Biztonságpiac

Az Eurojust tájékoztatása szerint a múlt hét folyamán tartott akciót megelőző nyomozás feltárta, hogy a spanyolországi Baleár-szigeteken tevékenykedő, az olasz maffiához kapcsolódó bűnözői csoport aktív szerepet játszott a spanyolországi és olaszországi kokain- és kannabiszkereskedelemben.

A bűnözők rejtett rekeszekkel felszerelt járműveket és motorcsónakokat használva szállítottak kábítószert a két ország között, illetve más országokba. A bűnszervezet tagjai rendszeresen alkalmaztak erőszakot, többek között kínzást céljaik elérésre. A letartóztatottak közül többen olaszországi gyilkosságokkal hozhatók összefüggésbe. A csoport egyes tagjai illegálisan birtokoltak lőfegyvereket. A bűnelkövetésből származó nyereséget spanyolországi ingatlanokba fektették – közölték.

A szeptember közepén tartott akcióban 40 házat kutattak át Ibizán, Barcelonában, Málagában és Tenerifén, amelynek során a bűnözői csoport 32 tagját előállították. Egy 600 tőből álló kannabiszültetvényt felszámoltak, valamint körülbelül 300 ezer euró (mintegy 120 millió forint) készpénzt, 18 kilogramm amfetamint, 4,5 kilogramm kokaint, lőfegyvereket és lőszereket foglaltak le.

Az Eurojust mellett az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) által támogatott műveletben az illetékes spanyol és az olasz hatóságok vettek részt.

The post Eurojust: olasz drogkereskedőket fogták el Spanyolországban appeared first on .

A közlemény szerint a szabotőrök a Sziverszkij Donec folyón próbáltak átkelni és az ukrán csapatok hátába kerülni. Az ukrán határőrök hőkamera segítségével fedezték fel az oroszokat, majd amikor a csónak négy emberrel a folyó közepére ért, tüzet nyitottak, a vízi jármű pedig felborult. “A hőkamera egyetlen partot ért megszállót sem rögzített” – tette hozzá a határőrség.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyón Nova Kahovka térségében is elsüllyesztettek egy vízi járművet orosz katonákkal, fegyverekkel és haditechnikai felszereléssel a fedélzetén.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértőinek legfrissebb elemzése szerint az ukrán hadsereg ellentámadása pánikot kelt a Kreml befolyásos tisztségviselőinek körében, amit az is bizonyít, hogy az oroszok “pártfogoltjai” Luhanszk és Donyeck megyében sürgetik a térség Oroszországhoz csatolását. Az önhatalmúlag kikiáltott, Moszkva által támogatott két szakadár entitás, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság törvényhozó szervei előzőleg felszólították vezetésüket, hogy tartsanak népszavazást a két keleti megye Oroszországhoz csatlakozásáról.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője “naiv, fenyegetésekkel és rémtörténetekkel való zsarolásnak” nevezte a “népszavazásokról és mozgósításokról” szóló híreket. Szavai szerint olyanok fenyegetőznek ezzel, akik “csak gyerekek és civilek ellen tudnak harcolni”. “Az ellenség fél, primitíven manipulál. Ukrajna megoldja az orosz kérdést. A fenyegetést csak erővel lehet megszüntetni” – írta Jermak.

Jevhenyij Jenyin ukrán belügyminiszter-helyettes egy tévéműsorban elmondta, hogy a harkivi régióban az ukrán hatóságok 118 településen állították teljesen helyre az ukrán ellenőrzést, 12 településen pedig jelenleg még tart a “tisztogatás”. Kiemelte, hogy a 118 településen mintegy 50 ezren élnek. Tájékoztatása szerint Harkiv megye felszabadított területein a rendfenntartók 168 civil holttestet találtak, ebből csak szeptember 18-án mintegy ötvenet.

Izjumban 48 sírt tártak fel a tömeges temetkezési helyen. Eddig a hatóságok 52 embert exhumáltak. Jenyin megerősítette, hogy a halottak testén kínzás nyomai voltak. “Továbbra is azonosítunk erőszakos halál jeleit mutató holttesteket, sok van belőlük. Ezek a jelek: törött bordák, betört fej, megkötött kezek, törött állkapocs, és levágott nemi szervek” – mondta a belügyminiszter első helyettese.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon arról számolt be, hogy újabb két megkínzott ember holttestére bukkantak Bucsa térségében is, ott, ahol korábban orosz katonai állás volt. Az erdősávban korábban már 18 civil holttestet találtak. A most fellelt egyik férfiholttestnek hátra volt kötve a keze. A másikról Nyebitov nyilvánosságra hozta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) akadémiájának jele volt a khaki színű kabátján.

Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca közölte, hogy csere útján újabb 25 ukrán katona holttestét kapta vissza Ukrajna. Azt nem közölték, hogy az orosz oldalnak cserébe hány holttestet adtak át. Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi adatai szerint eddig hozzávetőlegesen 54 810 orosz katona halt meg Ukrajnában.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők a szeptember 18-i robbantások következtében Novoajdarban ötven haditechnikai eszközt, Szvatovében pedig állományuk 70 százalékát vesztették el.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közölte, hogy az elmúlt napban a kupjanszki járásban három civil sebesült meg az orosz támadások következtében, ketten pedig aknarobbanásban sebesültek meg Harkiv város környékén.

Kuleba: a fiktív referendumok semmin sem változtatnak
Semmin sem változtat az, hogy Oroszország “népszavazásokat” készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. “A fiktív referendumok semmit sem változtatnak. Oroszország agresszor volt, és az is marad, amely jogellenesen foglalja el Ukrajna területének egy részét” – írta a miniszter. Hangsúlyozta: Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy felszabadítsa területeit, és fel is fogja azokat szabadítani, “bármit is mondjon Oroszország”.

Moszkva tervei szerint szeptember 23. és 27. között “népszavazást” tartanak a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein az Oroszországhoz való csatlakozásról. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy az Oroszországi Föderáció tervezett “álreferendumaira” új szankciókkal válaszoljon és adjon további fegyvereket Ukrajnának.

The post Orosz agresszió: Putyin diverzánsainak csónakját süllyesztettek el az ukrán határőrök Donyeck megyében appeared first on .

A Tiszától a Balatonig – add át a biztonság stafétáját! című kezdeményezés szegedi nyitókonferenciáján Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes videóüzenetében hangsúlyozta, a tízhetes programsorozathoz hasonlóra korábban még nem volt példa a rendőrség bűnmegelőzési tevékenysének történetében. Rendőrök, társadalmi szervezetek és egyházak képviselői, megyehatárokon átívelő összefogással tartják fenn a figyelmet, és hirdetik a bűnmegelőzés fontosságát.

Polyák Zsolt, Csongrád-Csanád megye rendőrfőkapitánya kifejtette, olyan programsorozat indult, amely megmutatja a prevencióban rejlő innovatív lehetőségeket, két hónapon keresztül játékos és szórakoztató módon mozgatja meg öt déli megye lakosságát.

A sorozatban résztvevők céljai – a biztonságteremtés, a biztonságérzet megerősítése – közösek, de eszközei különbözőek, máshol, máskor, máshogyan szólal meg egy egyenruhás, egy tanár, egy sportoló, egy orvos, s ezek kiegészítik egymást – közölte a dandártábornok.

M. Toronykőy Márta, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője elmondta, a következő tíz hétben minden megyében elsősorban olyan témában szerveznek intenzív prevenciós programokat, amelyben az adott területen komoly tapasztalatokkal, eredményekkel rendelkeznek. Bemutatják, hogy a bűnmegelőzés, a párkapcsolati erőszak elleni fellépés, az internetbiztonság vagy az állatvédelem területén mit tudnak tenni a megye lakosságának biztonsága érdekében.

Csongrád-Csanád megyében hosszú ideje kiemelten kezelik a fiatalok biztonsága érdekében végzett munkát. A rendőrség a megyében az óvodától kezdve az általános és középiskolákon át egészen az egyetemig rendszeresen szervez – az oktatási rendszerbe integrált – prevenciós programokat – közölte az osztályvezető. Hozzátette: idén az állatvédelem a bűnmegelőzésben kiemelt figyelmet kap, így ezen a területen is szerveznek programokat.

A megyei programok szeptember 30-án zárulnak Öttömösön, ahol egy határfutás keretében adják át a bűnmegelőzési stafétát Bács-Kiskun megyének, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a sport jelentőségére az egészségmegőrzésben – tudatta az alezredes.

A következő hónapokon minden megyében tíznapos, kéthetes prevenciós programokat szerveznek, a sorozat zárórendezvényét Kaposváron tartják, a tervek szerint november 20-án.

The post Öt megyét érintő bűnmegelőzési programsorozat indult el Szegeden appeared first on .

Azt írták, hogy a XXII. kerületi rendőrkapitányság emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást egy 30 éves férfi és egy 25 éves nő ellen, mert éveken át prostitúcióra vettek rá nehéz anyagi helyzetben lévő fiatal lányokat. Budapesti, belvárosi bérelt lakásokban kényszerítették a nőket prostitúcióra, szolgáltatásaikat internetes oldalon hirdették.

A férfi a prostitúciós szolgáltatásokból befolyt pénz felét ígérte a lányoknak, később azonban már az összes pénzt elvette tőlük. Az ügyfelek hívásait a 25 éves nő fogadta, amikor nem ért rá, társa erőszakkal vette rá a lányokat a telefon kezelésére. Ha nem az általa elvárt módon beszéltek az “ügyfelekkel”, bántalmazta őket.

A férfi kábítószer fogyasztásra is kényszerítette a lányokat, és megtiltotta nekik, hogy elhagyják a lakást – írta a rendőrség. A férfit a budafoki rendőrök augusztus 23-án hajnalban vidéken fogták el, és társával együtt még aznap kihallgatták. Egyikük sem tett vallomást – áll a közleményben.

The post BRFK: elfogtak két embert, aki fiatal nőket kényszerített prostitúcióra appeared first on .

Ahány ház, annyi étkező, azaz mindenkinek más az elképzelése a tökéletes étkezőhelyiségről. Mégis stíluson, elképzelésen és lehetőségeken túl vannak olyan szempontok, amiket az étkező berendezésénél érdemes szem előtt tartani.

Ebben a helyiségben mindig zajlik az élet, ezért nagyon fontos, hogy az itt elhelyezett bútorok esztétikusak, kényelmesek, praktikusak és ergonomikusak legyenek.

Válassz egy tökéletes asztalt magadnak!

Mindazt, aminek egy étkezőben a bútorok és kiegészítők közül helye van, megtalálod a mömax étkező kategóriájában. Természetesen a helyiség berendezése nem áll meg az étkezőasztal és szék kombináció kiválasztásánál, ennél több lehetőség van otthonossá tenni azt.

Ez nem azt jelenti, hogy az asztal nem központi jelentőségű, hiszen ez az a tárgy, amit körbeül a család, aminek stílusa, mérete és formája meghatározó. A nagy étkezőben elhelyezhető egy hatalmas asztal is – pláne, ha a család is nagy. De kis méretű helyiségbe praktikusabb kihúzható, illetve bővíthető asztalt vásárolni. 

Vedd figyelembe azt is, hova kerül az asztal: a szoba közepére vagy az egyik sarokba, netán elválasztó szerepet tölt be? Hányan ülnek körülötte, és mi a helyzet, ha vendégek jönnek? Ők is elférnek? 

Milyen az alakja: kör alakú vagy négyszögletes? Ennek is, annak is van előnye és hátránya. A kör alakú könnyebben körbejárható, megközelíthető, míg a másikat egy nagyobb családi buli vagy takarítás alkalmával egyszerűen odatolhatod a falhoz.

Mi a helyzet a székekkel? 

A székek legalább ennyire lényeges szereplői az étkezőnek, hiszen a kényelem ebéd vagy vacsora közben is elsődleges szempont. Ennek a kárpitozott ülőalkalmatosságok tesznek leginkább eleget, ám ezeknek is van hátrányuk: könnyen koszolódnak, főként, ha kisgyerek van a családban. 

Amikor emelgetni kell őket, akkor sem mindegy, miből készültek a székek. A faalapúak esztétikusabbak, viszont nagyobb a súlyuk, ami megnehezíti a pakolgatásukat, amikor például takarítunk. A műanyag székek könnyűek, és egyszerűen tisztíthatók, praktikusak gyerekek vagy házi kedvencek mellé. 

A fémből készültek hosszú évekig hűséges társaink maradnak, de csak akkor szolgálják a kényelmet is, ha szivaccsal vagy szövettel borítják be az ülőfelületet. Kis lakásba az összecsukható műanyag vagy fém székek tökéletesek lehetnek, mivel kis helyet foglalnak el.

Milyen kiegészítőket találsz még az étkezőbe? 

Egy tálalókocsi vagy tálalószekrény különleges és stílusos darabja lehet az étkezőnek, hiszen nem csak az evőeszközöket tarthatjuk rajta. Újság, zöld növény, díszváza vagy gyertyatartó számára szintén jó hely.

Az étkező friss, üde színfoltjai lehetnek a cserepes pálmák, fikuszok vagy más zöldek. Dekorációs elemként a növények mellett kiváló választás a tükör, aminek segítségével optikailag tágíthatjuk a teret. 

Nem szabad elfelejtkezni a lámpákról sem: a csillár, az állólámpa vagy spotok elhelyezésével, a fényforrások erősségét variálva tehetjük hangulatossá étkezőnket.

The post Milyen a tökéletes étkező? appeared first on .

A német védelmi minisztérium tájékoztatása szerint megállapodást kötöttek a görög védelmi tárcával, hogy Németország az Ukrajna közvetett támogatását szolgáló – körkörös cserének nevezett – programjában negyven darab Marder típusú német páncélozott harcjárművet szállít a görög hadseregnek, a görög kormány pedig cserébe átad negyven darab BMP-1 típusú harcjárművet Ukrajnának.

Az ukrán erők jól ismerik ezt a szovjet fegyverrendszert, használatában igen jelentős gyakorlatot szereztek az orosz támadás elleni védekezésben – mutatott rá közleményében a német védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy haladéktalanul hozzáfognak a csere lebonyolításához.

A német kormány röviddel az Ukrajna elleni orosz háború február 24. kezdete után dolgozta ki az athéni vezetéssel együttműködésben is alkalmazott megoldást, amelynek lényege, hogy német gyártmányú fegyverekkel segítenek ki országokat, amelyek szovjet gyártású – az ukrán hadseregben ismert, azonnal bevethető – fegyverekkel támogatják Ukrajnát.

Tárgyalásokat a görög mellett a cseh, a szlovák, a szlovén és a lengyel kormánnyal kezdtek. Megállapodást legutóbb Csehországgal kötöttek, ennek révén Ukrajna T-72 típusú szovjet harckocsikat kap Csehországtól, Csehország pedig Leopard-2 típusú német harcjárműveket Németországtól.

Németország közvetlenül is támogatja Ukrajnát fegyverekkel. Küldtek az ukrán hadseregnek egyebek mellett 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer lőszerrel, tíz Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és 54 darab M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.

Kijev azt is kéri, hogy Németország első, és egyetlen országként ne csak szovjet, hanem modern nyugati – német – gyártású harcjárművekkel is támogassa az ukrán erőket. A berlini vezetés ettől egyelőre elzárkózik.

The post Orosz agresszió: Ukrajna további 40 harcjárművet kap Berlin és Athén együttműködésével appeared first on .

Hozzátette, hogy az orosz bázis a kagyijivkai kultúrházban volt. A megsemmisített létesítményről fotót is közzétett. Az Ukrajinszka Prada hírportál emlékeztetett arra, hogy augusztus végén az ukrán erők arról számoltak be: mintegy kétszáz orosz ejtőernyőst likvidáltak azzal, hogy csapást mértek egy kagyijivkai szállodában létesített bázisukra.

Az ukrán katonai hírszerzés hétfőn jelentette, hogy információi szerint Luhanszk megyében az oroszoknak nem sikerül kényszerrel mozgósítaniuk a helybeli férfiakat. Adataik szerint ötszáz embert próbáltak az idén megszállt Szeverodoneck városban mozgósítani, de tervük kudarcba fulladt. A déli Herszon megyében is próbálnak férfiakat toborozni az úgynevezett “népi milíciába”. A szakadár Donyec-medencei területeken nevezik így az orosz irányítás alatt helyiekből létrehozott fegyveres alakulatokat. Nemrég Mirne faluban rendeztek a megszálló hatóságok lakossági fórumot, ahol elmondták, hogy a “népi milíciába” belépésnek nem feltétele a megfelelő iskolai végzettség, életkor, fizikai és erkölcsi állapot sem.

Az Ukrajinszka Pravda kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy az orosz erők hétfőre virradó éjjel Donyeck megyében rakétacsapást mértek Kramatorszkra és Toreckre, Csasziv Jar települést pedig tüzérséggel támadták. Az elmúlt napban három civil lakos vesztette életét és 11-en sebesültek meg.

Hétfőn déltájban az oroszok tüzérsége a Dnyipropetrovszk megyei Zelenodolszk térségét lőtte, az eddigi információk szerint egy 58 éves nő sebesült meg – közölte Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó. Hozzátette, hogy a nő az úton kerékpározott, és a lövedékek mellette csapódtak be.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) arról adott hírt, hogy munkatársai a nemrég felszabadított Harkiv megyei Balaklija peremvidékén felfedeztek egy orosz tartalék parancsnoki állást, amelyet egy lakóházban rendeztek be. Közlésük szerint a ház pincéjében egy teljes lőszerarzenált találtak elrejtve. Többtucatnyi lőszerdobozt foglaltak le, köztük különféle kaliberű ágyúkhoz és tankokhoz való lövedékeket, aknákat, gránátokat és hajtótölteteket. Lefoglaltak két gyalogsági harcjárművet is lőszerekkel.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is lövik a frontvonal menti településeket a régióban. Kupjanszkban egy 11 éves fiú, a csuhujivi járásban pedig egy 65 éves nő került sebesülésekkel kórházba. A beszámoló szerint az ukrán hadsereg által felszabadított területeken az elmúlt napban hatan sebesültek meg aknarobbanás következtében.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország négyszáz, büntetésüket töltő embert küldött Tambov városából, hogy megerősítse csapatait Ukrajnában. Az elmúlt napban az orosz erők három rakéta- és 22 légicsapást hajtottak végre, több mint kilencven támadást többféle kilövő rakétarendszerből. Több mint harminc település infrastruktúrája szenvedett kárt – írta a vezérkar.

Volodimir Zelenszkij elnök újabb haditanácsot hívott össze. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint a megbeszélés résztvevői meghallgatták a hadműveleti területek parancsnokainak beszámolóit a fronton kialakult helyzetről, és részletesen megvitatták a védelmi erők akciótervét az ukrán területek felszabadításáról. Emellett szóba került az ukrán államhatár biztonságának szavatolása. A haditanács ellenőrzése alatt marad az ukrán hadsereg logisztikája, különös tekintettel a szükséges fegyverekkel és lőszerekkel való ellátásra. A résztvevők külön kiemelték a hadsereg felkészítését a téli időszakra. Ezzel összefüggésben megvizsgálták a katonák téli egyenruhával, lábbelivel és fűtőberendezéssel való ellátásának kérdéseit – írta közleményében az elnöki iroda.

Az ukrajnai McDonalds gyorsétteremlánc sajtóosztályának vezetője a Facebookon közölte, hogy keddtől elkezdik fokozatosan kinyitni éttermeiket Ukrajnában. Elsőként kedden három kijevi éttermet nyitnak meg, amelyek egyelőre még csak házhozszállítást vállalnak, vendégeket októbertől fognak fogadni.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz támaszpontot Luhanszk megyében appeared first on .

A férfi tavaly Miskolc belterületén – hogy kikerülje az úttesten feltorlódott kocsisort – szabálytalanul felhajtott a gyalogos járdára, ahol elgázolt egy kapualjból kilépő nőt.

A vádirat szerint a sértett a baleset következtében olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett el, hogy kórházba szállítását követően meghalt.

Az ügyészség a büntetett előéletű vádlottal szemben – tárgyalás mellőzésével – büntetővégzésben próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést indítványozott – tartalmazza a közlemény.

The post Vádat emeltek egy biciklis futár ellen, aki halálra gázolt egy nőt appeared first on .

Bondar Marin tábornok a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta, a migrációs nyomás folyamatosan erős a magyar-román határon. Az év első nyolc hónapjában több mint négyezer határsértőt tartóztattak fel, közülük ezerötszázat augusztusban.

A nagyobb csoportok jellemzően kamionban megbújva próbálják átlépni a határt, elsősorban a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen és nagylaki közúti átkelőnél. Ezeken augusztus végéig mintegy 2600 határsértőt tartóztattak fel – tudatta a tábornok.

A csanádpalotai átkelőn kutyás határrendőrökkel erősítették meg az ellenőrzést, akik elsősorban a tehergépkocsikat vizsgálják, hogy így szűrjék ki a kamionokba rejtőzködő határsértőket. A szeptember 13-án bevezetett intézkedésnek köszönhetően száznál is több, teherautókban megbújt határsértőt fedeztek fel – mondta a tábornok. Hozzátette, a zöldhatár ellenőrzésében is kiváló a két ország rendőrségének együttműködése. Mindkét ország területén tíz-tíz kilométeres mélységben közös járőrszolgálat dolgozik.

A magyar-román határ húsz átkelőjén az idei év első nyolc hónapjában 9,9 millió utas lépett át négymillió gépjárművel. Ebből ötmillió utas a Csongrád-Csanád megyei határszakaszon. A hatóságok között folyamatos az együttműködés és az információcsere, hogy a biztosítani tudják gyors és kulturált átkelést a határátkelőhelyeken – hangsúlyozta Marin. Példaként említette az augusztus eleji időszakot, amikor a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások hazatérése miatt a csanádpalotai átkelőhelyen új sávokat nyitva 14 sorban haladt Románia felé a belépő forgalom.

Polyák Zsolt dandártábornok, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője kifejtette, a román és magyar rendőrök folyamatosan értékelik a helyzetet, és közösen minden lehetséges módon fellépnek az illegális migráció ellen.

A nagyobb csoportok jellemzően a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen keresztül kamionokban érkeznek, több alkalommal azonban személygépkocsiban elbújva is próbálkoznak a határsértők. A csanádpalotai átkelő román területen működik, így a felfedések közösek, az eljárásokat azonban a román hatóságok folytatják le – közölte a tábornok.

A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság területén idén a megbújásos módszerrel elkövetett határsértések száma az elmúlt évhez képest szinte duplájára növekedett. Csanádpalotánál és Nagylaknál idén 160 ilyen esetet derítettek föl, a csoportok létszáma többször is meghaladta a hetvenet. A román hatóság 105 embercsempészési ügyben indított eljárást – tudatta Polyák.

A tehergépjárműben megbújó határsértők felfedezése komoly tapasztalatot és szakértelmet igényel, miközben a csanádpalotai átkelőn idén mintegy húsz százalékkal nőtt a teherforgalom – mondta a tábornok, kiemelve egy szeptember 13-i esetet, amikor egy román kamionon minden zár sértetlen volt, és csupán a határrendészek éberségének volt köszönhető, hogy felfedezték a raktérben megbújó 72 határsértőt.

The post Menekültválság: szoros az együttműködés a magyar és a román rendőrség között appeared first on .

A közleményben emlékeztettek, hogy a közelmúltban több mint ötszáz szerződéses határvadász tett esküt a Készenléti Rendőrség alakuló terén. Közülük azoknak, akik a négyhetes képzés végén sikeres vizsgát tettek, a napokban meg is kezdődött a szolgálata – tették hozzá.

Az ORFK tájékoztatása szerint heteken belül Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is ott lesznek a határszakaszokon a szerződéses határvadászok.

A határvadászok fő feladata az államhatár őrzése és a jogellenes migráció megakadályozása; az első időszakban a rendőrökkel közös járőrszolgálatot látnak majd el – derült ki a közleményből.

The post Menekültválság: megkezdték munkájukat az első határvadászok appeared first on .

Idén is ezrek próbálnak meg eljutni a haszidizmus alapítójának, Nachman rabbinak a közép-ukrajnai Cserkaszi megyében lévő Uman város zsidó temetőjében található sírjához, hogy szokás szerint táncos, vidám ünnepléssel üljék meg az idén szeptember végére eső zsidó újévet. Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes a 12-es kereskedelmi TV csatorna értesülése szerint a közelmúltban egy megbeszélésen azt mondta Izrael moszkvai nagykövetének, hogy Oroszország nem tudja garantálni az Umanba látogató zsidók biztonságát.

Bogdanov hangsúlyozta Alexander Ben Zvi nagykövetnek, hogy Izraelnek meg kell akadályoznia állampolgárai Ukrajnába utazását.

Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az izraeli közszolgálati televízióban a múlt héten azt mondta, hogy Oroszország rakétákat indíthat Uman felé, hogy ezzel “globális sokkot” okozzon.

Oroszország ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy Moszkva rakétákat tervezne lőni a zsidó zarándoklat idején Umanra. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egyenesen “abszurd gondolatnak és természetesen hamisnak” minősítette Podoljak kijelentéseit.

Zakharova a Kan közszolgálati adónak azt nyilatkozta, hogy komolyan kell venni a figyelmeztetéseket, és azzal vádolta Kijevet, hogy oroszellenes provokáció céljából lőhetik a zarándokhelyet. Az újévi zarándoklatra évente több tízezer vallásos zsidó tartott Umanba, de Izrael idén többször is óva intette a hívőket a háború miatt a látogatástól. Uman Ukrajna középső részén, Kijevtől délre található, és korábban érték orosz rakéták.

Az umani zarándoklatot a Szovjetunió fennállása idején kevesen gyakorolták, de az 1991-es összeomlás után tízezresre nőtt az évente oda érkező vallásos zsidók száma. Jaír Lapid miniszterelnök felszólította az izraelieket, hogy az “életveszélyes helyzet” miatt kerüljék el Umant, és a múlt héten hasonló figyelmeztetést adott ki Ukrajna izraeli nagykövetsége is.

The post Orosz agresszió: zsidó zarándoktömegek idén is Ukrajnába tartanak a figyelmeztetések ellenére appeared first on .

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának közleménye szerint az újabb intézkedések célja – összhangban más szövetséges országok lépéseivel -, hogy további költségekkel terheljék meg Oroszországot az Ukrajna elleni “förtelmes agresszió” miatt. A szankciós bejelentés 23 személyt említ név szerint, valamint 31 állami intézményt és gazdasági vállalkozást.

A magánszemélyek között szerepel Makszim Oreskin, az orosz elnök tanácsadója, korábbi gazdaságfejlesztési miniszter. Az orosz hadsereg által elfoglalt területek közigazgatási vezetőit is büntetőintézkedésekkel sújtotta az Egyesült Államok, az indoklás szerint, mert érintettek az ukrán gabona eltulajdonításában, megsemmisítésében. Köztük van Jevgenyij Balitszkij, Zaporizzsja orosz kormány által kinevezett katonai-polgári adminisztrációjának vezetője, Anton Koltszov, Zaporizzsja régió kormányának orosz kormány által kinevezett vezetője, valamint Andrej Siguta, Melitopol körzet orosz kormány által kinevezett katonai-polgári adminisztrációjának vezetője.

A korlátozások érintik az orosz hadsereg vezérkarának hírszerző ügynökségét, valamint az orosz űrkatonai iparban működő vállalkozásokat, techcégeket és különböző elektronikai vállalkozásokat, amelyek – az amerikai külügyminisztérium értékelése szerint – működésükkel hozzájárulnak az orosz katonai műveletekhez Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéseket léptet életbe orosz személyek és érdekeltségek ellen appeared first on .

“Sztrilecsa faluban az orvosok megpróbálták evakuálni a betegeket egy pszichiátriai intézményből. Az egészségügyi dolgozók még az ágyúzás alatt is, életüket kockáztatva megpróbálták megmenteni a betegeket. Harminc beteget sikerült kimenekíteniük a kórházból, amelyben több mint hatszáz beteget ápoltak. Az evakuálás alatt az oroszok heves ágyúzásba kezdtek” – fejtette ki a kormányzó. Hozzátette, hogy eddig négy egészségügyi alkalmazott haláláról tudnak, és két beteg szenvedett sérüléseket.

Szinyehubov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról is hírt adott, hogy ugyancsak Sztrilecsában az oroszok harckocsiból nyitottak tüzet egy személyautóra, a járműben két nő életét vesztette.

A kormányzó információi szerint az elmúlt napban az orosz erők hevesen lőtték a megye harkivi, csuhijivi, kupjanszki és izjumi járását, jelentős károkat okozva lakóházakban és a civil infrastruktúrában. Az említett területeket nemrég szabadította fel az ukrán hadsereg az orosz megszállás alól.

A sürgősségi egészségügyi segítségnyújtási központ tájékoztatása szerint az ágyúzások következtében életét vesztette egy 11 éves kislány Csuhijivben. A kupjanszki járásban öt civil került sérülésekkel kórházba, Harkivban pedig három. Az izjumi járásban ketten sérültek meg a helyi lakosok közül, a csuhujeviben pedig egy.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők rakétatámadásokat hajtottak végre a Donyeck megyei Kramatorszk és Rodinszke ellen, ahol többen megsebesültek, Herszon térségében pedig tovább folynak a heves harcok. Helyi híradások szerint a stratégiai jelentőségű Kramatorszknak a központját érte támadás, károkat okozva egy szálloda, egy főiskola épületében. A kormányzói hivatal szerint egy nő sérült meg a városban.

Az orosz erők a Dnyiporpetrovszk megyei Nyikopol térségét is lőtték az éjjel Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel, három helyi lakos sérült meg – jelentette a megye kormányzója.

Valerij Marcsenko Izjum polgármestere egy tévéműsorban közölte, hogy a városban tömegesen elföldelt áldozatok exhumálása még legalább két hétig eltart, a hatóságok tovább kutatnak újabb tömegsírok után. Elmondta, hogy jelenleg Izjumban 13-15 ezren laknak, de sokan térnek vissza azóta, hogy felszabadult a város az orosz megszállás alól. A megye kormányzója közölte, hogy az izjumi tömegsírból pénteken exhumált holttestek 99 százalékán “erőszakos halál jelei látszanak”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – nem zárta ki, hogy Ukrajna a még 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krím félszigetet diplomáciai úton kapja vissza. Leszögezte egyben, hogy “Ukrajna nem élhet nyugodtan, amíg minden területét vissza nem szerzi”.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben úgy vélték, hogy az orosz csapatok továbbra is “értelmetlen” offenzívákat folytatnak Donyeck és Bahmut környékén ahelyett, hogy az ukrán ellentámadás elleni védekezésre összpontosítanának.

Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arra mutatott rá, hogy az orosz egységek a Harkiv megyéből történt visszavonulásuk során állományuk több mint felét és több mint kétszáz haditechnikai eszközt veszítettek el. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig mintegy 54 480 orosz katona halt meg Ukrajnában. Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az ukrán légierő a régióban 16 orosz élőerő és haditechnikai csoportosulásra mért csapást az elmúlt napban, ebből három helyen légvédelmi rakétarendszerek pozícióira.

The post Orosz agresszió: a moszkvai “hódítók” tüzet nyitottak egy pszichiátriai kórházra a betegek evakuálása közben, halottak appeared first on .

Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonságának szavatolásában kulcsfontosságú tényező lenne a légtérzár a rakétatámadások ellen, és ebben főként két partner állam – az Egyesült Államok és Németország – segítségére számít.

“A légvédelem és a rakétavédelem prioritást élvez számunkra. Elkezdtünk beszélgetni, és pozitív eredmény született az (amerikai-norvég rendszerű) NASAMS és (német) IRIS-T szállításának kérdésében. Németországból több olyan rendszert is várunk, amelyeket eddig még nem kaptunk. Valamint az Egyesült Államokból is. Ez azonban csak részleges megoldás a légvédelmi rendszerek hiányára” – fejtette ki Zelenszkij. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna tárgyalásai nem korlátozódnak csak két partnerre. “Eltökélt szándékunk, hogy Franciaországgal, Olaszországgal együtt dolgozzunk. Még nem kaptam pozitív választ Izraeltől sem” – jegyezte meg. Közölte, hogy Ukrajna ettől az öt partnerországtól vár hozzáárulást a légtérzár megvalósításához.

Zelenszkij külön kiemelte, hogy a légvédelmi rendszerek szállításának késése ukránok életébe kerül. “De nem Németország a hibás azért, hogy Oroszország rakétákkal sújtja Ukrajnát. Ebben csak Oroszország a hibás. Ezt is meg kell érteni” – hangsúlyozta az elnök.

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elmondta: az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélésén szó volt a közelgő tél energetikai kihívásairól, az Ukrajnából az EU-ba irányuló villamosenergia-exportról, az ország csatlakozásáról az EU belső piacához, az Ukrajnának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi segítségről és az Oroszországi Föderáció elleni szankciókról. Az államfő köszönetet mondott von der Leyennek Ukrajna személyes támogatásáért. Zelenszkij egyúttal köszönetet mondott azért is, hogy Ukrajna lehetőséget kapott az európai elektromos hálózatokhoz való csatlakozáshoz.

A felek egyetértettek abban, hogy azoknak az ukránoknak, akik a háború miatt elhagyták az országot, nincs szükségük ösztönzésre a hazatéréshez. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az ukránok visszatérése már megkezdődött, és szerinte ezzel nem lesz probléma. “Körülbelül ötmillió ukrán, akik az Európai Unióba menekültek a háború elől, már hazatért. Tudjuk, hogy haza akarnak menni, újjá akarják építeni Ukrajnát, virágzó országgá akarják változtatni azt” – mondta von der Leyen.

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével egyetértve kijelentette: “Nekem úgy tűnik, hogy az ukránoknak nincs szükségük ösztönzésre, szeretik államukat, és haza akarnak jönni. A fő és nehéz kérdés a biztonságuk szavatolása”. Az elnök kiemelt feladatnak nevezte a harci cselekmények következtében megsemmisült vagy megrongálódott oktatási infrastruktúra újjáépítését. “Semmiképpen sem szabad azonban rákényszerítenünk az embereket, hogy visszatérjenek, de nagyon hiszünk benne, és ezt akarjuk” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Von der Leyen korábban már kijelentette, hogy az EU százmillió eurót különít el a lerombolt ukrajnai iskolák helyreállítására – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda.

The post Orosz agresszió: Kijev egyszerre több partnerrel tárgyal légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek szállításáról appeared first on .

“Körülbelül ötszáz polgári lakost találtak elföldelve. Eddig egy sírt fedeztek fel, amelyben az ukrán fegyveres erők mintegy húsz katonája van tömegesen eltemetve” – idézte az Ukrinform hírügynökség az ombudsmant. Szavai szerint az ukrán katonákat hátuk mögött megkötött kézzel találták agyonlőve. “Nyilvánvaló, hogy az elhunyt katonák foglyok voltak. A rendfenntartók úgy vélik, hogy először megkínozták, majd kivégezték őket” – tette hozzá. Lubinec közölte: nem kizárt, hogy nem ez az egyetlen hely, ahol ukrán katonák holttesteit temették el a régióban.

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter az újságírók ukrajnai emléknapjának alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta mostanáig 39 újságíró vesztette életét Ukrajnában. “Az elmúlt nyolc évben pedig még többen” – fűzte hozzá. A miniszter arra nem tért ki, hogy az elhunytak milyen állampolgárságúak voltak. “Újságírónak lenni ma annyit tesz, mint készen állni arra, hogy valaki az életét adja azért, hogy az igazságot az egész világ elé tárja” – hangsúlyozta Tkacsenko.

Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentése szerint az ukrán légierő gépei pénteken négy ellenséges élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és egy megerősített állást találtak el, és egy kirakodópontra mért tüzérségi csapás következtében az orosz megszálló csapatok tartalékokkal való feltöltése megszakadt.

Az ukrán egységek visszaverték az orosz erők támadásait a Donyec-medencében Veszela Dolina, Bahmut, Zajceve, Avgyijivka és Novomihajlivka települések térségében. Ezenkívül az ukrán légvédelmi egységek a nap folyamán megsemmisítettek egy orosz Szu-24-es repülőgépet, két robotrepülőgépet és egy drónt. A nap folyamán az ellenség négy rakétát, öt légicsapást és tizenkét támadást intézett rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen. Az elmúlt napon az orosz erők négy rakétát lőttek ki, öt légicsapást és 12 támadást intéztek rakétatüzérségi rendszerekből Ukrajna területén lévő objektumok ellen – jelentette a vezérkar.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság Moszkva-barát “főügyészének és helyettesének” megölése helyi bűnözői elemek leszámolása, vagy Oroszország által végrehajtott “tisztogatás” volt. Szavai szerint lehetett leszámolás olyan helyi bűnszervezetek között, amelyek nem tudtak megegyezni a lopott vagyon egymás közti felosztásában. “A másik verzió, hogy Oroszország ily módon próbál megszabadulni az általa elkövetett háborús bűntettek tanúitól. A nyomozás majd megállapítja” – tette hozzá a tanácsadó.

Az ENSZ Közgyűlése pénteken határozatot fogadott el, amellyel lehetővé tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy távolról vegyen részt az ülésen – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál. Néhány napja Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete hevesen ellenezte, hogy Zelenszkij videoösszeköttetés útján szólalhasson fel az értekezleten – emlékeztetett a hírportál.

The post Oroszt agresszió: hátrakötött kezű, agyonlőtt ukrán katonák holttesteit találták az izjumi tömegsírban appeared first on .

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint a célpontok között olyanok is vannak, amelyek támadásától valószínűleg Moszkva sem vár azonnali katonai eredményt. Ilyen jellegű támadások érték egyebek mellett az áramelosztó vezetékhálózatot, valamint a dnyipropetrovszki régióban lévő Krivij Rih város víztározójának gátját.

Erről a támadásról a héten a helyi hatóságok is beszámoltak, közölve: az orosz erők manőverező robotrepülőgépekkel mértek csapásokat a város víztározójának gátján épült hidraulikus szerkezetre, és ennek következtében több környező településen megszakadt a vízellátás.

A brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett helyzetértékelése szerint Oroszország az ukrajnai frontokon elszenvedett kudarcok nyomán valószínűleg szélesítette a csapásmérésre kijelölt helyszíneket, így próbálva megingatni az ukrán nép és a kormány morálját.

A londoni védelmi minisztérium a katonai hírszerzés adatait idézve a minap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az orosz nyugati katonai körzet parancsnoksága alá tartozó alakulatok ütőereje az Ukrajnában elszenvedett veszteségek miatt súlyos mértékben leépült, így a NATO-val szembeni hadviselésre létrehozott hagyományos orosz haderők általánosságban is jelentősen meggyengültek, és valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja építeni ezt a katonai kapacitást.

The post Orosz agresszió: Putyin serege egyre többször támadja a civil infrastruktúrát appeared first on .

Bolvinov szavai szerint ez az egyik legnagyobb tömegsír azok közül, amelyekre a felszabadított orosz területeken bukkantak. Elmondta, hogy ebben a tömegsírban a holttesteket külön-külön temették el. Arra a kérdésre, meg tudja-e mondani, hogyan haltak meg az emberek, azt válaszolta: “Tudjuk, hogy néhányukat agyonlőtték, mások tüzérségi tűzben vagy aknarobbanás okozta sérülésekben, néhányan pedig légicsapások következtében haltak meg”. Hangsúlyozta, hogy sok holttestet még nem azonosítottak, így haláluk okát a nyomozás során fogják megállapítani. Hozzátette, hogy az összes holttestet exhumálják, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra küldik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetben reagált az izjumi erődben talált tömegsír hírére, mondván, hogy ukrán és külföldi újságírók fogják felkeresni a helyszínt, így több információ kerül nyilvánosságra róla. “Azt akarjuk, hogy a világ tudja, mi történik valójában, és mihez vezetett az orosz megszállás. Bucsa, Mariupol és most sajnos Izjum. Oroszország mindenhol a halált hagyja maga után. A világnak Oroszországot valóban felelősségre kell vonnia ezért a háborúért. Mi mindent megteszünk ennek érdekében” – hangoztatta az elnök.

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy Harkiv megyében – amióta felszabadította az ukrán hadsereg – már tíz kínzókamrát fedeztek fel a hatóságok. “Ma legalább tíz kínzóközpont létezéséről beszélhetek a települések területén (a harkivi régióban). Két kínzóközpont van Balaklijában” – fejtette ki a rendőrfőnök. Hozzátette, hogy az egyik a balaklijai rendőrkapitányság területén volt. Elmondta azt is, hogy az elmúlt héten az ukrán rendfenntartók 204 büntetőeljárást indítottak az orosz megszállók által elkövetett háborús bűnök miatt.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy őrizetbe vették az úgynevezett “balaklijai népi milícia vezetőjét”, aki Harkiv megye felszabadítása után a megszállt luhanszki régióba próbált szökni. A férfit 15 év börtönbüntetés fenyegeti. A nyomozás szerint a 48 éves balaklijai lakos megállapodást kötött a megszálló csapatok képviselőivel, így őt nevezték ki a “balaklijai népi milícia főnöki” posztjára. Beosztottakat vett fel, akiknek felügyelte a tevékenységét, és megszervezte az orosz csapatokkal közösen a létfontosságú infrastrukturális létesítmények irányítását.

Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írta, hogy a déli Herszon megyét megszállva tartó orosz alakulatok nem tudják ellátni magukat ivóvízzel, és lopott motorcsónakokon menekülnek át a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjára. Arról is beszámoltak, hogy a Dnyeper egyik kompátkelőhelyén több, egyenként tíz-húsz fős fegyvertelen orosz csoport megjelenését is rögzítették. A hírszerzés szerint ezek a katonák megtagadták a részvételt a harcokban, ezért az egységparancsnokok kivették őket a csapatukból, és elkobozták fegyvereiket.

Olekszandr Vilkul, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy az orosz erők pénteken ismét rakétatámadást hajtottak végre a város ellen. Krivij Rihet már egymás után harmadik napja érik orosz rakétacsapások. Részletek a legutóbbi támadásról még nem kerültek nyilvánosságra.

Az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők 13 erődített orosz állásra, fegyverek és katonai felszerelések koncentrációs területeire, valamint öt légvédelmi rendszer állására mértek csapást. Az ukrán légierő közölte, hogy pénteken három orosz robotrepülőgépet semmisítettek meg Dnyipropetrovszk megye fölött. A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig 54 050 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük mintegy kétszázan az elmúlt napon.

The post Orosz agresszió: tömegsírt találtak több száz halottal a Harkiv megyei Izjumban appeared first on .

Az ítélet tényállása szerint a vádlott mélyszegénységben élt Kovácsvágáson. Elhatározta, hogy betör a közelükben élő tehetős férfi édesanyjához, és akár meg is öli.

Megfigyelte a sértett napi rutinját, mozgását, majd 2011 januárjában egy éjszaka az áldozat házához ment, megvárta, hogy az asszony elaludjon, behatolt a házba és értékek után kutatott. A sértett azonban felriadt a zajra, ezért a férfi rátámadt, a fejét ütötte, majd a nyakát hátrafeszítve eltörte nyakcsigolyáit. Ezután a vádlott folytatta a kutatást, de értéket nem talált, csak egy üveg bort vitt magával a helyszínről.

Az áldozat a bántalmazás után még néhány percig élt, ezalatt “az élet kioltásával együtt járó fájdalmat és szenvedést messze meghaladó kínokat élt át” – írták. A vádlott az eljárásban nem tett érdemi vallomást. Az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát, tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt állította, hogy összeesküvés áldozata.

A törvényszék azonban a bizonyítékok alapján négyszeresen minősülő – előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett – emberölés miatt mondta ki a vádlott bűnösségét. A bíróság aljas célként értékelte, hogy a vádlott azért oltotta ki a sértett életét, hogy utóbb ne ismerje őt fel. Mindezek alapján a törvényszék a vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, miután a vádlott és védője fellebbezett ellene. A kovácsvágási emberölés büntetőpere másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik – áll a közleményben.

The post Tényleges életfogytiglanra ítélték a kovácsvágási emberölés vádlottját appeared first on .

A magyar féllel közös járőrözést egységesen szervezik az Arad, Bihar és Szatmár megyei román-magyar határszakaszon, az intervenciós egységeket pedig fokozatosan, az operatív helyzet függvényében vetik be. A közúti határátkelőkön ezentúl rendőrkutyás alegységek is részt vesznek a kilépésre jelentkező járművek ellenőrzésében.

Az év első nyolc hónapjában a román határrendőrök 10 916 határsértőt tartóztattak fel, közülük 7028-an illegálisan érkeztek Romániába, 3888-an pedig illegálisan próbálták elhagyni – főleg Magyarország felé – az országot. Tavaly – amikor minden korábbinál több határsértőt fogtak el Románia határain – 15 390, 2020-ban pedig 10 586 határsértő szerepelt a román határrendőrség éves jelentésében.

Bár az elfogott határsértők száma már az első nyolc hónapban meghaladta a 2020-as adatot, és időarányosan nem vetít előre csökkenést a tavalyi rekordévhez képest sem, a román határrendészet pénteki közleményében kiemelte, hogy eddig kevesebb embercsempészt fogtak el, mint a tavalyi év azonos időszakában: 351-et a tavalyi év első nyolc hónapjában feljegyzett 427-hez képest, és 580 helyett csak 480 bűnvádi eljárás indult embercsempészés gyanújával.

A román határrendőrség szerint a magyar határon elfogott illegális migránsok többsége Romániában már nyilvántartásba vett menedékes. A határsértők többnyire az országúti pihenőhelyeken bújnak el az országhatár felé tartó teherautók rakterében, ezért felhívják a sofőrök figyelmét, hogy minden pihenő után ellenőrizzék, nincs-e valaki a jármű rakterében, vagy akár alávázán, nem bontották-e meg a teherautó ponyváját, és azonnal értesítsék a határrendőrség legközelebbi kirendeltségét, ha potyautast fedeznek fel.

A román büntető törvénykönyv 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azt, aki az országhatár illegális átlépésében beszervezéssel, útbaigazítással, szállítással, bújtatással segíti a határsértőt, ha pedig az embercsempész tettét anyagi haszonszerzés motiválja, a büntetési tétel 3-tól 10 évig terjed – hívta fel a figyelmet a román határrendőrség.

The post Erősítést vezényelt a román határrendőrség a magyar határra az illegális migráció megfékezése érdekében appeared first on .

A közlemény szerint az MH 5. Bocskai István Lövészdandár és az MH 25. Klapka György Lövészdandár a Brave Warrior 2022 elnevezésű gyakorlaton történő részvétel miatt átcsoportosításokat hajt végre.

Ezért szombattól hétfőig katonai menetoszlopok közlekedésére kell számítani, amelyek óránkénti 40 kilométeres sebességgel közlekednek a Hajdúhadház – 4-es főút – M35 elkerülő út – M35 autópálya – M3 autópálya – M31 autópálya- M0 autóút – M7 autópálya – 8-as főút – Veszprém északi körút – Újmajor, valamint a Tata – 8119-es út – Gánt elágazás, 8123-as út – Zámoly – Székesfehérvár – 8-as főút – Veszprém északi körút, 830-as út – Újmajor útvonalakon.

A Magyar Honvédség kéri a járművezetőket, hogy a közlekedési szabályok betartásával és kellő óvatossággal közelítsék meg a katonai járműveket, mivel azok mérete és sebessége, valamint a konvojok hossza és haladásának módja eltér a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól.

Mivel a zárt menetoszlop járművei közé nem hajthat be civil gépjármű, a járművek haladását a konvoj elején és végén kísérőjárművek biztosítják. Arra kérik az autósokat, hogy a katonai menetoszlopok közelében minden esetben az aktuális útviszonyok, valamint az időjárási és látási körülmények figyelembevételével közlekedjenek.

A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva arra törekszik, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát.

The post Megnövekedett katonai járműforgalomra kell számítani appeared first on .