Biztonságpolitika

Emberölés kísérlete miatt nem jogerősen kilenc év szabadságvesztésre ítélt a Miskolci Törvényszék egy férfit, aki 2021 novemberében a borsodi megyeszékhelyen mellkason szúrta ismerősét.

A törvényszék a közleményében azt írta: a bíróság által megállapított tényállás szerint a sértett férfi 2021. november 9-én az esti órákban két ismerősével sétált, amikor a vádlottal és annak társaságával találkozott. Köztük volt az a nő is, akit korábban a sértetthez és a vádlotthoz egyaránt érzelmi szálak fűztek. Ezt a vádlott már korábban számonkérte a férfin.

A vádlott társasága a sértettével akart tartani, amit a vádlott különösen sérelmesnek talált. A csapat az Avas városrész egyik taxiállomásán beült egy ott várakozó taxiba, ahonnan kiszállították őket. Ekkor jelent meg a csoport egyik tagjának élettársa, késsel a kezében, hogy saját konfliktusukat „rendezze”. A vádlott kicsavarta a nő kezéből a kést és a sértettet fenyegetni kezdte. Amikor utóbbi próbálta nyugtatni, ököllel fejen és mellkason ütötte, majd a késsel mellkason szúrta. A sértett életveszélyes sérülést szenvedett — közölte a törvényszék.

Az ügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat a férfi ellen, azonban a törvényszék eltérően minősítette a férfi cselekményét, és emberölés bűntettének kísérlete miatt ítélte el, egyúttal kizárta a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből. Az ítélettel szemben a vádlott és védője téves jogi minősítés és enyhítés miatt fellebbezett, míg az ügyész három napot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

Elfogták a nyíregyházi gyilkosság gyanúsítottját

Elfogták a múlt csütörtökön Nyíregyházán történt gyilkosság gyanúsítottját, egy 52 éves helyi asszonyt – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A nyomozás adatai szerint a nő június 1-jén nyíregyházi otthonában bántalmazott egy 80 éves, egyedül élő asszonyt, aki az őt ért ütésekbe és késszúrásokba a helyszínen belehalt. A gyanúsítottat vasárnap délután nyíregyházi otthonában fogták el a rendőrök. A nő a kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás ellen, vallomást azonban nem tett. A rendőrök őrizetbe vették és kezdeményezik letartóztatását.

 

The post Mellkason szúrta ismerősét, kilenc évet kapott appeared first on .

Georgia Magyarország stratégiai partnere, és tovább dolgozunk a kapcsolatunk elmélyítésén, kétoldalú és szövetségesi szinten egyaránt – jelentette ki a honvédelmi miniszter Tbilisziben, a georgiai védelmi miniszterrel folytatott tárgyalása után.

A Honvédelmi Minisztérium a közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki szerint szükség van Georgia „mélyen gyökerező és gazdag történelmére és értékeire” a XXI. század „turbulens időszakában”. A miniszter szerint a két ország történelmében, kultúrájában és földrajzi adottságaiban is nagyon sok hasonlóság fedezhető fel, és ahogy például Magyarország és Georgia is „meg tudta őrizni egyedi nyelvét és kultúráját a történelem és a politika viharai közepette, a mintegy ezeréves keresztény hagyományok szintén egy alapvető és rendkívül jelentős kapcsot, egyfajta «közös nyelvet» jelentenek a két ország között”.

A közlemény szerint a tárcavezető hangsúlyozta: a múltra épül a jövő Magyarország és Georgia esetében is, és ennek szellemében tárgyalt Juanser Burchuladze védelmi miniszterrel. Mint írták, Szalay-Bobrovniczky kiemelte: Georgia fontos szerepet játszik a dél-kaukázusi régióban, Magyarország számára pedig kiemelt fontosságú a térség, ezért szoros figyelemmel kísérik a térség szereplőinek tevékenységét.

Idézték a minisztert, aki szerint kiválóak a kétoldalú kapcsolatok katonai-védelmi téren, és ennek további erősítéséről is egyeztettek georgiai védelmi miniszterrel. Magyarország részt vesz az ENSZ-missziókba készülő georgiai tisztek felkészítésében, lehetőséget biztosít például helikopterpilóták kiképzésére is – mondta Szalay-Bobrovniczky, aki szerint Burchuladzével egyeztettek a védelmi ipari kooperáció lehetőségéről is.

A honvédelmi tárca vezetője emlékeztetett: Magyarország elkötelezetten támogatja Georgia euroatlanti integrációs törekvéseit

„Meggyőződésünk, hogy az ország készen áll a tagjelölti státusz elnyerésére”, és arra, hogy megkapja az őt megillető helyet a nemzetközi szövetségesi rendszerben – tette hozzá a miniszter. Szalay-Bobrovniczky kitért arra is: Magyarország szerepet vállal a georgiai haderő képességét és hatékonyságát erősítő NATO-Georgia együttműködésben, és jelen van az Európai Unió georgiai megfigyelő missziójában is.

A HM tájékoztatása szerint Szalay-Bobrovniczky felavatta a második világháborúban Georgia területén elhunyt magyar katonák emlékművét. A megemlékezésen köszönetet mondott Georgia kormányának az emlékmű támogatásáért, kiemelve, hogy a közös munka és a közös gondolkodás nemcsak a jövőre nézve, de a múlt tekintetében is fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatában.

Georgiai látogatásán Szalay-Bobrovniczkyt fogadta Irakli Garibasvili miniszterelnök, az ország korábbi védelmi minisztere is.

 

The post Szalay-Bobrovniczky: Georgia Magyarország stratégiai partnere appeared first on .

Több mint ötvenezer óvóhelyet ellenőriztek a hatóságok hétfőig, és csaknem egyharmadukat találták a helyi lakosság védelmére alkalmatlannak.

„Hétfőig 50 195 légoltalmi helyiséget ellenőriztek a rendőrök, a mentők és a helyi hatóságok Ukrajnában, amelyek 32 százalékát alkalmatlannak találták, vagy azok zárva voltak” – írta sajtóközleményében az ukrán belügyminisztérium. Kifejtette, hogy szám szerint 50 195 helyiséget – az összes óvóhely 79 százalékát – vizsgáltak meg eddig. Ebből 4679-et – az ellenőrzöttek kilenc százalékát – zárva találták, 11 644-et, vagyis 23 százalékukat pedig használhatatlannak minősítették. A fővárosban, Kijevben a belügyminisztérium 2156 óvóhelyet vont ellenőrzése alá, ami az összes légoltalmi helyiség 48 százaléka. Ezekből 137 (az ellenőrzöttek 6 százaléka) volt zárva, és 804, azaz 37 százalékuk bizonyult alkalmatlannak. A tárca hozzátette, hogy tovább folytatják az ország óvóhelyeinek felülvizsgálatát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken rendelte el az összes ukrajnai óvóhely ellenőrzését, egy nappal azután, hogy Kijevben három ember meghalt, amikor egy orosz légicsapás idején nem tudtak bejutni egy légoltalmi létesítménybe.

Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere hétfőn válságosnak nevezte a fővárosi óvóhelyek helyzetét, kiemelve, hogy azok fele nem áll készen emberek fogadására. „Összefoglaltuk a kijevi óvóhelyek felülvizsgálatával foglalkozó bizottság második munkanapjának eredményeit. Jelenleg a város óvóhelyeinek egyharmadát már ellenőrizték. A helyzet továbbra is kritikus: az ellenőrzött helyiségek fele nem tudja a helyi lakosokat fogadni” – írta a miniszter. Kifejtette, hogy eddig 1849 menedékhelyet ellenőriztek, amelyek közül 596 létesítmény nincs használatra kész állapotban, további 242-őt pedig nem tudtak az ellenőrök kinyitni.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy több mint 1600 óvóhelyet ellenőriztek hétfő reggelig, és ezek közül 590 – azaz 37 százalékuk -, rossz állapotban volt. Klicsko arra emlékeztetett, hogy tavaly és idén 1,2 milliárd hrivnyát, azaz több mint 11,2 milliárd forintot különítettek el a kerületeknek óvóhelyek építésére, és hozzátette, hogy az ellenőrzés folyamatban van. „Felhívom a kerületi államigazgatási vezetők figyelmét: az ellenőrzés eredménye alapján a legrosszabb mutatójú kerületek vezetőit illetően az államfőhöz fordulunk, hogy hozza meg velük szemben a megfelelő személyi döntéseket” – figyelmeztetett a polgármester. Klicsko elmondta még, hogy már délelőtt megbeszélést tartott a fővárosi kerületek vezetőivel, amelyen megvitatták az óvóhelyek ellenőrzésének eddigi eredményét.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 210 ezer főt. Az elmúlt nap során mintegy 410 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 12 tüzérségi és három légvédelmi rendszert.

Több mint tíz tonna orosz fegyvert és lőszert találtak egy rejtett raktárban

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai újabb, több mint tíz tonna lőszert és légvédelmi fegyvereket tartalmazó rejtett orosz lerakatot fedeztek fel a kelet-ukrajnai Harkiv megye ukrán ellenőrzés alá visszavett részében, amelyet az orosz katonáknak nem volt idejük magukkal vinni visszavonulásuk során – hozta nyilvánosságra a nyomozóiroda hétfőn. A közlemény szerint Velikij Burluk település térségében egy erdősávban bukkantak a raktárra, amelyben páncéltörő gránátok, különféle aknák, gránátvetők, nagy robbanóerejű töltetek, különböző kaliberű lőszerek dobozokban, valamint kazettás lőszerek voltak. A talált fegyverek össztömege az Állami Nyomozó Iroda szerint több mint tíz tonna. Emellett az orosz csapatok otthagytak egy irányított páncéltörő rakétát és egy ZU-23-as típusú légelhárító ágyút is – írta a DBR. A nyomozóhatóság megjegyezte, hogy hadműveleti információk szerint a fegyverek az orosz hadsereg egyik gépesített lövészezredéhez tartoztak. Hozzáfűzte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) lefoglalta az összes fegyvert, és előkészíti azokat átadásra az ukrán fegyveres erők egyik dandárjának.

 

The post Ukrán belügy: nem megfelelő az ukrajnai óvóhelyek csaknem egyharmada appeared first on .

Az ukrán erők a nap folyamán nyolc orosz támadást vertek vissza a Donyeck megyei Marjinka településnél, közben Bahmut irányában is megpróbáltak az orosz csapatok előrenyomulni, de nem jártak sikerrel.

Az ukrán vezérkar helyzetjelentése szerint az orosz erők pénteken egy rakéta-, és 19 légicsapást indítottak, valamint mintegy harmincszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán katonák állásaira, és településekre. „Sajnos, a megsemmisült infrastruktúra mellett civilek között is áldozatokat szedtek a támadások” – fűzte hozzá a vezérkar, számadatokat azonban nem közölt. A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy az ukrán légierő eközben 18 csapást mért orosz katonai összpontosulásokra, és kettőt ellenséges légvédelmi rakétarendszerekre, továbbá megsemmisített egy orosz felderítő drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, tíz katonai összpontosulást, egy lőszerraktárt, egy légvédelmi rakétarendszert, és három tüzérségi eszközt találtak el.

Hanna Maljar ukrán belügyminiszter-helyettes a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Bahmutnál az ukrán hadsereg „széles fronton” nyomul előre, és sikerrel jár. „Folytatjuk azt a védekezést, amelyet 2022. február 24-én elkezdtünk. A védekezési művelet részét képezik az ellentámadások is, ezért bizonyos területeken áttérünk a támadó akciókra. Bahmut és környéke továbbra is a harci cselekmények epicentrumában van. Ott elég széles fronton haladunk, és sikereket érünk el, fontos magaslatokat foglalunk el. Az ellenség védekezik” – fejtette ki a miniszterhelyettes. Maljar szerint éppen a Bahmut peremvidékén elszenvedett vereség miatt terjesztik az oroszok a médiában, hogy elkezdődött az ukrán ellentámadás. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna déli vidékén is folytatódnak a helyi csaták.

Kijevbe látogatott a brit külügyminiszter

Előre nem bejelentett látogatást tett hétfőn Kijevben James Cleverly brit külügyminiszter, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadott. Az államfő arról tájékoztatott, hogy Cleverlyvel „fontos aktuális kérdésekről tárgyalt: Ukrajna várakozásairól a vilniusi NATO-csúcstól, az ukrán béketerv népszerűsítéséről, egy globális csúcstalálkozó előkészítéséről, továbbá az Ukrajna újjáépítéséről Londonban tartandó nemzetközi konferenciáról”. „Nagyon hálásak vagyunk azért a támogatásért, amelyet az Egyesült Királyság nyújtott és nyújt Ukrajnának. Az elmúlt hetek során tárgyaltunk a brit miniszterelnökkel, közvetlen párbeszédet folytattunk, és nagyon fontos megállapodások születtek” – emelte ki Zelenszkij. Az elnök a tavaly hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán béketervnek nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé.

The post Több ízben támadták az orosz agresszorok a Donyeck megyei Marjinkát appeared first on .

Ezt mi sem ússzuk meg – gondolhatta bárki, aki 2013 júniusának elején az ausztriai áradásról készült televíziós híradásokat látta, hiszen a Dunán lefolyó hatalmas vízmennyiség rekordméretű árvizet ígért Magyarországnak. Ennek megfelelően megkezdődött a felkészülés a védekezésre.

Teltek a napok és június 6-án jött el az a pillanat, amikor a központi operatív csoport úgy döntött, hogy bizonyos pontokon helikopteres beavatkozásra van szükség. Az áttelepülési parancsot követően, az esti órákban két Mi-8-as és két Mi-17-es helikopter szállt fel az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisról (jelenleg MH Kiss József 86. Helikopterdandár) és az MH Pápa Bázisrepülőtér (jelenleg MH 47. Bázisrepülőtér) felé vette az irányt.

[...] Bővebben!

A biztonságpolitika és a migráció összefüggéseinek közelebbi vizsgálata azt mutatja, hogy a migráció az állam és a társadalom fennmaradását, a jóléti államot, a kulturális sajátosságokat és/vagy a befogadó országok identitását fenyegető veszélyként konstruálódik meg. A 2015 nyarán Európa külső határaira érkező migránsok nagy száma megterhelte a menekültügyi rendszert és a befogadó országok kapacitásait, az így kialakult helyzet megrendítette a polgárok bizalmát az egyébként korábban működőképes menekültügyi rendszerbe. A migráció nemcsak a korábban homogén európai társadalmakat alakította át, hanem az elit biztonsági kérdéssé tette, hogy igazolja a társadalmi és gazdasági problémákat, valamint fenntartsa a politikai legitimációt. 2015 nyara óta Németország rendkívül sok védelemre szoruló, különösen Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező menedékkérő célpontjává vált, ezzel a meghatározó kérdéssé téve a migrációt. Ennek ellenére Angela Merkel német kancellár 2015-től kezdve, kisebb változtatásokkal ugyan, de kancellársága végéig kitartott menekültpárti álláspontja mellett. Az elemzés Merkel 2015-2016-os beszédeinek vizsgálatán keresztül mutatja be a migráció deszekuritizációját, egyben arra keresi a választ, hogy a német Willkommenskultur („üdvözlő kultúra”) milyen szerepet játszott és játszhat a deszekuritizációs folyamatban.

A téma relevanciáját adja, hogy a jelenlegi, Olaf Scholz vezette Németország továbbra sem tért le nagy mértékben a Merkel által megkezdett útról, újabban a kabinet jóváhagyta a német bevándorlási szabályok megreformálását célzó új törvényjavaslatot, amely elősegíti a harmadik országbeli képzett munkaerő bevonzását. Az egyre nagyobb gondot jelentő munkaerőhiány arra kényszerítette Berlint, hogy újraértékelje meglévő bevándorlási politikáját, amellyel megkönnyítheti a harmadik országbeli állampolgárok németországi munkavállalását.

A biztonságiasítás elméleti kerete

A biztonságiasítás elmélete a biztonság tanulmányozásának egy olyan megközelítése, amelyet eredetileg a koppenhágai iskola képviselői dolgoztak ki. Azon az elgondoláson alapul, hogy a világ, beleértve a biztonsági fenyegetéseket is, társadalmilag felépített, ami azt jelenti, hogy soha nem lehet teljes mértékben felmérni, hogy a fenyegetések „valósak-e” vagy sem.  Ole Wæver és társai szerint a biztonsági kérdések egy diszkurzív folyamaton keresztül jönnek létre, amely dramatizálja és fontossági sorrendbe állítja őket. Vagyis egy sikeres biztonságiasítási folyamatban a biztonságiasítást végző szereplő „beszéd-cselekménye” (speech act) egy referencia objektum (pl. állam, nemzeti identitás stb.) túlélésére vonatkozó „egzisztenciális” fenyegetésként jelenít meg egy problémát a beszédaktus közönsége (pl. közvélemény stb.) számára. Azáltal, hogy egy kérdést biztonsági kérdésnek nevez meg a biztonságiasító szereplő „egy adott fejlődést egy adott területre helyez át, és ezáltal különleges jogot követel, hogy bármilyen eszközt felhasználjon annak megakadályozására”. Így Wæver és munkatársai számára önmagukban nincsenek biztonsági problémák, hanem csak olyan kérdések, amelyeket „biztonságiasítottak”, azaz biztonságiasító beszédaktusok révén ilyenekké konstruáltak.

Koppenhágai Iskola diszkurzív megközelítést alkalmaz a biztonság felépítésének megértésében. Emellett azonban úgy látja, hogy a biztonságiasítás több kárt okoz, mint hasznot, ezért előnyben részesíti a deszekuritizációt, a sürgősségi intézkedések és az egzisztenciális fenyegetések nyelvezetének hiányát. Ennek értelmében a migránsok identitásának biztonságtalanítására is dolgoztak ki stratégiákat Európában. Jef Huysmans a biztonság logikájával és a politikai realista barát/ellenség dichotómia bevezetésével kapcsolatban, amelyet a biztonság megteremtésével jár, a dekonstruktivista deszekuritizáció stratégiát állítja fel. Azzal érvel, hogy a migránsok biztonságba helyezése Európában egy biztonsági dráma, amely a nemzetközi kapcsolatok minden biztonsági drámájához hasonlóan újrateremti a „mindenki mindenki elleni háborújának” hobbesi narratíváját. Huysmans számára a legfontosabb, hogy a migráns fenyegető másikként való ábrázolásában a fenyegetett identitás is megkonstruálódik.

A deszekuritizációs folyamat Németországban

A Willkommenskultur évek óta tudományos viták tárgya a bevándorlás, integráció és migránsok társadalmi részvétele témakörökben. A 2010-es évekig a Willkommenskultur kifejezést elsősorban a magasan képzett külföldi munkavállalók Németországba történő bevándorlásának elősegítése kapcsán használták. A gazdaságilag motivált vendégmunkás-vita korlátozott fókusza miatt a koncepció kezdetben nem vette figyelembe a régóta Németországban élő migránsokat, menekülteket és menedékkérőket. Ez részben intézményi szinten változott meg, amikor a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) 2011 májusában először határozta meg álláspontját a fogadtatás és az elismerés kultúrájával és az abban betöltött szerepével kapcsolatban. 2011-től a kifejezés lassan a migrációs politika integrációs politikai programjává változott, és 2015 nyarán kisebb felháborodást keltett a közbeszédben, tekintettel a Németországba érkező közel egymillió menekült új reálpolitikai helyzetére.

Angela Merkel arra biztatta a németeket és más európaiakat, hogy emlékezzenek az igazságosság és az emberi jogok elveire, amelyek a válságra adott válasz középpontjában kell, hogy álljanak. Híres kijelentése – „Meg tudjuk csinálni” („Wir schaffen das”) – jelezte, hogy a német kormány kész vezető szerepet vállalni és hazai erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy kompenzálja a többi EU tagállam nem együttműködő hozzáállását, és a német társadalom nagy részét arra ösztönözte, hogy a Willkommenskultur-t tegyék alapvető attitűddé a menekültekről szóló vitában. Továbbá elmondta, hogy kormánya az elkövetkező hónapokban olyan intézkedéseket tervez, amelyek célja a közösségek, államok és a szövetségi kormány közötti erőfeszítések összehangolása, amelyek mindegyike más-más felelősséget visel a menekültként az országban maradásra jogosultak befogadásában, feldolgozásában és integrációjában. Németországnak olyan akadályokat is le kellett küzdenie, mint a nehézkes bürokrácia, ezért Merkel szerint bár „a német alaposság remek, de most német rugalmasságra van szükség”. A fordulópontot a német kormánynak az a döntése jelentette, miszerint a tagországok egyre nagyobb széttöredezettsége és a magyarországi humanitárius tragédia kockázata ellenére 2015. augusztus 24-én felfüggesztette a szíriai migránsokra vonatkozó Dublin-III rendeletet. Továbbá Németország élt a Dublini Egyezmény szuverenitási záradékával, amely lehetővé teszi az államok számára, hogy önként vállalják a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának felelősségét, amiért a dublini rendelet értelmében nem tartoznak felelősséggel. A dublini rendelet megkerülésével a BAMF felfüggesztette azt a kötelező vizsgálatot, amely meghatározza, hogy a menedékkérők mely országokba lépnek be először. Ezenkívül a dublini egyezmény felfüggesztésével Németország tartózkodott attól, hogy visszatoloncolja a menekülteket Olaszországba vagy Görögországba, amelyek általában az első belépési államok a Földközi-tengeren áthaladó menedékkérők és menekültek számára. Angela Merkel német kancellár egy interjúban kijelentette, hogy csak azért, mert Görögország és Olaszország olyan földrajzi helyzetű, hogy a tengeri útvonalról érkező menekültek többsége ott ér partot, igazságtalan és elfogadhatatlan, hogy ezek az államok egyedül viseljék a menekültek teljes terhét.

A német kormány menekültpárti megközelítése 2015 szeptemberében és októberében érte el a csúcsot. Ezek a politikák akkoriban elnyerték a német választók támogatását, a megközelítés azonban soha nem volt mentes a vitáktól. Merkel az osztrák kollégájával, Werner Faymann-nal folytatott találkozó után Berlinben beszédében elmondta, hogy két héttel ezelőtt humanitárius vészhelyzettel kellett szembenéznie, mivel több 10.000 kimerült menekült várta, hogy beléphessen az országba. A német kancellár visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint döntése súlyosbította volna az európai menekültválságot azáltal, hogy másokat Németország felé bátorított. Elmondta, hogy a müncheni főpályaudvaron menekülteket köszöntő önkéntesek képei körbejárták a világot, ezért „ha nem mutattunk volna barátságos arcot, az nem az én hazám”.

A közvélemény idővel ellenségesebbé vált az új migránsok befogadásával és integrációjával szemben. Ezt a fejleményt tükrözte az is, ahogyan a média elkezdte ábrázolni a migránsokat. A Willkommenskultur esetében ennek legegyértelműbb sarkalatos pontja a 2015. december 31-i kölni támadások tudósítása volt, ahol a média fókusza fokozatosan elmozdult a menekültekről mint áldozatokról a migránsokra mint elkövetőkre. A kölni támadások után a közbeszéd Németországban lényegesen ellenségesebbé vált az új migránsokkal szemben. Ezt a fejleményt tovább erősítették a 2016-os nizzai, ansbacki, reutlingeni és berlini terrortámadások, amelyeket részben olyan migránsok követtek el, akik nemzetközi védelmet kértek Európában. A menedékkérők menedékházai ellen elkövetett különféle gyújtogatás, valamint a Pegida tiltakozó mozgalom és az „Alternatíva Németországnak” (AfD) jobboldali párt felemelkedése a migrációval szembeni növekvő, sőt részben erőszakos ellenállást tükrözi. Ezenkívül Németország szigorúbb szabályokat fogadott el az újonnan érkezett migránsokkal szemben. A 2015. augusztus 1-jén és 2016 elején elfogadott két menekültügyi csomag a nyugat-balkáni államokat, Algériát, Marokkót és Tunéziát „biztonságos harmadik országnak” nyilvánította. Ezekből az újonnan meghatározott „biztonságos harmadik országokból” érkező menedékkérőket speciális befogadó létesítményekbe viszik, és kérelmüket gyorsítottan feldolgozzák. Alacsony a menedékjog esélye, ha a kérelmező országát „biztonságosnak” ítélik. Németország vezető szerepet játszott a 2016. márciusi EU-Törökország megállapodás tárgyalásában is, amely lehetővé teszi az összes migráns visszatérését jogi követeléseiktől függetlenül, ha illegálisan lépnek be Görögországba tengeren.

Angela Merkel 2016-os újévi beszédében is a bevándorlásra helyezte a fókuszt. Világossá tette, hogy a német identitás azon az általános felelősségen nyugszik, hogy származásuk ellenére minden embernek segíteni kell a társadalomban. A kancellárasszony beszédét annak szentelte, hogy a „menekültválságot” visszavezesse a normál politikába. Kijelentette, hogy „természetes segíteni és befogadni azokat, akik nálunk keresnek menedéket.” Továbbá amellett érvelt, hogy fontos a „véglegesen itt maradók integrálása” és „az illegális migráció legálissá tétele”. A kancellár azonban egy lépéssel tovább viszi a deszekuritizációs diskurzust, amikor kijelenti, hogy „ők [bevándorlók] támasztják alá a társadalmat”. Ezzel a kijelentéssel, miszerint a menekültek és menedékkérők a német társadalom alapját képezik, azt sugallja, hogy ők nemcsak normálisak, hanem fontosak a német társadalom életében. A bevándorlók befogadásának és integrációjának eredményeként kifejti, hogy most „alacsonyabb a munkanélküliség, és több ember dolgozik együtt, mint valaha az egyesült Németországban”. Annak bizonyítására, hogy komolyan gondolja, hogyan és miért kellene Németországnak továbbra is támogatnia a menekültek integrációját, úgy fogalmazott: „Meg vagyok győződve arról, hogy a sok migráns befogadásával és integrációjával kapcsolatos mai kihívások lehetőséget jelentenek a holnap számára”.

2016-os szilveszteri beszédéhez hasonlóan Merkel első Bundestag-beszéde is nagymértékben védi a menekülteket és a menedékkérőket. Ahelyett, hogy a menekültválságot egzisztenciális vagy fizikai problémaként fogalmazná meg, optimizmusa arra szólít fel mindenkit, hogy tekintsen túl a jelenlegi kihívásokon, és „mindenki együttműködését” követeli meg. Merkel egy olyan narratívát is reprodukál, amely szerint Németország gazdaságilag, fizikailag és kulturálisan biztonságos, ezért nem kell félniük a bevándorlóktól. Merkel tehát nem kapcsolja össze a bevándorlókat a bűnözéssel, a munkahelyek „ellopásával” vagy önmagában a bűnözői bandákkal. Ehelyett hangsúlyozza azt a „felelősséget” és a munkát, amellyel Németország hozzájárult a multikulturális és „emberi értékek” megerősítéséhez. Merkel a menekültek integrációjának pozitív elemeinek kiemelésével végső soron egy olyan diszkurzív teret hozott létre, amely barátságos és befogadó a menekültek számára. Kiemeli továbbá az együttműködés, a felelősségvállalás és a szolidaritás fontosságát. Lényegében ez az implikáció biztonságtalanítja a bevándorlást és együttérzést generál a bevándorlók irányába.

A migráció deszekuritizációja a Willkommenskultur-on keresztül

A Willkommenskultur lényege Friedrich Heckmann szerint abban rejlik, hogy előítéletmentesen viszonyulunk egy másik csoporthoz tartozó emberekhez. Intézmények és szervezetek szintjén értékelni kell, hogy léteznek-e diszkriminációt elősegítő szabályozások. Emellett társadalmi szinten magában foglalja az új tagok felé történő nyitási és befogadási gyakorlatok meglétét. Heckmann kiemeli, hogy a sikeres Willkommenskultur egyik fontos összetevője az a tér, amelyet a bevándorló kultúráknak ad. A németek a koncepciót a gyakorlatba is beültették, ami hozzájárult a menekültek társadalomba való beilleszkedéséhez és ezzel együtt deszekuritizációjához is. A deszekuritizációnak ahhoz, hogy sikeres legyen, egy alternatív módot kell kínálnia a társadalmi kapcsolatok egyenlőség elvén alapuló megszervezésére és csatornákat kell nyitnia a különböző hangok, különösen az elhallgatott vagy kiszolgáltatottá tett hangok kifejezésére és meghallgatására. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a „veszélyes másokat” a párbeszéd legitim résztvevőinek kell tekinteni. Ezért a deszekuritizációs folyamatban a migránsokat nem migránsoknak, hanem egyenlő jogokkal rendelkező munkavállalóknak kell tekinteni. Németországban a menekültek és menedékkérők deszekuritizációja együtt jár a kozmopolita liberális ideológia jelenlétével. A Willkommenskultur tehát nem egy elvont eszme, hanem sokkal inkább egy gyakorlat, amit a bevándorlással szemben alkalmaznak mind diszkurzív, mind fizikai értelemben.

Németországnak számos oka volt a menekültek és menedékkérők deszekuritizációjára. A német termékenységi ráta csökkenése a népesség elöregedéséhez és a munkaerő csökkenéséhez vezet. A menekültekben és a menedékkérőkben tehát Merkel és kormánya az egyre égetőbb munkaügyi és demográfiai problémák megoldóit látta. Sigmar Gabriel, Németország gazdasági minisztere a Parlamenthez intézett nyilatkozatában amellett érvelt, hogy „ha sikerül gyorsan betanítani a hozzánk érkezőket és munkába állni, akkor megoldjuk az egyik legnagyobb problémánkat a gazdasági jövőnk szempontjából: a szakképzettség hiányát”. A World Education News and Review 2019-es tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy Merkel 2015-ös „nyitott ajtók” megközelítése óta Németország jelentős gazdasági növekedést, rekordalacsony munkanélküliségi rátát, valamint rekord szövetségi költségvetési többletet mért. A német vállalatok azért fogadtak be és alkalmaztak menekülteket, mert azok a nemzeti munkaerőhiányt kompenzálják, vagyis olyan állásokat vállalnak, amelyeket a őslakos németek nem szívesen.

Emellett a Pew Research Center 2016-os tanulmánya szerint csupán a németek 31%-a tekintett úgy a menekültekre, mint az országára nehezedő teherre. Az Európai Társadalmi Felmérés arra az eredményre jutott, miszerint a németek 55%-a gondolja úgy, hogy a bevándorlás jót tesz a gazdaságnak. A menekültekkel kapcsolatos pozitív érzelmek azt sugallják, hogy az őslakos németek nem tekintik a külföldi bevándorlókat életvitelükre nézve fenyegetésnek, sem olyanoknak, akik veszélyeztetnék a munkahelyüket. Tobábbá a németek mindössze 35%-a vélte úgy, hogy a menekülteket minden más csoportnál nagyobb felelősség terheli az országában elkövetett bűncselekményekért.

A bevándorlás biztonságtalanítása nemcsak diszkurzív módon, hanem fizikailag is megvalósulhat helyi, regionális vagy országos projektek formájában. Németország többek között élen járt a menekültek nyelvi, gazdasági, polgári és társadalmi integrációjában. Ez egy kihívásokkal teli, bár fontos feladat a bevándorlás biztonságtalanításának folyamata során, amely együttérzést és türelmet igényel. 2016-ban Németország több mint 20 milliárd eurót költött menekültekre. Ezek a jóléti alapok a menekültek legalapvetőbb szükségleteit támogatják: menedéket, élelmet, ruházatot vagy a kommunikációhoz szükséges eszközöket. Az integráció egyik fő kulcsa a német nyelvtudás, ezért ezeknek az integrációs projekteknek a többsége a nyelvi segítségnyújtásra összpontosít. Az integrációs projektek előmozdítása, a menekültek gazdasági segélyének emelése, valamint a menekülteknek és menedékkérőknek adott lakások csak néhány példa arra, hogy Németország hogyan teremtette meg a biztonságot a bevándorlási válságban. Következtetésképpen a bevándorlókat nem fenyegetésnek tekintik, hanem támogatásra és védelemre szoruló embereknek. A humanitárius megközelítés rávilágít emellett arra, hogy Németország hogyan kezeli a válságot, valamint hogyan vezeti vissza a migrációt a normál politikába, ezzel cáfolva azt a mítoszt, hogy a menekültek egzisztenciális vagy fizikai fenyegetést jelentenének a társadalomra.

Konklúzió

Összességében elmondható, hogy Németország esetében a deszekuritizációs stratégia magában foglalja az egyének, mint referenciaobjektumok prioritását, hangsúlyozva ezzel azt a humánbiztonsági koncepciót, amely előtérbe helyezi az egyének fizikai és pszichológiai jólétét, valamint az állam humanitárius kötelezettségeit a menekültekkel szemben, ezáltal lehetővé téve a menekültek és menedékkérők jobb védelmét. Az Angela Merkel vezette német kormány gyorsan kulcsszereplővé vált a migránsok befogadásának európai szintű megoldásainak és megközelítéseinek meghatározásában. Németország különösen fontos szerepet játszott a válságra való reagálásban 2015 nyarán és őszén, fontos politikai és retorikai pozíciót foglalva el a média narratíváiban.

A vita a menekültekkel való bánásmódról idővel egyre konfliktusosabbá vált. A szövetségi kormány által keresett európai megoldás, amelynek célja a menedékkérők igazságosabb elosztása az összes uniós ország között, ezidáig kivitelezhetetlennek bizonyult. Németország számára a magas szintű bevándorlás óriási társadalmi kihívást jelentett. Az érkezők hatalmas száma a biztonság és a közrend miatti aggodalmakhoz vezetett, és egyes politikusok és sajtóorgánumok nemzetbiztonsági válságként próbálták beállítani a kérdést. Azonban Németországon belül többségbe kerültek azok a hangok, amelyek felismerték, hogy árnyaltabb megközelítésre van szükség. Emellett pragmatikus okai is voltak annak, hogy Németország deszekuritizációs stratégiát alkalmazzon. Az ország gazdasága nagymértékben függ a bevándorlók munkaerejétől, mivel sok ágazatban munkaerőhiánnyal kellett szembenéznie. Ugyanakkor Németország elöregedő népessége és alacsony születési rátája azt jelentette, hogy az országnak több képzett munkaerőt kellett vonzania a gazdasági növekedés fenntartásához. Ezenkívül az AfD növekvő szerepe a választási politikában arra késztette Angela Merkel kormányát, hogy felülvizsgálja a menekültekkel kapcsolatos jogszabályokat. Ennek következtében Németország felfüggesztette a dublini rendeletet, hogy több menekült előtt nyissa meg kapuit.

A kormány számos politikai változtatást hajtott végre a beilleszkedés megkönnyítése és a menekültek számára barátságos környezet megteremtése érdekében, mint a nyelvtanfolyamok, a munkaügyi képzési programok és a lakhatási támogatás. Angela Merkel kormánya támogatta a deszekuritizációt, emellett összehangolt erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a menekültekkel kapcsolatos diskurzust a biztonságról a humanitárius és szolidaritás irányába tolja el. A Willkommenskultur tehát a német deszekuritizációs stratégia kulcsfontosságú aspektusaként fogható fel, mivel a hangsúlyt a biztonsági szempontokról a humanitárius és integrációs aggályok felé kísérelte meg áthelyezni, ezzel vélhetően egy hosszabb távú megoldást nyújtva a migrációs válságra, mint a biztonságiasítási stratégiák.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by Crawford Jolly on Unsplash

A Megoldást jelenthet a migráció deszekuritizációja? – A német Willkommenskultur tapasztalatai bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Moszkvában.

Alijev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.

„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” – hangoztatta a találkozón Alijev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.

Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben. „Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök.

„Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján. Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát.

„Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között” – mondta Pasinján.

A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang. Putyin az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Alijevvel és Pasinjánnal.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.

 

The post Az azeri elnök és az örmény kormányfő bejelentette a két ország területi vitájának lezárását appeared first on .

Liz Truss volt brit miniszterelnök szerint a nyugati országoknak „gazdasági NATO-t” kell létrehozniuk Kínával szemben. Tajvanon tartott szerdai beszédében Truss felszólította a brit kormányt arra is, hogy minősítse a brit nemzetvédelem elleni fenyegetésnek Kínát.

Truss – aki tavaly ősszel, a kormánya által beterjesztett radikális adócsökkentési program súlyos piaci következményei miatt, alig 45 nap után távozott tisztségéből – a Prospect Foundation nevű tajvani elemzőműhely szerdai rendezvényén felszólalva kijelentette: a világ nem támaszkodhat többé az ENSZ Biztonsági Tanácsára, amelynek elnöki tisztségét nemrég „Putyin Oroszországa” vette át.

A volt brit miniszterelnök – aki továbbra is a kormányzó brit Konzervatív Párt parlamenti képviselője – kijelentette azt is, hogy a Kereskedelmi Világszervezettől (WTO) sem lehet már várni a kereskedelem tisztességes szabályozását.

Truss szerint éppen ezért „gazdasági NATO” létrehozására van szükség.

Kifejtette: elgondolása szerint ez hasonlóképpen működne, mint az a sokoldalú együttműködési szerveződés – közkeletű korabeli rövidítésével a COCOM -, amely a hidegháború idején a szocialista országokba irányuló nyugati technológiaexportot felügyelte és sok esetben jelentősen korlátozta.

Truss szerint az általa javasolt új szerveződés olyan működési formát öltene, amelyben egyes országok miniszteri szintű képviselettel vennének részt és meghatároznák, hogy mi lenne a legmegfelelőbb hozzáállás a Kínába irányuló technológiaexporthoz, általában a Kínával fenntartott kereskedelmi és beruházási kapcsolatokhoz. Truss szerint „teljesen nyilvánvaló”, hogy egy ilyen szerveződésben ugyanazok az országok vennének részt, amelyek szankciókat léptettek érvénybe Oroszországgal szemben is.

A konzervatív brit politikus a lehetséges résztvevők között említette a hét vezető ipari hatalom csoportját (G7), az Európai Uniót, Dél-Koreát és Ausztráliát. Létfontosságúnak nevezte annak megakadályozását is, hogy Kína csatlakozzon az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez.

A CPTPP-csoportnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. A szerveződés évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka.

Nagy-Britannia várhatóan a nyáron csatlakozik a CPTPP-csoporthoz.

Tajvani beszédében Truss szükségesnek nevezte a brit kormány hosszú távú integrált védelmi stratégiájának módosítását is oly módon, hogy a dokumentum egyértelműen Nagy-Britanniával szembeni fenyegetésnek minősítse Kínát. Truss felszólította a brit kormányt a Konfuciusz Intézetek nevű kínai kulturális intézményhálózat nagy-britanniai szervezeteinek haladéktalan bezárására is. A volt brit kormányfő szerdai beszéde szöges ellentétben áll a brit külügyminiszter nemrégiben megfogalmazott álláspontjával, amely szerint nem szolgálná London érdekeit Kína elszigetelése.

James Cleverly a londoni pénzügyi központ, a City polgármesterének hagyományos tavaszi bankettjén felszólalva kijelentette: nincs olyan jelentős globális probléma – legyen szó az éghajlatváltozásról, a járványmegelőzésről, a gazdasági instabilitásról vagy a nukleáris fegyverek terjedéséről -, amelyet Kína nélkül meg lehetne oldani.

 

The post A volt brit kormányfő szerint „gazdasági NATO-ra” van szükség Kínával szemben appeared first on .

Kéthetes figyelmeztető sztrájkba kezdtek a bírók az elsőfokú bíróságokon Horvátországban, miután nem sikerült megállapodásra jutniuk az illetékes minisztériummal a béremelésekről – írta a Vecernji List című horvát napilap.

A Horvát Bírók Egyesülete (UHS) közölte: az elsőfokú bíróságok csak sürgős esetekben hoznak döntéseket a sztrájk ideje alatt, ezért elhalasztják egyebek között a válópereket és hagyatéki tárgyalásokat, továbbá cégeket sem lehet bejegyezni a következő két hétben.

Hozzátették: az elsőfokú bírák hetven százaléka vesz részt a sztrájkban, a másodfokú bíróságokon összeülnek ugyan a bírói tanácsok, de nem hoznak ítéletet. A részleges munkabeszüntetést az ügyészek is támogatják, akik szintén elégedetlenek a bérükkel.

Horvátországban a bírók átlagkeresete nettó 1522 euró.

Az UHS a bérreform három lépésben történő megvalósítását sürgeti. Első lépésként azonnali, nettó 600 eurós fizetésemelést kérnek. A második lépésben fizetési fokozatok bevezetését, azaz a szolgálati idő előrehaladtával magasabb bérezést követelnek. Harmadik lépésben a bírósági tisztviselők illetményének emelését is kérik.

Az igazságügyi minisztérium a bírák alapilletményének nyolcszázalékos, a bírósági tisztviselőkének pedig 26-28 százalékos emelését jelentette be.

 

The post Horvátországban magasabb bérekért sztrájkolnak a bírók appeared first on .

Az Európa Tanács a reykjavíki csúcstalálkozóján jegyzéket hozott létre az orosz agresszió során Ukrajnát ért veszteségek és károk nyilvántartására – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet.

A közlemény szerint az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozóján létrehozott nyilvántartás az első lépést jelenti az orosz agresszió ukrajnai áldozatainak kárpótlási mechanizmusának megteremtése felé, amely – mint írták – biztosítja majd, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban teljes jóvátételt fizessen Ukrajnának.

A nyilvántartást kezdetben három évre hozták létre, és az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károkról, veszteségekről vagy sérülésekről szóló bizonyítékok és követelések jegyzékeként szolgál majd. A nyilvántartás kezelésére irodát hoznak létre Hágában, valamint egy fiókirodát Ukrajnában – közölték.

„A jegyzék fontos mérföldkövet jelent az igazságszolgáltatás és a jóvátétel biztosításához Ukrajna és a háború miatt sokat szenvedett ukránok számára” – fogalmaztak, majd hozzátették: biztosítani kell, hogy a nyilvántartás mihamarabb működőképessé váljon, és az orosz agresszió áldozatai benyújthassák követeléseiket.

A közlemény Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnököt idézte, aki azt monda: a szolidaritás Ukrajnával, valamint a megtámadott ország támogatása az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága izlandi elnökségének egyik fő prioritása. Hangsúlyozta, az Európa Tanács fontos szerepet tud játszani és kell is játsszon az orosz agresszió során elkövetett bűnök elkövetőinek elszámoltathatóságának biztosításában. A jegyzék fontos a háborúban elkövetett bűncselekményekért való felelősségre vonás szempontjából, és erős üzenetet hordoz Ukrajna megingathatatlan támogatásáról – mondta.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a jegyzék létrehozását, és azt mondta: a nyilvántartás támogatni fogja az áldozatokat veszteségeik rögzítésében, továbbá létfontosságú lesz minden kompenzációs mechanizmushoz, amelyek „felelősségre vonják majd Oroszországot tetteiért”.

Denisz Smihal ukrán kormányfő üdvözölte a jegyzék létrehozását, és felkért minden államot, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, jelezve ezzel, hogy támogatják Oroszország elszámoltathatóságát.

Ez idáig negyven ország – Albánia, Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dánia, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Georgia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna – és az Európai Unió csatlakozott, valamint további három ország – Andorra, Bulgária és Svájc – jelezte csatlakozási szándékát – tájékoztattak.

 

The post Az Európa Tanács jegyzéket hozott létre az Ukrajnát ért károk nyilvántartására appeared first on .

Az emberiséget mindig érdekelték az űrben rejlő lehetőségek és a hidegháború csillagháborús terveivel ellentétben napjainkra realitássá válik az űrkutatás egy magasabb szintű megvalósítása. Természetesen ebben is verseny alakult ki a nemzetek között, amelybe Magyarország is beszállt.

Ha megvizsgáljuk az űrkutatás történelmét 1990 és 1991 között kettő olyan változást kell megemlítenünk, amelyek mélyreható hatással voltak mind a világra, mind a világűr rendjében létrejövő átalakulásokra. Az első az Öbölháború volt, amely egyértelműen megmutatta az Egyesült Államok űrképességeinek erejét, nevezetesen a C4ISR (command, control, communications, computers, intelligence, surveillance and reconnaissance, magyarul: vezetés, irányítás, kommunikáció, számítógépek, hírszerzés megfigyelés és felderítés) képességük közvetlenül hozzákapcsolta az űrt a hagyományos háborúk megvívásához és azok megnyeréséhez. Ezen kívül felvetésre került a ballisztikus rakéták elleni védelemre való felhasználásuk is, mellyel az űrt elválaszthatatlanul összekötötték nem csak a nukleáris háborúkkal és elrettentéssel, hanem a hagyományos háborúkkal is. A második változás a Szovjetunió szétesését követően következett be, amely teljes mértékben megváltoztatta a világ földrajzát és politikai térképét, ezzel egyidejűleg pedig az Egyesült Államok domináns szerepe az űrszektorban is megszilárdult. A felbomlás utáni időszakot követően azóta több új szereplő is el tudta foglalni helyét az űrhatalmak között, különösképpen Kína és India.[1]

Felmerülhet a kérdés, hogy egy olyan, űrprogramokban nem bővelkedő kis méretű ország, mint hazánk, mit tud a meglévő űrhatalmak mellett felmutatni. A rendszerváltást követő magyar kormányok statútumában már az űrtevékenység, mint szakpolitikai terület rendszeresen szerepelt.  A hazai űrkutatás és űrtevékenység 75 éves múltra tekint vissza, egészen Bay Zoltán holdradar kísérletéig. A magyar kutatóműhelyek, tudományos intézetek és gazdasági szereplők képességei mára már nemzetközi viszonylatban is kitűnnek, ugyanis az ágazat és kutatási kapacitások rendkívül felértékelődtek az elmúlt évtizedekben. Kimutatások szerint az űrszektor a világgazdaság egyik leginkább válságálló és dinamikusan fejlődő területe.

Az általános megfogalmazás szerint az űrhatalommá válás előkövetelménye az a képesség, hogy másik ország segítsége nélkül képes legyen egy állam önállóan tevékenykedni az űrben.

A hazai űrkutatás és űrtevékenységek előtt álló kihívások megválaszolását nemcsak globális folyamatok vagy azok korai felismerései indokolják, hanem a régiós versenytársak törekvései úgyszintén. Magyarország céljait három részre lehet osztani: az űrszektorban rejlő innovációt és fenntartható növekedést ösztönző lehetőségek kiaknázása; országunk nemzetközi szerepének erősítése, kapcsolatok szélesítése és koordináció megteremtése; illetve a tudásalapú társadalmi és infrastrukturális háttér és gazdasági feltételek fejlesztése. Ezek megvalósításához úgy nevezett zászlóshajóprojektek indítására van szükség, melyeknek tartalmazni kell az önálló magyar kutatóűrhajós missziók indítását, saját műholdprogram létrehozását és a földi vevőállomások kapacitásainak bővítését.

A projektek végrehajtásához szükséges egyéb célokat is kitűzni, melyek a hazai fejlesztések felgyorsítását célozzák és elérhetővé teszik hazai szereplők számára is a piaci termelést. Ezek megindítása képes lenne növelni a hazai űripari kapacitásokat, ami hosszú távú intézményes alapok létrehozásához vezetne, ezzel bővítve a magyar űrképességeket. A projektekre leginkább azért van szükség, mert ezek képesek látatóvá tenni a magyar űrkutatást mind a hazai, mind a nemzetközi közönség és a gazdasági és politikai szereplők számára is.

Az emberes űrrepülések nem csak önmagukban értékesek, ugyanis a kutatóűrhajós misszióban résztvevő magyar űripari cégek és felsőoktatási intézmények releváns űr referenciával fognak rendelkezni. Ilyen programként indult el elsőként hazánkban a HUNOR névre keresztelt űrhajós program, mely magában foglalja a kutatóűrhajós misszió megfogalmazását és a megvalósításához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását is. Idén márciusban mutatták be azt a négy űrhajósjelöltet, akik sikeresen teljesítették a kiválasztási folyamatokat, közülük azonban csak egyikük fog a Nemzetközi Űrállomáson kutatómunkát végezni. Az ott és az űrkutatások más területein fejlesztett technológiák a mindennapi életben is hasznosak, például az orvosi eszközökben, a polgári kommunikációban vagy pedig az időjárás-előrejelzésben. A több, mint 240 jelentkező az Európai Űrügynökség (ESA), a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA), a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és az Axiom Space követelményei szerint vizsgálták meg.

A legközelebbi mérföldkő a kitűzött projektek megvalósításában 2024-ben várható, amikorra az első magyar kereskedelmi, kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdat és további kiegészítő műholdakat tervezik geostacionárius pályára állítani. Ezek hibátlan működésének biztosításához és a mért adatok feldolgozásához szükséges a földi vevőállomások képességeinek és kapacitásainak bővítése, ezzel egyidejűleg pedig az antennarendszerek modernizálása. Egy magas színvonalú műholdvevő és feladó állomásrendszer kiépítése elengedhetetlen lépés Magyarország űrkutatási és ipari kompetenciájának fejlesztése érdekében, mellyel növelni tudnánk az űrtevékenységekben saját szuverenitásunkat.[2]

A magyar űrstratégia tervezésével és űripari képességek fejlesztésével párhuzamosan szükséges a humánpolitikai fejlesztéseket is megalapozni és felgyorsítani. Ehhez a közép- és felsőfokú oktatási programok bevezetése, fenntartása, akkreditált űrtudományi, megfelelő űrmérnöki képzések és gyakornoki rendszerek szükségesek. Ezeknek a képzéseknek és fejlesztéseknek a hosszútávú célja az űrtudományi és űrmérnöki képzések vonzóbbá tétele a fiatalabb generációk számára, amely alatt az oktatás és az ipar széles körű együttműködése értendő. Így az interdiszciplináris tudással rendelkező szakemberek kiképzése és ezek utánpótlása is biztosított lenne, mellyel elősegítenék a koherens és validált képzési rendszer kialakítását, ezzel inspirálva a tudásátadás folyamatát. A helyesen elsajátított képességek alkalmazása és ezek átadásai lényegesek az olyan nemzetközi csereprogramok gördülékeny alkalmazásához, amelyek a magyar űrkutatás fejlődéséhez elengedhetetlenek.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

Photo by NASA on Unsplash

[1] S. Chandrashekar 2015. Space, War & Security – A Strategy for India. Bengaluru: Aditi Enterprises

[2] Kovács, Kálmán (szerk.). ŰRTEVÉKENYSÉG a MŰEGYETEMEN. BME EIT ŰRFÓRUM, 2017.

A Magyarország zászlóhajóprojektjei az űrutazás tekintetében bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Emberölés kísérlete miatt jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélt a Pécsi Ítélőtábla egy fiatal baranyai férfit, aki 2021 novemberében késsel mellkason szúrta édesapját.

A táblabíróság a közleményében azt írta, hogy a bűncselekmény elkövetésekor húszéves vádlott férfi szüleivel és testvéreivel élt közös háztartásban, rendszeresen fogyasztott alkoholt, emiatt pedig szüleivel többször szóváltásba került, és előfordult, hogy apjával dulakodott is.

A fiatalember 2021 novemberében ittas állapotban további alkohol vásárlása céljából kért pénzt édesanyjától, aki ezt elutasította. A férfi emiatt szidalmazni kezdte a nőt, majd dulakodni kezdett a felesége védelmére kelő apjával. A fiú egy 19 centiméter pengehosszúságú kést vett magához, megindult az apja felé, majd dulakodás közben az apját mellkason szúrta. A szúrást követően a vádlott a kést leengedte és azt a hozzá lépő anyja elvette tőle. A kiérkező mentők a sértettet közvetett életveszélyes állapotban kórházba szállították, a vádlottat pedig a rendőrök elfogták.

A korábban első fokon eljáró Pécsi Törvényszék idén januárban a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt három év börtönre ítélte. Az ügyész eltérő minősítés és súlyosítás végett benyújtott fellebbezése folytán eljáró táblabíróság a vádlott által elkövetett bűncselekményt emberölési kísérletként minősítette, és a férfi büntetését öt év börtönre súlyosította. Az ítélet jogerős.

 

The post Öt év börtönt kapott egy baranyai férfi, mert késsel támadt apjára appeared first on .

A végrehajtói szakmának tisztulási folyamaton kell átesnie – jelentette ki Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke csütörtökön, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) rendkívüli tisztújító közgyűlésén.

Az SZTFH a közleményében azt írta: Biró Marcell rámutatott, a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglalt jogkörével élve az elnökség tagjainak lemondását követően, haladéktalanul intézkedett a kar rendkívüli közgyűlésének összehívásáról. Emlékeztette a kar tagjait arra, hogy a hatóság jogszerű, szakszerű és empatikus tevékenységet vár el a végrehajtóktól, egyben zéró toleranciát hirdet a szabályszegésekkel szemben.

Biró kiemelte: a végrehajtói szakmának tisztulási folyamaton kell átesnie.

Az SZTFH elnöke jelezte: ennek érdekében január 1-je óta csak jogi diplomával rendelkező végrehajtó láthat el szolgálatot. Továbbá idéntől megszűnt a határozatlan időre szóló kinevezés rendszere és egységesen minden megbízatás hét évre szól. Mint mondta: a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása kötelező, kétévenként teljesítendő szakmai továbbképzést vezet be a végrehajtóknak, és minden év január 31-ig éves írásbeli beszámolási kötelezettséget ír elő. Továbbá a pénzkezeléssel összefüggésben megállapított kötelezettségszegés esetén a bíróság köteles a végrehajtót pénzfizetésre kötelezni.

Hozzátették: az MBVK szervezeti és működési szabályzata valamennyi végrehajtó számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy a tisztújító közgyűlést megelőző ötödik munkanapig jelöltesse magát elnökségi tagnak. Bár a lehetőség minden hivatalban lévő végrehajtó számára adva volt, a határidőig öten jelentkeztek. A tájékoztatás szerint az MBVK rendkívüli tisztújító közgyűlésén a küldöttek elnökségi tagnak választották Lupkovics Beátát, Kovássy Szabolcsot, Kósa Zoárdot, Ódor Gergely Istvánt és Papp Gábort.

 

The post Zéró tolerancia a szabályszegő végrehajtókkal szemben appeared first on .

Kétnapos gyereknapi rendezvényt tart a Városligetben a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár hétvégén, ahol vasárnap a gyermeknap mellett a hősök napját is ünneplik.

A dandár a honlapján azt írta: szombaton és vasárnap várják a családokat a Városligetbe, a Vajdahunyad sétány és Kós Károly sétány közötti területre, ahol mindkét napon délelőtt 10 órakor kezdődnek a programok. Szombaton előbb a MH Ludovika Zászlóalj honvédtisztjelöltjei tartanak katonaitestnevelés-bemutatót, majd a különleges díszelgő csoport mutatja be műsorát. Ezt a MH Katonai Rendészeti Ezred kutyás bemutatója követi.

Vasárnap a központi zenekar műsora után a különleges díszelgő csoport tart bemutatót, majd a tűzszerészek mutatják be a tűzszerész robotot és a tűzszerész kutyákat. Napközben huszárok járőröznek a programok helyszínén. Mindkét napon akadálypálya és a haditechnikai bemutatók várják az érdeklődőket, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság pedig több toborzósátorban is várja a katonai képzések, illetve szolgálat iránt érdeklődőket.

A rendezvény főszervezője az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, de részt vesz benne a MH Katonai Rendészeti Ezred, a MH Anyagellátó Raktárbázis, a MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred, a MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred, a MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság és a MH Ludovika Zászlóalj is.

Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt, amelynek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékeznek „az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

 

The post Honvédség: Kétnapos gyereknapi rendezvény a Városligetben appeared first on .

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa jogerősen 392 000 forint pénzbüntetéssel sújtotta és hat hónapra eltiltotta vízi jármű vezetésétől az egyik vízirendészeti rendőrörs parancsnokát vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetése vétség miatt – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

A közlemény szerint a katonai büntetőeljárásban a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség 2022 decemberében emelt vádat. A rendőrtiszt vádlott 2021. április 22-én napközben járőrszolgálatot látott el a Tisza folyón egy alárendeltjével; a szolgálati kisgéphajót az örsparancsnok vezette.

Amikor a Tiszaadony és Aranyosapáti közötti kompátkelőhöz értek, az örsparancsnok gépkezelési és irányítási hibát vétett, és a vízi úton keresztbe feszített, felemelt állapotú sodronykötélnek ütközött a járművel, amely felborult, a vádlott és járőrtársa pedig a 10 fokos vízbe esett úgy, hogy nem volt rajtuk mentőmellény. A rendőrök meg tudtak kapaszkodni a járőrhajóban addig, amíg őket a vízből a közeli kompról kimentették.

A közlemény szerint a rendőrparancsnok súlyosan gondatlan magatartásával járőrtársa életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki.

 

The post Büntetést kapott egy vízirendőr appeared first on .

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt 17 ember ellen, aki internetes chatszobában bonyolította drogügyleteit.

A főügyészség azt közölte: egy 29 éves férfi 2019 szeptemberétől különböző kábítószerek, köztük marihuána, amfetamin, MDMA kereskedelmével foglalkozott, 2020 májusától pedig már internetes alkalmazásokon keresztül terjesztette a drogot.

A vádlott egy internetes üzenetküldő applikációt használva olyan zárt csoportot hozott létre, amelynek tagjai – köztük az ügy többi vádlottja – egymás között adták-vették a kábítószert. A droghálózatot működtető vádlott – aki a szintén kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó élettársával együtt a csoport adminisztrátora is volt – a chates felületen osztotta meg az általa eladásra kínált kábítószerekre vonatkozó információkat, illetve azokról többször fényképeket is csatolt.

Legalább negyven vevője volt a férfinek, közülük többen viszonteladók, akik a drog egy részét továbbértékesítették saját vásárlóiknak. Voltak olyan csoporttagok, akiktől viszont ő maga szerezte be az eladásra szánt kábítószereket.

A csoport az ügyészség szerint úgy működött, hogy az értékesítők beírhatták a chates felületre, éppen milyen kábítószerrel rendelkeznek, akik pedig vásárolni akartak, megjelölhették, milyen fajta kábítószert keresnek. A vevők és az eladók közötti konkrét üzletkötés már jellemzően privát üzenetekben történt, amelyekben egyeztették a kábítószerügylet részleteit, a kábítószer mennyiségét és árát, illetve az átadás helyét és idejét.

A csoport egyes tagjai az általuk értékesített kábítószer egy részét az úgynevezett darkneten keresztül, külföldről szerezték be. Ezen túlmenően a chatszobát létrehozó 29 éves férfi az egyik közösségi oldalon egy mintegy 1300 emberből álló csoportot is működtetett, amelynek tagjai megoszthatták egymással a kábítószerrel kapcsolatos tapasztalataikat.

A nyomozók 2020 novemberében egyszerre több helyszínen csaptak le a droghálózat tagjaira, több kilogramm kábítószert, valamint a kábítószer-kereskedelemből származó több millió forintot is lefoglaltak – áll a közleményben.

 

The post Interneten árult drog miatt vádat emeltek 17 ember ellen appeared first on .

Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára.

A főtitkár egy brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban.

„Ebben a kérdésben a szövetségen belül eltérőek a nézetek” – mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy „a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik. Hozzátette, hogy az elkövetkező napokban telefonon fog tárgyalni a szövetségesekkel arról, „miként lehet válaszolni Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseire”.

„Senki sincs abban a helyzetben, hogy pontosan megmondja, mi lesz a végső döntés a vilniusi csúcstalálkozón ebben a kérdésben” – szögezte le. Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.

Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint a szövetségesek többéves stratégiát fogadnak majd el, amely segíteni fogja Kijevet a NATO-doktrínákra, és felszerelési szabványokra való átállásban.

„Lehet, hogy ez kicsit technikainak hangzik, de rendkívül fontos tényező” – hangsúlyozta.

Kijev tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye annektálását. Stoltenberg áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van. A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.

Lázálom: Lavrov szerint a NATO-országok résztvevői az orosz-ukrán háborúnak
„Ténylegesen és de jure a NATO-országok közvetlenül részt vesznek a konfliktusban Kijev oldalán. Ez a felelőtlen irányvonal lényegesen megnöveli a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét” – jelentette ki Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter hangot adott azon álláspontjának, miszerint a NATO „kíméletlen keleti terjeszkedése lényegében ugyanazokat a szándékokat tükrözi, mint amelyek Hitler Drang nach Osten politikájának alapját képezték. A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt.

(Mindezt azok után állítja Lavrov, hogy Putyin számos nemzetközi szerződést megszegve annektálta a Krím-félszigetet, beavatkozott a Donyeck-medence szeparatistáinak oldalán Ukrajna belügyeibe. A történelem megmutatta, hogy ha engednek egy agresszornak, akkor annak még inkább megjön az étvágya, ezért segítenek a nyugati demokráciák a megtámadott Ukrajnának. A -szerk- megj.)

 

The post Stoltenberg: Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden, amíg a háború dúl appeared first on .

Ez a Biztonságpolitikai Szakkollégium EU hírfigyelője, amely havi rendszerességgel jelenik meg. Az összeállításban az Európai Unió egyes szakpolitikáinak legfrissebb fejleményeibe nyújtanak betekintést a szerzők.

Közös biztonság- és védelempolitika

Zelenszkij-Von der Leyen találkozó 2023.05.09.

Az EU Bizottságának elnöke Urusla von der Leyen 2023.május.9.-én Kijevben tett látogatás és az Európa-nap ünneplése, a szolidaritás és egység jegyében találkozott az ukrán elnökkel is. Ez volt az ötödik alkalom, hogy von der Leyen az ukrán fővárosba látogatott azóta, hogy Oroszország tavaly februárban teljesen lerohanta az országot. A látogatás az Ukrajnával fenntartott kapcsolataink minden dimenziójára összpontosított és megerősítette az EU rendíthetetlen támogatását az ország felé.

A felek kapcsolatát illetően az egyeztetések három fő irányvonalra fókuszáltak: az első prioritás az, hogy segítsünk biztosítani az Ukrajnának szükséges lőszert. A leggyorsabb módszer a lőszerek azonnali felszabadítása a tagállamok készleteiből. Erre 1 milliárd eurót különített el, az EU és jelentős lőszerkészleteket szállítottak vagy szállítanak Ukrajnába a tagállamok. Köszönhetően a tartósan ki nem elégített mennyiségű lőszerigénynek egy elfogadott második irányvonal szerint 1 milliárd eurót biztosít az Európai Békefenntartási Eszközből a 155 és 152 milliméteres lőszerek tagállamok általi beszerzésére. E munka felgyorsítása érdekében a harmadik irányvonal segíteni fogja a tagállamokat a gyártás felfuttatásában, a méretek növelésében és a lőszerek szállításának felgyorsításában, hogy Ukrajna és a tagállamok igényeit kielégíthessék.

A második témakör a pénzügyi támogatás. Továbbra is létfontosságú pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. Tudják, hogy van egy 18 milliárd eurós csomag a 2023-as év egészére, amelyből mostanra már 6 milliárd eurót folyósított az EU. Ez jelentősen hozzájárul Ukrajna költségvetési hiányának megszüntetéséhez, de természetesen már dolgoznak a 2023 utáni pénzügyi támogatáson is.

A harmadik téma már elhangzott: a szankciók. Továbbra is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy Putyin hadigépezetét és bevételeit erodálják. A szankcióink működnek, amelyet igazol, hogy mintegy közel kétharmadával csökkent az Oroszországból származó EU-simport, így megfosztva az államot kulcsfontosságú bevételi forrásoktól. A tíz egymást követő szankciócsomaggal tehát máris súlyos árat szabtak a Kremlre. Múlt pénteken a Bizottság elfogadta a 11. szankciócsomagra vonatkozó javaslatát. Ennek a csomagnak a középpontjában most az intézkedések kijátszásának visszaszorítása áll. Ezt nemzetközi partnereinkkel, különösen a G7-ekkel nagyon szorosan együttműködve tesszi az EU.

A negyedik és talán legérdekesebb érintett téma pedig a háborún túlmutató kérdés, Ukrajna útja az Európai Uniós tagság felé. A Bizottság világosan meghatározta azt a hét lépést, amelyet Ukrajnának meg kell tennie ahhoz, hogy a Bizottság a tagállamoknak a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolhassa. A találkozón hangsúlyozásra került Ukrajna fáradhatatlanul és intenzíven dolgozik ezen a hét lépésen, annak ellenére, hogy a reformok végrehajtása nehézségekbe ütközik a háború közepette. A folyamat alakulásáról a Bizottság jelentést fog tenni a Tanácsnak elsőként júniusban szóban, de ami a legfontosabb, októberben írásban.

Az EU ipari vezetője, Thierry Breton: Át kell állnunk „hadigazdasági üzemmódra”

A fent elhangzott mondat alapja, hogy az ukrajnai háború arra kényszeríti Európát, hogy növelje biztonsági és védelmi iparát.

Thierry Breton kiemelte az EU-nak indokolttá vált hadigazdaságra való átváltása. A belső piacért felelős biztos május első napjaiban az európai védelmi csúcstalálkozó résztvevőinek 1 milliárd eurót ajánlott fel az Európai Békeeszközből a tagállamok készleteinek további feltöltésére, annak viszonzására, hogy azok fegyverekkel látták el Ukrajnát.

A francia biztos szerint Európának egy éven belül növelnie kell termelési kapacitását évi 1 millió lőszerre, a „Lőszergyártást támogató törvény” (ASAP) nevű védelmi termelési törvénytervezet részeként. Ennek fellendítése érdekében egyébiránt 500 millió eurót juttatnának uniós forrásokból az európai lőszergyárakba, amihez a tagállamok és más források mintegy ugyanilyen mértékű társfinanszírozása társulna.

(Készítette: Haiszky Edina Julianna)

Energia- és klímapolitika

Április elején, sor került a tizedik EU-USA Energia Tanács találkozóra. Az EU-USA Energia Tanács a stratégiai energiaügyi kérdések vezető transzatlanti koordinációs fóruma a politikai és technikai szintű szakpolitika koordinációjához. A találkozón fontos kérdéseket vitattak meg a résztvevők. Többek között, megismételték elköteleződésüket amellett, hogy 2050-re közösen elérjék a karbonsemlegességet. Szó esett, az orosz energiaszállítmányok alóli függőség megszüntetéséről is, illetve az energiainfrastruktúrát fenyegető növekvő kiber- és fizikai fenyegetésekről. A két fél tervezi az ehhez kapcsolódó együttműködés folytatását, többek között a balti államok villamosenergia-hálózatainak a kontinentális európai hálózattal való szinkronizálásával összefüggésben. Az EU és az Egyesült Államok folytatni kívánja a két- és többoldalú válaszlépések összehangolását a globális energiapiacok stabilitása és a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges energiaátmenet támogatása érdekében. Elkötelezték magukat Moldova és Ukrajna energiabiztonságának támogatása mellett is.

Április 24-én létrejött az új EU-Norvég Zöld Szövetség az éghajlattal, a környezettel, az energiával és a zöld iparral kapcsolatos együttműködés elmélyítésére. Mindkét fél megerősítette elkötelezettségét az üvegházhatású-gázok kibocsátásának 1990-hez képest legalább 55%-os csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzés mellett, valamint a 2050-re elérendő karbonsemlegesség mellett. Az EU és Norvégia szorosan együttműködik a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló, az ENSZ COP15 konferenciáján elért történelmi jelentőségű megállapodás sikeres végrehajtása érdekében is. Von der Leyen elnök a következőket mondta a szövetség kapcsán: „Norvégia régóta megbízható partnere az EU-nak, és közös elképzelésünk van egy klímasemleges kontinens felépítéséről. Azt akarjuk, hogy társadalmaink és gazdaságaink együtt gyarapodjanak, miközben csökkentik a kibocsátást, védik a természetet, dekarbonizálják energiarendszereinket és környezetbarátabbá teszik iparunkat. Ez a Zöld Szövetség még erősebbé teszi a kötelékünket, és lehetővé teszi számunkra, hogy egy jobb jövőt tervezzünk együtt.”

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Szankciós politika

Ursula von der Leyen bejelentette a 11. szankciócsomagot Kijevben: a hangsúly a megkerülésen:

Ursula von der Leyen május 9.-én Kijevben ismertette az Európai Bizottság által kidolgozott 11. szankciócsomagot Oroszország ukrajnai agressziójával kapcsolatosan. Von der Leyen hangsúlyozta a dátum szimbolikus: a béke és az egység ünnepe Európában, hogy jobb jövőt hagyjanak a következő generációknak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetének erodálása érdekében a csomag várhatóan a következőket tartalmazza majd:

Oroszországon keresztül harmadik országokba exportált fejlett technológiai termékek vagy repülőgép-alkatrészek tranzittilalma;

a szankciók kijátszása elleni küzdelem új eszköze, amelynek keretében a Bizottság javasolhatja a tagállamoknak, hogy szankcionálják bizonyos áruk kivitelét, ha azokat az EU-ból harmadik országokba exportálják, és a végső rendeltetési helyük Oroszország;

az uniós szankciókat szándékosan kijátszó oroszországi és harmadik országbeli „árnyékszervezetek” betiltása.

A csomaggal célkitűzése tehát három pontban foglalható össze: a meglévő eszközök szigorítása, több termékkel -például fejlett technológiai termékekkel vagy repülőgép-alkatrészekkel- bővíteni az uniós tranzittilalmat, és új eszközt javasolni a szankciók kijátszása elleni küzdelemre.

Moldovai Köztársaság: Az EU új szankciós keretet fogadott el az ország destabilizálását célzó intézkedésekkel szemben

Az elmúlt hónapokban Moldova esetében először az ukrán titkosszolgálatok jelentettek arról, hogy Oroszország támadásra vagy katonai puccsra készülhet az ország ellen, amit később a moldovai elhárítás is megerősített. Ezt követően az országban oroszbarát politikusok tömeges tüntetéseket szerveztek, és a nyugati orientációjú kormány lemondott a múlt héten. Mindazonáltal Moldova továbbra is intézkedéseket hoz az orosz fenyegetéssel szemben, ami megmutatkozik abban, hogy 2023. februárjában a moldáv külügyminiszter, Nicu Popescu, Brüsszelben tárgyalt az uniós képviselőkkel a hazai oligarchák korrupt tevékenységének szankcionálásáról.

2023. április 23.-án a Tanács a Moldovai Köztársaság kérésére elfogadta célzott korlátozó intézkedések új keretét, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy szankciókat szabjon ki az ország szuverenitását és függetlenségét, valamint annak demokráciáját, jogállamiságát, stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy veszélyeztető cselekmények támogatásáért vagy végrehajtásáért felelős személyekkel szemben. Mindennek alapja a Moldovai Köztársaság destabilizálására irányuló erőfeszítések az Ukrajna elleni orosz támadó háború kezdete óta érezhetően megnövekedése, ami közvetlen fenyegetést jelent az EU külső határainak stabilitására és biztonságára.

Ennek az új keretszabályozásnak köszönhetően az EU képes lesz például olyan személyek ellen fellépni, akik akadályozzák vagy aláássák a demokratikus politikai folyamatot, beleértve a választások megtartását, vagy megkísérlik megdönteni az alkotmányos rendet, többek között erőszakos cselekményekkel. A jövőbeni korlátozó intézkedések a közpénzekkel kapcsolatos súlyos pénzügyi visszaéléseket elkövető személyek és a tőke jogosulatlan kivitele ellen is irányulhatnak, amennyiben ellenőrzésük alá vonhatják vagy súlyosan befolyásolhatják az állami hatóságok tevékenységét.

A szankciók a magánszemélyek és szervezetek esetében vagyonbefagyasztásból és a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tilalmából, természetes személyek esetében pedig az EU-ba való beutazás tilalmából állnak majd.

Josep Borell úgy nyilatkozott az új szankciórendszer lehetőséget ad arra, hogy az EU tovább erősítse Moldova ellenálló képességét azok célba vétele által, akik megpróbálják destabilizálni az országot. Ez fontos politikai jelzés arról, hogy az EU támogatja Moldovát a jelenlegi nehéz helyzetben is.

Összefoglalóan elmondható, hogy függetlenül a tárgyalások végkimenetelétől, a következő szankciós intézkedések ugyanazokkal az eredendő gyengeségekkel kell, hogy szembenézzenek, amelyek csorbították az előző tíz csomag hatékonyságát is. Míg az Európai Unió szankcióit közösen tervezik és egyeztetik, a végrehajtásuk továbbra is nemzeti szinten történik.

(Készítette: Haiszky Edina Julianna)

Környezetvédelem

2023 áprilisában az Európai Bizottság közzétette a LIFE program 2023. évi pályázati felhívásait. Ebben az évben 611 millió euró áll rendelkezésre a természetvédelmi, környezetvédelmi, éghajlatvédelmi célok megvalósítására. A projektek az éghajlat és a biodiverzitás megőrzése, a mezőgazdaság, az életminőség javítása köré csoportosulnak.

A Bizottság a hónapban Ukrajna fenntartható újjáépítésére vonatkozóan írt ki pályázatot. Az EU ezt a kezdeményezést szeretné összekapcsolni a klímasemlegesség útján járó városokkal, hogy az energiahatékonyság felé vezető úton tapasztalatot tudjanak cserélni egymással a vezetők.

Kihirdetésre került a júniusban tartandó Zöld Hét, ami Brüsszelben kerül majd megrendezésre. A hét tematikája az egészséges ökoszisztéma helyreállítása, munkahelyteremtés és a környezetvédelmi politikák népszerűsítése lesz. Európából és a világ több pontjáról érkeznek majd a politikai döntéshozók és a környezetvédők a konferenciára. Virginius Sinkevičius, a környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos fogja megnyitni az eseményt. A rendezvény alkalmából három nagy kérdés merül majd fel a szakértők körében:

Élhetnek-e a társadalmak és az ökoszisztéma egészséges kapcsolatban?

Megengedhetjük- e magunknak, hogy körkörös gazdálkodási termékeket vásároljunk, megengedhetjük magunknak, hogy ne vásároljunk?

Elérhetjük-e a zéró szennyezést?

(Készítette: Vida Fanni)

Egészségügy

2023 áprilisában az Európai Bizottság javaslatot tett a gyógyszerekre vonatkozó szabályozások felülvizsgálatára. Igyekeznek ezt a területet rugalmasabbá tenni, hogy az uniós polgárok számára a gyógyszerek elérhetőbbé, hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé váljanak. A felülvizsgálat alkalmával támogatni fogják az innovációsó és a környezetvédelmet is szem előtt tartják majd. A következő fő célkitűzéseket tartalmazza az új rendeletre vonatkozó javaslat:

Egységes gyógyszerpiac létrehozása, ahol minden beteg időben és méltányosan hozzáférhet a biztonságos és hatékony gyógyszerekhez.

Vonzó és innovációbarát keretet kínálni a kutatás, fejlesztés és gyógyszergyártás számára.

Felgyorsítani az eljárásokat, és lecsökkenteni a gyógyszerek engedélyezési idejét, hogy azok így gyorsabban jussanak el a betegekhez.

Javítani a hozzáférhetőséget, az Európai Unió bármely pontján hozzáférhessenek a gyógyszerekhez a betegek.

A környezetvédelem szem előtt tartása a gyógyszergyártás területén is.

(Készítette: Vida Fanni)

Szomszédságpolitika

Keleti szomszédságpolitika

A keleti szomszédság tekintetében, ismét Ukrajna megsegítése és integrálása az európai közösségbe állt márciusban is a szakpolitika középpontjában. Április 20-án Ukrajna az EU polgári védelmi mechanizmusának (a katasztrófa sújtotta országok megsegítésére szolgáló európai szolidaritási keret) résztvevő államává vált. Ugyanezen a napon az EU további 55 millió eurós humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának az idén már korábban biztosított 145 millió eurón felül. Ez az új humanitárius támogatás a következő télre való felkészülésre összpontosít. Az Európai Tanács április 24-én megállapodott arról, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott külföldi bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló hágai egyezmény (az úgynevezett bírósági egyezmény) keretében szerződéses kapcsolatokat létesít Ukrajnával. Mindez meg fogja könnyíteni az EU és Ukrajna polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéleteinek elismerését és végrehajtását, ami a nemzetközi kereskedelem megkönnyítésének fontos eszköze. Az Energiaközösség titkársága által kiadott véleményt követően Ukrajna energiaszabályozó hatósága, a NEURC végleges határozatot fogadott el az Ukrtransgaz tárolórendszer-üzemeltetői minősítéséről. A tanúsítási eljárás során értékelték, hogy az Ukrtransgaz megfelel-e a földgázellátás biztonságát fenyegető kockázatok elkerülésére vonatkozó követelményeknek. A Titkárság elemzése megállapította, hogy jelenleg sem nemzeti, sem energiaközösségi szinten nem állnak fenn a földgázellátás biztonságát veszélyeztető olyan kockázatok, amelyek az Ukrtransgaz tulajdonosi, szállítási vagy egyéb kereskedelmi kapcsolataiból, valamint egyéb tényekből és körülményekből adódnának. „Az Ukrtransgazra vonatkozó végleges tanúsítási határozat elfogadása bizonyítja Ukrajna elkötelezettségét a biztonságos gáztárolás iránt a piaci szereplők számára Európa-szerte.” – áll az Energiaközösség sajtóközleményében. Emellett egyéb támogatások célba juttatása is megtörtént Ukrajnának. Az Energiaközösség Titkársága által kezelt és az Európai Bizottság társelnökségével közösen vezetett Ukrajna Energiatámogatási Alap 12 transzformátort szállított egy ukrán villamosenergia-elosztó rendszerüzemeltetőnek, hogy segítse az ellátás fenntartását. Emellett, az EU és a német kormány finanszírozta modern műtőasztalok beszerzését és szállítását Ukrajna 20 településén működő kórházaiba.

Az Ukrajnából érkező és az Ukrajnába érkező áruk mozgásának megsegítését célozza az a történelmi esemény, hogy a Moldovai Köztársaság és Ukrajna közösen ellenőrzi majd a Bessarabeasca-Serpnevo-1 vasúti átkelőt. Mindez egy modern európai megközelítés alapul, amely egyszerűsíti a határátlépési folyamatot és megkönnyíti a gazdasági folyamatok fejlődését. Az Európai Bizottság továbbá 50 millió eurós pénzügyi támogatást nyújt a Moldovai Köztársaságnak a folyamatban lévő, összesen 150 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatás részeként. A második részlet részeként Moldova ma 10 millió eurós támogatást kapott. A következő, 40 millió EUR összegű hitelkifizetés május elején következik. Április 24-én az Európai Unió Tanácsa létrehozta a közös biztonság- és védelempolitika keretében az EU moldovai partnerségi misszióját (EUPM Moldova). E polgári misszió célja az ország biztonsági ágazatának ellenálló képességének fokozása a válságkezelés és a hibrid fenyegetések, többek között a kiberbiztonság, valamint a külföldi információs manipuláció és beavatkozás elleni küzdelem területén.

Az Európai Unió a Nemzetközi Migrációs Szervezettel együtt járműveket és modern felszerelést szállított a határőröknek Vakhtangisibe, egy Azerbajdzsánnal határos grúz faluba. „Az Európai Unió által finanszírozott új felszerelések megerősítik a határőrséget Grúzia külső határának védelmében, és segítenek nekik abban, hogy jobban reagáljanak az illegális tevékenységekre, köztük az emberkereskedelemre” – mondta Pawel Herchzynski, az Európai Unió grúziai küldöttségének vezetője. Emellett, az EU és az UNDP is támogatja azt a partnerségi megállapodást, amelyet a grúziai Imereti régió tizenkét önkormányzata és számos hulladék- és csomagolóipari szervezet írt alá, és amelynek célja a jobb, hatékonyabb és fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása. „A köz- és magánszféra közötti partnerség kialakítása a hulladékgyűjtés, -szeparálás és -újrahasznosítás terén fontos a körforgásos gazdaság szempontjából, mivel lehetővé teszi az erőforrások hatékonyabb összegyűjtését és újrafelhasználását” – áll az UNDP Grúzia sajtóközleményében.

(Készítette: Mészáros Kinga)

[Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-2-II-NKE-74 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.]

Déli szomszédságpolitika

Az Európai Unió 60 millió eurós humanitárius segélyt nyújt a Libanonnak. A humanitárius segély a szegénység miatt szenvedő libanoniakon túl az országban tartózkodó szírai menekültek ellátásának finanszírozására is fordítandó. Becslések szerint nagyjából négymillió embernek van szüksége humanitárius segítségre alapvető szükségleteinek kielégítéséhez. Az új finanszírozás az EU humanitárius támogatását Libanonnak 2011 óta csaknem 860 millió euróra növelte.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank továbbra is támogatja Egyiptom zöld átmenetét azáltal, hogy 100 millió dollárkölcsönt bocsát ki a Red Sea Wind Energy számára. A kölcsön egy új, 500 MW-os szárazföldi szélerőmű fejlesztését, építését és üzemeltetését finanszírozza a Szuezi-öböl térségében. Ez lesz Egyiptom harmadik magánkézben levő szélerőműparkja, és várhatóan ez lesz Afrikában a legnagyobb is. Évente körülbelül egymillió tonna CO2-kibocsátást segít csökkenteni, ami körülbelül 217 000 autó kivonásának felel meg.

Az EU, Franciaország és Spanyolország 26 millió euró támogatást biztosít a rászoruló palesztin családok szociális segélyeinek kifizetésére. Az Európai Unió, Franciaország és Spanyolország 26,3 millió eurót biztosított szociális juttatások kifizetésére a Nemzeti Készpénzátutalási Programon keresztül, 106 000 kiszolgáltatott palesztin család javára.

(Készítette: Nagy Imre Jonatán)

 

A EU hírfigyelő – 2023. április bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Az elektromos padlófűtés egy innovatív modern technológia, amely hatékony és kényelmes fűtési megoldást kínál az otthonok és a vállalkozások számára. Egyik legnagyobb előnye, hogy bármilyen típusú padlóburkolat alá telepíthető, beleértve a csempét, a szőnyeget és a keményfát is. Ez sokoldalú fűtési lehetőséget biztosít a ház bármely helyiségében, a fürdőszobáktól a nappalikig és a hálószobákig.

Milyen elven működik az elektromos fűtés?

Az elektromos padlófűtés egyik legnagyobb előnye, hogy rendkívül energiatakarékos technológia, amely egyszerre fenntartható és a praktikus szempontoknak is megfelel. A hagyományos fűtési rendszerekkel ellentétben, amelyek a levegő felmelegítésére, majd a helyiségben történő keringtetésére épülnek, az elektromos padlófűtés közvetlenül a padlót és a helyiségben lévő tárgyakat melegíti. Ez azt jelenti, hogy a hő a talaj közelében marad, ahol a legnagyobb szükség van rá, és kevesebb hő vész el a falakon és a mennyezeten keresztül.

Az elektromos padlófűtés hosszú távon költséghatékony megoldás is lehet. Úgy működik, hogy a padlóburkolat alá fűtőkábeleket vagy szőnyegeket helyeznek, amelyek egyenletesen osztják el a hőt a felületen. Bár a kezdeti telepítési költség magasabb lehet, mint más fűtési rendszerek esetében, az idővel elérhető energiamegtakarítás segíthet ezt ellensúlyozni. Ezenkívül az elektromos padlófűtés kevés, vagy éppen minimális karbantartást igényel, és hosszú évekig is kitarthat anélkül, hogy bármilyen alkatrész cserére szorulna.

Milyen fajták közül választhatunk?

Az elektromos padlófűtési rendszereknek két fő típusa van: az elektromos kábeles rendszerek és az elektromos fűtőszőnyeges rendszerek (utóbbi fűtőfilm és fűtőfólia néven is ismert). A kábelrendszereknél a fűtőkábeleket közvetlenül az aljzatra helyezik, míg az elektromos szőnyegrendszerek előre konfigurált szőnyegekből állnak össze, amelyeket könnyen ki lehet tekerni és fel lehet szerelni.

Az elektromos padlófűtési rendszerek mindkét esetben szakszerű telepítést igényelnek a biztonságos működés érdekében. A telepítés után azonban könnyen használatba vehetők és termosztáttal szabályozhatók a kényelmes és egyenletes hőmérséklet fenntartása érdekében.

Az elektromos padlófűtés kiváló lehetőség azok számára, akik energiahatékony és kényelmes fűtési megoldást keresnek. Bármilyen helyiségben és bármilyen típusú padlóburkolat alá felszerelhető és hosszú távon megtakarítást biztosít az energiaköltségek terén. Ha otthona fűtési rendszerének korszerűsítését fontolgatja, az elektromos padlófűtést mindenképpen érdemes számon tartani a lehetőségek közt.

The post Miért jó megoldás az elektromos padlófűtés? appeared first on .

Kevesebb mint 24 óra alatt négy embert végeztek ki Szaúd-Arábiában, mindegyikőjüket terrorizmus vádjával – adta hírül a Middle East Monitor című nagy-britanniai székhelyű hírportál, a szaúdi belügyminisztérium közleményére hivatkozva.

A negyedik embert, az ország síita kisebbségéhez tartozó Ahmed al-Badrt terrorizmus vádjával ítélték halálra. A vád szerint Badr „egy ellenséges országban” kapott fegyveres kiképzést, ezután pedig azért tért vissza a királyságba, hogy terrorcselkeményeket hajtson végre.

Hétfőn szintén terrorizmus vádjával három másik szaúdi állampolgárt is kivégeztek az ország keleti részén. Ők a vád szerint szintén egy másik országban kaptak fegyveres kiképzést. Az al-Arabíja pánarab hírtelevízió úgy tudja, hogy egyikőjük pénzt kapott azért, hogy más, terrorizmus miatt elítélt raboknak segítsen megszökni Szaúd-Arábiából.

A szaudi belügyminisztérium hétfőn közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy Haszan bin Issa al-Muhanna, Haidar bin Hassan Muwais és Mohammed bin Ibrahim Muwais szaúdi állampolgárokat is kivégezték.

A European-Saudi Organization for Human Rights (ESOHR) nevű berlini székhelyű jogvédő szervezet azt közölte, hogy 2023-ban már 36 embert végeztek ki a királyságban. Jogvédő szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy míg 2021-ben 61 embert végeztek ki a szaúdi hatóságok, 2022-re ez a szám már 196-ra nőtt.

 

The post Szaúd-Arábiában négy embert végeztek ki 24 óra alatt appeared first on .