L’Algérie et les États-Unis lancent une alliance spéciale pour révolutionner l’élevage bovin. Après plusieurs mois de négociations et d’efforts de la part d’Elizabeth Moore Aubin, […]
L’article Les vaches laitières américaines génétiquement modifiées débarquent en Algérie est apparu en premier sur .
Indiában a hindu és a muszlim közösségek közötti vallási feszültség tovább mélyül
Indiában a vallási csoportok közötti erőszak jellemzően a hindu és az iszlám vallások hívőit érinti, valamint a lázadások, összetűzések is gyakoriak a régióban. Ez a konfliktus történelmi háttérrel rendelkezik és hatással voltak rá a különböző szociális, politikai és gazdasági faktorok. Az együttélés kihívásaival nap mint nap szembe kell nézniük a térség lakóinak.
Szeptemberben az indiai Rajasthan városában a vallási feszültség erőszakba torkollott, amikor egy mecset tetejéről kövekkel támadták meg a hinduizmus követőit, számos sérülést okozva. A szemtanúk szerint mindez a rendőrség jelenlétével zajlott. Válaszként a muszlim tulajdonban lévő üzleteket rongálták meg kövekkel, buldózerekkel.
A muszlimok ellen elkövetett támadások gyakran videón is rögzítve vannak, mint az az X-re feltöltött felvétel, amiben egy idős muszlim férfit ért támadás, aki a gyanú szerint marhahúst birtokolt. A közösségi médián megosztott videó azonnal elterjedt, a szemtanúk szerint a később letartóztatott vádlott brutálisan bántalmazta a 70 éves férfit, verbálisan, valamint fizikálisan is, sőt nemi erőszakkal is megfenyegette.
A hónap végén Gangdhar Kulkarni, Sri Rama Sene elnöke úgy döntöt, hogy az elkövetkezendő hindu ünnepek, fesztiválok helyszínére a szervezetük fegyveres védelmet biztosít a biztonság megőrzése céljából. Ezt megelőzően egy mangalurui konferenciát követően azt nyilatkozta, hogy egy muszlim közösség megzavarta a Ganapathi Visarjan felvonulást, köveket és bombákat felhasználva a támadásban. Úgy véli, hogy a régióban az alkalmatlan politikusoknak köszönhetően nincs megfelelő védelme a hindu társadalomnak a fesztiválok félelem nélküli megünnepléséhez, ezért ragadnak fegyvert az elkövetkezendő ünnepségekhez a térségben.
India egyik legnagyobb fesztiválja a Diwali, kifejezetten a hinduizmus követői körében népszerű ünnep, amely október 31-én kezdődött. A fény győzelmét jelképezi a sötétség felett, a több napon át tartó ünneplés, amelynek keretében tűzijátékokon, lakomákon és szertartásokon vesznek részt az emberek. Régiónként különbözhetnek a szokások, illetve a mai világunkban is gyakran modernizálják az ünnepségeket. Ebben az évben több észak-indiai államban, köztük a fővárosban, Új-Delhiben is részleges vagy teljes tűzijátéktilalmat vezettek be a Diwali fesztivál ünnepe alatt a környezetszennyezés megelőzése céljából, ezen kívül néhány helyen már zajmentes, zöld alternatívákat is használnak a hagyományos tűzijáték helyett a fenntarthatóság jegyében.
A Diwali fesztivál első napján öten megsérültek egy október 31-i támadásban Karnatakában, amelynek célpontja egy muszlim vezetőnek háza volt. A beszámolók szerint kövekkel támadták Mohammad Rafi házát, aki a sérültek között van, őt kórházba szállították. Eddig 32 embert tartóztattak le az üggyel kapcsolatban.
A konfliktus komplexitása végett nem egyszerű a békéért való küzdelem. A közösségek közötti tárgyalások, megbeszélések hozzájárulhatnak egymás megismeréséhez és a vallási közösségek megértéséhez, ezáltal a feszültségek csökkentéséhez. Helyi szervezetek is gyakran dolgoznak béketeremtés céljából, azonban az indiai hindu-muszlim konfliktus megoldása összehangolt erőfeszítést igényel politikai és társadalmi részről is.
Írta: Vida Vivien
Megvan Khamenei ajatollah utódja?
Ali Khamenei ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vallási vezetője immár 85 esztendős, és egyre sürgetőbb, hogy megnyugtatóan rendezze az utódlás kérdését. Egyrészt az Izraellel való kiéleződő konfliktus miatt fontos, hogy zökkenőmentesen történjen meg a hatalom öröklődése, ha valami történne Khameneivel, aminek az életkora, az egyes források szerint egyre romló egészségügyi állapota, valamint az esetleges merényletkísérletek miatt nagyobb az esélye, mint valaha. Másrészt Irán belpolitikai helyzete is bizonytalanabb, mint az elmúlt években bármikor. Májusban egy helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raisi elnök, aki egészen addig a Khamenei legvalószínűbb utódjának tűnt, a nyugati szankciók miatt folytatódik a gazdasági válság elmélyülése, illetve egy regionális háború rémképe is felsejlik, ami csak tovább növeli az iráni társadalom elégedetlenségét.
Khamenei vezetői képességei egy ilyen környezetben lassan, de biztosan megkérdőjeleződnek, ő maga pedig egyre több bizalmi emberét veszíti el. Egyik részüket Izrael likvidálta (például Hassan Nasrallhot, a Hezbollah főtitkárát), másik részükben pedig ő maga veszítette el a bizalmát, árulástól tartva. A lehetséges utódok közül többen már korábban életüket veszítették, így kézenfekvő választásnak tűnik Khamenei számára, hogy saját fiát, Mojtabát tegye meg utódjául, akiben feltétel nélkül megbízhat.
Mojtaba Khameni 55 esztendős, eddigi pályafutásának jelentős részét homály fedi. Annyi biztosan kijelenthető, hogy egy keményvonalas politikusról van szó, aki a 2009-es elnökválasztások utáni tüntetések szétverésével szerzett magának először komolyabb nemzetközi hírnevet. Nagyobb felhajtás nélkül, 2022-ben kapta meg az ajatollah címet, ami az alkotmányos előfeltétele annak, hogy legfőbb vallási vezetővé válhasson a jövőben. Mojtaba idén szeptemberben jelentette be, hogy felhagy szemináriumi óráival, ami egy ajatollah esetében csupán két dolgot jelenthet: egészségügyi helyzete miatt képtelen eleget tenni vallási kötelezettségeinek, vagy fontos politikai szerep vár rá. Az 55 esztendős Mojtaba esetében utóbbi valószínűsíthető.
De jure az utódlási folyamat független Ali Khamenitől, hiszen ez két önálló testület, a Szakértők Gyűlése és az Őrök Tanácsa hatáskörébe tartozik. A valóságban azonban mégis csak a regnáló vezető az, aki kimondhatja az utolsó szót ebben a kérdésben, még ha a nagyobb nyilvánosság előtt nem is folyhat bele látványosan a folyamatba. Most az a legfontosabb feladata Mojtabának, hogy kiépítsen egy támogatói bázist mind az IRGC főtisztjei, mind a vallási vezetők körében. A jelenlegi helyzetben semmit sem lehet biztosan kijelenti, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a legfőbb vallási vezetői cím dinasztikusan öröklődik tovább Mojtaba Khameneire.
Írta: Veres Máté
Iszlám Állam elleni fellépés az elmúlt 2 hónapban
Az amerikai hadsereg négy Iszlám Állam vezető likvidálásáról adott hírt szeptemberben egy augusztus 29-i nyugat iraki akcióról, amiben az iraki hadsereggel közös együttműködve végeztek Ahmad Hamid Huszain Abdal-Dzsalíl al-Itavi-al, aki az iraki műveletekért felelős vezető volt. Az akcióra két hónapos előkészület után került sor és Ahmad Hamid Huszain Abdal-Dzsalíl al-Itavi mellett a nyugat iraki térségben tevékenykedő műszaki fejlesztésért felelős vezetőt és két műveleti parancsnokkal tudtak végezni. A négy vezető mellett 10 terroristával tudtak még végezni. Mind az iraki vezetés és mind az Egyesült Államoknak az a célja, hogy felszámolja teljesen a terrorszervezet tevékenységét, ezzel megakadályozva a szunniták közötti toborzásuk folytatását, valamint az utóbbi időkben rendőrök és katonák ellen irányuló támadásokat.
Október folyamán Irak észak-keleti részén a Hamrin-hegységben lezajlott akció keretében végeztek az Iszlám Állam iraki kormányzójával és másik nyolc a terrorszervezet vezetői gárdájába tartozó 8 személlyel jelentette be Irak miniszterelnöke Mohammed asz-Szudáni. Az akcióban két amerikai katonai is sérüléseket szenvedett. Az Iszlám Állam helyi szervezetét Dzsazím al-Maszruai Abu Abdel Kadír vezette. Az akció keretében a szélsőséges szervezet vezetőjének likvidálása mellett nagy mennyiségű fegyvert a fegyverekhez tartozó lőszereket és egyéb felszereléseket, valamint improvizált robbanószerkezetek gyártáshoz szükséges alkatrészek lefoglalására is sor került az iraki hadsereg különleges alakulatának tájékoztatása szerint. Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (Centcom) adatai alapján az Iszlám Állam visszaszorításának ellenére még mind a mai napig több mint 2000 dzsihadista harcos van jelen a térségben az Iszlám Állam zászlója alatt.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának erői október 28-án kora este csapássorozatot hajtottak végre több ismert Iszlám Állam tábor ellen Szíriában, amelynek eredményeként becslések alapján 35 terroristával végezhettek. A csapások a szíriai sivatagban található több Iszlám Állam támaszpontot érintettek, és ezzel együtt több magas rangú személyt is érintett a támadás. A Centcom és az Iraki hadsereg fő célja, hogy az Iszlám Állam támadási és műveleti képességeit rombolja mind a térség biztonsága és mind a globális biztonság érdekében. Lehetnek ezek légicsapások vagy az helyi különleges erőkkel végrehajtott közös műveletek a jövőre tekintve egy fokozatos és hatékony fellépésnek lehetünk majd szemtanúi a szeptemberi és októberi akciók és események alapján.
Írta: Csesznegi Márk
Zelenszkij és Ferenc pápa találkozója: vallási és biztonságpolitikai dimenziók
2024. október 11-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ferenc pápa a Vatikánban találkozott, amely immár negyedik hivatalos találkozójuk volt az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta. A megbeszélések fókuszában a háború okozta emberi szenvedés enyhítése, az ukrajnai humanitárius válság kezelése, valamint a béke tartós megteremtése állt. Ferenc pápa ismételten kiállt Ukrajna szuverenitása mellett, rámutatva arra, hogy minden nemzetnek joga van a békéhez és biztonsághoz, továbbá, hogy területi integritásukat tiszteletben kell tartani. A találkozót követően a pápa az X közösségi oldalon (korábban Twitter) is kihangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni a béke érdekében.
A két vezető közötti ajándékcsere szimbolikus üzenetet hordozott. Ferenc pápa egy bronz domborművet ajándékozott Zelenszkijnek, amely egy békét jelképező madarat ábrázol, a „La Pace E’ Un Fiore Fragile” (A béke törékeny virág) felirattal, míg Zelenszkij egy festménnyel kedveskedett a pápának, amely a „Bucsai mészárlás” címet viselte, és a háború borzalmait ábrázolta egy fiatal ukrán lány szemszögéből. Az ajándékok az elhúzódó konfliktus szimbolikus emlékeztetőivé váltak, erősítve mindkét vezető béke iránti elkötelezettségét és a civil áldozatokra való figyelemfelhívást.
A találkozón a Vatikán részéről Pietro Parolin bíboros, államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár is jelen voltak. A beszélgetés során külön figyelmet kapott az Ukrajnában élő vallási közösségek helyzete, amely az egyház és a Vatikán diplomáciai aktivitásának egyik fontos eleme. Ferenc pápa eddig számos alkalommal kért imát Ukrajna békéjéért, és az egyház segélyszállítmányokkal, orvosi eszközökkel és egyéb támogatással igyekszik enyhíteni a humanitárius válságot.
Ferenc pápa a vallás béketeremtő szerepére is rámutatott, hangsúlyozva, hogy a hitközösségeknek az emberi szenvedés enyhítésében betöltött szerepe különösen fontos a háborús helyzetekben. A megbeszélés végül újra rávilágított arra, hogy a vallási vezetők és politikai döntéshozók együttműködése alapvető fontosságú lehet a globális stabilitás és biztonság előmozdításában, különösen a jelenlegi konfliktus idején.
Írta: Merényi Vivien
A Vallás és biztonság hírfigyelő – 2024. szeptember-október bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
Written by Ralf Drachenberg.
The European Council consists of the Heads of State or Government of the 27 EU Member States, as well as the President of the European Council and the President of the European Commission. It became a formal European Union (EU) institution with a full-time President in 2009, with the entry into force of the Treaty of Lisbon. Although it does not include legislative functions, the European Council’s role – to ‘provide the Union with the necessary impetus for its development’ and to define its ‘general political directions and priorities’ – has developed rapidly over the past 15 years. The European Council’s President plays a crucial part in the preparation, conduct and follow-up of meetings as well as in the external representation of the Union.
On 1 December 2024, former Portuguese Prime Minister António Costa will take over as President of the European Council. This briefing provides an overview of the functions and responsibilities of this office by answering some of the most frequently asked questions in relation to the President of the European Council. It also looks at the mandates of the previous office-holders and the President’s interaction with the European Parliament.
This updates an EPRS briefing from March 2022.
Read the complete briefing on ‘Role and election of the President of the European Council: Frequently asked questions (FAQ)‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.
European Council Presidents: European political party affiliation, Member State and date of (re)election Overview of high-level office-holders since the 2009 European electionsTrump's focus: Drilling for oil, not saving the planet. Credit: Shutterstock
By Baher Kamal
MADRID, Nov 13 2024 (IPS)
During his electoral campaign, incoming U.S. President Donald Trump highlighted that the U.S. holds more oil reserves than any other country, even surpassing Saudi Arabia. In this context, he openly encouraged big businesses to tap into these reserves with the words: ’Drill, baby, drill.’
The US president-elect has also threatened to impose record tariffs on electric cars’ imports from China, by increasing them between 100% and 200%, and has hinted at higher taxes on European vehicles as well.
As the U.S. remains the second-largest global contributor to climate damage after China, do you expect that this year’s climate summit in Baku, Azerbaijan (11-22 November) can achieve what all the previous 28 sessions of the Conference of the Parties to the UN Framework Convention on Climate Change have failed to?
In other words, can COP29 come out with effective, verifiable, legally binding decisions to mobilise the amount of financial resources (between 187 and 359 billion US dollars annually) to overcome the current huge adaptation finance gap?
Or shall this yet another expensive gathering end up with the usual ‘politically correct’ Declaration that will be announced as “landmark,” “historical,” although a non-binding step to halt the growing “climate carnage,” as called by the United Nations’ Secretary-General António Guterres.
So far, major political –and financial– world’s leaders decided to skip the summit, as is the case of the United States, the European Commision, and Germany, among others.
The Huge Financial Gap
The life-saving amount required to heal peoples and Nature –187 to 359 billion US dollars annually– is just a fraction of what the world’s military powers spend –annually– on weapons whose function is to kill peoples and Nature.
See what an independent international institute dedicated to research into conflict, armaments, arms control and disarmament: the Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) reports:
‘America First’
“The United States remained by far the largest military spender in the world.”
The USA’s expenditure of 916 billion US dollars was more than the combined spending of the 9 other countries among the top 10 spenders, and 3.1 times as large as that of the second biggest spender, China, reports SIPRI, which is ranked among the most respected think tanks worldwide
During the same year -2023- up to 39 of the 43 countries in Europe increased military spending. The 16 per cent surge in total European spending was driven by a 51 per cent rise in Ukrainian spending and a 24 per cent rise in Russian spending.
The Israel–Hamas war was the main driver for the 24 per cent increase in Israel’s military expenditure, adds SIPRI in its Yearbook 2024.
The Big Polluters
The United States and other rich, industrialised powers, like Europe, and Japan, are the largest polluters, as is the case of China and India, while being those with the biggest capability to reduce the financial adaptation gap they have been causing.
See what a global movement of people who are fighting injustice for a more equal world, working across regions in 79 countries, with thousands of partners and allies: Oxfam International unveils in its report: “Carbon Inequality Kills”:
On the climate adaptation financial gap, the report highlights what it called Make rich polluters pay.
“Climate finance needs are enormous and escalating, especially in Global South countries that are withstanding the worst of climate impacts.
“A wealth tax up to 5% on European multi-millionaires and billionaires could raise 286.5 billion euros annually. , supporting communities to build better lives for themselves, grow resilience and protect lives and livelihoods also in times of crisis.”
The Victims Pay?
Another global movement of more than 10 million people in over 150 countries and territories who campaign to end abuses of human rights: Amnesty International, has reported.
“With millions of people already displaced by climate change disasters in Africa, the richer countries most responsible for global warming must agree at the COP29 climate conference in Baku, Azerbaijan “to fully pay for the catastrophic loss of homes and damage to livelihoods taking place across the continent.”
Africa’s contribution to the climate carnage amounts to a neglectable 2 per cent.
And the suicidal war on Nature and Humans goes on
On the eve of the COP29, the World Meteorological Organization warned that the year 2024 is on track to be the warmest year on record after an extended streak of exceptionally high monthly global mean temperatures.
A Misleading Claim
By the way, the elected president of the United States’ statement that his country has the largest oil reserves in the world, including Saudi Arabia, is anything but accurate.
According to the WorldAtlas’ list of the top 10 oil reserves by country, Venezuela ranks first with 303 billion barrels, followed by Saudi Arabia with 267 billion barrels, while the United States comes the 9th, with oil reserves amounting to 55 billion barrels.
In short, for the world’s biggest military powers, wars are worth spending far more than saving lifes. And the oil business that kills Mother Nature and all that lives on it, also ranks hight among their top priorities.
‘Drill, baby, drill’
Le gouvernement béninois a annoncé, mercredi 13 novembre 2024, en Conseil des ministres, la construction de centres d'excellence d'Afrique à l'Université d'Abomey-Calavi.
Trois (03) centres d'excellence d'Afrique seront construits sur les campus de l'Institut de Mathématiques et de Sciences Physiques à Dangbo, de l'Institut national de l'Eau et de l'Ecole polytechnique à Abomey-Calavi. Pour ce projet, le Bénin a obtenu de la Banque Mondiale et de l'Agence Française de Développement, un financement. Selon le conseil des ministres les trois centres à construire font partie des 53 centres d'excellence au sud du Sahara répartis dans onze pays africains et sont dédiés respectivement aux filières suivantes : Sciences, Mathématiques, Informatique et Application, Eau et Assainissement, Ingénierie, Energie, Infrastructures de Transport et Environnement.
« Leur construction vise à doter les universités où ils sont implantés d'un cadre adéquat pour la formation d'éminents cadres, chercheurs et doctorants de diverses nationalités de la sous-région. Ils seront pourvus d'équipements scientifiques modernes et de mobiliers adéquats dans le but de renforcer la qualité de l'enseignement et de la recherche. Ils serviront également à abriter des rencontres internationales dans leurs secteurs respectifs », informe le Conseil des ministres.
Le Conseil a autorisé la construction, par les prestataires sélectionnés, de ces infrastructures sur les sites des campus identifiés. Les ministres chargés de l'Enseignement Supérieur et du Cadre de Vie accompliront les diligences nécessaires à cette fin et veilleront à la bonne exécution des travaux.
A.A.A