Biztonságpiac

A közleményben azt írták, a 39 éves budapesti férfi lakásán és annak melléképületeiben két engedélyköteles maroklőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, több légfegyvert és ezekhez tartozó gumilövedékeket, valamint riasztótöltényt találtak a BRFK nyomozói és a Készenléti Rendőrség tűzszerészei.

A Terrorelhárítási Központ munkatársai fogták el a férfit, akit a BRFK nyomozói lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés gyanúja miatt őrizetbe vettek és indítványozták letartóztatását.

Mind a hat sebesült rendőrt kórházba szállították, egyikük sérülése sem életveszélyes, még késő este haza is engedték őket. A lövöldözés akkor tört ki, amikor a rendőrök kiszálltak a város egyik északi negyedében lévő házhoz, hogy idézést adjanak át az ott lakó férfinak. A rendőrség tájékoztatása szerint a kapitányság kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó részlegének munkatársai szálltak ki, több, kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított személyt le is tartóztattak, de egyikük azonnal tüzet nyitott, és több órán keresztül tartó tűzpárbaj kezdődött.

Richard Ross rendőrkapitány szerdán későn este sajtótájékoztatón azt közölte: a helyzet kiszámíthatatlan, a férfi két rendőrt túszként fogva tartott, és nem hajlandó tárgyalni az időközben nagy erőkkel kivonult rendőrökkel. A két rendőrt később – öt órán keresztül tartó lövöldözés után – sikeresen kimenekítették.

A Fox televízió értesülései szerint a tüzet nyitó férfi több száz lövést adott le, AR-15-ös típusú gépkarabéllyal lőtt, és más fegyverek is vannak nála. A televízióban megszólaltatott szakértők szerint az AR-15-ös az elmúlt években a tömeggyilkosok “kedvenc” lőfegyvere volt.

“Donald Trumpot tájékoztatták a történésekről, és az elnök szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket” – közölte Hogan Gidley, a Fehér Ház egyik szóvivője. Elmondta azt is, hogy az elnök minden segítséget felajánlott Philadelphiának. Jim Kenney, a város polgármestere szerda esti sajtókonferenciáján a fegyvertartás feltételeinek szigorítását sürgette.

A philadelphiai rendőrség adatai szerint ebben az idén – keddig bezárólag – 353 gyilkosságot követtek el a városban. A várost különösen a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények fojtogatják. Az idén júniusban egymilliárd dollár értékű kokainszállítmányt foglaltak le a kikötőben, egy hónappal később a város egyik negyedében hat kilogrammnyi heroint és fentanilt, két kilogramm kokaint és fegyvereket találtak.

A német nagyvárosokban egy június 15-én hatályba lépett kormányrendelet révén tömegesen elterjedt elektromos rollerekkel sokan szívesen közlekednek, sokan viszont “játékszerként” használják őket – emelte ki a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) ügyvezetője, Helmut Dedy egy hétfői nyilatkozatában.

Az önkormányzatok alábecsülték a kezdeti nehézségeket, nincs még minden rendben az úgynevezett mikromobilitás területén tevékenykedő kölcsönző vállalkozások kínálatában is megjelent rollerekkel. Ezeket a cégeket rá kell bírni arra, hogy alaposabban felvilágosítsák ügyfeleiket a közlekedési rendszabályokról, és gondoskodjanak arról, hogy “ne álljanak szanaszét rollerek” a belvárosokban – mondta a szakember, aláhúzva, hogy a találomra kiválasztott helyeken hátrahagyott elektromos rollerek akadályozzák a közlekedés résztvevőit.

Mint mondta, az új közlekedési eszközt be kell illeszteni a városi forgalom rendjébe, és ehhez “világos játékszabályok” kellenek. A többi között elő kell írni, hogy a közösségi rollermegosztók működtessenek panaszkezelő rendszert, mert így gyorsabban el lehet távolítani a rossz helyen parkoló rollereket.

Az ország legnagyobb szociálpolitikai érdekképviseleti szervezete, a VdK (Sozialverband VdK Deutschland) is szigorításokat sürget. Verena Bentele, a VdK elnöke kiemelte, hogy nagyon is érthető az új keletű “e-roller őrület”, hiszen ezekkel a kisméretű és könnyű eszközökkel gyorsan és rugalmasan lehet közlekedni a városokban.

Viszont terjedésük nem az autós közlekedés visszaszorulásával jár, az első tapasztalatok alapján nem az autóknak, hanem a kerékpáros és a gyalogos közlekedésnek kínálnak alternatívát, ami egy sor új problémát okoz. Ezeket különösen a közlekedés leginkább sérülékeny szereplői, a kisgyermekek és az idősek, sérültek, kerekes székesek szenvedik meg – tette hozzá Verena Bentele, aki maga is látássérült, és a Madsack német médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND) elmondta, hogy állandóan belebotlik a járdákon rendszer nélkül leparkolt rollerekbe.

Kiemelte, hogy az elektromos rollerek halkan és gyorsan közlekednek, ami kockázatos helyzeteket idéz elő, mert nehéz észrevenni közeledésüket. A balesetveszély nemcsak a gyalogosokat, hanem a rollerek vezetőit is fenyegeti, hiszen nem kötelező sisakot vagy más védőfelszerelést viselniük. Ráadásul előfordul, hogy ittasan használják a rollereket, ami tovább növeli a veszélyt – mondta a VdK elnöke, kiemelve, hogy az alkoholfogyasztási tilalomhoz kell kötni az elektromos rollerek használatát, és magas összegű pénzbüntetéssel kell sújtani mindazokat, akik a járdán közlekednek e-rollerrel.

A német közlekedésbiztonsági tanács (DVR) nevű civil szervezet adatai szerint az elektromos rollerek bevezetését követő első hónapban országszerte számos baleset történt. Egyedül Berlinben legkevesebb heten súlyosan megsérültek, fejsérüléssel és csonttöréssel kerültek kórházba. Hamburgban nagyjából tíz, Münchenben legkevesebb hat baleset történt e-rollerekkel a DVR július közepén készített összesítése szerint.

Az 53 éves Kaminski a belügyi tárca irányítása mellett az október 13-án esedékes parlamenti választásig továbbra is felügyeli a titkosszolgálatokat. Lengyelországban a két tisztséget az előző kormány idején, 2013-2014-ben is egy személy töltötte be. Az előző belügyminisztert, Elzbieta Witeket pénteken választották alsóházi elnökké a kormányzati repülőgépek használata kapcsán kirobbant sajtóbotrány miatt lemondott Marek Kuchcinski helyébe.

Duda a beiktatási ünnepségen méltatta az új miniszter kormányzati tapasztalatát, kiemelte, hogy Kaminski 2006-ban megalapította, majd több éven át irányította a lengyel korrupcióellenes hivatalt (CBA).

Kaminski az 1989-es rendszerváltás előtti lengyel antikommunista ellenzékhez tartozott. 1997 óta több választási cikluson át parlamenti képviselőként dolgozott. A 2015-ös parlamenti választás előtt, márciusban háromévi börtönbüntetésre ítélték, és tíz évre eltiltották a közügyektől, a CBA által 2007-ben az egyik vizsgált korrupciós ügy kapcsán szervezett provokáció miatt. Andrzej Duda 2015 novemberében elnöki kegyelemben részesítette.

A karcagi kapitányság vezetésével augusztus 16-ai hatállyal Karsai Lajos őrnagyot, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetőjét bízza meg Urbán Zoltán László megyei főkapitány.

Telekiről a múlt héten került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyen arra kéri beosztottját, hogy ne bírságolják a helyi kórház orvosait, különben azok se tesznek majd szívességet nekik, és a helyi rendőrök nem juthatnak be soron kívül a vizsgálatokra. Ő ezt a kivételezést “differenciált intézkedésnek” nevezte.

Teleki ilyen “differenciált intézkedésre” utasította beosztottját a helyi kórház főigazgatójával, önkormányzati képviselővel Nagyné László Erzsébettel szemben is, aki amúgy mozgássérülteknek fenntartott helyen parkolt. Teleki ezt azzal indokolta, hogy Nagyné szokta elintézni, hogy a rendőröknek ne kelljen végigvárniuk a hosszú várólistát.

Az RTL híradója a múlt héten bemutatott egy videót, amin a karcagi rendőrkapitány arról okosítja ki beosztottjait, hogy miért nem örül annak, ha jogszerűen járnak el akkor, ha a „normális” embereket jelentik föl, és nem a „többi dögevőt”.

A londoni központi büntetőbíróság csütörtökön hozta meg erről szóló döntését. A kamaszfiú a mostani meghallgatáson sem közölt semmit tettének indítékairól. Pusztán nevének, lakcímének és életkorának megerősítésére volt hajlandó. Személyazonossága a kiskorúakra vonatkozó törvényi előírások értelmében nem hozható nyilvánosságra.

A gyanúsított vasárnap délután dobta le hatéves áldozatát a világhírű múzeum kilátóteraszáról. A francia kisfiú, aki a szüleivel tartózkodott az intézményben és vakációra érkezett Londonba, öt emeletet zuhant, mentőhelikopterrel szállították kórházba. Súlyos sérüléseket, gerinc-, láb- és kartörést szenvedett, vérzés alakult ki az agyában.
A Tate Modern az Egyesült Királyság legnépszerűbb turistalátványossága, tavaly 5,9 millióan keresték fel. 2000-ben nyílt meg a Temze partján egy régi erőmű épületében, a kilátóteraszt 2016-ban adták át egy bővítés keretében.

A dokumentum szerint Öcalan arra hívta a török államot, hogy oldják meg “a kurd problémát”. Az egykori PKK-vezér meggyőződését fejezte ki, hogy egy héten belül meg tudja szüntetni a fegyveres összecsapásokat. Mint fogalmazott: ő bízik magában, és abban, hogy meg tudja oldani a kérdést, de a török államnak is meg kell tennie a szükséges lépéseket.

Az irat szerint Öcalan leszögezte: a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabad kurd élet, a szabad kurd ember és a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik. Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz. Az elmúlt évtizedek alatt elszenvedett emberi, politikai és gazdasági veszteségre hivatkozva rámutatott: mindenkinek látnia kell, hogy ez a politika csak még súlyosabb következményeket szül.

A PKK egykori vezetője aláhúzta: rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a történelmi török-kurd kapcsolatoknak megfelelően “nyisson teret” a kurdok számára. Az iroda egy nappal azután hozta nyilvánosságra Öcalan gondolatait, hogy ügyvédeinek szerdán alkalma nyílt találkozni védencükkel a Márvány-tengeren fekvő Imrali börtönszigeten, ahol Öcalan életfogytiglani börtönbüntetését tölti.

A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres harcot az ankarai központi hatalom ellen az ország délkeleti részében, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. Öcalant 1999-ben egy ankarai bíróság szeparatista tevékenység vádjával halálra ítélte, amit a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtattak.

A harcok a török biztonsági erők és a kurd lázadók között 2015 júniusában mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően újultak ki Délkelet-Törökországban. Nem sokkal azután, hogy 2015 júniusában a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amelyet a török kormány a PKK politikai szárnyának tart, megugorva a parlamenti küszöböt bejutott a törvényhozásba. 2016 nyarára a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza. Ha az összecsapások mára sokkal kevésbé intenzívek is, de rendszeresek.

A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.

A levelet aláíró 214 városvezető között van Nan Whaley az ohiói Dayton és Dee Margo, a texasi El Paso polgármestere is. Ez az a két város, ahol a hét végén a 31 halálos áldozatot követelő tömegmészárlásokat elkövették.

“Az El Pasóban és Daytonban e hét végén történt tragikus események ismét arra emlékeztetnek, hogy nemzetünk nem várhat tovább a szövetségi kormányzat cselekvésére, amely pedig szükséges lenne ahhoz, hogy ne juthassanak fegyverhez azok, akiknek nem lenne szabad fegyvert viselniük” – fogalmaznak az amerikai sajtóban is megjelent levelükben a városvezetők.

Whaley daytoni polgármester úgy fogalmazott, hogy “a politika túl sokáig állt a cselekvés útjában, és mondhatom, az önök politikája túlságosan kisszerű, amikor arról van szó, hogy a barátaink és a szomszédjaink sebesülnek meg vagy veszítik életüket”.

Bryan Barnett, a polgármesterek országos szervezetének elnöke azt hangsúlyozta, hogy az amerikai városok biztonsága “nem pártpolitikai kérdés”.

A képviselőház az idén februárban kétpárti támogatással már két olyan törvényt fogadott el, amely tovább szigorítaná a fegyvereket vásárlók ellenőrzését, a republikánus többségű szenátus azonban mindmostanáig nem volt hajlandó szavazni e törvényekről.

“E törvények elfogadása életfontosságú lépés lenne a fegyveres erőszak csökkentése érdekében” – hangsúlyozzák levelükben a polgármesterek.

Donald Trump az elmúlt napokban ugyan többször is kifejtette, hogy ő személy szerint egyetértene a szigorúbb fegyverellenőrzési törvényekkel, de újságíróknak úgy fogalmazott, hogy “erre jelenleg nincs politikai étvágy”. A The Washington Post című lap információi szerint a befolyásos Országos Fegyverszövetség (NRA) vezetője, Wayne LaPierre beszélt Trumppal, és arra figyelmeztette, hogy a fegyvervásárlás és -tartás szigorítása “nem lenne népszerű” a republikánus táborban. A lap értesülései szerint LaPierre élénken érvelt a szigorítás ellen.

Sojgu repülőgépét a balti flotta kötelékébe tartozó két Szu-27-es vadászgép kísérte Kalinyingrádból Moszkvába – tudatta a tárca, amely videofelvételt is közölt az incidensről. A miniszter a Nahimov haditengerészeti főiskola kalinyingrádi kirendeltségének alapkőletételi ceremóniáján vett részt, emellett megtekintette az ArMI-2019 tengerészdeszantos versenyt a hmeljovkai gyakorlótéren.

A moszkvai katonai tárca 2017. június 21-én azt közölte, hogy a NATO egyik F-16-osa megkísérelte megközelíteni a Sojgut szállító repülőgépet, de egy orosz Szu-27-es, fegyverzetét “megmutatva”, “elűzte”. A miniszter akkor éppen Kalinyingrádba tartott. NATO-tagállamok az utóbbi években gyakran számoltak be arról, hogy orosz gépek veszélyes közelségben repültek el egységeik mellett, illetve megsértik légterüket.

Ugrik Csaba dandártábornok, a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységének parancsnoka  közölte, hogy május óta már több mint negyven éles riasztásuk volt a magyar Gripeneknek a balti légtérben. A három balti ország nem rendelkezik vadászrepülőkkel, ezért 2004 óta – amikor Litvánia, Lettország és Észtország belépett a szövetségbe – a NATO látja el a Baltikum légtérének védelmét.

Csécsi Soma elmondta: a rendőrségre vasárnap reggel érkezett a mentőktől bejelentés, hogy egy 51 éves férfi holttestére bukkantak a XV. kerületi Zrínyi utca egyik családi házában. A férfi halálát több késszúrás okozta.

A rendőrök a helyszínen adatokat gyűjtöttek, tanúkat hallgattak meg, kamerafelvételeket is lefoglaltak, és megtudták, hogy éjszaka három ukrán állampolgárságú férfi elhagyta a házat, ahol a gyilkosság történt. Körözést adtak ki és értesítették a határátkelőhelyeket is. A keresett férfiak nem sokkal később – ötödmagukkal – egy ukrán rendszámú gépkocsiban kilépésre jelentkeztek Lónyánál. A bűncselekmény miatt keresett három embert a határrendészek elfogták.

Kiderült, hogy csak egyikük, a 21 éves H. Róbert gyanúsítható megalapozottan a bűncselekmény elkövetésével, a másik két férfit tanúként hallgatták meg – közölte a szóvivő. H. Róbertet – aki beismerte a bűncselekmény elkövetését – őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását.

Csécsi elmondta: az ukrán állampolgárok nagyjából egy hete legálisan, munkavégzés céljából tartózkodtak Magyarországon, és egy szóváltás torkollott tragédiába.

Megerősítve eddigi álláspontját Erdogan leszögezte: Törökország számára ezentúl is prioritás a krími tatárok jelenlétének, identitásának, kultúrájának védelme, valamint a szabadságjogaik biztosítása történelmi szülőhazájukban. Zelenszkij megköszönte a török elnöknek, hogy Ankara álláspontja változatlan Ukrajna területi integritását illetően.

A két vezető elmondása szerint megbeszélésük során kiemelten foglalkoztak az országaik gazdasági kapcsolatait érintő kérdésekkel, beleértve a tervezett szabadkereskedelmi megállapodást. Zelenszkij jelképesen meg is hívta a török üzletembereket Ukrajnába. Mint fogalmazott: személye a garancia, hogy nyugodtan dolgozhatnak ott.

Zelenszkij kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Törökországba. Csütörtökön Isztambulba utazik, ahol I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka fogadja.

Az orosz államfő megbírságolását elsőként Makszim Csuhunov vlagyivosztoki ügyvéd sürgette a szevasztopoli közlekedési rendőrségtől. A feljelentés szerint “Vlagyimir Putyin polgártárs azonosítatlan személyek társaságában” szombaton egy Ural típusú motorkerékpárt vezetett a Krímben megrendezett Babilon Árnyéka elnevezésű motoros fesztiválon.

Ugyanebben az ügyben Oleg Homutyinnyikov Lipeck megyei képviselő Jurij Csajka főügyésztől sürgette az eset kivizsgálását. Az orosz közeledésbiztonsági előírások értelmében a bukósisak nélküli motorozásért ezer rubel bírság szabható ki. (A rubel jelenleg mintegy 4,40 forintot ér.)

Putyin a Kreml irányvonalához hű Éjszakai Farkasok motoros klubot a csoportnak az Ukrajnától elcsatolt Krímben 10 évvel ezelőtt tartott első bemutatója alkalmából köszöntötte fel személyesen Szevasztopolban. Kijev tiltakozott az orosz elnöknek a félszigeten tett újabb látogatása miatt.

A Dozsgy független orosz online televízió szerint július végén egy Arhangelszk megyei bíróság az államhatalom megsértése címén 15 ezer rubelre büntette meg Georgij Minyajev helyi lakost, amiért az a közösségi médiában bírálta, hogy Putyin a biztonsági öv becsatolása nélkül hajtott át a Kercsi-szoroson keresztül megépített hídon az átadás napján. Minyajev, aki az elnökkel kapcsolatban saját bevallása szerint a “debiloid” jelzőt használta, úgy vélekedett, azért bírságolták meg, mert részt vett egy, a régióban létrehozandó szeméttelep elleni tüntetésen.

Az elnöki biztonságáért felelős Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) egyébként azt állította, hogy a Krími hídon az elnök áthajtásakor még nem voltak érvényesek a közlekedési szabályok.

A bejegyzés szerint a négy embernél AK-47-es gépkarabélyok, vállról indítható rakéták és kézigránátok is voltak. A katonák azután nyitottak tüzet, hogy egyikük átmászott a határkerítésen, és lőni kezdett rájuk, illetve egy kézigránátot is feléjük hajított. A Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet egyelőre reagált az izraeli bejelentésre.

A héten halálra késelték egy izraeli vallásos katonai iskola 19 éves diákját Ciszjordániában. A The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság azt közölte, hogy a gyilkossággal kapcsolatban eddig már négy embert őrizetbe vettek.

A Gázai övezetet Izraeltől elválasztó határkerítésnél gyakoriak az erőszakos incidensek. A határ menti erőszakos tömegtüntetések 2018 márciusában kezdődtek el tiltakozásul Izraelnek és Egyiptomnak a Gázai övezet elleni gazdasági blokádjára. Az Európai Unió, Izrael és az Egyesült Államok terrorista szervezetnek nyilvánította a Hamászt, amely 2007-ben erőszakkal vette át az uralmat a Gázai övezet felett.

Alekszej Lihacsov szerint a szakértők mindvégig hűen teljesítették kötelességüket, és “igazi hősökként távoztak”. “A legjobb megemlékezés róluk azt lesz, ha folytatjuk a munkát az új fegyvertípusokon, amit mindenképp végig kell vinni” – hangoztatta a Roszatom vezetője a vállalat által kibocsátott közlemény szerint. A szakemberek az augusztus 8-ai tragédia idején egy “új, különleges találmányon dolgoztak” – mondta Lihacsov, de nem pontosította, hogy mi volt az.

A Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet (RFJaC-VNIIEF) vezetőinek nyilatkozataiből az derült ki, hogy az öt tudós egy “kisméretű, radioaktív hasadóanyagokat használó energiaforrás” tesztelésekor halt meg. A szerencsétlenül járt szakértők ennek a központnak az állományában dolgoztak.

Valentyin Kosztyikov, a RFJaC-VNIIEF igazgatója azt mondta, hogy az incidens egy új fegyver tesztelésekor történt. A baleset “tragikus események láncolatának eredményeként”, és “előre nem látható forgatókönyv” szerint következett be – tette hozzá. Mint mondta, a szakemberek a történtek előzetes elemzése szerint “azért küzdöttek, hogy irányítsák az eseményeket, de ez sajnos nem sikerült nekik”. Közölte, hogy Arhangelszk megyében állami bizottság vizsgálja a katasztrófa körülményeit.

Vjacseszlav Szolovjov, a központ tudományos vezetője kijelentette, hogy a szarovi nukleáris központ tudományos programja keretében végzi a fejlesztéseket a védelmi tárca számára. “Az egyik irány a kisméterű energiaforrások kifejlesztése radioaktív hasadóanyagok felhasználásával” – mondta Szolovjov. Hozzáfűzte, hogy ilyen kutatások nemcsak Oroszországban folynak, és amerikai tudósok tavaly kipróbáltak “egy néhány kilowattos, kisméretű nukleáris reaktort”.

A Fontanka szentpétervári hírportált a Roszatom később arról tájékoztatta, hogy a Fehér-tengeren egy “nukleáris elemmel”, nem pedig egy “reaktorral” folyt kísérlet.

Az orosz sajtóban megjelent értesülések szerint a baleset helyszínének körzetében, a Fehér-tengeren nukleáris tengeralattjárók szoktak rakétát tesztelni. A katonai tárca nem közölte, hogy pontosan mi történt, a The New York Times az amerikai hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy a robbanás a Burevesztnyik (Viharmadár) nukleáris hajtóművel felszerelt manőverező robotrepülőgép tesztelésekor történhetett. Ez egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly március 1-jén tett bejelentést.

A Kommerszant című napilap tavaly júliusban azt írta, hogy a szarovi nukleáris központ, a jekatyerinburgi Novator fejlesztőiroda korlátlan hatótávolságú interkontinentális rakéta fejlesztésén dolgozik. Az orosz védelmi tárca ugyanekkor közölte, hogy “tökéletesített konstrukciójú szárnyas rakéták kísérleti példányainak repülési tesztjére készül”.

A Roszatom közleménye szerint egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben történt a robbanás Arhangelszk megyében, Szeverodviszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. A Roszatom emellett további három, a katonai tárca pedig további hat ember sérüléséről adott tájékoztatást. Sajtóforrások szerint a kórházba szállított emberek száma elérhette a 12-t.

A Roszatom vasárnap kiadott tájékoztatása szerint az elhalálozott szakemberek a “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.

Az orosz védelmi minisztérium a csütörtöki incidenst követően azt közölte, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás normális. A baleset helyszínétől harminc kilométerre található, 185 ezres Szeverodvinszk polgármesteri hivatal arról adott ki tájékoztatást, hogy a településen a háttérsugárzás szintjének rövid idejű növekedését észlelték, de az később visszaállt a normális szintre.

Kosztyikov szerint Szeverodviszkben egy óra hosszára duplájára nőtt a háttérsugárzás, de maradandó nukleáris szennyeződésnek nem találták nyomát a szakemberek. A baleset körzetét a Fehér-tengeren szeptember 10-éig lezárták hajózás elől.

A szerencsétlenül járt nukleáris szakemberek hétfői temetésén több ezren vettek részt Szarovban, a Moszkvától mintegy 400 kilométerre keletre fekvő zárt városban, ahol Oroszország legfontosabb katonai célú nukleáris kutatásait végzik. A Kreml közlése szerint a tudósok posztumusz állami kitüntetésben részesülnek.

A vezetői engedéllyel nem rendelkező férfi januárban vitte el a lezáratlanul hagyott autót, amelyben benne volt az indítókulcs. A járműre egy másik autóról leszakított rendszámot tett, majd egy benzinkúthoz hajtott, 14 ezer forint értékben gázolajat tankolt, és fizetés nélkül távozott. A töltőpisztolyt azonban nem akasztotta vissza a helyére, így amikor nagy sebességgel elindult, tömlőstül kitépte a helyéről, emiatt a kútoszlop kimozdult és a burkolólemeze is megsérült.

A designerdrogot fogyasztó vádlott később Kiskunhalas külterületén lehajtott az útról, oszlopnak ütközött, nem tudott tovább menni, és a rendőrök elfogták. A drogfogyasztás miatt külön szabálysértési eljárás indult ellene – írták. Az autóban és a benzinkútban a férfi mintegy négymillió forint kárt okozott.

A korábban letartóztatásban lévő, most szabadlábon védekező férfit a Kiskunhalasi Járási Ügyészség jármű önkényes elvételével, egyedi azonosító jellel visszaéléssel és rongálással vádolja.

A közlekedési törvényt módosító, két hónap múlva életbe lépő kormányrendelet értelmében 870-1160 lej (60-80 ezer forint) közötti pénzbírságra és négy büntetőpontra számíthat az a járművezető, aki kezét kép, hang, vagy írott szöveg rögzítésére, illetve visszaadására alkalmas készülékre teszi, miközben járműve mozgásban van.

Romániában eddig csak a kezet szabaddá tevő kihangosító vagy fülhallgató nélküli mobiltelefon-használatot büntették, fele ekkora bírsággal. A tilalmat és bírságot most azokra a járművezetőkre is kiterjesztik – például kerékpárosokra és rollerezőkre -, akik jogosítvány nélkül közlekedhetnek az utakon. Amennyiben az okostelefon vagy más hasonló készülék használata más kihágással társul, az elkövetőnek harminc napra felfüggesztik a jogosítványát.

A román belügyminisztérium azt követően indított országos kampányt az okostelefonok vezetés közbeni használata ellen, hogy tavaly májusban kilenc halálos áldozatot követelő balesetet okozott Magyarországon egy külföldről hazatérő romániai idénymunkásokat szállító, Facebook-közvetítéssel elfoglalt figyelmetlen gépkocsivezető.

A belügyi tárca közösségi oldalán arra kérték a tömegközlekedési eszközökön utazókat, hogy szóljanak rá az autóbuszok, trolibuszok, villamosok vagy taxik vezetőire, ha azt látják, vezetés közben használják a telefonjukat.

A román rendőrség közösségi oldalán a Lájkold az életet! című felhívásában arra figyelmeztette a járművezetőket, hogy a facebookos élő közvetítés elvonja a járművezető figyelmét a forgalomról, és nagy mértékben növeli a balesetek valószínűségét. Romániában naponta átlagosan öten halnak meg autóbalesetekben.

Vasárnap szintén egy Facebook-közvetítés kedvéért száguldozó sofőr okozott három halálos áldozatot követelő balesetet Tulcea megyében.

A szakember egyetértett azzal, hogy aki fészbukozik, csetel, az mintha bekötött szemmel vezetne. Egy jó vezető reakcióideje 0,7 másodperc, ez nő meg jelentősen, ha vezetés közben másra figyelünk – mondta. Ráadásul adódhatnak olyan forgalmi helyzetek, amelyekben mindkét kezére szüksége van a sofőrnek, például egy durrdefekt vagy egy járdáról váratlanul lelépő gyalogos esetén. A tragikus következményeket pedig utólag már nem lehet meg nem történtté tenni – fűzte hozzá.

A közlekedésben a legrosszabbak a váratlan helyzetek, készen kell állni a másik hibájának kivédésére is – jegyezte meg a szakember.

Romániában hétfőn döntött a kormány arról, hogy október közepétől szigorúbban büntetik az okostelefonok és hasonló készülékek használatát autóvezetés közben. Azután indult kampány az okostelefonok vezetés közbeni használata ellen, hogy tavaly májusban kilenc halálos áldozatot követelő balesetet okozott Magyarországon egy romániai idénymunkásokat szállító, Facebook-közvetítéssel elfoglalt vezető. Vasárnap szintén egy Facebook-közvetítés kedvéért száguldozó sofőr okozott három halálos áldozatot követelő balesetet Romániában, ahol naponta átlagosan öten halnak meg autóbalesetben.

Nyitrai hangsúlyozta: az a modell, amelyet az OPSZ megvalósít – hogy a polgárőrök önkéntesen, szabadidejük terhére teljesítenek szolgálatot, őrzik az emberek biztonságát – nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kiemelte: a kormányzat számára mindig kiemelt fontosságú volt a közbiztonság, a regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt hét-nyolc évben a felére esett vissza, minden bűncselekménytípusnál javult a rendőrség felderítő munkája és a bűnmegelőzés is sikeres. Ehhez a polgárőrök is jelentősen hozzájárultak, a kormány pedig továbbra is stratégiai partnerként tekint rájuk. A kormány évente egymilliárd forinttal támogatja a polgárőrséget, emellett több mint ezer járművet is adtak az OPSZ-nek – ismertette. A polgárőrség 2035 településen van jelen, az önkormányzatok is támogatják az egyesületeket – tette hozzá.

A 300×100 elnevezésű bűnügyi programnak köszönhetően – amelynek keretében a leggyengébb közbiztonságú háromszáz településen végeztek megerősített járőrszolgálatot a polgárőrök – 47 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma – mondta. Szólt arról is, hogy 2018-ban sok fiatal csatlakozott a polgárőrséghez, ami azért fontos, mert a fiatalok – miközben tesznek a közbiztonságért – olyan közösségben szocializálódnak, amelyben pozitív mintákat, élettapasztalatokat szerezhetnek.

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke arról beszélt, hogy az OPSZ 63 ezer tagja évi kilencmillió szolgálati órát teljesít. Az emberek 83 százaléka bízik bennük, mert a polgárőrök helybéliek, el lehet őket érni, napi kapcsolatban vannak az emberekkel – jegyezte meg. Jelezte: a szervezet 2019-ben két új programot indít, az egyik a külterületek, a másik a közterületek biztonságával kapcsolatos. A 3025 polgárőr-egyesület tagjai évente átlagosan 150 szolgálati órát teljesítenek, és most azt szeretnék elérni, hogy 2019-től 170 órát legyenek közterületen.

A külterületek biztonságának programját – amelyet az Agrárminisztériummal közösen alakítottak ki – az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai támogatásával szeptemberben indítják el. A cél, hogy megelőzzék a külterületi jogsértéseket, a mezei, szántóföldi lopásokat, növeljék a tanyákon élők biztonságét. A program az alföldi és az észak-keleti megyék legalább háromszáz nagy külterületű települését érinti. Ebben a programban körülbelül hatezer polgárőr vesz részt – köztük 850 lóval és 1100 lovassal a lovas tagozat – a természetvédelmi őrökkel, az önkormányzati rendészet tagjaival, a hal- és vadőrökkel együtt. Az OPSZ célja, hogy a polgárőrök szolgálatuk 25 százalékát a külterületekre szervezzék.

A külterületi programba bekapcsolódnak a légi polgárőrök is, akik Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében dolgoznak, mintegy két tucat légi járművel, például sárkányrepülőkkel, drónokkal. Az Agrárminisztérium negyvenmillió forinttal támogatja a programot.

Túrós kijelentette: a polgárőrség határvédelmi tagozata továbbra is szakszerűen végzi munkáját, ebben 86 polgárőr-egyesület 1700 polgárőre vesz részt, és kiemelkedő az eredményességük, a hatékonyságuk.

A Roszgidromet szerint a sugárzási helyzetet ellenőrző arhangelszki automatizált rendszer (ASZKRO) nyolc ellenőrző pontjából hat csütörtökön Szeverodvinszknél azt rögzítette, hogy a gammasugárzás ereje elérte az arra a területre jellemező környezeti dózisnak megfelelő ráta (ADER) 4-16 szorosát. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás mellett. A háttérsugárzás a városban két óra alatt tért vissza a normához.

Az incidens napján Valentyin Magomedov, a szeverodvinszki önkormányzat polgári védelmének vezetője kijelentette, hogy a városban a háttérsugárzás szintje fél órán át a megengedett háromszorosa volt, és elérte az óránkénti 2 mikrosievertet. A maximálisan megengedett szint az óránkénti 0,6 mikrosievert. Az orosz fogyasztóvédelmi hatóság, a Roszpotrebnadzor szerint a belső szervek röntgenvizsgálatánál a páciens az eljárás alatt 3,3 millisievertig terjedő sugárdózist kap.

Tavaly, március elején Vlagyimir Putyin egyebek között egy nukleáris meghajtású, korlátlan hatótávolságú manőverező repülőgép, egy nagysebességű, nukleáris robbanótöltet hordozására alkalmas víz alatti drón, egy Kinzsal (Tőr) névre elkeresztelt, légi indítású, több mint kétezer kilométeres hatótávolságú hiperszonikus (10+ Mach sebességgel haladó) rakéta és a Szarmat típusú új, több robbanótöltet szállítására alkalmas interkontinentális ballisztikus nehézrakéta kifejlesztéséről tett bejelentést. Elemzők szerint a nukleáris meghajtású manőverező repülőgép hajtóműve robbanhatott fel Szarovban.

Leonyid Bolsov akadémikus, az atomenergia biztonságos fejlesztésével foglalkozó intézet vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Arhangelszk megye lakosságának egészségét semmi sem fenyegeti a katonai kísérleti terepen bekövetkezett baleset után. Az esetet vizsgáló rendkívüli bizottság megállapította, hogy nem történt a közegészség szempontjából jelentős esemény, és hogy a háttérsugárzás másfél órán belül visszatért a normához.

Az orosz védelmi minisztérium a csütörtöki incidenst követően azt közölte, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás normális. A katonai tárca akkor arról adott ki tájékoztatást, hogy két ember életét vesztette, amikor baleset történt egy folyékony üzemanyagú hajtóműszerkezet tesztelésekor. A Roszatom vasárnapra virradóra azt közölte, hogy egy tengeri platformon végzett rakétakísérlet során öt munkatársa meghalt, három pedig megsérült.

A Roszatom vasárnap kiadott tájékoztatása szerint az elhalálozott szakemberek a “rakéta részét képező radioizotópos energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotópos energiaforrásokat ellenőrizték.

Alekszej Lihacsov a Roszatom vezérigazgatója hétfőn, azt mondta, hogy a nukleáris szakemberek egy “új, különleges készítményen dolgoztak”, de nem pontosította, hogy mi volt az. A Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet (RFJaC-VNIIEF) vezetőinek nyilatkozataiból az derült ki, hogy az öt tudós egy “kisméretű, radioaktív hasadóanyagokat használó energiaforrás” tesztelésekor halt meg.

Szarov (Саров)
Tárt város Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területén. 1946–1991 között az Arzamasz–16, rövid ideig, 1991-től 1995-ig a Kremljov nevet viselte. Atomfizikai kutatóintézetével a szovjet, majd az orosz atomfegyvergyártás egyik fő központja. A központ létezése és holléte önmagában is államtitok volt, egészen az első kémműholdak felbocsátásáig. Mára a titkosítás csak az új generációs fegyverek kidolgozásával összefüggő munkákra vonatkozik. Az egyik legféltettebb objektum a Nyizsnyij Novgorod közelében lévő Szarovban az a raktármúzeum, amelyben megtalálható az 1949 óta megépített minden orosz nukleáris fegyver egy-egy példánya. A múzeumnak persze nem lehetnek látogatói, mivel a fegyvertár titkai hatalmas védelmi jelentőséggel bírnak. A tilalom alól mindössze egyszer tettek kivételt, amikor a kettős védelmi rendszerrel ellátott raktárt 1992-ben Borisz Jelcin látogatta meg.

A pénteken kezdődött újabb robbanássorozat sérültjei közül hatot kórházban ápolnak. A raktár először hétfőn gyulladt ki, akkor egy ember meghalt, 14 pedig megsérült. A baleset helyszíne körüli húsz kilométeres körzetből több mint 16 ezer embert evakuáltak. A védelmi tárca kedden számolt be a valószínűleg emberi mulasztás miatt keletkezett tűz elfojtásáról.

Az újabb detonációk péntek este kezdődtek el. Ezeket a védelmi tárca szerint egy villám okozta, amely éppen a környéken szétszóródott lőszerek tűzszerészi ártalmatlanítása közben csapott le.