Kelemen Hunor szövetségi elnök ma az Erdélyi Magyar Televíziónak tett nyilatkozatában élesen bírálta az adózást módosító kormányrendeletet, amely többek között a kapzsisági adó bevezetését is tartalmazza. Szerinte a kormány rendelete gazdasági káoszt eredményez, az adóügyi reform többet árt, mint amennyit segít, és a döntést széles körű konzultáció kellett volna megelőzze. Ennek érdekében az RMDSZ javasolja, hogy június 30-ig alaposan vitassák végig a kérdést, és csak ezután döntsenek felőle. Továbbá az RMDSZ parlamenti frakciói a héten kidolgoznak egy olyan módosító intézkedéscsomagot, amely gazdasági stabilitást biztosít a banki szektor, és a vállalkozói szféra számára.
Tájékoztatott az Országos Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja. A legutóbbi áldozat egy 64 éves konstancai férfi, aki az A típusú influenzavírussal fertőződött meg. A férfi más betegségekben is szenvedett és nem volt beoltva a vírus ellen.
A sajtótájékoztatót ma a Kolozsvár határában található pataréti szeméttelep szomszédságában élő kilakoltatottak közösségi házában tartották. A jelöltek között volt a listavezető Claudia Linda Zsiga emberjogi aktivista, aki korábban a pataréten lakott a családjával, miután 2010-ben a kolozsvári önkormányzat elhelyezés nélkül kilakoltatta. A listán szerepel még Daniela Gabor közgazdász, Roxana Păduraru környezetvédelmi aktivista és Claudiu Crăciun politológus, a párt elnöke is. A Demos teljes jelöltlistáján 12 személy szerepel, ebből 9 nő és 3 férfi.
Jelentette be Ecaterina Andronescu ma Kolozsváron. Elmondása szerint a helyszínen fog tájékozódni a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetemen kialakult román-magyar feszültségek miatt. Arra reagálva, hogy az új vizsgarendszer miatt nem vezetik be a magyar tagozat diákjainak a vizsgajegyeit az egyetem nyilvántartásába elmondta, hogy szerinte a párbeszéd, és mindkét oldal megértése segít abban, hogy megoldják a magyar diákok ügyét, hiszen ők is román állampolgárok, és kötelességeik vannak feléjük.
A környezetvédelmi minisztérium ugyanis jóváhagyta a medve kilövésére vonatkozó kérelmet- tájékoztatott Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség főfelügyelő-helyettese. Az engedélyt azután bocsátották ki, hogy az elmúlt napokban több ízben is feltűnt a medve a csíkszeredai kórház környékén levő utcákban, kárt okozva a gazdaságokban, és emberéleteket veszélyeztetve. Ugyanazon a környéken egy alkalommal anyamedvét is láttak a bocsával, a kilövési engedély viszont csak az egymagában bóklászó medvére érvényes, amelyet több alkalommal is láttak. Szép Róbert ugyanakkor felhívást intézett a vadászegyesületekhez, hogy mielőbb lépjenek közbe az ügyben, ugyanis az eddig kiadott 131 engedély közül eddig csak 83-at végeztek el. Ennek érdekében javasolni fogja az illetékes hatóságoknak, hogy legfeljebb 2 hónapban szabják meg a kilövési engedélyek érvényességi idejét.
Az Apáczai Csere János utcában található székház avatóján Ecaterina Andronescu tanügyminiszter is jelen volt. A szaktárcavezető mellett oktatásügyi államtitkárok, Kolozs Megye Tanácsának elnöke, a város alpolgármestere, megyei tanfelügyelők, egyházi elöljárók és további meghívottak is részt vettek az ünnepélyes átadáson. A Szabadság napilap beszámolója szerint 2010-ben a műemlékvédelmi szakhatóság elutasította a létesítmény építkezési tervét, és több egyházi személy, civilek és a területi műemlékvédelmi bizottság is szót emelt az új létesítmény ellen. A műemlékvédelem szerint ugyanis az épület megépítése több szabályt is megszeg. A szakmai ellenvéleményezés ellenére az országos műemlékvédelmi bizottság 2011-ben végül jóváhagyta az építkezési tervet.
Hargita megyében elsőként a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak van plasztikai sebésze. Jankó Botond január elején állt munkába, ezáltal pedig számos olyan esetet lehet helyben kezelni, amelyeket eddig tovább kellett küldeni más megyék kórházaiba, legtöbbször Marosvásárhelyre.
Lia Olguța Vasilescu Facebook-bejegyzésben reagált Klaus Johannis levelére, amelyben az államfő arról értesítette Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy elutasítja a miniszterjelölt miniszterelnök-helyettesi, valamint a fejlesztési és közigazgatási miniszteri tisztségbe való kinevezését. Lia Olguța Vasilescu válaszában közölte, hogy hivatali visszaélés vádjával bűnvádi panaszt tesz az államfő ellen. Elmondása szerint az államfő önkényesen járt el vele szemben, és a személyes gyűlöleten kívül nincs más oka elutasítani a kinevezését. Klaus Johannis többek között azzal indokolta Lia Olguţa Vasilescu elutasítását, hogy „nem rendelkezik megfelelő felkészültséggel” a fejlesztési és közigazgatási miniszteri tisztség betöltéséhez, továbbá a munkaügyi miniszteri tevékenységét is átláthatatlanul végezte, ellentmondásosan nyilatkozott és nyomást gyakorolt az igazságszolgáltatásra. Az államfő ezzel már harmadszor utasítja vissza Viorica Dăncilă miniszterjelöltjét.
A brüsszeli portál az eddigi közvélemény-kutatások adatait összevetve arra a következtetésre jutott, hogy a májusi EP-választás megnyerésére a román kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Pártnak van a legtöbb esélye, ugyanakkor nem számíthat nagy előnyre. Emellett három új alakulat is bejutna az európai törvényhozásba. A Politico szerint a PSD a szavazatok 25,85 százalékát megszerezve végezne az első helyen, ami 20 mandátumra lenne elegendő. A második a Nemzeti Liberális Párt lenne, amely 22,53 százalékot kapna, és 8 képviselője lenne. A harmadik helyen az ALDE végezne 12,59 százalékkal, ami 5 helyre lenne elég. Bejutna még az EP-be a Mentsétek meg Romániát Szövetség 4 képviselővel, a Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök fémjelezte PLUS és a Victor Ponta volt PSD-s miniszterelnök vezette Pro Románia 3-3 képviselővel rendelkezne. A 4,42 százalékot kapó RMDSZ és a Népi Mozgalom Párt az előrejelzés szerint nem lépné át az 5 százalékos küszöböt, ezért nem jutna be az EP-be. Az IMAS közvélemény-kutató januári felmérése is azt mutatja amúgy, hogy az RMDSZ nem jutna be az EP-be.
A szakszervezetiek azt róják fel a vezetőségnek, hogy nem hajlandóak tárgyalni a fizetésemelésről, nem fogadják a szakszervezetek képviselőit és emiatt feszült hangulat alakult ki. A Gaz Románia szakszervezet képviselői február 15-re, jövő péntekre szerveznek tüntetést, amikor a marosvásárhelyi és jászvásári székházak elé akarják hívni a szakszervezeti tagokat. A szakszervezetisek bejelentésére az E.on cég vezetősége közölte, hogy ismeri a szakszervezet képviselőinek követeléseit és hajlandó a tárgyalásokra, de nem hagyhatja figyelmen kívül azt a nehéz helyzetet, amelyben jelenleg a cég van. Legutóbb tíz évvel ezelőtt tüntettek a gázszolgáltató alkalmazottai Marosvásárhelyen, akkor a tömeges elbocsátások miatt. A statisztikai adatok szerint az E.on szolgáltatónál az átlagnál nagyobb béreket és juttatásokat biztosítanak az alkalmazottaknak.
-jelentette be ma Eugen Teodorovici. A pénzügyminiszter szerint a tervezet ‘jelentős forrásnövekedést” irányoz elő a beruházások, az egészségügy és az oktatás terén. A tárcavezető szerint a kormány után a parlament is ‘nagyon hamar elfogadja” a büdzsé tervezetét. Amikor arról kérdezték, hogy miért tartott ilyen sokáig a költségvetés kidolgozása, azt válaszolta, hogy ez ‘semmi esetre sem a pénzügyminisztérium hibája’, és hogy ennek okai ‘már nem fontosak’.
Bérükkel elégedetlenek és a nyugdíjas katonákat érintő diszkriminációra panaszkodnak. A közigazgatási és belügyminisztérium székhelye előtt tiltakoznak, majd az igazságügyi tárca épületénél tüntetnek, holnap pedig a Parlament székhelyénél tiltakoznak. Megmozdulásukat az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek ma és holnap zajló bukaresti informális találkozójára időzítették.
Az Erdélystat népmozgalmi adatokat összesítő közleménye szerint 2018 első tizenegy hónapjában, Erdélyben a születések száma 0,3%-kal magasabb, míg a halálozásoké 1,1%-kal alacsonyabb volt, mint 2017 azonos időszakában. Így tehát 2018-ban a népességfogyás tempója Erdélyben lassult az előző évhez viszonyítva, de a javuló tendencia ellenére tizenegy hónap alatt így is csaknem 15 ezer fővel csökkent a lakosság. A halálozások számának csökkenése miatt valamelyest javultak a népesedési mutatók Erdélyben.
Klaus Iohannis levélben közölte döntését Viorica Dăncilă miniszterelnökkel. Mircea Drăghici kinevezéséről a szállításügyi tárca vezetésére még nem nyilatkozott az államelnök.
Jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az Iszlám Állam ellen küzdő globális koalíció külügyminiszteri tanácskozásán Washingtonban, tegnap. Trump a dzsihadista szervezet által valaha uralt területek „100 százalékos felszabadításának” bejelentését ígérte a jövő hétre. Elismerte ugyanakkor, hogy a még harcoló dzsihadisták “nagyon veszélyesek lehetnek”, de hozzátette, hogy “egyre kevesebben lesznek”.
Tegnaptól már működik az új online fizetési lehetőség. A 2-es övezetben egy parkolóhely havonta 100 lejbe kerül, a jogi személyeknek – amennyiben a kocsi cégtulajdonban van – havonta 140 lejt kell kifizetniük. A parkolás online történő fizetésével együtt jelenleg Kolozsvár Polgármesteri Hivatala 73 applikációval és online procedúrával áll a lakosok rendelkezésére.
Közölte tegnap este az Országos Közegészségügyi Intézet. A két utolsó áldozat egy Prahova megyei, illetve egy bukaresti férfi, akik az A típusú influenzavírussal fertőződtek meg. Mindketten más betegségekben is szenvedtek, és nem voltak beoltva influenza ellen.
Nyilatkozta tegnap este a România TV műsorában Viorica Dăncilă miniszterelnök. A kormányfő elmondta, hogy telefonon beszélt Klaus Iohannisszal és arra kérte, hogy hozzon döntést a két minisztérium élére javasolt jelöltekkel kapcsolatban, hogy mai brüsszeli látogatásán ne kelljen ismét magyarázkodnia, hogy nem oldódott meg ez a válsághelyzet. Iohannis azt nem közölte, hogy milyen döntésre számítson. A kormányfő kifejtette: csütörtökön találkozik Brüsszelben Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első-alelnökével és el fogja neki magyarázni az igazságszolgáltatás körül kialakult helyzetet.
A romániai törvények nem teszik lehetővé, hogy az OMV döntést hozzon a fekete-tengeri földgáz kitermeléséről – közölte az OMV-Petrom osztrák olajipari vállalat tegnap a Bukaresti Értéktőzsde honlapján. A jogi keretek bizonytalansága arra kényszerítette a vállalatot, hogy felülvizsgálja beruházási terveit. A jelenlegi törvények ugyanis nem biztosítják az előfeltételeket egy több milliárd euró értékű beruházás végrehajtásához. A tárásaság továbbra is ki szeretné termelni a Fekete-tenger talapzatában rejlő ásványkincseket, ezért folytatja a párbeszédet a hatóságokkal. Leszögezték, hogy a stabil adókörnyezet és kitermelést szabályozó jogi keretek alapvető fontosságúak a további szárazföldi és tengeri kitermelő beruházások elvégzéséhez. Emlékeztettek, hogy a kormány tavaly év végén fogadta el a 114-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a bankokat, az energia és a telekommunikációs cégeket adóztatná meg. Az OMV-Petrom szerint ez a rendelet kedvezőtlenül érinti őket, mivel három évre kiterjeszti a földgáz és a villamosenergia államilag szabályozott árát, illetve megnöveli a gázkitermelésből származó árbevételre kivetett adót is. A rendeletet bíráló jegybank vezetősége amúgy tárgyalásokat folytat a kormánnyal a jogszabályról, amely akkor marad hatályos, ha a parlament is megszavazza.
Közölte Liviu Dragnea a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének képviselőivel való tegnapi egyeztetést követően. A polgármesterek azonban elégedetlenek. A tárgyalásokat a polgármesterek képviselői ma folytatják a pénzügyminiszterrel. Dragnea közölte, hogy a holnapi ülésén fogadja el a kormány a 2019-es állami költségvetés tervezetét, amely ezt követően a parlament elé kerül.