A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 94,25 millió Ft állami támogatást nyert el a POLINVENT Fejlesztő, Kivitelező és Értékesítő Kft. A 153,03 millió forint összköltségű projekt során környezetbarát fotopolimerizációs műgyanták és kompozitok fejlesztése történik a mélyépítési ipar "no-dig" technológiái számára.
A csatornarendszerek bontásmentes javítása, azok többféle technológiája Európában az 1990-es évektől terjedt el. Rövid bélelések (ShortLiner) céljára elsősorban helyben térhálósodó, többkomponensű gyantákat használnak. Ezek folyékony komponenseit a helyszínen mérik és keverik össze, majd az erősítő szálakból (pl. ECR üvegből) készült speciális vázanyagot a gyantakeverékkel átimpregnálják. Az impregnált vázanyagot egy hengeres, rugalmas, felfújható belső zsaluzó elemre, ún. packerre átfedéssel felteszik, majd a packert az akna felől a hibahelyre tolják. A packert nyomás alá helyezik, így az elkezd tágulni. Az impregnált vázanyag átfedése lecsökken, és a még ragacsos anyag az eredeti cső falához szorul. A kikeményedés általában 3-4 órát vesz igénybe. Utána a packer túlnyomását leengedik, és a packert kihúzzák. Az eredmény egy „cső a csőben” típusú javító béléscső.
Jóval gyorsabb eljárást tesznek lehetővé az UV fénnyel térhálósodó megoldások, amelyek egyelőre csak a hosszú, általában aknától aknáig tartó csatornabéleléseknél (LongLiner) terjedtek el. A jelenlegi eljárások jellemzően sztiroltartalmú gyantákat használnak. Ezek – amellett, hogy kellemetlen szagúak és egészségkárosítóak – alacsony lobbanáspontjuk miatt meglehetősen tűz- és robbanásveszélyesek is.
A megoldáshoz újszerű gyantákat célszerű kifejleszteni, pl. az uretán metakrilátok családjából. Ezek üzemszerű előállítását modern, számítógépvezérelt technológiával tervezzük, egyetemi (BME) és kutatóintézeti (MTA KFKI) szakemberek bevonásával. Jelen K+F projekt végső célja: környezetbarát és egyben termelékeny megoldás kidolgozása a ShortLiner bontásmentes csatornajavításra.
Olyan új, UV-fényre gyorsan térhálósodó sztirolmentes gyanták fejlesztésére kerül sor, amelyeknek a jelenlegieknél magasabb a lobbanáspontjuk, szaguk alig van, és jelentősen kisebb a tűz- és robbanásveszély. A helyszíni munka termelékenysége nemcsak a gyors kitérhálósodás révén nő, hanem amiatt is, hogy a gyanták elő-impregnált vázanyagok, ún. prepregek formájában kerülnek piacra. Így elmarad a helyszíni mérés, keverés és impregnálás; ezek üzemi körülmények között megbízhatóbban, egyenletes minőséggel megoldhatók.
Mivel UV-packerek még nem, vagy nem kellően kiforrott formában kaphatók, a projekt keretében elektronikai és gépész szakemberek bevonásával a prototípusok tesztelésére saját UV packereket is fejlesztünk. Előzetes felméréseink szerint a magas bérű országokban (pl. Németország, USA) máris jelentős az érdeklődés a nem olcsó, de a termelékenységet ugrásszerűen növelő, igényes megoldás iránt.
Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 94 255 388 Ft állami támogatást elnyert, 153 028 237 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 94,25 millió Ft állami támogatást nyert el a POLINVENT Fejlesztő, Kivitelező és Értékesítő Kft. A 153,03 millió forint összköltségű projekt során környezetbarát fotopolimerizációs műgyanták és kompozitok fejlesztése történik a mélyépítési ipar "no-dig" technológiái számára.
A csatornarendszerek bontásmentes javítása, azok többféle technológiája Európában az 1990-es évektől terjedt el. Rövid bélelések (ShortLiner) céljára elsősorban helyben térhálósodó, többkomponensű gyantákat használnak. Ezek folyékony komponenseit a helyszínen mérik és keverik össze, majd az erősítő szálakból (pl. ECR üvegből) készült speciális vázanyagot a gyantakeverékkel átimpregnálják. Az impregnált vázanyagot egy hengeres, rugalmas, felfújható belső zsaluzó elemre, ún. packerre átfedéssel felteszik, majd a packert az akna felől a hibahelyre tolják. A packert nyomás alá helyezik, így az elkezd tágulni. Az impregnált vázanyag átfedése lecsökken, és a még ragacsos anyag az eredeti cső falához szorul. A kikeményedés általában 3-4 órát vesz igénybe. Utána a packer túlnyomását leengedik, és a packert kihúzzák. Az eredmény egy „cső a csőben” típusú javító béléscső.
Jóval gyorsabb eljárást tesznek lehetővé az UV fénnyel térhálósodó megoldások, amelyek egyelőre csak a hosszú, általában aknától aknáig tartó csatornabéleléseknél (LongLiner) terjedtek el. A jelenlegi eljárások jellemzően sztiroltartalmú gyantákat használnak. Ezek – amellett, hogy kellemetlen szagúak és egészségkárosítóak – alacsony lobbanáspontjuk miatt meglehetősen tűz- és robbanásveszélyesek is.
A megoldáshoz újszerű gyantákat célszerű kifejleszteni, pl. az uretán metakrilátok családjából. Ezek üzemszerű előállítását modern, számítógépvezérelt technológiával tervezzük, egyetemi (BME) és kutatóintézeti (MTA KFKI) szakemberek bevonásával. Jelen K+F projekt végső célja: környezetbarát és egyben termelékeny megoldás kidolgozása a ShortLiner bontásmentes csatornajavításra.
Olyan új, UV-fényre gyorsan térhálósodó sztirolmentes gyanták fejlesztésére kerül sor, amelyeknek a jelenlegieknél magasabb a lobbanáspontjuk, szaguk alig van, és jelentősen kisebb a tűz- és robbanásveszély. A helyszíni munka termelékenysége nemcsak a gyors kitérhálósodás révén nő, hanem amiatt is, hogy a gyanták elő-impregnált vázanyagok, ún. prepregek formájában kerülnek piacra. Így elmarad a helyszíni mérés, keverés és impregnálás; ezek üzemi körülmények között megbízhatóbban, egyenletes minőséggel megoldhatók.
Mivel UV-packerek még nem, vagy nem kellően kiforrott formában kaphatók, a projekt keretében elektronikai és gépész szakemberek bevonásával a prototípusok tesztelésére saját UV packereket is fejlesztünk. Előzetes felméréseink szerint a magas bérű országokban (pl. Németország, USA) máris jelentős az érdeklődés a nem olcsó, de a termelékenységet ugrásszerűen növelő, igényes megoldás iránt.
Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 94 255 388 Ft állami támogatást elnyert, 153 028 237 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.
Boldog új évet, kedves Atlantisták!
Szeretném Veletek megosztani azt az interjút, amelyet intézményem, a Fletcher School of Law and Diplomacy publikált nemrégiben a honlapján a "Fletcher Features" sorozatban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az egyetemem, ahol tanítok és a doktorátusomon dolgozom, kiválasztott arra, hogy hivatalos honlapján bemutasson. Az interjúban beszélek a hátteremről, diplomáciai munkámról, disszertációmról és mentoraimról. A Fletcher School a 1933-ban a világon első, kizárólag nemzetközi kapcsolatokat oktató graduális intézményként alakult, amelynek programjai (mind a mester-, mind a doktori képzése) a világ 20 vezető programjai között kerülnek rangsorolásra minden évben. A Tufts University pedig az Egyesült Államok top 20 egyetemének egyike (5000 egyetem közül). Boldog vagyok, hogy a Tufts Egyetemen és a Fletcher Schoolban szakmai otthonra találtam.
Jó olvasás és atlantista új esztendőt kívánok!
http://fletcher.tufts.edu/News-and-Media/2017/11/28/PhD-Series-Zoltan-Feher
Boldog új évet, kedves Atlantisták!
Szeretném Veletek megosztani azt az interjút, amelyet intézményem, a Fletcher School of Law and Diplomacy publikált nemrégiben a honlapján a "Fletcher Features" sorozatban. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az egyetemem, ahol tanítok és a doktorátusomon dolgozom, kiválasztott arra, hogy hivatalos honlapján bemutasson. Az interjúban beszélek a hátteremről, diplomáciai munkámról, disszertációmról és mentoraimról. A Fletcher School a 1933-ban a világon első, kizárólag nemzetközi kapcsolatokat oktató graduális intézményként alakult, amelynek programjai (mind a mester-, mind a doktori képzése) a világ 20 vezető programjai között kerülnek rangsorolásra minden évben. A Tufts University pedig az Egyesült Államok top 20 egyetemének egyike (5000 egyetem közül). Boldog vagyok, hogy a Tufts Egyetemen és a Fletcher Schoolban szakmai otthonra találtam.
Jó olvasás és atlantista új esztendőt kívánok!
http://fletcher.tufts.edu/News-and-Media/2017/11/28/PhD-Series-Zoltan-Feher
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 153,3 millió Ft állami támogatást nyert el a Novalak Kft. az 255,5 millió forint összköltségű fejlesztéséhez.
A projekt során intelligens computer vision elven alapuló fél-automata festőrendszer fejlesztése történik műemlék épületek homlokzatainak festésére és hőszigetelésére.
A munkavédelmi ellenőrzések eredményei alapján megállapítható, hogy a súlyos munkabalesetek 17 százaléka az építőiparban történik, és a halálos balesetek közül is minden ötödik ebben az ágazatban következik be. A nagy fluktuáció, a rövid ideig tartó veszélyes tevékenységek, mint a daruzás, bontás, szerelés, és a szélsőséges környezeti viszonyok miatt az építőipar az egyik legveszélyesebb ágazat. A projekt keretében egy olyan megoldás kerül kivitelezésre, amely a munkavédelmi szempontok figyelembevétele mellett az automatizálás bevezetésével utat nyit biztonságos, minőségi és produktív kivitelezésre.
A projekt célja egy olyan fél-automata robotizált festőrendszer fejlesztése, amely a talajról történő működtetéssel meg tudja valósítani épületek homlokzatainak hőszigetelését és festését, ezáltal kiküszöbölve a potenciális munkabalesetet okozó kockázati tényezőket, mint az állványozás össze- és szétszerelése, a magasban végzett munka, festés során belélegzett anyag. A projekt során a rendszer prototípusa kerül kivitelezésre. A rendszerben az automata festési műveleteket egy, a kosárba rögzített festőrobot végzi. A robot automatizált működtetéséhez intelligens mesterséges látást biztosítanak a robot számára, azaz optikai, lézeres és infrakamerás szenzorok segítségével gyűjtik a rendszer döntéshozó képességéhez szükséges adatokat. A K+F projekt keretében kifejlesztett komplett rendszer nem csak műemlék épületek hőszigetelési feladatainak ellátására, hanem bármely olyan objektum akár hőszigetelési, akár festési feladatait el tudja látni, amelynek magassága nem haladja meg a 13 métert.
Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 153 300 048 Ft állami támogatást elnyert, 255 500 080 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című pályázati felhívásán 153,3 millió Ft állami támogatást nyert el a Novalak Kft. az 255,5 millió forint összköltségű fejlesztéséhez.
A projekt során intelligens computer vision elven alapuló fél-automata festőrendszer fejlesztése történik műemlék épületek homlokzatainak festésére és hőszigetelésére.
A munkavédelmi ellenőrzések eredményei alapján megállapítható, hogy a súlyos munkabalesetek 17 százaléka az építőiparban történik, és a halálos balesetek közül is minden ötödik ebben az ágazatban következik be. A nagy fluktuáció, a rövid ideig tartó veszélyes tevékenységek, mint a daruzás, bontás, szerelés, és a szélsőséges környezeti viszonyok miatt az építőipar az egyik legveszélyesebb ágazat. A projekt keretében egy olyan megoldás kerül kivitelezésre, amely a munkavédelmi szempontok figyelembevétele mellett az automatizálás bevezetésével utat nyit biztonságos, minőségi és produktív kivitelezésre.
A projekt célja egy olyan fél-automata robotizált festőrendszer fejlesztése, amely a talajról történő működtetéssel meg tudja valósítani épületek homlokzatainak hőszigetelését és festését, ezáltal kiküszöbölve a potenciális munkabalesetet okozó kockázati tényezőket, mint az állványozás össze- és szétszerelése, a magasban végzett munka, festés során belélegzett anyag. A projekt során a rendszer prototípusa kerül kivitelezésre. A rendszerben az automata festési műveleteket egy, a kosárba rögzített festőrobot végzi. A robot automatizált működtetéséhez intelligens mesterséges látást biztosítanak a robot számára, azaz optikai, lézeres és infrakamerás szenzorok segítségével gyűjtik a rendszer döntéshozó képességéhez szükséges adatokat. A K+F projekt keretében kifejlesztett komplett rendszer nem csak műemlék épületek hőszigetelési feladatainak ellátására, hanem bármely olyan objektum akár hőszigetelési, akár festési feladatait el tudja látni, amelynek magassága nem haladja meg a 13 métert.
Az NKFI Alap „VÁLLALATI KFI_16” pályázati kiírásán 153 300 048 Ft állami támogatást elnyert, 255 500 080 Ft összköltségvetésű projekt 2018. január 1-én indul és várhatóan 2019. december 31-én zárul.
© Marine nationale
Cette année, à près de 3 000 kilomètres de son port-base de Toulon, l’équipage de la frégate anti-sous-marine Jean de Vienne a passé Noël à la mer. En effet, le bâtiment patrouille en Méditerranée orientale dans le cadre de l’opération Chammal delutte contre Daech. A cette occasion, les marins ont eu la joie de recevoir des colis de l’association « solidarité Défense ».
Ils contenaient en particulier des messages de fraternité et de soutien de la part de 250 élèves d’écoles élémentaires, un signe de reconnaissance à ces marins qui passent Noël loin de leur famille, pour garantir la sécurité des Français. Ces témoignages ont touché l’ensemble de l’équipage qui ne manquera pas de leur répondre prochainement. Les marins du Jean-vienne pourront ainsi faire partager à ces jeunes écoliers leur quotidien à bord et surtout le sens de leur mission. L’engagement du Jean de Vienne dans cette opération répond au besoin de l’état-major des armées de disposer en permanence d’un navire dans le canal de Syrie permettant à la France d’entretenir une appréciation autonome de la situation.
Vos réactions: Select ratingGive it 1/5Give it 2/5Give it 3/5Give it 4/5Give it 5/5 Moyenne: 3 (1 vote)