Biztonságpiac

Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt. “De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto” – fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel “de jure”, azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.

Zelenszkij megjegyezte, hogy a gyorsított eljárás azért lehetséges, mert idén Finnország és Svédország is tagsági akcióterv nélkül kezdte el a csatlakozási folyamatot a NATO-hoz. Hozzátette, hogy amíg az összes NATO-tag nem jut konszenzusra Ukrajna belépésével kapcsolatban, Kijev a biztonsági garanciákról szóló ukrán biztonsági szerződés végrehajtását javasolja.

Ukrajna NATO-csatlakozásának kérelmét Zelenszkij, Ruszlan Sztefancsuk házelnök és Denisz Smihal miniszterelnök írta alá kamerák előtt.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy erre a lépésre azután került sor, hogy Putyin bejelentette a megszállt herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki területek annektálását, és aláírta az erről szóló megállapodásokat saját pártfogoltjaival. Zelenszkij mindezt bohózatnak nevezte, és Oroszország kísérletének arra, hogy “ellopja azt, ami nem tartozik hozzá, átírja a történelmet, és újrarajzolja a határokat”.

Az ukrán államfő kijelentette azt is, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, de nem Putyinnal, hanem egy másik orosz elnökkel. “Ukrajna mindig vezető szerepet töltött be és játszik most is a tárgyalási erőfeszítésekben. Államunk volt az, amely folyton felajánlotta Oroszországnak, hogy egyenlő, becsületes, méltó és tisztességes feltételekben állapodjanak meg az egymás melletti együttélésről. Nyilvánvalóan ez lehetetlen ezzel az orosz elnökkel, aki nem tudja, mi a méltóság és az őszinteség. Ezért készen állunk a párbeszédre Oroszországgal, de egy másik elnökkel” – fejtette ki Zelenszkij.

Videoüzenetének közzététele előtt az elnök összehívta a haditanácsot és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). Utóbbi üléséről tájékoztatva elmondta, hogy a parlament hamarosan napirendjére tűzi azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében minden orosz vagyont államosítanak Ukrajnában.

A haditanács ülésén – Zelenszkij közlése szerint – megállapították, hogy a béke csakis “Ukrajna megerősödésével és a megszállóknak Ukrajna egész területéről történő kiűzésével” áll helyre. Biztosított afelől, hogy Ukrajna ezt az utat fogja követni.

A NATO-tagságra való törekvés szerepel az ukrán alkotmányban, ezenfelül a felmérések szerint az ukránok túlnyomó többsége támogatja.

The post Orosz agresszió: Kijev NATO-tagságért folyamodik appeared first on .

“A terrorista állam civilekre lő Zaporizzsja, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben, Ukrajna régióit rakétavetőkkel és drónokkal támadja. Csak Zaporizzsjában és térségében a betolakodók 16 rakétát lőttek ki egyetlen reggel alatt. Így csak terroristák viselkednek, akiknek nem lehet helyük a civilizált világban. Az ellenség tombol, és megpróbálja megbosszulni legyőzhetetlenségünket és saját kudarcait. Cinikusan öli a békés ukránokat, mert régen elveszített mindent, ami emberi” – hangoztatta Zelenszkij a Telegramon közzétett üzenetében.

A reggeli rakétacsapással tűz alá vettek egy civil humanitárius járműkonvojt Zaporizzsja szélén, az autópiac közelében. Az eddig ismertté vált információk szerint 25 civil vesztette életét és ötvenen megsebesültek, köztük több gyermek.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy több forrás szerint az ukrán csapatok visszafoglalták Donyeck megyében Jampil városát, amely a kulcsfontosságú Liman település mellett fekszik. Denisz Pusilin, a donyecki Moszkva-barát szakadárok vezetője is megerősítette, hogy a szakadár fegyveresek elvesztették ellenőrzésüket Jampil fölött. Pusilin szavai szerint az ukrán hadsereg félig már körbezárta Limant, a Szvatovéból induló út maradt a szakadárok ellenőrzése alatt, de az ukrán erők azt is folyamatosan tűz alatt tartják. “Jampil és Drobiseve már nincs teljes mértékben az ellenőrzésünk alatt” – fogalmazott Pusilin.

Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője ukrán televízióknak adott kommentárjában azt mondta, hogy a Limannál tartózkodó orosz csapatok bekerítése már “a befejezés szakaszában van”. “Műveletek zajlanak az orosz csapatok bekerítésének befejezésére Liman környékén, szinte minden logisztikai útvonal az ukrán fegyveres erők tűzellenőrzése alatt áll” – fogalmazott.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Twitteren tájékoztatott arról, hogy telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, akivel megvitatta a frontról érkező híreket, a ramsteini együttműködést, valamint Ukrajna védelmi képességei megerősítésének lehetőségeit. Reznyikov kiemelte, hogy hamarosan “jó híreket” jelentenek be, de részletekbe nem bocsátkozott. Az ukrán védelmi miniszter szerint Austin megerősítette, hogy az Egyesült Államok sem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat.

Az ukrán vezérkar pénteki jelentésében azt írta, hogy értesüléseik szerint a Herszon megyei Tokarivka településen az orosz megszállók kilakoltatással és a megszállt területekről való kitoloncolással fenyegetik a helyi lakosokat, ha október 1-jéig nem veszik át az orosz útlevelet. Herszonban a megszállók több kollégium lakóit kilakoltatták az erősítésként érkező orosz katonák lakhatásának biztosítása érdekében. A Donyeck megyében megszállt Mariupolban elbocsátással fenyegetik a tanárokat, ha nem hajlandók ukrán útlevelüket oroszra cserélni.

A vezérkar adatai szerint az elmúlt napban az orosz hadsereg mintegy ötszáz katonát, nyolc drónt, két repülőgépet és egy helikoptert veszített. Az ukrán katonai vezetés összesítése szerint már több mint 59 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij szerint az ukrán hadsereg fronton elért sikereit bosszulja meg Oroszország civilek megölésével appeared first on .

Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.

“Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – fogalmaztak. A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik – írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését.

Kijelentették: Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területekeit a nemzetközileg elismert határain belül.

“A Kreml nukleáris fenyegetései, a katonai mozgósítás, az, hogy Ukrajna egyes területeit Moszkva Oroszország részeként kezeli, valamint az az állítás, hogy a háború jelenleg orosz területen zajlik, nem ingatja meg Ukrajna támogatása melletti elhatározásunkat” – fogalmaztak, majd hozzátették: megerősítik a korlátozó intézkedések érvényességét, valamint tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy Moszkva véget vessen a háborúnak.

Az Európai Tanács tagjai végezetül hangsúlyozták: az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig erős gazdasági, katonai, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani az országnak, ameddig szüksége van rá.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren pénteken közzétett videóüzenetében azt hangoztatta, hogy az elfoglalt ukrán területek elcsatolása felelőtlen lépés Moszkva részéről, ami még inkább elmérgesíti a helyzetet. Oroszország fellépésének megerősítése mellett döntött, Európának ugyanakkor a béke helyreállítására, a biztonság szavatolására kell törekednie – hangsúlyozta.

Az ukrán állampolgároknak üzenve közölte: az Európai Unió továbbra is mellettük van, az EU kiáll az ország függetlensége és területi egysége mellett. Az uniós tagországok állampolgáraihoz intézett szavai szerint Ukrajna és az ukrajnaiak megtámadása az EU alapvető szabadságjogainak és a demokráciának a megtámadását is jelenti.

Közölte, hogy az energiaárak Oroszország okozta megemelkedése mindenkire hosszan tartó hatással lesz. “Mindenkinek meg kell értenie, hogy a világ új szakaszba lépett” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, majd hozzátette: az Európai Unió senkit sem hagy magára.

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

The post Orosz agresszió: elutasította a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozását az ET appeared first on .

A közlemény szerint Bács-Kiskun, Veszprém, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térségében várható megnövekedett hanghatás. A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát – írták.

The post HM: vadászgépek miatt ma nagyobb zaj várható több megyében appeared first on .

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség azzal gyanúsítja a 44 éves dílert, hogy – meg nem határozható ideje, de legalább 2022 augusztusa óta – dízájner drogokkal kereskedett egy Pest megyei város környékén. “A férfi megkérte a járőrként dolgozó 20 éves ismerősét, hogy az általa elkövetett bűncselekmények miatt szükséges rendőri intézkedéseket mellőzze, továbbá a szolgálati helyén hivatali tudomására jutott bűnügyi adatokat és információkat ossza meg vele” – írták.

A közlemény szerint a rendőrnő a kérésnek eleget tett, és azért, hogy a férfi zavartalanul folytathassa a dizájner drogok értékesítését, tájékoztatta őt a tervezett rendőri intézkedésekről, a különféle drogokkal kapcsolatos feljelentésekről, és közölte azt is, hogy ő mikor lesz szolgálatban, amely megkönnyíti a bűncselekmény végrehajtását.

A férfi érdeklődésére a rendőrnő arról is adatot szolgáltatott, hogy a veszélyes vezetési stílusát kifogásoló és ezért vele szemben intézkedést szorgalmazó lakossági bejelentések érkeztek a rendőrkapitányságra. Ezen felül a rendőrnő egy szeptember eleji szolgálata során dizájner drogot talált egy ellenőrzés alá vont személynél, azonban vele szemben nem kezdeményezett intézkedést, így segítséget nyújtott ahhoz, hogy a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülje.

Az ügy a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult, a bűnügyi akcióban a rendőrség több szervezeti egysége, míg az elfogásban a Terrorelhárítási Központ is közreműködött. Az ügyészség halmazatban álló hivatali, igazságszolgáltatás elleni és egészséget veszélyeztető bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte az elkövetőkkel. A főügyészség közlése szerint a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa az ügyészség indítványára hétfőn mindkét gyanúsított letartóztatását egy hónapra elrendelte.

A döntés ellen a rendőrnő – aki egyébként tagadta a bűncselekmények elkövetését – és védője fellebbezést jelentett be. A díler az ügyészségen érdemi védekezést terjesztett elő, míg a bíróságon nem tett vallomást, de tudomásul vette a kényszerintézkedésről szóló végzést.

Negyedszázaddal ezelőtti emberöléssel vádolnak egy Vas megyei férfit
Nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt vádat emeltek egy férfi ellen, aki a vád szerint 1996 decemberében Gersekaráton ölt meg és rabolt ki egy idős nőt – közölte a Vas Megyei Főügyészség. A vádhatóság szerint a férfi a 84 éves, egyedül élő sértettet bántalmazta, megölte, majd holttestét az udvari mellékhelyiségbe rejtette. A vádlott ötvenezer forintot és harmincezer forint értékű ékszert tulajdonított el. A főügyészség a letartóztatásban lévő férfire fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A rendőrség tavaly nyáron azt közölte, hogy az 1996-ban történt bűncselekményben újraindult a nyomozás, és az ismételt adatgyűjtés, a tanúkihallgatások, valamint a korszerűbbé vált eszközökkel végzett szakértői vizsgálatok eredményre vezettek. A bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, a gyilkosság idején huszonegy éves N. Zsoltot 2021. július 6-án Vasváron elfogták – írták akkor.

The post Rendőr segített egy dílert dizájner drogok értékesítésében appeared first on .

A segéllyel az Egyesült Államok egyúttal részben kompenzálni szeretné Csehországot az orosz invázió ellen harcoló Ukrajnának küldött fegyverekért.

A CTK hírügynökség jelentése szerint százmillió dollárt az Egyesült Államok külföldi katonai programok finanszírozására szánt, Ukrajnát érintő csomagjából kapja Prága, míg hatmilliót az orosz befolyás elleni harcra létesített alapból. Ebből a pénzből a cseh hadsereg kibertámadások elleni csoportot hoz létre – pontosított a cseh védelmi tárca.

“Úgy véljük, az amerikai ajándék annak elismerése, hogy Csehország a konfliktus kezdete óta segíti Ukrajnát, és felelősen viszonyul a saját, valamint szövetségesei védelméhez” – nyilatkozott a kongresszusi döntésről Jana Cernochová cseh védelmi miniszter.

Washington még augusztus közepén bejelentette, hogy nyolc katonai és két szállító helikoptert ajándékoz Csehországnak az Ukrajnának nyújtott cseh támogatás elismeréseként. Az amerikai fél szerint Csehország csak az átadás költségeit, valamint a gépek korszerűsítését fogja fizetni. Csehország már korábban 12 Viper és Venom márkájú helikoptert rendelt az amerikai Bell társaságtól 14,6 milliárd korona (241 milliárd forint) értékben.

Csehország a prágai sajtó szerint eddig mintegy ötmilliárd korona (82,5 milliárd forint) értékben szállított fegyvert és lőszert Ukrajnának.

The post Csehország amerikai segélyt kap hadserege fejlesztésére appeared first on .

A tisztségviselő szavai szerint Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel mértek csapást a Krivihj Rihtől délre fekvő zelenodolszki kistérségben lévő ipari övezetre. “Az emberek éppen dolgozni mentek, amikor az oroszok rájuk küldték a rakétáikat” – fogalmazott Reznyicsenko. A kormányzó ezt megelőzően arról adott hírt arról, hogy csütörtökre virradó éjjel az orosz csapatok rakétacsapást mértek Dnyipro városára, a támadásban az eddigi adatok szerint négyen vesztették életüket és öten megsérültek. Lakóövezeteket ért találat a megyeszékhelyen. A sérültek között van egy 12 éves kislány, akit a mentést végzők egy ház romjai alól húztak ki. A szakemberek még túlélők után kutatnak a romok alatt.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy délelőtt a stratégiai jelentőségű Kramatorszk várost ágyúzták az orosz erők, a támadásban 11 helyi lakos sérült meg. Károk keletkeztek egy egykori bentlakásos iskola épületében, többszintes épületekben, az útburkolatban és az egyik városi kórházban. Kirilenko hangsúlyozta, hogy Kramatorszk nem közvetlenül a frontvonalon fekszik, mégis sorozatosan van kitéve támadásoknak. Ez pedig azt bizonyítja, hogy veszélyes civileknek a térségben maradniuk, ezért a város lakóit mielőbbi menekülésre szólította fel.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában úgy vélte, fennáll a kockázata annak, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vet be Ukrajna ellen.

“Mindig megvan a kockázata. Mivel az országunknak van egy nukleáris potenciállal rendelkező szomszédja, mindig fennáll annak a lehetősége, hogy megőrül. Mennyi ez százalékban? Nem tudom megmondani. Vannak hordozóik? Igen, vannak. Az viszont kérdéses, hogy milyen minőségűek és állapotúak” – fejtegette a miniszter.

Felvetette, hogy Oroszország nukleáris fegyvereinek már rég lejárhatott a szavatossága. Visszaemlékezett arra, hogy egy ízben Leonyid Kucsma volt ukrán elnök – akinek hivatali idejében, 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről és Oroszországnak adta át őket – közölte, hogy ezeket a fegyvereket 1997-ben úgyis meg kellett volna semmisíteni, mert lejár a szavatosságuk.

A tárcavezető kijelentette, hogy az Oroszország által használt iráni gyártású drónok “problémáját Ukrajna már megoldja”, és az ukrán légierő megtanulta, hogyan kell őket zavarni. “Azokhoz a partnereinkhez fordultunk, akik félnek fegyvert adni nekünk, de jó szakértelemmel rendelkeznek. Azt mondtam nekik, hogy átadjuk ezeknek a drónoknak az alkatrészeit, tanulmányozzák őket, és adjanak nekünk olyan eszközöket, amelyek képesek megzavarni a működésüket. Számos ország, amelyik nem akart fegyvert adni, érdeklődött a javaslat iránt” – tette hozzá a miniszter.

Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy szerdán Oroszország mintegy 430 katonát, 6 drónt, 13 harckocsit, 20 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. A legfrissebb összesítés szerint eddig hozzávetőleg 58 580 orosz katona halt meg Ukrajnában.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg az ország déli részében tíz olyan területre mért csapást, ahol az orosz élőerő és haditechnika összpontosult.

A brit hírszerzés legfrissebb jelentésében közölte, hogy adatai szerint az oroszországi mozgósítás bejelentése miatt egy hét alatt vélhetően többen menekültek el az országból, mint ahány katonával Oroszország a támadást elindította Ukrajna ellen. Ugyanakkor megjegyezték, hogy ez csupán becslés, pontos számok nem ismertek. “Az elmenekültek között ismereteink szerint a leggazdagabb és legműveltebb emberek vannak túlsúlyban” – emelték ki, hozzátéve, hogy ez hosszú távon jelentőssé teszi a munkaerő csökkenését és az agyelszívás felgyorsulását, ami kedvezőtlen hatással lesz az orosz gazdaságra.

The post Orosz agresszió: Az orosz erők Dnyipropetrovszk megyét és Kramatorszkot lőtték, sok áldozat appeared first on .

Vukas Radonjic államügyész a lapnak megerősítette, hogy nyomozás folyik, és több lakást is átvizsgált a rendőrség, de egyelőre senkit nem tartóztattak le.

Dritan Abazovic miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen is beszélt arról, hogy közös akciót hajtanak végre a montenegrói és más külföldi szervek az ország érdekeinek megóvása érdekében, de részleteket nem közölt.

Montenegró az Európai Unió tagjelölt országa és a NATO tagja, az ukrajnai háború kitörését követően csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz, és az utóbbi hét hónapban több orosz diplomatát is kiutasított.

The post Kémkedéssel gyanúsítanak több orosz állampolgárt Montenegróban appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Brave Warrior 2022 többnemzeti zászlóaljharccsoport által végrehajtott komplex harcászati gyakorlat végén tartott értékelésén felidézte, hogy a Magyar Honvédségnél évekkel ezelőtt komoly haderőfejlesztés kezdődött el technológiai megújulást és több katona hadrendbe állítását megcélozva. Jelezte, hogy a nemzetközi hadgyakorlaton már részt vett és kiválóan szerepelt néhány új eszköz, amely a 21. századi magyar hadsereg gerincét fogja képezni.

A miniszter példaként említette a Gidrán harcjárművet, illetve a Leopard harckocsit, utóbbi “hihetetlen erővel és magabiztossággal foglalta el a harcterületet”.

Szalay-Bobrovniczky elmondta, hogy az ukrajnai háború kitörését követően az Észak-atlanti Tanács gyorsan lépett és a már meglévő négy harccsoport mellé további négy létrehozatalára szólította fel a tagállamokat annak érdekében, hogy a NATO keleti határvonalát megerősítse a potenciálisan fenyegető háborús veszéllyel szemben. A kormány azonnal lépett, és létrejött a Kiemelt Éberségi Tevékenységű többnemzeti harccsoport, amelynek legfontosabb keretnemzetei Magyarország mellett Horvátország, Törökország és Olaszország, illetve a mostani hadgyakorlaton, amely “egységgé ötvözte a harccsoportot”, csatlakozott hozzájuk az Egyesült Államok, valamint egy századdal a szlovák haderő is.

A tárcavezető szerint a hadgyakorlat kifejezetten sikeres volt, ezt az is bizonyítja, hogy a NATO-parancsnokság jelen lévő vezetőjétől a magyar vezetésű harccsoport megkapta a teljes műveleti képesség minősítést, amely komoly elismerése annak a munkának, szolgálatnak, amelyet a magyar katonák a nemzetközi kötelékben elvégeztek. A gyakorlat komoly katonai felkészültségről, nemzetközi együttműködésről, ezen belül a magyar katonák kimagasló teljesítményéről tett tanúbizonyságot – fűzte hozzá.

Mario Banozic horvát védelmi miniszter kiemelte, hogy a térség biztonsági helyzete drasztikusan megváltozott az elmúlt hónapokban, ezért még inkább előtérbe került az országok és népek biztonsága. Úgy vélte, Oroszország ukrajnai agressziója miatt készen kell állni arra, hogy akár katonai erővel is megvédjék a térség országait, éppen ezért Horvátország az elsők között csatlakozott a többnemzeti harccsoporthoz, amely mint látható volt, képes megfelelni a komoly elvárásoknak.

A kiosztott sajtóanyag szerint a Brave Warrior 2022 egy többnemzeti (magyar, horvát, szlovák, olasz és amerikai), komplex harcászati gyakorlat, amely szeptember 15. és 30. között zajlik a Magyar Honvédség Központi Gyakorló- és Lőterén. Ez a Magyar Honvédség legnagyobb szabású többnemzeti harcászati gyakorlata az idén; már nyolcadik alkalommal rendezi meg Magyarország.

A gyakorlatokon több mint 1200 fő vesz részt: a Magyar Honvédség részéről 17 alakulat közel hatszáz fővel, ehhez társul a legnagyobb létszámmal az olasz hegyivadász század harccsoport és egy amerikai légiszállítású lövészszázad. A horvát haderő különböző harctámogató és harcbiztosító erőkkel vesz részt a gyakorlaton, továbbá a visegrádi együttműködés keretében csatlakozott a szlovák haderő egyik százada is.

A feladatokban összesen félszáz technikai eszköz vesz részt: magyar részről Leopard 2 A4HU harckocsi, BTR-80 páncélozott szállító harcjármű és Gidrán páncélozott támogató harcjármű, a szlovák hadseregnél rendszeresített BlVIP-1 páncélozott harcjármű, valamint az olasz hadseregben rendszeresített Centauro páncélozott harcjármű.

A légi támogatást két Mi-24 helikopter géppár, egy Mi-17-es helikopter és a gyakorlat különböző fázisaiban összesen öt H-145 M helikopter, valamint egy Gripen JAS-39 géppár adja.

The post Szalay-Bobrovniczky: a gazdasági válság ellenére a haderőfejlesztés tovább folytatódik appeared first on .

A közlemény szerint – amelyet az UNIAN hírügynökség idézett – Zelenszkij nagyra értékelte Erdogan szerepét a közelmúltbeli hadifogolycsere megszervezésében és abban, hogy az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred öt parancsnokának menedéket biztosítottak Törökországban. A török elnök közölte, hogy mindenfajta kényelmet megteremtenek a szabadon bocsátottak, valamint a hozzátartozóik számára, akik meglátogatják őket Törökországban.

Az ukrán elnök egyúttal megköszönte Törökország elvi álláspontját, hogy nem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásokat. Ismét felszólította a világközösséget, hogy a legszigorúbb választ adják Oroszországnak erre a lépésére.

Zelenszkij megemlítette, hogy Törökországnak kiemelt szerepe volt a “gabonakezdeményezés” munkájának megszervezésében is, amelynek eredményeként mostanáig 235 hajó 5,4 millió tonna mezőgazdasági termékkel indult el Ukrajna kikötőiből Ázsia, Európa és Afrika országai felé. A felek reményüket fejezték ki a “gabonafolyosók” további akadálytalan működésében. Emellett Erdogan kifejezte készségét, hogy segítse a nukleáris fenyegetés megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzettel összefüggésben – tájékoztatott az ukrán elnöki iroda.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az oroszok fizikailag bántalmazták az elfogott ukrán védőket, és még az alapvető feltételeket sem biztosították számukra. Elmondta, hogy a helyek, ahol raboskodtak, nem voltak alkalmasak ennyi ember fogva tartására. Kifogásolta, hogy az orosz hatóságok jogilag nem ismerték el az elfogott ukrán katonákat hadifoglyoknak. Szavai szerint az ukrán foglyokat rendszeresen verték gumi- vagy fabotokkal. “Ezeken a helyeken nagyon kevés ételt és vizet biztosítottak a foglyoknak. Nem kaptak a személyes higiéniához szükséges dolgokat, nem volt WC-papír, nem adtak nekik szappant, fogkefét és fogkrémet. Gyakran a betonon aludtak, nem adtak nekik matracot és takarót sem” – fejtette ki. Az ombudsman közölte, hogy most minden kiszabadított foglyot egészségügyi intézményben kezelnek, a rehabilitációjuk után dől el, hogy folytathatják-e a katonai szolgálatot vagy sem.

The post Orosz agresszió: Zelenszkij Erdogannal tárgyalt appeared first on .

A tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió vendégeként megerősítette azokat az izraeli sajtóértesüléseket, miszerint “nagy az esélye annak”, hogy Románia legyen az első európai ország, amely megvásárolja a védelmi rendszert. A Vaskupola számos alkalommal bizonyította hatékonyságát, megsemmisítve a Gázai övezetből Izraelre kilőtt rakéták túlnyomó többségét.

A román védelmi miniszter múlt heti izraeli látogatása alakalmával adott interjút az izraeli Háárec című lapnak. Abban még nem volt hajlandó a Vaskupola beszerzéséről beszélni, csak annyit mondott, hogy Romániának “régi vágású” hadiipara van, és érdekelt az izraeli innovatív technológiák beszerzésében, mivel Izrael nemcsak katonai felszereléseket akar eladni, hanem arra is hajlandónak mutatkozik, hogy licencet szerezzen ezek romániai gyártására.

Dincu a Digi 24-nek kedden megerősítette, hogy a Vaskupola megvásárlásáról is tárgyalt az izraeli védelmi miniszterrel. Bár az amerikai-izraeli közös fejlesztésű technológiát “embargó” védi, Dincu szerint Romániának valóban “jó esélye van” arra, hogy légvédelme számára megszerezze ezt a rendszert. Jelenleg a román-izraeli katonai együttműködési egyezmény megújításán dolgoznak, amely a ballisztikai védelmi rendszerek, de “nem feltétlenül a Vaskupola” egyes elemeinek romániai gyártására is kiterjed – részletezte a román tárcavezető.

A Vaskupolát a Rafael Advanced Defense Systems izraeli hadiipari vállalat és a Patriot rakétavédelmi rendszert is gyártó amerikai Raytheon vállalatcsoport fejlesztette ki mintegy négymilliárd dollárért. Izrael 2011-ben állította hadrendbe, azóta mindössze két darabot adtak el belőle 373 millió dollárért az amerikai hadseregnek, illetve – Donald Trump amerikai elnök mandátuma idején – Azerbajdzsán is megvásárolta. Egy üteg 150 millió dollárba, minden egyes elfogórakéta pedig 50 ezer dollárba kerül.

Több ország – Szingapúr, Kanada, Dél-Korea, India, Finnország, Szlovákia és Csehország – a Vaskupola-rendszernek csak a radarját vásárolta meg – idézte a Háárec erről szóló írását a román sajtó.

The post Románia meg akarja vásárolni az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszert appeared first on .

Borrell az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye. A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt – írta.

Az Európai Unió további lépéseket fog tenni energiabiztonsága erősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden a gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetéken észleltek.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.

The post Borrell egyre keményebb: az EU erőteljes választ fog adni energiastruktúrája szándékos megzavarására appeared first on .

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint az idei kampányban olyan súlyos bűncselekmények miatt köröznek embereket Európában, mint gyilkosság, emberkereskedelem, fegyveres rablás vagy terrorcselekmények. Szerepelnek közöttük maffiavezérek is, akik ártatlan embereket mészároltak le, kábítószer- és emberkereskedők, valamint olyan bűnelkövetők, akik gyilkosságot vagy más erőszakos cselekményeket követtek el bandájuk nevében.

Kiemelték, hogy a bűnözői hálózatokon belül kulcsszerepet játszó gonosztevők elfogásával az illetékes uniós hatóságok a bandák teljes felszámolására törekszenek. Ennek érdekében az Europol és a Célkörözési Egységek Európai Hálózata arra kéri a lakosságot, látogassanak el a kampány weboldalára, és nézzék meg, hogy a szervezetet esetleg valamelyik szökevény nyomára tudják-e vezetni.

Közölték továbbá, hogy a kampányt hatalmas fali posztereken fogják népszerűsíteni Európa-szerte. Az első posztert szerdán leplezik le Brüsszelben. Mindegyik kép kártyavárra emlékeztető, azt szimbolizálva, hogy egy bűnözői hálózat névtelen bejelentés alapján azonosított kulcsfigurájának elfogása az egész szervezet bukását okozhatja.

Emlékeztettek, hogy az Europol korábbi kampányai jelentős sikereket értek el, sok névtelen bejelentés vezetett letartóztatáshoz. A szervezet 2016-ban létrehozott weboldalára ez idáig feltöltött 335 arckép közül 120-hoz tartozót tartóztattak le lakossági belejelentés alapján. A tavalyi kampány 2021. decemberi elindítása óta tíz bűnözőt fogtak el – tették hozzá.

Az Europol honlapja szerint az uniós bűnüldözői szervek hét magyar állampolgár kézre kerítésében kérik a lakosság segítségét. A magyar bűnözőket adócsalás, sikkasztás, illetve drogkereskedelem miatt keresik. Ketten közülük 8, illetve 12 éves jogerős börtönbüntetésük elől szöktek

el.

The post Az EU legveszélyesebb bűnözőinek kézre kerítésére indít kampányt az Europol appeared first on .

Az izraeli biztonságiak körülvették két, terrormerényletekkel gyanúsított személy házát a dzsenini menekülttáborban, és éppen próbálták őket őrizetbe venni, amikor a tűzharc kitört. A palesztin halottak egyike Abed al-Hazem, az áprilisban Tel-Aviv központjában, a Dizengof térnél három izraeli életét kioltó terrorakció elkövetőjének fivére volt, másikuk pedig Ahmad Alavna, a Palesztin Hatóság (PH) biztonsági erőinek harcosa.

Ők ketten az izraeli biztonságiak szerint több lövöldözésben is részt vettek a közelmúltban, például szeptember elején a védelmi minisztérium egy munkagépére leadott lövésekben, és további fegyveres támadásokat is terveztek a jövőben. A palesztinok két további halálesetről és 44 sebesülésről, köztük számos súlyos esetről számoltak be a tűzharc végeztével. Az éjszaka folyamán további három körözött személyt vett őrizetbe az izraeli hadsereg Ciszjordániában.

“Dzseninben a megszállók nyílt háborút folytatnak, amely nem tudta megtörni az ellenállást és táborának kiválóságát, és nem sikerült megakadályoznia annak terjedését” – nyilatkozta a történtekről a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász terrorszervezet szóvivője, Hazem Kasszam.

Az áprilisi tel-avivi merényletet elkövető Raed al-Hazem nevének nyilvánosságra hozását követően apja, Fathi al-Hazem szenvedélyes beszédet mondott háza erkélyén, melyet több százan hallgattak, s az arról készült felvétel futótűzként terjedt el a palesztinok körében. “A következő években és napokban látni fogjátok a győzelmet és a változást. Allah meg fogja tisztítani az Al-Aksza mecsetet a megszállók piszkától” – mondta többek közt al-Hazem, aki a PH nyugalmazott, egykori magas rangú biztonsági tisztje.

Beszéde után a most szerdán megölt fiával együtt bujkálni kezdett a dzsenini menekülttáborban, mert a merénylő közvetlen családtagjaként attól tartottak, hogy kihallgatásra viszik őket az izraeli biztonsági hatóságok. Két fiával együtt körözés alatt áll a merénylet óta.

Idén április 7-én Raed al-Hazem, a dzsenini menekülttábor palesztin terroristája lelőtt három izraelit Tel-Aviv központjában. A támadásban további 14 ember megsebesült, köztük hárman súlyosan. Magát Hazemet másnap egy jaffói mecset közelében lelőtték, miután először kezét felemelve megadta magát, majd fegyvert rántott, és tüzet nyitott a biztonságiakra.

Az izraeli hadsereg letartóztatási hullámot indított Ciszjordániában, miután március közepe és május eleje között tizenkilenc ember halálát okozó terrortámadások sorozata kezdődött Izraelben. A körözött palesztinokat leginkább Nablusz és Dzsenin környékén próbálták őrizetbe venni, mert főként Ciszjordánia északi részéről indultak útnak a merénylők. Az izraeli biztonságiak arra figyelmeztettek az utóbbi hónapokban, hogy a Palesztin Hatóság elveszíti az ellenőrzést Ciszjordánia északi része fölött.

The post Tűzharcban meghalt több palesztin fegyveres Dzseninben appeared first on .

A terrorellenes műveletben a hatóságok több házkutatást tartottak a városban, elsősorban fegyvereket kerestek. Az antwerpeni ügyészség szerint az akció közben tűzharcba keveredtek a rendőrök és az egyik átkutatott ház tulajdonosa, és ő a helyszínen életét vesztette. A hatóságok vizsgálatot indítottak a tűzpárbaj körülményeinek feltárására.

A belga média beszámolói szerint a tűzpárbaj Antwerpen Merksem nevű városrészében történt. Az ügyészség azt közölte: nagy mennyiségű lőfegyvert foglaltak le, amelyek közül csak néhány volt regisztrálva.

A belga hírszerző szolgálatok tavaly óta fokozottabban figyelik a szélsőjobboldali csoportok tevékenységeit. Tavaly májusban hatóvadászat indult Jürgen Conings, egy laktanyájából felfegyverkezve megszökő, szélsőséges nézeteket valló katona ellen. Conings előtte halálosan megfenyegette Belgium vezető virológusát, Marc Van de Ranstot. Ötheti körözés után megtalálták Conings holttestét egy kelet-belgiumi erdőben, majd az ügyészség közölte, hogy a férfi öngyilkosságot követett el.

The post Belgiumban halálos áldozata van egy szélsőjobboldali csoportok elleni rendőrségi akciónak appeared first on .

Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló “gátlástalan támadások” veszélye.

Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon – fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének.

Sajtóhírek szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint “biztonságpolitikai szempontból” az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, “a félelem terjesztése”.

Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket “eszközként”, az energiát pedig “fegyverként” használja, így a minapi támadás “illeszkedik” az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az “állami terrorizmus” és a hibrid műveletek – fejtette ki Kiesewetter.

Hozzátette: mindezek alapján “valószínű”, hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.

Hangsúlyozta: az eset “újabb figyelmeztető jel”, azt mutatja, hogy “egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend” ellen irányul. A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.

A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 tengeri csővezetékek három szálát ért “példátlan károkról” számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel. Az első szivárgást az Északi Áramlat 2-nél észlelték, a dán Bornholm sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat-1-en. A Dán Energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük.

Oroszország is részt venne a vizsgálatban
Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki “ostobaságnak” nevezte a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el. Mint mondta, az üggyel kapcsolatban “rengeteg kérdés” merül fel. Megjegyezte: az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítói erősen érdekeltek abban, hogy továbbra is magas nyereséget termeljenek. Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök február elején az Északi Áramlat-2 felszámolásának lehetőségéről beszélt. “Nem tudjuk, hogy mit értett ezen az Egyesült Államok elnöke” – mondta.

The post Strack-Zimmermann: Moszkva állhat az Északi Áramlat elleni szabotázs mögött appeared first on .

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: “a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”. Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában. A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint “célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.

Kreml: sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel
A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő. Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a “rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett. “Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt” – hangoztatta a szóvivő. Peszkov sem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.

The post Uniós szóvivő: még korai találgatni, mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken appeared first on .

A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján kizárólag olyan “forgatókönyv” tűnik elképzelhetőnek, amely “célzott támadásról” szól – mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.

Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen “célzott támadást” végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek – magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.

Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, “önmerénylet” történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Nap közben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

The post Berlin szerint “célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken appeared first on .

Az intézkedés egyelőre tíz napig tart, 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőt érint, és szerda éjfélkor lép érvénybe. Az államhatár átlépése más helyeken nem lesz lehetséges, s a hatóságok ellenőrizni fogják az úgynevezett zöld határt is – olvasható a közleményben. Kivételt képeznek a mezőgazdasági és erdei munkások, vadászok vagy halászok, akik munkájukat a határvidéken végzik.

A cseh rendőrség az év eleje óta 12 ezer illegális bevándorlót vett őrizetbe, ami jelentősen magasabb szám, mint 2015-ben, amikor Európán menekültek tömegei söpörtek végig. Százhuszonöt embercsempészt is őrizetbe vettek, ami szintén többszöröse az elmúlt évek átlagának.

“Természetesen nem tudjuk hermetikusan lezárni a 251 kilométer hosszú államhatárt, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy korlátozzuk az illegális határátlépéseket” – jelentette ki Martin Vondrásek cseh rendőrfőkapitány. “Nem célunk az egyszerű polgárok életének megnehezítése” – tette hozzá.

Az akcióban ötszáz rendőr és hatvan vámtisztviselő vesz részt, az ellenőrök az egyes helyeken 12 órás műszakokban váltják majd egymást. A költségeket a rendőrség húszmillió koronára (332 millió forint) becsülte. Az ellenőrzések ideiglenes visszaállítását a cseh-szlovák határon hétfőn este hagyta jóvá a cseh kormány.

“Néhányszor tárgyaltam a szlovák belügyminiszterrel, és kértem a szlovák felet, hogy teljesítse a nemzetközi szerződésben foglaltakat. Őszintén mondhatom, hogy nem értünk el olyan sikereket a diplomáciai lépésekkel, mint amilyenre számítottunk” – nyilatkozott a cseh belügyminiszter. Állítása szerint hivatala már értesítette a határellenőrzések visszaállításáról Roman Mikulec szlovák belügyminisztert.

The post Csehország ellenőrizni fogja a szlovák határátkelőket appeared first on .

Zaharova szerint a Sivatagi pajzs-2022 kódnevű szárazföldi terrorellenes hadgyakorlatot november 16-28. között tervezik megtartani a Hamakir lőtéren, az Algériával folyó katonai együttműködés jóváhagyott programjával összhangban. A szóvivő megjegyezte, hogy “mint minden katonai gyakorlat, amelyen az Oroszországi Föderáció részt vesz, ez sem irányul harmadik fél ellen”.

Az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének sajtószolgálata szerint az eseményen az Észak-Kaukázusban állomásozó gépesített lövészalakulatok mintegy nyolcvan katonája és ugyanennyi algériai katona vesz részt. Az első orosz-algériai taktikai hadgyakorlatot 2021 októberében tartották az észak-oszétiai Tarszkojéban, a két hadsereg mintegy kétszáz katonájának és negyven haditechnikai eszközének részvételével.

Az orosz déli katonai körzet idei kiképzési programjában Algéria, Egyiptom, Kazahsztán és Pakisztán fegyveres erőivel tartandó közös hadgyakorlatok szerepelnek.

The post Orosz-algériai hadgyakorlat készül a marokkói határ közelében appeared first on .