Erdély FM (Románia/Erdély)

Ezt egy 2,5 millió eurós norvég támogatásból finanszírozza majd a a kolozvári szívkórház. A kórház professzora szerint Románia az élen áll a szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozások száma terén, és pont azt szeretnék ezzel megvizsgálni, hogy miért van ez. A nyilvántartásba bekerülnek a szívinfarktust túlélő betegek, akiknek többek között figyelni fogják az egészségügyi evolucióját.

Nyilatkozta Ludovic Orban miniszterelnök. A kormányfő rámutatott, hogy a legfontosabb szempont, amelyet szem előtt tartanak a költségvetés-kiigazítás kidolgozásakor az, hogy biztosítsák a pénzügyi forrásokat “valamennyi közintézménynek és valamennyi helyi hatóságnak”. A másik fontos szempont visszatéríteni az áfát az erre jogosult cégeknek, mert megengedhetetlen, hogy az üzleti szféra lássa a kárát a “meggondolatlan állami kiadásoknak”. A miniszterelnök kiemelte, pénzt utalnak ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is, és napirendre akarnak jutni a különféle beruházási projektek keretében végzett munkálatok kifizetésével is.

 Nem kezdhetik a párt újraépítését olyanokkal, akiknek fogalmuk sincs arról, mivé kellene alakulnia a Szociáldemokrata Pártnak  – állapította meg ma az alakulat főtitkára, Mihai Fifor, leszögezve: „új politikai garnitúrára” van szükség. Fifor szerint sok olyan “régi, harcos tagja” van a pártnak, akik bármikor alkalmasak lennének a vezetői tisztségek betöltésére. Viorica Dăncilă pártelnök ma virradóra jelentette be, hogy azoknak az érdekvédelmi szervezeteknek az elnökei, amelyekkel megállapodást írtak alá – például a CNSLR Frăţia vagy a Rendőrök és Katonák Szövetsége -, automatikusan a PSD országos végrehajtó bizottságának tagjaivá és alelnökeivé válnak. Dăncilă ezzel magyarázta a Románia Haladásáért Országos Szövetség volt elnöke, Gabriel Oprea jelenlétét a pártszékháznál. Gabriela Firea bukaresti főpolgármester elhatárolódott a párt vezetőségének eme döntésétől.

A Szociáldemokrata Párt katasztrofális eredményt ért el az elnökválasztáson, ezért új kezdetre van szüksége – jelentette ki ma  Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke. A párt Buzău megyei szervezetének vezetője úgy ítéli meg, hogy miután az európai parlamenti választáson gyengén szerepelt a párt, és most minden idők legkisebb számú szavazatát kapta, nem elégséges a megyei szintű elemzés, meg kell vizsgálni azt is, hol hibáztak országos szinten. Az elnökválasztás második fordulójában, 49,87 százalékos részvételi arány mellett Klaus Johannis államfő a szavazatok 66, míg a PSD jelöltje, Viorica Dăncilă a voksok 34 százalékát kapta.

Tiltakozásba kezdtek ma a Szászsebes-Torda autópálya második szakaszának építői, mert november 18-a óta nem kapnak anyagot a földmunkák elvégzéséhez, és 4 és fél millió lejre rúgnak a ki nem egyenlített számláik. A 24 kilométeres második szakasz Gyulafehérvárt köti össze Nagyenyeddel. A harmadik és a negyedik szakaszt már tavaly átadták, az első szakaszon egyelőre szintén dolgoznak.

 Elhatárolódott a Szociáldemokrata Párt bukaresti szervezetének elnöke, Gabriela Firea a párt vezetőségének azon döntésétől, miszerint beveszik az alakulat országos végrehajtó bizottságába azoknak a szakszervezeteknek az elnökeit, amelyekkel együttműködési megállapodást írt alá a PSD. Viorica Dăncilă pártelnök ma éjszaka jelentette be, hogy azoknak az érdekvédelmi szervezeteknek az elnökei, amelyekkel megállapodást írtak alá – például a CNSLR Frăţia vagy a Rendőrök és Katonák Szövetsége -, automatikusan a PSD országos végrehajtó bizottságának tagjaivá és alelnökeivé válnak. Dăncilă ezzel magyarázta a Románia Haladásáért Országos Szövetség  volt elnöke, Gabriel Oprea jelenlétét a pártszékháznál. Erre reagálva egy mai Facebook-bejegyzésben közölte Firea, hogy nyilvánosan elhatárolódik attól, hogy a CEx tagjainak tudomása és jóváhagyása nélkül vesznek be a vezető testületbe tagokat.

 Büntető panaszt tett az ügyészségen Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök, amiért az államfőválasztás egyik fordulójában sem engedték szavazni. Dragnea ügyvédje elmondta, hogy bár a bíróság nem vonta meg védencétől a szavazati jogot, a választásokkor alkalmazott informatikai rendszerben az állt, hogy eltiltották a szavazástól, így nem engedték voksolni. Ezért panaszt tettek. Liviu Dragneát május 27-én jogerősen három év fél év szabadságvesztésre ítélték hivatali visszaélésre való felbujtás miatt a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóságnál történt fiktív alkalmazások perében. A PSD volt elnöke a rahovai börtönben tölti büntetését.

A romániai elnökválasztáson a belföldön leadott szavazatok csaknem 100 százalékának összesítése alapján közzétett részeredmények igazolták, hogy a tisztségben lévő Klaus Iohannis államfő nyert újabb ötéves mandátumot. Hivatalos adatok szerint a jelenlegi államfő a szavazatok 73,6%-át kapta meg Maros megyében. Kihívója, Viorica Dăncilă 26,3%-ot kapott az 568 megyebeli szavazókörzetben. Maros megyében a választásra jogosultak 43,89 százaléka élt szavazati jogával.

 Jelentette be tegnap este Ludovic Orban miniszterelnök. A kormányfő azt mondta, ma elkészül a tervezet, ezt követően a pénzügyi tárca vezetője egyeztet valamennyi miniszterrel, majd ő maga is tárgyalni fog vele, hogy döntsenek az elfogadásra előterjesztendő, végső változatról. Orban úgy véli, ezzel a költségvetés-kiigazítással “kimondják az igazságot a büdzsé jelenlegi állapotáról”.

Bár sokan a lemondását kérik, nem távozik önként a Szociáldemokrata Párt  elnöki tisztségéből – jelentette ki a România TV műsorában Viorica Dăncilă, a PSD államfőjelöltje, aki az elnökválasztás tegnapi második fordulójában alulmaradt Klaus Johannisszal szemben. A volt kormányfő hozzátette, hogy a párt országos végrehajtó bizottsága fogja kielemezni az eredményeket. Az ülésre ezen a héten kerül sor. Figyelembe véve, hogy honnan indult és hová juttatta  a pártot, azt gondolja, hogy mindent megtett az alakulatért” – érvelt.

Valamennyi külföldi szavazókörzetnél lezárult a voksolás az államfőválasztás második fordulójában. Utoljára – romániai idő szerint ma reggel 7 órakor – az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidékén levő szavazóhelyiségek zártak be. A diaszpórában élők közül a legtöbben – több mint 190 ezren – Olaszországban szavaztak, az Egyesült Királyságban több mint 170 ezren, Németországban több mint 154 ezren, Spanyolországban több mint 131 ezren, a Moldovai Köztársaságban több mint 52 ezren, Franciaországban 45 ezren éltek választójogukkal.A külföldön élő román állampolgárok három napon át szavazhattak az elnökválasztás mindkét fordulójában.

A belföldi és külföldi szavazókörzetek jegyzőkönyvei 99,75 százalékának feldolgozottsága szerint Klaus Johannis a szavazatok 66 százalékának megszerzésével győzött az elnökválasztás második fordulójában. Az Állandó Választási Hatóság ma hajnalban közölte: a jelenlegi államfő 6 millió 477 ezer 576, ellenjelöltje, Viorica Dăncilă 3 millió 336 ezer 388 voksot kapott. Tegnap Romániában a választópolgárok 49,87 százaléka járult az urnák elé. Külföldön minden eddigi rekord megdőlt: 926 572-en adták le szavazatukat. Viorica Dăncilă öt megyében tudott több szavazatot szerezni ellenfelénél: a hagyományosan a PSD-vel szavazó Giurgiu, Gorj, Mehedinți, Olt és Teleorman megyékben. Így a közel 100 százalékos feldolgozottságú adatok szerint Klaus Iohannis marad Románia elnöke, a Szociáldemokrata Párt pedig az utóbbi harminc év elnökválasztásainak leggyengébb eredményével zárta az idei megmérettetést

 Klaus Johannis győzelmi beszédében úgy fogalmazott: Románia nyert, a modern, az európai Románia. A románok pedig a tegnapi nap hősei voltak, mivel lenyűgöző számban szavaztak. Külön kiemelte a külföldön élő románokat, akik „rendkívüli számban szavaztak”. Iohannis beszédében megígérte, hogy minden román állampolgár elnöke lesz. Ez a győzelem a valaha aratott legkategorikusabb győzelem a PSD fölött – jelentette ki Klaus Johannis. a A régi új államfő úgy véli a PSD „jelentős veresége” ellenére a „háborút” még nem nyerték meg, mert ahhoz a helyi és a parlamenti választások eredményeire is szükségük van, csak akkor tudják a románok kérését teljesíteni.

Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt államfőjelöltje szerint a PSD-nek sikerült visszanyernie a választók bizalmát az elnökválasztás második fordulójában. A volt kormányfő az urnazárás utáni exit poll eredmények ismertetése után tartott egy nagyon rövid beszédet, amelyben a nagy arányú vereségét győzelemként könyvelte el. Érvei szerint azért sikerült most a PSD-nek visszanyernie a választók bizalmát, mert tegnap több mint 3 millió szavazatot szerzett, többet, mint a pártja a 2016-os európai parlamenti választásokon.

Az RMDSZ-elnök az elnökválasztás tegnapi második fordulójának esti eredményváróján kifejtette, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében alacsony részvétel dominált, az idei évben pedig az eddigiekhez képest is alacsony volt a szavazói kedv, hiszen csupán tíz millió szavazatot adtak le. Kifejtette, abban reménykednek, hogy Johannis következő mandátuma sok változást hoz, „többet fordul a jövő felé, a polgárok, a közösségek felé, és több tiszteletet kapnak az emberek, valamint a magyar közösség is nagyobb tiszteletben részesül”.

Nyilatkozta  Costel Alexe miniszter. A tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy nem hitt a szemének, amikor meglátta az országos erdészeti nyilvántartási hivatal jelentését. Eszerint az illegális vágások nagy része magánerdőkben történik, a sort az önkormányzatokhoz, majd a Romsilva alá tartozó erdők követik. Hozzátette, hogy minden lehetséges forrást megpróbál előteremteni arra, hogy a faanyag útját követő SUMAL rendszert hatékonnyá tegye.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő tájékoztatása szerint múlt pénteken jelent meg a hivatalos közlönyben az a törvény, amely módosította a gyerekpénzt szavatoló törvényt. A törvény hétfőn lépett érvénybe és 2020 január elsejétől fejti ki hatását. A jogszabály értelmében január elsejétől kezdődően, minden évben növekedni fog a gyermekpénz, az előző évben mért infláció 100%- os értékével. Jelenleg 300 lej a gyerekpénz 2 éves korig és 150 lej 18 éves korig. A Román Nemzeti Bank előrejelzése szerint 3 % körüli lesz jövőre az éves infláció, ez azt jelentené, hogy a gyermekpénz 2 éves korig 309 lej, 18 éves korig pedig 154,5 lej lenne.

Jelentette a török állami hírügynökség. A beszámoló szerint az érintettek ellen terrorpropaganda, közösség elleni uszítás, valamint a török nemzet, a török állam és az állami intézmények becsmérlésének gyanúja miatt indult eljárás A török hadsereg és a Szíriai Nemzeti Hadsereg ellenzéki milícia október 9-én indított offenzívát Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek tartott kurd fegyveres csoporttal szemben.

A benyújtott tervezet szerint azok a gyerekek is folytathatnák a tanulmányaikat líceumban, akiknek a képességvizsga után kiszámított átlaga nem éri el az ötöst. Az indoklás szerint azt szeretnék elérni, hogy a diákok ‘szeretettel válasszák a szakoktatást’, mert tudatában vannak annak, hogy ott olyan képzést kaphatnak, amire jövőt építhetnek. Jelenleg csak azok a tanulók vehetnek részt az elosztáson, akik letették a képességvizsgát és bejutási általánosuk eléri legalább az ötöst.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő tájékoztatása szerint az államfő kihirdette azt a törvényt, amely szerint minden, nehéz körülmények között ledolgozott év után négy hónappal csökken a nyugdíjkorhatár. A jogszabály értelmében az eddigi háromról négy hónapra emelik a korhatárkedvezményt minden nehéz körülmények között ledolgozott év után. Ugyanakkor minden ledolgozott év után számolódik a kedvezmény, nem csak 6 év után, ahogy eddig történt- hangsúlyozta Csép Éva Andrea parlamenti képviselő. Kihangsúlyozta, hogy erre azért volt szükség, mert a nehéz körülmények közötti munka fokozott erőfeszítést igényel és magasabb szakmai kockázattal jár. Fontos, hogy csak a 2001 április elseje után ledolgozott évek után járnak ezek a kedvezőbb feltételek és kizárólag azokra a személyekre vonatkozit, akik november 17 után mennek nyugdíjba.