Erdély FM (Románia/Erdély)

A Szeben megyei törvényszék ugyanis felfüggesztette a prefektus rendeletét, amivel menesztette Astrid Fodor nagyszebeni polgármestert. Adela Muntean prefektus arra hivatkozva függesztette fel tisztségéből a nagyszebeni polgármestert, hogy a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletében megerősítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség által az elöljáró esetében megállapított összeférhetetlenséget. Astrid Fodor ugyanis 2012 és 2014 között az alpolgármesteri tisztséggel párhuzamosan tagja volt két nagyszebeni tanintézet igazgatótanácsának. Fodor azóta többször is elmagyarázta, hogy a jelzett időszakban helyi tanácsos volt, és az akkori törvények kötelezték, hogy helyi választott tisztségviselőként javadalmazással nem járó tagságot vállaljon az iskolák igazgatótanácsában.

 Az ombudsman mai közleménye értelmében a beadványokat fizikai és jogi személyektől kapták és azt kérik a Nép Ügyvédjétől, nyújtson be alkotmányossági kifogást a közigazgatási törvényt hatályba léptető sürgősségi kormányrendelet ellen. A Viorica Dăncilă vezette kabinet június 25-i ülésén sürgősségi rendelettel fogadta el a közigazgatási törvénykönyvet, majd egy héttel később, július 3-án módosított rajta a törvényhozási tanács véleményezésének figyelembe vételével. A sürgősségi rendelet július 5-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

 Az Európai Unió országai közül 2017-ben Romániában és Máltán jegyezték a legnagyobb arányú gyermekhalandóságot: mindkét országban 6,7 halvaszülés jutott ezer élveszülésre, ami szinte duplája az Európai Unió 3,6 ezrelékes átlagának – derül ki az EU statisztikai hivatala  adataiból. Bár még mindig Romániában a legmagasabb a gyermekhalandóság, a 2007 és 2017 közötti időszakban itt javult a legnagyobb mértékben ez a mutató. Míg 2007-ben 12 halvaszülés jutott ezer élveszülésre, 2017-re 6,7 halálozás jutott ezer gyerekre. Ugyanebben az időszakban az Európai Unióban 4,4-ről 3,6-ra csökkent a csecsemőhalandóság aránya ezer élveszülött babára vetítve. A legkedvezőbb mutatókkal Ciprus és Finnország rendelkezik, ahol 1,3, illetve 2 ezrelékes csecsemőhalandóságot regisztráltak.

Ez az első ilyen megbetegedés ebben a szezonban. Megelőzésképpen a szúnyogcsípések ellen kell elsősorban védekezni – ajánlják az orvosok, akik azt javasolják a lakosságnak, hogy szereljenek szúnyoghálót az ablakokra, használjanak rovarirtó szereket a lakásban és a ház körül, távolítsák el a lakás környékéről a hulladékot, szárítsák ki a pincéket, és kerüljék a vizes, mocsaras helyeket.

 Ez jóval magasabb szám, mint a tavalyi év ezen periódusában volt, akkor ugyanis 2300 diákkal kevesebben jelentkeztek – áll egy, a BBTE által kiadott közleményben. Az eddigi iratkozók közül 11 000-en az alapképzésre, 2 ezer 500-an pedig a mesterképzésre jelentkeztek. A legnépszerűbb kar a Közgazdaság és Gazdálkodástudományok Kar. A második legnépszerűbb kar a Matematika és Informatika Kar. A harmadik helyen pedig a Pszichológia és Neveléstudományok Kar áll. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem a 2019-2020-es tanévre 4 ezer 975 tandíjmentes, 9 ezer 400 tandíjköteles, és 2 ezer 700 távoktatási helyet hirdetett meg az alapképzésre., mesterképzésen pedig 3 eer 375 tandíjmentes, és 6 ezer 106 tandíjköteles helyet. A felvételi az egyetemen július 16. és 31. között zajlik.

 Az úzvölgyi katonatemetővel foglalkozó friss tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a román okmányokban név szerint is megemlített hét, románnak tekintett, a sírkertben eltemetett katona közül három nem a román hadseregben szolgált, négyre vonatkozóan pedig egyelőre nem kerültek nyilvánosságra adatok. Jogi szempontból a román törvény értelmében akkor is magyar katonáknak kell tekinti őket – állampolgárságuk, és a hadsereg alapján, melynek a kötelékébe tartoztak –, ha biztosan lehetne tudni róluk, hogy román nemzetiségűek voltak. Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre és ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig a Hargita megyei Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, melyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Dărmănești a magáénak tekinti.

 A szokatlanul alacsony hőmérséklet és a sok eső nem kedvez a méhek tevékenységének, ezért az idei méztermés is megsínyli a szélsőséges időjárást. Egyes vándorméhészek a szokásos mennyiségnek csak a harmadára számítanak idén, ez pedig már most hatással van az árakra. Szőcs Edit marosvásárhelyi vándorméhész a Székelyhonnak elmondta, hogy idén méhcsaládonként átlagosan 10 kilogramm mézre számítanak, miközben az előző években ez az átlag 35 kiló volt. A méhészek állami támogatásban bíznak. Augusztus 31-ig lehet leadni az erre vonatkozó igényléseket és az ígéret szerint méhcsaládonként 20-20 lejt kapnak majd. A kedvezőtlen időjárás már most kihat a méz kilónkénti árára. Míg az akácmézet korábban 32 lejért kínálták, most 35 lej az ára. A vegyesmézet viszont 28 helyett 25 lejért vásárolhatjuk meg. Fontos, hogy termelőtől vásároljunk mézet és ne a bevásárlóközpontokból.

Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke tegnap kijelentette, hogy miután az alkotmánybíróság döntést hozott az amnesztia és a közkegyelem megtiltásával kapcsolatban, Klaus Iohannis államfőnek feltétel nélkül és azonnal le kell mondania tisztségéről. Tăriceanu szerint az alkotmánybíróság döntése mindent elmond arról, hogy mennyire volt alkotmányos Klaus Werner Iohannis kezdeményezése. Az alkotmánybíróság tegnap úgy döntött, hogy a jogalkotó mérlegelésére kell bízni annak eldöntését, hogy ki részesülhet amnesztiában.

Erről David Sassoli, az új összetételű képviselőtestület elnöke tájékoztatott tegnap. Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete kérésére Sassoli levelet küld az Európai Unió másik társjogalkotó szervének, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak, amelyben megerősíti a testület támogatását a DNA korábbi vezetője mellett. A leendő főügyész személyéről a két társjogalkotó intézménynek kell megállapodnia. Sajtóhírek szerint az uniós igazságügyi miniszterek mai helsinki informális tanácsülésén is napirenden lehet a kérdés. A tanács jelöltje a francia Jean-Francois Bohnert, értesülések szerint azonban helyette végül a párizsi kormány is Kövesit fogja támogatni, ami bár önmagában még nem garancia a kinevezésére, mindenképp az ő pozíciójának erősödésével jár. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet. A  kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Kövesi megválasztása ellen, ami szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet és rontja a volt korrupcióellenes ügyész esélyeit.

 Tegnap késő este figyelmeztették a lakókat, hogy medve ólálkodik Csejden. Majd nem sokkal később pedig a Szabadi utcában figyelmeztettek medvére a hatóságok. A Maros megyei Katasztrófavédelemi Felügyelőség szóvívője a Marosvásárhelyi Rádiónak azt nyilatkozta, hogy este 11 óra körül küldték ki a figyelmeztető üzeneteket és arra kérik a lakosságot, hogy vegyék komolyan az ilyen értesítéseket. Közölte, hogy nem volt szükség a rohammentő egységek közbelépésére. Ma hajnalban pedig A RO-ALERT telefonos figyelmeztető rendszeren keresztül figyelmeztették a csíkpálfalviakat, ugyancsak medve jelenléte miatt. A nagyvad jelenlétéről egy helyi lakos értesítette a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget az 112-es segélyhívó számon. Küldtek egy rohammentő egységet a helyszínre, és a csendőrséget is riasztották. A hatóságok egyúttal ismét felkérnek mindenkit: ha medvét lát a településen vagy annak közelében, ne közeledjen hozzá, hanem azonnal értesítse a hatóságokat.

Bukarest főpolgármestere egy tegnapi televíziós interjúban erősítette meg, hogy fontolgatja, hogy induljon a novemberi elnökválasztáson. Firea azt sem zárta ki, hogy adott esetben függetlenként indul a megmérettetésen, ha pártja nem őt jelölné. Firea bejelentését a román média nyílt hadüzenetként értelmezte a PSD-t vezető Viorica Dancila kormányfővel szemben, aki maga is jelezte, hogy ha pártja úgy dönt, ő is vállalná az elnökjelöltséget. Dancila ráadásul a baloldali összefogás elé is nehezen elhárítható akadályt gördített azzal, hogy elfogadtatta pártja végrehajtó bizottságával: a PSD saját jelöltet indít az elnökválasztáson.  Ez ugyanis egyben azt is jelenti, a PSD nem számol azzal, hogy esetleg az államfői tisztségre szintén pályázó, a liberális ALDE-t vezető Calin Popescu Tariceanu elnökjelöltségét támogassa. Gabriela Fireát tavaly novemberben megfosztották párttisztségeitől, mert szembefordult az időközben korrupcióért bebörtönzött Liviu Dragnea akkori pártelnökkel, júniustól azonban most ismét a PSD egyik országos alelnöke. Viszonya az új pártelnökkel, Viorica Dancilável sem felhőtlen, legfőképpen azért, mert a miniszterelnök riválist lát benne, hiszen népszerűségi indexe csaknem kétszerese az övének. A PSD augusztus 3-án tartandó rendkívüli kongresszusán dönt arról, kit indít az újrázni készülő Johanisszal szemben. Az elnökválasztást november 10-én tartják, november 24-én pedig a második fordulót.

Răzvan Vulcănescu azt nyilatkozta tegnap, hogy nem áll szándékában lemondani. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár elnökének elmozdítását a miniszterelnök és az egészségügyi miniszter is kérte. Vulcănescu közölte, hogy nem érzi magát hibásnak amiatt, hogy nem működik az informatikai platform. Hozzátette: az egészségügyi kártyákkal kapcsolatos minden szükséges információt a miniszterelnök rendelkezésére bocsát, hogy ‘jól dokumentált döntést’ hozhassanak. Elmondása szerint éppen az utolsó teszteket végzik a rendszeren, mielőtt ismét működésbe helyeznék. Sorina Pintea azt nyilatkozta tegnap, hogy várja az Országos Egészségbiztosító Pénztár jelentését az online platform meghibásodásával kapcsolatban. Az egészségügyi miniszter hozzátette: javasolni fogja a kormányfőtitkárságnak a CNAS vezetőségének lecserélését. Az egészségbiztosítási kártyák számítógépes rendszere 19 napja nem működik. Viorica Dăncilă kormányfő azt kérte Sorina Pintea egészségügyi minisztertől, hogy menessze az Országos Egészségbiztosító Pénztár elnökét ezért a hibáért és az intézmény szóvivőjét is szerdai kijelentéséért. A CNAS szóvivője ugyanis egy rádióinterjúban az informatikai rendszer meghibásodása kapcsán úgy fogalmazott, hogy ‘az emberek mindenképpen meghalnak, a rendszerrel és a rendszer nélkül is’.

Raluca Turcan, a PNL frakcióvezetője tegnap azt mondta, hogy”különös” az alkotmánybíróság döntése a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség által benyújtott alkotmánymódosító tervezettel kapcsolatban, mert ‘látszólag a bűnözőket favorizálja’. A PNL elnöke, Ludovic Orban ‘meglepetésének adott hangot” a döntéssel kapcsolatban olyan körülmények között, hogy a korrupciós bűntettek esetén ‘románok milliói szavaztak az amnesztia ellen’. Az USR pártelnök, Dan Barna szerint az alkotmánybíróság ‘semmibe veszi 6,4 millió román állampolgár szavazatát’. Az alkotmánybíróság úgy döntött tegnap, hogy a jogalkotó mérlegelésére kell bízni annak eldöntését, hogy ki részesülhet amnesztiában.

A vállalat közleménye szerint növelik a szolgáltatások online értékesítését, emellett bizonyos automatizált feladatokat robotokkal oldanak meg a jövőben. Florin Bica a Telecomunicatii Mobile Országos Szakszervezet elnöke a ziare.com portálnak azt mondta, hogy a szakszervezet küldöttségét nem engedték be arra az ülésre, ahol a Telekom meghozta a döntést, annak ellenére, hogy két nappal azelőtt meghívót küldtek nekik és a törvény előírása szerint konzultálni kell a szakszervezeti dolgozókkal is amikor tömeges elbocsátásokról születik döntés. A román média úgy tudja, hogy a Telekom ki akar szállni a romániai távközlési piacról és már az idén el szeretné adni a két vállalatban birtokolt részesedését.

Az alkotmánybíróság mai döntése értelmében nem módosítható az alkotmány a május 26-i, büntetőjoggal kapcsolatos népszavazás eredménye szerint úgy, hogy az alaptörvénybe foglalják a korrupcióért elítélt személyek amnesztiában vagy közkegyelemben való megtiltását. Az arra vonatkozó alkotmánymódosító tervezet, hogy megtiltsák az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvények sürgősségi kormányrendeletek általi módosítását, és hogy kiterjesszék azoknak a jogkörét, akik alkotmánybírósági óvást emelhetnek a sürgősségi kormányrendeletek ellen, zöld utat kapott a testülettől. A május 26-i európai parlamenti választásokkal egy időben tartott népszavazás eredményének alkotmányba foglalását Klaus Johannis államfő szorgalmazta.

Az  egészségügyi miniszter azt nyilatkozta ma az Agerpres hírügynökségnek, hogy várja az Országos Egészségbiztosító Pénztár jelentését az online platform meghibásodásával kapcsolatban. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem  áll szándékában lemondani, mivel nem érzi hibásnak magát az informatikai platform hibájáért. Az egészségbiztosítási kártyák számítógépes rendszere 18 napja nem működik.

Az Eurostat 2017-es adatai szerint Románia a negyedik olyan uniós ország, ahol a legnagyobb a jövedelemegyenlőtlenség, ezen a téren csak Bulgária, Litvánia és Spanyolország előzi meg. A legkisebb jövedelemkülönbséget ugyanebben az évben Csehországban és Szlovéniában jegyezték. A jövedelemegyenlőtlenséget az egyes országok lakosságán belül a legmagasabb jövedelemmel bíró 20 százalék és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százalék keresete közötti arány alapján határozzák meg.

Egyre elterjedtebb, az utóbbi napokban pedig mondhatni arcöregítő-hullám söpört végig a Facebook-felhasználók között. A FaceApp nevezetű applikációt a Wireless Lab orosz fejlesztői hozták létre nem csupán a vicc kedvéért, hanem azért, mert így könnyebben hozzáférhetnek az adatainkhoz – írja az index.hu. Bár érdekes megtapasztalni, milyenné válhatunk, a FaceApp szerverén a képeink új életre kelhetnek, a felhasználói szerződés ugyanis minden jogot megad rá az alkalmazás működtetőinek. Mindez azt jelenti, hogy a feltöltött fényképeinket bármikor, világszerte felhasználhatják, nyilvánosságra hozhatják bármilyen név alatt, minden médiaformátumban és csatornán. Ez pedig visszavonhatatlan, és kártérítést sem kérhetünk azért, mert visszaéltek az adatainkkal, ugyanis előzőleg engedélyeztük számukra, így hozzájárulunk, hogy a működtetők akár reklámokban vagy egyéb portálokon használják fel az arcképünket.

Egy ukrán hírportál szerint a külügyminisztérium a főügyészséghez és az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz fordult azzal a kéréssel, hogy indítson eljárást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által kiadott, Kárpátalja című hetilap legfrissebb számában megjelent térkép miatt. A Kárpátalja megyét ábrázoló térképen a három választási kerületet, amelyekben magyar jelöltek indulnak, pirosra, fehérre és zöldre színeztek, és ezt a külügyminiszter-helyettes egy Twitter-üzenetben szeparatizmusnak nevezte, és közölte, hogy már megírta a kérést az eljárás elindításához az újság ellen.

Ausztráliában, Új-Zélandon, Írországban, Olaszországban, Japánban és Brazíliában egy kísérlet keretén belül eltűnnek a lájkok a fotók alól, és egyedül az láthatja a lájkok számát, aki feltöltötte az adott képet a platformra. A Instagram célja ezzel, hogy levegye a nyomást a felhasználókról és így reményeik szerint mostantól mindenki arra fókuszálhat, hogy olyan dolgokat osszon meg, amiket szeret, és ne olyanokat, ami a nagytöbbségnek tetszik.