Biztonságpolitika

„Az angolszászoknak azt lehet tanácsolni, hogy foglalkozzanak inkább a saját belső polgári konfliktusaikkal. Vagy még jobb lenne, ha eltakarodnának régi cimborájukhoz, az ördöghöz” – fogalmazott.

Az orosz kémfőnök szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia rendkívül rossz néven vette a Kína közvetítésével Szaúd-Arábia és Irán között létrejött megállapodást. Mint mondta, az orosz hírszerzés szerint London és Washington a közel-keleti folyamatok stabilizálódását saját, Teherán megfojtására irányuló hagyományos politikájuk kudarcának tekinti.

Kijelentette: „Az erre szakosodott angolszász struktúrák feladatul kapták, hogy aláássák a kialakuló párbeszédet, és lejárassák Peking közvetítő szerepét”. Ennek nyomai szerinte már jól láthatóak a globális információs térben. Hozzátette, hogy a szíriai helyzet stabilizálódásával és a kölcsönös bizalom közel-keleti erősödésével párhuzamosan az Egyesült Államok „információs háborúra” készül Oroszország ellen is, saját ballépéseiért az „orosz propagandát” hibáztatva.

Megismételte azt az állítást, miszerint a szíriai et-Tanfban működő amerikai támaszponton iszlamista terroristákat készítenek fel oroszországi merényletekre.

Hozzátette, hogy az orosz hírszerzés adatai szerint London komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy meggyőzze európai partnereit: nem célszerű semmiféle közvetítés Moszkva és Kijev között, legalábbis addig nem, amíg Ukrajna képes Oroszországra csapást mérni. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy szemet huny az ukrán „bábjai” által „az orosz Donyec-medencében és Novorosszijában” (az elcsatolt ukrajnai területeken) élő civilek ellen mind gyakrabban alkalmazott terror és az erőszakos módszerek felett.

Nariskin szerint a tavaly tavaszi isztambuli tárgyalásokon Moszkvának és Kijevnek majdnem sikerült megállapodnia a konfliktus rendezéséről.

„A megállapodástervezetet a felek parafálták, ám a megállapodást meghiúsították, mert Washington és London szigorúan megtiltotta ukrán vazallusaiknak, hogy béketárgyalásokat folytassanak az orosz féllel, és arra utasították Kijevet, hogy harcoljon, ahogy mondani szokták, az utolsó ukránig” – hangoztatta.

Nehezményezte, hogy a nyugati államok, miközben arról beszélnek, hogy a béke mielőbbi elérésében érdekeltek, növelik fegyverszállításaikat „a bűnöző kijevi bábrezsimnek”. Úgy vélekedett, hogy „a nyugati kisebbség országai” részt vehetnének a világ biztonságának és jólétének biztosításában, de nem hegemónként, hanem egy többpólusú világ központjaiként, egyenrangúan a többi szereplővel.

„Csak attól tartok, hogy a nyugatiak őrült önhittsége teljesen kizárta számukra ezt a lehetőséget. Helyénvaló felidézni a bibliai igazságot: végük méltó lesz tetteikhez. Ez pedig azt jelenti, hogy a végük szomorú lesz” – nyilatkozott az SZVR igazgatója.

Putyin a tanácskozás részvevőihez intézett videoüzenetében azt hangoztatta, hogy Oroszország készen áll a legszorosabb együttműködésre minden érdekelt állammal a közös kihívások ellen. Azt mondta, a diszkriminatív fejlődési modellnek, amely egyes hatalmak gazdasági növekedését mások erőforrásainak kisajátítása árán biztosította, a „múlté kell lennie”.

The post Az orosz kémfőnök kezdi elveszíteni a hidegvérét appeared first on .

Bevezető:

A jelenlegi háborús helyzettel a világ, de legalábbis Európa és Észak-Amerika országainak figyelme a 2014-es krími annexió és az utána következő donbászi harcokat követően újra Ukrajnára helyeződött. A konfliktus tavaly február 24-ei kezdete óta napi szinten olvashatjuk a híreket és hallgathatjuk a tudósításokat a harcok állásáról, az Oroszországgal szembeni szankciók eredményességéről vagy éppen hatástalanságukról, esetleg Vlagyimir Putyin egészségügyi állapotáról. Azonban az Ukrajnában élő kisebbségekről jóval kevesebbet lehet hallani a magyar médián kívül – ha egyáltalán lehet hallani róluk.
A háborút megelőzően leginkább az Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatok magyar részről történő az Ukrajnában élő kisebbségekről. Jelenleg pedig vélhetően szintén a háborúval kapcsolatos, némileg különutas magyar hozzáállás/politika miatt olvashatunk róluk, persze csak ha kicsiny méretéhez képest elég „hangos” hazánk álláspontja. Hogy pontosan miért is más a magyar állásfoglalás az európai mainstream-hez képest, arra részben az országban élő magyar kisebbség megléte és annak helyzete adhat magyarázatot.

Az elemzés személyes érintettségemből adódóan született, célja pedig a téma iránti érdeklődés felkeltése az olvasóban és nem egy teljeskörű kép adása. A kifejtés nagyban támaszkodik a háború előtt nem sokkal megjelent Kárpátalja története. Örökség és kihívások című monográfiára. A téma iránt bővebben érdeklődőknek ezt a kimerítő irodalmat ajánlom.

Kárpátalja területének története:

Kárpátalja területének az elemzés szempontjából leginkább a XX. és XXI. század bír nagyobb jelentőséggel.  A terület a honfoglalástól egészen az I. világháború végéig hazánk részét képezte. Az I. világháború végéhez közeledve, 1919. január 12-én csehszlovák és román katonák masíroztak a vidéken, április 26-ára pedig már a mai Kárpátalja teljes területe megszállás alatt állt. A térség legnagyobb hányada az 1919. szeptember 10-én aláírt békeszerződés szerint Csehszlovákia ellenőrzése alá került, majd az 1920. június 4-i trianoni békediktátum kényszerű aláírásával a terület a Felvidékkel együtt Csehszlovákiához került.

Kárpátalja mai kiterjedése hat történelmi vármegye területének részeiből: Ung, Szabolcs, Bereg, Szatmár, Ugocsa és Máramaros. Ezek a közigazgatási egységek megszűntek létezni és később sem nyerték vissza korábbi formájukat, hiába került vissza a terület egy rövid időre a Magyar Királysághoz. Elsőként kisebb részben az első bécsi döntés 1938. november 2-ai kihirdetése után a magyar többség lakta, a határhoz közel eső területeket csatolták vissza az anyaországhoz. Továbbá az 1939. március 15-ei bevonulással a terület egésze visszacsatolásra került. Azonban ez a változás rendkívül rövid életű volt: a második világháború menetében beállt fordulat elérte Kárpátalját is. A Szovjetunió katonái 1944 októberének végére szinte a teljes területet elfoglalták, és nem állt szándékukban megválni tőle. 1991-ben azonban az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kivált az összeomló unióból és Ukrajna néven önálló államként folytatta útját, benne Kárpátaljával, mely az ország második legkisebb megyéje lett.

Kárpátalja népessége és a magyarság arányának változása:

Kárpátalja a honfoglalás idején feltételezhetően egy rendkívül gyéren lakott terület volt. A honfoglalás után pedig határvidékként funkcionált, melyből fakadóan továbbra sem volt nagy az itteni népsűrűség. Ezt az állapotot felszámolta a tatárjárás, amely teljesen elpusztította az itteni lakosságot. A tatárjárást követően a területre új lakosságot telepítettek, illetve a szomszédos területekről szlávok (ruszinok) települtek be, jellemzően a hegyvidéki részekre.

A lakosság származását tekintve a pontos ekkori arányok nem ismertek. Azonban az bizonyos, hogy a későbbi évszázadok során a síkvidékeken élő lakosság sokkalta inkább megszenvedte a későbbi háborúk pusztítását, mint a hegyvidéki területeken élő ruszinok. Ebből fakadóan míg 1495-ben még a „magyarok” alkották a többséget, addig 1880-ra a magyarság aránya 25,5%-ra csökkent, míg a ruszinoké 59,8%-ra nőtt. A magyarság továbbra is leginkább a síkvidéken és a városokban volt megtalálható, ott alkotott többséget.

Innen kezdett el a magyarok aránya lassacskán növekedni a következő három évtizedben, mely 1900-ra 28,2%-ra, 1910-re pedig már 30,7%-ra bővült a folyamatosan emelkedő népességben. Ennek a folyamatnak vetett véget az I. világháború és az utána bekövetkező területváltozások, melynek eredményeként jelentős számú magyar (18 600 fő) menekült el az elcsatolás alatt és röviddel utána. Hányaduk az 1920-as években 18,1%-ra esett vissza, majd az 1930-as népszámlálásra tovább csökkent 15,9%-ra, mely főleg lélekszámuk erős stagnálásából adódott, miközben a többi nemzetiség, köztük főleg a ruszinok, egyre többen voltak. Egyéb okok voltak még a következők:

„Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy a magyar anyanyelvű és magát magyarnak valló, de izraelita vagy görögkatolikus vallásúakat zsidóként vagy ruszinként könyvelték el.”

„…sok Kárpátalján maradt magyartól megtagadták a csehszlovák állampolgárságot, külföldinek nyilvánították őket, így nem szerepelhettek a nemzetiségi statisztikában.”

A II. világháború során a területek visszakerülésével jelentős számú magyar tért vissza, így számuk, mondhatni, egy pillanatra nagyon erősen megugrott, majd aztán tragikus körülmények között még gyorsabban el is enyészett. A Kárpátalján élő zsidóságot (84 874 főt) elhurcolták, melynek tagjai közül sokan magyarnak vallották magukat. A következő csapás a németek után a szovjet megszállókhoz köthető, akik kényszermunkára hurcolták el a megmaradt német és magyar lakosság 18 és 55 év közötti férfi tagjait, akik közül rengetegen sosem tértek haza.

A magyarság részaránya idővel tovább csökkent, ahogyan a területre a Kárpátokon túlról plusz munkaerő és orosz hivatalnoki réteg áramlott be, valamint a ruszin lakosság – akiket átkereszteltek ukránra – tovább gyarapodott. Bár létszámuk nem változott nagymértékben a szovjet időszak alatt, az utolsó, 2001-es rendes népszámlálás alkalmával a magyarok aránya 151 516 fővel 12,1%-ra zsugorodott. Mára ez a szám és részarány már csak messzi emlék lehet, mivel a határok megnyílásával és a szabadabb mozgással, majd a magyar állampolgárság megszerezhetőségének köszönhetően megnyílt a menekülési útvonal Kárpátalja reménytelen valóságából. Rengetegen vállaltak külföldön munkát vagy költöztek el végleg. Zámborszki Ákos rendező és Galán Angéla újságíró dokumentumfilm-sorozatának Kárpátaljával foglalkozó részében, 2019-ben Molnár József demográfus elmondta, a kárpátaljai magyarság számát 135-140 ezerre becsülik, továbbá becslésük szerint a külföldön dolgozók száma ekkorra már 17 és 18 ezer közé volt tehető. Mára a külföldön dolgozók aránya még nagyobb lehet, és a jelenlegi háborús helyzet miatt sokan talán vissza sem térnek majd. Meg kell hát fontolnunk azt az eshetőséget, hogy a 100 ezres létszám is kérdésessé válik, ha éppen még nem most, akkor a közeljövőben, ha drasztikusan nem javulnak a körülmények, amire jelenleg kevés esély látszik.

A magyarok helyzete Ukrajnában:

Ahhoz, hogy igazán megértsük, milyen ma Ukrajnában magyarnak lenni, vélhetően életvitelszerűen ott kellene élnünk, mely nyilvánvalóan nem mindenki számára járható út; ezért hát kénytelenek vagyunk olvasni róla és meghallgatni azok véleményét, elbeszéléseit, akik viszont ott élnek. Zámborszki Ákos már korábban említett dokumentumfilmje rendkívül jól bemutatja, mennyire nem egyszínű a magyarok helyzete és megítélése Ukrajnában.

Érdekképviselet:

Az első csalódást a terület autonómiára törekvésének letörése jelentette, melyet ugyan helyben népszavazás erősített meg 1991-ben, a függetlenségi népszavazással egyidőben, ám azt az új állam és felsővezetése teljességgel ellehetetlenítette.

Másodikként az érdekképviselet nehézségét érdemes megemlíteni, mivel az itteni magyarságnak szembe kellett – és kell – néznie azzal a ténnyel, hogy a teljes lakosság viszonylatában, kis lélekszáma miatt nem igazán politikai tényező. Helyzetét az sem segíti továbbá, hogy érdekképviseletét nem csak egy szervezet próbálja meg magára vállalni, ez pedig azt a maroknyi magyar szavazatot is tovább osztja. Ha ez nem is lenne így, a szavazókörzetek idővel úgy kerültek kialakításra, hogy ne legyen magyar többségű közöttük. Azonban, ha lenne is, mivel az induláshoz országos pártra van szükség, a magyarságnak mindig be kellene kapcsolódnia egy másik, országos párthoz, melynek sikerességén múlna a magyarság képviselete is. (Az adott párt országos listáján szereplő hely eredményén múlik, hogy lesz-e egyáltalán magyar képviselő az adott időszakban.)

Oktatás és nyelvhasználat:

Az oktatás terén már a kezdetektől fogva egy egyértelműen kisebbség- és sokszor alkotmány-és jogellenes hozzáállás jellemezte az országot. Azonban a 2017-ben elfogadott új oktatási törvény jelentheti a legújabb mélypontot a kisebbségek vonatkozásában, melynek legfontosabb része annak 7. cikkelye. A törvény rendelkezései alapján a kisebbségek az alsó négy osztályig tanulhatnak anyanyelvükön, az ötödik osztálytól viszont az államnyelven való , hogy az érettségit már ukrán nyelven tegyék le a diákok, és már a felsőoktatásban is ukránul tanuljanak. Orosz Ildikó a témával kapcsolatban a következőket írja:

„A törvény elfogadásának körülményei nemcsak a házszabályt sértették, de az alkotmányt és számos hatályos törvényt, Ukrajna által is ratifikált nemzetközi egyezményt, a szomszédos országokkal kötött kétoldalú megállapodást.”

Érdekesség, hogy Ukrajna magyarországi nagykövetségének honlapján arról olvashatunk, hogy a törvény nem szűkíti a kisebbségi jogokat, hanem éppen ezzel ellentétben kibővíti a kisebbségek lehetőségeit. Álláspontjuk szerint továbbá egyáltalán nem alkotmányellenes és semmilyen más törvénybe és nemzetközi kötelezettségvállalásba nem ütközik.

További diszkriminációnak tekinthető, hogy a törvény kapcsán megkülönböztetnek őshonos és nem őshonos kisebbségeket az országon belül és az oktatás kapcsán. Ez leginkább azért releváns jelen esetben, mivel a Kárpátalja területén több mint ezer éve megtalálható magyarság nem lett őshonosnak minősítve azon indoklással, hogy a magyarságnak van anyaországa, így az őshonos népeknek járó nagyobb nyelvhasználati jogok az oktatás területén a magyarokra nem alkalmazhatóak.

A tv. 7. cikkelye máig nem került alkalmazásra, mivel hatályba lépését elhalasztották a 2023/2024-es tanévig, így jelenleg a változások egy jelentős része . Ám ha ezekre sor kerülne, az rendkívül súlyosan érintené a magyarság identitásmegőrző képességét és érvényesülési lehetőségeit. Mivel alkalmazásukra a megfelelő körülmények sem biztosítottak, illetve nem veszik figyelembe, hogy a kisebbségi diákoknak nem anyanyelve az ukrán, így az elvárt követelmények sem reálisak. Tekintve, hogy az ukrán nyelv oktatása során úgy zajlik az oktatás és a számonkérés mintha az a diák anyanyelve lenne, nem pedig mintha egy második nyelvet tanulna.

Az oktatási törvényt követően 2019-ben újabb változásokat fogadtak el az ukrán parlamentben. A 2019. április 25-én elfogadott „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvény egy korábbi nyelvtörvény helyébe lépett, de mivel bevezetése 2030-ig fokozatosan zajlik, nem egyszerre kerül alkalmazásra minden része. A törvényt megelőzően a 2012-es nyelvtörvény alapján azon területek, ahol a kisebbségek aránya 10% vagy afölötti, ott korábban az ukrán mellett a kisebbségi nyelv is használható volt hivatalos nyelvként az adott közigazgatási egységben. Ez az új törvénnyel megszűnt, ami szerzett jogok elvételét jelenti.

Továbbá sajtótermékek nyomtatásban vagy online formában történő megjelenésénél is kell, hogy legyen az adott lapnak vagy portálnak ukránra lefordított változata is, pontosan ugyanúgy és olyan terjedelemben, mint az a kisebbségi nyelven megjelent. Ennek nagyobb jelentősége a nyomtatott sajtó kapcsán van, mivel ez dupla példányszámot jelent az eddigihez képest. A probléma ezzel leginkább az, hogy ezen kisebbségi lapok eddig sem részesültek semmilyen támogatásban az állam részéről, és elméletben ezen újdonsült kötelezettségüket is saját forrásból kellene kigazdálkodniuk. Jól látható, hogy a rendelkezés célja egyértelműen az ellehetetlenítés. Szerencsére jelenleg az őshonos kisebbségek és az EU nyelveit használó sajtóorgánumok még kivételt képeznek ez alól, így csak az orosz sajtót célozza a rendelkezés. Ám sovány vigasz ez az összkép viszonylatában, és felmerülhet bennünk a kétely, hogy meddig marad ez így ebben a formában.

Kisebbségellenes atrocitások:

Kárpátalján belül a helyi lakosokkal a magyarok viszonylagos békességben tudnak élni, és a vegyes házasságok is egyre gyakoribbak, azonban a Kárpátokon túli ukrán népesség nem ismeri, és vélhetően nem is érti e vidék sokszínű történelmét, és benne a magyarságot. A kettős állampolgárság például főleg a 2014-es majdani események után bekövetkezett krími annexiót követően fenyegetőleg hat, de emellett illegális is, mivel Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét.

2014 előtt is előfordultak magyarellenes atrocitások az ukrán nacionalisták részéről, azonban 2014 után az ország nacionalizmusa új lendületet vett, melynek eredményeként megszaporodtak ezek az incidensek. A 2014 és 2018 közötti atrocitásokat (426 eset) egy kutatás keretében összegezték is, s a súlyosabb esetek összefoglalására egy dokumentumfilm is készült. Sajnos sok esetben, ahogy az a dokumentumfilmben is elhangzik, az állami szervek vagy passzívan állnak ezen eseményekhez, vagy akár még szerepet is vállalnak bennük.

Az alábbiakban két esetet szeretnék röviden bemutatni. Az első Brenzovics László és a vezetése alatt álló két alapítvány esete, melynek során hazaárulás, hűtlenség és szeparatizmus gyanújával tartottak házkutatásokat és helyeztek kilátásba vádemelést, amely elől a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének menekülnie kellett az országból. A második pedig egy aktuálisabb eset, a munkácsi vár turulszobrának eltávolítása, mely komoly felháborodást keltett, és értelmetlen provokációnak hat, különösen a jelenlegi háborús helyzetben.

2020. november 30-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat házkutatást tartott Brenzovics László KMKSZ-elnök otthonában és az általa vezetett két alapítványnál; ezek név szerint az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ, és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány. A Brenzoviccsal 2021 novemberében készített interjúból kiderül, hogy ugyanezen a napon Magyarországra utazott, elkerülendő az előzetes letartóztatást, mely állítása szerint akár évekig is elhúzódhatna. Az eljárás azonban távozását követően nem folytatódott, a vádiratot nem nyújtották be a bíróságra. Mivel korábban nem lehetett kizárni annak lehetőségét, hogy ha visszatér, azonnal letartóztatják, így részben önkéntes, részben kényszerű száműzetésről kell beszélnünk.

A munkácsi vár turulszobrának eltávolítása 2022 októberében egy teljesen indokolatlan és részben váratlan provokáció volt. Ez utóbbi talán abból fakadhat, hogy jelen körülmények között egy ilyen cselekedetet aligha lehet logikusnak, illetve prioritásnak tekinteni, mégis megtörtént. Az ukrán címer kihelyezésére már korábban, még 2018-ban írtak ki pályázatot, azonban arról nem volt akkor sem szó, hogy a címer a turul helyére kerülne, mondta el az ügy kapcsán Brenzovics László. A szobrot eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepség alkalmából állították, amíg a csehszlovák időszakban 1924-ben el nem távolították, és a talapzatául szolgáló obeliszket le nem bontották. A szobor sorsát végül a szovjetek pecsételték meg véglegesen, annak beolvasztásával. A most eltávolított szobrot magánadományból állították fel az új obeliszkkel együtt. (Érdekes, hogy míg a turulszobor eltávolításra került, addig az obeliszk, ami szintén az eredeti emlékmű része, megmaradt az ukrán címert tartó elemként.)

A választás azért erre a két atrocitásra esett, mert ezekben az esetekben egyértelműen az ukrán állam, vagy ukrán állampolgárok az „elkövetők”. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt években több olyan eset is előfordult, amikor nem volt egyértelműen eldönthető, hogy az elkövetők valóban ukránok-e, és nem pedig csak valamilyen külső aktor kíván feszültséget generálni a területen élő magyarság és az ukránok között.

Összegzés:

A fentiek alapján úgy vélem, a kárpátaljai magyarságra meglehetősen nehéz sors vár az elkövetkező években, nem csak a háború miatt, hanem az abból fakadó és tovább erősödő ukrán nacionalizmus miatt is, melynek képviselői már most minden kisebbségben és kisebbségi jogérvényesítésben szeparatizmust vizionálnak. Emellett az ország gazdasági állapota is rendkívül rossz, ami vélhetően továbbra is elvándorlásra fogja sarkallni a fiatalabb generációkat, nem csak magyar, hanem ukrán részről is. Ugyan a magyarság aránya a rohamosan fogyatkozó népességű Ukrajnában nem csökken, de létszámuk ugyanúgy zsugorodik, ráadásul egyre nagyobb arányban vannak/lesznek az idősebb generációk, ezáltal a gyermekek száma is vélhetően csökkeni fog. (Az asszimilációtól talán kevésbé kell tartanunk, tekintve, hogy az erőszakos magyarellenes hozzáállás segít megőrizni az itt lakók magyarságát, ezzel nehezítve azt.) Drasztikus változás kellene gazdasági, valamint jogi értelemben is ahhoz, hogy a folyamat esetlegesen visszájára forduljon. Véleményem szerint erre nem számíthatunk, és a következő egy-két évtizedben a fiatalabb generációk tagjai, akik már rég elhagyták Kárpátalját, vagy el fogják hagyni a közeljövőben, már csak temetésekre fognak hazatérni, mígnem a magyarság létszáma menthetetlenül alacsony szintre csökken. Ezt a folyamatot meglátásom szerint a magyar állam támogatásai sem fogják tudni megállítani, maximum elnyújtani ilyen körülmények között.

Ám hogy mégsem teljesen negatív és borúlátó módon álljunk a helyzethez, szeretném kiemelni, hogy reménykedni ennek ellenére mindig érdemes. Ezért a turulszobor 1924-es eltávolítása kapcsán Vozáry Aladár által megfogalmazott gondolatrészlettel zárnám soraimat:

„Most már örülhetnek azok, kiknek szemét, lelkét, gondolatvilágát bántotta a turul. Az oszlop és a turul nem zavarja tovább senki érzését. De azok, akik lebontását és eltávolítását sürgették és elhatározták, nem végeztek alapos munkát. Mert még mindig ott van a vár, amely a múltra emlékeztet. Ha a múltat s annak minden emlékét el akarják temetni és pusztítani, bontsák le a várat, szedjék szét a várdombját, fordítsák új irányba a Latorca folyását, tüntessék el a várat koszorúzó hegyeket, mert ezek mind, mind a múltra emlékeztetnek.”

A A kárpátaljai magyarság bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Jana Cernochová védelmi miniszter a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón bejelentette: a harcjárműveket cseh-svéd kormányközi szerződés útján szerzik be. A cseh hadsereg eredetileg 210 harcjárművet szeretett volna venni 51,7 milliárd koronáért, de a fegyverek egyre növekvő ára miatt ilyen üzletet már nem tudott kötni. Viszont a minisztérium elfogadta a svédek azon ajánlatát, hogy további 36 járművet csökkentett áron vehet.

A kormány döntése után a cseh védelmi tárca képviselője aláírta a beszerzési szerződést svéd partnerével. A dokumentumban Svédország garantálja, hogy a harckocsik legyártását legalább 40 százalékban cseh cégekkel végezteti el. Amennyiben ezt a svédek nem tartanák be, büntetést kell majd fizetniük. A CTK cseh hírügynökség értesülései szerint az üzletbe bevont mintegy harminc cseh cég nagy része már alá is írta együttműködési megállapodását a svéd partnerekkel.

Cernochová továbbá bejelentette, hogy a cseh kormány csatlakozik a német kabinet azon tervéhez, hogy vásárol a Leopard harckocsik legújabb 2A8 verziójából. A cseh kormány azzal számol, hogy a közös német-cseh beszerzés által jobb árat, gyorsabb szállítást és jobb szervizt kaphat a német gyártóktól – fejtette ki a védelmi miniszter.

Csehország az Ukrajnának nyújtott segítségért cserébe a közelmúltban 14 Leopard 2A4 típusú harckocsit kapott Németországtól. Ezekből eddig három érkezett meg Csehországba.

The post Csehország gigantikus fegyverbeszerzésről döntött appeared first on .

A német határ közelében fekvő, elegáns, XVII. századi épületet 2016-ban vásárolta fel az osztrák kormány hosszas jogi huzavonát követő kényszervásárlási végzéssel. Hitler a ház legfelső szintjén született egy bérelt szobában 1889-ben.

Az épületet egy rendőrőrsnek is helyet adó képzési központtá alakítanák át. Ennek költségei a várakozások szerint mintegy húszmillió euróra rúgnak. A munkálatok ősszel fognak megkezdődni – tájékoztattak a helyi hatóságok. A döntést – amelyet szakértői bizottsággal folytatott konzultáció előzött meg – vegyes érzelmekkel fogadták Ausztriában. A bizottság kizárta az épület lerombolását, ahogy azt is, hogy emlékházzá alakítsák át.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint az osztrákok többsége ellenezte, hogy rendőrőrs létesüljön a házban. A megkérdezettek 53 százaléka szerint a nemzetiszocializmus, az antifasizmus, a tolerancia és a béke témáival foglalkozó múzeumot kellene létrehozni az épületben. Húsz százalék támogatta a ház lerombolását, és mindössze 6 százalék foglalt állást amellett, hogy a hatóságok vegyék használatba az épületet.

A lebontást azzal az indokkal zárták ki, hogy negatív nemzetközi visszhangot váltana ki, és úgy értelmeznék, hogy Ausztria tagadja a náci múltat. A hatóságok attól is tartottak, hogy ha az épület nyilvános találkozóhely lesz, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a szélsőjobboldal zarándokhelyévé válik.

A ház 2011 óta üresen áll. Utolsó tulajdonosát bírósági végzéssel kilakoltatták, miután a hatóságoknak nem sikerült megegyezniük vele. Később több mint 800 ezer eurót kapott kárpótlásul. A tervek szerint az átalakított épület 2026-ban nyílik meg. A ház előtt álló emlékkő – amelyen „A békéért, a szabadságért és a demokráciáért – soha többé fasizmus – milliók halálára emlékezve” felirat szerepel – a helyén marad.

Bár Hitler csak néhány hónapig lakott az épületben, a náci korszakban zarándokhellyé vált, és számos turistát vonzott a városba. A háború után bedeszkázták. A későbbi kormányok jelentős erőfeszítést tettek azért, hogy megakadályozzák, hogy a ház szélsőjobboldali turistalátványossággá váljon.

The post Rendőrőrs és képzési központ létesül Adolf Hitler szülőházában appeared first on .

Az egykori áldozatot, Kim Bok-dong-ot zártkörű temetésen búcsúztatták, halálának hírét csak hétfőn hozták nyilvánosságra – közölte a TWRF.

A hadsereg által szexuális rabszolgaságra kényszerítettek története remélhetőleg nem fog feledésbe merülni a (tajvani) áldozatok elhalálozásával – jegyezte meg az alapítvány, azt szorgalmazva, hogy történetüket vegyék bele az iskolai tankönyvekbe, valamint részletesen publikálják a tajvani történelmi kutatóintézet és levéltár kiadványaiban.

Az alapítvány azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is követelni fogja a japán kormánytól, hogy kérjen bocsánatot, és kompenzálja az egykori áldozatokat és családtagjaikat.

A második világháború idején a japán katonák az általuk megszállt területeken, így Koreában, Kínában, a mai Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Tajvanon becslések szerint mintegy kétszázezer nőt hurcoltak el az otthonukból és kényszerítettek szexuális rabszolgaságra több száz katonai bordélyházban.

The post Meghalt az utolsó tajvani nő, akit a II. világháborúban a japán hadsereg szexuális rabszolgaságra kényszerített appeared first on .

Vargha Tamás ismertetése szerint a Hadi múltunk kincsestára címet viselő tárlat augusztus 15-én nyílik a kormányzati támogatással megújított Szent István Király Múzeumban. Felidézte, hogy május elején Budapesten, a Bálnában nyílt kiállítás és interaktív tér, ahol a legmodernebb haditechnikai eszközökkel is megismerkedhetnek a látogatók.

Vargha a székesfehérvári tárlatról elmondta, hogy a magyar hadtörténeti kincseket bemutató kiállítás a jövő év elejéig lesz megtekinthető, amikor újabb nagyszabású hagyományos múzeumi kiállítással készülnek, „a magyar vitézség 1100 évének” bemutatásával.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közösségi oldalán kedden azt közölte, hogy az I. kerületi, Kapisztrán téri épületében megszokott kiállítása május 21-én bezárt, augusztustól időszakos kiállítással a magyar történelem egyik legfontosabb városában és egyben kiemelkedő katonavárosában, Székesfehérváron nyílik meg újra a nagyközönség előtt.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum megüresedett épülete a továbbiakban a Honvédelmi Minisztérium egyes szervezeti egységeinek ad otthont.

The post Időszaki hadtörténeti kiállítás nyílik augusztusban Székesfehérváron appeared first on .

Jánky Judit közlése szerint a 45 és 40 éves zalaegerszegi férfi egy Nagykanizsa környékén élő, köztudottan jómódú férfi házának megfigyelésére 2019 novemberében egy drónt vásárolt. Néhány héttel később, amikor egy délelőtt a tulajdonos távozott a lakóházból, a vádlottak betörtek, és egy fiókot felfeszítve több mint 76 millió forintot loptak el, de műszaki cikkeket is magukkal vittek.

A pénzt elfelezték. A másodrendű vádlott, a fiatalabb férfi autókat és ingatlant vásárolt, illetve céget is alapított, társa pedig a készpénz egy részét átadta 32 éves zalaegerszegi barátnőjének, a harmadrendű vádlottnak, valamint egy 33 éves zalaegerszegi barátjának, aki ötödrendű vádlottja az ügynek. A barátnő és a barát a pénzt a saját bankszámlájára fizette be, a nő egy autót is vásárolt magának.

Az elsőrendű vádlott külföldi számlát nyitott, a barátja erre utalta át a neki átadott pénz egy részét. A vádlott kriptovalutát és más pénzeszközöket vásárolt, hogy azzal üzletelve nyereséget érjen el.

A betörést megelőzően egy korábbi bűncselekményért a 45 éves férfira jogerős fegyházbüntetést szabtak ki, de nem kezdte meg annak letöltését, hanem a most szintén vádlottakká vált testvérénél és annak feleségénél bujkált Nemesrádón. A betörés után másfél hónappal azonban elfogták, ezután a testvére és a sógornője a náluk maradt 14 millió forintból gépkocsit és erdőterületeket vásárolt.

Mivel a fegyházbüntetését töltő elsőrendű vádlott személyesen nem tudta intézni a számláján lévő pénz kamatoztatásához szükséges pénzügyi műveleteket, mobiltelefonját átadta a barátjának, akinek a barátnőjén keresztül adott pénzügyi instrukciókat a valutákkal való kereskedésre. Ezt olyan hatékonyan végezte, hogy 2021 januárjára megduplázta az így forgatott összeget.

Bankja azonban a számlán lévő pénz eredetének igazolására szólította fel a férfit, aki azt barátnőjével és barátjával kötött fiktív kölcsönadási szerződésekkel próbálta megtenni. Végül inkább a vagyonkimentés mellett döntött, ezért a számláján lévő pénz egy részét visszautalta a barátjának, valamint egy másik, ötödrendű vádlottként szereplő 49 éves ismerősének valótlan jogcímként kölcsön visszafizetését feltüntetve.

A büntetőeljárás során a vádlottaknál 6,6 millió forintot és közel 3200 eurót, valamint személyautókat foglaltak le.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség a vádemelésében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a többszörös visszaesőnek számító első- és másodrendű vádlottal szemben jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás és pénzmosás bűntette miatt. A többi vádlott esetében pénzmosás miatt emelt vádat és pénzbüntetés kiszabását kezdeményezte.

The post Drónnal figyelték a házat, amelybe betörtek appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Közös biztonság- és védelempolitika

2023. március 20-án a Külügyek Tanácsa, azaz az uniós tagállamok kül- és adott esetben védelmi miniszterei közös ülésen számos napirendi kérdést megvitattak. Így sor került az egy évvel ezelőtt jóváhagyott uniós Stratégiai Iránytű névre keresztelt dokumentum eddig elért eredményeinek áttekintésére és azonosították azokat a területeket, amelyek további kooperációt igényelnek.

Emellett az Ukrajna ellen irányuló orosz agresszió tárgyalása kapcsán a miniszterek megállapodtak a főképviselő és Thierry Breton biztos által előterjesztett háromutas javaslatról, amelynek értelmében Ukrajna, így Norvégia és összesen 17 másik állam Európai Védelmi Ügynökség (EDA) keretében való együttműködése nyomán sürgősen tüzérségi lőszert kapna a meglévő vagy közösen beszerzett készletekből.

Megvitatásra került a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által megfogalmazott békeformula, amelyet a továbbiakban is aktív népszerűsítésben fogják részesíteni az igazságos béke előmozdítása érdekében. Az ülés érintett témapontjai között szerepelt az elszámoltathatóság kérdését illetően a Nemzetközi Büntetőbíróság azon döntése, miszerint elfogatóparancsot ad ki Putyin orosz elnök ellen az ukrán gyermekek Oroszországba való deportálásának vádjával kapcsolatban. Végezetül a diskurzus kitér a fekete-tengeri gabonakezdeményezésre is, amelyet közvetlenül a Tanács ülése előtt hosszabbítottak meg, hogy az EU jelentős mértékben hozzájáruljon az ukrán élelmiszerek szolidaritási folyosókon történő kiviteléhez.

Március hónapban az EU keretében nagy figyelem irányult a Földközi-tenger régiójára: a hónap eredménye volt a tunéziai helyzetről folytatott véleménycsere az EU köreiben. Az ország az unió igen közeli partnere és egyben szomszédja, így az ott bekövetkezett események közvetlen hatást gyakorolnak a nemzetközi szervezetre a földközi-tengeri térségben kialakult instabilitás nyomán. Az unió kiemelt további támogatása mellett, elengedhetetlen foglalkozni a jogállamisági és emberi jogi kérdésekkel, a strukturális reformok folytatásával, és véglegesíteni a Nemzetközi Valutaalappal már jóváhagyott programot. Ugyancsak a földközi-tengeri régió biztonságát, az ember-, és fegyvercsempészet visszaszorítását célozza, az EUNAVFOR MED Irini művelet, amelynek megbízatásának 2025.március 31.-ig szintén ebben a hónapban hosszabbította meg az unió.

A március 20-i Tanács-ülésen következtetések elfogadásra is sor került, amelyben a szervezet megerősítette az EU elvi alapon elkötelezett Afganisztán békéje és stabilitása, valamint az afgán nép támogatása mellett. Az EU készen áll arra, hogy tovább fokozza az Afganisztánnal szomszédos országoknak és a tágabb térségben található partnereknek a negatív továbbgyűrűzött hatások megelőzéséhez nyújtott támogatását. Kiemelt jelentőséggel tartják számon az afgán nép –és különösen a nők és lányok– emberi jogi, politikai, gazdasági és humanitárius helyzetének romlását és a szervezet kész további célzott korlátozó intézkedéseket elfogadni azokkal szemben, akiket a súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősség terhel.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt egy teljes év uniós külpolitika lépéseit összegezte Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által márciusban kiadott „The year that war returned to Europe” című könyve. A kötet számos blogbejegyzés, véleménycikk és beszéd gyűjteménye, amely olyan kérdéseket boncolgat, amelyek az EU közös kül- és biztonságpolitikáját 2022-ben alapvetően meghatározták: az Oroszország elleni szankciók sikeressége, az orosz agressziónak az energia-, az élelmiszer-, és műtrágyaellátásra gyakorolt globális következményeinek kezelése, az EU „globális déllel” való kooperáció erősítése, illetve a háborúból az európai biztonság és védelem szempontjából levonható következtetések.

(Készítette: Haiszky Edina Julianna)

Energia- és klímapolitika

A Bizottság bejelentette, hogy az új LIFE program stratégiai projektjeire több mint 116 millió eurót fordít. A finanszírozás nyolc nagyszabású projektet segít Belgiumban, Észtországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Finnországban az éghajlati és környezetvédelmi célok elérésében. A projektek hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, és sikeresen végrehajtsa az európai zöld üzletet. Támogatják továbbá az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiáját, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, a zéró szennyezés elleni cselekvési tervet, a természet helyreállításáról szóló törvényt, és hozzájárulnak a tiszta energiára való átálláshoz.

Az Európai Parlament és a Tanács között március 28-án létrejött politikai megállapodás értelmében növelik a nyilvánosan hozzáférhető elektromos és hidrogéntöltő állomások számát, különösen az Európai Unió fő közlekedési folyosóin és csomópontjain. Ez egy olyan mérföldkőnek számító megállapodás, amely lehetővé teszi a kibocsátásmentes közlekedésre való átállást, és hozzájárul ahhoz a célunkhoz, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentsük az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.

 (Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Környezetpolitika

Az Európai Bizottság márciusban online konzultációt rendezett az uniós lobogó alatt közlekedő hajók újrahasznosításának kérdéskörében. Az értekezlet során egy 2023. június 7-ig tartó rendelet megvitatása került napirendre, mely 2013 óta foglalkozik a hajók újrafeldolgozásának szabályozásával. A kérdés fontos, hiszen ezek a járművek olyan anyagokból készülnek, melyek szétszerelésük után is hasznosíthatók maradnak, ilyen elemek például az acél és az egyéb fémhulladékok. Az ülés célja volt, hogy megvizsgálják a rendelet mennyire volt jól alkalmazható, milyen eddigi hatást ért el és mennyire működött együtt a Zöld Megállapodással.

Március hónapban a Bizottság a környezeti zajcsökkentésről szóló irányelvvel is foglalkozott. Az intézkedés célja, hogy a Zéró Szennyezés (Zero Pollution) tervben foglaltak szerint 2030-ra 30%-kal csökkenteni tudják a zajszennyezés mértékét. A levegőszennyezés után ezen típusú szennyezés jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot és ennek az EU lakosságának mintegy 20%-a van kitéve. Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, az óceánokért és halászatért felelős biztos elmondta, hogy „A zaj növeli a stressz-szintünket, megzavarja az alvásunkat, befolyásolja a tanulási képességeinket, és még a stroke és a szívbetegségek kialakulásához is hozzájárul.” Igyekezni fognak a járművek zajkibocsátását csökkenteni ,például csendes gumiabroncsokkal, sebességkorlátozással, a vonatok esetében csendesebb és simább sínekkel, a légiközlekedésben pedig csendesebb repülőgépek használatával. 

Március 21-én a Bizottság két iránymutatást tett közzé az új erdészeti stratégia végrehajtására, hiszen a fák védelme nagy hangsúllyal van jelen az EU környezetpolitikájában. A közétett iránymutatások hozzájárulnak az uniós erdők védelmének, helyreállításának és ellenállóképességének megerősítésére irányuló célok eléréséhez. Az EU segíteni kívánja az erdők mennyiségének növelését és minőségük javítását. 

A New Yorkban megrendezésre kerülő ENSZ Vízügyi Konferencia kapcsán az EU kijelentette, hogy megerősíti a globális vízbiztonság iránti elkötelezettségét, ami keretein belül 33 kötelezettségvállalást jelentett be a területen. Az EU prioritásként fogalmazta meg többek között a biztonságos ivóvízhez és higiéniához való hozzáférés biztosítását, a vízi ökoszisztéma védelmét és a vízgazdálkodás javítását. 

 (Készítette: Vida Fanni)

Egészségügy

Március 3-án a Bizottság 100 új és frissített vizsgálati módszert fogadott el a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, korlátozására és engedélyezésére vonatkozóan. Ez egy gyorsabb és egyszerűbb vizsgálati módszert biztosít, mint a korábbi rendelet. Az új módszer, a NAM (New Approach Methods) új megközelítést tartalmaz, így nem alkalmaznak állatokat sem a folyamatban. 

 (Készítette: Vida Fanni)

Szankcióspolitika

Oroszországi Föderáció és az orosz-ukrán háború:

Az Európai Tanács 2023. február 9-i következtetéseiben az EU megismételte, hogy határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértését jelenti, és mérhetetlen szenvedést és pusztítást hozott Ukrajna és annak népe számára. Így 2023.március 13-ai döntése értelmében az Európai Unió további hat hónappal hosszabbította meg -ez év szeptember 15.-ig- az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyeket célzó korlátozó intézkedéseket.

A jelenleg hatályban lévő korlátozások körébe tartozik a természetes személyek utazási korlátozása, a vagyoni javai használatának befagyasztása, valamint a felsorolt 1 473 magánszemélyeknek és 205 szervezeteknek a pénzeszközök vagy egyéb gazdasági erőforrásokhoz való hozzájutásának tilalmát.

A szankciók meghosszabbítása után nem sokkal Dimitrij Peskov, a Kremlin szóvivője kijelentette országa gondosan figyelemmel kísérti az USA és az EU aktuális, illetve feltételezhetően tervezett korlátozásait. Úgy vélik a jelenlegi és a jövőbeli ilyen jellegű lépések potenciálisan egy világméretű gazdasági válság súlyosbodásához vezethetnek. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a világ vezető előrejelzői nem tudnak megegyezni abban, hogy Oroszország gazdasága bővül vagy zsugorodik. Ez részben a Putyin-kormány által a háború kezdete óta szolgáltatott megkérdőjelezhető valóságtartalmú adatok miatt van így. Jelenleg a JPMorgan, a Morgan Stanley, a Goldman Sachs, az IMF, a Bank of Russia és mások hét előrejelzése eltérő – és egymásnak ellentmondó – becsléseket tartalmaz Oroszország 2023-as reál-GDP-jéről. Ami azonban egyértelműen kijelenhető, hogy az orosz gazdaság szorosabb kooperációra szorul Kínéval, a csökkenő energiaexport jelentősen befolyásolja a rubel-árfolyamot, illetve kidolgozás alatt áll az EU tizenegyedik szankcióscsomaga.

Irán:

2023. március 20-án az Európai Tanács ugyancsak további szankciók kivetésének kérdéséről hozott döntést Iránnal kapcsolatban. A Tanács által meghozott döntés a korábbi október 17-én, november 14-én, december 12-én, január 23-án és február 20-án elfogadott öt dokumentumot követette. 

Aktuálisan a nemzetközi szervezet 8 olyan személlyel -különösen az igazságszolgáltatás köréből- és egy szervezettel szemben alkalmaz korlátozó intézkedéseket, akik az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősek Iránban. 

A szankcionálás alá eső magánszemélyek köre javarészt tisztességtelen tárgyalásokon halálos ítéleteket hozott, hátrányos megkülönböztető programokat támogatott, és elítélteket kínoztak. Így szerepeltek közöttük a lányok és nők szabadságát aláásó, az ellenük irányuló gyűlöletet hirdető konzervatív papok, a Madjles (iráni parlament) egyik tagja és a kulturális bizottság szóvivője, illetve a 2022/2023-as tüntetések idején külföldi túszok kényszerített vallomásait sugárzó Iráni Iszlám Köztársaság Műsorszolgáltató (IRIB) vezetője.

Ezen lépéssel a megszorító intézkedések összesen 204 magánszemélyre és 34 szervezetre alkalmazandók. Ezek közé tartozik a vagyoni eszközök befagyasztása, az EU-ba való beutazás tilalma, valamint a felsoroltak számára pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalma.

 (Készítette: Haiszky Edina Julianna)

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

Március 3-án az Európai Bizottság és az olasz Enel vállalat közös projektet indított Ukrajnának „A remény sugara” címmel, amelynek keretében az Enel 5700 fotovoltaikus (PV) napelemet adományoz Ukrajnának. A napelemek – egyenként 350 wattos, összesen mintegy 2 MW teljesítményűek – 11 400 négyzetméternyi tetőt fognak fedni, különböző ukrajnai középületek között elosztva. A szállítást az EU polgári védelmi mechanizmusa szervezi, és a tervek szerint 2023 nyarán kerül rá sor. Március 3-án két új, katonai egységek szállítására szolgáló, dupla fülkés terepjáró teherautó érkezett Ukrajnába. Ezek egy tizenhárom teherautóból álló új tétel részét képezik, amelyet az Ukrán Fegyveres Erők Támogató Erők Parancsnoksága részére szállítottak az Európai Unió által az Európai Békefenntartási Eszköz keretében 2021. december 15-én elfogadott 31 millió eurós támogatási intézkedés részeként.

Március 2-án Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa hivatalos látogatást tett Moldova fővárosában, Chisinauban. Találkozott Maia Sandu elnökkel, Dorin Recean miniszterelnökkel, Veronica Mihailov-Moraru igazságügyi miniszterrel és a civil társadalom képviselőivel. Chisinauban Reynders a jogállamiság megerősítésének és az igazságügyi reformok folytatásának szempontjairól, valamint Moldova európai integrációjáról tárgyalt, amely 2022-ben tagjelölt ország státuszt kapott. „Az igazságügyi reformok a legösszetettebbek. Az Európai Unió támogatni fogja a moldovai jogállamiságot és a Chisinau által hivatalosan kidolgozott cselekvési tervet az európai normáknak megfelelő reformok végrehajtására.” – mondta Didier Reynders, miután találkozott Veronica Mihailev-Moraru igazságügyi miniszterrel. Az EBB 30 millió dollárt fektet be a villamosenergia-elosztóhálózat korszerűsítésébe. A programot az ICS Premier Energy Distribution, Moldova legnagyobb magán villamosenergia-elosztó rendszerüzemeltetője hajtja végre, amely az ország mintegy 70%-át látja el energiával. Az EBB finanszírozása hozzájárul a villamosenergia-elosztó hálózat korszerűsítéséhez, digitalizálásához és bővítéséhez Moldova középső és déli részén, beleértve a fővárost, Chisinaut is. A hitel segít a Premier Energy Distribution-nek abban, hogy a hagyományos elosztóhálózatot digitális intelligens hálózattá alakítsa át, biztosítva az ellátás biztonságát és javítva a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatásokat. Az EU által finanszírozott „Energiahatékonyság Moldovában” elnevezésű projekt keretében 2027 végéig kilenc kórházat újítanak fel és szerelnek fel új, energiahatékony technológiákkal Moldovában. A kórházakat szigetelik, napelemes erőművekkel látják el, és korszerűsítik a fűtési rendszereket. A projekt az ország különböző településein található közintézmények – óvodák, iskolák, egészségügyi központok stb. – korszerűsítését is előirányozza.

Március 14-én Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben találkozott Salome Zarubishvili grúz elnökkel. „Megerősítette az EU elkötelezettségét Grúzia európai útja mellett Zourabichvili elnök asszony előtt, és üdvözölte a grúz nép törekvéseinek előmozdításában játszott szerepét” – írta Charles Michel a Twitteren. Hozzátette, hogy az Európai Tanács döntése, hogy Grúziának európai perspektívát biztosít, „olyan történelmi lehetőség, amelyet nem szabad elszalasztani, és a reformok terén elért előrelépés továbbra is kulcsfontosságú.”

 (Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Déli szomszédságpolitika

Az Európai Unió 60 millió eurós humanitárius segélyt nyújt a Libanonnak. A humanitárius segély a szegénység miatt szenvedő libanoniakon túl az országban tartózkodó szírai menekültek ellátásának finanszírozására is fordítandó. Becslések szerint nagyjából négymillió embernek van szüksége humanitárius segítségre alapvető szükségleteinek kielégítéséhez. Az új finanszírozás az EU humanitárius támogatását Libanonnak 2011 óta csaknem 860 millió euróra növelte.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank továbbra is támogatja Egyiptom zöld átmenetét azáltal, hogy 100 millió dollárkölcsönt bocsát ki a Red Sea Wind Energy számára. A kölcsön egy új, 500 MW-os szárazföldi szélerőmű fejlesztését, építését és üzemeltetését finanszírozza a Szuezi-öböl térségében. Ez lesz Egyiptom harmadik magánkézben levő szélerőműparkja, és várhatóan ez lesz Afrikában a legnagyobb is. Évente körülbelül egymillió tonna CO2-kibocsátást segít csökkenteni, ami körülbelül 217 000 autó kivonásának felel meg. 

Az EU, Franciaország és Spanyolország 26 millió euró támogatást biztosít a rászoruló palesztin családok szociális segélyeinek kifizetésére. Az Európai Unió, Franciaország és Spanyolország 26,3 millió eurót biztosított szociális juttatások kifizetésére a Nemzeti Készpénzátutalási Programon keresztül, 106 000 kiszolgáltatott palesztin család javára.

Az Európai Unió 30 millió eurós támogatást nyújt Jordánia számára, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 41,3 millió eurós kölcsönéből társfinanszíroznak egy zöldmezős szennyvíztisztító létesítmény megépítésére a főváros, Amman szélén. Az új létesítmény felváltja a meglévőt Ain Ghazalban, amely károsítja a környezetet és kellemetlenséget okoz a környező közösségeknek. 

Az Európai Beruházási Bank 50 millió euró támogatást nyújt a marokkói kis- és közepes export vállalatok támogatására. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 50 millió eurós finanszírozási szerződés aláírását jelenti be a Banque Centrale Populaire-rel a Kereskedelmi és Versenyképességi Program keretében. Ez a finanszírozás megoldhatja a támogatott vállalatok szállítási és termelési nehézségeit is.

 (Készítette: Nagy Imre Jonatán)

A EU hírfigyelő 2023. március bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter elmondta, hogy Kijev nyugat-európai támogatói szeretnék minél hamarább elkezdeni a kiképzést, és felgyorsítani a folyamatot miután erre az Egyesült Államok is jóváhagyását adta. Mint mondta, a kiképzés, ami segít fokozni a harckészültséget, az első lépés a fejlett nyugati vadászgépek Ukrajnába szállítása felé, de ez a téma egyelőre még nem szerepel a napirenden.

Az uniós tagállamok védelmi minisztereinek találkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, aki sajtótájékoztatóján szintén üdvözölte, hogy Washington szabad utat adott a pilóták kiképzésének.

„Fontos lépés történt, amely részben lehetővé teszi számunkra, hogy majd vadászgépeket szállítsunk Ukrajnának” – jelentette ki. Kiemelte, hogy a pilótaképzés nem jelenti azt, hogy a NATO a konfliktus részesévé válik, csak annyit, hogy a szövetséges államok támogatják Ukrajna önvédelemhez való jogát az orosz agressziós háborúval szemben.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Ukrajnának nyújtott támogatás hatékonnyá tételéhez a fegyver- és lőszergyártás fokozására is szükség van.

„El kell kerülnünk, hogy új akadályokat hozzunk létre a NATO-szövetségesek között, meg kell erősítenünk a transzatlanti ipari bázist annak biztosítása érdekében, hogy saját készleteinket fel tudjuk tölteni, így saját védelmünket is biztosítva továbbra is támogathassuk Ukrajnát” – mondta Stoltenberg.

Mint mondta, a jövő hónapban tartandó NATO-védelmi miniszteri találkozóra a hadiipar képviselőit is meghívta, hogy a termelés felgyorsítása érdekében tárgyaljanak a szövetséges országokkal. Véleménye szerint Putyin nagy stratégiai hibát követett el Ukrajna megtámadásával, mert alábecsülte az ukrán ellenállást és a NATO-szövetségesek szolidaritását és támogatását, amelynek köszönhetően az ukrán erők már több területet is visszafoglaltak.

„Teljesen biztos vagyok abban, hogy Ukrajnának megvan a kapacitása, az akarata, a bátorsága, úgy ahogy nekünk, szövetségeseknek az elkötelezettségünk amellett hogy ezt a háborút ne Putyin elnök nyerje” – jelentett ki a NATO-főtitkár.

The post Orosz agresszió: megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek vezetésére appeared first on .

A kormányfő pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapításának 160. évfordulójára rendezett ünnepség fő szónokaként elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyben háború „minden elv és érték ellen, amely mellett pártunk 160 éve kiáll”.

Oroszország „nem nyerheti meg, és nem is fogja megnyerni ezt a háborút” – jelentette ki a német kancellár, megerősítve, hogy hazája továbbra is „teljes erővel” támogatja Ukrajnát „a szabadság és az önrendelkezés védelmében európai nemzetként folytatott küzdelmében”.

Az európai történelemnek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin „imperialista őrülete” által kibontakozott „keserű fejezete azzal ér véget, hogy a szabad Ukrajna teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz” – mondta Scholz.

Az 1863-ban alapított SPD – amely 1890 óta viseli jelenlegi nevét – a legrégebbi német párt és a világ első szociáldemokrata pártja. Tevékenységének fő jellemzőiről Scholz azt mondta: „kormányzunk, döntünk és cselekszünk, pragmatikusan, határozottan és megbízhatóan”, méghozzá nemcsak szövetségi szinten, hanem tartományi, városi, járási és települési szinten, „az egész országban mindenütt, nap mint nap”.

A következő időszak legnagyobb feladatai közül Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatása mellett kiemelte a globális klímaváltozást és a technológiai átalakulást is.

Mint mondta, meg lehet teremteni a „klímasemleges és jó jövőt”, amelyben van gazdasági növekedés, vannak beruházások és van „sok-sok jó új munkahely”, de csak akkor, ha ezt a hatalmas, az élet minden területét érintő átrendeződést „társadalompolitikai feladatként” fogják fel, vagyis az összetartozáson és összefogáson alapuló folyamatként szervezik meg.

The post Scholz: Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a nyilatkozatában közölte, a fegyverszállítás és az Európai Békekeret forrásainak megnövelésével kapcsolatban a védelmi miniszterek tanácsában világossá tette, hogy Magyarország álláspontja a háborút és támogatását illetően továbbra is szilárd: nem támogat semmilyen lépést, amely további eszkalációhoz vezetne.

„A fegyverszállítások folytatása egyértelműen a helyzet elmérgesedéséhez vezet” – fogalmazott.

A honvédelmi miniszter kijelentette: a háborúnak, az erőszaknak nem a fegyverek vetnek véget, hanem az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése. Magyarország a béke pártján áll, és nem szállít fegyvert Ukrajnának – húzta alá a miniszter, majd hozzátette: ugyanakkor minden más módon segít Ukrajnának, története legnagyobb humanitárius segélyprogramja keretében.

Ami Ukrajna jövőbeni támogatását illeti, Magyarország annak előfeltételének azt tartja, hogy az OTP Bank lekerüljön az ukrán kormány szankciós listájáról – emelte ki Szalay-Bobrovniczky. Hozzátette, a háború az európai védelmi ipari kapacitások megerősítésének fontosságára is rámutatott, amit a magyar kormány is támogat.

„Kiemelt célunk a magyar védelmi ipar újjáélesztése és megerősítése, amely a Magyar Honvédség igényeit ki tudja elégíteni és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország be tudjon lépni a nemzetközi piacokra is” – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

The post Szalay-Bobrovniczky: Magyarország a tűzszünetben látja a háború végéhez vezető utat appeared first on .

Az elfogott három férfi szlovák állampolgár, közülük kettőt Szlovákiában, egyet Magyarországon vettek őrizetbe. A körözött személy – Sárközi Gergely – magyar, szerepel a rendőrség honlapján, a police.hu-n a körözési toplistán.

A negyvennégy éves Sárközi veszélyes, fegyvere van — mondta a sajtótájékoztatón Jeney Áron ezredes, a KR NNI igazgatója. Ezért azt tanácsolta, senki ne próbálja meg feltartóztatni, valamint azt üzente a menekülő férfinak, minél hamarabb adja fel magát. Jeney emlékeztetett: a rendőrség május 3-án kapott bejelentést arról, hogy ég egy autó a Veszprém vármegyei Pápateszér és Csót közötti erdős területhez közel.

A helyszíni szemle igazolta, hogy a jármű a szlovákiai Csicsóról eltűnt vállalkozó, Sz. Tibor tulajdona. A környéken elrendelt kutyás keresés eredményeként megtalálták az áldozat megcsonkított, megégetett holttestét, majd a tetoválásai alapján azonosították – mondta el.

Hiripi Gábor, a KR NNI Életvédelmi és Célkörözési Főosztály vezetője elmondta, hogy a vizsgálatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság is részt vett, mert a rendőrök által keresett Peugeot egy térfigyelő kamera rögzítette egy téti benzinkúton. A kocsi sofőrje a még körözés alatt álló Sárközi lehetett, aki a töltőállomáson egy véres bankjeggyel fizetett. A Peugeot-ot később szintén felgyújtották.

Rudolf Patka, a NAKA nyugati részlegének igazgatója elmondta, hogy Sz. Tibor eltűnését korábban bejelentették Szlovákiában, arról, hogy a vállalkozó bűncselekmény áldozata lett, a nyomozóknak nem volt információjuk.

The post Három embert elfogtak, egyet köröznek a szlovákiai magyar vállalkozó meggyilkolásáért appeared first on .

Az uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Josep Borrell reményét fejezte ki, hogy egy éven belül egymillió darab lőszert fognak tudni Kijevnek szállítani. Sikerként számolt be arról, hogy a segítségnyújtási és kiképzési misszió keretében, amelyben számos európai ország vett részt, eddig húszezer ukrán katonát képeztek ki, és ha ez az ütem folytatódik, akkor az év végére akár a harmincezer katona részesülhet a képzésben, ami az eredeti célkitűzések kétszerese.

Elmondta továbbá, hogy kedden nem történt egyhangú megállapodás a további ötszázmillió eurós uniós katonai támogatásról, azonban a tagállamok túlnyomó többsége támogatja az Európai Békefenntartási Eszköz költségvetési előirányzatának 3,5 milliárd eurós növelését. Hozzátette, hogy további nyolc tagállam jelezte szándékát, hogy részt kíván venni a közös lőszerbeszerzésre irányuló projektjében.

Borrell véleménye szerint a tagországok többsége nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy „jobb nem adni több támogatást Ukrajnának, mivel egyelőre nem sikerült megnyerniük a háborút”, hanem inkább úgy vélik, hogy az ország hatékonyan ellenáll az orosz agressziónak, és az ukrán erőknek sikerült elérniük, hogy Putyin gyors győzelemre irányuló tervei csődöt mondjanak.

The post Ukrajnai háború: Az EU-tagállamai eddig 220 ezer lőszert és 1300 rakétát bocsátottak Ukrajna rendelkezésére appeared first on .

A közlemény szerint az orosz erők reggeli légitámadása ellenére Ukrajna energiarendszere stabilan működik, a megtermelt áram elegendő a fogyasztói igények fedezésére. Ugyanakkor a keleti országrészben, Dnyipro város közelében megrongálódott több nagyfeszültségű vezeték, emiatt leállt a régió egyik nagy teljesítményű erőműve, valamint számos alállomás és elosztórendszer. Emiatt a zaporizzsjai fogyasztóknál átmenetileg nem volt áram, de a szakemberek tartalékrendszerekkel már helyreállították a fogyasztók áramellátását.

„Most már elegendő áram áll rendelkezésre a fogyasztói igények fedezésére, de az esti órák egyensúlyának fenntartásához gazdaságos áramfogyasztásra van szükség” – figyelmeztetett a vállalat.

Az Ukrenerho tájékoztatása szerint az újabb orosz légicsapások ellenére éjszaka – amennyiben csökken a lakossági fogyasztás – folytatódik az ukrán áramexport Moldovába és Lengyelországba, és Ukrajna nem szorul árambehozatalra külföldről. Az ukrán energetikai minisztérium arról számolt be, hogy négy ukrajnai régióban, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Donyeck és Herszon megyében voltak helyenként áramkimaradások.

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes szerint Bahmut peremvidékén, északon és délen folytatódnak az ádáz harcok a domináns magaslatokért az ukrán és az orosz csapatok között. Maljar szavai szerint vasárnap óta a helyzet nem változott jelentősen a Donyeck megyei városban és környékén. „Az orosz erők támadópotenciálja jelentősen csökkent, az ellenség hatalmas veszteségeket szenvedett, időt nyertünk bizonyos műveletekre, amelyekről később adunk tájékoztatást” – közölte a miniszterhelyettes.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt, hogy Sztanyiszlav város orosz ágyúzása közben életét vesztette egy helyi lakos, egy 45 éves férfi. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó pedig arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban az orosz ágyúzások következtében két civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban.

Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg már 203 880 katonát vesztett az ukrajnai háborúban, ebből 720-at a legutóbbi összesítés óta. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek két orosz harckocsit és húsz tüzérségi rendszert is – derül ki a jelentésből.

The post Orosz agresszió: Helyreállt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása appeared first on .

A világ a jelenlegi cselekvési tervekkel a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad, és ez azt jelenti, hogy 2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között. A tudósok szerint ennek következtében akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé, bár az élhető éghajlattal bíró területeken is gyakoribbak lennének a hőhullámok és a szárazságok.

Ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartása érdekében, azzal nyolcvan százalékkal – négyszázmillióra – lehetne csökkenteni azok számát, akik lakhelye élhetetlenné válik az éghajlatváltozás miatt. A nagy népességű és már most is meleg éghajlatú országokban a legtöbb ember számára élhetetlenné válna az időjárás, és India, illetve Nigéria szembesülne a legsúlyosabb változásokkal.

India lakossága már most is szenved a szélsőséges hőhullámoktól, és egy nemrégiben készült tanulmány szerint az 1991 és 2018 között a nyári hőség miatt történt halálesetek több mint egyharmada közvetlenül az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható.

A The Guardian által szemlézett kutatást vezető Tim Lenton, a brit Exeteri Egyetem munkatársa rámutatott, hogy a globális felmelegedés költségeit gyakran pénzügyi értelemben fejezik ki, holott az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is hatalmasak. Lenton elmondta: a gazdasági becslések szinte mindig nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdagokra és a már élő emberekre, szemben a szegényekkel és a jövőben születendőkkel. Hozzátette: ez az első tanulmány, amelyben igyekeztek minden szempontot figyelembe venni, és minden embert egyenlően fontosnak tekinteni.

Csi Hszu, a kínai Nankingi Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja kiemelte: a növekvő hőmérséklet miatt emelkedhet a halálozási ráta, csökkenhet a termelékenység, a kognitív teljesítmény, a tanulási képesség, a termésátlag, valamint a felmelegedés kedvezőtlen hatással van a terhességekre, és növeli a konfliktusok és a járványok esélyét.

Marten Scheffer, a holland Wageningen Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a beszűkülő életterek miatt akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb éghajlatú területek felé. A Nature Sustainability című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői megjegyezték: az emberi civilizáció 13-25 Celsius fok közötti éves átlaghőmérsékletű területeken virágzott a múltban. Az ettől eltérő éghajlatú területeken magasabb a halálozási ráta, alacsonyabb a termésátlag és a gazdasági növekedés.

Jelenleg mintegy hatvanmillióan élnek ezen az éghajlati kereten kívül – húzták alá a kutatók. Azonban a globális átlaghőmérséklet minden egyes 0,1 fokos emelkedésével további 140 millió ember kerül élhetetlen éghajlati körülmények közé. A kutatók számításai szerint ha a felmelegedés tovább folytatódik, akkor 2030-ra kétmilliárd, 2090-re pedig 3,7 milliárd ember kerül az „éghajlati résen” kívülre.

A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az éghajlat a vártnál érzékenyebben reagál a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokra, a globális átlaghőmérséklet 3,6 fokkal emelkedhet, és a világ népességének csaknem fele élhetetlen éghajlati körülmények közé kerülne.

The post Emberek milliárdjai válhatnak migránssá appeared first on .

A biztonsági őr feladatairól mindenkinek vannak elképzelései, habár nem biztos, hogy ezek a valóságot tükrözik. A hollywoodi klisék ugyanis a valóságban nem állják meg a helyüket. A fegyverek és a kaszkadőrmutatványok tényleg inkább a filmekbe illenek, habár azt nem mondjuk, hogy egy ilyen alkalmazott vállát nem nyomja komoly felelősség. 

Mai cikkünkben eláruljuk, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie annak, aki ezen a pályán képzeli el a jövőjét. 

Milyen konkrét feladatai vannak egy vagyonőrnek?

Az ilyen biztonsági szakemberek mögött komoly fizikai és pszichés felkészültség áll, tehát több tanfolyamot is el kell végezniük, mire végre valahára megszerzik a végzettséget. A https://nyiregyhazaallas.hu/allasok/orzes-vedelem lehetőségei között találhatunk olyan állásokat, amelyeket ezzel a végzettséggel lehet csak betölteni. De először is tisztázzuk, pontosan mit is csinál egy vagyonőr?

A vagyonőr feladata lehet a közjogi méltóságok, hírességek és más magánemberek testi épségének védelme. Habár hazánkban ez nem teljesen úgy néz ki, mint az amerikai filmekben, mégsem teljesen veszélytelen ez a munka. 

A való életben a történelemből is hallhattunk merényletekről, vagyis fel kell készülnünk minden eshetőségre. 

Mi tartozik a személyvédelem kategóriájába?

A helyszínbiztosítás és annak ellenőrzése, a konfliktus- és stresszkezelés, a támadások kivédése, a védett személy biztonságba helyezése, a megfelelő önvédelmi technikák elsajátítása mind-mind a személyvédelemhez tartozik. Ezenkívül jártasnak kell lenni az elsősegélynyújtás és az újraélesztés tudományában is. 

Azt azonban ki kell jelentenünk, hogy habár az ember életének és biztonságának védelméről van szó, bárki, bármikor megsérülhet. Ilyenkor szintén szükség van a megfelelő lélekjelenlétre. 

A vagyonvédelem területei

Vannak olyan helyek a világban, ahol a terrorelhárítással kapcsolatos vagyonvédelmi feladatokat is el kell látniuk a szakma legjobbjainak. Gondolunk itt arra, hogy a terroristák előszeretettel törnek be bizonyos ingatlanokba. De hazánkban ez is egy kicsit másképp néz ki.

A fegyveres munka helyett inkább az adott terület biztosítására koncentrálnak, hogy azt és annak értékeit minél jobban óvni tudják. A folyamatban nagy hangsúlyt kapnak a biztonságtechnikai ismeretek.

A vagyonvédelem területe még a rendezvények vagy a pénzszállítmányok felügyelete is. A rutintevékenységek ne tévesszenek meg, hiszen számos feltételnek eleget kell tenni, ha ekkora a felelősség rajtunk. 

Ehhez a szakmához tehát éberségre, jó mentális és fizikai állapotra van szükség. El tudnánk magunkat képzelni ezen a pályán? Esetleg már állást keresünk? Akkor mindenféleképpen érdemes felkeresni az egyik profi álláskereső portált, a Nyíregyházaállást, amelynek segítségével megtalálhatjuk a hozzánk passzoló nyitott pozíciót!

The post Ezt kell tudni, ha vagyonőrök szeretnénk lenni! appeared first on .

Ebbe a kategóriába sorolható minden olyan munka, amelynek során valamit vagy valakit meg kell védenünk. Beletartozik a vagyonőr, de az a villanyszerelő is, aki biztonságtechnikai eszközöket szerel össze, csak úgy, mint a személyi védelemért felelős fegyveres őr. Most a győri nyitott pozíciókból hoztunk néhány példát.

Biztonsági őr

A leggyakoribb őrzéssel, védelemmel kapcsolatos álláshirdetés az épületvédelem, amit általában biztonsági őrök látnak el vagy egyéb esetben a portások. A győri álláskereső oldalon lehetőség van egyben áttekinteni hova lehet most jelentkezni: https://gyorallas.hu/allasok/orzes-vedelem.

A biztonsági őrnek túl azon, hogy őrzi és ellenőrzi az ingatlant (járőrszolgálatot végez) komplex objektumvédelmi szolgálatot is el kell látnia, például ellenőrizni, ki lép be az épületbe, annak van-e rá jogosultsága stb.

A munkaidő beosztás szerint történik 15, illetve 24 órás műszakban, utána pihenőidő következik. Ezt a típusú munkát érvényes vagyonőri igazolvánnyal lehet betölteni. Az igazolványt egy tanfolyam keretében lehet megszerezni a sikeresen teljesített vizsgát követően.

A bérezést tekintve általánosságban elmondható, hogy piaci értékű bérezésre lehet számítani, valamint adnak cafetéria juttatást is, továbbá a Munka Törvénykönyve szerinti juttatásokat is megfizetik.

Biztonságtechnikai szerelő

Villanyszerelőket keres egy biztonságtechnikával foglalkozó cég. Tűzjelző rendszerek bekötése és tesztelése, beléptető rendszerek üzembe helyezése, kamerák kiépítése lakóingatlanon vagy ipari létesítményen, szén-monoxid-érzékelők telepítése mind-mind az új kolléga feladatai közé sorolhatóak.

A munkavégzéshez szükséges a B kategóriás jogosítvány megléte, mert a szerelések külső helyszíneken történnek. Előnyt jelent a pályázat elbírálásakor az ollós emelőre vonatkozó bizonyítvány, illetve egyéb tűzvédelmi engedély a következők közül: tűz-RWA karbantartói (füst- és hőelvezető rendszerek), jogosultság tűzgátló tömítések beszerelésére.

Amit a cég tud nyújtani az elvégzett munkáért: jó bérezés a kompetenciákhoz arányosítva, korszerű szerszámpark, próbaidő letelte után céges autó.

Portás

Portai szolgálatra vagyonőr kollégákat keresnek egy Győr-Moson-Sopron vármegyei kistelepülésre. A munkarend 24-48 órás, ami azt jelenti, hogy egy teljes nap után, amit munkával töltünk, két szabadnap jár. Várják hölgyek, illetve nyugdíjasok jelentkezését is.

A munka betöltéséhez vagyonőri igazolvány megléte szükséges. A bérezés megegyezés szerint történik.

Az őrzéssel, védelemmel kapcsolatos munkákat övezi némi titokzatosság, sok filmes jelenet is felhasználja őket. A valóságban azonban a hangsúlyt inkább a nehéz helyzetekre való felkészülésre, megelőzésre kell fordítani, de ettől függetlenül cseppet sem unalmas munkák!

The post Őrzés-védelemmel kapcsolatos munkalehetőségek Győrben és környékén appeared first on .

Amikor egy őrzés-védelem területén meghirdetett állásról van szó, akkor sokakban felmerül számos kérdés még a jelentkezés előtt. Bár a legtöbb kérdésre az álláshirdetés megadja a választ, azért nem árt, ha kicsit összegezzük is az információkat, mert van, aki eleve úgy van vele, hogy ha nincs megfelelő végzettsége, akkor nem is alkalmas egy ilyen munkára. Pedig akár szakképesítés nélkül is várják a munkáltatók a jelentkezéseket bizonyos munkakörök esetén.

Hol találhatunk az őrzés-védelem területén állásokat?

Manapság már nagyon egyszerű dolgunk van, amikor állást keresünk. Az internet világában elég, ha ismerjük azt az oldalt, ahol a környék gyakorlatilag összes állása fent van, és már nyert ügyünk is van. Ha például Miskolcon keresünk ilyen területen munkát, akkor csak felmegyünk a következő oldalra: https://miskolcallas.hu/allasok/orzes-vedelem, és máris megtalálhatjuk az állást, amit kerestünk.

De ha itt nem is leljük meg álmaink állását, akkor is vannak más lehetőségeink. Érdemes megnézni még azon cégek online oldalait is, ahol szeretnénk dolgozni. Vannak sajnos olyan vállalatok, melyek még ma is csak a saját honlapjukra teszik ki a friss állásaikat. Esetleg még a Facebookon megosztják, de ennyi. Őket nehéz megtalálni, épp ezért, ha van kiszemelt munkahely, akkor ezeket a felületeket is érdemes végignézni.

Továbbá nem baj, ha benne vagyunk a helyi álláskereső csoportokban is a közösségi médiában. Emellett a helyi sajtótermékek apróhirdetés rovatára is ránézhetünk.

Mind közül azonban a leggyorsabban és leghatékonyabban az olyan online álláskereső portálokon fogunk bármit is találni, mint a fenti linken is elérhető MiskolcÁllás.

Milyen feladatokat kell ellátni egy ilyen állásnál?

Jellemzően valamilyen portai szolgálatot kell ellátni, valamint telephelyi járőrözés is szerepelhet a feladatok között. Emellett a belépő és kilépő forgalom irányítása és ellenőrzése is a feladatok közé sorolható. Ebbe beletartozik a gépjárművek és a személyek ki- és beléptetése is.

További ellenőrzések is ide sorolhatóak, mint a teherportán vagy a rakodásnál folytatott ellenőrzések. És azt is szokták jelezni, ha esetleg autót kell vezetnünk a munkánk során. Erre jellemzően a nagyobb telephelyek őrzése során van szükségünk a járőrözéskor. Ilyenkor a cég autójával kell körbejárni a telephelyet.

Mik az elvásárok?

Sokan azt hiszik, hogy csak vagyonőri képzettséggel lehet elvégezni ilyen munkát, pedig már az állásajánlatoknál is olvasható, hogy kell-e vagy sem a papír. Sok esetben nem elvárás, csak előnyt jelent, ha van ilyen végzettségünk, vagy ha van tapasztalatunk hasonló területen.

Erkölcsi bizonyítványra viszont jellemzően szükségünk lesz. Emellett a jó fellépésre és a megfelelő kommunikációs képességre is, főleg ha személyek be- és kiléptetését is végeznünk kell.

Vannak olyan munkahelyek, ahol sok külföldi is dolgozik. Itt értelemszerűen legalább egy idegen nyelv ismerete is elvárás, méghozzá az, amivel a legjobban szót értünk majd a vendégmunkásokkal. Jellemzően ez az angol lesz.

The post Őrzés-védelem állások: mi kell hozzá? appeared first on .

Tavaly október 17. és november 20. között zajlott az EUFOR Quick Response 2022 elnevezésű gyakorlata, amelyen a Magyar Honvédség két H145M helikoptere is részt vett. Fontos tapasztalatszerzési lehetőség volt ez, hiszen a közelmúltban rendszeresített típus első ízben üzemelt tartósan külföldön, műveleti körülmények között.

2004 decemberétől működik Bosznia-Hercegovinában az Európai Unió EUFOR (European Union Force) elnevezésű békefenntartó missziója, amely az Althea művelet keretében támogatja a helyi fegyveres erőket és fenntartja a biztonságos környezetet egy instabil térségben. A Magyar Honvédség EUFOR kontingense jelenleg a 27. váltással látja el a Magyarország által Bosznia-Hercegovinában vállalt feladatokat. Az EUFOR évente megtartott Quick Response gyakorlata a többnemzeti erők együttműködésének gyakorlását célozza. Az MH Kiss József 86. Helikopterdandár (a gyakorlat idején még MH 86. Szolnok Helikopter Bázis) tavaly első alkalommal vett részt a gyakorlaton, hogy a H145M helikopterrel tapasztalatot gyűjtsön a hazaitól eltérő környezetben végrehajtott repülés és a kitelepült körülmények közötti üzemeltetés területén, ezzel is készülve a 2024-ben esedékes magyar EUFOR parancsnoksághoz kapcsolódó tartós kitelepülésre Bosznia-Hercegovinába.

[...] Bővebben!

Az Országos Mentőszolgálat 2018-ban hozta létre az Élet Mentő Pont márkanevet, azzal a céllal, hogy ha a csatlakozó cégek, üzletek, sportlétesítmények vállalják egy defibrillátor beszerzését és működtetését, akkor a mentőszolgálat biztosítja az ehhez szükséges oktatást – mondta az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón Korcsmáros Ferenc, az Országos Mentőszolgálat Észak-alföldi Regionális Mentőszervezetének igazgatója.

Hangsúlyozta, percenként tíz százalékkal csökken a sikeres beavatkozás esélye, ha valaki közterületen hirtelen rosszul lesz. Hozzátette: ha valaki csak mellkasi nyomást alkalmaz, akkor már megduplázza a beteg sikeres újraéleszthetőségi esélyét, de ha egy félautomata defibrillátort is tudnak használni, akkor a mentő kiérkezéséig megtörténhet az újraélesztés. Korcsmáros közölte, az életmentéshez segítséget nyújt az Életmentő applikáció, amelyen keresztül meg lehet határozni a helyszínt és ki lehet hívni a mentőket is.

Széles Diána alpolgármester arról beszélt, a város számára kifejezetten fontos, hogy a fiatalok minél korábban találkozzanak az életmentéssel, így minden 10. osztályos tanuló, aki részt vesz az iskolaegészségügyi szűrésen, az életmentő képzésben is részesül. Kiemelte, hogy míg országosan harminc Élet Mentő Pont van, addig a most átadott hárommal együtt Debrecenben 11 található, például a Debreceni Sportuszodában és a Déri Múzeumban. A város további Élet Mentő Pontok kialakításában gondolkodik, elsősorban sokáig nyitva tartó intézményekben – mondta el Széles.

A Petőfi tér a vasútállomás miatt is nagyon forgalmas – mondta a helyszínválasztásról Tóth Szabolcs, a DKV Zrt. vezérigazgatója; a másik két helyszín a Salétrom utcai és a Kígyó-Hagyma utcai telephely. Közölte, az együttműködést a mentőszolgálat regionális igazgatóságával az hívta életre, hogy tavaly több mint 200 esetben kellett riasztaniuk a mentőket; ezért idén tavasszal az összes járművüket átalakították úgy, hogy rosszullét esetén a „Mentőre vár” felirat megjelenhessen rajta, most pedig Élet Mentő Pontok jöttek létre a megállapodás részeként.

The post Életmentő pontokat adtak át a debreceni közlekedési társaságnál appeared first on .