Biztonságpiac

Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: bízik abban, hogy sikerül megvalósítani azt a német-lengyel kezdeményezést, hogy az orosz agresszió elhárítását segítő nyugati országok két harckocsizó zászlóaljnyi, azaz 62 darab Leopard 2-essel segítsék az ukrán hadsereget.

Az A4-es jelzésű modellből már össze is jött egy zászlóaljra való, és az újabb, Leopard 2 A6-os modellből is egyre többet ajánlanak fel a partnerek – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy formálódnak újabb megállapodások, amelyekről még nem közölhet részleteket. Mint mondta, valamennyi harckocsifajtát együttvéve Ukrajna 2024 tavaszáig megkaphatja az előirányzott mennyiséget, azaz háromszáz darabot, „és majd meglátjuk, hogy ezután miként változik a háború menete”.

A szövetségi kormány 18 darab Leopard 2 A6-os harckocsit ad át a Bundeswehr állományából. Március végéig le is szállítja mindet, és a Bundeswehr befejezi az ukrán katonák első turnusának kiképzését a harckocsi használatára. További felajánlásokra ebből a típusból egyelőre nem lehet számítani német részről, mert be kell várni, hogy a gyártó pótolja az Ukrajnának átadott darabokat.

„Ha minden harckocsit átadunk, nem tudunk gyakorlatozni, és ha nem tudunk gyakorlatozni, kiképezni sem tudunk” – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Németország Ukrajna támogatásával „közvetett módon” ugyan részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában, de nem hadviselő fél, és a részvételnek ezt a két eltérő fajtáját Putyin is külön kezeli.

Kifejtette: érthető, hogy egy teljes évvel az orosz támadás kezdete után, amikor még egyáltalán nem látszik, hogy miként lehet vége az öldöklésnek, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Németország belesodródhat a háborúba. Ezért a szövetségi kormány Ukrajna támogatása mellet arra törekszik, hogy elkerülje a háború kiterjedését.

Ez a két alapelv együtt érvényesül, így „addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges, és mindennel, amire csak szüksége van” – mondta a politikus.

Németország azért támogatja Ukrajnát, mert a nemzetközi közösség nem engedheti, hogy Oroszország támadó háborúval érvényesítse akaratát. Ez a támogatás „üzenete” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a konkrét célokat tekintve „nem feltétlenül katonai győzelemről van szó, bár ez is egy lehetőség”, de lehet akár tárgyalóasztalnál elért eredmény is, például egy megállapodás az orosz csapatok kivonásáról.

Mindez nem számít, egyedül az a fontos, hogy „olyan eredmény legyen, amelyet Ukrajna szuverén államként elfogad”. Ukrajna ugyanis nem „jó vagy gonosz hatalmak tevékenységének tárgya”, hanem szuverén állam, amely önállóan dönt, hogy mikor és milyen feltételek mellett kezdeményez tárgyalást — mondta a német védelmi miniszter.

A tárgyalásos rendezésről szóló kínai javaslatokkal kapcsolatban hozzátette, hogy üdvözli a kezdeményezést, de „nem a kínaiaknak kell eldönteniük, hogy ki tárgyal”.

Kifejtette, hogy Peking részéről javaslatok megfogalmazása után a békét szolgáló tettekre is szükség lenne. Mint mondta, amikor egyszerre szólnak hírek arról, hogy Kína béketervet mutat be, és állítólag öngyilkos drónok Oroszországnak szállítását tervezi, „akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei, és ne a nyilatkozatai alapján ítéljük meg”.

Eurojust: adatbázist hoznak létre a háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére
Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust létrehozza az alapvető nemzetközi bűnügyi bizonyítékok adatbázisát (CICED) az Ukrajnában állítólagosan, valamint minden más konfliktus során lehetségesen elkövetett bűncselekmények kivizsgálására – jelentette be Ladislav Hamran. Az Eurojust elnöke közölte, hogy egy évvel az ukrajnai háború kezdete után, az adatbázis létrehozásával az Eurojust döntő fontosságú lépést tett az elkövetett alapvető nemzetközi bűncselekményekre adható igazságügyi válaszok támogatása érdekében. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy az Eurojust összegyűjthesse, megőrizhesse, elemezhesse és tárolhassa az alapvető nemzetközi bűncselekményekkel, például a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat. Az ügynökség egy új, nemzetközi agressziós bűncselekmények elkövetésének kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) létrehozásán is dolgozik. A központ fő célja, hogy támogassa és fokozza az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát a kulcsfontosságú bizonyítékok megszerzésével és az ügymenet előkészítésének segítésével annak lehető legkorábbi szakaszában.

The post Német védelmi miniszter: Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról appeared first on .

A kormányfő az orosz támadás elindításának évfordulójára közzétett videóüzenetében kiemelte, hogy hazája szilárdan Ukrajna mellett áll, méghozzá „ma és a jövőben is”, a háborút pedig „nem a fegyverszállításaink hosszabbítják meg”.

„Éppen ellenkezőleg, minél hamarabb belátja Oroszország elnöke, hogy nem éri el imperialista céljait, annál nagyobb az esély a háború mielőbbi befejezésére… A vérontás befejezésének lehetősége Putyin kezében van, „ő vethet véget ennek a háborúnak” — mondta Scholz.

Az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, hogy „az orosz elnök kudarcot vallott”, hiszen „megosztásra törekedett, és az ellenkezőjét érte el”, Ukrajna egységesebb, mint bármikor korábban, és az Európai Unió egysége is szilárd – fejtette ki a német kancellár.

Mint mondta, végigtekintve a háborúból adódó németországi kihívásokat látható, hogy „sok mindent elég jól megoldottunk”. Németország alig néhány hónap alatt függetlenítette magát az orosz energiától, így már az orosz import nélkül is „van elég gázunk és olajunk”, a gazdaság pedig nem süllyedt mély recesszióba, és a mindenütt megmutatkozó segítőkészség révén egymilliónál is több ukrán talált menedéket az országban – sorolta.

Rámutatott, hogy Németország több mint 14 milliárd euró értékben nyújtott segítséget Ukrajnának, pénzügyi és humanitárius támogatást biztosít a megtámadott országnak és fegyvereket is szállít.

„Megértem, hogy mindez aggaszt egyeseket, és néhány döntésünket megkérdőjelezik, ezért oly fontos, hogy kitartsunk a kezdetektől követett elvünk mellett, miszerint minden lépést a partnereinkkel és szövetségeseinkkel szoros együttműködésben és egyetértésben tesszük meg, és mindent megteszünk azért, hogy a háború ne szélesedjen ki a NATO és Oroszország összecsapásává” – húzta alá Scholz.

The post Scholz: nem a fegyverszállítások hosszabbítják meg a háborút appeared first on .

A szövetségi elnök az ukrán zászlókkal díszített hivatalában, a Bellevue palotában az orosz támadás évfordulójára a német politika csaknem valamennyi vezető személyisége, köztük Olaf Scholz kancellár és a kormány több tagjának részvételével tarott megemlékezésen kiemelte, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója a kontinentális Európában, gazdaságilag és katonailag is, és ez így is marad.

Kifejtette: az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, hogy „demokráciánk erős, sokkal erősebb, mint Putyin gondolta, és erősebb, mint azt talán néha mi magunk hittük”.

Az orosz elnök „arra játszik, hogy Ukrajna szövetségesei egyszer majd elfáradnak, hogy eltompulunk és inkább félrenézünk a számunkra is nehezen elviselhető borzalmak láttán”, de „nem tesszük meg neki ezt a szívességet” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier, aláhúzva, hogy Ukrajna továbbra is biztos lehet Németország támogatásában.

Mint mondta, Putyin „minden erejével győzni akar, de az igazság az, hogy akinek parancsára gyilkolnak, porig bombázzák Ukrajnát, városokat rombolnak le és gyermekeket rabolnak el, és aki még a saját katonáit is az értelmetlen halálba küldi nap mint nap, az soha nem lesz győztes a történelem ítélőszéke előtt, hanem máris veszített” — mondta. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokhoz vezető út csak akkor nyílik meg, ha az orosz elnök visszavonja csapatait Ukrajnából. Ezt Putyin is pontosan tudja – jelentette ki a német államfő.

Németország ugyan nem vesz részt a háborúban, de erősen érinti, mert a szomszédjára rárontó Oroszország nemcsak Ukrajna ellen intéz támadást, hanem „porrá zúzza” az európai biztonsági berendezkedést, és támadást intéz két világháború tanulságai és mindaz ellen, amit Németország képvisel.

Ez korszakos változás, és egy új korszak új kérdéseket hoz magával és új gondolkodást, új döntéseket követel meg. Németország így nemcsak pénzügyi és gazdasági segítséget nyújt a megtámadott országnak és befogadja az onnan érkező menekülteket, hanem „évtizedes rutinokkal” szakítva fegyvereket szállít egy háborús övezetbe.

Az ilyen döntéseket mindig nagy viták és heves érzelmek kísérik, így míg egyesek a háború szétterjedésétől tartanak, mások türelmetlenek, még több fegyverrel segítenék a védekezést. Ebben a helyzetben egy valami biztos, mégpedig az, hogy Németország politikai vezetői, a kormányon lévők és az ellenzékiek egyaránt „nagyon is tisztában vannak a döntések jelentőségével, és felelősen mérlegelnek és döntenek hazánk, szövetségeseink és Ukrajna érdekét szolgálva, amiért bizalmat és tiszteletet érdemelnek” – mondta a német államfő.

Németországban pénteken számos városban, kisebb és nagyobb településen tartottak megemlékezést, Ukrajnát támogató demonstrációt és egyéb rendezvényeket a háború kezdetének évfordulója alkalmából. A berlini orosz nagykövetség előtt például az agresszió elleni tiltakozás jeleként felállították egy szétlőtt orosz tank roncsát, amelyet a Kijev melletti Bucsából szállítottak a német fővárosba. Több egyházi megemlékezést is szerveztek, a keresztény egyházak berlini ökumenikus szertartásán a szövetségi kormány több minisztere is részt vett.

The post Putyin a háború veszteseként vonul be a történelembe appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte: az eljárásnak jelenleg négy gyanúsítottja van. Korábbi tájékoztatásuk szerint már az első bűncselekményt követő 48 órán belül elfogtak és őrizetbe vettek három külföldi (két német és egy olasz), valamint egy magyar gyanúsítottat.

Most azt írták, a gyanúsítottak közül a nyomozás során beszerzett újabb bizonyítékok elemzése alapján a BRFK kezdeményezte a magyar gyanúsított letartóztatásának megszüntetését. A nőt szabadon bocsátották, de a büntetőeljárásnak továbbra is gyanúsítottja.

Egy német állampolgárságú 20 éves férfi és egy 22 éves nő ellen a budapesti nyomozók a múlt héten közösség tagja elleni erőszak miatt adtak ki körözést és kezdeményezték európai elfogatóparancs kibocsátását. Az érvényben levő körözések mellett a BRFK csütörtökön újabb elfogatóparancsot adott ki: ezúttal egy 2002-es születésű német nő ellen.

Hangsúlyozták: a bűncselekménysorozat felgöngyölítésére létrehozott nyomozócsoport a külföldi hatóságokkal szorosan együttműködve folytatja a további elkövetők azonosítását és felkutatását.

A Fővárosi Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a BRFK a Budapest különböző pontjain a „Kitörés napja” elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen a február 11-ét megelőző napokban elkövetett támadások miatt közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket.

A rendőrség korábbi sajtótájékoztatóján azt közölte, a teleszkópos botokkal, úgynevezett viperákkal, valamint boxerekkel és más eszközökkel végrehajtott támadásokat hét-nyolc ember követte el, de a társaságnak vélhetőleg tíz-tizenöt tagja lehet.

A támadók előbb lengyel turistákat vertek össze – a sértettek közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek -, majd egy nappal később egy férfit bántalmaztak hasonló módon Gazdagréten, ő könnyebben sérült meg. Ezután a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazainduló párt vertek össze, a férfi súlyosan megsérült, az I. kerületi Mikó utcában pedig egy német párt bántalmaztak súlyosan.

The post BRFK: újabb elfogatóparancs a budapesti utcai támadások ügyében appeared first on .

Ez a tavaly megrendelt felszerelés újabb szállítmánya – utalt Blaszczak arra, hogy a Dél-Koreával kötött ügylet első részeként a lengyel hadsereg tavaly decemberben huszonnégy K9 önjáró löveget és tíz K2 harckocsit vett át. A K9-eseket kezelő katonák kiképzését Blaszczak csütörtök délután a lengyelországi látogatásán tartózkodó Li Dzsong Szup dél-koreai védelmi miniszterrel együtt tekinti meg a közép-lengyelországi Torun városához közeli gyakorlótéren.

Szup és Blaszczak a lengyel hadsereg korszerűsítéséről, a kétoldalú fegyveripari együttműködésről tárgyaltak – olvasható a lengyel védelmi tárca. Lengyelország tavaly nyáron összesen 672 darab K9 önjáró löveg vásárlásáról írt alá megállapodást Dél-Koreával. Beszereznek továbbá 48 FA-50 típusú vadászgépet, valamint ezer K2 harckocsit.

A szállítás több részletben történik: 2026-ig a lengyel hadsereg nettó 2,3 milliárd dollár értékben 212 darab K9-est szerez be, 2025-ig pedig nettó 3,37 milliárd dollár értékben 180 K2-est kap. Tavaly októberben aláírták a 288 darab K239 Csunmu rakétavető beszerzéséről szóló megállapodást is. Közülük az első 18-at Dél-Korea idén szállítja, a rakétavetőket lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre szerelik.

The post Lengyelország nem viccel a fegyverkezéssel appeared first on .

Az orosz diktátor szerint a korszerű, hatékony hadsereg és haditengerészet Oroszország biztonságának és szuverenitásának, stabil fejlődésének és jövőjének záloga, ezért, mint korában is, Moszkva prioritásként fogja kezelni a védelmi képességek megerősítését. Emlékeztetett rá, hogy idén várható a Szarmat új interkontinentális rakétarendszer nehézrakétákkal ellátott indítóállásainak hadrendbe állítása, folytatódik a Kinzsal hiperszonikus komplexum sorozatgyártása, és a Cirkon tengeri hiperszonikus rakéták tömeggyártása. Közölte, hogy az orosz haditengerészet az elkövetkező években három újabb nukleáris meghajtású tengeralattjáró cirkálóval bővül.

Mint mondta, Oroszország a valós harci tapasztalatokból kiindulva fejleszti fegyveres erőinek valamennyi összetevőjét, javítani fogja a kiképzési rendszert, és folytatja a csapatok új fegyverekkel, köztük új csapásmérő rendszerekkel, felderítő és kommunikációs eszközökkel, drónokkal és tüzérségi rendszerekkel való felszerelését. Putyin szerint az orosz ipar gyorsan növeli a hagyományos fegyverek teljes körének gyártását, és elsajátítja a haderőnemek számára ígéretes modellek sorozatgyártását.

„Oroszország győzelmének kulcsa a nép elpusztíthatatlan egységében rejlik – hangoztatta Putyin, hozzátéve, hogy az emberek bíznak a fegyveres erőkben, és milliók segítik a fronton harcolókat. Kifejezte háláját a veteránok nemzedékeinek, akiknek hagyományait a jelenlegi fegyveres erők tagjai ápolják.

„A különleges hadműveletben részt vevő orosz katonák bátran harcolnak az ukrajnai «neonácizmus» ellen, és megvédik az oroszokat az ország történelmi területein” — hangoztatta az orosz agresszióért, százezrek haláláért felelős diktátor.

The post Putyin: Oroszország továbbfejleszti nukleáris erejét appeared first on .

„A rendelkezésre álló információk szerint a kijevi rezsim a közeljövőben fegyveres provokációt készít elő a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság ellen, amelyet az ukrán fegyveres erők alegységei hajtanak végre, köztük az Azov nacionalista formáció bevonásával” – írják a tárca által kiadott tájékoztatóban.

A moszkvai védelmi minisztérium szerint az ukrán beavatkozás ürügyéül a Dnyeszter menti területen állomásozó orosz csapatok állítólagos támadása fog szolgálni. „Az invázióban részt vevő ukrán diverzánsok az Oroszországi Föderáció katonáinak egyenruhájába lesznek átöltöztetve” – olvasható a közleményben.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy élénk figyelemmel kíséri a helyzetet Ukrajna és Dnyesztermente határán, és készen áll arra, hogy reagáljon a helyzet bármilyen alakulására.

A Moldovához tartozó Dnyeszter-mellék területén orosz „békefenntartó” erők állomásoznak, amelyek 1992 óta felügyelik a Szovjetunió szétesésekor kirobbant polgárháborút lezáró fegyvernyugvás betartását, másrészt orosz őrség őrzi a Cobasna községben lévő, a szovjet csapatok európai kivonása után kialakított raktárakat, amelyekben jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak. A hadianyag elszállítása és hatástalanítása 2003-ban megkezdődött, ám a moldovai belviszály súlyosbodásakor félbeszakadt.

The post Dezinfó: az orosz védelmi tárca szerint ukrán fegyveres provokáció készül Moldovában appeared first on .

„Ez az új katonai segélycsomag válasz Ukrajna konkrét kérésére ezekre a járművekre vonatkozóan. A segély értéke több mint 90 millió dollár, és az Ukrajnának bejelentett 500 millió dolláros kiegészítő katonai segély részeként érkezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök 2022 novemberében jelentett be” — idézett a Jevropejszka Pravda hírportál a kanadai kormány által kiadott közleményből.

A hírt Anand ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel együtt jelentette be, akivel kétoldalú megbeszélést folytatott. Megvitatták, hogyan tudja Kanada továbbra is kielégíteni Ukrajna sürgető védelmi szükségleteit. Reznyikov megköszönte Kanadának az Ukrajnának 2022 februárja óta nyújtott több mint egymilliárd dolláros katonai segítséget. Ez egyebek mellett tartalmaz egy NASAMS föld-levegő rakétarendszert hozzá való lőszerekkel, 39 páncélozott harcjárművet, páncéltörő fegyvereket, M777 típusú tarackokat és lőszereket.

Az ukrán hírportál kifejtette, hogy a Senator páncélozott járművek a legmodernebbek közé tartoznak, ebben a kategóriában a legjobb technológiával felszereltek, és fegyverek könnyen telepíthetők rájuk. Lehetővé teszik a személyzet és a felszerelés biztonságos szállítását, valamint egészségügyi evakuálást is. Olyan acéltesttel és üveggel rendelkeznek, amelyek képesek ellenállni az 50-es kaliberű fegyverek tüzének. Robbanásbiztosak, ellenállnak a gránát- vagy aknarobbanásoknak is. A gumiabroncsok útközbeni felpumpálását biztosító Run Flat rendszerrel vannak ellátva, és képesek a kémiai, biológiai, radiológiai támadások elleni védekezésre azáltal, hogy tiszta levegőt állít elő egy túlnyomásos kabinban.

The post Oroszt agresszió: Kanada kétszáz páncélozott járművet ad Ukrajnának appeared first on .

Az EU azért hosszabbította meg a terroristák uniós jegyzékét, mert a felsorolt terrorszervezetekkel összeköttetésben álló emberek vagy szervezetek továbbra is fenyegetést jelentenek, az Európai Unió területén vagy azon kívül jelenleg is aktívak.

A jegyzékben jelenleg 13 ember és 25 szervezet neve szerepel.

A velük szemben alkalmazott korlátozó intézkedések között pénzeszközök és egyéb bevételek befagyasztásával kapcsolatos rendelkezések, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedések szerepelnek. Sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható rendelkezésükre semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági erőforrás.

A jegyzékbe vétel kritériumai között terrorcselekmény végrehajtása vagy megkísérlése, illetve elősegítése miatt indított büntetőeljárás során kimondott elmarasztaló ítélet szerepel. A jegyzéket rendszeresen, legalább hathavonta felülvizsgálják.

A szankciórendszer nem azonos az Oszama bin Ladennel, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal, az afganisztáni szélsőséges tálibokkal vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel kapcsolatban álló emberek és szervezetek pénzügyi forrásainak befagyasztásáról szóló, 1989-es ENSZ BT-határozatot végrehajtó uniós rendszerrel.

Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán a terrorizmus elleni fellépés részeként ugyanazon év decemberében állította össze a terrorcselekményekben részt vevő emberek, csoportok és szervezetek jegyzékét, akikre, illetve amelyekre a korlátozó intézkedések vonatkoznak.

The post Az EU további hat hónappal meghosszabbította a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló korlátozó intézkedéseket appeared first on .

Az előzetes adatok szerint az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétákat lőttek ki. A kormányzó közölte, hogy az eltalált hivatali épület mellett egy ember megsérült, és legalább két ember rekedt a romok alatt. A mentést végzők a helyszínen dolgoznak. Szinyehubov hozzátette, hogy a reggeli órákban Kupjanszk városát is lőtték az oroszok, aminek következtében két nő sérüléseket szenvedett.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy Kijev fölött lelőttek egy orosz felderítő drónt.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna elleni teljes körű agresszió egy évvel ezelőtti kezdete óta csaknem 5 ezer rakéta- és 3500 légicsapást hajtott végre az ország ellen. Ezenfelül csaknem 1100 dróntámadást indítottak.

A katonai vezető közölte, hogy az ukrán erők februárban hat orosz repülőgépet, két helikoptert, 80 robotrepülőgépet és 84 drónt semmisítettek meg Ukrajna légterében.

Hromov szerint a Kreml tervei nem változtak. Az orosz hadsereg igyekszik elfoglalni a donyecki régió kulcsfontosságú városait, a nyárig pedig el akarja érni Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határait.

A dandártábornok kijelentette még, hogy az ukrán vezérkar értesülései szerint az orosz katonai vezetés erőfeszítéseket tesz a katonai magánalakulatok feletti ellenőrzés megteremtésére, és igyekszik kiszorítani „információs térből” a Wagner zsoldoscsoportot vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal együtt. Ennek érdekében alternatív katonai magánalakulatokat aktiváltak, többek között egy Jasztreb (Sólyom) elnevezésű katonai magánvállalkozás társult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB).

Hromov elmondása szerint a Wagner csoport és az egyéb félkatonai formációk feletti ellenőrzés megteremtése érdekében az orosz katonai vezetés arra törekszik, hogy maga lássa el az önkéntesekből álló alakulatokat fegyverekkel, katonai felszereléssel és élelmiszerrel.

A háború előtti szintre süllyedtek az üzemanyagárak Németországban
Visszaálltak az ukrajnai háború előtti szintre az üzemanyagárak Németországban – közölte a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). A hivatal az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindításának évfordulójára készített energiapiaci körképében kiemelte, hogy az orosz támadás „döntő hatást” gyakorolt a németországi energiaárak alakulására az utóbbi 12 hónapban. A 2022 utolsó hónapjaiban kibontakozott csökkenés ellenére az energiahordozók valamennyi fajtáját együttvéve a nagykereskedelmi árak januárban 32,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábban, vagyis az Ukrajna elleni háború előtti utolsó hónapban, 2022 januárjában regisztrált szintet.

A legnagyobb mértékben a földgáz drágult, 50,7 százalékkal került többe, mint tavaly januárban. A villamos energia ára 27,3 százalékkal, a fűtőolaj és az üzemanyagok ára 12,6 százalékkal volt magasabb, mint 2022 elején. Ugyanakkor a fogyasztók szintjén nem érvényesülnek ezek a hatások teljes egészében, mert a szövetségi kormány bevezette az úgynevezett árfék programokat, amelyekkel a földgáz, az áram és a távhő árát is korlátozzák. Az üzemanyagok árát a piac szabályozza, és itt kormányzati intézkedés nélkül is visszaállt a háború előtti állapot. Így a németországi töltőállomásokon az idén február 13-án napi átlagban 1,83 euróba (697 forint) került egy liter Super E5 típusú benzin, a dízel literje pedig 1,78 euró (678 forint) volt. Röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás előtt, 2022. február 21-én egy liter Super E5-ös benzinért 1,80 eurót kellett fizetni, egy liter dízel pedig 1,66 euróba került – áll a Destatis összállításában.

The post Orosz agresszió: Kupjanszk térségét lőtték a putyini hadak, emberek rekedtek a romok alatt appeared first on .

A flamand közösség közszolgálati televízióscsatornája, a VRT egy 2018-as műsorában fedte fel, hogy a képviselő által alapított Schild en Vrienden (Pajzs és barátai) nevű radikális jobboldali ifjúsági mozgalom titkosított üzenőcsoportjaiban rasszista, antiszemita, holokauszttagadó üzeneteket osztottak meg. Dries Van Langenhove ellen 2019 júniusában vádat emeltek, őrizetbe vették, majd szabadon engedték egyebek között azzal a feltétellel, hogy, el kell látogatnia a mecheleni Dossin-laktanyába, ahonnan a második világháború idején belga zsidók ezreit deportálták.

A vádkamara tavaly júniusban úgy döntött, hogy a Schild en Vrienden öt tagját bíróság elé kell állítani a holokauszt tagadása, illetve relativizálása miatt. A határozat azonban nem vonatkozott magára Van Langehovéra, mivel ő maga nem vett részt az üzenőcsoportban. Ugyanakkor a vádkamara úgy határozott, hogy a flamand politikust be kell idézni a belga fegyvertörvények, valamint a rasszizmus elleni törvény megsértése miatt.

A most meghozott döntést, miszerint Van Langehovénak holokauszttagadás miatt is felelnie kell, több flamand párt is támogatta. Február elején Van Langenhove lemondott képviselői mandátumáról a belga parlamentben.

The post Holokauszttagadás miatt bíróság elé idéztek egy volt flamand radikális jobboldali képviselőt appeared first on .

A tájékoztatás szerint Gurgen Nersziszján eddigi főügyész lesz az új miniszterelnök. Az Azerbajdzsánba beékelődött örmény enklávé már csaknem három hónapja blokád alatt áll.

Vardanján menesztésének oka egyelőre nem ismert. A milliárdos bankárból lett politikus, akit novemberben neveztek ki, többször összetűzésbe keveredett Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel a régióba vezényelt orosz békefenntartók szerepét illetően. Vardanján korábban orosz állampolgár volt, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tavaly decemberben közzétett rendeletben jóváhagyta kérését, hogy vonják be orosz útlevelét. Személyét ismételten bírálatok érték a bakui vezetés felől is.

December 12. óta magukat környezetvédőnek mondó, az ércbányák okozta szennyezés miatt tüntető azeri aktivisták torlaszolják el a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő egyetlen útvonalat, a Lacini-folyosót.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió felszólította Azerbajdzsánt az útzár feloldására, figyelmeztetve, hogy komoly humanitárius következményei lesznek a blokádnak, és veszélybe sodorhatja az elmúlt harminc év során két háborút is vívó Örményország és Azerbajdzsán közötti törékeny tűzszünetet.

Pasinján több ízben bírálta az orosz békefenntartókat, hogy nem tesznek többet a blokád feloldása érdekében. Vardanján ugyanakkor értelmetlennek nevezte az ilyen jellegű kritikákat, mondván, hogy ez csak Azerbajdzsán malmára hajtja a vizet. Baku emellett azt állítja, hogy Vardanján kerékkötője a lehetséges béketárgyalásoknak.

The post Hegyi-Karabah: Leváltották a hegyi-karabahi vezetőt appeared first on .

A holland rendvédelmi szervek adatait a Follow the Money nevű holland oknyomozó újságírással foglalkozó szervezet elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a hatóságok által alkalmazott erőszakos cselekedetek 36 százaléka a kisebbségi hátterű személyeket érinti, miközben arányuk a teljes holland lakossághoz viszonyítva csupán 13 százalék. Az adatok értékelése arra enged következtetni, hogy a magas arány részben azzal magyarázható, hogy a kisebbségi lakosság alacsony jövedelmű városi területeken koncentrálódik, ahol fokozottabb a rendőri fellépés.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kisebbségiek aránya még magasabb az rendőri beavatkozás során elhunyt személyek esetében: 2016 és 2020 között ötven halálos áldozata volt rendőrségi erőszaknak, az elhunytak közül 23-an „nem nyugati” származásúak voltak. Mitch Henriquez, egy arubai férfi esete, aki rendőrségi erőszak következtében hunyt el 2015-ben egy hágai fesztiválon, szélesebb körű vitát váltott ki a nem fehér állampolgárokkal szembeni erőszak alkalmazásáról. A rendőrök közül kettőt féléves börtönbüntetésre ítéltek, miután bűnösnek találták őket a férfi halálában, bár az egyiküket később fellebbezés után felmentették.

A jelentésből kiderül, hogy a rendőrség nagyobb valószínűséggel alkalmaz erőszakot az alacsony társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező emberekkel szemben. E csoport közel negyede, 24 százaléka esett áldozatul rendőri erőszaknak, noha arányuk a lakosság csupán négy százalékát teszi ki. A jelentés szerint továbbá az esetek 19 százalékában a rendőrség védekezésképpen alkalmazott erőszakot, azonban a rendőrök többször fizikai erőszakkal reagáltak azokra az esetekre is, amikor verbális agresszió érte őket. Egy tavaly áprilisi rendőrségi felmérés szerint Hollandiában az előző évhez képest megduplázódott a rendfenntartó szervekkel szembeni erőszakos cselekmények száma.

A belga rendőrség egyre inkább válik szélsőséges fenyegetések célpontjává
A belga rendőrség egyre többször válik szélsőséges fenyegetések célpontjává válik, 2022 utolsó negyedévében jelentősen megnőtt a rendfenntartó hatóságok elleni megfélemlítések száma – derül ki a belga igazságügyi minisztérium fenyegetéselemzéssel foglalkozó koordinációs egységének (OCAD) jelentéséből. A tanulmány szerint tavaly a dzsihadista vagy iszlám szélsőségesek általi fenyegetések voltak messze a leggyakoribbak, az összes incidens egyharmadát tették ki. A megfélemlítések alig egytizede jobboldali szélsőségesektől származott, míg a baloldali szélsőséges fenyegetések száma „korlátozott maradt”. A jelentés hozzáteszi, hogy a fenyegetések hatvan százaléka „kevésbé súlyosnak” minősült, egyharmaduk „közepesen súlyosnak”, és kevesebb mint egytizedük minősült „nagyon súlyosnak.” Az OCAD továbbá megjegyezte, hogy a fenyegetések túlnyomó többsége „magányos elkövetőktől” származott, és csak 20 százalékuk több személytől, csoportoktól. A leggyakoribb célpontok konkrét személyek voltak, ezt követték az rendőrség a hadsereg, politikusok, közintézmények, a lakosság és bizonyos közösségek elleni megfélemlítések. Az elkövetők legtöbben a közösségi médián vagy üzenetküldő alkalmazásokon jelentették be szándékaikat – olvasható a jelentésben.

The post Holland rendőrségi jelentés: az etnikai kisebbségek háromszor nagyobb eséllyel válnak rendőri erőszak áldozatává appeared first on .

Egyikük már a helyszínen meghalt, társa kórházba szállítás közben vesztette életét – olvasható a közleményben. 1991-től mostanáig összesen 2017 civil szenvedett sérüléseket aknarobbanás miatt, közülük 524-en életüket vesztették. A tűzszerészek közül munkavégzés közben 65-en meghaltak, és 152-en megsérültek.

Lika-Zengg megyében ez idáig összesen 130 négyzetkilométer, korábban elaknásított területet tisztítottak meg, és további 76 négyzetkilométernyi, erdővel borított terület maradt még szennyezett. Csak ebben a megyében eddig 23 ember veszítette életét amiatt, hogy aknára lépett.

A horvát aknamentesítő központ (HCR) adatai szerint az 1990-es évek első felében dúló délszláv polgárháborúból visszamaradt aknagyanús területek nagy részét már megtisztították. Még hat megyében – összesen 28 város és járás területén – mintegy 148 négyzetkilométernyi területet kell átvizsgálni. A HRC adatai szerint valamivel több mint 12 ezer aknát kell még hatástalanítani, nagyrészt azokon a területeken, ahol intenzív harcok folytak a háború alatt. Az ország területén jelenleg is 6255 ezer tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre.

Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.

The post Aknamentesítés közben meghalt két tűzszerész Horvátországban appeared first on .

Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi, illetve az Északi-tengert érintő ügyekért felelős miniszter keddi sajtóközleményében felhívta a figyelmet, hogy „a korábban holland vizeken feltűnt orosz kémhajóval azonosnak tűnő vízijármű jelenlétét november közepén észlelték belga felségvizeken”. A Le Soir napilap közlése szerint a szóban forgó hajó automatikus azonosítórendszer (AIS) nélkül közlekedett. A belga tengerészeti információs központ vizsgálatot indított a kétes indítékú navigáció miatt. Bár az orosz hajók jelenléte az Északi-tengeren nem tiltott, az igazságügy-miniszter közölte, hogy az esetet az ukrajnai háborúval összefüggésben vizsgálják ki.

„Nem tudjuk pontosan, mit keresett az orosz hajó, de ne legyünk naivak, különösen tekintettel arra, hogy gyanús viselkedést mutatott szélerőműveink, a tenger alatti gáz- és adatkábelek és más kritikus infrastruktúrák közelében” – hangsúlyozta Van Quickenborne sajtóközleményében. Az év elején Belgiumban új tengerészeti biztonsági törvény lépett hatályba, amely többek között lehetővé teszi a tengeren történő megfigyelést, drónokra vagy hajókra szerelt mobil kamerákkal. Az igazságügyi miniszter közölte, hogy ennek a törvénynek a keretében megteszi a szükséges intézkedéseket az energiainfrastruktúrák megvédésére.

A holland katonai hírszerzés hétfőn bejelentette, hogy néhány hónappal ezelőtt egy orosz hajó jelent meg az Északi-tenger holland részén, és információkat próbált szerezni a tengeri szélerőműparkról. A hajót időben felismerték és elirányították a parti őrség hajói, mielőtt bármilyen szabotázskísérletet tudott volna végrehajtani. A hírszerzés szerint Oroszország a szélerőművek mellett az internetkábelek és a gázvezetékek infrastruktúráját is megpróbálta titokban feltérképezni.

Lengyelország kiutasította a fehérorosz katonai attasét
A fehérorosz katonai attasé a közeli napokban elhagyja Lengyelországot – közölte Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője. A kiutasítás előzménye, hogy Minszk hétfőn bejelentette a Hrodna (Grodno) városában működő lengyel főkonzulátus két munkatársának, valamint a lengyel határőrség egy összekötő tisztjének kiutasítását. A tiszt diplomáciai státusszal rendelkezett, és a lengyel és a fehérorosz hatóságok közötti közvetítéssel volt megbízva. Jasina a PAP hírügynökségnek csütörtökön megerősítette: a három lengyel diplomata már el is hagyta Fehéroroszországot.

The post Belgium is vizsgálatot indított az Északi-tengeren tartózkodó orosz „kémhajó” ügyében appeared first on .

A közleményükben emlékeztettek: február 13-án a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség elindította azt az egész évet átfogó, országos toborzó kampányt, amelynek célja, hogy minél többen, köztük a fiatalok megismerhessék a Magyar Honvédség által kínált szolgálati formákat és életpálya-lehetőségeket.

A honvédség által kínált egyik lehetőség az önkéntes katonai szolgálat, ami egy olyan képzési és kereseti alternatíva, amely főként azokat a fiatalokat szólítja meg, akik az adott tanévben valamiért kénytelenek elhalasztani felsőfokú tanulmányaik megkezdését, illetve szeretnék kipróbálni magukat a katonai pályán. Aki elmúlt 18 éves, rendelkezik magyar állampolgársággal, és személyesen is meg akar róla bizonyosodni, hogy a bátorság, az összetartó közösség, a high-tech haderő nem csak szlogenek, március 3. éjfélig jelentkezhet a megújult iranyasereg.hu karrieroldalon, valamint a toborzóirodákban – írták.

A képzés első két hónapjában részt vevők erre az időszakra fizetést is kapnak, akik pedig a program második részében speciális területet választanak, már a garantált bérminimumot kapják meg havi fizetésként. A résztvevőknek jár ruházati ellátás, napi egyszeri meleg étkezés, valamint utazási költségtérítés. Aki nem vállalja a napi nyolc órás szolgálatteljesítésre történő beutazást, annak lehetősége van szállást is igényelni.

Legalább 6 hónap teljesítésével 16 vagy 32, egyéves szolgálattal akár 64 felvételi többletpontot is lehet szerezni a felsőoktatási felvételi eljárásban. A sikeres teljesítés az Acélkocka Altisztképzési Rendszerbe történő jelentkezés esetén is előnyt jelent.

Közölték azt is, a kiképzések március 13-án indulnak, tervezetten az ország valamennyi vármegyeszékhelyén, a Magyar Honvédség területvédelmi ezredeinél. Az első két hónapban az alapkiképzésen a katonai érintkezés és a fegyveres harc alapvető ismereteit sajátíthatják el a résztvevők. A képzés második, négyhónapos részében az önkéntesek folytathatják kiképzésüket ugyanott vagy egy műveleti besorolású alakulatnál, ahol az adott katonai szervezetre jellemző (akár ejtőernyős vagy búvár) képzést is kaphatnak. Akinek megtetszett ez a kiképzés, hat hónap után további hat hónapig folytathatja az önkéntes katonai szolgálatot, akár műveleti besorolású alakulatot választott korábban, akár az általános lövészkiképzésen maradt.

Felhívták a figyelmet arra: a fizikai és szellemi kihívást támasztó szolgálat az önkéntességen alapul, ezért bármikor megszüntethető, de már a kiképzés közben bárki dönthet úgy is, hogy szerződéses katona lesz vagy katonai elhivatottságát tanulmányai folytatása, illetve civil munkája mellett tartalékosként bizonyítja.

A program elmúlt két évében két kiképzési ciklusban mintegy ezren vettek részt. Hozzátették: sokan megtalálják számításukat a honvédségnél, a tartalékos katonák közül – beleértve a program résztvevőit is – tavaly több mint négyszázan választották a szerződéses katonai szolgálatot.

A tájékoztatás szerint azok, akik teljesítik az önkéntes katonai szolgálat három program második ciklusát, és megfelelnek a missziós feltételeknek, részt vehetnek a soron következő missziós felkészítésen is. Annak sikeres elvégzése után, tartalékos vagy szerződéses jogviszony vállalásával, missziós szolgálatot is vállalhatnak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a toborzókampány valamennyi szolgálati formára kiterjed, az önkéntes katonai szolgálat mellett minden hónapban indul alapkiképzés a szerződéses és a tartalékos szolgálatra jelentkezőknek, míg az idei altisztképzésre, az úgynevezett Acélkocka programra augusztusban lesz a bevonulás.

The post Ismét lehet jelentkezni az önkéntes katonai szolgálatra appeared first on .

Oleh Szinyehubov megyei kormányzó hozzátette, hogy az orosz erők infrastrukturális létesítményekre mértek csapást. A harkivi polgármester információi szerint négy csapás érte a megyeszékhelyt. Az orosz megszállás alá került Donyeck megyei Mariupolban úgyszintén robbanások történtek a kikötőben, ahol az orosz csapatok lőszert tárolnak – számolt be a városi tanács, hozzátéve, hogy ezután orosz repülőgépek emelkedtek az égbe.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy a keleti fronton szerdán jelentősen megerősödött az orosz légierő aktivitása. „Vadászgépekről, egyéb támadó repülőgépekről és helikopterekről van szó, amelyek támogatják az orosz szárazföldi erők rohamműveleteit bizonyos irányokban” – fejtette ki.

Ugyanakkor Ihnat szerint ez nem számít rendkívülinek. „Háború zajlik, az ellenség régóta aktívan használja a rendelkezésére álló légierőt a megszálló szárazföldi erők kelet-ukrajnai műveleteinek támogatására. Előző nap kevesebb repülést hajtottak végre, valószínűleg a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt” – jegyezte meg. A Harkiv elleni reggeli támadással kapcsolatban a légierő szóvivője kifejtette, hogy az orosz csapatok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekből nyitottak tüzet a városra.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy lapinterjúban elmondta: a várt nagyszabású orosz offenzíva már folyik, de nagyon alacsony intenzitással, ami miatt sokak számára még nem érzékelhető. Kiemelte: az orosz erők elé azt a stratégiai feladatot tűzte ki a moszkvai vezetés, hogy március 31-ig érjék el Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter arról írt, hogy Kijev várakozásai szerint hamarosan megérkeznek az első harckocsik a használatukra kiképzett ukrán katonákkal a nyugati partnerektől. Közölte, hogy pénteken Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban kiállítás nyílik az ukrajnai hadszíntéren megrongálódott orosz harckocsikból. Szavai szerint a felsorolt országok állampolgárai látják majd, hogy „az orosz tankok Ukrajnán keresztül csak múzeumi kiállítási tárgyakként juthatnak el Európába”. Megjegyezte, hogy nyáron Lengyelországban és Csehországban rendeztek hasonló kiállítást.

A miniszter úgy véli, hogy ezeknek a kiállításoknak az oroszok számára is jelzéssé kell válniuk: „Európában látni fogják a valódi arcukat, ami korábban teljes félelmet keltett, de mostanában egyre gyakrabban undort és megvetést”. Reznyikov kifejezte meggyőződését, hogy egyre több európai megbizonyosodik arról, hogy Oroszországot le kell győzni a csatatéren, „és ezt jobb Ukrajnában megtenni, minthogy később az otthona közelében kelljen megállítania az ellenséget”.

Fel kell készülni az évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben
Fel kell készülni a hosszú évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben, ami gazdasági kihívásokkal is jár az európai országok számára – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán Varsóban, a Novák Katalin köztársasági elnökkel tartott találkozón. Morawiecki leszögezte: az orosz fenyegetéssel összefüggésben Európa sok gazdasági kihívással, energetikai válsággal és inflációval szembesül. A magyar köztársasági elnökkel megvitatandó fő témának Morawiecki az ukrajnai háborút nevezte. „Helyénvaló, hogy önökkel, magyar barátainkkal, éppen ezeket a témákat vitathatjuk meg” – húzta alá a lengyel miniszterelnök.

The post Orosz agresszió: ismét lőtték Harkivot, áldozatok appeared first on .

Ezt az egyetlen szárazföldi útvonalat, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az örmény többségű, Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabahot, december 12-én magukat környezetvédőnek beállító azeri aktivisták foglalták el, megakadályozva az áthaladást. Örményország korábban azt közölte a Nemzetközi Bírósággal, hogy Azerbajdzsán azzal a céllal zárta le a folyosót, hogy ott „etnikai tisztogatást” hajtson végre. Azerbajdzsán tagadja, hogy blokád alá vonta volna a folyosót, és azt állítja, hogy az aktivisták a térségbeli törvénytelen bányászati tevékenység ellen demonstrálnak.

A Nemzetközi Bíróság ítéletében közölte: bizonyítékai vannak arra, hogy a Lacini-folyosón áthaladó forgalom továbbra is akadozik, ami az élelmiszer, gyógyszerek és más életmentő egészségügyi felszerelés hiányát okozza a térségben, továbbá megfosztja a Hegyi-Karabahban élő örményeket az egészségügyi ellátástól. Az ítélet arra utasította Azerbajdzsánt, „tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megfelelő intézkedések biztosítsák a személyek, a járművek és a szállítmányok akadálytalan mozgását a Lacini-folyosón mindkét irányban”.

A bíróság ítéletében továbbá elutasította Azerbajdzsán ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kérelmét, amely arra kötelezte volna Örményországot, hogy segítsen eltávolítani a taposóaknákat az általa korábban felügyelt területekről, és hagyjon fel olyan robbanószerkezetek telepítésével, amelyek megakadályozzák az azeri állampolgárok visszatérését korábbi otthonaikba.

Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.

The post Hegyi-Karabah: A Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy Azerbajdzsán biztosítsa a szabad áthaladást a Lacini-folyosón appeared first on .

Az egyébként zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések elején, a média jelenlétében elhangzott felszólalások keretében Biden felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg. „Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk” – utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb.

„Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik” – fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez. Szentnek és sérthetetlennek nevezte a kollektív védelemről szóló 5. cikket, amely – mint mondta – elkötelezettséget jelent minden nemzet, minden NATO-tagállam iránt. A NATO elrettentő képességeinek további fejlesztését szorgalmazva, Biden hangsúlyozta: nemcsak Ukrajna szabadságáról, hanem annál általánosabban felfogott szabadságról is van szó.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólalásában kijelentette: egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után „látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül”. Ezért meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához – fűzte hozzá. Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – folytatta. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország „kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit”. Ebben az összefüggésben sorolta „az utóbbi évek annektáló háborúiban észlelhető orosz eljárási modell” állomásait – a 2008-as georgiai konfliktust, a Krím elcsatolását és a Donyec-medence elfoglalását 2014-ben, majd a tavaly elindított teljes körű ukrajnai inváziót.

Biden és Stoltenberg a csúcstalálkozó vendégei voltak. Az értekezlet szervezőiként a B9 soros elnökségét képviselő Zuzana Caputová szlovák elnök, valamint Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök szólalt fel. Caputová „az eddiginél is erősebb transzatlanti egység bizonyítékának” nevezte Biden varsói jelenlétét.

Iohannis, aláhúzva Ukrajna támogatásának és a NATO keleti szárnya további erősítésének fontosságát, elmondta: Oroszország „agresszív módon viselkedik”, ez szerinte nemcsak Ukrajnában, hanem Moldovában és Georgiában is észlelhető.

Duda közölte: a B9-es varsói találkozó célja a Vilniusban rendezendő júliusi NATO-csúcsértekezlet előtti egyeztetés, mely lehetséges közös lépésekről, Ukrajna támogatásának további módozatairól szól.

Az USA a békéről szóló határozati javaslat támogatására sürgeti a világ országait az ENSZ-ben
Már az ENSZ 68 tagállama biztosította támogatásáról a béketárgyalásokat és az ukrajnai háború beszüntetését sürgető határozati javaslatot. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Linda-Thomas Greenfield az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett dokumentummal kapcsolatban sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy annak támogatása kifejezetten a békéről szól, és nem nagyhatalmi versengésről, választásról az Egyesült Államok és Oroszország között. Kifejtette, hogy a határozati javaslat az ENSZ alapokmányának védelmében született, és az ENSZ egyik alapelvéről szól, arról, hogy egy ország nem veheti el egy másik állam területét erőszakkal. A nagykövet úgy fogalmazott, hogy a háborút egyedül Oroszország fejezheti be – „akár még ma” – azzal, hogy kivonja csapatait Ukrajnából, és tárgyalóasztalhoz ül. Úgy vélte, hogy „ha Ukrajna nem harcol tovább, akkor az Ukrajna végét jelenti, míg ha Oroszország hagy fel a harcokkal, akkor a háború véget ér”.

The post Biden: sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikke appeared first on .

A bemutatott videón – amelyet egy járőrautó kamerája rögzített – az látható, hogy az Audi vezetője nagy sebességgel halad a forgalmas belvárosi utcákon, járművével lassítás nélkül áthajt több kereszteződésen, figyelmen kívül hagyja a tilos jelzéseket, nem ad elsőbbséget, többsávos úton szlalomozva kerülgeti a többi járművet, a záróvonalat átlépve áttér a menetirány szerinti bal oldalra, hirtelen fékezésre kényszeríti a vele szemben szabályosan közlekedőket.

László Péter alezredes, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője elmondta, hogy az eset február 9-én történt. Tájékoztatása szerint kollégái azért kezdték – megkülönböztető hang- és fényjelzést használva – követni az autóst és próbálták megállítani a járművet, mert szemtanúi voltak annak, ahogy áthajtott egy piros lámpán. Hozzátette: az ámokfutó autós a szabályokat tudatosan megszegve, sűrűn lakott forgalmas utcákon haladt, olyan helyen, ahol két általános iskola és egy gyógyszertár is volt a közelben. Láthatóan nem akart megállni a rendőri felszólításra, sőt egyre növelte a sebességét.

A járőrautó parancsnoka végül úgy döntött, hogy a közlekedők biztonsága érdekében felhagy a követéssel, közben rádión értesítette a központjukat.

Bercse László alezredes, a szombathelyi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a rendőrök néhány percen belül rátaláltak a keresett autóra, ami akkor már üres volt, viszont a sofőr siettében a járműben hagyta okmányait, így rövid időn belül elfogták.

Mint kiderült, a férfinak nem volt jogosítványa, hasonló bűncselekmény elkövetése miatt eltiltották a járművezetéstől, sőt „reintegrációs őrizet” alatt állt, nyomkövető volt a lábán. Az újabb büntetőeljárás eredményét már a büntetés-végrehajtási intézetben várhatja – fűzte hozzá az alezredes.

The post Ámokfutó autóst fogtak el a rendőrök Szombathelyen appeared first on .