetésére.

A WFB információi szerint Tung és alapítványa központi szerepet játszik Kína befolyásos külföldi hálózatának működésében.

A WFB cikke szerint Kína az elmúlt években igen ambiciózusan bővíti kapcsolatait az amerikai felsőoktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal. Ezen egyetemi partneri kapcsolatok egy része valódi diák- és kutatói csereprogram előmozdítására irányul, ám Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója korábban arra figyelmeztetett, hogy Kína egyre inkább “nem hagyományos úton végez hírszerzési tevékenységet, különösen az akadémiai szférában”. Az amerikai igazságügyi minisztérium pedig 2018-ban létrehozott Kína Kezdeményezés nevű programjának célja a kínai ipari-technológiai kémtevékenység felszámolása az amerikai üzleti és akadémiai szférában, valamint az amerikai politikai döntéshozók kínai befolyásolásának megakadályozása.

A hírportál szerint az igazságügyi tárca kezdeményezése felbosszantotta a Princeton és más elitegyetemek vezetését, mivel állításuk szerint “megfélemlíti” az egyetemi kutatói légkört és felerősíti “az ázsiai diákokkal szembeni előítéleteket”.

A Princeton Egyetem csaknem kétszáz oktatója kérte Merrick Garland szövetségi igazságügyi minisztert októberben, hogy állítsa le a Kína Kezdeményezés nevű programot, az eddigi vizsgálatok nem az esetleges ipari kémkedésre irányultak, hanem olyan kutatókat vettek célba, akik állítólag nem tárták fel, hogy a kínai kormányzat számára is dolgoznak.

“Kína célja, hogy puha hatalmi eszközökkel (soft power) kiterjessze befolyását, miközben elszipkázza és saját céljaira használja fel az amerikai kutatási eredményeket” – idézte a WFB Will Coggint, az Amerikai Biztonsági Intézet (ASI) ügyvezető igazgatóját, aki a szövetségi oktatási minisztérium adatbázisaiból összegyűjtötte a Princeton kínai adományainak és támogatásainak listáját. “Azért különösen aggasztó, hogy a Princeton 4,6 millió dollárt fogadott el éppen gyógyszerfejlesztési és számítástudományi kutatásokra, mert ez két az a két tudományos terület, ahol Kína egyre inkább lekörözi az Egyesült Államokat” – fogalmazott Coggin.

A Princeton Egyetem nem reagált a cikk szerzőjének megkeresésére.

The post USA: a kínai hírszerzés beépül az akadémiai szférába appeared first on .

* * *

“Lényegében megegyeztünk a további munka megszervezésének módozatairól. Már megállapodtunk abban, hogy a jövő év legelején az első körben meg kell történnie a kétoldalú kapcsolatfelvételnek köztünk és amerikai tárgyalópartnereink között. A neveket már ismertették, ezek mindkét fél számára elfogadhatók” – nyilatkozott a tárcavezető.

“Majd ezt követően, belátható időn belül – ezt szintén januárban szeretnénk megvalósítani – szeretnénk működésbe léptetni a második tárgyalási platformot a második dokumentum, az Oroszország és a NATO-országok közötti megállapodástervezet megvitatására” – tette hozzá.

Lavrov gyakorlatiasnak nevezte az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra adott amerikai választ. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia és a német hivatali partnerével folytatott megbeszélésén megerősítette: Moszkva azt tervezi, hogy a biztonsági garanciák kérdését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) is megvitassák.

“Tehát három síkja van kilátásban a tárgyalásoknak. Azt hiszem, egyetértés van, legalábbis Moszkva és Washington között abban, hogy ezeket be kell indítani. Nem látom okát annak, hogy ez a megközelítés ellentétes legyen közös térségünk bármely más államának érdekeivel” – tette hozzá a miniszter.

Lavrov kifejezte Oroszország készségét arra, hogy megvitassa a Washington által megfogalmazott biztonsági aggályokat. A tárcavezető szerint a szervezési ügyekben való egyetértés mellett a tartalmi kérdésekben még rengeteg a teendő, de Putyint idézve úgy vélekedett, hogy a dolgot nem lehet a végtelenségig elhúzni, mert “Oroszország folyamatos fenyegetettséget érez, ahogy a NATO infrastruktúrája közeleg a határainkhoz”, és mert Moszkvát folyamatosan “becsapják”.

Szavai szerint Oroszország nyitott a garanciákról szóló tárgyalások ügyében, és mindent megtesz annak érdekében, hogy álláspontját világossá tegye. “Remélem, hogy figyelembe véve a biztonságunk érdekében tett intézkedéseinket, komolyan fognak venni bennünket” – nyilatkozott Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője az interjúban arról is fejtegetésbe bocsátkozott, hogy az európai biztonság az oszthatatlanság elvén alapul, és ha Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy gondolja, hogy ezt figyelmen kívül hagyhatja, akkor állást kell változtatnia.

“Ha Stoltenberg úr úgy gondolja, hogy a NATO-tagoknak jogukban áll köpni erre az elvre, amelyet a legmagasabb szinten elfogadott dokumentumokban rögzítettek, akkor valószínűleg tényleg itt az ideje, hogy távozzon egy másik munkahelyre, mert a feladatával sehogy sem boldogul” – mondta nem túl cizellált modorban Lavrov. (December közepe óta nyilvános, hogy Stoltenberg a norvég központi bank, a Norges Bank élére pályázik.)

Lavrov “dörgedelmesnek és meglehetősen arrogánsnak” nevezte Stoltenberg kijelentéseit, amelyek szerint senkinek sincs joga megsérteni a Washingtoni Szerződést (a NATO alapító egyezményét), amelynek értelmében az ajtó nyitva áll minden potenciális aspiráns ország előtt, amely csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

“Nem vagyunk részesei ennek a struktúrának, nem vagyunk aláírói ennek a szerződésnek, de, mint mondtam, aláírói vagyunk egy szélesebb, pánregionális euroatlanti dokumentumnak, amely tartalmazza a biztonság oszthatatlanságának elvét” – magyarázta a külügyminiszter.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette: nem kizárt hogy Vlagyimir Putyin és Joe Biden újabb videokonferenciáját még az év vége előtt megrendezik, bár erről még nem született konkrét megállapodás. Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy nem szerepel a tervek között a két államfő találkozója, a szóvivő rámutatott, hogy a miniszter személyes találkozóról beszélt.

Peszkov azt hangsúlyozta, hogy évtizedek óta nem volt olyan turbulens időszak a világpolitikában, mint most. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy nyilatkozatában a NATO-nak a Fekete-tenger térségében folytatott “provokatív tevékenységét” azzal hozta összefüggésbe, hogy szerinte az Egyesült Államok “erős allergiát” érez “az elsősorban az egész Európa számára és egyes európai országok számára is előnyös” Északi Áramlat-2 gázvezetékkel szemben.

The post Lavrov: januárban lesz a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások első fordulója appeared first on .

A rendőrség ügyeletére múlt pénteken érkezett bejelentés, hogy egy kapucnit és fekete maszkot viselő férfi bement egy hévízi lottózóba, ahol rátámadt a pult mögött tartózkodó női alkalmazottra. A nő a dulakodás közben a földre került, ekkor az elkövető a pult felső fiókjában lévő készpénzt magához vette.

Az alkalmazott megpróbálta visszatartani az elkövetőt, de a támadó a pénzzel sietve elmenekült. A nő megnyomta a pánikgombot, a riasztás nyomán az üzlet tulajdonosa értesítette a rendőrséget. A rendőrök az adatgyűjtés során jutottak el a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 47 éves, román állampolgárságú férfihoz, akit szombaton Budapesten, a népligeti autóbusz-pályaudvaron fogtak el.

A Zalaegerszegi Járásbíróság elrendelte a rablással gyanúsított férfi letartóztatását.

The post Budapesten fogták el egy hévízi lottózó kirablóját appeared first on .

Az orosz vezető külön-külön tájékoztatta tárgyaló partnereit a hosszú távú, jogilag rögzített biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról, amelyek kizárnák a NATO további keleti bővítését és a csapásmérő fegyverrendszerek telepítését az Oroszországgal szomszédos államokba.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Putyin azt hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra sem tartja be a válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Mint mondta, az ukrán kormány ezekben rögzített kötelezettségeinek a teljesítésétől függ a “normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – újabb csúcstalálkozójának megrendezése.

A Macronnal folytatott megbeszélés során a felek megvitatták a karabahi rendezés ügyét és – francia kezdeményezésre – a Maliban kialakult helyzetet, ahol augusztus óta két katonai puccsot hajtottak végre.

Putyin kifejezte egyúttal reményét, hogy az orosz állami Russia Today (RT) propaganda-tévécsatorna minden diszkriminációtól mentesen működhet majd Franciaországban, mint a francia tömegtájékoztatási eszközök Oroszországban. A párizsi külügyi tárca korábban megtagadta az általa propagandaeszköznek tekintett RT France akkreditációját. A két vezető legutóbb egy héttel ezelőtt lépett kapcsolatba egymással.

Putyin, aki első alkalommal lépett kapcsolatba az új német kancellárral, köszöntötte Scholzot hivatalba lépésének alkalmából, Macront pedig a születésnapja alkalmából üdvözölte.

The post Putyin Scholzcal és Marconnal tárgyalt az orosz biztonsági garanciaigényekről appeared first on .

Rehabilitációjának jogerőre emelkedéséről maga a szociáldemokrata politikus számolt be kedden, miután a legfelsőbb bíróság első fokon kimondott határozata ellen nem emelt óvást az ügyészség. A rehabilitáció folytán a büntetését letöltött elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

“A szenvedés és igazságtalanság egy 16 éves időszaka ért véget, amelyet magam mögött akarok hagyni. Köszönöm családomnak a támogatást. Azt, hogy mit tartogat még számomra a jövő, majd meglátjuk” — írta blogján Nastase, anélkül, hogy esetleges közéleti terveit részletezte volna.

A politikust több éves pereskedés nyomán először 2012 júniusában, hatalommal való üzérkedésért börtönözték be egy illegális kampányfinanszírozási ügyben. Rabosításakor pisztolyával öngyilkosságot kísérelt meg, de csak könnyebben sérült meg. Feltételes szabadlábra helyezését követően másodszor 2014 januárjában, egy másik korrupciós ügyben, vesztegetés elfogadása és egy tanú megzsarolása miatt került börtönbe.

A halmazati büntetésként kiszabott négy és fél évből korára és a börtönben végzett munkára – megjelentetett könyveire és a fegyenctársainak tartott előadásaira – tekintettel csak másfél évet kellett letöltenie. Nastaset azonban további öt évre eltiltották a közügyektől: ennek lejártával kérhette most rehabilitálását.

A jelenleg 71 éves Adrian Nastase 2000-től 2004-ig volt Románia miniszterelnöke. Az ő pártelnöksége alatt vette fel a Ion Iliescu volt államfő által 1989-ben – még Nemzeti Megmentési Frontként – alapított posztkommunista utódpárt a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet. Nastase miniszterelnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott Románia a NATO-hoz. Nastase bíróság elé állítását és elítélését a PSD a 2004-es elnökválasztáson meglepetésgyőzelmet arató Traian Basescu politikai bosszúnak tartotta, a jobboldal viszont az igazságszolgáltatás függetlenségének bizonyítékaként ünnepelte az “érinthetetlennek” tartott politikus bírósági elszámoltatását.

The post Bírósági mentesítésben részesült és visszatérhet a közéletbe Adrian Nastase volt román miniszterelnök appeared first on .

A honvedelem.hu cikke szerint az ukrán védelmi minisztert és Valerij Zaluzsnij altábornagyot, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokát a Honvédelmi Minisztériumban fogadták. A két tárcavezető, valamint a két ország haderejének parancsnokai négyszemközti megbeszélést is folytattak. Azt írták: a plenáris tárgyaláson szóba került a régió biztonsági helyzete, a kelet-ukrajnai válság kérdése, a katonai együttműködés lehetőségei, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzete is.

Benkő arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartják az agresszió bármilyen formáját, mindazonáltal kiemelte: Magyarország továbbra is a párbeszédet és a politikai megoldásokat sürgeti. Szó volt arról is, hogy Európa biztonságára egyre több fenyegetés és kihívás jelent kockázatot, amelyek fokozottan érintik a közép- és kelet-európai térséget. Magyarország biztonságát döntően meghatározza a Nyugat-Balkán stabilitása és az azt befolyásoló tényezők, többek között a tömeges illegális migráció, valamint az abból adódó kihívások – írták.

Az ukrán védelmi miniszter beszámolt a határaikon tapasztalható fenyegetésekről, kiemelve a keleti országhatárokon tapasztalható csapatmozgásokat és az illegális migráció jelentette veszélyeket.

Benkő megerősítette, hogy Magyarország következetesen kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett annak nemzetközileg elismert határai között. “Ezzel összhangban Magyarország osztja a NATO és az EU álláspontját a Krím félsziget bekebelezésére vonatkozóan, és elítéljük a kelet-ukrajnai beavatkozást” – tette hozzá a miniszter.

A két ország katonai együttműködése kapcsán elhangzott, hogy Magyarország továbbra is több területen nyújt bilaterális támogatást, kész hozzájárulni a NATO és Ukrajna között folyó gyakorlati együttműködés elmélyítéséhez. Ennek megfelelően Magyarország részt vesz az ukrán különleges műveleti erők felkészítésében és több katonai területen is vizsgálja a gyakorlati együttműködés lehetőségeit az ukrán féllel.

Benkő azt is jelezte: Magyarország számára fontos, hogy a kárpátaljai magyarság békességben élhessen szülőföldjén és az ukrán fél biztosítsa a magyar kisebbségnek az eddig megszerzett jogait. A két fél megegyezett abban, hogy lépeseket tesznek mind a politikai, mind a katonai kapcsolatok javítására – olvasható a cikkben.

The post Az ukrán védelmi miniszterrel tárgyalt Benkő Tibor appeared first on .

Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára tudatta, hogy 1424 ellenőrzést végeztek. A feltárt szabálytalanságok miatt az ellenőrök öt alkalommal figyelmeztetést, 90 esetben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként, összesen 6,4 millió forint értékben.

Az államtitkár hozzátette: az ünnepre tekintettel az ellenőrök fokozott figyelmet fordítottak az árusított élőhalak eredetét igazoló dokumentumokra, amelyek a legtöbb helyen rendelkezésre álltak. A friss sertés- és baromfihús származásának feltüntetése két kivétellel megfelelt az előírásoknak.

Az államtitkár közölte, hogy az ellenőrzés alá vont több mint 5600 élelmiszertétel 3,1 százalékát, vagyis 173-at kellett kivonni a forgalomból, leginkább a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési idő lejárta miatt. A Nébih laboratóriumaiba 136 bejgli-, dió-, mák-, aszalvány- és friss csirkehúsminta érkezett. Csak öt dió- és két mákterméknél merült fel érzékszervi kifogás az ízre, illatra, vagy színre vonatkozóan.

Egyetlen mintában sem mutattak ki szalmonellafertőzöttséget, és a bejglik töltelékaránya is rendben volt. Idén kiemelten ellenőrzi a hatóság a gesztenye forgalmazását is, eddig mindössze egy Kínából származó tétel volt penészes, amelyet kivontak a forgalomból. Az alkoholos italok ellenőrzése során sem merült fel kifogás.

The post AM: lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első szakasza appeared first on .

Stoltenberg Nicolae Ciuca román miniszterelnökkel folytatott brüsszeli megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a feszültség csökkentésére és a fenyegetés megszüntetésére vonatkozó felszólítások ellenére az orosz csapatösszevonás folytatódik az ukrán határon.

“Nagyon magas ára lehet bármifajta orosz fellépésnek Ukrajnával szemben” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

A főtitkár közölte: a NATO felméri az orosz intézkedések következményeit a szövetséges országok biztonságára, és ahogyan korábban is, fellép a közös védelem mellett.

Kiemelte: a tagállamok megközelítése Oroszországot illetően az elrettentésre és a védelemre helyezi a hangsúlyt, de hangsúlyozza a párbeszéd fontosságát. “A NATO és Oroszország közötti párbeszédnek tiszteletben kell tartania az európai biztonságot jelentő alapelveket, figyelembe kell vennie a tagországok aggodalmait és a szövetségesek jogát a NATO területének védelmére” – mondta.

“A NATO nem köt kompromisszumot a tekintetben, hogy megvédhesse szövetségeseit. És nem köt kompromisszumot a tekintetben sem, hogy az európai országok, köztük Ukrajna a saját útját járhassa” – fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: a katonai szövetség kiáll Ukrajna önállósága és területi egysége mellett, és támogatja Kijev azon jogát, hogy szabadon megválaszthassa az ország jövőjének irányát. A NATO a politikai és gyakorlati szempontból is szoros kapcsolat kialakításában érdekelt Oroszországgal – tette hozzá Stoltenberg.

The post A NATO már a jövő év elején összehívná a NATO-Oroszország Tanács ülését appeared first on .

Putyin rámutatott: ha a NATO infrastruktúrája megjelenik Ukrajna területén, akkor a szövetség rakétáinak repülési ideje 7-10 percre, a hiperszonikus fegyvereké pedig öt percre rövidül. Megismételte, hogy Oroszországnak nem szóbeli, hanem jogi formába öntött biztonsági garanciákra van szüksége. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok esetében szerinte ezekben sem lehet megbízni. Emlékeztetett rá, hogy a kölcsönös garanciákról folytatandó tárgyalásokra Joe Biden tett javaslatot.

Putyin leszögezte, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz eljuttatott két orosz szerződéstervezet nem ultimátum, hanem a diplomáciai rendezésre tett javaslat és a nyugati szövetségeseknek “meg kell érteniük”, hogy Oroszországnak már nincs hova hátrálnia.

Hangsúlyozta, hogy az orosz felet nem fogja kielégíteni, ha a másik fél az időhúzás taktikájához folyamodik. Mint mondta, Oroszország “nem különleges és kizárólagos feltételeket követel meg magának”, hanem “az egész eurázsiai térség egyenlő és oszthatatlan biztonsága” mellett száll síkra.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) felhatalmazása nélkül lépett fel Jugoszlávia, Irak és Szíria ellen. “Azt teszik, amit akarnak” – fogalmazott az orosz vezető. “Amikor meg valami nem felel meg az érdekeiknek, azonnal a nemzetközi jogra és az ENSZ-re hivatkoznak. Ezekből a manipulációkból elegünk van” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Oroszországnak az elmúlt években sikerült “jó harckészültségi szintet” elérnie, mint mondta, “a tempó nagyon tisztességes volt, a számunkra megfelelő”. Mint mondta, az orosz fegyveres erők felszerelésében a korszerű fegyverzet aránya elérte a 71, a nukleáris erőknél pedig a 89 százalékot.

Putyin szerint a NATO keleti bővítése annak az eufóriának az eredménye, amelyet a hidegháborúban aratott győzelem után a nyugati országok éreztek. A szövetség annak ellenére kezdett el terjeszkedni, hogy Moszkva és a NATO között “csaknem szövetségesi viszony” alakult ki.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson azt állította, hogy amerikai magáncégek provokációra készülnek a kelet-ukrajnai Donyec-medencében vegyi komponensek felhasználásával. “Ismeretlen vegyi összetevőket tartalmazó tartályokat szállítottak Adijivka (Avgyejevka) és Krasznij Liman városba provokáció végrehajtására” – mondta.

Az orosz katonai tárca értesülései szerint a régióban mintegy 120 amerikai zsoldos tartózkodik, aki ukrán különleges egységek és radikális csoportok harci kiképzésével foglalkozik. Sojgu szerint az amerikai katonai magáncégek emberei Adijivkában és Prjazivszkében (Priazovszkojében) lőállásokat létesítenek lakóépületekben és “szociális jelentőségű létesítményekben”.

Sojgu felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok csapaterősítést hajtott végre az orosz határok közelében.

A miniszter egyebek között elmondta, hogy az orosz hadászati rakétaerőknél egy ezredet már felszereltek a hiperszonikus Avangard, kettőt pedig a Jarsz rendszerrel. Jövőre 21 Jarsz, Avangard és Szarmat indítóállást helyeznek hadrendbe. 2021-ben az orosz fegyveres erők több mint 150 új és korszerűsített repülőt kaptak, jövőre csaknem 260-at fognak birtokba venni. Beszámolója szerint az orosz haditechnika 95 százaléka működőképes.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifejezte Moszkva készségét arra, hogy kétoldalú alapon megvitassa Washington aggályait, de egyelőre nem kapott hivatalos választ a kezdeményezésére. Mint mondta, az orosz fél hajlandó a biztonsági garancia kérdéseit megvitatni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között is.

Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes újságíróknak kijelentette, hogy Oroszország a jelenlegi szakaszban nem kívánja bevonni Ukrajnát az Egyesült Államokkal és a NATO-val a biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásokba. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket telepítsen Fehéroroszországba, ha a Nyugat elutasítja a tárgyalást az orosz javaslatokról.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője “megengedhetőnek” nevezte volt szovjet köztársaságok, köztük Kazahsztán és Örményország részvételét a NATO programjaiban, ami szerinte nem említhető egy lapon a szervezetbe történő integrálással,

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője a Szolojov Live YouTube-csatornán kijelentette: Oroszország “semmilyen körülmények között nem fogja megengedni”, hogy “túlfecsegjék” a NATO struktúrájának ukrajnai és georgiai telepítése ügyében.

Gavrilov azt is kilátásba helyezte, hogy az Oroszország biztonságát érintő nyugati lépések többé nem maradnak “büntetlenül”. “A róka többé nem mászik be többé a tyúkólba, mert a rókaölő kutya helyett egy nagy farkasölő nőtt fel” – fogalmazott.

Az orosz katonai tárca közölte, hogy a Petropavlovszk-Kamcsatszkij új, harmadik generációs dízel tengeralattjáró kedden egy Kalibr manőverező repülőgéppel megsemmisített egy ezer kilométerre lévő parti célt a Japán-tenger térségében, a régió rejtett megközelítését követően.

The post Putyin haditechnikai lépésekkel fenyeget, ha a NATO tovább terjeszkedik appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indítottak nyomozást három nő ellen, mert a gyanú szerint jogosulatlanul juttattak védettségi igazolványhoz tizenhárom olyan embert, aki nem kapta meg a koronavírus elleni oltást.

Azt írták: a jelentkezőknek meg sem kellett jelenniük az orvosi rendelőben, irataikat egy kozmetikusnő adta át az orvosi asszisztensnek. Az adatokat az asszisztens – az orvos tudtával, az ő jogosultságát használva – rögzítette a rendszerbe. Volt olyan eset, hogy 100 ezer forintot kaptak egy igazolás kiállításáért a közvetítőn keresztül.

Az orvosi rendelőben és a három nő lakásán lefoglaltak több mint négymillió forintot, 580 eurót, informatikai eszközöket, oltási igazolványokat és egyéb orvosi iratokat is – írták.

A rendőrök a 60 éves orvost és 45 éves asszisztensét tizenhárom-rendbeli védettségi igazolással visszaélés és hétrendbeli vesztegetés elfogadása, a 42 éves közvetítőt pedig – bűnsegédként elkövetett – kilencrendbeli védettségi igazolással visszaélés és egyrendbeli vesztegetés miatt hallgatták ki gyanúsítottként – közölte a BRFK.

The post Védettségi igazolványt állítottak ki oltatlanoknak appeared first on .

A nyomozók azt is vizsgálják, hogy a férfi együttműködött-e a fehérorosz hírszerzéssel, ami életfogytiglani ítéletet is vonhat maga után. Varsó pénteken erősítette meg, hogy a menekültválság kapcsán a lengyel-fehérorosz határra kivezényelt mintegy 12 ezer lengyel katona egyike, a 25 éves Czeczko, átszökött Fehéroroszországba.

A férfi ellen megfogalmazott dezertálás gyanújáról Aleksandra Skrzyniarz, a varsói kerületi ügyészség szóvivője számolt be a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak (TVP Info). A nyomozók szerint Czeczko múlt csütörtökön, a Narewka lengyel településnél működő határátkelő környékén szökött meg szolgálatteljesítés közben.

A dezertálásért egytől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A nyomozók egyúttal azt is vizsgálják, hogy a katona esetleg együttműködött-e a külföldi hírszerzéssel, amely tettért akár életfogytiglani börtönbüntetés is járhat. Az ügyészség most elfogatóparancs kiadását fogja kérni a bíróságtól.

A TVP Info úgy értesült, hogy Czeczkót korábban édesanyja testi és pszichikai bántalmazásáért ítélte el a bíróság, szökése előtt néhány nappal pedig azzal gyanúsították meg, hogy kábítószer hatása alatt autót vezetett.

Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter már pénteken bírálta, hogy a büntetett előéletű férfit határvédelmi szolgálatra irányították, és még aznap leváltotta közvetlen feletteseit.

A lengyel-fehérorosz határon csaknem negyvenezer, sok esetben a fehérorosz egyenruhások által támogatott határsértési kísérletet regisztráltak év eleje óta. A migrációs nyomás októberben érte el eddigi tetőfokát, az utóbbi időben viszont a határvonal mentén szétszórt csoportok kisebb számú határsértési kísérleteit regisztrálják.

Anna Michalska, a határőrség szóvivője kedden a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta, hogy nagyjából egy hét óta a fehérorosz fél új módszert használ: az egyenruhások az egyik helyen átvágják a drótkerítést, magukra irányítva a lengyel határőrök figyelmét, közben a menekültek a közelben “észrevétlen” próbálnak átjutni lengyel területre.

Stanislaw Zaryn, a lengyel titkosszolgálatokért felelős miniszter szóvivője múlt pénteken azokat a minszki és moszkvai vádakat is kommentálta, melyek szerint Lengyelország több menekült halálát okozta volna. Hasonló, a fehérorosz és orosz sajtócikkekből idézett állításokat a szóvivő a Nyugat és Lengyelország ellen irányuló információs háború elemének nevezte. Az orosz és fehérorosz dezinformáció célja az amerikai katonai jelenlét kiszorítása Közép-Európából, valamint a biztonság szintjének csökkentése a NATO keleti szárnyán – írta Zaryn.

The post Dezertálással gyanúsították meg a Fehéroroszországba szökött lengyel katonát appeared first on .

Az új törvény lehetővé teszi, hogy fegyveres civilek feltartóztassák és átadják a hatóságoknak a migránsokat.

Kinney megye seriffje a hírportál szerint már hónapok óta együttműködik ilyen csoportokkal. “Az elképzelés az, hogy ha a bevándorlók tudják, hogy el fogják kapni őket, akkor majd máshová mennek” – hangoztatta Brad Coe, az amerikai határőrség volt munkatársa.

Mike Vickers, a Texasi Határőr Önkéntesek vezetője a New York Post című amerikai lapnak nyilatkozva felidézte, hogy texasi lakosok már 1823 óta részt vesznek a határvédelemben, vagyis amikor megalapították a Texas Ranger alakulatot, amelynek feladata volt megvédeni a texasi telepeseket és földjeiket. “Még most is a mexikói rosszfiúkkal van dolgunk” – mondta Vickers az ember- és kábítószercsempészekre utalva.

Ugyanakkor számos bírálatot váltott ki, hogy felfegyverzett magánszemélyek működnek együtt a helyi hatóságokkal a déli határon az illegális bevándorlás feltartóztatásában. Az Amerikai Polgári Jogi Unió (ACLU) például panaszt tett az ügyben az amerikai igazságügyi minisztériumnál. Az ACLU azt követeli, hogy a tárca indítson vizsgálatot Texas érintett állami ügynökségei és önkormányzatai ellen.

Mindazonáltal a demokrata párti Joe Bident komoly bírálatok érik a republikánusok részéről, akik azt állítják, hogy liberális bevándorlási politikájával az elnök migrációs válságot váltott ki, miközben a tiltott déli határátlépések száma történelmi csúcson áll.

Greg Abbott texasi kormányzó, aki republikánus politikus, egy októberi interjújában azzal vádolta Bident, hogy fittyet hány a határon kialakult problémákra és – mint fogalmazott – továbbra is a “nyitott határok” szerinte katasztrofális politikáját hirdeti.

Ted Cruz és John Cornyn texasi szenátorok Bidennek címzett levélben álltak ki a kormányzó helyzetértékelése mellett. A két republikánus párti politikus szerint az utóbbi nyolc hónapban több mint egymillió illegális bevándorló kelt át a határon az Egyesült Államokba, s számuk 2021 végéig kétmillió is lehet. Példaként hozták fel, hogy a texasi Del Rio határátkelőnél naponta több mint ezer bevándorló érkezett.

Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) tájékoztatása szerint csak novemberben mintegy 174 ezer határsértőt tartóztattak fel a déli határon.

The post Texas: fegyveres civilek segíthetnek a biztonsági erőknek az Egyesült Államok déli határán appeared first on .

A tárca bekérette Geza Andreas von Geyr német nagykövetet és közölte vele a döntést. A német kormány indokolatlannak minősítette a diplomaták kiutasítását.

A német hatóságok szerdán a berlini orosz nagykövetség két alkalmazottját nyilvánították persona non gratának. Berlin döntését a német legfelsőbb bíróság ítéletével indokolta, amely az orosz állampolgárságú Vagyim Kraszikovot (más néven Vagyim Szokolovot) bűnösnek találta Zelimhan Hangosvili grúz állampolgárságú volt csecsen szakadár parancsnok meggyilkolásában. A berlini bíróság egyetértett az ügyész állításával, miszerint a gyilkosságot orosz állami megrendelésre követték el.

A moszkvai német nagykövetnek az orosz diplomáciai tárca határozott tiltakozását fejezte ki a német kormány “barátságtalan” döntése miatt, visszautasította a berlini perben az orosz állami szervek részességével kapcsolatban elhangzott állításokat, az ítéletet pedig politikai megrendelés alapján meghozottnak minősítette.

A misszióvezetőt figyelmeztették hogy az orosz fél a jövőben mindig arányosan fog reagálni Berlin esetleges konfrontatív támadásaira.

The post Moszkva kiutasított két német diplomatát appeared first on .

A GVH tavaly év végén indított vizsgálatot a Nutriversum étrend-kiegészítők reklámjai miatt, amelyek Gődény György gyógyszerész szereplésével népszerűsítették a termékeket a YouTube-on, illetve egyéb csatornákon.

Megállapították, hogy a reklámok az élelmiszerekre vonatkozó uniós szabályokkal ellentétesen hirdették az étrend-kiegészítőket a gyógyszerésszel, hangsúlyosan kiemelve a végzettségét és foglalkozását. A közösségi szabályozás értelmében a kereskedelmi üzenetekben – tartalmuk valóságától függetlenül – tilos élelmiszerekkel kapcsolatban orvos, egészségügyi szakember, vagy – bizonyos kivételekkel – egészségügyi szervezet ajánlásaira hivatkozni.

A GVH vizsgálata emellett tartalmi problémákat is talált: egyes hirdetések ugyanis megtévesztően sugallták a cég étrend-kiegészítőiről, hogy fogyasztásuk képes kiváltani a változatos, kiegyensúlyozott étrendet. Hozzátették: az EU-s szabályozás szerint az étrend-kiegészítők reklámozásakor kifejezetten tilos erre utalni, hiszen tudományosan megalapozatlan, téves tájékoztatást jelent a fogyasztóknak.

Azt írták, a termékeket forgalmazó Nutriversum Kft. az eljárás során együttműködött a versenyhatósággal: eltávolította a kifogásolt videótartalmakat, elismerte a jogsértést és lemondott a jogorvoslatról is. A cég emellett belső versenyjogi megfelelési programot készít a hasonló, jövőbeni jogsértések elkerülésére, a GVH Versenytanácsa minderre tekintettel 23,4 millió forintra mérsékelte a bírság lehetséges összegét.

A GVH egyúttal 166 ezer forintos bírságot rótt ki a Gődény Györgyöt a marketing-együttműködésben képviselő East to West Hungary Trade Kft.-re – tudatta a versenyhatóság.

The post Olcsón megúszta a Nutriversum appeared first on .

A NATO-főtitkár üdvözölte az Olaf Scholz kancellár vezette új német kormány egyértelmű elkötelezettségét a NATO mellett. Mint mondta: Németország hozzájárulása nagyon fontos a béke fenntartásához Európában. Stoltenberg hangsúlyozta: “a NATO-nak erős Németországra van szüksége, mind politikailag, mind katonailag, különösen olyan időkben, amikor egyre összetettebb kihívásokkal kell szembenézni”, különös tekintettel az orosz csapatösszevonásokra az ukrán határon.

Stoltenberg megerősítette, hogy a NATO határozott választ fog adni, amennyiben Moszkva agresszívan lép fel Ukrajnával szemben. “Ez komoly politikai és gazdasági következményekkel fog járni Oroszország számára” – tette hozzá. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet: a Krím-félsziget 2014-ben történt illegális orosz bekebelezése óta a szövetség megerősítette elrettentő és védelmi erejét, ugyanakkor továbbra is nyitott a párbeszédre, többek között a NATO-Oroszország Tanácson keresztül.

“A párbeszédre vonatkozó ajánlat továbbra is érvényes, Oroszországnak pozitív módon kellene válaszolnia, de ezt eddig nem tette meg” – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Annalena Baerbock német külügyminiszter a sajtótájékoztatóan elmondta: Németország számára továbbra is a NATO jelenti Európa biztonsági alappillérét. Mint mondta, az ukrán határon történő orosz csapatösszevonások aggasztóan hatnak nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságára is. A német diplomácia új irányítója elkötelezettségét fejezte ki a NATO-Oroszország Tanács újjáélesztése iránt, mivel – mint fogalmazott: – “a jelen fejlemények ennek szükségességét jelzik”.

The post Stoltenberg: Németország vezető szerepet játszik a transzatlanti biztonság megerősítésében appeared first on .

Az elnök a csütörtökön kezdődő egynapos EU-csúcs előkészítését tárgyaló vitában elmondta: az Európai Unió szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal a szankciós lehetőségek kidolgozásában, amelyek túlmutatnak az Oroszország pénzügyi és gazdasági tevékenységét célzó büntetőintézkedéseken, és az energetikai ágazatot, a kettős felhasználású termékeket, illetve a védelmi ágazatot is érintenék.

“A további agresszióra adott válaszunk a meglévő szankciók erőteljes fokozása és kiterjesztése lehet. Természetesen készen állunk további, példátlan intézkedésekre, amelyek súlyos következményekkel járnak Oroszország számára” – jelentette ki.

Von der Leyen hangsúlyozta: az EU továbbra kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Felhívta a figyelmet, arra is, hogy Moszkva nyílt kísérletet folytat az EU-barát moldovai kormány megfélemlítésére is, azáltal hogy csökkenti a gázszállítást az energiaválság közepette.

Meg kell védeni a társadalmakat és a demokráciákat az ilyen cinikus geopolitikai hatalmi játszmáktól – húzta alá. Hozzátette: az Unió jó kapcsolatokat akar Oroszországgal, de ez elsősorban a moszkvai vezetés viselkedésétől függ.

The post Az EU kész példátlan intézkedéseket bevezetni Oroszországgal szemben appeared first on .

Az ittas férfit nem akarták kiszolgálni a szórakozóhelyen, ezért üvöltve követelte a felszolgálónőtől, hogy adjon neki alkoholt, majd a feje mellett bedobott egy poharat a pultba, megrongálva így a kávégépet – írták. Ezután megpofozta a másik pultos nőt, lefejelte a tulajdonos barátját, fellökte a dj-t, megpofozta a saját barátját, majd ököllel megütötte a tulajdonost.

A tulajdonos életveszélyesen megsérült az ütéstől, mert hátraesett és nyakszirtcsonttörést szenvedett agyzúzódással, emellett “maradandó fogyatékossággal jellemezhető állapot is kialakult” nála, mert megszűnt a szagérzékelése.

A vádlott elismerte a bűncselekmény elkövetését, tettét részegségével magyarázta.

The post Nagyot ment a részeg ökölvívó, kijózanító lehet a büntetése appeared first on .

Peszkov arra a kérdésre válaszolt így, hogy vajon Moszkva telepíthet-e nukleáris fegyvereket Fehéroroszországba.

“Nem titok, hogy a számunkra fenyegetést jelentő fegyvertípusoknak a határaink közelébe történő telepítése megköveteli a megfelelő lépések megtételét a helyzet kiegyensúlyozására. Ebben több lehetőség is van” – mondta Kreml szóvivője.

Korábban Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter kijelentette, hogy a köztársaság a NATO fenyegetése esetén készen áll nukleáris fegyverek befogadására. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ezt megelőzően azt mondta, Minszk felajánlja Moszkvának ezt a lehetőséget, ha az észak-atlanti szövetség atomfegyvereket telepít Lengyelországba.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hétfőn gyors választ sürgetett az Egyesült Államoktól az orosz biztonsági garanciavállalási javaslatokra, “mivel a helyzet nagyon súlyos, kiélezett, és hajlamos tovább bonyolódni”. Úgy vélekedett, hogy Washington megpróbálja majd az orosz kezdeményezést lassú folyamatba terelni és ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások azonnali megkezdésére.

Rjabkov a TASZSZ-nak arról is beszámolt, hogy az orosz tárgyalódelegáció – amelynek korábbi hivatali bejelentés szerint ő a vezetője – már összeállt. Megfogalmazása szerint az orosz javaslatok nem ultimátumnak tekintendők, hanem meghívásként komoly tárgyalásokra. Hozzátette: Oroszország már nem engedheti meg magának, hogy tovább “kerekítse vagy szépítse a dolgokat”, mert “itt az ideje, hogy a nevükön nevezzük a dolgokat”.

Közölte, hogy az amerikai féltől a tárgyalási javaslatra még semmilyen válasz sem érkezezett Moszkvába. Úgy vélekedett, hogy a nyugati “spekulációk” amelyek szerint Oroszország javaslatai nyilvánosságra hozásával “emelte a tétet” a biztonsági szférában, a tárgyalási hajlandóság hiányát bizonyítják.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői tanácskozásán azt hangoztatta, hogy a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz kezdeményezést nem a félelem diktálta, hanem az, hogy Ukrajna és más szomszédos országok magatartása “elérte a forráspontot”. Rámutatott, hogy a szomszédos országokba telepítendő támadó rakéták repülési ideje mindössze négy-öt perc lenne.

“Ukrajnában még nincsenek ilyen rendszerek. A mi reakciónk megelőző intézkedés, amely arra hivatott, hogy figyelmeztessen: bizonyos forgatókönyvek esetén bizonyos lépéseket fogunk tenni, amelyekről most nem beszélünk, csak általánosságban, katonai lépéseknek és haditechnikai megoldásoknak nevezve őket” – mondta.

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője hétfőn a Rosszija 24 televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva ismertette tárgyalópartnereivel álláspontját és lehetséges reakcióját a NATO esetleges katonai lépéseire. A diplomata azzal vádolta meg a szövetséget, hogy már régóta Oroszország “fájó pontjaira” gyakorol nyomást, de, mint mondta, ezúttal kénytelen lesz komolyan venni a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat, és nem söpörheti le őket az asztalról.

Gavrilov szerint a NATO tudatában van az orosz “katonai és haditechnikai válaszlépések” kockázatának abban az esetben, ha a kölcsönös biztonsági garanciák kérdése megoldatlan marad.

Vlagyimir Putyin december elején érdemi tárgyalásokra szólította fel az Egyesült Államokat és a NATO-t arról, hogy Oroszország megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat kapjon tőlük. Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkvának szerződésbe foglalt garanciák kellenek, mivel nyugati politikusok nem tartották be az arra vonatkozó korábbi szóbeli kötelezettségvállalásaikat, hogy az észak-atlanti szövetség nem fog Kelet felé terjeszkedni.

Az orosz külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozott két szerződéstervezetet, amelyet korábban az Egyesült Államok és a NATO elé terjesztett.

Ezekben Moszkva egyebek között megfogalmazta azt az igényét, hogy az Egyesült Államok vonja vissza a külföldön állomásoztatott nukleáris fegyvereit, és ne telepítsen sehová olyan közepes és kisebb hatótávolságú rakétákat, ahonnan elérheti Oroszország területét. A NATO-tól az várná el az orosz fél, hogy hagyjon fel a keleti bővítéssel és a kelet-európai katonai tevékenységgel és hogy a tagállamok ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997 – vagyis a keleti bővítés kezdete – előtt nem voltak.

The post Oroszország a legkülönbözőbb ellenlépéseket mérlegeli appeared first on .