Biztonságpiac

Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik felsővezetőjét – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre közleményében azt írta: az ügyészség vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást az ügyben. Szerdán 13 helyszínen hajtottak végre összehangolt akciót az ügy felderítése és további bizonyítékok beszerzése érdekében.

A gyanú szerint egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi működésében érdekelt vállalkozó 2020 áprilisában felkereste a vele bizalmas viszonyban álló, az adóhivatal központi szervénél vezető beosztásban dolgozó embert, és közbenjárását kérte a cégnél folyamatban lévő adóeljárás mielőbbi befejezésében. A cél az volt, hogy az eljárás folytatása ne fedjen fel olyan pénzügyi visszaéléseket, amelyek a vállalkozás partner cégeit is érintik.

A hivatalos személy azt ajánlotta a vállalkozónak, hogy az érintett cég rendezze adótartozását, majd az adóeljárást folytató adóhatóságnál – vezető pozícióját felhasználva – elérte, hogy soron kívül megkezdjék az eljárás lezárását. A vállalkozó – előzetes megállapodásuk alapján – a segítségért egy 342 ezer forint értékű mobiltelefont adott át a NAV-os vezetőnek.

Keresztes elmondta, hogy a NAV-val együttműködésben folytatott eljárásban végrehajtott akcióban a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött. Az ügyészség a vezető beosztású hivatalos személyt és a vállalkozót gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket és indítványozza letartóztatásuk elrendelését. A gyanúsítottak tagadták a bűncselekmény elkövetését és panasszal éltek a gyanúsítás ellen.

The post Korrupció gyanújával őrizetbe vették a NAV egyik felsővezetőjét appeared first on .

Megállapodást kötött Magyarország a haderő fejlesztésére: 348,5 millió euró, azaz mintegy 130 milliárd forintnyi forrást biztosít az ország harci-védelmi képességének növeléséhez az Export Credit Norway (ECN) és a Norwegian Export Credit Guarantee Agency (GIEK) – jelentette be a Pénzügyminisztérium (PM).

A közlemény szerint a finanszírozás alacsony költséggel jár, kedvezőbbé teszi az államadósság hátralévő futamidejét, és elősegíti, hogy Magyarország több lábon álljon az adósságkezelésben.

Az ECN és a GIEK által nyújtott exporthitel finanszírozás a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében megvalósuló harci-védelmi fejlesztést tesz lehetővé. A forrás a 410 millió euró összegű NASAMS szerződéshez kapcsolódik, amelyet Magyarország a Norvég Kongsberg Defence & Aerospace AS szállítóval 2020 novemberében kötött meg. A haderő speciális beszerzésének 85 százalékát fedezi az exporthitel igénybevétele, amely az állam számára igen kedvező, hozzávetőlegesen megegyezik a devizakötvény-kibocsátás feltételeivel. A futamidő a teljes összeg lehívásától számított nyolc és fél év – ismertette a PM közleménye.

A finanszírozási mód illeszkedik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) stratégiájába. Egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország több lábon álljon a hitelfelvételek szempontjából, másrészt az ügylettel hosszabbodik az államadósság átlagos hátralevő futamideje is.

The post Magyarország 130 milliárd forint hitelt vett fel a haderő fejlesztésére appeared first on .

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy szankciókat vezetnek be kínai tisztségviselők ellen a pekingi vezetésnek az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódja miatt – közölték szerdán Brüsszelben uniós források azt követően, hogy a tagországok kormányait képviselő diplomaták megvitatták a témát.

Hozzátették, hogy a végső döntést várhatóan a jövő héten hozzák meg. Az unió a tervek szerint több kínai illetékest beutazási tilalommal, illetve számláik zárolásával sújt.

Ming Csang, az Európai Unió mellett működő kínai képviselet vezetője azonnal elutasítóan reagált a beszámolókra. Úgy vélte, hogy a bevezetendő korlátozó intézkedések hazugságon alapulnak, és szándékosan aláásnák Kína nemzetbiztonsági és fejlesztési törekvéseit.

“Párbeszédet akarunk konfrontáció helyett. Az EU-nak ezt még egyszer meg kellene gondolnia. De ha ragaszkodnak ezen az eszközök használatához, Kína nem fog meghátrálni, és teljesíti népe felé tett kötelezettségeit” – fogalmazott a nagykövet a források szerint.

Emberi jogi csoportok szerint a muszlim kisebbségi csoportokhoz tartozó mintegy 1,5 millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelőtáborokba a kínai hatóságok az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A foglyokat kényszermunkának és sterilizációnak vetik alá, továbbá erőszakos módszerekkel próbálják átalakítani politikai gondolkodásukat, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) iránti hűségre kötelezzék őket.

A pekingi vezetés ezt tagadja, szerintük az ujgurokat valójában szakképző központokban képezik egyebek között a vallási szélsőségesség elleni harc céljából.

Az uniós diplomaták arról is beszámoltak, hogy a 27 EU-tagállam Észak-Koreával, Eritreával, Dél-Szudánnal, Líbiával és Oroszországgal szemben is kész további korlátozó intézkedéseket bevezetni a tavaly év végén elfogadott – emberi jogi jogsértések esetén alkalmazandó – általános szankciórendszer keretében. Belső források szerint az Oroszország elleni új szankciók a Csecsenföldön elkövetett visszaélések felelőseit fogják célozni.

The post EU-szankciók várhatók Kína ellen az ujgurokkal szembeni bánásmód miatt appeared first on .

Egy tévéműsorban az Amerikai Egyesült Államok elnöke azt állította, hogy oroszországi hivatali partnerének nincs lelke, sőt gyilkos.

Joe Biden egy tévéinterjúban arról (is) beszélt, hogy elég jól ismeri Putyint, és úgy gondolja, hogy az orosz elnöknek nincs lelke. Ezt egyik találkozójukon meg is mondta neki, mire Putyin csak annyit felelt, hogy akkor megértik egymást. Arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, Biden igennel válaszolt. Az amerikai elnök azt is kilátásba helyezte, hogy Putyin “meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozás miatt.

“Biden mai kijelentése túlmegy a józan ész határán. Így nem viselkedhet egy olyan ország vezetője, amely a demokratikus elvek és az erkölcs hordozójának szerepére pályázik. Így beszélni az államfőnkről senkinek sem megengedett… Biden a kijelentésével megsértette országunk polgárait. Ez a tehetetlenség miatti hisztéria… Putyin az elnökünk, az ellene irányuló támadás az az országunk elleni támadás” — Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke. (Sok butaságot beszél az elnök. Az, hogy kinek mi a megengedett azon lehet ugyan vitatkozni, bár felesleges mert az egyesült államok elnökének viszonylag tágak a lehetőségei e tekintetben. Hogy Biden megsértette volna Oroszország polgárait valószínűleg csak a Putyinra szavazókra igaz, az, hogy mennyien nem vették ezt sértésnek kiderülhetne egy szabad, tisztességes választáson. Az az állítás pedig, hogy Putyin bírálata támadás, sőt az ország elleni támadás lenne azt mutatja, hogy Vologyinnak fogalma sincs a demokráciáról, a szólásszabadságról. A -szerk- megj.)

“Erre egyetlen magyarázat lehet: minden, amit csak az Egyesült Államok tesz annak érdekében, hogy gondot okozzon az országunknak – a szankcióktól kezdve a zsaroláson át a belügyekbe való beavatkozásig – dugába dőlt. Ez a tehetetlenség miatti hisztéria” – írta Vologyin.

Felidézte, hogy a korábbi amerikai elnökök kritikusan viszonyultak a Szovjetunióhoz és Oroszországhoz, de konstruktívan cselekedtek. Emlékeztetett arra, hogy Roosevelt antikommunizmusa ellenére és annak ellenére, hogy zsarnoknak tartotta Sztálint, hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok építéséhez, Kennedy Hruscsovval közösen találta meg az egyetlen helyes kiutat a karibi válságból, Nixon a leszerelés útjára lépett, az idősebb Bush pedig attól tartott, hagy a szovjet állam széthullása esetén a nukleáris fegyverek elterjednek a világban.

Vologyin véleménye szerint Trump retorikája is megfelelt az államfői szintnek, a szankciók ügyében hozott döntései dacára. (Mondjuk ebben is téved a hűséges csinovnyik, hiszen Trumpról sok jót el lehet mondani, de hogy a kommunikációjának a szintje meghaladta volna egy akarnok hétéves kisiskolás szintjét, azt nem. A -szerk- megj.)

Az interjú nyomán az orosz külügyminisztérium konzultációra hazarendelte az ország washingtoni nagykövetét.

The post Biden egyre keményebb: gyilkosnak nevezte Putyint appeared first on .

Árt a globális stabilitásnak a brit nukleáris arzenál növeléséről szóló döntés – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

“Nagyon sajnáljuk, hogy Britannia azt az utat választotta, hogy növeli a nukleáris robbanótölteteinek számát. Ez a döntés árt a nemzetközi stabilitásnak és a hadászati biztonságnak” – mondta Peszkov.

A szóvivő elfogadhatatlannak és valótlannak nevezte London állítását, miszerint Moszkva fenyegetést jelent. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is a tárgyalások híve a hadászati stabilitás kérdésében, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

A brit kormány kedden közölte, hogy visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és 180-ról 260-ra növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy “az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesének” a nukleáris potenciálja növeléséről hozott döntése súlyos csapást jelent magára a fegyverzetellenőrzés koncepciójára. A diplomata szerint az elhatározás megalapozatlan és politikai szempontból káros.

Rjabkov kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg meg fogja hozni a szükséges ellenintézkedéseket a brit nukleáris arzenál “negyven százalékos, ugrásszerű” növelésére.

The post Kreml: árt a globális stabilitásnak a brit nukleáris arzenál növelése appeared first on .

A román haditengerészet szervezésében megrendezett idei legnagyobb hadgyakorlat kezdődik pénteken a Fekete-tengeren az Egyesült Államok, Bulgária, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Törökország részvételével.

A román haditengerészet szerdai közleménye szerint a román partszakasz térségében lebonyolítandó Sea Shield 21 fedőnevű, március 29-ig tartó közös műveletben 2400 katona, 18 hadihajó – egy cirkáló, egy romboló, több fregatt, korvett, aknaszedő, rakétahordozó- és vontatóhajó -, valamint 10 repülő és helikopter vesz részt.

A gyakorlaton a Szövetséges Tengerészeti Parancsnokság a 2-es számú Állandó NATO Tengerészeti Csoport (SNMG-2) hajóival, köztük a román Regina Maria fregattal lesz jelen.

A román és lengyel haditengerészet három parti rakétaütege tengeri célpontok megsemmisítését fogja gyakorolni, a légtér biztosítását a román légierő F-16-os és MiG 21 Lancer vadászgépei, IAR-330-as harci helikopterei és spanyol Eurofighter Typhoon harci repülőgépek fogják ellátni.

A Sea Shield 21 forgatókönyve valamennyi olyan műveletre kiterjed, amellyel a NATO válaszolna egy, a térségben kirobbanó geopolitikai válságra, azzal a céllal, hogy megerősítse a tagországok együttműködési képességét a vízi, tengeralatti, szárazföldi és légi hadműveletek során. A rendszeres Sea Shield és Poseidon hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os NATO-csúcson tett javaslatának szellemében a szövetség dél-keleti szárnyának megerősítéséhez, a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez járul hozzá – közölte a román haditengerészet.

The post Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődik Fekete-tengeren a román haditengerészet szervezésében appeared first on .

Egy hét alatt több ezer sofőrnél észlelték a rendőrök, hogy vezetés közben nem használta a biztonsági övet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata szerdán tette közzé honlapján a március 8. és 14. közötti, európai szintű fokozott ellenőrzésének mérlegét. Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) 2021. évi ellenőrzési terve alapján az európai kampánya során ezúttal a passzív biztonsági eszközök – a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak – használatát ellenőrizték a rendőrök.

A járművek ellenőrzése során a rendőrök 5514 alkalommal tapasztalták a biztonsági öv használatának elmulasztását, túlnyomórészt – 4531 esetben – a járművezető nem kapcsolta be a biztonsági övét. A gyermekbiztonsági rendszert 112 esetben nem használták, míg 14-en bukósisak nélkül motoroztak.

Az ORFK arra kérte a közlekedésben részt vevőket, hogy mindig tartsák be a közúti szabályokat, a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, valamint a segédmotorosoknál és motorkerékpárosoknál a bukósisak megfelelő használatát. “Ne sodorják veszélybe magukat és a többi közlekedőt azzal, hogy a passzív biztonsági eszközöket nem használják”! – fogalmaztak.

The post ORFK: több ezer ellenőrzött sofőr nem használta a biztonsági övet appeared first on .

Lapunkat megkereste egy neves, húsz éve működő biztonsági vállalat, mert sokak mellett az ő tevékenységüket is egyre inkább hátrányosan érintik a járvány kapcsán elrendelt védelmi intézkedések. Mint írják a bajt csak tetézi, hogy egy paradoxon miatt kiszorultak a támogatotti körből is.

Mint írják, jelenleg átlagosan bő száz fő saját alkalmazotti létszámmal rendelkeznek, ebből eddig harminc főt érint a megrendelőiknél a 104/2021 (III.5) Korm rendelettel elrendelt korlátozások. E dolgozóikat az elrendelt két hetes korlátozás időtartamára kénytelenek voltak fizetett szabadságra küldeni.

A társaság számára ez ellentételezés nélküli kifizetés, azaz több millió forint vesztesség erre a két hétre, mivel a kormányrendeletre és vis maiorra hivatkozva a megrendelőiknek nem számlázhatnak.

Mindezt tetézi, hogy a hivatkozott kormányrendelet 6 § 1. bek 16. pontja alapján a biztonsági szolgáltatások engedélyezettek, így állami kompenzációra sem tarthatnak igényt. A társaság vezetői a járványadatokból és a kormányzati kommunikációból azt érzik, hogy az április 22-i nyitás nem, vagy nem egyszerre fog megtörténni, így a további vesztességeiket megbecsülni sem tudják, a szabadság kiadás pedig így nem fenntartható megoldás.

Mint írják, a szakmánkban ez a probléma még több száz céget és több ezer vagyonőrt érinthet ezért azt szeretnék, hogy jogalkotói szinten tegyék lehetővé, hogy ésszerű keretek között a vagyonbiztonsági tevékenység is a támogatható kategóriák közé kerüljön.

Biztató, hogy megkeresésükre az Operatív Törzstől azt a választ kapták, hogy a javaslatukat meg fogják vizsgálni, és figyelembe fogják venni, amennyiben a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági folyamatok kezelésével kapcsolatos intézkedések rendszerében a javaslataik, illetve észrevételeik elhelyezhetők.

The post Bajban a biztonsági vállalkozások appeared first on .

A Balassagyarmati Járásbíróság jogerősen egy év tíz hónap, két és fél évre felfüggesztett börtönre ítélt egy 43 éves anyát, aki rátámadt egy általános iskola női iskolaőrére – tájékoztatta a Nógrád Megyei Főügyészség vezetője.

Bóna Gyula közölte: a vádlott tavaly október 22-én elment a lányáért az iskolába, ahol kiderült, hogy a gyerek napközben elesett, a térdén és a fején könnyebben megsérült. Emiatt beszélni akart az igazgatóval és a tanárokkal is, mivel azonban szülők az iskola épületébe nem léphettek be, az egyenruhás iskolaőr arra kérte, hogy távozzon.

Az anya többszöri felszólításra sem hagyta el az épületet, ehelyett a tanulók és az iskola dolgozói előtt útszéli hangnemben szidalmazni kezdte az iskolaőrt, majd a falnak lökte őt. A járási ügyészség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével és becsületsértés vétségével vádolta meg az anyát, akit a bíróság mindkét vádpontban bűnösnek mondott ki – derül ki a közleményből.

The post Bántalmazta az iskolaőrt, felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta appeared first on .

Jogszerűnek és megalapozottnak minősítette az orosz katonai főügyészség, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) katonai részlege elutasította annak az Alekszej Navalnij nevében tett feljelentésnek az ügyrendbe vételét, amely szerint az ellenzéki politikust megpróbálták megmérgezni.

Ezt egy katonai ügyész közölte kedden azon a tárgyaláson, amelyet a bejelentés elutasításával szembeni panasz ügyében tartottak Moszkvában, a 235. helyőrségi katonai bíróságon. Álláspontja szerint a bejelentés ügyrendebe vételének nem volt jogalapja. Navalnij, aki börtönbüntetését tölti egy rá korábban gazdasági bűncselekmény címén kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megszegése miatt, videokapcsolatok révén részt vehetett volna a tárgyaláson, ám elutasította ezt a lehetőséget. A tárgyalást március 22-re elnapolták.

Navalnij nevében Vladlen Losz ügyvéd tett feljelentést december 15-én és 22-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei ellen. Az SZK Katonai Nyomozati Főcsoportfőnöksége (GVSZU) az ügyet megvizsgálta, de nem talált arra utaló körülményt, hogy az FSZB munkatársai elkövették volna a feljelentésben szereplő bűncselekményt.

A katonai nyomozóhatóság képviselője a tárgyaláson közölte: az szerv nem kapott semmilyen anyagot arról, hogy Navalnij ellen katonák bűncselekményt követtek volna el. Elmondta, hogy az ügyben a szibériai szövetségi körzet közlekedési rendőrsége indított ellenőrző vizsgálatot. A fehérorosz állampolgárságú Losz nem vehetett rész a keddi tárgyaláson, mert januárban 2023. november 27-ig érvényes hatállyal kitoloncolták Oroszországból a hazájába, miután szembe szegült egy rendőrrel. Navalnijt a tárgyaláson Vjacselav Gimagyi ügyvéd képviselte.

Navalnij, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója, augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint “Novicsok” típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Az FSZB emberei mérgezték meg.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata “megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg. Az SZK katonai főcsoportfőnöksége nem tartotta indokoltnak, hogy a sajtóhírek alapján vizsgálatot indítson az FSZB munkatársai ellen, akikkel kapcsolatban az SZK szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja.

Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért Berlinből, ahol kórházi és rehabilitációs kezelést kapott. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében az ellenzékinek a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie. Az elsőfokú döntést Navalnij megfellebbezte, de a fővárosi bíróság február 20-án helybenhagyta.

The post A katonai ügyész Navalnij nyomozóhatóság elleni panaszának elutasítását javasolta appeared first on .

Nagy-Britannia visszavonja az önálló hadászati nukleáris kapacitásának korlátozásáról egy évtizede hozott döntést, és ehelyett növeli a hadrendben tartható nukleáris robbanótöltetek lehetséges mennyiségét – áll a brit kormány stratégiai tervezetében.

A hosszú távú stratégiai intézkedéscsomagot tartalmazó 114 oldalas dokumentum egyenes utalást tesz arra, hogy Nagy-Britannia bizonyos körülmények között nem nukleáris tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés esetén is fontolóra veheti nukleáris fegyvereinek alkalmazását. A tervezet felidézi: 2010-ben az akkori brit kormány úgy döntött, hogy 225-ről 180-ra kell csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát a 2020-as évtized közepéig.

A kedd délután bemutatott stratégiai tervezet szerint azonban a biztonsági környezet változásának jelenlegi irányai alapján, figyelembe véve a technológiai és doktrinális fenyegetéseket is, az egy évtizeddel ezelőtti korlátozási terv végrehajtása immár nem lehetséges. A brit kormány ezért úgy döntött, hogy nem csökkenti, hanem 260-ra emeli a hadrendben tartható nukleáris töltetek számának felső határát.

A stratégiai dokumentum leszögezi azt is, hogy Nagy-Britannia megtartja az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitást hordozó négy tengeralattjáróját, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik a világtengereken, ahogy az eddig is történt.

A tervezet szerint a brit kormány továbbra is a “a bizonytalanság szándékos fenntartásának” politikáját fogja alkalmazni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mikor, hogyan és milyen mértékben venné fontolóra nukleáris fegyverek használatát, de a változó biztonsági és technológiai környezetre tekintettel ennek a politikának az alkalmazását kiterjeszti, és a továbbiakban nem közöl nyilvános adatokat a hadrendben álló nukleáris töltetek és rakéták számáról sem.

Ez a bizonytalanság megnehezíti a számítások elvégzését a potenciális agresszorok számára, csökkenti a nukleáris fegyverek szándékos alkalmazásának kockázatát azok részéről, akik egy esetleges első csapás előnyeire törekednének, és így hozzájárul a hadászati stabilitáshoz – áll a brit kormány integrált stratégiai tervezetében.

A dokumentum leszögezi: Nagy-Britannia nem fog nukleáris fegyvereket használni olyan országok ellen – vagy ezzel fenyegetni olyan országokat -, amelyeknek nincs nukleáris fegyverzetük és részesei az 1968-ban aláírt atomsorompó-szerződésnek. A brit kormány azonban fenntartja a jogot arra, hogy felülvizsgálja ezt a kötelezettségvállalását, ha a tömegpusztító fegyverek, köztük a vegyi és biológiai csapásmérő kapacitások, vagy az ezekével összemérhető hatású egyéb, újonnan megjelenő technológiák által támasztott fenyegetés a jövőben ezt szükségessé tenné.

A stratégiai dokumentum szerint az euroatlanti térségben Oroszország jelenti a legnagyobb közvetlen fenyegetést Nagy-Britanniára, de valószínűsíthető az is, hogy a világ más térségeiben, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten szélesedni fog a terrorista és egyéb szélsőséges csoportok mozgástere. A dokumentum valószínűnek nevezi azt is, hogy 2030-ig valamely terrorcsoport sikeres támadást hajt végre vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyverekkel.

The post Britannia nukleáris fegyverkezésbe kezd appeared first on .

Aknarobbanásban életét vesztette egy illegális határátlépő, egy társa súlyosan, egy másik pedig könnyebben megsérült a közép-horvátországi Saborsko járáshoz tartozó erdőben, ahol az 1991-1995-ös délszláv háborúból visszamaradt, aláaknázott területre tévedtek – írta a helyi sajtó.

A robbanás csütörtökön történt a boszniai határhoz közeli térségben, a károlyvárosi (Karlovac) rendőrség helikopterekkel próbálta meg felderíteni a területet, az úgynevezett saborskói migráns útvonalat.

Marko Bicanic, járási elöljáró a sajtónak elmondta: korábban már aknamentesítették ezt a részt, de az erdőkben a terepviszonyok miatt ez nehezebb volt. A főbb útvonalakon még mindig kint vannak az aknaveszélyre figyelmeztető táblák, de mivel a Bosznia felől érkező illegális határátlépők kerülik a főbb útvonalakat, valószínűleg nem láthatták őket – tette hozzá.

Az ogulini kórházban megerősítették, hogy az ott kezelt két menekült közül egyik súlyos hasi sérüléseket szenvedett, a másik pedig a térdén sérült meg. Mindkettő pakisztáni állampolgár.

Az illegális bevándorlók főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

The post Aknára lépett és meghalt egy menekült Horvátországban appeared first on .

Az ANY Biztonsági Nyomda 2020-ban 27,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 6,7 milliárd forinttal, 19,65 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben, a nettó eredmény 785 millió forintot tett ki, 488 millió forinttal, 38,33 százalékkal csökkent 2019-hez képest – közölte a társaság.

A kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti nyereség (EBIDTA) 2020-ban 2,996 milliárd forint volt, amely 376 millió forinttal kevesebb az előző időszakhoz képest. A konszolidált üzemi eredmény 1,498 milliárd forint volt, 585 millió forinttal, 28 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Az igazgatóság 55 forint osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek.

Az 2020. évi 27,4 milliárd nettó árbevétel 42 százaléka, 11,7 milliárd forint az export piacokról származott. A biztonsági termékek és megoldások árbevétele 2020-ban 6,950 milliárd forintot tett ki, amely 3,554 milliárd forinttal, 34 százalékkal kevesebb, mint a bázis időszakban. A társaság kártyagyártásból és megszemélyesítésből származó árbevétele tavaly 7,9 milliárd forint, amely 3,102 milliárd forinttal, 28 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben.

A nyomtatványok gyártásából, megszemélyesítéséből, adatfeldolgozásából származó árbevétel 2020-ban 10,309 milliárd forintot ért el, amely 54 millió forinttal kevesebb, mint a bázis időszaki érték. A hagyományos nyomdatermékek árbevétele 2020-ban 1,495 milliárd forint volt, 114 millió forinttal, hét százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest a lecsökkent könyv megrendelések miatt.

Zsámboki Gábor, a társaság vezérigazgatója a jelentés publikálásakor kiemelte, nyereséges esztendőt tudhatnak maguk mögött, annak ellenére, hogy a részvénytársaság megalakulása óta soha nem szembesült olyan kihívásokkal, mint 2020-ban. Hozzátette: tavaly március első napjaiban sikerült olyan döntéseket hozni, amelyek egyszerre tették lehetővé a munkahelyek és a pénzügyi stabilitás megőrzését. Termékeik piacait lelassította a járvány, így több idő és energia jutott a technológia és a kapacitások fejlesztésére.

Az ANY Biztonsági Nyomda részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek, a papír csütörtökön 1360 forinton zárt, az elmúlt egy évben a legalacsonyabb árfolyama 1025 forint, a legmagasabb 1400 forint volt.

The post Továbbra is nyereséges az ANY Biztonsági Nyomda appeared first on .

Drogcsempészetre kifejlesztett tengeralattjárót foglaltak le Spanyolországban, a rendőrségi műveletben több tonna kábítószert találtak és sokakat előállítottak – közölte az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol).

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint ez az első felfedezett, kifejezetten kábítószer-kereskedelem céljából épített tengeralattjáró, amit Európában gyártottak. Eddig csak latin-amerikai országokban készült, drogcsempészetre szánt tengeralattjárót fedeztek fel Európai és nemzetközi vizeken.

A tengeralattjárót egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoport felszámolására indított akcióban találták. A Spanyolország számos városában egy időben végzett műveletben 47 házkutatást tartottak és 52 embert állítottak elő. Két kis méretű tengerjáró hajót, egy tengeralattjárót, egy csaknem háromszázezer euró értékű, nagysebeségű jachtot, valamint több mint három tonna kokaint, hétszáz kilogramm hasist és több mint százezer euró készpénzt foglaltak.

Az Europol tájékoztatása szerint a műveletben Spanyolország mellett Kolumbia, Hollandia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Portugália illetékes hatóságainak összesen háromszáz rendőre vett részt.

The post Europol: drogcsempészetre kifejlesztett tengeralattjárót foglalt le a spanyol rendőrség appeared first on .

Az Európai Unió és tagállamai üdvözlik az új líbiai egységkormány képviselőházi jóváhagyását, ami jelentős áttörést jelent az intézményi egység megteremtése, az ország békés jövője és a december 24-re tervezett választások megtartása szempontjából – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott közleményében üdvözölte az érintett felek erőfeszítéseit, hogy a nemzeti egység szellemében összefognak a megbékélés érdekében.

“Történelmi lehetőség a líbiaiak számára, hogy közös erőfeszítéssel küzdjenek országuk békés, kiegyensúlyozott és egységes újjáépítéséért, valamint Líbia nemzeti önállóságának és területi egységének helyreállításáért” – fogalmazott.

Kijelentette: az Európai Unió felszólítja az érdekelt feleket, hogy biztosítsák a hatalom időben történő és zökkenőmentes átadását a nemzeti egységkormánynak. Továbbá elengedhetetlennek nevezte az október 23-án létrejött tűzszüneti megállapodás valamennyi rendelkezésének hatékony végrehajtását, az ENSZ fegyverembargójának tiszteletben tartását, valamint az összes külföldi harcos és zsoldos alkalmazásának megszüntetését.

“Felszólítjuk a nemzeti egységkormányt, hogy mutasson elhatározottságot a biztonsági erők átfogó reformja iránt, egyebek között a milíciák felszámolása és a fegyveres erők polgári felügyelet alatti egyesítésére irányuló erőfeszítések révén” – fogalmazott.

Az Európai Unió és tagállamai várakozással tekintenek a nemzeti egységkormánnyal való szoros együttműködésre – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A 2014-es választások óta nyugati és keleti frakciókra oszlott líbiai törvényhozás több mint 130 képviselője az észak-líbiai Szirtben kétnapos egyeztetéseket követően szavazott bizalmat szerdán az ideiglenes líbiai egységkormánynak. Az Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh vezette kabinet az észak-afrikai országot évek óta párhuzamosan irányító két rivális kormányzatot váltja fel: a Fájez esz-Szarrádzs vezette, Tripoliban székelő, nemzetközileg elismert egységkormányt és az ideiglenes kabinetet, amelyet a kelet-líbiai területeket ellenőrzése alatt tartó, Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg támogat.

The post Az EU üdvözli az új líbiai egységkormányt appeared first on .

Tavaly is kiemelt hangsúlyt kapott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) a csalások, hamisítások, valamint a feketegazdaság elleni küzdelem – hangsúlyozta a 2020-as évet értékelve a hatóság.

Közleményükben ismertették: 567 kiemelt ellenőrzést végeztek, 839 tonna terméket vontak hatósági intézkedés alá, 34 esetben korlátozták vállalkozások tevékenységét és több mint 116 millió forint bírságot szabtak ki. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóival szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás kiszűrése érdekében 87 ellenőrzés történt, amelyből 22 esetben állapítottak meg jogsértést a Nébih ellenőrei, a bírság végösszege mintegy 315 millió forint lett.

A hivatal állategészségügyi, borászati és az élelmiszerlánc további termékeit vizsgáló laboratóriumaiban több mint 1,6 millió mintából mintegy 4,3 millió paraméterre végeztek vizsgálatokat a szakemberek. Az év végén elindult a kutyaszaporítók ellenőrzése is, állatgyógyászati készítmények lefoglalásával és a jogosulatlan állatorvosi tevékenység felderítésével egybekötve.

Egyértelmű siker, hogy a házisertés-állományokat továbbra is sikerült megvédeni az afrikai sertéspestistől, a vadállományban szintén lassult a járvány terjedése, a madárinfluenza-járványt pedig szigorú intézkedésekkel és összehangolt munkával sikerült felszámolni. Az eredmények között említették egyebek mellett, hogy megalakult az élelmiszerrendész szolgálat, az állategészségügyi járványok hatékony kezelése érdekében pedig önálló szervezeti egységeként létrejött a Nébih-ben az Országos Járványvédelmi Központ.

Tűzifát okosan! néven megnyílt a biztonságos tűzifavásárlást segítő online piactér. Az elkobzott fatermékek közül csaknem 3000 köbméter tűzifát kaphattak meg a rászoruló intézmények, szervezetek. A Nébih ügyfélszolgálatai több mint 54 ezer telefonhívást fogadtak tavaly. Bővült a Nébih ZöldSzám bejelentőfelületeinek köre, megkönnyítve a közérdekű bejelentéseket alátámasztó fotók, videók csatolását. Az ügyfélprofil rendszerben szintén bővült az elektronikusan bejelenthető, intézhető tevékenységek köre.

A tavaly megkezdett feladatok túlnyomó része 2021-re is áthúzódik. A Nébih előtt áll a többi között az e-Pincekönyvi rendszer adattárházának és gördülékeny adatáramlásának kidolgozása, a Vendéglátás és közétkeztetés jó higiéniai gyakorlata útmutató új fejezeteinek megalkotása, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer folyamatos kiterjesztése az újabb termékkörökre – emelték ki.

A Nébih fő célja továbbra is, hogy a termőföldtől az asztalig biztosítsa az élelmiszerlánc biztonságát, mind termelők, előállítók, forgalmazók, mind a fogyasztók érdekében – hangsúlyozta a hivatal. A közleményben jelezték azt is, hogy kilenc éves fennállását ünnepli március 15-én a Nébih, az évfordulóra elkészült a 2020-as év legfontosabb eseményeit, intézkedéseit összefoglaló évértékelő.

The post Tavaly is kiemelten figyelt a csalások és a feketegazdaság elleni küzdelemre az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal appeared first on .

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy nyilvános konzultációt indít a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak ügyéről az európai uniós tagállamokban.

A konzultáció, – amely február 8-tól május 10-ig érhető el a testület honlapján – célja, hogy bizottság a lehető legszélesebb körű tájékoztatást kapja az ilyenfajta bántalmazások ellen bevezetett tagállami intézkedésekről. A konzultáció elsősorban a civil szervezeteket, az esélyegyenlőségért felelős testületeket célozza, de a nemzeti hatóságok és kormányok is részt vehetnek a kezdeményezésben.

A konzultáció során összegyűjtött információkat a bizottság a nemi alapú és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló jogalkotási kezdeményezés előkészítéséhez fogja felhasználni. A bizottság kutatásai szerint a nők elleni erőszak a legyakoribb formája a nemi alapú megkülönböztetésnek Európájában, míg a családon belüli erőszak gyerekeket, fogyatékossággal élőket, időseket és férfiakat is érinthet.

A felmérések szerint az európai nők 33 százalékát éri nemi alapú erőszak, amely tovább fokozódott a koronavírus-járvány lassítására elrendelt korlátozó intézkedések miatt.

The post Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indít a nőkkel szembeni erőszak ügyéről appeared first on .

A nyugati országok csak azért nem lépnek fel nyíltan agresszívan Oroszország ellen, mert Moszkva olyan védelmi rendszert épített ki, amely ezt nem teszi lehetővé számukra – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

“Miért nem kezd (a Nyugat Oroszország ellen) nyílt agresszióba? Csak egyetlen ok miatt: azért mert Oroszország az elmúlt években olyan védelmi rendszert fejlesztett ki, amely ezt nem engedi meg a számukra, és ők ezt világosan értik” – fogalmazott a szóvivő.

Zaharova egyúttal azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy az információs közegben agresszívan viselkedik. Egyebek között hangoztatta, hogy Oroszországot és a Szovjetuniót a történelmi összefüggésekben agresszorként és olyan országként igyekszik beállítani, amely megsérti az emberi jogokat.

Hangoztatta, hogy nem Oroszország, hanem nyugati országok kezdeményezték az internet szabályozásának folyamatát. Mint mondta, Moszkva korábban attól tartott, hogy alapelvek megsértésével fogják megvádolni, de “ezeket a kollektív Nyugat rég megsértette”.

Álláspontja szerint az internetmonopóliumok, valamit a mögöttük álló politikai hatalom, konkrétan Washington Brüsszel és a NATO, “kizárólag a saját érdekeiből, a politikai konjunktúrából és a konkurenciaharc elutasításából” indulnak ki, elutasítva a nemzetközi és az orosz jogrend tiszteletben tartását.

Közölte, hogy az orosz parlament törvénycsomagot készít elő, amelynek célja az orosz újságírók, tömegtájékoztatási eszközök és közönség megvédése az internetes közegben.

The post Zaharova szerint a Nyugatot csak az orosz védelmi rendszer tartja vissza az agressziótól appeared first on .

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 30 millió dollár (mintegy 930 millió forint) kárpótlást ítélt meg Bosco Ntaganda volt kongói hadúr áldozatainak – tudatta hétfői sajtóközleményében a hágai székhelyű testület. A szervezet történelmében ez eddig a legmagasabb összegű jóvátételi határozat.

A jóvátételre a Ntaganda vezette Kongói Felszabadítás Hazafias Erői (FPLC) félkatonai szervezet által lemészároltak hozzátartozói, a nemi erőszak és szexuális rabszolgaság áldozatai és a szervezet által toborzott gyermekkatonák jogosultak. Az FPLC a 2000-es évek elején rendkívül súlyos bűntetteket követett el az ország északkeleti részében. A kártalanítás több mint százezer embert érint, azaz a kárpótlás fejenként átlagosan  300 dollár.

A bírói testület közölte, hogy Ntaganda pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kárpótlás kifizetését, ezért felkérte az ICC áldozatok kárpótlására szakosodott alapítványát, hogy saját források, illetve adománygyűjtések segítségével támogassa a kártalanításra jogosultakat. Hozzátette azonban, hogy továbbra is nyomozást folytatnak azzal kapcsolatban, hogy a milíciavezér nem rendelkezik-e eddig feltáratlan pénzügyi forrásokkal.

Ntagandát 2019 novemberében ítélte 30 év börtönbüntetésre az ICC, 2002-2003 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Bűnlajstromán egyebek mellett gyilkosság, etnikai alapú üldözés, nemi erőszak, szexrabszolgaságra kényszerítés és gyerekkatonák toborzása is szerepelt. Ez a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet a hágai testület valaha kiszabott. Ntaganda fellebbezett az ítélet ellen.

The post Harmincmillió dollár kárpótlást ítéltek meg egy kongói hadúr áldozatainak appeared first on .

Vizsgálatot indított vasárnap a francia rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN, miután egy rendőr Párizsban lelőtt egy férfit, aki egyelőre nem tisztázott körülmények között késsel fenyegette meg – erősítették meg rendőrségi források a sajtóértesüléseket.

Az eset a francia főváros északi részén található XVIII. kerületben történt, ahova délelőtt 11 órakor egy családi veszekedéshez riasztottak kerékpáros rendőröket. Két rendőr felment a lakásba, míg egy harmadik az utcán marad a kerékpárokra vigyázni. Miközben az utcán várakozott, egy férfi késsel fenyegette meg, de amikor elővette a gumibotját, a férfi elmenekült.

A rendőr a fenyegetőző nyomába eredt, az üldözött férfi az egyik utcasarkon megfordult és megpróbálta késsel megszúrni a rendőrt, aki ekkor elővette a hivatali fegyverét és háromszor rálőtt a támadójára. A helyszínre riasztott tűzoltók megpróbálták megmenti a támadó életét, sikertelenül. A rendőrség jelezte: egyelőre semmilyen vallási vagy terrorista indítéka nem ismert a rendőr elleni támadásnak.

“Semmilyen olyan gyanús elem nincsen, amely alapján azt lehetne állítani, hogy terrorista jellegű cselekmény történt” – jelezte az ügyészség, amely egyelőre nem tudta a lelőtt férfi személyazonosságát bizonyossággal megállapítani.

“Nem terrortámadás volt” – mondta Yoann Maras, az Alliance rendőrszakszervezet megyei illetékese a Le Parisien című napilapnak. “Egy labilis elmeállapotú személy által elkövetett cselekményről van szó” – tette hozzá.

A párizsi ügyészség szerint a cselekmény pontos körülményeit még vizsgálja a bűnügyi rendőrség, amely hivatali személy elleni szándékos emberölés gyanújával indított vizsgálatot. A rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN pedig a rendőr fegyverhasználatának körülményeit, illetve annak következményeit vizsgálja – közölte az ügyészség.

Egy vizsgálóbíró a helyszínre sietett annak megállapítására, hogy fennállnak-e a jogos önvédelem feltételei. A megtámadott rendőrt sokkos állapotban kórházba szállították.

The post Párizs: késsel fenyegetőzött, többet nem fog appeared first on .