Biztonságpolitika

Autóba rejtett bomba robbant december 6-án, az Irán déli részén fekvő Csabahar kikötővárosban. A merénylő a helyi rendőrség épületének közelében hajtotta végre az akciót, a robbanásban két rendőr életét vesztette, a sebesültek száma pedig 42-48 fő körül mozog, melyek között négy gyerek és egy terhes anyuka is van. A merénylet hátterében az Anszár al-Furkán nevű szervezet áll, mely elsősorban radikalizmusáról és arab szeparatizmusáról ismert. Az utóbbi hónapokban Iránban komoly aktivitást mutatnak azok a csoportok, amelyek a Teherántól való elszakadást hangoztatják. Ez főként a többségében arabok lakta déli tartományokra, Khuzisztánra, valamint Szisztán és Beludzisztán területeire jellemző. A szeparatista csoportok első idei fegyveres akciója a khuzisztáni, Ahváz városában történt, melyet szeptember 22-re, az iraki–iráni háború kitörésének dátumára időzítettek (Irán számos városában ekkor katonai felvonulásokat tartottak). A támadás körülményei több ponton hasonlóságot mutatnak a jelenlegi csabahari esettel.

Teherán számára kiemelten fontos a kapcsolat az ország déli tartományaival. Ennek elsődleges oka az, hogy itt találhatóak a legnagyobb kőolajlelőhelyek, amelyek az iráni gazdaság alapjának számító olajszektort látják el, illetve ezeknek a területeknek az ellenőrzése által tudják felügyelni a tengeri kereskedelem biztonságát. Az elszakadáspárti politikai és félkatonai tömörülések 1979-től az erős centralizációval kezdődően erőteljesebb tevékenységet fejtettek ki, mivel korábban a sah rendszerében széleskörű gazdasági autonómiát élveztek.

Kikötő a gazdasági frontvonalban

Csabahar stratégiai szerepe és gazdasági fontossága sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint az első látszatra kirajzolódik. 2016-től Narendra Modi, indiai elnök kormánya mintegy 500 millió dollárt fordított a kikötő fejlesztésére, ami hozzájárult Teherán és Új-Delhi kapcsolatának a szorosabbra fűzéséhez. India csabahari fejlesztése mögött Kína nagyhatalmi, stratégiai törekvései állnak. A 2015-ben meghirdetett ,,egy övezet, egy út’’ program keretén belül egy Ázsiát Európával összekötő, szárazföldi és tengeri útvonalakból álló kereskedelmi hálózat kiépítése lett megcélozva. Az Új Selyemút program kialakításában kulcsszerepet kap Pakisztán és annak Gwadara kikötővárosa. Kína ennek köszönhetően meg tudja erősíteni pozícióit a térségben, a kereskedelmi útvonalak biztosítása érdekében akár a flottáját is indokoltan állomásoztathatja India felségvizeinek közvetlen közelében. Ennek tükrében nem meglepő Delhi lépése, ugyanis Csabahar kézben tartásával jelen tud lenni a Hormuzi-szoros partjainál és az Ománi-öbölben, valamint be tudja vonni Afganisztánt is mint szövetségest a tengeri kereskedelembe, ellensúlyozva ezzel Kína előretörését.

Forrás: Tasnim News.

A kialakult regionális gazdasági és geostratégiai törésvonalaknak Irán csak élvezője. Ugyan a bandar-abbászi kikötőt tekintik a perzsa állam legfontosabb tengeri kereskedelmi és tengerészeti központjának, viszont ott csak 100 ezer tonnás hajók tudnak kikötni, míg Csabahar 250 ezer tonnás hajók befogadására is alkalmas, ami azért fontos, mivel a tengeri árukereskedelmet az utóbbi típusú szállítóhajókon bonyolítják. Azzal, hogy Irán ilyen kapacitású mélytengeri kikötővel rendelkezik, jelentős profitkiesést tud megakadályozni, ugyanis Bandar-Abbászban csak átrakodás útján tudják az árut leszállítani, ami időveszteséggel és jelentős anyagi ráfordítással jár.

A Dél-Iránban bekövetkezett támadások Teherán szempontjából a biztonsági veszély mellett komoly gazdasági kockázattal járhatnak, melyet felerősítenek az Egyesült Államok által bevezetett gazdasági szankciók. Ebből kifolyólag Khuzisztán, valamint Szisztán és Beludzsisztán tartományok belső stabilitása stratégiai fontosságú a Hormuzi-szoros és Csabahar miatt is, hiszen az iráni exportútvonalak szinte kizárólag itt haladnak át. Nem véletlen, hogy a térséget Arany Kapuként is emlegetik. Ugyanakkor a jelenlegi kereskedelmi partnerekben is aggodalmat válthat ki a déli tartományok instabilitása, mely ismételten felszítja az etnikai és vallási, azaz a síita–szunnita ellentétet.

Amerikai sajtóértesülések szerint Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és fehér házi tanácsadója tanácsokat adott Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek a Hasogdzsi-gyilkosság után.

Az elnök veje folyamatosan magánbeszélgetéseket folytatott a szaúdi koronaherceggel azt követően is, hogy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót.

A The New York Times című napilap hétvégi számában közölt értesülések szerint Kushner tanácsokat adott Szalmán hercegnek arra, hogyan kezelje a gyilkosság utáni válsághelyzetet.

A lap meg nem nevezett volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház kabinetfőnöke – aggódva, hogy a politikailag tapasztalatlan Kushner manipuláció áldozata is lehet – visszaállította azt a régi szokást, mely szerint külföldi vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetésekkor a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársainak is jelen kell lenniük. A 37 éves Kushner és a 33 éves Szalmán herceg azonban e szigorítás ellenére is folyamatosan telefonkapcsolatban állt egymással, illetve sms-üzeneteket küldtek egymásnak. Erről a The New York Times szerint a Fehér Ház három volt tisztségviselője és két további, a szaúdi udvar által tájékoztatott kormányzati munkatárs számolt be a lapnak.

Kushner és bin Szalmán két év óta rendszeres kapcsolatban áll egymással – írta a lap.

A lap felidézte, hogy Szaúd-Arábia már Trump elnökké választása után – de még a beiktatás előtt – felvette a kapcsolatot az új adminisztráció képviselőivel, annak érdekében, hogy a térség legfontosabb amerikai szövetségeseként pozicionálják Rijádot. 2016 novemberében szaúdi küldöttség látogatott az Egyesült Államokba, és a The New York Times szaúdi dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy Rijád az elnök vejét, Kushnert szemelte ki legfőbb kapcsolatának. “(Trump) belső körei üzletemberekből állnak, akik nem nagyon otthonosak a politikai szokásokban, nem ismerik mélyen az intézményeket, és támogatják Kushnert” – idézte a The New York Times a szaúdiak elemzését, amelynek dokumentumait a libanoni Al-Akhbar című lap hozta nyilvánosságra. A szaúdi delegáció elemzése szerint egyébként Kushner nem ismeri az amerikai-szaúdi kapcsolatok történetét.

“Kushner (szaúdi) körüludvarlása sikeres volt” – állapította meg a The New York Times, amely részletekbe menően elemezte a Trump-kormányzat és Szaúd-Arábia viszonyát és kapcsolatrendszerét is.

A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a Kushner és Mohamed bin Szalmán közötti kapcsolatokat.

Az európai zsidók körülbelül 90 százaléka úgy látja, hogy hazájában erősödött az antiszemitizmus az elmúlt öt évben – derült ki az Európai Unió alapjogi ügynökségének (FRA) hétfőn bemutatott felméréséből.

A csaknem 16 400 megkérdezett több mint egynegyede számolt be arról, hogy az elmúlt évben legalább egyszer érte zaklatás, nagyjából tíz százalékuk pedig azt mondta, hogy hátrányos megkülönböztetés sújtotta a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás vagy épp az egészségügyi ellátás terén. Konkrét fizikai támadás a felmérésben részt vevők 3 százalékát érte származása miatt az utóbbi öt évben.

A válaszadók 85 százaléka az antiszemitizmust nevezte hazája legfőbb társadalmi-politikai problémájának, s túlnyomó többségük úgy vélekedett, hogy a helyzet az online térben a legrosszabb. Közel negyven százalékuk elgondolkozott már az emigráción, mert nem érzi magát biztonságban, 34 százalékuk pedig kerüli a zsidó rendezvények, helyszínek látogatását.

A megkérdezett zsidók hetven százaléka szerint nem hatékony az EU tagállamainak antiszemitizmus elleni fellépése.

A bevándorlást Magyarországon nevezték messze a legkevesebben problémának, szemben a korrupcióval. Az antiszemitizmus esetén az ország a középmezőnyben van 77 százalékkal, a legrosszabb adat Franciaországból érkezett (95 százalék).

Az előző, hat évvel ezelőtti felmérés óta 12 százalékponttal csökkent azon magyarországi zsidók aránya, akik problémának látják az antiszemitizmust. Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svédországban ezzel szemben jelentésen nőtt ez az arány.

Magyarországon a megkérdezettek hetven százaléka szerint nőtt az antiszemitizmus az utóbbi öt évben, 2012-ben még 91 százalék mondta ezt. A korábbi értékhez képest jelentős növekedés volt például Dániában és Nagy-Britanniában is. Az ellenséges utcai megnyilvánulásokat a legtöbben Franciaországban és Belgiumban látták problémásnak, a legkevesebben Lengyelországban és Magyarországon.

A legtöbben Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban kerülik legalábbis időnként elővigyázatosságból a zsidó rendezvényeket, a legkevesebben Olaszországban, Magyarországon és Ausztriában. A kivándorlást fontolgatók aránya Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Magyarországon Belgiumban és Franciaországban.

“Mélységes aggodalommal tölt el az antiszemitizmus növekedése. Elengedhetetlen az erőteljes és közös fellépés ezen veszedelem ellen. A zsidó közösségnek otthon, biztonságban kell magát éreznie Európában. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor Európa megszűnik Európa lenni” – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Újságírói kérdésre válaszolva Timmermans azon véleményének adott hangot, hogy a magyar kormányzati kampány egy része, főképpen a Soros György elleni hirdetések és plakátok “nyilvánvalóan erősen antiszemita reakciókhoz vezettek a társadalomban”. Felszólította ezért Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kerüljön mindenfajta, “bújtatott antiszemita üzenetként értelmezhető” kampányolást — írja az MTI.

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos hangsúlyozta, hogy a bizottság együttműködik a tagországok kormányaival az antiszemitizmus erősödése, a holokauszttagadás elleni küzdelemben, illetve azért, hogy a zsidók teljes biztonságban érezhessék magukat.

A felmérést az európai zsidóság 96 százalékának otthont adó tizenkét tagállamban végezték, köztük Magyarországon.

A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is – fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója.

Azokról a dokumentumokról van szó, amelyek péntek este kerültek nyilvánosságra, és a Cohenra kért börtönbüntetésről, illetve ennek indoklásáról szólnak.

Christie az ABC televízió Ez a hét című, vasárnapi heti politikai vitaműsorának adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a feljegyzés nyelvezete más, mint az eddigi jogi dokumentumoké. “Az egyetlen dolog, ami miatt aggódnék, ha az elnök munkatársa volnék, az a börtönbüntetésről szóló feljegyzés nyelvezete. Nagyon határozottnak látszik” -fogalmazott. Hozzátette: ő például kíváncsi lenne rá, az ügyészeknek milyen bizonyítékok állnak rendelkezésükre.

Christie megjegyezte, hogy Michael Cohen korábban elismerte ugyan, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt, és azt állította, hogy ezt Donald Trump tudtával tette, de – ahogyan Christie fogalmazott – “mindenki tudja, hogy Cohen nem a leghatékonyabb vagy a legmegbízhatóbb tanú”. Vagyis – érvelt a republikánus politikus – ha az ügyészek “mégis ilyen határozott kijelentést tesznek, az azt jelenti, hogy több mint egy tanújuk van”.

A volt kormányzó kitartott álláspontja mellett, amely szerint Michael Cohen sokkal veszélyesebb a Fehér Házra, mint Robert Mueller, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején történt esetleges összejátszást vizsgálja Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok között.

“Nem volt összejátszás Oroszországgal, nincs bizonyíték az összejátszásra, és szerintem nem is lesz” – mondta Christie.

A vasárnap délelőtti politikai vitaműsorok fő témája a pénteken nyilvánosságra került ügyészi dokumentumok tartalma volt.

Adam Schiff kaliforniai demokrata párti képviselő a CBS televízió Szemben a nemzettel című műsorában úgy vélekedett: nagy az esélye annak, hogy ha Trump távozik a hivatalából, az igazságügyi minisztérium vádat emelhet ellene. “Börtönbüntetéssel nézhet szembe” – fogalmazott Schiff. Jerrold Nadler New York-i demokrata párti képviselő a CNN hírtelevízióban azt hangoztatta: ha Trump bizonyíthatóan törvényellenes kifizetésekre adott utasítást, és ezek az összegek jelentősek voltak, akkor ez elégséges alap lehet az elnök elleni alkotmányos felmentési eljárás megindításához.

Rand Paul kentucky republikánus szenátor az NBC televízióban kisebbítette annak jelentőségét, hogy Trump esetleg megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt. Mint mondta: több ezernyi szabályozás van érvényben, a törvény szerinte “hihetetlenül bonyolult”. Leszögezte: ha valaki “tévesen töltötte ki a finanszírozásról szóló papírokat, vagy nem korrekten, kampánypénzből történt finanszírozásként jelölt meg egy adott összeget, azt nem börtönnel, hanem pénzbüntetéssel kell sújtani”. A kentuckyi szenátor elutasította azt a feltételezést, hogy Trump bűnt követett volna el azzal, hogy arra utasította Cohent, fizessen pénzt két nőnek azért, hogy hallgassanak a korábbi viszonyukról Trumppal. Paul utalt John Edwards demokrata párti politikus hasonló esetére, akit 2008-ban hasonló ügyben fogtak perbe, sikertelenül.

“Trump szörnyű hibát követne el, ha elnöki kegyelemben részesítené Paul Manafortot” – ezt már Marco Rubio floridai republikánus szenátor mondta a CNN televíziónak adott interjújában. Szerinte ez nem csupán “helytelen” lenne, hanem “óriási politikai hiba” is. Manafort Trump elnökválasztási kampányának első menedzsere volt, adó- és banki csalások, valamint a hatóság félrevezetése miatt emeltek vádat ellene. Az ítélethirdetés még nem történt meg.

Huszonötezer embert telepítettek ki ideiglenesen otthonából vasárnap reggel Police északnyugat-lengyelországi városban egy 250 kilogrammos, a második világháborús bomba miatt – közölte a lengyel média.

A légibombára találtak rá építészeti munkák közben. Vasárnap délelőtt a tűzszerészek kiemelték, a közeli katonai gyakorlóterepre vitték, ahol hatástalanítják. A bomba 1,5 kilométeres hatósugarában fekvő területről evakuálták a lakosságot, valamint kiürítettek egy kórházat is.

A hatóságok közleménye szerint a bomba kiemelése és az evakuáció zökkenőmentesen zajlott, a lakosok délután térhetnek vissza otthonukba.

Lengyelországban mindmáig találnak második világháborúból megmaradt bombákat. A hatástalanításukhoz szükséges nagyobb kitelepítést legutóbb tavaly nyáron kellett végrehajtani a kelet-lengyelországi Bialystokban, ott 10 ezer embert irányítottak biztonságos helyekre. Ugyanezen okból idén több lengyel községben zajlott már 2-3 ezer lakost érintő evakuáció.

Jogerősen nyolc és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy jánoshalmi férfit, aki tavaly februárban egy konyhakéssel leszúrta a saját fiát.

A táblabíróság emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a hatvanéves férfit. Döntésével az ítélőtábla enyhítette az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék által kiszabott tíz év börtönbüntetést. Álláspontja szerint – tekintettel a vádlotti közrehatásra, a korábbi családi konfliktusokra, amelyeknek az apa elszenvedő alanya volt – az első fokon eljáró bíróság eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki.

A 29 éves sértett 2017. február 15-én délelőtt a barátnőjével és az ismerőseivel borozott a Bács-Kiskun megyei városban található házukban, ahol a szüleivel és két testvérével lakott. Több liter bor elfogyott, amikorra – már szintén ittas – apja hazaért a munkából. Ebéd után a fiú – aki napközben kábítószert is fogyasztott – elment borért, majd folytatták az italozást. Délután négykor már csak az apa, a fia és egy ismerősük maradt a házban.

Az apa és fia között vita alakult ki, az idősebb férfi a konyhaasztalról felkapott egy kést és azzal a kezében ment ki a házból, közben folyamatosan dulakodtak. Az udvaron a fiú arcon ütötte és megrúgta az apját. Erre a vádlott a konyhakéssel mellkason szúrta fiát, aki néhány lépést hátrált, majd összeesett és elvesztette az eszméletét.

A fiúhoz mentőt hívtak, de nem tudták megmenteni az életét. A vádlott beismerte bűnösségét, de azzal védekezett, hogy a fia támadásától próbálta megvédeni magát.

A Zsaru magazinban az ügyről megjelent cikk szerint a családban korábban is történt egy erőszakos haláleset. 2016 szeptemberében az áldozat 16 éves öccse egy léccel olyan súlyosan bántalmazta 27 esztendős fivérét, hogy a férfi decemberben – több műtét után – meghalt. Néhány hónappal korábban, márciusban a vádlottat a 33 esztendős fia szúrta meg, életveszélyes sérüléseket okozva neki.

A Budaörsi úti Petőfi laktanyában megrendezett ceremónián ma hivatalosan átadták az újrainduló magyar kézifegyvergyártás első termékeit a felhasználónak, az MH Katonai Rendészeti Központ katonáinak. Az CZ-től vásárolt licensz alapján, először cseh alkatrészekből magyar (HM Arzenál) összeszerelés révén létrehozott, később növekvő hányadban hazánkban gyártott maroklőfegyverekről (P-07, 09), géppisztolyokról (Scorpion EVO3) és gépkarbélyokról (Bren 2) van szó. Mint arról a légierőblogger korábban beszámolt, a stratégiai fejlesztés helyszíne a Kiskunfélegyházán létrehozott fegyvergyár.

 

Jelképes átadás:  Kránicz Roland, a HM Arzenál vezérigazgatója Böröndi Gábor altábornagy vkfh-nak nyújtja át az egyik Scorpion EVO3 A1-est.

Zord

Az emberi jogoknak a hadiállapot ukrajnai bevezetése nyomán történő megsértésére hívta fel Oroszország az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek figyelmét – jelentette be Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

“Ugyancsak figyelmeztetjük a(z Ukrajnát támogató) pártfogókat (Petro) Porosenko (ukrán elnök) elgondolásának rendkívüli veszélyére, aki a hatalom megtartására irányuló kétségbeesett igyekezetében újabb kalandorságba rántja bele országát, amely katasztrofális következményekkel járhat mind magára Ukrajnára, mind pedig az európai biztonság egészére nézve” – fogalmazott Zaharova.

A szóvivő felhívta a figyelmet a hadiállapot bevezetésének szelektív jellegére, az intézkedés ugyanis elsősorban olyan körzeteket érint, amelyekben az orosz ajkú lakosság van többségben, és amelyek a közvélemény-kutatások szerint ellenzik a jelenlegi ukrán vezetés politikáját. Mint mondta, Oroszország attól tart, hogy az ukrán belső konfliktus az erőszakszervezetek rendkívüli jogkörökkel való felruházása, az erő előzetes törvényi eljárás nélküli alkalmazása miatt az ország egész területére ki fog terjedni.

Az orosz déli hadseregcsoport pénteki közlése szerint az év végéig a Pancir-Sz típusú rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer újabb egységét telepítik majd a Krímbe. A félszigeten, az ukrán határ közelében található Dzsankojéban hadrendbe állították az Sz-400-as, “Triumf” típusú légvédelmi rakétarendszer negyedik harccsoportját.

Amerikai sajtóértesülések szerint Donald Trump Mark Milley tábornokot szemelte ki a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének.

Az információt először a The New York Times című lap jelentette az internetes oldalán, majd a Politico Milley két közeli munkatársára hivatkozva megerősítette az értesülést.

Trump pénteken, amikor bejelentette, hogy kit jelöl az igazságügyi tárca élére, valamint ENSZ-nagykövetnek, közölte azt is, hogy szombaton újabb személyi döntést hoz nyilvánosságra, amely ezúttal a vezérkari főnökök egyesített bizottságát érinti majd. “A haditengerészet és a szárazföldi hadsereg csapatainak labdarúgó mérkőzésén jelentem majd be. Annyit elárulhatok, hogy köze van a vezérkari főnökök egyesített bizottságához” – fogalmazott az elnök.

A bejelentés, ha valóban megtörténik, hónapokkal előzi meg az időszerű kinevezést. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának jelenlegi vezetőjének, Joseph Dunford tábornoknak a megbízatása ugyanis csupán alig tíz hónap múlva jár le.

A hatvanéves Milley 2015 óta az amerikai hadsereg vezérkari főnöke, hivatalos elnevezéssel: a haderő szárazföldi haderőnemének a vezetője. Négycsillagos tábornok, azaz a legmagasabb amerikai tábornoki rendfokozat viselője. Az amerikai sajtóban az ország egyik legokosabb stratégiai gondolkodójaként említik.

A Politico szerint Trump két héttel ezelőtt találkozott és hosszan beszélgetett vele.

Ebben a spotter albumban egy tizenkét évvel ezelőtti decembert idézek fel. 2006. december 9-én a 2-es terminál teraszáról, december 15-én pedig a patakpartról fotóztam, mindkét napon a reggeli-délelőtti órákban. A teraszon egy ragyogó téli napban volt részem, egy héttel később maradt a hideg, de a napsütésnek nyoma sem volt már. 

A Malév HA-LOA lajstromjelű, felszálló Boeing 737-ese már volt egyszer nyitókép ezen a blogon. Akkor a légiforgalmi irányításról készült cikket illusztráltam ezzel a képpel.

An-26, civilben. A Cityline Hungary teherszállítója a 2-es terminál előtt gurul a 13L pálya felé.

A Lufthansa Technik hangárja előtt álló Il-76TD és Falcon 900-as egyaránt magyar lajstrommal repült. 

Cseh B737-500-as az 1993 és 2007 között használt festéssel. 

Ugyanaz a Boeing a jégtelenítő kocsik sora mögött. 

A Malév B737-600-asa a hátratolás közben.

A pályán a Cityline An-26-osa kezdi meg a nekifutást. Az imént hátratolt HA-LOE is a pálya felé gurul.

A Swiss Avro RJ100-asa a 13R pályáról gurul a 2-es terminálra. A gép 2018 eleje óta a Fülöp-szigeteken repül. 

A Lufthansa Regional CRJ-200-asa hagyományos Lufthansa festéssel.

A Lufthansa Regional egy másik CRJ-200-asát az állóhelyre állítják be. A gépet az Eurowings üzemeltette.

Az Aeroflot Tu-154-ese mögött a UPS Airbus A300-asának hajtóművén dolgoznak a szerelők.

Röviddel a fotó készítése után a RA-85638 is megkapta az újabb Aeroflot festést.

A gép az emelkedő A3-as guruló megmászása után a 2-es terminál előterére vezető gurulóútra fordul.

*

Az ukrán Aerosvit Boeing 737-400-asa száll le a 31R pályára. A cég 2013 elején állt le, ezt a gépet teherszállítóvá alakították, és bolgár cégnél repül tovább.

A cseh nemzeti légitársaság, a ČSA 80 éves évfordulójára készült festéssel 2003 és 2007 között repült az OK-DGL lajstromú B737-500-as. A gépre egy cseh gyártású biplán, az A.14-es sziluettjét festették. Ilyen gépekkel repülték be a húszas években a leendő ČSA-útvonalakat, majd postát és néha egy-egy utast is szállítottak velük.

Egy érkező DHL Boeing 757-es.

A 31R pálya fénysora a reggeli félhomályba veszik, ahogyan pillanatokon belül a 757-es is. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Előzetes letartóztatásban marad Costa Ricán Elena Udrea és Alina Bica mindaddig, amíg a hatóságok döntést hoznak a kiadatási kérelmük ügyében – mondta ki hétfőn egy Costa Rica-i bíróság az ameliarueda.com portál szerint.

A Costa Rica-i legfőbb ügyészség közölte az említett portállal, hogy Pavas kerület büntetőjogi törvényszéke meghosszabbította az előzetes letartóztatás idejét Udrea és Bica esetében, akik október 3-a óta a Vilma Curling női börtönben vannak. Az előzetes letartóztatás meghosszabbítását a helyi ügyészség kérte.

Ha a Costa Rica-i igazságszolgáltatás a kiadatásuk mellett dönt, akkor a román hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy a román állam költségén hazaszállítsák a volt turisztikai minisztert és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) volt vezetőjét – írja az említett honlap.

Udreát és Bicát Costa Ricán tartóztatták le, miután az Interpol nemzetközi körözésbe kezdett ellenük. A volt turisztikai minisztert, Udreát vesztegetés elfogadása és pénzmosás miatt ítélték el, a tettek a 2009-es államelnök-választási kampány finanszírozásával kapcsolatosak, amikor Traian Basescu újabb államfői mandátumot kapott.

A DIICOT volt vezetője, Bica hat hónapig előzetes letartóztatásban volt Romániában, miután két ítélet is született ellene vesztegetés elfogadása miatt, az egyik 4, a másik 3 évre szól. Bica fellebbezett és a legfelső bíróság ítéletére vár. Ugyanakkor hivatali visszaéléssel is vádolják — írja az AGERPRESS.

Michael Flynn (képünkön), Donald Trump kormányzatának első nemzetbiztonsági tanácsadója “lényegi” információkkal szolgált az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokat végző, Robert Mueller vezette bizottságnak, ezért Mueller nem javasolja börtönbüntetés kiszabását – olvasható a bizottság jelentésében.

A jelentés szerint a volt nemzetbiztonsági tanácsadó lényeges segítséget nyújtott a vizsgálatot végzőknek azokról a kapcsolatokról, amelyek a 2016-os elnökválasztás idején a Trump-kampány munkatársai és oroszok között léteztek, ezért Mueller enyhébb büntetést javasolt kiszabni Flynn-nek.

A Mueller-bizottság azt vizsgálja, hogy a két évvel ezelőtti elnökválasztás idején a Trump-kampány munkatársai és oroszok között volt-e bármiféle összejátszás. Flynn – aki Trump elnöki beiktatása után csupán három hétig volt nemzetbiztonsági tanácsadó – már korábban bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársainak, később pedig együttműködött mind az FBI-jal, mind a Mueller-bizottsággal.

“Az alperes első kézből származó információkat nyújtott az átmenetet bonyolító munkatársak és orosz kormányzati tisztségviselők közötti kapcsolatok tartalmáról és körülményeiről” – olvasható a kedden este benyújtott jelentésben, amelynek részletei azonnal nyilvánosságra is kerültek az amerikai sajtóban. A jelentés szövegéből az derül ki, hogy a Flynn által elmondottak nem a 2016-os választási kampány idejére, hanem a Trump megválasztása utáni időszakra és a hatalomátadást bonyolító, úgynevezett átmeneti csapat kapcsolatfelvételeire vonatkoznak.

A Mueller-jelentés leszögezte: Flynn “bizalmat érdemel”, mert vállalta a felelősséget.

A memorandumból kiderül: Flynnt 19 alkalommal hallgatták meg a Mueller-bizottság munkatársai és az igazságügyi minisztérium más ügyvédjei. A dokumentum azonban nem részletezi, hogy konkrétan mit is tudtak meg tőle, csupán úgy fogalmaz, hogy a volt nemzetbiztonsági tanácsadó “dokumentumokról és kapcsolatfelvételekről” számolt be. A jelentés egyik függeléke ugyanakkor megjegyzi: Flynn “több más, folyamatban lévő vizsgálatot is segített”.

A jelentés részleteinek nyilvánosságra kerülése után, kedd este, Rudolph Giuliani, Trump ügyvédje interjút adott a Fox televíziónak, és azt hangoztatta, hogy a jelentésben semmi nem sugalmazza a Trump munkatársai és oroszok közötti összejátszást. Giuliani a Mueller-bizottság tagjait “a túlbuzgó média által ösztökélt ügyészeknek” és “bábfiguráknak” nevezte.

Flynnt, aki évtizedeken keresztül az amerikai hadsereg altábornagya volt, nemzetbiztonsági tanácsadói kinevezése után pár héttel lemondásra késztette Trump, mert kiderült, hogy az elnökválasztási kampány idején lobbistaként is tevékenykedett a török kormány javára.

Gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat 11 fiatallal – fiúkkal és egy lánnyal – szemben a Budakörnyéki Járási Ügyészség – közölte a vádhatóság.

A Pest megyei középiskolások olyan pornográf felvételeket osztottak meg az interneten, amelyek az egyik vádlott volt barátnőjéről, a bűnügy sértettjéről készültek – tartalmazza a közlemény. A felvételeket egy fiú készítette a lányról a telefonjával, illetve a lány, aki bízott abban, hogy a felvételek nem kerülnek illetéktelen kezekbe, maga is küldött a fiúnak intim fotókat.

Végül 2017 nyarán a fiatalok szakítottak, ám a fiú, aki haragudott a lányra, a felvételeket egy közösségi oldalon elküldte az egyik barátjának. Utóbbi pedig egy ismerősének továbbította a képeket.

A fiú, néhány nap múlva megbánta, hogy elküldte a képeket és arra kérte a barátját, hogy törölje az átküldött felvételeket, azonban addigra már a felvételek a bűnügy további vádlottjaihoz is eljutottak. Ők letöltötték, elmentették, tárolták, majd egymás között és további ismerőseik között megosztották a felvételeket.

A vádlottak olyan csoportokba is feltöltötték a pornográf felvételeket, ahol több százan megtekinthették azokat – ismertette az ügyészség. A közlemény szerint “aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről pornográf felvételt készít, megszerez, tart, átad, más vagy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűncselekményt követ el”.

Ezért emelt vádat a Budakörnyéki Járási Ügyészség gyermekpornográfia bűntette miatt a 11 fiatallal szemben – közölte a vádhatóság.

Elfogták a macedón titkosszolgálat egykori vezetőjét, mert a gyanú szerint ő volt az ötletgazdája és fő szervezője a szkopjei parlament elleni tavaly áprilisi támadásnak – közölte a macedón sajtó.

Vladimir Atanaszovszkit azt követően fogták el, hogy kedden a bíróságon ketten is azt állították, hogy ő volt a parlament elleni támadás fő szervezője. A férfi az államügyészség kérésére harminc napos elzárást kapott, mert fennáll annak a lehetősége, hogy megszökik az országból.

Elfogása előrelépést hozhat a parlament elleni támadás utáni nyomozásban, eddig ugyanis nem sikerült kideríteni, ki volt az akció fő szervezője. Atanaszovszki másfél éven át vezette a titkosszolgálatot 2016-tól 2017 júniusáig, azt követően, hogy elődje, Szaso Mijalkov lemondott.

Mijalkovot november 21-én vették őrizetbe, mert a hatóságok szerint fennállt annak a veszélye, hogy megszökhet az országból. A volt titkosszolgálati vezető ellen azért folyik eljárás, mert 2006 és 2016 között, napokban Magyarországra menekült Nikola Gruevszki kormányzása idején tömegesen hallgatta le politikusok és közéleti szereplők telefonhívásait.

A jobboldalt támogató tüntetők azt követően törtek be a macedón parlamentbe 2017. április 27-én, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak meg anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna. A tüntetők székekkel dobálták meg a képviselőket, egy kisebb verekedés során legalább nyolc képviselő megsérült, a kisebbségi Albánok Szövetsége nevű párt képviselője, Zijadin Sela pedig súlyosan megsebesült, eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol több hétig ápolták, mert agykárosodást szenvedett és amnéziás volt.

A jobboldali tüntetőket az háborította fel, hogy albán házelnököt választott meg a parlament, amit elfogadhatatlannak neveztek. Az albán kisebbségi pártokkal történő kiegyezés viszont az első lépés volt az új kormány megalakítása felé. A 2016 decemberében tartott előrehozott parlamenti választást hiába nyerte meg a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), az albán kisebbségi képviselők támogatása nélkül nem tudott kormányt alakítani, a második helyen végző Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) viszont megegyezett az albán kisebbségiekkel, és megszerezte támogatásukat a sikeres kormányalakításhoz. A szociáldemokrata Zoran Zaev tavaly május óta vezeti a macedón kormányt.

Az idei év márciusában harminc olyan ember ellen emeltek vádat terrorizmusért, aki részt vett a parlament elleni támadásban, a VMRO-DPMNE több képviselője is a vádlottak között van. Júliusban pedig gyilkossági kísérlet vádjával összesen 81 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt első fokon a szkopjei bíróság hét férfit, aki súlyos sérüléseket okozott a parlamenti képviselőnek

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjszabását érintő érzékeny információk megosztásáért 247 millió lejes (17 milliárd forint) bírságot szabott ki kedden a román versenyhivatal kilenc biztosítótársaságra és a romániai biztosítók országos szövetségére (UNSAR).

A hatóság szerint a 160 ezer lejre bírságolt UNSAR 2012 és 2016 között – a jogos szakmai megbeszéléseken kívül – olyan üzleti titkok megosztásában is közvetített, amelyek megosztása torzítja a piaci versenyt.

A versenytanács a legnagyobb, 43 millió lejes bírsággal az Allianz-Tiriac SA-t sújtotta, ugyanakkor a hivatal megjegyzi, hogy az Euroins SA azért kapott mindössze 6,3 millió lejes bírságot, mert elismerte a konkurenciaellenes magatartást és ezt igazoló dokumentumokkal segítette a nyomozást.

A kgfb rohamos drágulása miatt 2016-ban több ízben rendeztek nagyszabású tüntetéseket a romániai fuvarozók, akik járműveikkel vonultak a bukaresti kormány székháza elé, több nagyváros körgyűrűjén pedig forgalomlassítással demonstráltak. A válságot látszólag a kgfb-piac két legnagyobb szereplőjének, az Astrának és a Carpaticának a csődje robbantotta ki, de a fuvarozók már akkor azzal vádolták a biztosítókat, hogy összebeszéltek, és az indokoltnál jóval nagyobb – átlagosan a korábbi másfélszeresére rúgó – áremeléssel nyereségüket növelték, hiszen a tönkrement biztosítók károsultjait egyébként az állami garanciaalapból kárpótolták.

Romániában 2016-ban sürgősségi kormányrendelettel ideiglenesen befagyasztották a kgfb-k árát, majd új törvényben szabályozták a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. A tavaly kihirdetett jogszabály referenciaárakat vezet be, amelyeket az utolsó öt év javítási költségei és előfordulási gyakoriságuk átlagából számítanak ki. A díjtételeket a biztosítók egyedileg megszabott kedvezményekkel, illetve pótdíjakkal igazíthatják ki az összevont pénzügyi felügyelet által meghatározott bonus-malus szabályok szerint, annak függvényében, hogy okozott-e balesetet a gépjárművezető.

A törvény megszabja, hogy a biztosító nem számíthat fel 25 százaléknál nagyobb kezelési költségeket.

Európai összefogással “fájdalmas darázscsípést” sikerült okozni az olasz maffia calabriai ágának, a ‘Ndranghetának – értékelte a Pollino fedőnevű nemzetközi akció szerdai eredményeit a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) alelnöke.

Peter Henzler a BKA wiesbadeni központjában tartott tájékoztatóján ismertette, hogy Németországban eljárás alá vonták a Ndrangheta 47 feltételezett tagját, elfogatóparancs alapján előzetes letartóztatásba helyeztek 14 gyanúsítottat, az ország 65 pontján tartott házkutatásokon pedig lefoglaltak a többi között nagy összegben készpénzt és autókat, amelyeket feltételezhetően kábítószer szállítására használtak.

Elmondta: a maffia valamennyi ágát együttvéve az olaszországi szervezett bűnözői csoportok mintegy 600 németországi tagját tartják számon. Jellemzően gazdasági bevándorlóként telepedtek meg Németországban. Legnagyobb részük a Ndranghetához, további meghatározó csoportjaik a szicíliai Cosa Nostrához és a nápolyi Camorrához tartoznak.

Kiemelte: a maffia kiterjedt nemzetközi hálózatának egészét tekintve a Pollino csupán “darázscsípés”, de annak alapján, hogy a Németországban élő hatszáz maffiózó közül majdnem ötvenet sikerült eljárás alá vonni, a művelet “fájdalmas darázscsípés”.

A művelet kiindulópontja az utóbbi évtizedek szabású németországi maffialeszámolása, egy 2007-es duisburgi vérengzés, amelyben meghalt hat olasz állampolgár.

A Ndranghetához tartozó klánok közül kettő, a Pelle-Vottari és a Nirta-Strangio viszályával összefüggő hatos gyilkosság ügyében indított nyomozás révén szervezetten folytatott – kokainra összpontosító – kábítószer-kereskedelem, pénzmosás és külföldi szervezett bűnözői csoportban fenntartott tagság gyanújával sikerült eljárás alá vonni a 47 feltételezett németországi olasz maffiózót. Az eljárást nagyban megnehezítette, hogy a feltételezett bűnözők rendkívül magas technikai színvonalú rejtett kommunikációval tartották a kapcsolatot egymással – mondta a BKA alelnöke.

Henzler hangsúlyozta: a határokon átívelő tevékenységet folytató maffiával csak nemzetközi rendőri és igazságügyi összefogással lehet felvenni a harcot. Ennek sikeres példája a Pollino művelet, amelynek során Európában mintegy négy tonna kokaint és jelentős mennyiségű MDMA-t – metiléndioxi-metamfetamin, ismertebb nevén ecstasy – foglaltak le.

Az eljárás németországi részében a többi között feltárták, hogy a Ndrangheta becsempészett az országba 490 kilogramm kokaint, és ingatlanok, egyebek mellett vendéglők adásvételével igyekezett legalizálni a kábítószer-kereskedésből származó bevételét.

Az ukrán külügyminisztérium azzal a felhívással fordult a budapesti memorandum aláíró országaihoz, hogy sürgősséggel tartsanak konzultációkat a dokumentumban foglalt kötelezettségek teljes körű betartása, valamint Oroszországnak az Ukrajnával szembeni agressziójának mihamarabbi beszüntetése érdekében – hozta nyilvánosságra a tárca közleményében.

Kijev emlékeztetett arra, hogy 24 évvel ezelőtt – 1994-ben – Ukrajna lemondott atomfegyvereiről cserébe biztonságának szavatolásáért, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált a Budapesten létrejött memorandumban. A dokumentum aláírói egyebek mellett vállalták, hogy tartózkodnak Ukrajna területi épsége, politika függetlensége ellen irányuló erővel való fenyegetéstől, illetve erő alkalmazásától. Az Ukrajna biztonságát garantáló országok kötelezték magukat arra, hogy semmilyen fegyvert soha nem fognak Ukrajnával szemben használni. Éppen ezek a garanciák tették lehetővé akkor azt, hogy az ukrán parlament ratifikálja az atomsorompó egyezményt – mutatott rá a külügyminisztérium.

November 25-én Oroszország újabb agressziós cselekményt hajtott végre Ukrajna ellen azzal, hogy fegyveresen megtámadott ukrán hadiakókat a Fekete-tengeren a Kercsi-szoros közelében. “Ez az arcátlan és alattomos támadás része annak az agressziónak, amelyet Oroszország 2014. február 20. óta folytat Ukrajna ellen” – emelte ki a minisztérium közleményében.

A tárca leszögezte, hogy az orosz agresszió, valamint megsértése azoknak a feltételeknek amelyek alapján Ukrajna lemondott az atomfegyverekről, aláássák a nukleáris fegyverek elterjedését gátló nemzetközi rendszert, és “meghatározza a kapcsolatok jövőjét azokkal az országokkal, amelyek az ilyen típusú fegyverek előállításának útját választják”.

“Az ukrán külügyminisztérium ezért november 27-én a budapesti memorandum 6. pontja alapján az aláíró országokhoz fordult azzal a felhívással, hogy tartsanak sürgős konzultációkat” – írta a tárca a közleményben.

Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter közben szerdán a Facebookon azt írta, hogy Moszkva továbbra is “kézi vezérléssel a Kreml akarata” szerint hol kinyitja, hol elzárja a Kercsi-szorost az ukrán kereskedelmi hajók előtt, ami miatt a két fő Azovi-tengerparti ukrán kikötőváros, Bergyanszk és Mariupol áruszállításuknak több mint felét veszítették el, ezért át kell térniük a négynapos munkahétre és elbocsátásokra is kényszerülnek.

Szavai szerint jelenleg 29 hajó vár áteresztésre a Krecsi-szorosnál, a Fekete-és az Azovi-tenger közti egyetlen átjárónál, 11 további vesztegel a kikötőkben.

Petro Porosenko ukrán elnök a Bloombergnek adott, az UNIAN ukrán hírügynökség által idézett szerdai interjújában megismételte, hogy Ukrajna azt szeretné, ha a NATO megerősítené jelenlétét a Fekete-tengeren, és lehetőség szerint az Azovi-tengeren is jelen lenne.

Jogerősen tíz év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Törvényszék azt a férfit, aki 2012 novemberében baltával agyonverte lakótársát, majd a holttestet a kertjében elásta Csongrádon.

A férfit emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság.

A jelenleg 28 esztendős vádlott 2011-ben ismerte meg a későbbi sértettet, akit azután szívességből a csongrádi házába engedett, hogy egy szobát használva ott lakjon. Az 51 éves sértett gyakran italozott, és a költségekhez – szállásadója kérésére sem – járult hozzá, ezért a két férfi között több alkalommal is vita alakult ki.

Az utolsó vita során 2012 őszén a vádlott közölte a sértettel, hogy ha nem fizet, el kell költöznie, mire a sértett a szobájába ment azzal a felkiáltással, hogy az az ő szobája, oda a vádlott nem mehet be. A vádlott ezt követően az udvaron fát hasogatott, ahol rövid idő belül a sértett is megjelent, a vita pedig tovább folytatódott. A balta végig a vádlott kezében volt, majd a házba visszakeveredve a szerszámmal legalább 14 alkalommal megütötte a sértettet. Az első csapások hátulról érték a férfit. A védekezni próbáló sértett földre került, a fejét ért csapások következtében nyílt koponyatörést szenvedett, és a kialakuló agysérülések miatt a rövid idő alatt meghalt.

A vádlott néhány nap múlva a holttestet fóliába tekerte, majd a kertben elásta. Ezt követően ittas állapotban több alkalommal hangoztatta, hogy “kinyírta a lakótársát”, de mivel nagyot mondó embernek ismerték, senki nem hitte el neki.

A sértett hozzátartozói 2017-ben tettek bejelentést a férfi eltűnése miatt. A rendőrségi eljárás során a vádlott 2017 márciusában, több mint négy évvel a bűncselekmény elkövetése után elismerte a rendőröknek a sértett megölését, majd megmutatta, hova ásta el a holttestet.

Az ügyész az előkészítő ülésen a vádlott beismerése esetére tíz év börtönbüntetés kiszabására tett javaslatot, és kitért arra, a férfi a különös kegyetlenséghez közeli brutalitással gyilkolta meg áldozatát. A vádlott tettét elismerte, arra hivatkozott, a vita egy rossz kapcsolat következményeként alakult ki közte és a sértett között.

Elfogatóparancsot adott ki pénteken Törökország-szerte az ankarai és az isztambuli főügyészség a légierő 87 volt altisztje, valamint 41 csendőr ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A légierő volt alkalmazottai közül Ankara tartományban 41-et már előállított a rendőrség, de az ellenük folyó fellépés Törökország 81 tartományából még 15-re kiterjed. Az aktív szolgálatos csendőrök, akik között tíz tiszt is van, állítólag telefonon kommunikáltak gülenista társaikkal a mozgalom ügyeiről.

Ankara az 1999 óta Amerikában élő török Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérlet miatt. A terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai szerintük céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami- és a magánszférába, egyebek mellett a haderőbe és a csendőrség soraiba.

A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a puccskísérlethez.

A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél több mint 8500 embert menesztettek tisztségéből, köztük 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is letartóztatásban vannak.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török kormányzatot.

Szlovákia kiutasított egy Oroszország pozsonyi nagykövetségén szolgálatot teljesítő orosz diplomatát novemberben arra hivatkozva, hogy a diplomáciai státuszával összeegyeztethetetlen hírszerzői tevékenységet folytatott – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Peter Pellegrini szlovák kormányfő megerősítésére hivatkozva. Oroszország válaszul szintén kiutasított egy diplomatát.

Az orosz külügyminisztérium közleményében barátságtalan lépésnek nevezte a pozsonyi vezetés döntését. A tárca állásfoglalásában, amelyet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett bejelentette, Moszkva a kölcsönösség alapelvét követve fog választ adni. A szlovák miniszterelnök az esetről korábban elmondta: a még november 22-én kiutasított személy Oroszország pozsonyi nagykövetségén, annak védelmi hivatalában teljesített szolgálatot.

Kifejtette: a diplomatát azért utasították ki, mert a szlovák katonai hírszerzés információi szerint olyan, Szlovákia és a NATO érdekeivel szembeni hírszerzési tevékenységet folytatott, amely nem volt összeegyeztethető a diplomáciára vonatkozó bécsi egyezménnyel, és így nemkívánatos személlyé vált az országban. Hozzátette: a kiutasított diplomata 48 órát kapott arra, hogy elhagyja az országot, s ezt meg is tette.

A szlovák kormányfő az eset kapcsán újságíróknak azt mondta: Pozsony politikai irányultsága egyértelmű, euroatlanti, ugyanakkor Oroszországgal szabályszerű kapcsolatai vannak. Szlovákia tavasszal nem csatlakozott azokhoz az európai országokhoz, amelyek a Szkripal-ügy kapcsán orosz diplomatákat utasítottak ki, azonban konzultációra hazahívta a moszkvai szlovák nagykövetet.