Erdély FM (Románia/Erdély)

Az EP-választásokkal egy időben megtartott népszavazás csaknem 80 százalékos támogatottsággal zárult a részleges adatok szerint. A Nemzeti Választási Iroda szerint az államfő által meghirdetett referendumon a választópolgárok 41,28 százaléka vett részt, ez néhány százalékkal kevesebb, mint az EP-választáson való részvételi arány. A referendumon a kérdésekre a választók több mint 80 százalékkal válaszolt igennel, míg az érvénytelen szavazatok száma valamivel több mint 5 százalék volt. Tehát körülbelül 6 millió ember szavazott igennel a referendumon , 1 millió ember nemmel, míg az érvénytelen szavazatok száma meghaladta a 400 ezret. A külföldi szavazókörletekben csaknem 154 ezer választópolgár voksolt a referendumon is, ezeknek 92 százaléka igennel, míg 6 százaléka nemmel szavazott.  Ahhoz, hogy egy népszavazás érvényes legyen, a választópolgárok 30 százalékának kell az urnákhoz járulnia. Ez az arány tegnap valamivel 17 óra után már megvalósult.

 „Ha politikai értelemben is férfi és szereti a PSD-t, Liviu Dragneának le kell mondania elnöki tisztségéről”, jelentette ki Marian Oprişan alelnök, a Szociáldemokrata Párt Vrancea megyei szervezetének vezetője. Hasonlóan nyilatkozott a PSD több más helyi politikusa is annak kapcsán, hogy a párt elvesztette az EP-választásokat, és két év alatt 20 százalékkal csökkent a támogatottsága. Marian Oprişan keményen bírálta Dragneát. Oprişan szerint szerdára össze kell hívják a végrehajtó bizottságot és nagyon komolyan meg kell vitatniuk az EP-választások eredményeit”.

A 2016-os parlamenti választásokon a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 45 százalékával győzött, a tegnapi EP-választásokra azonban 20 százalékkal csökkent a támogatottsága. Alaposan átrajzolódott Románia politikai térképe. A majdnem végleges adatok szerint az EP-választást az európai néppárti tagsággal rendelkező, Klaus Johannis államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt nyerte, amely a voksok 26,8 százalékát szerezte meg, míg a PSD-re a szavazatok 23,4 százalékát adták a választók. Saját várakozását is valamelyest felülmúló 21,4 százalék körüli eredményt ér el a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Dacian Cioloș volt miniszterelnök vezette Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja USR-PLUS nevű választási szövetség. Az USR-PLUS Bukarestben több mint 40 százalékos aránnyal győzött, a fővárosban a PSD 16,68, a PNL 15,76 százalékot ért el. Dacian Cioloșék pártszövetsége további öt megyében kapta a legtöbb szavazatot: Bukarest, Kolozs, Temes, Brassó, Iași, Szilágy. A PNL 15 megyében szerzett szavazattöbbséget, olyan régiókban is, ahol korábban a PSD dominált. A legjobb eredményt Szeben megyében érték el a liberálisok, majd következik Fehér, Beszterce-Naszód, Arad – 36,97 Bihar, Ilfov, Máramaros, Konstanca. Az RMDSZ azokban a megyékben nyert, ahol nagy a magyarság számaránya: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár. A PSD veszített azoknak a megyéknek a felében, ahol 2016-ban győzött a parlamenti választásokon. Liviu Dragneáék már csak néhány szegény moldovai és olténiai megyében dominálnak. A legjobb eredményt a pártelnök szülőföldjén, Teleorman megyében érték el.

A kormánykoalíciónak a közeljövőben meg kell vizsgálnia, hogy Gabriela Firea és Călin Popescu-Tăriceanu közül kit indít jelöltként az államelnök-választáson, jelentette ki tegnap este Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke. Közölte, erről nem személyesen dönt, hanem a PSD vezetősége határoz. Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének  elnöke a téma kapcsán kijelentette, időre és elemzésre van szükség, hogy a PSD-ALDE közös jelöltjéről dönteni tudjanak. Gabriela Firea Bukarest főpolgármestere pedig kijelentette: meglepte Dragnea kijelentése, miszerint akár ő lehet a PSD államfőjelöltje, közölte: nem fogja jelöltetni magát az államfőválasztáson és kéri Liviu Dragnea lemondását.

 Szlovákiában alacsony, 22,74 százalékos részvétel mellett két, koalíciós listán induló, parlamenten kívüli liberális párt, a Progresszív Szlovákia és az Együtt nyerte az európai parlamenti választásokat. Ez a szombaton tartott voksolás tegnap este közzétett hivatalos eredményeiből derült ki, amelyek szerint a felvidéki magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja és a szlovák-magyar párt, a Most-Híd sem szerzett mandátumot. A két liberális párt 20,1 százalékot szerzett. A második helyen a voksok 15,7 százalékával a legerősebb kormánypárt, a baloldali Irány végzett. A harmadik 12,1 százalékkal a jobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt lett. Az MKP 4.96%-ot szerzett, ezzel csak kevéssel maradt a bejutási küszöb alatt. A Híd azonban a szavazatok 2.6%-át tudta csak megszerezni. Bár az MKP közel 10.000 szavazattal jobb eredményt ért el az 5 évvel ezelőttihez képest, ez mégsem volt elegendő. A szlovákiai magyarok tehát EP-képviselet nélkül maradnak a következő ciklusban.

 Hargita megyében 83,24 század százalékot kapott az RMDSZ, Kovászna megyében a szavazatok több mint 69 százalékát kapták meg, Maros megyében a szavazatok 33 százalékát és Szatmár megyében 32,93 százalékot kaptak. Ezen adatok szerint a magyarság számarányát követte az RMDSZ támogatottsága az erdélyi megyékben az európai parlamenti választásokon leadott szavazatok 98 százalékos feldolgozottsága alapján. A ma reggeli részeredmények azt mutatják, hogy a Maros megyei 563 szavazókörzetben leadott voksok alapján tehát az első az RMDSZ 33 százalékkal, őt követi a PNL 22,65 százalékkal, az USR-PLUS 16,48 százalékkal, PRO ROMANIA 4,41 százalékkal, PMP 3,51 százalékkal, majd az ALDE 2,51 százalékkal.

A Nemzeti Liberális Párt nyerte a tegnapi európai parlamenti választásokat a szavazatok 97 százalékának feldolgozottsága alapján – közölte a Központi Választási Iroda. Eszerint a liberális párt a szavazatok 26,79 század százalékát szerezte meg, a második a Szociáldemokrata Párt a voksok 23,38 század százalékával, a harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja között létrejött USR-PLUS Szövetség, amely a szavazatok 21,40 század százalékát szerezte meg. A következő a PRO Románia, 6,06 század százalékkal, a Népi Mozgalom Párt 5,6 század százalékkal, illetve az RMDSZ a voksok  5,4 század százalékával. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége 4,2 század százalékot szerzett – jelenti a Román Rádió.

 A tegnapi európai parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak 49,02 század százaléka járult az urnák elé. A legnagyobb részvételt Ilfov megyében jegyezték, 64,03 század százalékkal. A második Kolozs megye, 61,11 század százalékkal, a harmadik Szeben megye, 55,08 század százalékkal. A legalacsonyabb részvételi arány Vaslui megyében volt, 34,79 század százalékkal, a következő Botosani megye, 39,79 század százalékkal, illetve Szatmár megye, 41,63 század százalékkal. Adáskörzetünkben Brassó megyében 54,28, Maros megyében 49,28, Hargita megyében 47,38, Kovászna megyében 42,83 század százalékos részvételi arányt jegyeztek – derül ki a Központi Választási Iroda adataiból. Az igazságüggyel kapcsolatos népszavazáson 41,28 század százalék volt a részvételi arány, ami meghaladja az érvényességi küszöböt. A referendumon a legnagyobb részvételt Ilfov megyében jegyezték, 57,03 század százalékkal, a következő Kolozs megye 56,44 század százalékkal, a harmadik Szeben megye 51,69 század százalékkal. Sereghajtó Vaslui megye 29,40 század százalékkal, Mehedinti megye 31,65 század százalékkal, Botosani megye 31,98 század százalékkal. Adáskörzetünkben Brassó megyében 48,54, Hargita megyében 44,94, Maros megyében 44,52, Kovászna megyében 39,80 század százalékos volt a részvétel a népszavazáson.

A kormánypártok 13 mandátumot szereztek, míg az ellenzék összesen nyolc képviselőt küldhet majd Brüsszelbe: a Demokratikus Koalíció négyet, a Momentum kettőt, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik egyet-egyet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke korszakos győzelemnek nevezte a Fidesz-KDNP EP-választási eredményét. Gyurcsány Ferenc DK-elnök azt mondta: az EP-választáson nem az volt a kérdés, hogy a Fidesz megnyeri-e a választást, hanem az, hogy megszerzi-e a kétharmadot, és a Fidesz elveszítette a kétharmadot. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke arról beszélt: pártja feladata mostantól az, hogy “a magyar egészségügy, oktatás és megélhetés pártjává váljon”. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és EP-listavezetője kudarcnak nevezte az eredményt, ugyanakkor bejelentette: a párt elnöksége az önkormányzati választásokra tekintettel egyhangúlag úgy döntött, hogy nem mond le.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az első exit pollok eredményei után kijelentette, „az eredmény, amit ma láttunk, azt jelenti, hogy a romániai magyarságnak lesz hangja az Európai Parlamentben.” A szövetségi elnök úgy értékelte, hogy ennek köszönhetően beleszólhatunk az EU megreformálásába. Kelemen Hunor elmondta, tovább építik azt az utat, ami szükséges ahhoz, hogy az etnikai identitásunkat megtarthassuk.  A szövetségi elnök szerint nagyon nehéz választás volt az idei a magas részvétel miatt, de számításaik szerin 440 és 460 ezer között lesz a szavazatok abszolút száma. Kelemen Hunor szerint a legutóbbi parlamenti választásokon hasonló eredményt értek el, de EP-választáson még soha nem szavaztak ilyen magas arányban rájuk. A szövetségi elnök emellett köszönetét fejezte ki mindazok számára, akik segítettek a kampányban.

A Központi Választási Iroda adatai szerint a szavazatok mintegy felének a megszámlálása után a következő eredmények körvonalazódnak az EP-választásokon: PNL 28,15 százalék, PSD  25,43, USR 16,89 százalék, 7,01 százalék, PRO Románia 6,70 százalék, PMP 5,19 és az ALDE 4,38 százalékon van. Ezek az adatok a kisebb szavazókörzetekből futottak be. A nagyobb szavazókörzetek feldolgozása után az eredmények jelentősen módosulhatnak.

Ha a hivatalos eredmények visszaigazolják az 5,4 százalékos támogatottságot, az azt jelenti, hogy az RMDSZ 501 ezer szavazatot kapott a tegnapi EP-választásokon – jelentette ki a végleges exit poll adatokat kommentálva Porcsalmi Bálint. Az ügyvezető elnök tájékoztatása szerint az RMDSZ elkezdte a párhuzamos szavazatszámlálást, amelynek eredményeit ma reggel közlik. A Központi Választási Iroda várhatóan ma délután közli a végleges eredményeket.

Az európai parlamenti választások után a Szociáldemokrata Pártnak  le kell mondania a kormányzásról, jelentette ki a tegnap esti urnazárást követő sajtótájékoztatóján Klaus Johannis. Az államfő szerint a Szociáldemokrata Párt két és fél éves kormánytevékenysége eredményének megfelelő szavazatszámot kapott az EP-választáson. Johannis kifejtette, hogy az EP-választásokon körülbelül 50 százalékos, a referendumon körülbelül 40 százalékos volt a jelenlét. Az államfő köszönetét fejezte ki valamint hozzátette, hogy a választópolgárok mozgósításában bizonyos pártok segítettek, például a Nemzeti Liberális Pártét, valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának választási koalíciója.

Mostantól egyetlen politikai vezető sem beszélhet amnesztiáról vagy közkegyelemről – közölte tegnap este az exit-poll eredmények ismertetése után Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Szerinte a tegnapi szavazás egyértelműen azt mutatja, hogy a jelenlegi többségi koalíciónak már nincs legitimitása a kormányzáshoz. A PNL elnöke felkérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy valamennyi szavazókörzetben figyeljenek, legyenek résen és biztosítsák a számlálás helyességét, hogy a szavazás eredményei megfeleljenek a polgárok által kifejezett akaratnak. Ludovic Orban hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a Szociáldemokrata Párt ismét megalázta a külföldön élő románokat, órákig tartották őket sorban, nem engedték, hogy gyakorolhassák a szavazati jogukat, pedig a választásokat megelőzően egy hónappal ismételten kérte őket, hogy növeljék a szavazókörzetek számát, növeljék a szavazófülkék számát, gyorsítsák a szavazási folyamatot, ellenkező esetben ismét bűncselekményt követnek el azáltal, hogy akadályozzák a szavazati jog érvényesítését.

A külföldi szavazókörzeteknél kialakult helyzet miatt a Dancilă-kabinetnek le kell mondani – jelentette ki tegnap este Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség  elnöke. Az USR elnöke szerint a parlament elveszítette legitimitását, és a helyes módszer az előrehozott választások kiírása lenne. Dan Barna szerint két módon semmisülhet meg a kormány: vagy lemond a kabinet, vagy bizalmatlansági indítvánnyal leváltják.

 Múlt hétfőn lezárult Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök fellebbviteli perének tárgyalása. A legfelsőbb bíróság pedig május 27-én, ma hirdet jogerős ítéletet az ügyben.  Liviu Dragneat első fokon 3 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélték a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóságnál történt fiktív alkalmazások miatt.

Teodor Meleşcanu külügyminiszter nyilatkozata szerint az Állandó Választási Hatóság törvényesnek ítéli és engedélyezi a külföldi választókörzetek nyitvatartásának meghosszabbítását azokon a helyeken, ahol nagy sorok alakultak ki. A román diplomácia vezetője nyitottnak mutatkozott arra, hogy segítséget nyújtsanak abban, hogy a külföldön élő román állampolgárok élhessenek szavazati jogukkal. Szerinte erre két lehetőség van: vagy meghosszabbítják a nyitva tartást, vagy, azok, akik kilenc órakor ott vannak a külképviseletnél várhassanak az előtérben vagy az udvaron addig, amíg sorra kerülnek. Az USR-PLUS felszólította a kormányt, hogy hosszabbítsa meg 23 óráig a szavazókörzetek nyitvatartását. Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Párt elnöke szintén azt javasolta, hogy 21 óra után is tartsák nyitva a külföldi szavazókörzeteket. Sajtóforrások szerint sok külföldi szavazó attól tart, hogy nem fogják tudni leadni a szavazataikat. A spanyolországi Castellón tartományban, ahol a legtöbb román él, a feldühödött szavazók spontán tiltakozásba kezdtek a szavazókörzet előtt. Milanoban szintén tüntetnek Románia konzulátusa előtt, fél 5kor megközelítőleg 1200 személy állt sorba az épületben nyitott két szavazókörzet előtt.

Maros megye például lassan megközelíti az országos átlagot. Az országos részvétel háromnegyed 7 -kor meghaladta a 41 százalékot, Maros megyében az arány 41.58 százalék. Hargita megye elmarad az országos átlagtól,40 százalékkal. Szatmár 35, 83 százalékkal hátul kullog, ahogy Kovászna megye lemaradása is szembetűnő, 36 százalékos választási részvételt mutat a háromszéki megye.

A 17 órás adatok is azt mutatják, hogy a magyar részvétel lemaradása nagyobb, mint az elmúlt EP- és parlamenti választásokon ebben az órában. Szatmár és Kovászna megyék továbbra sem zárkóztak fel a jobban teljesítő magyarlakta megyékhez, az országos átlagot figyelve pedig még mindig nagy a lemaradás Erdély-szerte. Kovászna megye 32.86 százalékos, Szatmár pedig 32.33 százalékos részvétellel bír. Az országos részvétel 38 százalékot is meghaladta, ezzel szemben a nagy magyar megyék elmaradnak az országos átlagtól: Hargita megye 36,16 %, Maros 36,66 %, Szatmár 31.98 százalékos a részvétel. A 4 órás adatok szerint a magyarok 30,8 százaléka vett részt a választásokon. “Ez 3.8 százalékos különbséget jelent, ez a különbség 2014-ben 1.4 százalék volt, 2016-ban pedig 2.2 százalék. Tehát ez a különbség nem apad, hanem konstans. Az elkövetkező két és fél óra azért kritikus, mert nagyjából a magyarok is ebben az időszakban mennek el szavazni, illetve jelentősen csökken a magyarok választói kedve hét óra után, akkor inkább a nagyvárosi románok mennek el szavazni. 2016-hoz képest 17 százalékkal nagyobb az országos részvétel, mint most. Ha megyékre bontjuk, akkor azt látjuk, hogy Hargita megyében ez a növekedés csupán 5 százalék, Kovászna megyében 10, Szatmár esetén 13, BIhar megyében pedig 16. A relatív magas részvétel tehát nem jelenti azt, hogy ezek feltétlenül jó eredmények, hangsúlyozom, például a Hargita megyei eredményeket, ahol 5 százalékos a növekedés, míg az országos 17 százalék.”-nyilatkozta a sajtónak Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Bihar és Szilágy megye meghaladta az országos átlagot az elmúlt egy órában, Bihar megyében 39.97 százalékos, Szilágy megyében 40 százalékos a részvétel.

A külföldi választókat pedig arra biztatja, hogy legyenek türelemmel, és ne mondjanak le szavazati jogukról azért, mert egy inkompetens kormány arra kényszeríti őket, hogy hatalmas sorokat álljanak azért, hogy gyakorolhassák alkotmányos jogukat.