Erdély FM (Románia/Erdély)

Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke a Krónika napilapnak adott interjúban kifejti, hogy a magyar–román államközi viszony az utóbbi tizenöt évben feszültségmentessé vált, ezt azonban tovább kell erősíteni, évente legalább egy közös kormányülés megszervezésével. A Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke elmondta, hogy a kétoldalú államközi kapcsolatokra és az erdélyi magyar kisebbségre való tekintettel, nem szavazta meg a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést sem. A politikus szerint Romániának közelítenie kéne a V4-ek együttműködéshez.

Más formában, de folytatja a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség az igazságügyi törvényeket módosító, 7-es sürgősségi kormányrendelet elleni tiltakozást. így tehát március 22-éig fehér karszalagot fognak viselni az ügyészek munka közben. Az erről szóló határozatot 163-an támogatták a közgyűlés 218 tagja közül.

A kormány tavaly december végén fogadta el a 114-es sürgősségi rendeletet, amely üzleti forgalmuk alapján többletadót ró ki az energetikai, illetve a távközlési vállalatokra, maximálja a földgáz és a villamos energia árát, és úgynevezett “kapzsisági adót” vet ki a bankokra. A rendeletet jóváhagyó törvény tervezetét tegnap hallgatólagosan elfogadta a szenátus, de a képviselőház szavaz róla döntő házként.

A dokumentum értelmében az igazságügyi törvényeket módosító rendelet módosítását az annak bizonyos előírásai által kiváltott “negatív reakciók” indokolják. A legtöbb kifogás azt az előírást érte, amely a bírák számára is lehetővé tette volna, hogy vezető ügyészségi tisztségekre pályázzanak. Tudorel Toader igazságügyi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy elkészült a rendelettervezet, amely hatályon kívül helyezi a 7-es sürgősségi kormányrendelet több előírását. A tárcavezető szerint a módosításokat a szakmai szervezetekkel történt egyeztetés nyomán dolgozták ki.

Az Országos Közegészségügyi Intézet fertőző betegségeket monitorozó központjának mai közleménye szerint a vírus két legutóbbi halálos áldozata egy 44 éves, illetve egy 76 éves férfi, mindketten Krassó-Szörény megyeiek. A két férfit A típusú influenzával diagnosztizálták, de más betegségekben is szenvedtek és nem voltak beoltva grippé ellen.

Nem volt közvitára bocsátva, emiatt a prefektúra jogászai törvénytelennek minősítették a januárban elfogadott képviselő-testületi határozatot, amelyben 90 millió lejes banki kölcsön felvételéről döntöttek. A prefektusi hivatalnál Marius Pașcan parlamenti képviselő jelezte, hogy a marosvásárhelyi tanács sürgősségi napirendi pontként tárgyalta és szavazta meg a 90 millió lejes hitel felvételét. Mircea Dușa prefektus azt kéri, hogy a testület vonja vissza a határozatot. A marosvásárhelyi önkormányzat 13 évre, 21 projekt megvalósítására, mint például tömbházak hőszigetelésére, manzárdosítására, új autóbuszok vásárlása és parkok, játszóterek kialakítása akarta költeni a kölcsönt.

A Román Vasúttársaság európai uniós támogatással készül felújítani többek között a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi állomásokat. A társaság közlése szerint, egyelőre a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése érdekében a közbeszerzési eljárás kiírásához szükséges dokumentáció készült el, amelyet átadtak a Szállítási Minisztériumnak. A megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése után, amelyek költségét a 47 állomás esetében tavaly 20 millió lejre becsülték – következik a konzulens cég kiválasztásához, és a tervezéshez és kivitelezéshez szükséges közbeszerzés kiírása. Hogy milyen összegbe kerülnek a munkálatok, és ezek mikor kezdődhetnek el, egyelőre még nem lehet tudni.

Raluca Turcan liberális képviselő ma egy parlamenti bizottsági vitán bejelentette, hogy civil szervezetekkel konzultál és ezt követően be fog terjeszteni egy olyan törvénytervezetet, amely 400 lej állami támogatást biztosítana az iskolán kívüli tevékenységekre. A képviselő terve alapján értékjegyeket nyomtatnának, melyeket a szülő kérésére az oktatási intézmény kéne kezeljen. Ezeket elsősorban a délutáni oktatásra vagy más, civil szervezetek által végzett oktatási programokon való részvételre használhatják fel. A képviselő elmondta, hogy amint visszajelzést kap a civil szervezetektől, benyújtja végső javaslatát a törvényhozásba.

A Román Rendőr-főfelügyelőség közlekedési tájékoztató központja szerint szerdáig dolgoznak a Déva-Nagyszeben autópályán, a Fehér megyei Szászsebes környékén. Emiatt az 1-es sávról a 2-esre terelik a forgalmat éjszakára is. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Gorj megyében, a Novaci és Rânca közötti útszakaszon a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt március 31-ig korlátozták a 7 és fél tonnánál nagyobb gépkocsik közlekedését.

Több nagyvárosban városban érvényben van olyan korlátozás, amely alapján a tanuló sofőrök nem vezethetnek csúcsforgalomban. Idén csatlakozott ehhez például Jászvásári is, ahol több nagyforgalmú utcában tiltották meg a gépjárművezetői oktatást biztosító iskolák autóinak reggel 7 és 9, valamint délután 4 és 6 óra között. Csíkszeredában, bár szükség lenne rá, nem tudták bevezetni ezt a szbályozást, mivel nincs helyi rendőrség, amely ellenőrizni tudná az intézkedés betartását, nyilatkozta a Székelyhonnak Szőke Domokos alpolgármester. Sepsiszentgyörgyön is a helyi önkormányzat be akarta vezetni a korlátozást, azonban a rendőrség kedvezőtlenül véleményezte tervezetet, ezért az egyelőre sikertelen volt, nyilatkozta Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. Hasonló korlátozás van érvényben például Székelyudvarhelyen, Krajován és Zsilvásárhelyen is, ugyanakkor Pitești-en teljes tiltást vezettek be a tanuló vezetők számára, akiknek minden időszakban el kell kerülniük a városközpontot.

Az 1977-es március 4-i, eddigi legerősebb romániai földrengés évfordulója alkalmából, a „Nem remegek a földrengéskor” címmel indított kampány célja, hogy mindenki felkészüljön az alapvető önvédelmi szabályokra és intézkedésekre különböző katasztrófahelyzetekben. Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség közösségi oldalán közzétett animációs film segítségével mutatják be, hogy mi kell tenni egy erőteljesebb földmozgás,árvíz, lavina, tűzvész, földcsuszamlás esetén. 1977. március 4-én a Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű földrengés volt Romániában. Ekkor 1578-an vesztették életüket, több ezren megsérültek, több tízezer lakás rongálódott vagy semmisült meg.

A Nemzeti Liberális Párt indítványára a parlamentbe várják a kormányfőt, akit a 114-es kormányrendeletről fognak kérdezni. A vita keretében, mely a Vessetek véget a kapzsisági rendeletnek, ami csődbe viszi Romániát címet kapta, a PNL azt akarja elérni, hogy a kormány vonja vissza a kapzsisági adó tervét. Parlamenti források szerint Viorica Dăncilă be fog jelenteni néhány módosítást a rendelethez. A 2018/114-es kormányrendeletet törvényerőre emelő tervezet szenátusi vitájának határideje pénteken lejárt. A szenátus tehát a jogszabály hallgatólagos elfogadását fogja bejelenteni, ezt követően a tervezet a képviselőház elé kerül, amely döntő fórumként szavaz róla. A 114-es rendelet külön adót ró ki az energetikai és távközlési vállalatokra, valamint úgynevezett kapzsisági adót a banki aktívákra. Ugyanakkor 2022-ig befagyasztja a gáz és elektromos energia lakossági árát.

Orbán Viktor miniszterelnök egy német lapnak nyilatkozott az ügyben, kifejtette, hogy március 15-én lecserélik a magyarországi EP választási plakátokat. Az új felületeken Jean Claude Juncker, a néppárti bizottsági elnök helyére, Frans Timmermanst, az Európai Bizottság elnökét, helyezik Soros György mellé. A magyarországi ellenzék szerint a plakátkampány nem a kormány, hanem a Fidesz véleményét tükrözi, és törvényellenes is, hiszen a kampányt közpénzből finanszírozzák. Az Európai Néppártban már 9 párt kérte a Fidesz kizárását a Soros-Juncker párost ábrázoló plakátok miatt. Az Európai Bizottság félretájékoztatásnak és lejáratásnak tartja a plakátot, amelyen európai intézmények vezetőit használja a magyar kormány.

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a ritka krónikus betegségek világnapja alkalmából adott ki erről közleményt. Eszerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évről évre növeli a ritka betegségekben szenvedő páciensek állami támogatásának értékét, valamint kibővítette azoknak a betegségeknek is a listáját, amelyeknek kezelésére támogatást lehet igényelni. Az országos program elindításakor, 2008-ban a kezelési költségek támogatása még csak 3 betegséget érintett, a program költségvetése pedig nem érte el az 1 millió lejt, amiből kevesebb mint 100 páciens részesült. Tavaly pedig már közel 3100 beteg részesülhetett a támogatásban, amely 24 ritka kórt érintett, a program költségvetése pedig körülbelül 206 millió lej volt. Hargita megyében 2018-ban 317 ezer lejt költöttek a programra, ennek nyomán 14 ritka betegségben szenvedő páciens kapott kezelést.

A választási bizottság tegnapi végleges adatai alapján, a február 24-i választásokon Igor Dodon oroszbarát államfő pártja a szavazatok 31,69 százalékát szerezte meg, mellyel 35 helyet kapnak a Chişinău-i törvényhozásban. A második legnagyobb alakulat a Moldovai Demokrata Párt, aki 30 helyet kap, a harmadik pedig a pro-európai ACUM párt lett, 26 parlamenti mandátummal. Moldova 2014-ben írt alá az Európai Unióval társulási szerződést, ami az első lépés lehet az uniós csatlakozás felé vezető úton. Oroszország, amely továbbra is saját befolyási övezeteként tartja számon a köztársaságot, válaszul korlátozta a moldovai gyümölcs, zöldség, gabona, hús és bor importját.

Nyílt levelében 9 érvet sorakoztat fel a tanácsadó a főtér alá tervezett mélygarázs megépítésére. Elsődlegesen a tavaly elfogadott főtér-felújítási projektet említi, amelyet fiatalokból álló szakember csapat készített, illetve azt is megemlíti, hogy 16 évvel ezelőtt egy tanácsi határozat jóváhagyta a mélygarázs építésének gazdasági feltételeit. Claudiu Maior szerint a jelenlegi ellenzők a választási kampány miatt lettek hangosak és elfogadhatatlan, hogy egy város központját politikai intrikák, illetve „kevésbé hiteles” építészmérnökök és építők által javasolt megoldások alakítsák. A januárban hozott tanácsi határozatot az RMDSZ tanácsosai is támogatták, ami nagy ellenszenvet váltott ki több marosvásárhelyi polgár részéről és a megyei, illetve városi RMDSZ között is újabb vitát szült. Egy múlt heti közvitán, amelyet a Marosvásárhelyi Rádió szervezett, az is megfogalmazódott, hogy vissza kéne vonják a mélygarázs megépítésének tervét. Az idén január 31-én meghozott döntés szerint a marosvásárhelyi főtéri parkolóhiány és a forgalom problémájára a föld alatti parkoló lenne a megoldás, amely több mint 42 millió lejbe kerül és ezt kölcsönből fedezné az önkormányzat.

Călin Nistor  a korrupcióellenes ügyészség ügyvivő főügyésze a hétvégén az Europa FM-nek nyilatkozva elismerte, hogy tavaly a beosztottjai több esetben hanyagul, és nem egyszer a törvény megszegésével végezték a munkájukat. Szerinte tavaly a DNA részlegvezető ügyészei több dossziét nem engedtek eljutni a bíróságra amiatt, mert az összeállított vádirat elégtelen bizonyítékokra volt alapozva. Nyolc esetben a bíróságok küldték vissza a dossziét a DNA-hoz, mert illegálisan szerzett bizonyítékokat tartalmazott. Az ügyvivő főügyész felkérte a DNA részlegvezetőit, alaposan ellenőrizzék a beosztottjaik munkáját, hogy minél kevesebb „meglepetés” érje az ügyészeket a bíróságokon.

A február végén megszervezett 14-ik RMDSZ kongresszus, amelyet Kolozsváron szerveztek 147 ezer euróba került. Az összegből  73 ezer eurót a kommunikációs költségek jelentették, mondta el Porcsalmi Bálint az RMDSZ ügyvezető elnöke. A küldöttek útiköltség-térítése, étkeztetésük és elszállásolásuk 46 500 euróba került. Az összesen 170 négyzetméter ledfalat pedig 17 ezer euróért bérelte két napra az RMDSZ, és 30 ezer eurót fordítottak nyomtatási költségekre. Porcsalmi szerint nem lépték át az idei kongresszus megszervezésére előirányzott költségkeretet.

Tegnap a szállításügyi miniszter Leon Bărbulescu igazgató leváltását kérte, mivel szombaton 2 vonat siklott ki, az igazgató pedig az újságírók keresésére felháborodott, mert felköltötték. Szombat délelőtt a Brassó megyei Alsórákoson, délután pedig Arad megyében siklott ki egy-egy szerelvény. Egyik esetben sem sérült meg senki, de az állami vasúttársaság utasszállító részlege nem adott magyarázatot a történtekre.