Biztonságpolitika

Ahogy a felnőtteknél a magyar startup által fejlesztett, alapvetően pislogásra és monitor-szem távolságra figyelmeztető számítógépes szoftverrel, úgy a gyermekek esetében az app használatával érhető az el, hogy a huzamosabb ideig tartó okostelefonon történő rajzfilmnézés vagy játék közben ne felejtsenek el pislogni, valamint az eszközt is a megfelelő távolságra tartsák a szemüktől. A gyakori mobil nézés közelről a szem gyengüléséhez vezethet, ami rövidlátást okozhat már rövidtávon is. Gyermekeknél ezek a szemet ért hatások hatványozottan terhelnek, ezért ők különleges védelmet igényelnek.

A KSH adatai szerint száz, gyermekes háztartásra 2016-ban 115 okostelefon jutott, amelyek száma 2017-re 143 darabra nőtt. Az iskolákat ellátó orvosok vizsgálatai alapján az iskolás korú gyermekek egyes szembetegségei Magyarországon a 2016/2017. tanévben: 442 154 vizsgált gyermekből 95 373 főnél voltak fénytörési hibák és alkalmazkodási rendellenességek, 2688 főnél mutattak ki kancsalságot és 2887 gyermek esetében vakság és csökkent látást állapítottak meg. Előbb-utóbb biztosan a gyermek kezébe kerülnek az okos eszközök, amelyek helyes használatához az ingyenes, egészségmegőrző Szemfüles app is hozzájárul. A használat közbeni figyelmeztetések mellett méréseket is végez az applikáció, amelyből a használatot követően a szülő kiolvashatja, hogy a gyermek eleget pislogott-e, mennyire volt megfelelő távolságra az eszköz és reagált-e az applikáció figyelmeztető jelzéseire.

„A saját kislányomnál vettem észre először, hogy sokáig nem pislogott, amikor rajzfilmet nézett a telefonomon. Ezután figyeltem meg irodai környezetben, elmélyült munka során a kollégáimon és magamon is ugyanezt, ez adta az ötletet, hogy fejlesszünk egy figyelmeztető szoftvert. Küldetésünkké vált, hogy a sajátunk mellett a következő generációk szemét is segítsük megmenteni” – mondta Fári Tamás, ötletgazda, a Szemfüles Preventív Kft. ügyvezetője.

„Rendkívül fontos, hogy már kezdetektől tegyünk a gyermekek szeme védelméért, mielőtt visszafordíthatatlan következményei lennének a monitor vagy kijelző rossz használatának. A hosszú pislogás nélküli másodpercek alatt még az egészséges, jó minőségű könnyfilm mellett is foltokban kiszárad a szemfelszín, ami égő, szúró érzéssel jár és hosszú távon is rontja a látás- és életminőséget. A szem száradása következtében károsodhat a szemet borító hámfelszín is, ami által fogékonyabb az egyén a szemfelszíni fertőzésekre, ráadásul szemszárazság következtében akár szaruhártya- és kötőhártyagyulladás is kialakulhat” – figyelmeztet Argay Amanda, a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet Szemészeti Osztályának orvosa.

A politikus már találkozott szenátorokkal és képviselőkkel, valamint részt vett és beszédet mondott a Biztonságpolitikai Fórum tanácskozásán.

Ez a fórum a biztonságpolitika olyan aktuális kihívásaival, feladataival foglalkozik, mint például a terrorelhárítás, a kiberbiztonság, a pénzmosás elleni fellépés, a külföldi beruházásokkal járó biztonsági kockázatok vagy a kriptovaluták ügye. Az amerikai szenátusban megrendezett konferencián mintegy nyolcvan ország parlamentje képviseltette magát.

Az Országgyűlés alelnöke különösen fontosnak mondta a Ron Johnson republikánus szenátorral, az amerikai szenátus külügyi bizottsága európai ügyekkel foglalkozó albizottsága elnökével, valamint a Robert Pittenger képviselővel, a Biztonságpolitikai Fórum elnökével tartott tárgyalásait.

Johnson, akivel a migráció megítélését és “kezelését” illetően teljes volt a nézetazonosság, várhatóan a közeljövőben Budapestre látogat – közölte Hende.

A fórumon elmondott beszédében a volt hadügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelten fontosak a harmonikus és erőteljes transzatlanti kapcsolatok, és az a kölcsönös bizalom, amely – mint fogalmazott – “a legszilárdabb híd kontinenseink között”. Leszögezte, hogy mind a NATO-, mind pedig az EU-tagság iránti magyar elkötelezettség “teljes, töretlen, és élvezi a lakosság túlnyomó többségének támogatását”.

A politikus beszámolt a konferencián arról, hogy Magyarország – az Európai Unió Kiberbiztonsági Stratégiájával összhangban – elkötelezett a nyílt, szabad és biztonságos internet mellett, és fontosnak tartja, hogy az ENSZ égisze alatt folytatódjanak a normák, szabályok és a felelős állami magatartásra vonatkozó elvek kidolgozását célzó tárgyalások. Tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról is, hogy Magyarországon előkészületek folynak egy kormányrendelet-csomag kidolgozására, amely jelentősen átalakítaná a magyar kibervédelmi tevékenység kereteit.

Az elkövetkező hetekben Budapesten várhatóan elfogadják az új nemzeti kibervédelmi stratégiát, és a magyar honvédség létrehoz egy kibervédelmi parancsnokságot is – tette hozzá.

Hende megerősítette, hogy Magyarország számára a terrorellenes küzdelem prioritás, és a magyar kormány politikájában kiemelt szerepet kap a terrorizmus finanszírozásának felderítése, illetve ezzel összefüggésben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának meghiúsítása.

Az Országgyűlés alelnöke elmondta: különösen megragadta az amerikai politikusok figyelmét a pénzmosás elleni küzdelem magyar jogi szabályozása.

A főtitkár elmondta, a különféle támogatás közé tartozik, hogy Ukrajna hogyan modernizálja katonai erejét, ellenőrző és védelmi rendszereit, hibrid- és kibertámadások elleni fellépését, valamint tagállami hozzájárulások által felszerelést juttat és képzési feladatokat lát el az országban.

A szövetség emellett messzemenőkig támogatja Ukrajna területi épségét, függetlenségét és azt, hogy Kijev párbeszéden alapuló, politikai megoldást találjon a fennálló problémákra – húzta alá a főtitkár.

Elmondta, a NATO tavaly 80-ról 120 hadihajóra növelte jelenlétét a Fekete-tenger térségében, valamint egyes tagállamok saját határkörben is megerősítették a szövetség törekvéseit.

“A NATO továbbra közelről figyeli a helyzet alakulását, jelen van a térségben és továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz” – fogalmazott.

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodással (INF) kapcsolatban elmondta, a megállapodás rendkívül fontos dokumentum a transzatlanti térség békéjének megőrzése érdekében. Minden aláíró kötelessége betartani az abban foglaltakat – húzta alá. Mint elmondta, a szövetség az ülés folyamán mélységeiben tárgyalja meg az Egyesült Államok álláspontját, amelyek szerint Oroszország megsértette a megállapodást. A NATO felkészül a megfelelő és arányos válaszadás lehetőségére – emelte ki.

A szövetség arra szólítja fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait – húzta alá Stoltenberg.

Kiemelte, a szövetség a védelem és az elrettentés fenntartása mellett továbbra is politikai párbeszédre törekszik Oroszországgal. A NATO reméli, hogy a kapcsolatok pozitív irányba változhatnak a közeli jövőben, de alkalmazkodik a lehetséges eltérő forgatókönyvekhez – mondta. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszak eseményeit követően NATO nem fordul bizalommal Moszkvához, folytatni kívánja a párbeszédet a “terhelt kapcsolat” javítása, vagy bármifajta váratlan és ellenőrizetlen esemény elkerülése érdekében – tette hozzá.

A jelentés kiemelte, hogy az uniónak hatékonyabb eszközök állnak a rendelkezésére ahhoz, hogy területén a migrációt kezelje. A szöveg szerint az EU által alkalmazott átfogó megközelítés a főbb területeken eredményesnek bizonyult, ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség gyakorlati szinten az unión kívül és belül egyaránt. Az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak pedig gyorsan véghez kell vinniük az uniós menekültügyi rendszer reformját.

A dokumentum szerint kiemelten fontos, hogy még a jövő év tavaszán esedékes európai parlamenti választások előtt elfogadják azt az öt – kvalifikációs irányelvre, befogadási feltételekre, Európai Uniós Menekültügyi Ügynökségre, Eurodac-rendeletre, valamint uniós áttelepítési keretre vonatkozó – javaslatot, amelyek tekintetében egyetértés uralkodik. További négy bizottsági javaslat esetében – a menekültügyi eljárásokra vonatkozó rendelet, a dublini rendelet reformja, az Európai Határ- és Parti Őrség, és a visszatérési irányelv esetében – arra van szükség, hogy az európai parlamenti választások előtt politikai megállapodás jöjjön létre az érintett területeken – közölte az uniós bizottság.

Az Európai Bizottság az emberkereskedelem felszámolására irányuló további lépéseket sürget
Noha az Európai Unió a migrációt segítő embercsempészek elleni küzdelem bizonyos területein eredményeket ért el, az Európai Bizottság az emberkereskedelem felszámolására irányuló további lépéseket sürget – jelentette ki az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja. Dimitrisz Avramopulosz az uniós bizottság emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló második eredményjelentésének ismertetésekor kijelentette, feltétlenül véget kell vetni annak a helyzetnek, hogy az elkövetők és a visszaélők büntetlenül maradnak.

A 18 tagállamból álló regionális együttműködési tömörülés támogatta Ukrajna területi integritását, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette a nemzetközi jogot. “Az álláspontunk világos, megsérült a nemzetközi jog” – mondta Plenkovic sajtótájékoztatóján.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A horvát fővárosban megtartott két napos konferencia középpontjában a biztonság, a migráció és a gazdaság állt. A tömörülés idei soros elnöke Horvátország volt. Zágrábtól jövőre Olaszország veszi át a tisztséget.

A 18 tagállamból álló KEK olasz kezdeményezésre 1989. november 11-én Budapesten jött létre. Jelenleg Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna a tagja.

A KEK fő céljának a regionális együttműködés és az európai integráció elősegítését, valamint az EU-n kívüli tagállamok uniós csatlakozási folyamatának támogatását tekinti.

“Az Egyesült Államok erőteljesen támogatja Izrael erőfeszítéseit szuverenitásának megvédésére, és felszólítjuk a Hezbollahot, hogy vessen véget az Izrael felé vezető alagutak építésének, valamint tartózkodjék az erőszak kiszélesítésétől” – fogalmazott Bolton, aki Twitter közösségi portálon tette közzé az amerikai álláspontot.

A nemzetbiztonsági tanácsadó egyúttal felszólította Iránt is és – ahogyan fogalmazott – Irán “ügynökeit”, hogy “hagyjanak fel agressziójukkal és provokációikkal a térségben”. Bolton szerint ugyanis ez elfogadhatatlan fenyegetést jelent mind Izrael, mind a térség biztonsága számára.

A NATO-tanácskozáson Brüsszelben tartózkodó Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megvitatta az alagutak ügyét Benjamin Netanjahuval, aki villámlátogatást tett Brüsszelben.

Az izraeli hadsereg keddre virradóra jelentette be, hogy felkutatja és felszámolja azokat az alagutakat, amelyeket a Hezbollah libanoni síita szervezet fúrt a határ alatt, hogy esetlegesen támadásokat hajtson végre Izrael ellen. Az alagutakat még azelőtt felfedezték, hogy a libanoni szervezet használta volna. Az izraeli hadsereg meg is kezdte az Északi Pajzs nevű hadműveletet, amellyel felszámolja ezeket.

Izrael nem hozta nyilvánosságra, hogy eddig hány alagútra bukkantak.

Gluténmentes zabpehely, illetve zabtöret és zabliszt felhasználásával készült termékeket vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután a termékekben a – nagy mennyiségben émelygést, hányást, hasi fájdalmat, fejfájást, szédülést is okozó – DON mikotoxin mértéke meghaladta az uniós határértéke – közölte a Nébih a honlapján.

A szennyezett zabpelyhet, zabtöretet és zablisztet egy angliai vállalkozástól vásárolta két magyar (egy budakeszi és egy dunabogdányi) cég, innen egy budapesti és egy székesfehérvári gyártóüzembe került az alapanyagokból. Az előállítók (Hunorganic Kft. és a Flair Mojito Kft.) az ellenőrzés után felfüggesztették a kifogásolt termékek felhasználását és saját hatáskörben megtették a szükséges lépéseket a termékek kivonására és visszahívására.

A Nébih a RASFF gyorsriasztási rendszerre is feltöltötte az információkat, hogy a többi tagország is meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket. Az élelmiszer-előállító és forgalmazó cégek ellen az eljárás folyamatban van, a vállalkozások élelmiszerlánc-felügyeleti, illetve élelmiszer-ellenőrzési bírságra számíthatnak – írták.

A tisztségviselő elmondta, hogy levelet írt a magyar, a szlovák, a lengyel és a román határőrség vezetőinek. Ebben arra kérte őket, hogy mivel Ukrajna határőrszolgálatának az ukrán hadihajókat ért november 25-i fekete-tengeri orosz támadást miatt erőket kellett átcsoportosítania a keleti és a déli országrészekbe, így valamelyest meggyengült a védelme nyugati határain.

Cihikal ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió tagországaiból is beléphetnek viszont Ukrajnába olyan orosz vagy más állampolgárságú személyek, akik az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak.

Dmitro Huculjak, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján eközben arról számolt be, hogy katonai hírszerzési információk szerint az orosz katonai vezetés úgynevezett állandó harckészültséget rendelt el a megszállt ukrajnai területeken lévő, az orosz fegyveres erők 1. és 2. hadtestéhez tartozó alakulatainál. A szóvivő szavai szerint a korábban kiadott eltávozási engedélyeket visszavonták, és “intenzíven folytatnak olyan intézkedéseket, amelyek általában aktív katonai cselekmények előkészületekor jellemzők, köztük az elsődleges állásokat további páncélos csoportokkal és tüzérséggel erősítették meg kétszeres mennyiségű lőszerrel ellátva őket”. Hozzáfűzte, hogy ezzel egy időben felerősödött az orosz katonai hírszerzés tevékenysége is az orosz-ukrán határ mentén.

Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának közlése szerint a hadiállapot – a rendkívüli állapot egy formájának – Ukrajna egy részében történt november 28-i bevezetése óta felerősödtek a támadások az ukrán fegyveres erők állásai ellen a Donyec-medencében – írta az UNIAN. Hétfő éjféltől kedd délig négy tűzszünetsértésről érkezett bejelentés a Donyec-medencéből, egy ukrán katona esett el, egy megsebesült a támadások következtében – közölte Huculjak. A parancsnokság sajtószolgálatának reggeli jelentése szerint az elmúlt napban összesen 14-szer nyitottak tüzet a “megszálló erők” az ukrán állásokra, ebből négyszer a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyverekkel. Két ukrán katona sérült meg a harcokban, három “orosz megszálló” életét vesztette, három megsebesült.

A DAN szakadár donyecki hírügynökség jelentése szerint az ukrán erők 17.szer sértették meg az elmúlt napban a tűzszünetet.

Handó Tünde az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt, az elmúlt évről készített beszámolója keddi meghallgatásán azt mondta: nemcsak uniós viszonylatban, hanem a környező országokhoz képest is jó eredményei vannak a magyar bírósági rendszernek.

Példaként említette, hogy az uniós országok közül a közigazgatási ügyeket valamennyi ítélkezési szinten Magyarországon bírálják el a leggyorsabban, az elsőfokú polgári perekben a hazai bíróságok az ötödik leggyorsabbak, a folyamatban lévő ügyek száma egyre csökken, a magyar bíróságokon a negyedik legkisebb az ügyhátralék. A folyamatban lévő elsőfokú közigazgatási ügyek egy lakosra jutó száma pedig nálunk a második legalacsonyabb az unióban.

Hozzátette: közvetítői eljárásokban 2012 óta 5 ezer ügyet zártak le, ezzel Magyarország az első a 28 uniós tagország között. De kiemelkedő eredményt ért el a digitalizációban és az online ügyintézésben is a magyar bírósági rendszer – tette hozzá. Tavaly a perek 87 százaléka egy éven belül befejeződött, járásbírósági szinten a büntetőítéletek 78, a polgári ügyek 91 százaléka első fokon jogerőre emelkedett – ismertette.

Az OBH elnöke azt mondta: 2017 a felkészülés éve volt, a bíróságoknak fel kellett készülniük az új polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás és az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésére. Szavai szerint innovatív módon, az e-learningre alapozva biztosították a bírósági szervezet tagjainak felkészülését a nagy eljárásjogi reformra, és a társ-hivatásrendek tagjai szerint jól vizsgáztak a felkészülésből.

Handó közölte: a bárhonnan, bármikor elérhető “digitális bíróság” megvalósításában elért eredményekre a legbüszkébb, arra, hogy egyre több ügytípusban tették lehetővé az internetes ügyintézést, az online kapcsolattartást a bíróság és az ügyfelek között. Szólt arról is, hogy a digitális bíróság hosszabb távon hatékonyabb, gyorsabb ügyintézést jelent, és az eljárások is egyszerűsödnek. Tavaly kétezer digitális diktafont szereztek be, alkalmazzák a beszédfelismerő szoftvert, 5500 új számítógépet, nyomtatót, szkennert vásároltak, működtetik az sms- és e-mail-értesítést, a bírósági dolgozóknak pedig határidő-figyelmeztető rendszert alakítottak ki.

Az OBH elnöke szerint “hihetetlen fejlesztés” volt a bíróságokon tavaly, és a következő két évben ez mindenki számára érzékelhető változást fog hozni a bíróság elérhetőségében.

Az engedélyezett és ténylegesen betöltött álláshelyekkel kapcsolatos kérdésére Handó elmondta, a bírói kar hetven százaléka nő, akik közül – korcsoportonként eltérő mértékben, de – tíz-huszonöt százalék tartósan távol van a gyermeknevelés miatt. Hozzátette: a bírói álláshelyeknél két-három hónap is kell egy álláshely betöltéséhez a több testületen áthaladó, hosszadalmas procedúra miatt. Megjegyezte: ez a fajta hiány bele van kalkulálva a rendszerbe, és néhány bíróságtól eltekintve a bírói munkateher kiegyenlített az országban. Más kérdésére elmondta, kevés a katonai bíró és ülnök, a kizárások miatt pedig nehézkes az ítélkezés. Jelezte, az ügyben konzultálni fog az ügyészség tapasztalatairól Polt Péter legfőbb ügyésszel.

A bizottság elfogadta a beszámolót.

A közlemény szerint vasárnaptól az egyik közösségi oldalon olyan felhívások láttak napvilágot, hogy Kárpátalján Ukrajna felé le kell zárni a hágókat, az Európai Unió felé pedig meg kell nyitni a határokat, vagy Ukrajna államhatárát a Kárpátok gerincén húzódó Árpád-vonal mögé kell tolni. A fals oldalakról terjesztett felszólításokkal “információs háborúba” akarják bevonni a mindig békés és toleráns kárpátaljai lakosokat – adták hírül kárpátaljai hírportálok.

Vasárnap ukrán nyelvű kárpátaljai internetes oldalakon olyan tartalmú hírek jelentek meg, hogy állítólag az Ungváron aznap este kezdődött autós tüntetés egyes résztvevői szakadár kijelentéseket tettek.

Az SZBU a szakadár felhívások miatt büntetőeljárást kezdeményezett Ukrajna területi egységének megsértése és határainak megváltoztatására irányuló kísérlet címén.

A magyar származású Avi Bleiert a világ számos országában a terrorelhárítás elismert szakértőjeként tartják számon. Tapasztalatait több könyvben is összefoglalta, legutóbbi kötetének megjelenését az Egyesült Államok hadügyminisztériuma támogatta – ebben a civileknek ad önvédelmi tanácsokat. A hetvenéves karatemester ma is aktív kiképző tanár, többek között az általa kifejlesztett Intensive Krav Maga elnevezésű önvédelmi módszert oktatja világszerte: legutóbbi magyarországi látogatásánál több száz magánembernek tartott alapfokú kiképzést. A Nemzetközi Biztonsági és Terrorizmus Elleni Intézet (ISATI) elnökével a terrorizmus okait, a felbujtók és az elkövetők lélektanát, a politika és a gazdaság hatásait próbáltuk feltárni.

– Véleménye szerint melyek voltak az elmúlt öt év legjelentősebb terrorcselekményei?
– Nem jó a kérdés. Nincs olyan, hogy „jelentős” vagy „kevésbé jelentős” terrorcselekmény. Minden merényletnek ugyanakkora a súlya, a jelentősége. Természetesen sokkal nagyobb a fájdalom, ha több mint 300 áldozata van egy gaztettnek, mint például a november 25-i egyiptomi támadás esetében. Aki a terror elleni harcban vesz részt, azt nem az foglalkoztatja, hogy egy vagy száz ember neve szerepel az áldozatok listáján. Nekünk mindenkit óvni kell! Ha egyetlen sebesült vagy halott van, az is sok. Sem én, sem a terrorelhárítással foglalkozó szakemberek nem teszünk különbséget kicsi vagy nagy támadás között, és nem teszünk különbséget aközött, hogy Egyiptomban, Izraelben, Amerikában, Németországban, Franciaországban vagy bárhol máshol történik valami borzalom.

– Ön szerint milyen okokra vezethetők vissza a terrortámadások?
– Az alapvető ok egy téves ideológia. A probléma gyökere a vallásban van. Ehhez adódnak a politikai, gazdasági és társadalmi feszültségek, ezek sorrendje és aránya korszakoktól és földrajzi helytől változik. Az Iszlám Állam Európában is felszínre hozta az ideológiai különbségeket, és sajnálatos módon az utóbbi évek merényletei sok száz áldozatot követeltek. A terrortámadások megelőzésében a politikusoknak nagyon fontos szerepük és feladataik vannak, mivel ők az igazi döntéshozók. Azonban nem tudnak helyesen dönteni, ha nem jól látják a merényletek alapvető okait, és csak a következményeket nézik, csupán azok elhárításán munkálkodnak. Sokkal mélyebbre kell ásni. Úgy tűnik, a politikusok elhiszik, hogy már megismerték az okokat, és ezért döntéseiket helyesnek vélik – de meggyőződésem, hogy valójában még mindig nem értik az igazi ideológiai különbségeket, és ezért a döntéseik sem lehetnek adekvátak. A Közel-Kelet és Európa vagy Amerika ideológiája teljesen más, szinte lehetetlen az összehasonlítás, ugyanis a keresztény és iszlám világ teljesen másképpen gondolkodik. A gazdasági feszültségek pedig még tetézik is ezeket az ellentéteket.

– Mit hoz a közeljövő? Gyakoribbak lesznek a terrorcselekmények vagy lassan csökken a merényletek száma?
– Bármilyen szomorú dolog is ezt előrevetíteni, de a merényleteknek még közel sincs végük, szerintem a közeljövőben biztosan nem javul a helyzet. Akármennyire is erősödik Európa terrorelhárítási felkészültsége és gyakorlata, de egy-két éven belül mégsem várható, hogy csökken a merényletek száma, és sajnos újfajta elkövetési módszerekkel is számolni kell. Remélem, hogy tévedek, de lesznek még terrorproblémák Magyarországon is. Azt tudni kell, hogy a terroristák mindig egy lépéssel előttünk járnak.

– Gondolatban vagy technikában?
– Szándékaikban vannak előrébb, mert ők tervelik ki a borzalmakat, a következő gaztett helyszínét, idejét, a megvalósítás módját. De a kivitelezésben, az eszközök kiválasztásában is egy lépéssel előbbre vannak. Amikor már nem használhatják a robbanóövet vagy a gépfegyvert és a hasonló technikákat, akkor teherautóval jönnek és elgázolnak. Amikor majd azzal sem tudnak merényleteket elkövetni, akkor hozzák a kést, és azzal mészárolnak. Egy terrorista minden eszközben megtalálhatja a gyilkos fegyvert, és ezek elhárítására nagyon nehéz, szinte lehetetlen felkészülni.

– Ez azt jelenti, hogy nincs biztos recept a terrorcselekmények megelőzésére?
– A terrort egyelőre nem tudjuk megállítani, vagy teljes mértékben megelőzni, de a cselekmények hatását, súlyát erősen lehet csökkenteni. Aki a megelőzést, a megoldást akarja megtalálni, annak mindenekelőtt meg kell értenie az előbb már vázolt alapproblémát, az ideológiai különbségeket. Véleményem szerint Európa és Amerika még mindig nem ismeri, és nem érti az iszlám világ gondolkodását. És aki nem tudja megérteni, az nem is tud ellenük harcolni. Nézzük meg egy kicsit a terrorizmus pszichológiáját, aminek két erős jellemzője van: a „gonosz szándék” és a „befolyásolás”. Ha én gyilkos gondolatokat, „gonosz szándékokat” forgatok a fejemben, de egy másik embert meg tudok győzni, hogy helyettem ő öljön meg valakit, akkor is én vagyok az igazi gyilkos. Hatottam, befolyást gyakoroltam egy „nem gyilkosra”, őt eszközként használtam fel. Sajnos a terroristák különböző módszerekkel képesek erősen hatni azokra is, akik valójában nem terrorista személyiségek, és így tudják elérni, hogy merényleteket kövessenek el. Ebben az a legszomorúbb, hogy a rossz oldalnak egyelőre nagyobb a befolyása, mint azoknak, akik elszenvedik a támadásokat.

– Mit tehet a hétköznapok embere a saját és a közösség biztonságának megóvása érdekében?
– A terrorizmus ellen lehetetlen egyénileg harcolni. A merénylő ugyanis úgy választja meg helyszínt, hogy ott minél több áldozat életét tudja kioltani, cselekedete minél nagyobb hírverést kapjon a médiában, és az elkövető vagy elkövetők minél kevesebb veszteséget szenvedjenek el. Erre a terrorcsoport stratégiát készít, a merénylet elkövetését pedig aligha tudja megakadályozni egy magánszemély. Az általam kidolgozott Intensive Krav Maga elnevezésű önvédelmi módszer azonban sokat segíthet az utcai támadások elhárításában. Például amikor egy család elmegy egy bevásárlóközpontba, és ott egy rablótámadás készül ellenük, akkor meg tudják védeni magukat a biztonsági őr vagy a rendőr beavatkozásáig. Ez egy bárki által viszonylag könnyen megtanulható önvédelmi gondolkodás és mozgássorozat, egy olyan technika, amelyet a közelharcban lehet alkalmazni. A módszer elsősorban nem az erős fizikumra, hanem a mentális felkészültségre épít. Személyre szabható, de nagyon fontos, hogy az egyes technikákat megfelelően begyakorolják. Eredetileg a rendvédelmi szervek számára állítottam össze, de ma már a civileknek is fontos, hogy hatékonyan tudjanak védekezni az erőszakos támadásokkal szemben.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Észak-Afrika

Fejlesztések a nyugat-szaharai régióban

A nyugat-szaharai Dakhla-Oued Eddahab régió kormányzója, Lamine Benomar több, a terület gazdasági fejlődését elősegítő program elindítását jelentette be a Zöld Március napjának alkalmából szervezett ünnepségen. A kormányzó bejelentése olyan beruházások elindítását fogja maga után vonni a vitatott hovatartozású tartományban, mint az Oum Labouir-t a tartományi főúttal összekötő útszakasz világítással való ellátása, valamint a Dakhla városában található általános iskola bővítése. Aousserd tartomány kormányzója is több nagyobb beruházás megvalósításáról számolt be. Ezen említett projektek elsődleges célja az adminisztrációs szolgáltatások, a közegészségügy minőségének javítása és a környezet védelme. November 8-án Layoune városában a marokkói hatóságok által rendezett üzleti fórumra került sor, ahol Rokia Derham, Marokkó külkereskedelmi minisztere a meghívottak előtt kifejtette, hogy az észak-afrikai monarchia a terület politikai rendezésétől függetlenül megkezdi a régió fejlesztését. A királyság 2021-ig több mint 5,2 milliárd dollárt tervez költeni a terület felzárkóztatására.

Választások előtt Algéria

Az Algériai Nemzeti Felszabadító Front (algériai kormánypárt) elnöke, a 84 éves  Djamal Ould Abbers egészségügyi problémáira hivatkozva visszavonult a párt elnökségi posztjáról. Az elnöki lemondás érzékenyen érintette a pártot, ugyanis 2019 áprilisában választásokat fognak tartani az észak-afrikai országban. A kormánypárt azonban még eddig nem nevezte meg a hivatalos elnökjelöltjét. Egyenlőre még nincsenek hírek arról, hogy az ország élén álló Abd el-Azíz Buteflika ötödszörre is megméretteti-e magát.

Marokkó békülne Algériával

I. Mohamed, marokkói uralkodó szeretné normalizálni országa viszonyát a keleti szomszéd Algériával, ezért ennek érdekében közvetlen párbeszédet kezdeményezett. Rabat azonban azt is kiemelte, hogy felhívása nem volt összefüggésben azzal az algériai felvettéssel, amely az 1989-ben alakult Maghreb Unió újbóli életre hívását sürgette. Algír eddig nem adott közvetlen választ a marokkói megkeresésre. A marokkói külügyminiszter szerint a két ország közötti több évtizedes feszültséget csak bilaterális úton lehet sikeresen rendezni.

Újabb nemzetközi konferencia Líbia jövőjéről

Giuseppe Conte, olasz miniszterelnök volt a házigazdája annak a november 12-én Palermóban rendezett nemzetközi konferenciának, amelynek célja a líbiai politikai rendezés megvitatása volt. A találkozón többek között részt vettek a szomszédos Tunézia és Egyiptom vezetői, Ghassan Salamé, az ENSZ rendkívüli líbiai megbízottja, valamint a releváns líbiai belpolitikai szereplők. A tárgyalások egyik kulcsfigurájának számító Khalifa Haftár tábornagy megjelenése sokáig bizonytalan volt. Egyes, a tábornokhoz köthető források korábban ugyanis azt suttogták, hogy ő nem nem fog megjelenni a konferencián. A találkozón többek között ismertetésre került az ENSZ legfrissebb, Líbiára vonatkozó rendezési terve, amelynek értelmében a 2019-es évben választásokat, illetve azt megelőzve egy, a megbékélést célzó nemzeti konferenciát kell tartani.

Síita félhold

Készek a húszi vezetők felfüggeszteni katonai hadműveleteiket

Hajlandók szüneteltetni a katonai tevékenységüket a húszi lázadók Jemenben. A már három éve tartó konfliktus fordulóponthoz érhet, amennyiben Szaúd-Arábia és Jemen megállapodnak a harcok leállításában. Korábban James Mattis, amerikai védelmi miniszter felszólította a harcoló feleket, hogy állítsák le a hadműveleteket a béketárgyalások elkezdése érdekében.  

Ennek ellenére a híradások továbbra is jemeni dróntámadásokról, illetve szaúdi rakétacsapásokról szóltak, ugyanakkor Rijád és szövetségesei, főként az Egyesült Arab Emirátusok, nem tudtak katonai sikereket felmutatni. Legnagyobb kudarcnak Hodeida kikötője mutatkozott, bár júniusban a szaúdi erőknek sikerült a kikötőváros repterét elfoglalni, mely majdnem ugyanolyan fontos szerepet tölt be Jemen gazdasági életében, mint maga a kikötő (az ország élelmiszerforgalmának és a segélyszállítmányok 80 százalék itt jut be az országba).

Az amerikai szankciók következménye

Súlyos válságspirálba kerülhet az iráni munkaerőpiac azt követően, hogy az Egyesült Államok szigorú gazdasági intézkedéseket vezetett be a perzsa állammal szemben. A szankciók idén augusztusban elsőként az aranykereskedelmet és a gépkocsigyártást érintették, majd novemberben a gazdaság alapjának számító olajkivitelt és bankszektort sújtották. Mindeközben több száz munkavállalót kellett elbocsájtani a gyárakból úgy, hogy eközben a riál veszített értékéből, a gazdaságot komoly fluktuációnak kitéve.

Újabb haderőfejlesztések az iráni hadseregben

Rombolóhajók és tengeralattjárók hadrendbe állítását kezdi el Irán – jelentette be Hadibulláh Szajjári admirális. A haderőfejlesztésen belül kiemelt szerepet kapott a tengeralattjárók felszerelése, melyeket a legkorszerűbb technológiával látnak el. Az utóbbi időszakban a teheráni kormányzat jelentősen megemelte a flottafejlesztésre irányuló kiadásokat, mely érthető, hiszen nyár óta jelentősen megnőtt Irán tevékenysége, főként a Perzsa-öbölben, a Hormuzi-szorosban valamint újabban a Vörös-tenger bejáratánál lévő Báb-el-Mándeb-szorosban, mely a jemeni konfliktus miatt vált stratégiailag fontossá.

Műholdat küld Irán az űrbe

Saját gyártmányú műhold pályára állításáról tájékoztatta a közvéleményt Kászemi Takizade dandártábornok. Mint kifejtette, Irán a repülésben is vezető szerepre törekszik a térségben, ennek jelei a nagy volumenű repülőgép- és ballisztikus rakéta fejlesztések. A katonai vezetés lépései védelmi jellegük mellett demonstratív szerepet is betöltenek, mely a jövő évben fog kiemelt szerepet kapni. Irán 2019-ben fogja ünnepelni az 1979-es forradalom 40 éves évfordulóját, ekkor ellenségeinek is kíván üzenni.

Szíria és a kurd kérdés

260 000 szíriai menekült visszatérhetett Észak-Szíriába

Hulusi Akar, török védelmi miniszter nyilatkozata szerint 260 ezer szíriai állampolgár tért vissza Észak-Szíria azon részére, amit az Eufráteszi Pajzs hadművelet érintett.

A 2016 augusztusától 2017 márciusáig tartó Törökország által indított Eufráteszi Pajzs hadművelet egy beavatkozás volt a szíriai polgárháborúba, melynek hivatalos célja az Iszlám Állam török határ menti állásainak legyőzése volt, de valójában elsősorban a kurdok ellen irányult, és azt akarta elérni, hogy a török–szír határ mentén ne jöhessen létre egy egybefüggő kurd terület.

Folytatódik az Iszlám Állam elleni szárazföldi művelet

Az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF), melynek nagy részét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) adják, tovább folytatja az Iszlám Állam elleni harcot Dajr ez-Zaur kormányzóságának iraki határhoz közeli területein. Az Iszlám Állam elleni offenzívát még októberben annak okán szüntették be, hogy Törökország észak-szíriai kurd területek ellen tüzérségi támadást hajtott végre.

Törökország kritizálta az Egyesült Államokat a YPG támogatása miatt

Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszter szerint az Egyesült Államok támogatása a szíriai kurd Népvédelmi Egységek számára (YPG) egy „nagy hiba”, és a két NATO-tagország viszonyát feszültté teszi.

Törökország a szíriai kurdok milíciáját, a Népvédelmi Egységeket (YPG) a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű törökországi terrorszervezet szíriai ágának tartja, így őket is terroristáknak vélik.

Aggódik Törökország az Egyesült Államok által tervezett katonai megfigyelő állások miatt

James Mattis, amerikai védelmi miniszter november 21-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok katonai megfigyelő állásokat tervez felépíteni a szíriai–török határon. Ezek létrehozása nem igényli további amerikai csapatok Szíriába küldését. Az intézkedés célja a Törökország és a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) közötti feszültségek csökkentése, a felek elválasztása, és ezáltal annak elérése, hogy a Washington által támogatott SDF csak az Iszlám Állam legyőzésére fókuszálhasson.

A török védelmi miniszter, Hulusi Akar aggodalmát fejezte ki az amerikaiak tervei kapcsán, melyek szerinte csak tovább bonyolítják a jelenlegi helyzetet.

Irak ismét exportál kőolajat Kirkukból

A kirkuki olajmező becslések szerint 9 milliárd hordónyi kitermelhető kőolajat tartalmaz. Az Iszlám Állam 2014-ben az iraki hadsereget elüldözte Kirkuk térségéből. A dzsihádisták uralma alól Kirkukot és a környező területeket a kurdok szabadították fel, így az ottani kőolaj exportjával ők rendelkeztek egészen addig, míg a tavaly szeptember 25-én tartott kurd függetlenségi népszavazás miatt olyannyira megromlott a viszonyuk az iraki kormánnyal, hogy az általuk felszabadított vitatott hovatartozású területeket 2017 októberében az iraki hadsereg csapatai visszaszerezték. A kirkuki olaj exportja azóta állt, a Bagdad által korábban használt olajvezeték megrongálódott az Iszlám Állam elleni küzdelemben, a másik olajvezeték pedig a kurdoké. Ahhoz, hogy ez utóbbit használja az iraki kormány, meg kellett egyeznie a két félnek.

Ha azzal számolunk, hogy korábban napi 300 ezer hordó kőolajat exportáltak innen Dél-Törökországba, ahonnan az olajvezeték a Földközi-tengernél lévő ceyhani energiaszállítási csomópontig vitte az olajat, akkor tavaly október óta körülbelül 8 milliárd dollár értékű bevétel maradt el.

A kurdok és az iraki kormány közötti megegyezés létrejöttére már a hónap elején lehetett számítani két bejelentés miatt.

A Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) november negyedikén jelentette be, hogy kapacitásnövelő korszerűsítést végez a Törökországba tartó olajvezetékén, és az így keletkezett extra kapacitást a bagdadi kormány használhatja majd, ha Kirkukból ismét olajat exportál.

Az iraki olajminiszter, Tamir Gadban november hatodikán arról beszélt, hogy Irak kőolajtermelését és -exportját egyaránt növelni szeretné. Jelenleg a napi kőolajkitermelés 4,6 millió hordó. Ezt jövőre napi 5 millió hordóra kívánják növelni, és 3,8 millió hordónyi kőolajat szeretnének exportálni naponta. A tervek szerint az elkövetkező években az exportkapacitást napi 8,5 millió hordóra kívánják javítani.

Az iraki Kurdisztáni Regionális Kormányzat megállapodott az iraki kormánnyal a vámok kérdésében

Irakban egységesítik a vámeljárásokat az ország összes határán, így az iraki Kurdisztánban is. Ez a lépés további javulást jelez Bagdad és Erbil kapcsolatában.

A Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) eddig önállóan vetett ki vámokat a területére importált termékekre. Bagdad ezt illegálisnak tekintette, és emiatt a kurd területekről érkező termékekre még egyszer vámot vetett ki. Az áruk duplán vámoltatása nagy terhet jelentett az iraki kurd kereskedőknek.

Izraeli kezdeményezés Iránnal szemben

A Szíria Nemzeti Koalíció szóvivője december 3-án hétfőn úgy nyilatkozott, hogy készen állnak a kormányerők visszaverésére abban az esetben, ha az megszegi az Eszkalációcsökkentő Zónára vonatkozó egyezményeket, melyeket Oroszország és Törökország garantál Idlib tartományban. Ezzel egyidőben az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu bejelentette, hogy hamarosan zárt ülést tartanak az Egyesült Államok külügyminiszterével, Pompeoval, hogy átbeszéljék az iráni jelenlét kérdését Szíriában. Hozzátette: “átvesszük a közös intézkedések lehetőségét, melyeket az iráni agresszió és a hozzá köthető szervezetek ellen alkalmazhatunk.”

Idlib tartomány

Ugyanezen a napon, véres összecsapás után a HTSh (korábban Nuszra Front elnevezésű és Al-kaida kötődésű terrorista szervezet) két települést foglalt el a felkelőktől Idlib tartomány székhelyétől délre. Ezzel nem csak az ellenzéki erőkre mért csapást, de a frontvonal másik oldalán állomásozó kormányerőket és magát az Eszkalációcsökkentési Egyezményt is veszélyezteti.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Ibrahim Imre (Szíria és kurd kérdés), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Vincze Patrik (Szíria és kurd kérdés).

A helyettes kormányzó a Bogdan Cseremiszkij ezredessel, a megyei hadkiegészítő parancsnokával közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, Kárpátaljára nem terjesztették ki a kercsi incidens miatt múlt héten Ukrajna egyes megyéiben bevezetett hadiállapotot, mindazonáltal a megyében működő hadkiegészítő parancsnokságok speciális rendben dolgoznak. Az országban kialakult helyzet következtében azonban Kárpátalján is sok híresztelés kapott lábra – tette hozzá.

Ezek között említette, hogy helyi önkormányzatokat ismeretlenek telefonon hívták fel a hadkiegészítő parancsnokságok nevében azzal az utasítással, hogy gyűjtsék össze hadgyakorlatra a 18 és 60 év közötti férfiakat. Mint mondta, a hamis információkat, amelyeket szerinte ellenséges titkosszolgálatok is terjeszthetnek, már többször cáfolták a hivatalos szervek. A pánik elkerülése végett ezért arra szólította a lakosságot, hogy ellenőrizze minden hasonló hír hitelességét.

Bogdan Cseremiszkij arra mutatott rá, hogy jelenleg Kárpátalján a “műveleti tartalékosokat” hívják be hadgyakorlatra, vagyis nincs szó általános mozgósításról. Kifejtette, a megyei, városi és járási hadkiegészítő parancsnokságok – az előzetes terveknek megfelelően – december 3. és 5. között 200 olyan tartalékost hívnak be 15-20 napos hadgyakorlatra, akik harci tapasztalatokat szereztek a kelet-ukrajnai “terrorellenes műveletben” (ATO) vagy a hadsereg számára nélkülözhetetlen speciális képzettséggel rendelkeznek. Jelezte, a hadgyakorlatra történő behívás nem önkéntességi alapon történik, a kötelezettség teljesítését megtagadókat akár fél év elzárással büntethetik.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

A történtek miatt Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot vezetett be Ukrajnában.

Nagy örömömre szolgált, hogy a Stratégiai Tanulmányok Központja és a Fletcher Politikai Kockázatelemzés Klub meghívására a Fletcher Schoolban láthattuk vendégül Yu Tiejun urat, a Pekingi Egyetem professzorát és az egyetem Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Központjának alelnökét. Yu professzor, aki jelenleg a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vendégoktatója, az amerikai-kínai kapcsolatokról, a két nagyhatalom között állítólag kialakulóban lévő "hidegháborúról", a közöttük dúló kereskedelmi háborúról, valamint a kelet-ázsiai térség biztonságpolitikai helyzetéről beszélt.

Üdv, kedves atlantisták!

Rég találkoztunk, de ennek oka csak az, hogy az elmúlt időszak számomra ismét sok munkával, előadással, tanítással, elemzéssel, írással telt.

2018. november 28-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutató Központja szervezésében panelbeszélgetésen vettem részt (videó kapcsolással Bostonból), amelyen megvitattuk az amerikai-kínai kereskedelmi háború állását és kilátásait Fellegi Tamás stratégiai igazgatóval, Örlős László tudományos főmunkatárssal, Ponevács-Pana Petra KKM helyettes államtitkárral és P. Szabó Sándorral, az NKE Kína Központja igazgatójával.

A telt házas egyetemi közönség előtt zajló panelbeszélgetés összefoglalóját elolvashatjátok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján: Kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között

A jelenleg 29, illetve két 23 éves férfi 2016 áprilisában Keszthelyen, egy Balaton-parti szórakozóhelyen mulatott, akárcsak a 16 éves lány a rokonaival, barátaival. A fiatal lány – aki az este folyamán nagy mennyiségű alkoholt fogyasztott – a szórakozóhelyen találkozott egy szintén kiskorú fiúval, akivel csak felületesen ismerték egymást, majd a lány kezdeményezésére a szabadban szexuális kapcsolatot létesítettek egymással.

Az együtt lévő két kiskorút meglátva a harmadrendű vádlott először telefonnal fényképet és videót akart készíteni, majd azt mondta a társainak, “erőszakoljuk meg a csajt”. A lánnyal lévő fiú tiltakozott, de őt fejbe rúgta és megütötte, majd elkergette a helyszínről.

A bíróságnak nem sikerült egyértelműen megállapítania, a három vádlott tisztában volt-e azzal, hogy kiskorú lányról van szó. Az azonban bebizonyosodott, hogy az elsőrendű vádlott szexuális kapcsolatot létesített a fiatallal, amikor pedig a másodrendű is közösülni próbált, éppen megérkeztek a rendőrök az elkergetett fiú hívására.

A kiskorúak védelme érdekében mindvégig zártan folytatott tárgyalássorozat végén, az ítélet már nyilvános indoklásánál a bíró rámutatott: a sértett olyan alkoholos állapotban volt, hogy nem emlékezett semmire, a rendőrökkel sem tudott kommunikálni. Emiatt nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy a lány beleegyezett-e a szexuális kapcsolatba a vádlottakkal, de az bizonyossá vált, hogy a három férfi visszaélt a kiskorú kiszolgáltatott helyzetével.

A bíróság mindhárom, szabad lábon védekező vádlottra egyenként hat év fegyházbüntetést szabott ki, illetve együttesen kötelezte őket több mint 4,6 millió forint bűnügyi költség megfizetésére. A bíró jelezte: a többek által elkövetett szexuális erőszaknak azért csupán a kísérletét lehetett megállapítani, mert az eljárásjog szerint legalább két esetben kell megtörténnie a közösülésnek, hogy az csoportos elkövetésnek minősüljön, a rendőröknek a második esetet azonban már sikerült megakadályozniuk.

Az ítélet egyik vádlott esetében sem jogerős, az ügyész súlyosításért, a három vádlott pedig felmentésért jelentett be fellebbezést.

A tervek szerint a dandárok állományában a kiképzési gyakorlat 15 napig, az oktatási központokban pedig 20 napig tart majd. A tárca ígérete szerint újévre befejeződnek a kiképzések.

Petro Porosenko ukrán elnök közben egy kijevi fórumon megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy Oroszország “drámai mértékben” megnövelte katonai jelenlétét az ukrán határ mentén lévő területén, valamint az általa megszállt Krím félszigeten. Az államfő az elnöki sajtószolgálat tájékoztatása szerint a múlt hét végén egy katonai ceremónián közölte, hogy az ukrán határ menti orosz területen, továbbá a kelet-ukrajnai szakadár területeken, azaz Donyeck és Luhanszk megyékben, valamint a Krímben összesen több mint 80 ezer orosz katona tartózkodik. Kijelentette, hogy Oroszország az említett területeken felhalmozott mintegy 1400 tüzérségi és rakéta-sorozatvető rendszert, 900 harckocsit, 2300 egyéb páncélozott harcjárművet, 500 repülőgépet és 300 helikoptert. “Ezenfelül a Fekete-, az Azovi- és az Égei-tengeren több mint 80 hadihajó és 8 tengeralattjáró teljesít küldetést, közülük 23 hajó és 6 tengeralattjáró csapásmérő” – mondta Porosenko.

“Ukrajna megteszi a saját intézkedéseit az ukrán terület orosz inváziójának veszélyével szemben” – szögezte le a hétfői fórumon az elnök. Újfent hangsúlyozta, hogy az ország területi épsége és függetlensége védelmében vezettette be a hadiállapotot – amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, és nem jelent tényleges háborús állapotot – az Oroszországgal, az önkényesen elcsatolt Krímmel és az oroszbarát szakadár Dnyeszter menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete- és az Azovi-tenger partján fekvő, összesen tíz megyében. Hangsúlyozta, hogy ez egy megelőző lépés, ami semmiképpen sem irányul az ukrán állampolgárok alkotmányos és szabadságjogainak korlátozására.

“Minden lehetőséget, amelyet a hadiállapot biztosít az állami szervek számára, arra fordítunk, hogy megerősítsük a védelmet az orosz államhatár és a krími adminisztrációs határ mentén” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy fegyveres alakulatokat vezényelnek az említett határok védelmére.

Jens Stoltenberg ismételten hangsúlyozta, hogy Moszkvának haladéktalanul eleget kell tennie a 1987-ben aláírt nemzetközi szerződés rendelkezéseinek, kiemelve, hogy a 9M729 (amerikai besorolás szerint SSC-8) elnevezésű új orosz rendszer kiépítése súlyos kockázatot jelent a megállapodás megsértése szempontjából.

“Az SSC-8 mobilis, a rakéták könnyen elrejthetők, atomtöltetű robbanófejek szállítására is alkalmasak, ráadásul európai fővárosokat is elérhetnek. A rendszer fokozza a nukleáris konfliktus kirobbanásának esélyét” – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.

“Oroszország lépései aláássák az INF-megállapodást” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok az orosz vádakkal ellentétben eközben teljes mértékben teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

“Nem garantálja a biztonságunkat egy olyan szerződés, amelyet csak az egyik fél tart be. Ha az egyezmény a gyakorlatban nem működik, akkor valójában nem több egy darab papírnál” – mutatott rá Stoltenberg.

Az ügy a katonai szervezet jövő heti külügyminiszteri szintű ülésén is napirenden lesz. Donald Trump korábban bejelentette, hogy felmondja a szerződést, mivel Oroszország megsérti annak előírásait. Az egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltja az 500-5500 kilométeres hatótávolságú eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Mint már korábban mi is összefoglaltuk, 2018. november 25-én az orosz partiőrség támadást intézett három, békésen áthaladó ukrán hadihajó ellen, majd fogságba ejtette azokat. Ezt követően azonnal összeült az ukrán nemzetbiztonsági tanács, majd másnap a Rada (az ukrán parlament) megszavazta az ország keleti és déli tartományaira a hadiállapotot, amely november 28-án lépett életbe, és 60 napig fog tartani. A parlament november 26-i ülésével párhuzamosan összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, akik elítélték az orosz agressziót és nyugati provokációnak titulálták az eseményeket.

Azonban keveset hallunk a két fél érdekeiről: tavasszal esedékesek az ukrajnai választások, így Porosenko ukrán elnök az oroszok elleni fellépéssel növelheti a saját népszerűségét a választók körében. Ezzel szemben az oroszok a hatályos egyezményeket figyelmen kívül hagyva a Krím annektálása után az Azovi-tenger teljes, saját fennhatóság alá vonására törekszenek, illetve az ország saját erejét demonstrálja, amire Putyin népszerűségének csökkenése miatt van szükség.

Bár a háború senkinek nem áll érdekében, Kijev mégis tart a további orosz agressziótól, ezért megtiltották hogy a 16-60 év közötti orosz férfiak belépjenek Ukrajna területére. Ennek részben kémelhárítási okai lehetnek, bár a hatékonysága erősen megkérőjelezhető, mivel a humanitárius céllal vagy temetésre érkező oroszokat beengedik. Porosenko ukrán elnök elmondta a sky news-nak, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a határ keleti oldalán orosz harckocsik gyülekeznek. Ezzel egyidőben megerősítették a keleti határ védelmét is. December harmadikán jelent meg a hír, miszerint behívták a tíz hadiállapot alatt álló megye tartalékosait. A behívás jelenleg csak kiképzésről szól, további mozgósításokról egyelőre nincs szó. Az elnöki sajtószolgálat szerint az ukrán határmenti orosz területeken mintegy 1400 tüzérségi, 900 harckocsi és mintegy 2000 egyéb páncélozott harcijármű állomásozik, összesen legalább 800 légijárművel.

A HVG közölte, hogy Ukrajna kérte a nyugati szomszédai, köztük hazánk segítségét is, miszerint erősítsék meg a közös határaik védelmét. Erre azért volt szükség, mert Ukrajna a november 25-i események miatt a saját határvédelmének jelentős részét átcsoportosította az ország keleti határaihoz.

Miközben az események zajlanak, az orosz fél sem tétlen: állításuk szerint a kercsi incidens ukrán provokáció volt, amellyel Ukrajna veszélyezteti a régió békéjét, és akadályozza a szabad kommunikációt az orosz és ukrán polgárok között. Putyin orosz elnök beszélt arról, hogy miért kerüli a kommunikációt Porosenkoval (aki telefonon hívja őt): „nem arról van szó, hogy kerülöm őt és nem akarok vele beszéln. Arról van szó, hogy nem akarok a kampánya részévé válni”. A jelenlegi helyzetet aggasztónak találják a nemzetközi szervezetek is: Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője aggodalmát fejezte ki az eset hatásai miatt, mert ennek következtében jelentősen lelassul a térségben haladó EU-s hajók menetideje is, és ez hatást gyakorol az unió gazdaságára is. Emellett tájékoztatott, hogy egyeztet a problémáról mind az orosz, mind az ukrán külügyminiszterrel. A NATO elsők között fejezte ki aggodalmát az eseményekkel kapcsolatban, bírálta az orosz cselekményeket, azóta is összeköttetésben áll az ukrán hatóságokkal, de újabb közleményt nem adott ki.

– Hogyan foglalható össze a GTTSZ működésének célja?
– Ez egy önkéntes, önszerveződő társaság, ahol azok a fiatalok és idősebbek találkozhatnak, akik felelősséget éreznek az ország jelene és jövője iránt. Olyan szaktekintélyek klubja, gyűjtőhelye, akik egy-egy előadás kapcsán megérthetik és megvitathatják a legfontosabb gazdasági eseményeket. Tagjainkat országos és megyei tagozatokban fogjuk össze, a tagok között több mint negyven civil szervezet vezetője is megtalálható. A GTTSZ megalakulásától legfontosabb feladatának tekinti a nemzetgazdaság fejlesztésének, modernizációjának segítését, az értékek védelmét és előállítását. Kiemelten foglalkozunk az EU-integráció támogatásával, többek között a Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban? című előadás- és vitasorozat eddig megrendezett 130 konferenciájával.

– Kikből áll az előadások és konferenciák hallgatósága?
– A hallhatóság egy részét a nyugdíjas műszaki és közgazdasági értelmiség adja. Ők azok a „nyughatatlan nyugdíjasok”, akik saját területük ismert és elismert szaktekintélyei, múltjukkal, munkájukkal érdemeket szereztek, és szeretnének beleszólni az ország dolgaiba. De jó néhány fiatal is eljön, ha ideje engedi, ezek közül az egyetemisták és főiskolások közül sokan beléptek a GTTSZ ifjúsági tagozatába is. Köztudott, hogy van egy jelentős értelmiségi réteg, amely aktívan érdeklődik a társadalmi jelenségek, történések – az ország helyzete, fejlődési lehetőségei – iránt, de nem nagyon találnak olyan fórumot, ahol mélyebb ismereteket szerezhetnének a részletekről, és szakvéleményt nyilváníthatnának az aktuális témákról. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a GTTSZ.

– Hányan vesznek részt az előadásokon?
– Ez a terem méretétől is függ, általában 50-60 fős nagyelőadókat tudunk kibérelni, de például a Magyar Tudományos Akadémián megtartott 25 éves jubileumi rendezvényünkön közel százan vettek részt. Akik nem tudnak személyesen eljönni, megkapják a kiadványainkat, és van egy korszerű honlapunk is, ahonnan letölthetők a korábban elhangzott előadások. A weboldal látogatottsági és letöltési adatai szerint egyre nagyobb az érdeklődés irántunk.

– Milyen témák kerülnek terítékre?
– Két kérdéskörrel visszatérően is foglalkozunk, az egyik a mindennapok pénzügyei, amit a Diákhitel Központ jóvoltából tudunk megtenni. Köztudott, hogy Magyarországon még ma is alacsony a kártyás fizetések aránya, ezért fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok is tisztában legyenek a korszerű fizetési technikákkal, tudják, hogyan és hova érdemes befektetni, de a diákhitellel kapcsolatos részletekről is tájékoztatni kell őket. A másik kiemelt téma a monetáris politika, ezeket az előadásokat az MNB támogatja. Szinte minden alkalommal kiderül, hogy sok félreértés van a korszerű monetáris politika működésével kapcsolatban. Az előadók rámutatnak az eddig elért eredményekre, ismertetik a kormányzati elképzeléseket, és bemutatják, hogy ez a konstrukció hogyan és mennyire segíti a magyar gazdaság fejlődését.

– Melyek voltak az utóbbi öt év kiemelt, az átlagnál nagyobb érdeklődést kiváltott eseményei?
– A legnépszerűbb témák az energiagazdálkodás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés feltételei és a biztonságpolitika voltak. Szerveztünk például egy kihelyezett előadást és bemutatót a Terrorelhárítási Központban, ahova több mint hatvanan jöttek el. A TEK tevékenységének ismertetése utáni fórumon kifejezetten izgalmas kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők. Telt ház volt a Paks II.-ről szóló legutóbbi tájékozatón is, ahol komoly viták alakultak ki: a környezetvédők észrevételeket, kifogásokat fogalmaztak meg, mert szerintük az ország energiaellátása megújuló energiával is megoldható lenne. Van egy hon- és rendvédelmi tagozatunk is, a tagokkal legutóbb a Katasztrófavédelem központjában jártunk, ahol egy előadás keretében a feladatokról, a technikai felszereltségről, a fejlesztési elképzelésekről és a gazdálkodásról kapott tájékoztatást a hallgatóság. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az egyórásra tervezett találkozóból végül majdnem három óra lett.

Évente több mint húsz telt házas rendezvényt szerveznek, a tudomány és a gazdaság neves szakértőinek előadásait fórum és vita követi, a letisztult, érvekkel alátámasztott szakvéleményeket időnként előterjesztésekben is összefoglalják, amelyekben javaslatokkal segítik a kormányzati döntések előkészítését. A 25 éves Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének előadásain rendre olyan, közérdeklődésre számot tartó témák kerülnek terítékre, amelyekről mindenki szeretne tudományos igényű háttér-információkat kapni.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)