Biztonságpiac

A 36 éves algériai állampolgár Bari börtönében tölti kétéves szabadságvesztését, amelyet egy másik ügyben szabtak ki rá. Júniusban szabadult volna. 2019 májusában tartóztatták le a dél-olaszországi város menekülttáborában, mert olyan hamis dokumentumokat találtak nála, amelyekkel szabadon mozoghatott a schengeni övezetben. Az olasz terrorizmusellenes nyomozóigazgatóság (Digos) és az állami rendőrség ezt követően indított ellene mélyreható vizsgálatot, amelynek eredményeit most közölték.

Az Athmane Touami, valamint Tomi Mahraz néven is ismert férfi a fivéreivel, Mehdi és Lyes Touammival együtt 2010 óta ismert az európai hatóságok előtt. A három testvér kezdetben Brüsszelben tevékenykedett zsebesként, valamint dokumentumokat is hamisítottak. Radikalizálódtak, és kapcsolatba kerültek az Iszlám Állam (IÁ) terrorista szervezetnek azzal a csoportjával, amelyből a 2015-ös párizsi merényletek elkövetői is kikerültek.

Az olasz hatóságok szerint Touami szoros kapcsolatban állt többek között azzal a három dzsihadistával, aki a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozatban betört a Bataclan klubba, és megölt kilencven embert és megsebesített több mint 350-et. Baráti viszonyban volt azokkal is, akik a koncertterem elleni támadással egy időben Párizs belvárosában hat kávéház, bár és étterem teraszán végeztek 39 emberrel, és hamis papírokat és logisztikai hátteret biztosított nekik.

Mindannyian ugyanannak a terrorista sejtnek a tagjai, amelynek szálai Szíriából és Algériából Olaszországon keresztül Spanyolországba, Franciaországba és Belgiumba vezetnek – közölték az olasz hatóságok a nyomozás eredményei alapján.

Az franciaországi terrortámadások ügyében azonosított algériai férfi kapcsolatban állt Chérif Kouachi francia dzsihadistával is, aki a testvérével 2015. január 7-én behatolt a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol 12 embert megöltek, 11-et megsebesítettek. Szintén kapcsolatban állt társukkal, Amédy Coulibalyval, aki 2015. január 8-án lelőtt egy rendőrt a francia főváros egyik déli elővárosában, Montrouge-ban, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt.

A 2015-ös franciaországi merényletsorozat szálai kezdettől fogva Bari felé vezettek: a novemberi merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélőjéről, a Párizsban fogva tartott Salah Abdeslamról kiderült, hogy több alkalommal mozgott az Iszlám Állam terrorszervezet uralta szíriai harcterek és Európa között Olaszországot használva folyosóként, és az első állomása mindig Bari volt, ahol az Iszlám Állam tagjai könnyűszerrel jutottak hamis dokumentumokhoz, szálláshoz és pénzhez a továbbutazáshoz.

Az algériai férfit 2015 júliusában, vagyis a novemberi merényletek előtt néhány hónappal őrizetbe vették a Párizs és Milánó közötti vonaton hamis dokumentumok birtoklása miatt. A terrortámadás után, 2015 novemberében, Athmane Touami egyik fivérének párizsi lakásában hamis dokumentumokat, valamint mobiltelefonokat, az Iszlám Állammal kapcsolatos felvételeket foglaltak le.

A párizsi merényleteket követően Touaminak nyoma veszett, majd 2019-ben Bari migránstáborában tartóztatták le.

The post A 2015-ös párizsi merényletek elkövetőivel kapcsolatban álló férfit azonosítottak Olaszországban appeared first on .

Pirger Csaba közölte: a 29 éves férfi a lakásán lévő számítógépére, illetve a mobiltelefonjára 2018-tól töltött le olyan pornográf kép- és videofelvételeket, amelyeken kisfiúk, illetve velük együtt felnőtt férfiak is láthatók. A férfi 2019 márciusában több száz közösségi felhasználónak küldött ezekből a felvételekből.

A rendőrség 2020 márciusában tartott az ügyben házkutatást, ekkor lefoglalták a férfi számítógépének merevlemezét és a mobiltelefonját, amelyeken több tucatnyi, gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló pornográf kép- és videofelvételt tárolt.

A bűncselekménnyel összefüggésben a Nagykanizsai Járási Ügyészség gyermekpornográfia miatt emelt vádat a férfi ellen.

The post Kisfiúkról készült pornográf felvételeket terjesztett egy zalai férfi appeared first on .

Blinken azt írta, hogy tárgyalóasztalhoz ültetné a szembenálló feleket egy, az ENSZ közvetítésével megrendezett konferencia keretében, amelyen részt vennének Oroszország, Kína, Pakisztán, Irán, India és az Egyesült Államok küldöttei is, annak érdekében, hogy megegyezzenek a “béke támogatásának egységes megközelítéséről”.

Felszólította az afgán kormányt és a tálibokat, hogy a következő hetekben tartsanak magas szintű tárgyalásokat Törökországban, ahol kidolgozhatnának egy újragondolt javaslatot egy 90 napos fegyverszünetről. A miniszter egyben felkérte Zalmay Khalilzad afgán ügyekkel foglalkozó amerikai különmegbízottat, hogy ossza meg a felekkel a tárgyalások felgyorsítására tett írásbeli javaslatokat.

Blinken egyértelművé tette azt is, hogy a Joe Biden vezette kormány továbbra is tanulmányozza az Afganisztánban állomásozó körülbelül 2500 amerikai katona “teljes kivonásának” lehetőségét az előző adminisztráció által egyeztetett május 1-jei határidőig – tájékoztatott a TOLONews. Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta a csatorna értesüléseit. “Nem született még semmifajta döntés a május 1-je utáni afganisztáni katonai jelenlétünkről. Egyelőre nem vetettünk el egyetlen lehetőséget sem” – írták.

The post Az afgán békefolyamat felgyorsítását javasolja az amerikai külügyminiszter appeared first on .

Az eseményen egyperces néma főhajtással emlékeztek a terrorizmus áldozataira.

“Nem szerezhetjük vissza az elvesztett életeket, nem tudjuk megsemmisíteni a sötét múltat úgy, ahogy most megsemmisítettük ezeket a fegyvereket” – fogalmazott a spanyol miniszterelnök, aki szerint a fegyverek elpusztítása a jogállam és a demokrácia terrorizmus feletti győzelmét jelképezi. Pedro Sánchez hangsúlyozta, hogy helyre kell hozni a terrorizmus miatt elszenvedett fájdalmat, fényt kell deríteni a még megoldatlan terrorista bűncselekményekre és küzdeni kell a felejtés ellen.

Az 1977 és 2005 között elkobzott fegyverek kilencven százalékban az Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezettől származnak, a többit a szélsőbaloldali Október 1. Antifasiszta Ellenállási Csoportok (GRAPO) nevű terrorista csoport használta.

Baszkföld függetlenségéért küzdő, 1959-ben alakult terrorista csoport 2011-ben jelentette be hivatalosan, hogy felhagy a támadásokkal, és 2018 májusában feloszlatta magát. Elfogott tagjai közül jelenleg mintegy 250-en ülnek börtönben Spanyolországban, körülbelül ötvenen Franciaországban. A véres merényletekkel harcoló szervezet számlájára több nyolcszáz gyilkosságot írnak, amelyekből több mint 300 máig felderítetlen.

The post Spanyolországban több mint ezer, terroristáktól elkobzott lőfegyvert semmisítettek meg appeared first on .

A vádirat szerint a harmincéves férfi 2019. augusztus 21-én egy idős nő nyakláncát próbálta megszerezni, megragadta, megrántotta, és közben ököllel mellkason ütötte a nőt, majd a nyakláncon lévő medállal elmenekült. A sértett a bántalmazás következtében súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, az ütés következtében eltört a szegycsontja.

Pár nappal később a vádlott egy 81 éves nőt támadott meg, a nyakából hirtelen mozdulattal kitépte arany nyakláncát. A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a férfival, mint többszörös visszaesővel szemben rablás, súlyos testi sértés, valamint kifosztás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a váddal egyezően és tíz év fegyházbüntetésre ítélte, továbbá megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság elrendelte a terhelt egy korábbi, próbaidőre felfüggesztett egy év három hónap börtönbüntetésének végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett. A bíróság a terhelt letartóztatását fenntartotta, ez a végzés végleges – közölte Ibolya Tibor főügyész.

The post Tíz év fegyházra ítéltek egy visszaeső rablót appeared first on .

A jelentések szerint a fenyegetés egy szélsőjobboldali összeesküvés-elmélethez kapcsolódik, miszerint Donald Trump március 4-én ismét hatalomra kerül, és ezzel párhuzamosan ezrek érkeznek a fővárosba, hogy megpróbálják eltávolítani a demokratákat hivatalukból. Eredetileg március 4. volt az elnöki beiktatás napja az Egyesült Államokban, amelyet 1933-ban változtattak január 20-ára.

A hatóságok megfigyelték például a Three Percenters nevű, kormányellenes fegyveres csoport tagjai közötti internetes beszélgetéseket, amelyekben szó volt a Capitolium elleni esetleges csütörtöki támadásról. A Three Percenters tagjai közül többen részt vettek a törvényhozás épületének január 6-ai megtámadásában.

Trump hívei január elején megrohamozták a Capitoliumot, azt követően, hogy Trump nagygyűlést tartott a közelben. A törvényhozásban a novemberi elnökválasztás eredményét készültek hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatású beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus végül felmentett.

A kongresszus alsóháza szerda este befejezte heti munkáját. A felsőháznak, azaz a szenátusnak azonban csütörtökön is mozgalmas napja van. A rendőrség fokozott erőkkel védi a Capitoliumot és környékét, valamint a Nemzeti Gárda körülbelül 5200 tagja is az amerikai fővárosban van Joe Biden beiktatása óta. A törvényhozás épületét továbbra is magas kerítés veszi körül, amelyet még január 6. után állítottak fel a Capitolium körül.

The post Fokozott készültségbe helyezték a rendvédelmi szerveket a Capitoliumnál appeared first on .

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) Seatbelt elnevezésű akciójához csatlakozva az úgynevezett passzív biztonsági eszközök használatát figyelik országszerte a rendőrök.

Az egyhetes ellenőrzés keretében elsősorban a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak használatát vizsgálják.

The post ORFK: megkezdődött a fokozott ellenőrzés az utakon appeared first on .

Mukics Dániel a közleményben azt kérte, akik ezeket a lehetőségeket választják, a pontos elérhetőségekért keressék fel a katasztrófavédelem központi weblapját és a területi szervek honlapját. Személyes ügyfélfogadás változatlanul csak előzetes bejelentkezés és időpontegyeztetés után, a járványügyi intézkedések szigorú betartásával lehetséges – fűzte hozzá a tűzoltó alezredes.

The post OKF: a katasztrófavédelemnél változatlan az ügyfélfogadás rendje appeared first on .

Az elsőt az oroszországi Uljanovszk megye Polivno lőterén március 9-20. között, a másodikat a fehéroroszországi Minszk megye Oszipovics lőterén március 15-27. között fogják megtartani. Mindkét gyakorlaton több száz kommandós vesz majd részt.

Szergej Sojgu orosz és Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter pénteken Moszkvában állapodott meg a közös hadgyakorlatok menetrendjéről, ezek közül a legjelentősebb a Zapad 2021 (Nyugat 2021) fedőnevű gyakorlat lesz. Sojgu a megbeszélések legfontosabb témájaként az orosz-fehérorosz közös légvédelmi rendszer működtetését nevezte meg.

A felek megállapodtak három közös kiképzőközpont kialakításáról is. Ezek közül kettő Oroszországban, Nyizsnyij Novgorod megyében és Kalinyingrád megyében, egy pedig Fehéroroszországban, Grodno megyében fog működni.

The post Közös hadgyakorlatokba kezdenek az orosz és a fehérorosz különleges egységek appeared first on .

Az Országos Rendőr-főkapitányság szombaton a www.police.hu oldalon azt írta, a járványhelyzet alatt eddig megszokott rendben – a védelmi intézkedések betartása mellett – folyik a rendőrségen az ügyintézés, de kérik az ügyfélkapuval rendelkezőket, hogy elsősorban az elektronikus ügyintézés lehetőségét válasszák.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány a koronavírus-járvány harmadik hullámában a fertőzésszámok csökkentése érdekében a védelmi intézkedések szigorításáról döntött. Március 8-tól 22-ig az élelmiszerüzletek, a patikák, a benzinkutak, a drogériák, a dohányboltok, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piac és a termelői piac kivételével minden üzletet be kell zárni. Emellett minden szolgáltatás szünetel, kivéve a magánegészségügyi, szociális, pénzügyi, postai, járműszerviz-szolgáltatásokat. Az óvodák és az általános iskolák április 7-ig, a tavaszi szünet végéig nem nyithatnak ki, az iskolák hétfőtől online oktatásra térnek át.

The post A rendőrségen nem módosul az ügyintézés rendje appeared first on .

A büntetőügyekben a vádemelés után a tárgyalást és nyilvános ülést április 5-e utáni időpontra kell kitűzni, illetve a már kitűzötteket akkorra kell elhalasztani, feltéve, hogy “az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg”. A polgári peres ügyekben a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni.

A polgári és közigazgatási perekben az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus, kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, akkor a tárgyalás megtartása helyett a nyilatkozatokat a bíróság írásban vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be.

“A polgári peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye” – írták. A bíróságokon a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni. A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg, a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban tárgyaláson kívül jár el – olvasható a kormányrendeletben.

Mától nem tartanak tárgyalást, nyilvános ülést a Debreceni Ítélőtáblán sem. Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője azt közölte, a törvényi feltételek megléte esetén a fellebbezéseket tárgyaláson kívül bírálják el. A már kitűzött tárgyalásokat elnapolják, azok új időpontokat kapnak. Az ügyfélfogadás továbbra is szünetel, de az elektronikus, online ügyintézés továbbra is biztosított valamennyi ügyszakban.

The post Mától nem tartanak személyes jelenlétet igénylő tárgyalást, nyilvános ülést a bíróságok appeared first on .

A szóvivő szerint az amerikai vezetés megdöbbenve fogadta az aktivisták haláláról szóló értesüléseket. Egyben kijelentette, hogy az amerikai vezetés további intézkedésekkel fog válaszolni a február elsejei katonai hatalomátvétel nyomán elharapódzó erőszakra a délkelet-ázsiai országban.

Szerdán harmincnyolc tüntető vesztette életét és többen megsebesültek a biztonsági erőkkel országszerte zajló összecsapásokban Mianmarban. Christine Schraner Burgener, az ENSZ mianmari különmegbízottja akkor a legvéresebb napról beszélt a katonai hatalomátvétel óta.

Mianmarban egy hónapja szabadultak el az indulatok azt követően, hogy a hadsereg február 1-jén magához ragadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a belpolitikai tevékenységéért Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert.

A hadsereg puccsa megakasztotta a közel 50 éves katonai uralmat követő demokratikus reformokat. Eddig százezrek vonultak utcára a hatalomátvétel ellen tiltakozva. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma február 12-én szankciókkal sújtotta a mianmari junta tíz vezető tagját és a helyi hadsereggel kapcsolatban álló három vállalatot. A puccs óta legalább ötven halálos áldozata volt a rendvédelmi erők és tüntetők összecsapásainak.

The post Mianmar: az USA elítélte a tüntetőkkel szembeni erőszakot appeared first on .

A bíróság – a vádirattal megegyező – megállapítása szerint az 51 éves B. Tibor 2018 januárjában ismerkedett meg a zalaegerszegi hajléktalanszállón későbbi áldozatával, akivel élettársként tekintettek egymásra. Italozó életmódot folytattak, ha tehették, az éjszakákat a szabadban, a zalaegerszegi parkerdőben töltötték. Egy szintén hajléktalan férfival hármasban italoztak a városban 2019 júniusában, amikor az éjszakai szállásuk felé, a parkerdőbe indultak. Ekkor a nő annyira ittas volt, hogy nehezen tudott lépkedni, ezért a vádlott ütni kezdte, többször álkapcson rúgta és megtaposta.

A parkerdőben egy padnál tovább italoztak, majd sötétedés után elindultak az alvóhelyük felé, de a botladozva lépegető nő ismét elfeküdt a földön. A társa emiatt újra durván bántalmazta, amiért a velük lévő férfi segítségért indult. Miután kettesben maradtak, a brutális bántalmazás tovább folytatódott, végül a vádlott megfojtotta a nőt. A földön hagyott holttestre járókelők találtak rá. A szakértői vizsgálat csaknem száz külsérelmi nyomot és belső sérüléseket talált – ezek közül több önmagában is életveszélyes volt -, a nő halálát végül a fojtogatás okozta.

B. Tibor még 1997-ben különös kegyetlenséggel megölte az apját és annak élettársát. Az ezért kiszabott életfogytig tartó büntetésből 20 év után, 2017-ben feltételesen szabadult.

A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék – mint erőszakos, többszörös visszaesőt – különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla pénteki ülésén a vádlott cselekményének minősítését megváltoztatta, és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett cselekménynek is minősítette, azzal, hogy a vádlott nem erőszakos többszörös, hanem többszörös visszaeső. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, az ítélet jogerős.

The post Van, aki semmiből sem tanul: tényleges életfogytiglan a kegyetlen gyilkosnak appeared first on .

Patrusev és Sullivan csütörtöki, az amerikai fél kezdeményezésére létrejött kapcsolatfelvételről pénteken számolt be honlapján az orosz biztonsági tanács. A két biztonságpolitikai illetékes második alkalommal tárgyalt egymással Joe Biden januári hivatalba lépése óta.

Január végén a felek a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződés hatályának meghosszabbítását és a biztonsági együttműködés egyéb kérdéseit vitatta meg. Az előző amerikai kormányzat nemzetbiztonsági tanácsadójával, Robert O’Briennel 2020 októberében Genfben tárgyalt Patrusev.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kilátásba helyezte, hogy Oroszország hamarosan nyilvánosságra hozza a válaszintézkedéseivel sújtott amerikaiak listáját. Ezzel azokra a legújabb szankciókra fog válaszolni, amelyeket az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt vezetett be ellene. Zaharova emlékeztetett rá, hogy Moszkva korábban szándékosan nem tárta a nyilvánosság elé ezeket az ügyeket, de mivel az amerikai fél nagydobra verte a saját intézkedéseit, az orosz vezetés hamarosan hasonlóképpen fogja “megörvendeztetni” Washingtont.

The post Orosz és amerikai vezetők egyeztettek a hadászati stabilitásról appeared first on .

Saághy Flóra közölte, a megalapozott gyanú szerint a férfi vezetői engedélyét február 28-ig bevonták. A gyanúsított hétfőn megjelent a mórahalmi kormányablakban, hogy jogosítványát visszakérje. Az eljáró ügyintéző a kérést nem tudta teljesíteni, mivel az okmány még a rendőrségen volt. Ezt közölte is a férfival, aki erre indulatosan, dühösen reagált, és csak nagy nehezen távozott a hivatalból.

Ezután a gyanúsított egy közösségi portálon álnéven létrehozott, de saját fényképével ellátott profil alatt üzenetet tett közzé. Ebben a jogosítványával kapcsolatos intézkedésre szólított fel, különben – mint írta – “meg kell szurkálnia valakit”. Az üzenetben a férfi nevesítette is a kormányablak eljáró ügyintézőjét, akit meg is fenyegetett.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatásának elrendelését egy hónapra. Az ügyészség azért is indokoltnak látja a kényszerintézkedést, mert a gyanúsítottal szemben hasonló, személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt két eljárás is folyik – tudatta az ügyész.

The post Erőszakkal próbálta visszaszerezni a jogosítványát, terrorcselekmény kísérlete miatt bűnhödhet appeared first on .

A tájékoztatás szerint Balogh János altábornagy vasárnap 0 órától szeptember 6-án 24 óráig fokozott ellenőrzést rendelt el Bács-Kiskun megye, Csongrád-Csanád megye és Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területére, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása érdekében.

The post Több megyében is fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány appeared first on .

Pirger Csaba az előzményekről azt közölte: a jelenleg 39 éves nőnek 2017-ben megszakadt az élettársi kapcsolata közös gyermekük apjával, mert az asszony rendszeresen alkoholt fogyasztott. Előfordult, hogy az üveget az akkor még csak ötéves fia rejtette el az anyja elől, aki ezért meg is verte őt.

A bíróság fiút az előzmények miatt az apánál helyezte el, de a nő is rendszeresen láthatta a fiát, ilyenkor azonban leittasodott, a szeszt gyakran nyugtatókkal együtt fogyasztotta. A szüleivel is számtalanszor összevitatkozott, a tettlegességig fajuló veszekedések miatt több alkalommal rendőri intézkedésre is szükség volt.

A nő tavaly tavasszal is a fia jelenlétében bántalmazta az édesapját, aki néhány hónap múlva meghalt, az agresszív, erőszakos nő pár nappal a haláleset után az akkor éppen megint nála lévő nyolcéves fiút hibáztatta ezért. Az ittas, hisztérikus állapotban lévő asszony a lakásban üldözte és ütötte a gyerekét, miközben azt hajtogatta, hogy megöli, közben az ezt megakadályozni próbáló nagymama is megsérült.

A fiú az őt üldöző anyja elől a fürdőszobába menekült, ahol a nő folyamatosan tovább fenyegette a megölésével. A gyereket vízbe akarta fojtani, ezért a kád csapját megeresztette, a fiút pedig a nyakánál szorongatta, hogy a fürdőkádba lökje, a gyerek csak a nagymama érkezésével tudott kimenekülni a szorításból.

A lakásban folytatódó üldözés és bántalmazás közben a nagymamának sikerült lefognia annyi időre a lányát, hogy a gyereket az utcára küldje segítségért. A félmeztelen, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett fiú végül egy járókelőt állított meg segítséget kérve.

A Zala Megyei Főügyészség emberölés előkészülete és kiskorú veszélyeztetése miatt emelt vádat a nő ellen.

The post Szörnyű: meg akarta ölni nyolcéves fiát egy nagykanizsai nő appeared first on .

“Ezek semmi mást nem jelentenek, mint beavatkozást Oroszország belügyeibe. Egészében véve csak sajnálkozásunkat tudjuk kifejezni azzal kapcsolatban, hogy azok, akik ebben az esetben opponenseink, éppen ilyen, a kétoldalú kapcsolatokra abszolút romboló hatást gyakorló módszerekhez folyamodtak” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy Moszkvának a Washingtonnal és Brüsszellel fennálló viszonya amúgy is “siralmas állapotban” van.

Peszkov “felháborítónak” nevezte azt az amerikai vádat, miszerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) köze van Alekszej Navalnij ellenzéki politikus augusztusi “állítólagos megmérgezéséhez”. Felszólította az amerikai és az európai felet, hogy ha ennek az állításnak alátámasztására érvei és bizonyítékai vannak, akkor terjessze elő őket.

“Abszurdnak” és “alaptalannak” nevezte azokat a büntetőintézkedéseket, amelyeket a nyugati országok a Navalnij-üggyel kapcsolatban az orosz államapparátus és erőszakszervezetek több vezetője ellen bevezettek.

Egyúttal “hatástalannak” is nevezte a szankciókat, rámutatva, hogy azok az érintett magánszemélyek esetében gyakorlatilag csak “megkettőzik” azokat az orosz jogszabályokat, amelyek amúgy is megtiltják számukra, hogy külföldi kintlévőségekkel rendelkezzenek. Közölte, hogy Moszkva a szankciók nyomán sem kívánja megszakítani a kapcsolatait az európai és az amerikai rendvédelmi szervekkel, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az orosz állampolgárok jogai ne sérüljenek.

Közölte, hogy a szakosodott állami szervek az orosz vezetés elé fogják terjeszteni a válaszintézkedésekre vonatkozó javaslataikat. Hangsúlyozta, hogy Moszkva be fogja tartani a kölcsönösség elvét az államközi kapcsolatokban, és ellenlépései az orosz állampolgárok érdekeit fogják szolgálni.

Az EU kedden négy orosz vezető ellen hirdetett szankciókat Navalnij letartóztatása miatt, az emberi jogok megsértésére hivatkozva. Ezután az Egyesült Államok is büntetőintézkedéseket léptetett életbe magánszemélyek, valamint 14 olyan jogi személy ellen, akiket/amelyeket biológiai és vegyi fegyverek gyártásával vádolt meg.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Vesztyi FM állami rádiónak nyilatkozva kifogásolta, hogy Washington a vegyi fegyverek elleni küzdelem harcosaként pozicionálja magát, holott nem semmisítette meg a készleteit úgy, ahogy szerinte Moszkva tette évekkel ezelőtt. Zaharova hangot adott álláspontjának, miszerint az Oroszország elleni szankciók bevezetésével az EU és az Egyesült Államok saját belső problémáiról, egyebek között a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni védekezésben megmutatkozó nehézségekről kísérelte meg elterelni a figyelmet.

Azt hangoztatta, hogy a Washington és Brüsszel közötti “vélt partnerség” csak a ruszofóbián alapul.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke ugyancsak a Vesztyi FM hallgatóságához szólva azt sürgette, hogy a nyugati szankciókra válaszul Oroszország állítsa le annak az üzem- és kenőanyagnak exportját, amelyet az ukrán hadsereg az ország délkeleti területeit ellenőrzésük alatt tartó szakadárok elleni harcban használ. Úgy vélekedett, hogy Moszkvának ezt már régen meg kellett volna tennie.

The post A Kreml szerint a Navalnij-botrány miatti szankciókkal Washington és az EU beavatkozott az orosz belügyekbe appeared first on .

A szárazföldi erők helikoptere Bingöl tartományból tartott a még keletebbre fekvő Bitlisbe, de fél órával a felszállást követően megszakadt vele a kapcsolat.

Az incidens pontos okáról egyelőre nincs információ. Sajtóbeszámolók szerint technikai hiba vagy rossz időjárási körülmény áll a szerencsétlenség hátterében, a támadás lehetőségét kizárták.

Az NTV török hírtelevízió úgy tudja, hogy tábornoki és főtiszti rendfokozatú katona is tartózkodott a légi járművön. Az értesülést hivatalos forrásból nem erősítették meg.

The post Lezuhant egy katonai helikopter Kelet-Törökországban, kilenc halott appeared first on .

A Digi24 hírtelevízió beszámolója szerint a 68 éves férfit és családját évekkel korábban kilakoltatták a tömbházlakásból. Az ingatlannal még 2008-ban kártalanította a bíróság egy büntetőperben azt a vállalatot, amelytől a túszejtő felesége sikkasztott.

A vállalat hétfőn két munkást küldött a lakásba, hogy elkezdjék a felújítási munkálatokat. A korábbi tulajdonos késekkel felfegyverkezve behatolt a lakásba, megkötözte a munkásokat, és maga értesítette a rendőrséget a túszejtésről. Cserében a lakás fölötti tulajdonjoga visszaállítását kérte.

Egy rendőrségi túsztárgyaló négy órán át próbálta meggyőzni a túszok elengedéséről. A rohamrendőrség akkor hatolt be a lakásba, amikor segélykiáltásokat hallott bentről. Ekkor azonban már mindkét munkást leszúrta. Egyikük a helyszínen, a másikuk a kórházba szállítás közben életét vesztette.

A rendőrök többször rálőttek a túszejtőre, őt is súlyos sebesülésekkel szállították kórházba. A rendőrség őrizetbe vette a túszejtő feleségét, akit cinkossággal gyanúsítanak.

Elrendelte Lucian Bode belügyminiszter a Bákó megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének és helyettesének, valamint az oneşti-i rendőrség vezetőjének és helyettesének leváltását az Oneşti-en történt kettős gyilkosság miatt. A tárcavezető ugyanakkor ügyészségi vizsgálatot kér a rendőrségi beavatkozás ügyében szolgálati hanyagság miatt. Elmondása szerint a Bákó megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője későn ment ki a helyszínre, mert alábecsülte az esemény fontosságát. “Bár az elkövető több ízben is azzal fenyegetőzött, hogy erőszakhoz fog folyamodni, nem rendelték el a törvény által előírt intézkedéseket. A megyei rendőr-főkapitányság vezetősége nem vett figyelembe minden rendelkezésére álló adatot, ugyanakkor nem tájékoztatta pontosan és teljes körűen a felettes szerveket további erőforrások mozgósítása érdekében” – fogalmazott. Bode kiemelte, az oneşti-i rendőrség vezetője és annak helyettese figyelmen kívül hagyta az elkövető múltbeli magatartásával kapcsolatos információkat, és nem dokumentálták megfelelően a korábbi fenyegetőzéseket. A miniszter szerint ugyanakkor nem volt megfelelő kommunikáció azok között, akik a parancsokat adták, így nem volt összehangolt az akció, és senki nem vállalta a felelősséget a történtekért.

The post Hullanak a fejek az oneşti-i kettősgyilkosság miatt appeared first on .