Biztonságpiac

Az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint Trump és Erdogan beszélgetése a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatoktól kezdve a szíriai Idlíbben tapasztalható humanitárius helyzetig egy sor témakört felölelt. A Fehér Ház részleteket nem közölt.

Elemzők emlékeztettek: az egyeztetésre azt követően került sor, hogy a török államfő Moszkvából visszatérőben kifejtette, hogy nem lehet késlekedés az északkelet-szíriai biztonsági zóna létrehozásában. Washington és Ankara hosszas és nehéznek minősített tárgyalások után augusztus 7-én állapodott meg a török határ és az amerikaiak támogatta kurd milíciák ellenőrzése alatt lévő szíriai területek közötti biztonsági zóna létrehozásáról.

A hadműveleti központ létrehozását is előirányzó övezet célja, hogy megakadályozzon egy esetleges török hadműveletet a kurd milicisták ellen. Ankara a szíriai kurdokat a törökországi szeparatista kurdok és az elszakadást hirdető török Kurd Munkáspárt (PKK) szövetségesének tartja. Az Egyesült Államok ugyanakkor szorosan együttműködik a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milicista csoporttal a dzsihadisták elleni harcban, és katonai elemzők szerint a kurd harcosoknak döntő szerepük volt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzésében.

Erdogan szerdai interjúja szerint a biztonsági zóna létrehozásáról született amerikai-török megegyezés lehetővé teszi “az Eufrátesztől keletre eső vidékek megtisztítását a YPG-től”. A biztonsági övezetnek egyelőre nincsenek pontos határai. Abban azonban már megállapodtak a felek, hogy amerikaiak és törökök közösen járőröznek majd.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter korábban többször figyelmeztette Washingtont, hogy ne hajtson végre olyan manővereket, amelyekkel késleltetné a biztonsági zóna működésének megkezdését.

Berlin Moabit negyedének egyik parkjában pénteken ölték meg a férfit, akit a Bild című német bulvárlap Zelimhan K-ként nevezett meg. Az ügyben a tetthely közelében őrizetbe vettek egy 48 éves, orosz állampolgárságú férfit, aki csak néhány napra érkezett a német fővárosba.

Az Interfax orosz hírügynökség szerdai jelentése szerint a berlini ügyészség szóvivője nem kívánta kommentálni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint politikai gyilkosság történhetett. Annyit mondott, hogy a hatóság emberölési ügyben folytat vizsgálatot és a gyanúsított előzetes letartóztatásban van.

Családja szerint Zelimhan K,-t többször is megpróbálták meggyilkolni, 2009-ben méreggel, 2015-ben lőfegyverrel támadtak rá. A 2015-ös eset után családjával Németországba menekült. Menedékjog iránti kérelmét 2016-ban nyújtotta be. Két különböző személyazonosságot használt Németországban. A berlini rendőrség egy ideig közveszélyes iszlamistaként tartotta számon.

A Bild úgy értesült, hogy az áldozat az orosz hadsereg ellen harcolt a csecsen háborúban, és Oroszországban terroristaként tartották számon.

A berlini lap szerint biztonsági szervek körében úgy vélik, Németország konfliktusba kerülhet Oroszországgal, ha beigazolódik az a feltételezés, hogy valamely orosz hírszerző szolgálat adott megbízást a támadásra, amelynek áldozata egy georgiai állampolgárságú csecsen férfi. A Der Tagesspiegel kiemelte, hogy a nyomozás ugyan még nem ért véget, de a hatóságok szerint legalábbis “nem valószínűtlen”, hogy a múlt pénteken közterületen, nap közben elkövetett gyilkosság kapcsolatba hozható Moszkvával vagy a Moszkvához hű csecsen vezetéssel.

Az áldozat egy negyvenéves férfi, aki az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben elmenekült Georgiába. Az orosz hatóságok által terroristaként számon tartott és 2002 óta körözés alatt álló férfit 2009-ben méreggel próbálták megölni, 2015-ben pedig Tbilisziben megtámadták. Nyolc lövést adtak le rá, négy eltalálta. Felépülése után családjával elmenekült Georgiából, előbb Törökországon keresztül Ukrajnába, ahol csaknem egy évig bujkáltak, végül Németországba.

Menedékjogi kérelmét elutasították Németországban, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszalmistaként sorolták be, az idén “a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatos” személyek közé sorolták át. A Der Tagesspiegel szerint olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak.

Pénteken is éppen imára ment, amikor Berlin Moabit nevű negyedében egy parkban hátulról, két lövéssel kivégezték.

Feltételezett támadója kerékpárral közelítette meg, Glock 26 típusú, 9 milliméteres fegyvert használt hangtompítóval. A Der Tagelsspiegel szerint ez a fegyver igen elterjedt hírszerzési és biztonsági körökben. A 48 éves, orosz állampolgárságú férfi a nyomozás szerint a merénylet után a Spree folyó partján – a helyszíntől alig száz méterre – átöltözött, fegyverét, kerékpárját és parókáját a folyóba hajította, majd távozott.

A közelben fogták el, elegáns ruhát viselt, és egy elektromos rollerrel akarta elhagyni a környéket. Fiatalok figyeltek fel rá, amint tárgyait a folyóba dobja. A tárgyakat rendőrségi búvárok találták meg.

A feltételezett elkövető július végén kapott a schengeni övezet egészére érvényes vízumot a moszkvai német nagykövetségen. Az orosz fővárosból Párizsba utazott. Az egyelőre nem ismert, hogy pontosan miként utazott tovább Franciaországból Németországba. A merénylet előtt néhány nappal érkezett Berlinbe, és valószínűleg áldozatának megfigyelésével foglalkozott. Nagyobb összegű készpénzt, Moszkvába szóló repülőjegyet és paprikaport találtak nála. Az anyag nyomkövető kutyák félrevezetésére is alkalmas.

A férfit előzetes letartóztatásba helyezték, egyelőre előre kitervelt emberöléssel gyanúsítják. Kihallgatása eddig eredménytelen – írta a Der Tagesspiegel.

A többi között felidézték, hogy súlyos feszültség keletkezett a brit-orosz viszonyban, miután tavaly márciusban az angliai Salisbury városában novicsok típusú idegméreggel merényletet követtek el Szergej Szkripal orosz-brit kettősügynök és lánya ellen. A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint az ukrán határszakaszon szolgáló pénzügyőrök hivatali kötelességüket megszegve, ellenőrzés és vámvizsgálat nélkül rendszeresen engedélyezték a belépést Magyarországra az Ukrajnából jövedéki termékeket csempésző személyeknek. A beregsurányi és a barabási határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök 2015 júliusa és 2016 júliusa között csempészektől rendszeresen pénzt kaptak azért, hogy ne intézkedjenek a behozatalnál megengedett mennyiségen felül dohányáruk esetében.

A pénzügyőrök szolgálati jogviszonya megszűnt, jelenleg valamennyi vádlott szabadlábon védekezik, az általuk elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – figyelemmel a halmazati büntetés szabályaira is – 12 év szabadságvesztés. Ezen ügy terheltjei hasonló módon folytatták azt a korrupciós tevékenységet, amely miatt a záhonyi határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő 27 volt pénzügyőrrel és 23 civillel szemben emeltek vádat 2017 októberében – vont párhuzamot a kommüniké.

Mint beszámoltak róla, a hasonló cselekmények “elszaporodottságát” jól mutatja, hogy a február 26-án a beregsurányi határátkelőhelyen az ügyészség újabb összehangolt akciót tartott és 16 pénzügyőr hallgattak ki gyanúsítottként korrupciós bűncselekmény elkövetése miatt.

A közlemény szerint az ügyészség a szabadlábon védekező, büntetlen előéletű férfit korlátozott terjesztésű minősített adattal visszaélés vétségével vádolja; a bűncselekményt a törvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

A vádlott abban a lajosmizsei nyomdában dolgozott, ahol a 2019-es középszintű írásbeli érettségi vizsga feladatsorait nyomtatták ki. A feladatlapok a vizsgák megkezdéséig “korlátozott terjesztésűnek” minősülnek, vagyis a feladatokat az érettségi vizsgák előtt tilos nyilvánosságra hozni, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tenni.

A magyar érettségi feladatlapjait április 25-én, a matematikafeladatokat a következő napon, míg a történelem-feladatlapokat május 2-án nyomtatták ki a nyomdában, amiben a férfi is részt vett. A nyomtatás után a vádlott a magyar, valamint a matematika érettségi feladatsorok egy-egy részét, továbbá a teljes történelem-feladatsor egy példányát a ruhájába rejtve “kicsempészte” a nyomda területéről.

A vádlott célja az volt, hogy a feladatokat még a vizsgák megkezdése előtt érettségiző ismerősei részére eljuttassa, hogy így “segítse” az eredményes érettségit. A jogtalanul megszerzett feladatsorokat apja élettársának adta át, hogy azokat továbbítsa a rokonságba tartozó, érettségiző fiataloknak.

Az ügyész felfüggesztett fogház kiszabását indítványozta a vádlottal szemben azzal, hogy a nyomdai gépmesteri foglalkozástól is tiltsák el határozott időre. A vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni – áll a közleményben.

Tavaly 123 esetben, idén pedig augusztus végéig 48 esetben ért jegyvizsgálókat inzultus, amelyekből 32 tettlegességig (ütés, lökés, karmolás, rúgás) fajult, egy pedig nyolc napon túli sérüléssel járt.

Kerékgyártó József, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a társaság prioritásnak tekinti az utasok és a dolgozók biztonságát. A vasúttársaság intézkedési tervet dolgozott ki, ennek egyik eleme a kamerás rendszer bevezetése. A testkamerák mellett figyelemfelhívó kampánnyal, illetve a készenléti rendőrség és a biztonsági személyzet segítségét is igénybe véve lépnek fel a jegyvizsgálókkal szembeni támadások ellen. Az intézkedések nyomán 2018 decemberétől csökkentek a bántalmazásos esetek.

A beszerzési eljárásban öt pályázó termékei közül esett a választás a DAHUA MPT210-4X típusú eszközre. A most érkezőkkel azonos márkájú, de korábbi típusú testkamerákat a jegyvizsgálók a Mátészalkát érintő vasútvonalakon március vége óta jó tapasztalatokkal használják.

A MÁV-Start igényeihez igazított eszköz a bűnüldözésben is használatos, a fokozott igénybevételt is jól tűrő testkamera. Akár 8 óra üzemre is képes, ezalatt folyamatos felvételt tud készíteni, akár éjszakai körülmények között is, amiből legalább 13 órányit képes tárolni. A full HD minőségű felvétel a készülék egyetlen gombjának megnyomásával indítható, ekkortól a gombnyomást megelőző húsz másodperc videóanyagát is rögzíti, de ötmegapixeles fotó készítésére is alkalmas. A testkamera viselése nem kötelező a jegyvizsgálóknak.

A mobil kamera az adatokat kódolt formában, jelszóval védetten tárolja, nem lehet visszanézni az eszközön. A vasúttársaság minden területi igazgatóságán telepítenek legalább egy gyűjtőállomást, amelyek a munkavállaló azonosítására, a rögzített adatok letöltésére, a kamerák ellenőrzésére és az akkumulátorok feltöltésére szolgálnak. A készülékből automatikusan menti át az adatokat a dokkolókra történő csatlakoztatás után, majd azt követően törli azokat. A dokkolón tárolt adatok a 16. napon automatikusan törlődnek. A hangfelvétel jelenleg a törvényi előírások miatt nem engedélyezett, ezért a készüléken le van tiltva. A társaság ez ügyben Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordult.

A teljes rendszer a háttérinformatikával (12 telephely, 12 dokkoló) 49 millió forintba került.

A sajtótájékoztatón részt vett két jegyvizsgáló is, akik beszámoltak tapasztalataikról. Móré Anikó jegyvizsgálót két éve munkavégzés közben először szóban, majd tettleg is bántották a monori vasútvonalon, a támadás közben agyrázkódást szenvedett. Elmondása szerint örül a testkamerák bevezetésének, jelentős visszatartó erőnek érzi. Czine László jegyvizsgáló elmondta, hogy tavasz óta rendszeresen használ testkamerát, tapasztalatai szerint az érintett mátészalkai vonalszakaszokon utazók lényegesen együttműködőbbé váltak.

Flynn Jiang, a Dahua Technology magyar régiós vezetője elmondta, a termék a vasúttársaság igényeinek megfelelő fejlesztése az átadásáig fél évet vett igénybe. Az eszközök az adatvédelmi előírásoknak maximálisan megfelelnek. A Dahua világszerte több mint 16 ezer munkavállalója van, intelligens technológiák gyártásával foglalkozik. 2016-ban Budapesten képviseletet nyitott, 2018-ban pedig Magyarországon nyitotta meg közép-kelet-európai értékesítési központját.

Tájékoztatásuk szerint a leginkább érintett út az M5-ös, az M6-os és az M43-as autópálya, valamint az 55-ös főút. A Magyar Honvédség kéri az autósokat, hogy az említett útvonalakon a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a menetoszlopokat, ezzel is segítve azok biztonságos és folyamatos haladását.

“A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát” – olvasható a HM közleményében.

A közlemény szerint az adóellenőr és társai abban állapodtak meg, hogy adóhatósági vizsgálat alá eső gazdasági társaságok vezetőitől pénzt kérnek adóigazgatási eljárások jogellenes befolyásolásáért. Annak érdekében, hogy a cégvezetőket ne marasztalják el, a megállapított adóhiány, illetve a várhatóan ugyanakkora összegű – legtöbbször milliós nagyságrendű – bírság felét kérték el a vállalkozóktól.

A Központi Nyomozó Főügyészség az együttműködő szervekkel ezen a héten tizenkét helyszínen tartott kutatást, gyanúsítottként tizenegy embert hallgatott ki, akik közül hárman tettek beismerő vallomást.

Az adóellenőr, valamint egy társa letartóztatását elrendelték, az egyik gyanúsított tudomásul vette a döntést, míg a másik megfellebbezte azt, és az ügyész is fellebbezést jelentett be annak megállapítása érdekében, hogy a bűnismétlés lehetősége is fennáll a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye mellett.

Az ünnepségen – amelyen részt vett Mike Pence alelnök és Mark Esper védelmi miniszter is – miután kibontották az Egyesült Államok új haderőnemének zászlaját, az elnök rövid beszédében méltatta az űrparancsnokság jelentőségét. Mint mondta: “történelmi nap” ez az amerikai haderő számára, mert ezzel “elismerjük a világűr elsődleges fontosságát az amerikai nemzetbiztonságban és nemzetvédelemben”.

Az elnök bejelentette, hogy az űrparancsnokságot a légierő egyik négycsillagos tábornoka, John Raymond vezeti majd, akinek kinevezését a szenátus júniusban már jóváhagyta. Elsődleges feladata – Trump szavai szerint – annak biztosítása lesz, hogy “senki ne kérdőjelezze meg és ne fenyegesse Amerika fölényét a világűrben’.

Trump kifejtette, hogy a parancsnokság az Egyesült Államok által létfontosságúnak nevezett érdekeit védelmezi majd a világűrben, amelyet a következő háborúk színhelyének nevezett. “Azt hiszem, ez mindenki számára nyilvánvaló” – fűzte hozzá.

A védelmi minisztériumban valójában még tart az űrparancsnokság szervezése, bár már 287 munkatársa van. A Fehér Háznak még meg kell győznie a kongresszust az űrparancsnokság haderejének költségvetéséről. Amerikai sajtóértesülések szerint egyes részletkérdésekben egyelőre eltér a kormányzat és a törvényhozók álláspontja.

Űrparancsnokság már korábban is létezett, 1985-ben hozta létre Ronald Reagan akkori amerikai elnök, de a parancsnokságot 2002-ben megszüntették, miután a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után átszervezték a Pentagont. Trump 2018 márciusában vetette fel az újbóli létrehozását, kifejtve, hogy a légierő nem képes maradéktalanul ellátni az űrbiztonsági feladatokat, az amerikai űrdominancia biztosítását. Az elnök Oroszország és Kína térnyerését említette az űrfegyverzetek kiépítésében.

Az űrparancsnokság az amerikai haderő tizenegyedik harci parancsnoksága lesz. A többi parancsnokságot az általuk felügyelt térségekről nevezték el. Az új szervezetnek nem lesz feladata a Földön kívüli élet kutatása.

Azt írták: az ütközés súlyos sérültjének állapota stabil, őt jelenleg folyamatos megfigyelés mellett a budapesti Honvédkórházban ápolják. A könnyű sérülést szenvedett katonák még hétfőn, az ellátásukat követően elhagyhatták a székesfehérvári kórházat.

A Magyar Honvédség egyik katonai menetoszlopa szenvedett közúti baleset az M7-esen Székesfehérvárnál hétfőn. A balesetben hatan sérültek meg, egyikük hétfőn belehalt sérüléseibe.

A tehergépjárművekből álló konvoj a Bátor Harcos 2019 gyakorlatra ment Hódmezővásárhelyről a Magyar Honvédség Központi Gyakorló- és Lőterére, Veszprém-Újmajorba.

A politikus úgy vélekedik: az amerikaiak ma már nem egységesek, és Washington nem játszik vezető szerepet szövetségesei körében.

“Engem katonaemberként nem is külső ellenfeleink aggasztanak, hanem belső megosztottságunk” – fogalmaz a volt miniszter.

Később kifejti, hogy az amerikai belpolitikát egymás iránt ellenségesen viselkedő törzsek küzdelmei jellemzik, az érzelmi politizálás és egymás kölcsönös megvetése lett uralkodó.

“Minden amerikainak fel kell ismernie, hogy demokráciánk kísérlet, amely visszafordítható. Valamennyien tudjuk, hogy jobbak vagyunk, mint a jelenlegi politikánk. Nem szabad megengednünk, hogy a törzsi küzdelmek tönkretegyék e kísérletünket” – hangsúlyozza Mattis.

A haditengerészet tábornokaként szerzett tapasztalatairól írva leszögezi: “Egy bölcs vezetőnek a valósággal kell foglalkoznia, és meg kell bíznia abban, hogy beosztottjai tudják, hogyan kell a célokat valóra váltani. “A bölcs vezetés együttműködést kíván meg, másként kudarcra ítéltetik”.

Szerinte Amerika egyedül nem tudja megvédeni népét és gazdaságát, a túléléshez szüksége van külső szövetségesekre.

“A nemzetek szövetségeseikkel együtt virulnak, de nélkülük elsorvadnak” – írja. Meggyőződése szerint az állandó vitázás nem elégséges, ha valaki vezető. Egy vezetőnek stratégiai éleslátásra van szüksége, amellyel kivívja a korábbi zavaros időkben az Egyesült Államok mellett álló nemzetek tiszteletét. A volt védelmi miniszter leszögezi: “Ennek hiányában egyre magányosabbak leszünk, és ez nagyobb kockázatot jelent a világ számára is.”

Mattis 2018 decemberében nyújtotta be lemondását, mert nem értett egyet Donald Trumppal a szíriai helyzet megítélésében és a tervezett afganisztáni kivonulás részleteiben.

A NAV pénzügyőrei egy pótkocsis teherautót ellenőriztek Somogy megyében, és a sofőr gyanús viselkedése miatt alaposan utánanéztek a járműnek. Az informatikai adatbázisokból feltérképezték a jármű útvonalait és az ekáer-rendszerben regisztrált szállítmányait.

Kiderült, hogy a teherautó nem volt felszerelve az elektronikus nyomonkövetésre és útdíjfizetésre alkalmas OBU fedélzeti egységgel. Ezt kihasználva a vállalkozó az útdíjat csak akkor fizette meg, amikor egy bizonyos címzett tette meg az ekáer-bejelentést, a többi fuvarnál nem, vagy csak részben fizette az útdíjat.

Fény derült arra is, hogy a sofőr a hűtőrács kilencven fokos elforgatásával eltakarta a rendszámát, amikor nem fizette meg az útdíjat. A rendszer kijátszása érdekében a vállalkozó a pótkocsi rendszámát is megváltoztatta.

A pénzügyőrök kiszámolták, hogy a teherautó sofőrje több mint 2,2 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek a rendszámos “trükkökkel”.

A pénzügyőrök költségvetési csalás és egyedi azonosító jellel való visszaélés miatt feljelentést tettek a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán és az illetékes Rendőrkapitányságon is – írta közleményében a NAV.

A közlemény szerint a hivatásos őrmester, tiszthelyettes tavaly decemberben és idén januárban több Komárom-Esztergom megyei településen követett el szeméremsértést, úgy, hogy autójából útbaigazítást kért a sértettektől, miközben a nemi szervét mutatva önkielégítő mozdulatokat végzett.

A katona a mintegy két hónap alatt két fiatalkorú és négy felnőtt korú – köztük egy várandós – nő előtt mutogatta magát szeméremsértő módon. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a katonát, aki beismerte tettét.

Az ügyészség a vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottra tárgyalás mellőzésével felfüggesztett szabadságvesztést és – mivel méltatlanná vált rendfokozat viselésére – katonai büntetésként lefokozást szabjon ki.

Hozzátette: a japán politika változóban van, ezt jól mutatják a kormány hivatalos álláspontját tartalmazó fehér könyvek is. A szakértő szerint a rakétakísérletek közelsége miatt Japán másképpen ítéli meg a teszteket, mint az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok szerint – fűzte hozzá – Észak-Korea magatartása nem jogsértő, míg Japán úgy ítéli meg, hogy a rakétatesztek ellenkeznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival.

Hangsúlyozta: Donald Trumpnak nagyon fontos, hogy megállapodást kössön az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint az osztrák hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki egy 41 éves magyar állampolgár ellen, aki a megalapozott gyanú szerint 2019 májusában Bécsben megölt egy embert.

Az osztrák társszerv augusztus 22-én a célkörözési egységek európai hálózatán (ENFAST) keresztül értesítette a magyar rendőröket, hogy a körözött férfi feltehetően Budapesten bujkál.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nyomozói megállapították, hogy a keresett férfi a főváros XIX. kerületében rejtőzködik. A budapesti férfit szombat éjjel fogták el, majd előállítottak és őrizetbe vették.

A férfi kiadásáról Ausztriának később dönt a bíróság – írta az ORFK.

Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a szíriai rendezéssel kapcsolatban a helyzet “terepen” történő stabilizálását tartja a legfontosabbnak. Kijelentette, hogy a szíriai alkotmányozó bizottság a közeljövőben megkezdi munkáját. Megerősítette, hogy szeptember közepén részt vesz a szíriai rendezésről Ankarában tartandó orosz-török-iráni csúcstalálkozón.

Erdogan hangsúlyozta: a szíriai kormányerők offenzívája Észak-Szíriában arra készteti Törökországot, hogy éljen az önvédelem jogával, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyen. Mint mondta, az Idlíb tartományban zajló offenzíva – amelyet elfogadhatatlannak nevezett – felborította a Törökország és Oroszország által megteremtett nyugalmat.

A török elnök azt mondta, elvárja az Egyesült Államoktól, hogy tartsa magát a Szíria északi részén létrehozandó biztonsági zónával kapcsolatos kötelezettségvállalásához. Putyin úgy vélekedett, hogy Ankara által szorgalmazott, a török-szíriai határ mentén létrehozandó biztonsági zóna hozzájárul majd Szíria területi épségének megőrzéséhez.

Az orosz elnök arról is beszámolt, hogy Erdogannal orosz harci repülőgépek – a Szu-35-ös és a Szu-57-es – közös gyártásának lehetőségéről tárgyalt. A kooperáció potenciális területeként nevezte meg új fegyverek és a rádiólokációs harc eszközeinek előállítását is.

Erdogan bejelentette, hogy Törökország folytatni kívánja Oroszországgal a hadiipari együttműködést, egyebek között a harci repülőgépek gyártásában. Putyin közlése szerint a török vendégek figyelmét a Zsukovszkijban kedden megnyílt MAKSz-2019 kiállításon felkeltette az MSz-21-es utasszállító repülőgép, valamint több helikopter is, beleértve a Mi-38-ast és a légi mentésre használt könnyű gépeket.

Az orosz elnök arról is szólt, hogy a nap folyamán megérkeztek Ankarába az orosz Sz-400 rakétavédelmi rendszer újabb ütegének elemei. Mint mondta, az év végig megkezdődik a gáz szállítása a Török Áramlat vezetéken. Emlékeztetett, hogy ennek második szála Európába fog vezetni. Putyin meghívta Erdogant, hogy vegyen részt az október 2. és 5. között megrendezendő moszkvai energetikai héten.

Putyin közölte, hogy Moszkva és Ankara megállapodást készít elő a nemzeti devizában történő kétoldalú elszámolás bevezetéséről.

A törvényszék egyhangúlag kimondta, hogy az orosz hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményének több pontját is megsértették, köztük az élethez, a szabadsághoz és biztonsághoz, illetve a tisztességes eljáráshoz és az ártatlanság vélelméhez való jogról, valamint az embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkelyeket.

A strasbourgi bírák 34 ezer euró (mintegy 11 millió forint) kártérítést ítéltek meg a két panaszosnak, a férfi feleségének és anyjának.

Magnyitszkij orosz belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére ellene indult eljárás adócsalás miatt, és előzetes letartóztatásba került, ahol 2009-ben tisztázatlan körülmények között életét vesztette.

Kiemelték, az iskolaszerekben esetleg előforduló, szemmel nem látható veszélyes nehézfémek vizsgálata a gyermekek egészségének védelme, az egészségkárosodás elkerülése miatt szükséges. A közlemény idézte Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki kifejtette: az évről évre rendszeresen elvégzett laboratóriumi ellenőrzés eredménye, hogy minden vizsgált iskolaszer biztonságosnak minősült, így nem volt szükség fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindítására.

A minisztérium továbbra is folyamatosan figyeli a tanszerek biztonságosságát az elért magas szint fenntartása, az iskolások védelme érdekében – írták. Az ellenőrzött termékek tételes listája a kormany.hu honlapon belül az ITM oldalán érhető el.

A külgazdasági és külügyminiszter abból az alkalomból tartózkodott a támaszponton, hogy idén májustól augusztus végéig Magyarország látja el a balti légtér védelmét. A küldetésben 92 magyar katona, köztük hét pilóta és négy Jas-39 Gripen gép teljesít szolgálatot. A három balti országnak – Észtországnak, Lettországnak és Litvániának – nincs önálló légiereje, ezért légterületüket rendszeresen a NATO-tagországok légiereje védi.

Szijjártó elmondta: “Akárhol járunk a világban, ahol magyarok vállalnak szerepet nemzetközi missziókban, a helyiek a legnagyobb elismeréssel beszélnek a magyar honvédek teljesítményéről”.

Litvániában Linas Linkevicius külügyminiszter és Vytautas Umbrasas helyettes védelmi miniszter személyesen mondott köszönetet a magyar katonáknak a védelmi misszió teljesítéséért.

Szijjártó szólt arról is, hogy jelenleg mintegy ezer magyar katona teljesít szolgálatot az ország határain túl, különböző nemzetközi missziókban, a NATO, az Európai Unió vagy az ENSZ kötelékében. Ezt a létszámot az elkövetkező hónapokban Koszovóban 130, Afganisztánban hetven fővel növelik meg a NATO-erőkben, emellett az ENSZ libanoni missziójába hatvan magyar katonát küldenek.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország, megbízható szövetségesként, már az idén teljesítette azt a NATO-elvárást, hogy a honvédelmi költségvetés húsz százalékát fejlesztésekre fordítsa, és a 2024-es határidő előtt el fogja érni azt is, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra költse.

Szijjártó beszámolt arról, hogy a litvániai bázison szolgálatot teljesítő 92 katona kiválóan tette dolgát az elmúlt négy hónapban. A hét pilóta összesen 43 éles riasztásban vett részt, mindegyik esetben sikeresen megvédték a balti országok légterét, szuverenitását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a NATO továbbra is a legsikeresebb és a legerősebb szövetség legyen a világban. A magyar pilóták 456 órát töltöttek a levegőben négy hónap alatt.

A miniszter bejelentette: döntés született arról, hogy 2022-ben a magyar katonák és a Gripenek visszatérnek Litvániába, és abban az évben – szeptembertől négy hónapig – újra Magyarország adja a balti légtérvédelmi misszió egyik erejét.

A Fővárosi Főügyészség közleményében azt írta: a Budapesti VI. és VII. kerületi Ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság további három hónappal – november 30-áig – hosszabbítsa meg Jurij C. gyanúsított letartóztatásának határidejét.

Az indítvány szerint az eljárásban a terhelt jelenlétének biztosítása, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében továbbra is indokolt a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartása – tették hozzá.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreait sikerült kimenteni, és azóta huszonhét holttestet találtak meg, egy áldozat azóta sem került elő.

A Viking Sigyn kapitányát június 1-jén már egyszer letartóztatták vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésének gyanúja miatt. Akkor a bíróság lehetővé tette azt is, hogy 15 millió forint óvadék ellenében Budapest területén bűnügyi felügyelet alá kerüljön, nyomkövető eszköz alkalmazásával. Az óvadékról szóló döntés június 12-én lett jogerős, a kapitány másnap – miután letette az óvadékot – bűnügyi felügyelet alá került.

A legfőbb ügyész ezután a Kúriához fordult, amely elvi jellegű határozatában kimondta: törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyeztek a hajóskapitány ügyében, mert nem álltak fenn a feltételei a bűnügyi felügyelet elrendelésének és így az óvadéknak.

Július 31-én – miután segítségnyújtás 35 rendbeli elmulasztásával is meggyanúsították – a bíróság ismét elrendelte az ukrán kapitány letartóztatását.