Biztonságpolitika

Szanka Ferenc közölte, a jogerős szabadságvesztés büntetését töltő vádlottat 47 rendbeli, különös visszaesőként elkövetett csalással, őt segítő négy hozzátartozóját, ismerősét pedig folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolják.

A vádirat szerint a férfi fogvatartott társaitól eltanulta a módszert, miként lehet átalakítani a nekik kiosztott mobiltelefonokat úgy, hogy a számukra engedélyezetteken kívül más számokat is hívni lehessen. Ezt követően több SIM-kártyát is eljuttattak hozzá, ő pedig a kikódolt telefonokkal 2016 áprilisa és októbere között számára ismeretlen embereket hívott fel azért, hogy tőlük egy nemlétező nyeremény ígéretével pénzt csaljon ki.

A férfi egy mobilszolgáltató alkalmazottjának adta ki magát, és közölte a sértettekkel, hogy egy nyereményjátékon 150 ezer forintot nyertek. Azt mondta nekik, a nyereményhez úgy tudnak hozzájutni, ha a lehető legrövidebb időn belül egy bankautomatánál a bankkártyájukat használva beütik az általa megadott kódokat. A sértettek azonban a fogvatartott által használt mobiltelefonszám egyenlegét töltötték fel. A vádlott csaknem ötven sértettnek okozott 5 ezer és 270 ezer forint közötti kárt.

A férfi megtudta, hogy ha az általa használt hívószámokat regisztrálja egy szolgáltatónál, akkor a csalásból származó pénzt szerencsejátékra is fordíthatja. A folyamatos, kis összegű játékok esetén a nyerési esély jelentős volt, a megjátszott tételek 30-50 százalékát nyerhette vissza hosszú távon. A nyereményeket általa megadott bankszámlákra utaltatta, amelyeket ismerősei, hozzátartozói nyitottak meg. Ők segítettek a megszerzett mintegy 1,4 millió forint eredetét is eltitkolni.

Az Európai Unió tagországai védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén elfogadott értékelés szerint pozitív fejlemény, hogy a részt vevő tagállamok a nemzeti védelmi tervezés során egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az olyan uniós kezdeményezésekre és eszközökre, mint például a módosított képességfejlesztési terv (CDP), a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP).

A Védelmi Tanács ajánlásokat fogalmazott meg, amelyekben egyebek mellett felkéri a részt vevő tagállamokat, hogy tegyenek további előrelépést azon kötelezőbb jellegű vállalásaik teljesítése terén, amelyek értelmében jobban össze kell hangolniuk a védelmi rendszereiket, és különösen meg kell erősíteniük a együttműködő képességfejlesztést. A tanács arra ösztönözte a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket azon vállalásaik teljesítése érdekében, amelyek a védelmi erők – többek között a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében folytatott műveletek és missziók céljára való – rendelkezésre állásának és bevethetőségének a fokozásával kapcsolatosak.

A 2017 decemberében létrehozott állandó strukturált együttműködés (PESCO) lehetővé teszi a részt vevő uniós tagállamok számára a biztonság és a védelem területén való szorosabb együttműködést.

A PESCO-ban 25 tagállam, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország vesz részt.

Benkő kiemelte, Magyarország déli határának hadviseklés a keresztény kultúra védelmét jelentő lezárásával sikerült azt elérni, hogy területére igazolatlanul senki sem léphet be. Az illegális bevándorlás megállításában kifejtett szerepe mellett ez nagyban hozzájárul az unió terrorizmus elleni küzdelméhez is, ugyanis a migráció megjelenésével nagymértékben növekedett a terrortámadások száma Nyugat-Európában.

Magyarország külföldön szolgáló katonáinak több mint fele teljesít szolgálatot a Nyugat-Balkán biztonságához hozzájáruló EU-s és NATO missziókban – közölte.

A miniszter arról tájékoztatott, hogy kedden, a nem NATO-tag Ausztria aláírta a regionális különleges műveleti erők komponensparancsnokságának (R-SOCC) magyarországi létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. A parancsnokság Magyarország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia és Ausztria katonáinak különleges műveleti kiképzését, felkészítését szolgáló parancsnokság központja Szolnokon lesz.

Kiemelte, a partnerség kiváló példája a NATO és az Európai Unió egymás tevékenységét kiegészítő és erősítő együttműködésének. Mint elmondta, a parancsnokság révén az uniót és a NATO-tagországokat keletről, vagy délről érkező esetleges fenyegetettség esetén jelentős szerephez jut Magyarország. A parancsnokság létrehozása azt jelenti, hogy a katonai szövetség elismeri Magyarország hozzájárulását a NATO tevékenységeihez, ezért támogatja a védelmet és biztonságot növelő magyar kezdeményezést.

Benkő a védelmi miniszteri tanácskozás részleteit ismertetve elmondta, a Száhel-övezet G5-országait – Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger – érintően a közép-európai országok egyetértettek abban, hogy nem Európában, hanem helyben kell megoldást találni az emberek problémáira, hogy nyugodt és békés körülmények között tudjanak élni és ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket.

“Magyarország erőn felül teljesít, ha békefenntartói műveletekről van szó, ugyanis a magyar katonák ott vannak Afrikában is, ahol kiképzési feladatokat látnak el” – közölte. Magyarország az év végéig mintegy húszra emeli, a főként Maliban szolgáló katonáinak számát – tette hozzá.

A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson kiemelt téma volt a hibrid hadviselés fenyegetésének kérdése is, ugyanis “nem csak fegyveres eszközökkel lehet egy országot megbénítani, területeit elfoglalni, vagy olyan krízist okozni a politikai és gazdasági életben, amely tönkreteheti az országot”, vagy a biztonságot nagymértékben fenyegeti. Ehhez kapcsolódik a kibertérben megjelenő fenyegetés is, amely a terrorizmushoz hasonló veszélyeket rejt.

Végezetül elmondta, huszonegy ország – Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország – mellett Magyarország is aláírta a határokon átívelő csapatmozgások engedélyezését megkönnyítő megállapodást (EDA). Ennek segítségével fenyegetettség esetén gördülékennyé válik a szövetséges országok hadseregének védelmi segítséget nyújtó egységeinek határátlépése egy másik ország területére – tájékoztatott a honvédelmi miniszter.

Május 23-a és 26-a között nagyjából négyszázmillió európai választópolgár dönthet arról, hogy ki fogja képviselni őket a következő öt évben az Európai Parlamentben. Hollandiában és az Egyesült Királyságban kezdődik meg a leghamarabb a választás, hazánk a hagyományokhoz híven, vasárnapi napon, május 26-án bonyolítja le a szavazást. A tét jelentős, hiszen a leadott voksok befolyásolják, hogy merre haladjon Európa a következő 5 évben, milyen lépéseket tegyen az Unió annak érdekében, hogy garantálni tudja az emberek biztonságát, megfékezze az éghajlatváltozást, intézkedéseket hozzon a munkahelyek világában és döntsön a migrációról. Ezenkívül a nyertes képviselők jogszabályalkotásban, és a többi uniós intézmény munkájának felügyeletében is részt fognak venni. A választási folyamat menetéről a nemzeti jogszabályok rendelkeznek, ezek szerint minden 18 év feletti jogosult a szavazásra, kivéve Görögországban, ahol 17 év, míg Ausztriában és Máltán már 16 év felett is szavazhatnak az uniós állampolgárok. Magyarország 21 képviselőt delegálhat, a legtöbbet Németország (96 főt) a második legtöbb képviselőt Franciaország (74 főt) és végül az Egyesült Királyság (73 főt), akik a brexit káoszában mégis rákényszerültek, hogy részt vegyenek az európai választásokon.

A választások és a brexit kérdése

Az idei választások politikai hátterét tekintve, az Egyesült Királyság történelmében a legvitatottabb és kiszámíthatatlanabb európai választások lehetnek. Előzményként meg kell említenünk, hogy mikor 2017. március 29-én bejelentették a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján a kilépési szándékot, Theresa May brit miniszterelnök 12 pontos tervezetet készítettet (a dokumentum főleg jövőbeni gazdasági, kereskedelmi megállapodásokat tartalmazott, az EU-s jogszabályok ratifikálását az Egyesült Királyság jogrendszerébe, illetve a kilépési dátumként 2019. március 29-ét jelölték meg), amelyet a brit parlament alsóháza végül harmadszorra is leszavazott. Mivel megtörtént az elutasítás, és nem történt meg a kilépés, az Egyesült Királyságot továbbra is az Európai Unió tagállamának tekinthetjük, és tagállamként köteles lebonyolítani az európai parlamenti választásokat. Érdekességként megemlítendő, hogy az európai parlamenti választásokon való részvétel becsült költsége a britek esetében 109 millió fontot is elérheti. Ez az adat a 2014-es választás költségén alapul, amikor a választás 108,7 millió font volt. 2019. április 10-én megtartott EU-csúcstalálkozón döntöttek arról, hogy egy új időpontot biztosítanak a kilépésre, a haladékot október 31-re tolták ki. Theresa May miniszterelnök remélte, hogy elkerülheti a szavazáson való részvételt.

A brit pártokról általánosságban

A legutóbbi választáson az UKIP, azaz az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja a szavazatok 27 százalékát (azaz a mandátumok egyharmadát) és 24 ülőhelyet szerezett meg. Az elmúlt húsz évben a brit politika “lázadó pártjaként” tartották számon. Az UKIP volt az a brit politikai erő, amelynek egyetlenegy programpontja volt: Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Nigel Farage 2016-ban lépett vissza a párt vezetői helyéről. Azóta egy újabb pártot hozott létre Brexit Párt néven, amire most a legtöbben szavaznának a britek, így az UKIP tábora a felére zuhanna. A második helyen a Munkáspárt állna 22 százalékkal, őket követné a Konzervatív Párt 15 százalékkal, majd a Liberális Demokraták, Zöld Párt és a sort a Change UK zárná.

Az Európai Parlament britek utáni korszaka azonban érvényesen csak akkor fog megkezdődni, ha a brit képviselők visszavonulnak, a Brexit pedig tényleg bekövetkezik. 2018. júniusában megállapodtak abban, hogy ha az Egyesült Királyság végleg kilép az Unióból, akkor az Európai Parlament létszámát 751-ről 705-re csökkentik. A megüresedő többi helyet pedig az eddig alulreprezentált országok között osztják el, akik újonnan szeretnének csatlakozni. Még ezt a határozatot az Európai Tanácsnak is kell elfogadnia, amelyre június 28-29-én fog sor kerülni Brüsszelben.

A várható választási eredmények

Azzal, hogy az Egyesült Királyság mégis részt vesz a választásokon, jelentős változások elé nézhetünk. A brit Munkáspárt képviselői a szociáldemokrata képviselőcsoporthoz (S&D) csatlakoznának, így az 161 képviselővel rendelkezne (az ábrán piros színnel vannak jelölve). A kék színű Európai Néppárt sorait azonban egyetlen brit képviselő sem fogja erősíteni, ennek ellenére a legerősebb frakció maradna, 180 taggal. E kettő párt között lesz igazán szoros verseny. A Europe Elects által készített mandátumbecslés szerint a liberálisok (sárga szín – ALDE) frakciója a dobogó harmadik fokán végezhetnek, 104 EP-képviselőjük lehet. A negyedik helyen a Zöldek végezhetnek, megelőzve az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportot (GUE/NGL).

                                                                                          Írta: Németh Csenge

Beek egy csendes kisváros Hollandia déli csücskében. A településen átvezető főút két oldalán ápolt előkerteket és sötét falú téglaházakat láthat az arra járó, amelyek sorát egy magas villaépület szakítja meg. Előkertjében nem bokrok és virágok díszelegnek, hanem egy M24 Chaffee könnyű harckocsi a második világháború idejéből. 

A 18,4 tonnás harckocsit az amerikai páncélos fegyvernem atyjának tartott Adna R. Chaffee Jr. vezérőrnagyról nevezték el. A General Motors / Cadillac és a mezőgazdasági gépekről hadiipari gyártásra átállított Massey Fergusson Ltd. gyártósorairól nagyjából 4700 darab Chaffee került le (azért nagyjából, mert ahány forrás, annyi darabszám...). Ez csak a töredéke annak, mint amennyit a második világháború legismertebb amerikai harckocsijából az M4 Sherman-ből gyártottak. Vélhetően ez az oka, hogy a Chaffee kevésbé ismert, mint a Sherman.

Kifejlesztésével az elavult M3 Stuart könnyű harckocsi leváltása volt a cél. Azért, hogy a Chaffee könnyű és mozgékony harckocsi lehessen, a páncélvastagságot nem vitték túlzásba. Míg a jármű első részét 25 mm vastag páncél védte, hátul mindössze 13 mm-re csökkent a páncél vastagsága. A hidraulikusan vagy manuálisan 360 fokban körbeforgatható torony páncélja elöl 38 mm, oldalt és hátul 25 mm, felül pedig 13 mm vastag volt.

Az M24-es teljes hossza ágyúcsővel 5,5 méter, magassága 2,7 méter volt. A 75 mm-es ágyú lényegében azonos típusú volt, mint a B-25H közepes bombázókba épített ágyú. A 48 db lőszert folyadékkal körbevett „nedves” tárolókban helyezték el, ami találat esetén csökkentette a tűz esélyét. A torony tetején lévő állványon egy 12,7 mm-es géppuska volt, amelyhez 440 db lőszer járt. Szintén a tornyon helyeztek el egy 50 mm-es aknavetőt 14 db füstgránáttal. Az M24-es fegyverzetéhez még két darab, 7,62 mm-es géppuska is tartozott, egy az ágyúval párhuzamosítva a toronyban és egy a páncéltest jobb oldalán, elöl. Ehhez a két géppuskához 3750 darab lőszer volt a javadalmazás. A Chaffee-t két darab nyolchengeres, egyenként 148 lóerős benzinmotor hajtotta, a sebességváltója nyolc előre és négy hátrameneti fokozattal rendelkezett. Ezzel az erőforrással és erőátvitellel a Chaffee legfeljebb 56 km/h-s sebességet ért el, a 420 literes üzemanyag készlet közúton 160 kilométer megtételére volt elég. A harckocsit kétféle lánctalppal használták. A 36 és 41 cm széles változat egyaránt 285 cm-hosszan érintkezett a talajjal.

Az M24-esek a mozivásznon is szerepeltek. A Halál ötven órája című 1965-ös filmben a Chaffee-k "alakították" a Sherman-ek szerepét.

Az M24-est ötfős személyzet működtette. A páncéltestben baloldalon elöl ült a vezető, mellette a segítője, aki az első géppuskát is kezelte. A toronyban bal oldalon elöl ült az irányzó, mögötte a parancsnok, a töltőkezelő pedig a torony jobb oldalán, szintén hátul. A harckocsit szükség esetén négy fő is üzemeltethette, ekkor a vezető segítője volt a töltőkezelő.

 A bal oldalon a 2. páncélos hadosztály jelzése látható.

Az M24-es első harci alkalmazására 1944 decemberében Belgiumban, az Ardennekben került sor, amikor a német hadsereg az utolsó nagy offenzívába kezdett a nyugati fronton. Ezután a holland, német, osztrák és cseh hadszíntéren is harcoltak a Chaffee-k. A havas, sáros terepen is mozgékony, alacsony építésű, műszakilag megbízható M24-esről a harckocsizók összességében jó véleménnyel voltak, de tisztában voltak a hátrányaival is: a mindössze 75 mm-es ágyúval, amellyel nem volt ajánlatos egy német páncélossal szemtől-szemben harcolni; a kevés lőszerrel, amelyet a harcérintkezés során gyorsan felhasználtak és a gyenge páncéllal, amely főleg alulról, az aknák ellen vajmi kevés védelmet nyújtott. Ezekkel a tulajdonságokkal a Chaffee jobban bevált a páncélos felderítő alegységeknél, mint a harckocsi zászlóaljaknál. A Chaffee sikeres alkalmazásához, vagy ha úgy tetszik a túléléshez, a harcérintkezés során állandó gyors mozgásban kellett maradni és folyamatos manőverezéssel az ellenséges harckocsi hátába kerülve, a leggyengébb pontján támadni azt.

*

Az M24-essel szemben egy 57 mm-es páncéltörő ágyút állítottak ki. Az amerikai hadseregnél M1 jelzéssel használt fegyver alapja a brit QF 6 fontos ágyú volt. Amerikában 15 ezer darab készült belőle, ebből tízezer került az európai hadszíntérre. Kezelőszemélyzete hat fő, a hatásos tűztávolsága 1500 méter volt.

*

A villa, amely előtt a Chaffee parkol, 1920-ban épült és a város polgármesterének otthona volt. Beek 1941-től került német irányítás alá. A polgármester nem volt hajlandó együttműködni a németekkel és lemondott, de 1944-ig családjával együtt továbbra is a villa lakója maradhatott. Ekkor menekültek el, hogy biztonságosabb helyen vészeljék át a háborút. Az épületet a polgármester távozása után a 2. és 9. SS páncélos hadosztály vezetése foglalta el. Ma egy magángyűjteménynek ad otthont. A múzeum – amely ott jártamkor sajnos zárva volt – 150, diorámákba rendezett bábuval valamint eredeti ruházat és felszerelés segítségével mutatja be a háborús éveket.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az elmúlt években a hibrid- és kiberhadviselés megjelenésével a klasszikus értelemben vett hadviselés gyökeres változásokon esett át, fajtái, eljárásmódjai és az alkalmazott eszközök köre is jelentős mértékben átalakult, bővült. Mind a nagyhatalmaknak, mind a kisebb államoknak alkalmazkodniuk kell nemcsak az újonnan kialakult biztonsági környezethez és kihívásokhoz, hanem egymás fegyveres erőihez, képességeihez is.

Ennek jegyében a közelmúltban Oroszország nagy méreteket öltő, az összes haderőnemre kiterjedő haderőfejlesztésbe kezdett. A folyamat hivatalosan 2018 januárjában kezdődött, amikor Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy elfogadták a 2018 és 2027 közötti időszakra szóló állami fegyverkezési programot, melyre Moszkva megközelítőleg kezdő keretnek 20 ezer milliárd rubelt (355 milliárd dollárt) szán.

A tervek szerint egy átfogó fejlesztés megy végbe; ennek során a katonai képességek növelése céljából különösen nagy hangsúlyt fektetnek a humán erőforrás munkáját segítő és a haditechnikai eszközök fejlesztésére és innovációjára. Ez magában foglalja nemcsak új eszközök létrehozását, és az új harctéri kihívásoknak megfelelő anyagok, azokból fegyverek és harci ruházat kifejlesztését, hanem egyúttal a régóta működő vagy éppen szünetelő, el nem indított fejlesztési tervek rehabilitációját és megvalósítását.

A tervek között szerepel a pilóta nélküli csapásmérő rendszerek létrehozása, az új felderítési, kommunikációs és elektronikus hadviselési eszközök fejlesztése, a katonák korszerű, egyéni felszerelésének kialakítása, a nukleáris fegyverek fejlesztése és a rakétarendszerek fejlesztése (Szarmat hadászati rakétarendszer, Sz–500-as légvédelmi rakétarendszer, Cirkon szuperszonikus rakéta hadrendbe állítása előtérbe kerül).

1. A Ratnyik program

A Ratnyik (harcos) programot Oroszország állítólag 2011-ben indította. Célja az orosz fegyveres erők harci gyalogos csapatai felszerelésének modernizálása (kézifegyverek, testpáncél, taktikai mellény, sisak, kommunikációs képesség), javítása, mely során közel hatvan felszerelési elem lecserélését, illetve újak bevezetését tervezik, előreláthatólag 2020-ra.

A Ratnik testpáncél például egy olyan innováció, mely a katona testének közel 90%-át fedi, speciális szövetből készül, így megakadályozza, hogy viselőjét infravörös eszközökkel észlelhessék.

Mindemellett számos kommunikációjavító eszközt is kap a hadsereg (hang- és videokommunikáció, GPS, Glonass és személyazonosító rendszerek), amik biztosítják a katonák és feletteseik között a gyors, jelen idejű információcserét. A parancsnok egy tabletszerű rendszer segítségével láthatja katonájának helyzetét a térképen, adhat ki parancsokat vagy kommunikálhat velük valós időben, fotókat és videókat küldhet/kaphat.

2. Rosztek exoszkeleton

Az orosz Rosztek dolgozik egy csúcstechnológiákat ötvöző, komplex harcruhán, az exoszkeletonon, ami képes lesz a ruhát viselő katonák erejét és állóképességét is növelni, valamint nemcsak kinetikus lövedékek, hanem radioaktív sugárzás és elektromos impulzusok ellen is védelmet nyújtani.

A szénszálas ruha megkönnyíti a katona mozgását, továbbá segíti az izom- és csontrendszer tehermentesítését  50 kg-os terhelésig. Mindemellett felszerelik majd egy beépített, digitális “szemüveggel” is, amely többek közt segíteni fog a katonának az ellenség célzásában és a helyzetelemzésben is.

A ruha tulajdonképpen egy “karos-csuklós” mechanikus eszköz, amely úgy működik, mint az emberi izületek, tulajdonképpen “lemásolja” azokat. Azonban nem rendelkezik tápegységekkel, szervókkal vagy elektronikával. Az ehhez kapcsolódó egyéb felszerelések működéséhez szükség van az elektromos energiára.

A jelentések szerint már most folyamatban van a kapacitás növelése, a méret és az energiafogyasztás csökkentése. Az első működő prototípus állítólag 2020 körül készül majd el, bár egy látványos kiállítási darab már készült belőle.

3. Az AK-12-es

Az oroszok második fontos döntése az AK-74-es gépkarabély (és származékainak) felváltása AK-12-es fegyverekkel, továbbá várhatóna ez a modell lesz a Ratnyik program fejlesztései mellett az orosz katonák alapfegyvere.

A döntés alapja a jó ár-érték arány volt, továbbá az orosz hadügyi közbeszerzési gyakorlat tradicionális konzervativizmusa. Példa erre, hogy az AK-47 majdnem 70 évvel ezelőtti rendszeresítése óta hiába merült fel sokszor másik fegyverre való váltás, mindig az aktuális AK-verzió mellett döntöttek.

Az új AK-12-es állítólag pontosabb, megbízhatóbb, olcsóbb és az orosz hadsereg igényeinek jobban megfelel, mint a jelenleg használtban lévő verzió. Emellett az AK-15-össel felváltják, 2020-ra várhatóan, az AK-103-ast, és a típusnak egy támogató géppuska változata, az RPK-16 is készül majd a 2020-as évek közepe táján.

4. Jaszen-osztály

Az orosz haditengerészet 2017-ben mutatta be legújabb fejlesztését, mellyel az amerikai haditengerészet fölé kívánják sorolni magukat a Jaszen-osztállyal, azaz a  nukleáris tengeralattjáróikkal.

Az úszó fegyverrendszer 8 torpedósilóval és cirkálórakétákkal van felszerelve. Elsődleges célja más tengeralattjárók, hajók és földi célpontok megsemmisítése. A tengeralattjáró állítólag egy nagyon modern számítógéprendszert is tartalmaz, pontos paraméterei viszont ismeretlenek. Ennek bizonyítéka, hogy mindössze 90 ember szükséges a Jaszen-osztály üzemeltetéséhez, miközben a legújabb amerikai támadó tengeralattjáró legénysége 134 fő.

Egy Jaszen-osztály előállítási költségét 1-2 milliárd dollár közé becslik, Oroszország összesen hét darabot tervez építeni belőlük 2022-ig.

5. Szu-57

Az Szu-57-es a haderőfejlesztési program egyik olyan eleme, mely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis a vadászgép nem került sorozatgyártásra.

Az orosz légierő ettől a géptől remélte, hogy csatlakozhat az ötödik generációs, már lopakodó képességű vadászgépekkel felszerelt légierők táborához, de most, a sorozatgyártás elmaradásával már garantáltan lemaradnak két legnagyobb riválisuktól, az amerikai és a kínai légierőtől. Hiszen az amerikaiaknál már rendszeresítették az F-35-ösöket, amikből egyre több áll szolgálatba az európai NATO-tagállamok légierőiben is. A kínaiak pedig megkezdték saját lopakodó vadászuk, a J-20 rendszerbe állítását.

A problémát valószínűleg az orosz gazdaság túlterheltsége okozta, így a vadászgép ár-érték arányban nem hordozott elegendő potenciált a továbbfejlesztéshez és gyártáshoz.

6. Mi-28NM “Éji vadász” – “egy majdnem tökéletes harcjármű”

A Mil Mi-28-as harci helikopter fejlesztése a ’80-as évek óta zajlik, az orosz hadseregben azonban csak 2006-ban rendszeresítették. Legújabb változata, a Mi-28NM “Éji vadász”  2018. végén teljesítette első repülését.

A Mi-28NM-et 360 fokos radarral, a piacon elérhető legmodernebb fegyvervezérlő rendszerrel és precíziós rakétákkal szerelték fel, elődjeivel ellentétben a lövész is tudja irányítani a gépet, ha erre szükség lenne. A gépek össze lesznek kapcsolva egy belső információs rendszerrel is, amellyel a pilóták egymással, illetve az őket kísérő drónokkal is kommunikálni tudnak majd.

Alexander Mikhejev, a Russian Helicopters vezérigazgatója  “egy majdnem tökéletes harcjárműnek” nevezte az Éji vadászt. Az új típus kiválóságát alátámasztandó egyes nyugati hírportálok úgy írnak a helikopterről, hogy az messze felülmúlja a NATO legújabb, 2013 óta hadrendben álló AH-64E Apache helikoptereit is.

7. Kraszuha elektronikus harcrendszer

A Kraszuha lényegében egy teherautón hordozható mobil elektronikus harcrendszer (EW), 2015 óta használja az orosz hadsereg, ennek továbbfejlesztése az eddigieknél is modernebb elektronikai, rádiónavigációs- és lokációs rendszerrel, valamint informatikai eszközökkel lett felszerelve. A legutóbbi módosítások egy újabb elektronikus hadviselésrendszer felépítését és katonai osztályba történő átadását feltételezik orosz oldalról.

A zavarórendszer elképesztően sok dologra használható: képes potenciális fegyveres erők felderítésére, légtérellenőrző repülőgépeket (AWACS), illetve radarvezérelt rakétákat is megbénítani, sőt, még hamis adatokat is képesek “feltölteni” az ellenséges elektronikus rendszerekbe. Ez lényegében azt jelenti, hogy akár egy új célpontot is be tudnak táplálni egy ellenséges ballisztikus rakétába. Illetve, állítólag Kraszuhák rejtegetik az orosz interkontinentális rakéták egy részét is a radarjelek elrejtésével, meghamisításával.

8. RS-28 Szarmat ballisztikus rakéta

Az RS-28 Szarmat a legújabb fejlesztés alatt álló orosz föld alatti silóba telepített, folyékony hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta. Fejlesztését 2009-ben kezdte a Makejev Állami Rakétaközpont, célja pedig az 1970-es években rendszeresített R–36-os ballisztikus rakéták felváltása.

A kb. 200 tonna  starttömegű rakéta jelentős, kb. 10 tonnás harci részt szállíthat. A rendszer a célra irányítható termonukleáris robbanófejekkel, és rakétavédelmi rendszereket elhárító védelmi rendszerrel van felszerelve. Különlegessége, hogy a  levegőben hiperszonikus sebességet is el tud majd érni a fegyverrendszer, és még akkor is működőképes tud maradni, ha több, közvetlen atombomba-találat éri a földön.

Első sikeres indítása 2017 decemberében történt föld alatti silóból a Pleszeck űrrepülőtérről. A rakétáról a közvélemény előtt hivatalosan először Vlagyimir Putyin beszélt 2018. március 1-jén a Szövetségi Gyűlésben tartott beszéde során. Rendszeresítése 2020 előtt nem várható, de utána valószínűleg 2021-re felváltja az orosz földről indított nukleáris rakéták jelentős részét.

9. Robottankok

Oroszország jelenleg több párhuzamos szálon is futtat robotprogramokat és azok fejlesztését. Úgy tudni, két ilyen kísérlet van folyamatban, egyet az Impus-2 Tech Center és egyet a Kalasnyikov Konszern is folytat.

Ezek a harcrobotok többnyire önállóan működő, de kézileg is irányítható, kisebb-nagyobb harckocsik lesznek. Az Impuls-2 egy BMP-3-as alvázra épített felderítőtankon (Vihr) és egy gyalogsági harcjárművön (Uran-9) dolgozik, miközben a Kalasnyikov egy kisebb, hét tonnás harcjárművet épít, elsősorban felderítő és támogató célokra (Szoratnyik). A robotok várhatóan gyalogos és páncélos célpontokkal is fel tudják majd venni a harcot, a kilövési parancsot viszont egyelőre még embernek kell kiadnia.

Azt nem tudni, hogy mikor (ha egyáltalán) tervezik rendszeresíteni a hadseregben is a robottankokat, működő prototípusok viszont már mindhárom esetben készültek. Továbbá, az oroszok a szíriai háborúban való részvételének köszönhetően a „tesztekre” is sor került, amely azonban nem hozott bíztató eredményeket.

Például az Uran-9 papíron ügyes konstrukciónak tűnik. Van lánctalpa, amivel nehéz terepen is gördülékenyen haladhat; vannak fedélzeti gépágyúi és rakétái; van többféle szenzora, amik a célzásban és a tájékozódásban segítik. De a harctéren nem sikerült kiaknázni a képességeit.

Kicsi a hatótávolsága – bár nincs utasa, se vezetője, így nem kockáztat emberéletet –, a tank legfeljebb 300-500 méterre távolodhat el a vezérlőállomástól. Továbbá lefagyások, kapcsolódási hibák és célzási, tüzelési nehézségek is hátráltatták a hatékony alkalmazását.

10. PAK TA program

Az orosz mérnökök legújabb terve 2024-re a jövő szállítógépének létrehozása. A PAK TA programban a tervezők elképzelése szerint, a programnévre hallgató monstrum képes lesz 200 tonna teher szállítására, mindezt 2 000 km/h-t meghaladó sebességgel (ez mintegy 400 darab Armata harckocsi), így a 80 darab teherszállító repülőgép rendszerbe állításával az orosz fegyveres erők képesek lesznek egy komplett páncélos hadsereg eljuttatására a világ bármely pontjára.

A programban szerepel továbbá egy széles törzsű szállítógép fejlesztése is 80-200 tonna közötti szállítókapacitással, amikkel a meglévő Iljusin és Antonov flottát tervezik leváltani.

Ezzel az orosz légierő megközelítőleg bárhol a világon képes lesz nyomást gyakorolni a riválisaira, illetve a katonáit gyorsan és biztonságosan eljuttatni bármilyen műveleti területre.

Nagyhatalmi aggodalmak az orosz fegyverkezés kapcsán

Donald Trump, amerikai elnök Emmanuel Macron, francia államfővel és Angela Merkel, német kancellárral folytatott telefonbeszélgetéseiben a politikai vezetők egyhangúlag komoly aggodalmukat fejezték ki Vlagyimir Putyin. orosz elnök atomfegyverekre vonatkozó tervei miatt.

A három politikus egyetértett abban, hogy Putyin 2018-ban Moszkvában elmondott évértékelő beszédében említett fegyverfejlesztési tervek elterelik a figyelmet a produktív párbeszédtől Oroszország és a Nyugat között, sokkal inkább burkolt erőkinyilvánítás.

Trump a francia kollégájával és a német kancellárral szót ejtett a szíriai konfliktusról is. A Fehér Ház szerint a vezetők egyetértettek abban, hogy a damaszkuszi vezetésnek, és a vele szövetséges Iránnak és Oroszországnak teljes körűen és azonnali hatállyal végre kell hajtaniuk az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2401-es számú határozatát, amelyben a világszervezet azonnali tűzszünetre szólít fel.

A fő problémának azonban továbbra is az oroszok folyamatos haderőfejlesztését tekintik. Ez több fogatókönyvet vet fel a jövőre nézve.

Katonai szakértők szerint 2024-re az orosz haderő képes lesz megfelelő szinten kezelni bármilyen konfliktust, amihez nagymértékben hozzájárul az is, hogy addigra kiépül egy, az egész világot lefedő katonai rendszer, amelynek lesznek elemei nem csak a Közel-Keleten, de Latin-Amerikában és a dél-ázsiai térségben is.

Előreláthatólag Putyin továbbra is felkészül egy esetleges Nyugat–Oroszország globális konfliktusra, ahol a klasszikus értelemben véve vett hadviselés  ki fog egészülni például a kiber- vagy az információs hadviseléssel.  Ebből következik a második konklúzió, miszerint Oroszország igyekszik nemcsak lépést tartani az új haditechnikai fejlesztésekkel és hadviselési irányzatokkal, hanem maga kívánja alakítani a megváltozott biztonsági környezetben alkalmazott eszközök, eljárások és elméletek palettáját.

Írta: Haiszky Edina Julianna

A bejegyzések szerint Erdogan a beszélgetés során leszögezte: a szíriai rezsimnek Idlíbben az a célja, hogy megtorpedózza a térség helyzetének megoldására irányuló orosz-török együttműködést. A török elnök egyúttal kiemelte: Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai az utóbbi két hétben aggasztó mértékben megsértették az úgynevezett feszültségmentesítési övezetben elérni kívánt tűzszünetet.

Erdogan rámutatott: civilek célba vételét, valamint iskolák és kórházak elpusztítását nem magyarázhatja a terrorizmus elleni harc. A török államfő szintén jelezte, hogy a fokozódó feszültség azt a veszélyt hordozza magában, hogy kudarcot vallanak a politikai megoldást, beleértve az alkotmányozó bizottság létrehozását célzó törekvések. Altun beszámolójában nem tért ki az orosz elnök álláspontjára.

Putyin és Erdogan telefonbeszélgetésére azt követően került sor, hogy Hulusi Akar török védelmi miniszter múlt pénteken az idlíbi benyomulás leállítására szólította fel a szíriai kormányerőket, továbbá kiemelte: hatásos és határozott intézkedéseket vár Oroszországtól annak érdekében, hogy a rezsim támadásai ne ismétlődjenek meg.

A mérsékelt felkelők oldalán álló Ankara, illetve a Damaszkuszt támogató Moszkva tavaly szeptemberben a kazah fővárosban kötött megállapodást a demilitarizált övezet létrehozásáról. A felek akkor abban egyeztek meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 kilométer széles sávban elválasztják a kormányerőket a lázadóktól. A zóna magában foglalja a felkelők utolsó bástyájának számító Idlíben kívül a szomszédos Latakia, Hama és Aleppó tartomány egyes részeit is. Noha bizonyos előírásokat azóta sem tartottak be a szemben álló felek, és rendszeresek a fegyveres provokációk is, a közelmúltig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.

Ankara attól is tart, hogy Aszad erőinek előrenyomulása az ütközőövezet peremén felállított mintegy tucatnyi török katonai megfigyelőpontra is fenyegetést jelent.

A kormányerők és a velük szövetséges orosz csapatok mintegy két hete indítottak offenzívát Idlíb és az északi Hama tartományban. A szíriai kormány már márciusban leszögezte: készek akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, és el-Aszad vezetése alatt újraegyesíteni az országot. Idlíbet nagyrészt a Haját Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista szervezet ellenőrzi.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) a múlt héten arról számolt be, hogy a támadássorozatban hordóbombákat is bevetettek. Az ENSZ szerint legalább száz civil vesztette életét az offenzívában, amelynek következtében mintegy 180 ezer ember menekülni kényszerült. Idlíbben jelenleg körülbelül hárommillióan élnek, többségük a 2011 óta tartó polgárháború korábbi szakaszaiban menekült a tartományba.

Fekete Dávid alpolgármester hangsúlyozta, hogy a közterületi városi kamerarendszer 2009 óta folyamatosan bővül, a városi költségvetésből évente több tízmillió forintot fordítanak a fejlesztésre. Radnóti Ákos alpolgármester arról beszélt, hogy a városüzemeltetés szempontjából az újonnan kialakított, vagy felújított területeken, parkokban, utcákban és köztéri alkotások közelében felszerelt kamerák miatt visszaszorult a rongálás.

A közbiztonságot javító és rongálást visszaszorító hatás miatt a jövőben ha felújítanak egy közterületet, vagy köztéri alkotást, akkor kamerával is ellátják – tette hozzá. Nagy Miklós, a Győri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője azt mondta, hogy a rendszernek köszönhetően harminc-negyven százalékkal kevesebb a rongálások, bűnesetek, rendbontások, vagy közlekedési kihágások száma a városban.

Kovács Tamás, a kivitelező Patent Security Kft. projektmenedzsere elmondta, hogy a városban háromféle kamera működik. A bevezető utakon mintegy negyven rendszámfelismerő kamera működik, amelyek éjjel-nappal képesek nagy sebesség mellett is rögzíteni a rendszámokat. Vannak 360 fokban forgatható kamerák, amelyek HD minőségben működnek és léteznek az úgynevezett fix kamerák, amelyek elsősorban a közterületeket figyelik.

Bauer László, a Patent Security ügyvezetője arra emlékeztetett, hogy a rendőrség munkájának segítése érdekében az országban először a győri önkormányzat kezdte meg a kamerarendszer kiépítését.

A kamerarendszer felügyeletét a Győri Rendőrkapitányságon végzik nyugállományú rendőrök, a felvételek kezelése a hatályos adatvédelmi előírásoknak megfelelően történik.

Pompeo – aki eredeti tervek szerint Moszkvába tartó útját megszakítva tett látogatást az uniós tagállamok külügyminisztereinek egynapos tanácskozásán – az iráni atomalkuval kapcsolatos ügyekről tárgyalt Jean-Yves Le Drian francia, valamint brit és német partnereivel. A brit külügyminiszter a találkozót követően kijelentette: “nagyon aggódunk” egy katonai konfliktus kirobbanásának lehetősége miatt, ami véleménye szerint nem áll egyetlen fél érdekében sem.

“Ha Irán nukleáris hatalommá válik, valószínűleg szomszédjai is azzá akarnak válni majd. Mivel ez már most is a világ legbizonytalanabb régiója, Irán lépése jelentős lépést jelent a rossz irányba” – nyilatkozta Hunt. “Aggódunk a fejlemények és a térségben tapasztalható feszültségek fokozódása miatt” – fogalmazott a német külügyminiszter. El kell kerülni a katonai jellegű konfliktus kirobbanását – húzta alá.

“Itt Európában mindannyian egyetértünk abban, hogy a megállapodás szükséges a közös biztonságunkhoz” – tette hozzá Maas.

Információk szerint továbbra sem biztos, hogy az amerikai külügyminiszter találkozik-e Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, hogy megbeszélést folytasson a “közelmúltban tett, fenyegetést jelentő iráni lépésekről és kijelentésekről”. Mogherini korábban többször leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben kötött, az ország atomprogramjának korlátozását előíró nukleáris megállapodás fenntartása mellett.

Irán nem enged a politikai és gazdasági nyomásnak – jelentette ki Haszan Róháni elnök az országa és Washington között egyre súlyosbodó feszültségek nyomán.

Az iráni elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy országa nem fogja teljesíteni az iráni atomprogram korlátozásáról elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjait. Így például visszatér az urán magasabb szintű dúsításához, amennyiben az egyezmény részes felei nem védik meg az iráni érdekeket az amerikai szankciókkal szemben.

Az átfogó egyezménnyel – amelyet az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal írt alá a teheráni kormány – a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.

Donald Trump 2018. május 8-án jelentette be az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek tekintett egyezményből, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket.

A vadászgépeket a május elsejei feladatvégrehajtás megkezdése óta először riasztották hétfőn délután egy azonosítatlan repülőgép miatt. A Gripenek – a NATO németországi Egyesített Légivezetési Központjából elrendelt – riasztás után, a Balti-tenger felett – a nemzetközi eljárásrendnek megfelelően – rövid időn belül azonosították, majd kivezették a légtérből azt az orosz, AN-26-os repülőgépet, amely engedély nélkül lépett be a Baltikumba.

Mint felidézték: a Magyar Honvédség május elsejétől négy hónapon keresztül, csaknem száz katonával és négy JAS-39 Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként látja el a balti országok légtérrendészeti feladatait Spanyolországgal és Nagy-Britanniával közösen, NATO parancsnokság alatt, a Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai, Siauliai repülőtéren települve.

Magyarország 2015 után második alkalommal vesz részt a küldetésben – áll a HM közleményében.

A hatóságok hétfői tájékoztatása szerint két ismeretlen nő holttestére bukkantak az Alsó-Szászország tartományi Wittingenben egy lakásban, amelyben azért tartottak házkutatást, mert bérlőjét – egy harmincéves nőt – a hét végén vérbe fagyva találták a településtől több száz kilométerre fekvő Bajorország tartományi Passauban egy panzió szobájában.

A szoba padlóján hevert, egy nyílvessző állt ki belőle. Az ágyon egy 33 éves nő és egy 54 éves férfi feküdt, holtan, kézenfogva, fejükben és mellkasukban egy-egy nyílvesszővel. A holttestekre a panzió takarítója bukkant rá szombaton. A rendőrök az áldozatok holmijai között három számszeríjat találtak.

Egyelőre nem tudni, hogy milyen kapcsolat van a passaui és a wittingeni halálesetek között. A hatóságok csak annyit közöltek, hogy a wittingeni lakásban nem találtak számszeríjat – jelentette a Bayerischer Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság.

A Münchner Merkur című lap szerint Passauban a wittingeni nő foglalt szobát, péntek este érkezett meg a panzióba, két társával együtt. A szemtanúk leírása szerint furcsa társaságot alkottak. A férfi öltönyével és fehér szakállával igen komolynak tűnt, a nők is ünnepélyes, fekete ruhát viseltek. Hamar visszavonultak a szobájukba, csak alkoholmentes innivalót vittek magukkal. Akkor látták őket utoljára élve.

Federica Mogherini kijelentette: az EU teljes mértékben támogatja az ENSZ-főtitkár líbiai különmegbízottjának erőfeszítéseit a tűzszünet érdekében. Fontosnak nevezte, hogy az emberek hozzáférjenek a humanitárius segélyekhez. Szükséges a civilek és az ország területén tartózkodó bevándorlók védelme és támogatása az ENSZ menekültügyi hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet együttműködésben – tette hozzá.

Mogherini közölte, elképzelhető, hogy a nap folyamán találkozik a moszkvai látogatásra tartó Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel az uniós külügyi tanács Iránnal foglalkozó napirendi pontjának vitáján. Mike Pompeo várhatóan megszakítja útját Brüsszelben, de egyelőre nincsenek pontos tervek és információk a találkozóra vonatkozóan – mondta a főképviselő.

Mogherini korábban többször leszögezte: az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal 2015-ben kötött, az ország atomprogramjának korlátozását előíró nukleáris megállapodás fenntartása mellett.

Uniós külügyminiszterek: a katonai tevékenység fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra
A Halifa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) Tripolival szemben intézett támadása fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, valamint hátráltatja a Líbia stabilitása érdekében kifejtett erőfeszítéseket – jelentették ki az uniós tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben, a Külügyi Tanács egynapos tanácskozásán elfogadott nyilatkozatában hétfőn. Leszögezték, az EU valamennyi felet felszólítja az azonnali tűzszünet bevezetésére, valamint arra, hogy működjenek együtt az ENSZ-szel az összetűzésekbeszüntetése céljából. Felszólították a feleket továbbá arra, hogy határolódjanak el a harcokban részt vevő terroristáktól és bűnözőktől, valamint a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottaktól – írták.

A belügyminisztérium adatai szerint országszerte 18 600-an tiltakoztak, Párizsban mintegy 1200-an vonultak utcára. Egy héttel ezelőtt estig országosan 19 ezren vettek részt a megmozdulásokon a belügyi tárca szerint, közöttük 1460-an Párizsban, jóllehet a tüntetők vitatják a számokat és több mint kétszeresére becsülik a részvételt. Ugyanakkor minden adat arra utal, hogy az Emmanuel Macron elnök adó- és szociális politikája elleni mozgalom lassan kifullad. A legelső, tavalyi novemberi megmozduláson csaknem háromszázezren tiltakoztak kétezer helyen.

Párizsban ezúttal nem voltak atrocitások, több százan – azt skandálva, hogy “itt vagyunk, itt vagyunk” – vonultak fel a zuhogó esőben, de a Champs-Élysées-sugárúton továbbra sem engedélyezte a rendőrség a tüntetést.

Lyonban azonban a mintegy 2500 tiltakozó egy része összecsapott a rendőrökkel, akiket üvegekkel, kövekkel és petárdákkal dobáltak a radikálisabb sárgamellényesek. Hasonló jelentek voltak Nantes-ban is, ahol a prefektúra betiltotta a megmozdulásokat a városközpontban. A rendőrség tájékoztatása szerint az engedélyezett útvonalon mintegy kétezer ember, közük ötszáz “ultra” vonult fel, akiket délután három órától könnygázzal oszlattak a rendőrök a belvárosban. Miután a tüntetők megtámadtak egy rendőrcsoportok, a hatóságok gumilövedéket is használtak az oszlatáskor – közölte a rendőrség.

A táblabíróság aljas célból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a jelenleg 43 esztendős vádlottat. A bíróság döntött arról, hogy a férfi legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A vádlott 2010-ben alkalmi munkákból élt, és gyermekkora óta ismerte a későbbi sértettet, egy 66 esztendős, tanyáján egyedül élő asszonyt. A férfi időnként kisebb munkákat is végzett az asszonynál, aki bár számos betegségben szenvedett, de képes volt önmaga ellátására.

A férfi 2010. augusztus 19-én italozás közben elhatározta, hogy pénzt szerez az asszonytól, aki két nappal korábban kapta meg 65 ezer forintos nyugdíját. Elkerékpározott a tanyához, majd a házba belépve a konyhában pénzt követelt, de a sértett nem adott neki. Miután a férfi meglökte, az asszony felháborodásában azt kiabálta, hogy értesíteni fogja a rendőrséget. Ezután a vádlott előbb egy partvissal ütlegelte, majd ollóval, később késsel többször megszúrta az áldozatot. A vádlott fejen rúgta az asszonyt, a nyakára is rátaposott. Az áldozat elveszítette eszméletét, de a férfi tovább ütötte, míg meg nem halt. Utána átkutatta a házat, és magához vett hatvanezer forintot.

A férfit hét évvel később fogták el, miután kirabolt egy a tanyától két kilométerre élő 83 esztendős asszonyt. A szintén egyedül élő nőhöz 2017. szeptember 18-án ment el a pénzszűkében lévő férfi. Egy bicskával fenyegette meg az asszonyt, akinek csak hétezer forintja volt. Ez azonban nem volt elég a vádlottnak. Az asszony azzal állt elő, hogy kér a szomszédtól kölcsön, és a pénzt átadja vádlottnak. A férfi elkísérte, közben megfenyegette az asszonyt, hogy ha bárkinek szól a történtekről, belemártja a kést. Az idős nő azonban elmondta a történteket a szomszédjának, aki értesítette a rendőrséget, akik elfogták a közelben rejtőzködő vádlottat.

Döntésével a táblabíróság helybenhagyta az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét.

Német sajtójelentések szerint Bréma és Alsó-Szászország vezetése a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat elé terjesztett közös jogszabálytervezetben széleskörű késviselési tilalmat javasol.

A fegyverviselésről szóló törvény szigorításaként “késmentes” övezeteket alakítanának ki, valamennyi olyan közterületről és közhasználatú magánterületről kitiltanák a késeket, amelyen sok ember fordulhat meg. Ilyenek például a pályaudvarok, bevásárlóközpontok, sétálóutcák, vagy a szórakozóhelyek és oktatási intézmények körüli körzetek.

A jelenlegi szabályozás szerint csak a – rendőrségi szakkifejezéssel – “bűnözéssel sújtott helyeken”, vagyis azokon területeken lehet általános fegyverviselési tilalmat elrendelni, amelyeken kiugróan sok bűncselekmény történik.

Bréma és Alsó-Szászország szerint a kések viselését ennél jóval szélesebb körben kell korlátozni, mert továbbra is magas a késes támadások száma, és ezek a különösen veszélyes bűncselekmények nagyban rontják a lakosság biztonságérzetét.

A tervezet másik fő eleme, hogy a jelenlegi tizenkettőről csökkentsék hat centiméterre a késmentes övezeteken kívül szabadon viselhető kések maximális pengehosszúságát.

Németországban nincsen egységes statisztikai eljárás a késsel elkövetett bűncselekmények nyilvántartására. A töredékes adatok az esetek számának emelkedésére utalnak, a rendőrségi sajtóközleményekben pedig szinte minden nap szerepelnek beszámolók késelésekről. Szombaton például a bajorországi Nürnberg belvárosában történt késelés, az áldozat egy 27 éves férfi, aki életveszélyes állapotban került kórházba, a feltételezett elkövető egy húsz éves fiatalember.

A rendvédelmi szervek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Rendőrszakszervezet (GdP) üdvözölte a kezdeményezést. A késmentes övezetek kialakítása “jó irányba tett lépés” lenne az erőszakos bűncselekmények visszaszorításáért folytatott küzdelemben – nyilatkozott Oliver Malchow, a GdP vezetője. Kiemelte, hogy a késes támadások száma nyilvánvalóan emelkedik, és a folyamat feltartóztatásához a politikának gyakorlatias, “praktikus törvényi szabályozással” kellene támogatnia a hatóságok munkáját.

A szervezők közleményükben kiemelték, hogy május 21. a magyar honvédelem napja. 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a Görgei Artúr vezette honvédsereg Buda várát. Mint felidézték, Buda ostroma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849. május 4-től május 21-ig tartott, és az ostromló magyar erők győzelmével ért véget.

A 170. évforduló alkalmából május 19-én idén is bemutatják a párbeszédes dramatizált csatabemutatót az Esztrád Színház jóvoltából, Korcsmáros György rendezésében. A megemlékezés erejét a festői budavári környezet és 200 gyalogos és lovassági katona biztosítja – írták a közleményben.

Az előadást a Buzogány toronynál felvett budavári betörés képei előzik meg, amelyet óriáskivetítőn tekinthetnek meg a résztvevők. Eközben a császáriak a helyszínen élőben készülődnek az ellentámadásra, majd a betörés első sebesültjei is megérkeznek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete elé. A betörés után a magyar tüzérek az elfoglalt császári ágyúk segítségével látványos robbantásokkal szemléltetik az osztrák barikád elleni támadást. A visszavert honvédek intenzív tüzérségi és a gyalogsági sortüzet indítanak a császáriak ellen, majd egy végső szuronyroham után a császáriak megadják magukat.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 1991-ben alakult társadalmi szervezet. Fő célkitűzése a magyar katonai hagyományok ápolása, a honvédelmi értékek megőrzése és átadása a jelen, illetve a jövő nemzedékének látványos bemutatók segítségével. A hagyományőrző lovas és gyalogsági katonák, a tüzérségi bemutatók, a nagyszámú robbantásimitáció, a puskasortüzek, a szuronyok, a kardok összecsapása pedig nem csupán a magyar katonai hagyományt eleveníti fel, hanem valódi élményt ad gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt – írták közleményükben a szervezők.

A szakértő azt mondta, az Iszlám Állam által ellenőrzött szír területeket visszafoglalták és a szervezet fő bázisát megsemmisítették a szövetségesek, akik szerint ezzel legyőzték a szervezetet. Rámutatott: egy terrorista szervezetről azonban nem lehet kijelenteni, hogy legyőzték, hiszen egy ilyen szervezetnek nem feltétele, hogy államszerű intézményben működjön.

Hangsúlyozta: a szervezet feltételezhetően nem próbálta meg újraszervezni magát, mivel valószínűleg rájöttek arra, hogy ezzel ismét rengeteg erőt kötnének le feleslegesen, és újabb támadásoknak tennék ki magukat.

A szakértő kitért arra is, hogy a legutóbbi szomáliai amerikai légicsapás, amelyben az Iszlám Állam 13 feltételezett fegyverese meghalt, nem fogja megrázni a dzsihadista szervezetet. Szomáliában hosszú idő óta jelen van az iszlám terrorizmus és gyakran előfordulnak terrormerényletek – tette hozzá Gyarmati.

Akar az Idlíbbel határos, dél-törökországi Hatay tartományba látogatott, hogy a frontvonal közelében szolgálatot teljesítő török katonákkal értekezzen a szíriai helyzetről. A találkozón részt vett többek között Yasar Güler vezérkari főnök, valamint Ümit Dündar, a szárazföldi erők parancsnoka is.

Akar a megbeszélést követően a sajtónak nyilatkozva azt közölte, hogy a szíriai kormányerők Idlíb tartomány déli részét érő fokozatos támadásai május 6-ával szárazföldi hadműveletbe fordultak át.

Kijelentette egyúttal: Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatai igyekeznek kiterjeszteni fennhatóságukat Idlíb déli részére, megsértve így a mérsékelt felkelők oldalán álló Törökország, illetve a Damaszkuszt támogató Oroszország között, a demilitarizált övezet létrehozásáról tavaly szeptemberben kötött asztanai (ma Nurszultan) megállapodást.

Akar ugyanakkor arra is felszólította a szíriai kormányerőket, hogy azonnal vonuljanak vissza az idlíbi övezet szerződésben lefektetett határai mögé. A török védelmi miniszter hangsúlyozta: hatásos és határozott intézkedéseket vár Moszkvától annak érdekében, hogy a szíriai rezsim csapatainak támadásai ne ismétlődjenek meg.

Akar rámutatott: Aszad erőinek előrenyomulása a fokozódó humanitárius gondokon túl az ütközőövezet peremén felállított mintegy tucatnyi török katonai megfigyelőpontra is veszélyt jelent, például a járőrözések során. Törökország továbbra is minden tőle telhetőt megtesz az asztanai egyezményben vállalt kötelezettségei teljesítése, továbbá a térségben élő ártatlan emberek biztonsága és békéje érdekében – szögezte le végül a török védelmi miniszter.

Damaszkusz a múlt héten indított offenzívát Idlíb és Hama tartomány ellen, amelyek a el-Aszad vezette kormány ellen fegyveresen lázadó ellenzék utolsó zárványai, a harcok pedig jelenleg is folynak. Damaszkusz már márciusban leszögezte: készek akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, és el-Aszad vezetése alatt újraegyesíteni az országot. Pénteken a lázadó frakciók ellentámadást indítottak, amelyet az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szervezet értesülései szerint az al-Kaida terrorszervezethez köthető iszlamista Haját Tahrír as-Sám (HTS) vezet.

Moszkva és Ankara abban állapodott meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 kilométer széles sávban elválasztja a kormányerőket a felkelőktől. A zóna magában foglalja az Idlíbbel szomszédos Latakia, Hama és Aleppó tartomány egyes részeit is. Noha bizonyos előírásokat azóta sem tartottak be a szemben álló felek, és rendszeresek a fegyveres provokációk is, a múlt hétig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.

Az ENSZ Élelmezésügyi Programja (WFP) pénteken arra figyelmeztetett, hogy katasztrofálissá válhat a humanitárius válság Szíria északi és északnyugati részén, ha folytatódnak a térségben az összetűzések.

A 73 éves uszódi férfi 2019. február 7-én délután a meszesi Duna parton lévő büfében szóváltásba keveredett egy újteleki férfival, mely odáig fajult, hogy 66 éves áldozatát előbb sípcsonton rúgta, majd a büfé kandallójánál lévő fél méter hosszúságú, fém kályhatisztító kefével többször fejen ütötte. Ezután a két férfi a büfé tulajdonosának felhívására távozott, de a szóváltást továbbra sem hagyták abba. A vádlott ekkor a büfé előtt parkoló autójából elővett egy hatvan centis fa asztallábat és azzal a sértettet a karján és a vállán megütötte.

A bántalmazás következtében a sértett mindkét szemöldöke felrepedt, jobb lábszára felületesen horzsolódott, amely sérülések nyolc napon belül gyógyultak. Könnyű testi sértés vétsége miatt a sértett kérte az őt bántalmazó férfi megbüntetését és ennek érdekében magánindítványt terjesztett elő.

A bűncselekmény elkövetését beismerő, büntetlen előéletű férfit az ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével és könnyű testi sértés vétségével vádolja, ezért vele szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását indítványozza. A szabadlábon lévő férfi bűnösségéről a Kalocsai Járásbíróság fog dönteni.