Biztonságpolitika

A magyarországi repülőtereken szokásos védelmi átvizsgálások módszerei között a robbanóanyag-kereső kutya alkalmazása a Power Shield Zrt. folyamatos és kitartó munkájának, fejlesztéseinek köszönhetően jelenleg teljesen elfogadott és megbecsült rangra emelkedett.

A folyamatosan változó és a nemzetközi fenyegetések hatására szigorodó hatósági elvárások, megjelenő normák az áruk és egyéb, áruhoz hasonló eszközök, tárgyak, termékek repülőtéri átvizsgálása során már minden esetben előírják a nem röntge­nezhető légi áruk belső átvizsgálását. Azaz a robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazása során nyitni kell a csomagokat. Emiatt az egyes csomagolás módok, anyagok jellemzőinek figyelembevételével meg kellett oldani a nyitási lehetőségeket, illetve a kutyás mintavétel elősegítése érdekében a szagáramlás kialakítását.

Ezeken a területeken óriási előrelépést jelentett a 2017 februárjában, az Európai Unió pályázatának elnyerését követő több ezer kutatási mérés: hiszen a pontosan regisztrált körülmények között végrehajtott mérések eredményei alapján a gyakorlatban sokkal nagyobb biztonsággal alkalmazhatjuk kutyáinkat. Kiemelkedő szakmai megerősítést jelentett a projektben megvalósult kutatás során a robbanóanyagok szagkiáramlása és a külső levegő hőmérséklete között korábban feltételezett szoros összefüggés eltérő hatása a mérési eredményekre. Ezzel szemben viszont megállapítást nyert a szagkiáramlás biztosításának fontossága a fedések lehetőségének kiküszöbölésére. Azaz, ha biztosítjuk a tiltott anyagok szagának szabad áramlását, akkor a kutyák nagy biztonsággal megtalálják azokat. A kutatási eredmények összehasonlító elemzése során az is kiderült, hogy a kutatásba különböző időpontokban és intenzitással bevont kutyák az eltérő feladatok során mégis nagyon hasonló, szinte megegyező eredményeket hoztak. Ebből levonható az a következtetés, hogy a védelmi berendezésként alkalmazott szolgálati kutyák a kutatás során tudományosan is megalapozottá vált képzési módszertan segítségével folyamatosan „kalibrálhatók”, mindig figyelembe vehető a jelzésük eredménye, akár a műszereké.

A projekt kísérleti mérései során derült ki az a jelenség is, hogy a jogszabályi előírások szerinti 1,3 méter mérési magasságot egy légterű áru belsejének átvizsgálása során 1,7 méterre lehetne emelni az erre vonatkozó jogszabályokban. Ez az a határ, ahol a kutyák még magabiztosan képesek érzékelni a robbanóanyag jelenlétét. Ezt az eredményt a Power Shield Zrt. a projekten alapuló technológiájába beépítette. Ez a méretváltozás, figyelembe véve a repülőtéri áruraktárak és dolgozók óriási leterheltségét, komoly logisztikai előny lehetne a raktári személyzet részére az átvizsgálások előkészítése során.

A robbanóanyag-kereső kutyák képzéséhez előírt követelmények közé a GINOP eredményei kapcsán a Power Shield Zrt. szakemberei javasolják beemelni a szagbiztonság folyamatos fejlesztését és szinten tartását. Láthatóan és kimutathatóan ez a kulcsa a kutyák által végzett magabiztos mintavételek eredményes végrehajtásának. A társaság új képzési módszerének legfontosabb eleme lett az újonnan kifejlesztett kétfázisú szagbiztonsági tréning is, ami alapja lett a nagyon kis mennyiségű tiltott anyagok eredményes felderítésének. Ezen a módszeren alapul a társaság egyedülálló személyforgalmi átvizsgálási technológiája.

Az Európai Bizottság 2015/1998. végrehajtási rendeletének (2015. november 5.) hazánkban 2016. június 1-jétől alkalmazott szabályai szerint a fémérzékelő kapun riasztás nélkül áthaladó utasok 10-20 százalékát véletlenszerű kiválasztással egy alternatív módszerrel át kell vizsgálni. Ez a módszer lehet biztonsági szkenner, robbanóanyagnyom-felderítő eszköz és robbanóanyag-kereső kutya. A kisebb forgalmú vagy időszakosan működő vidéki repülőterek esetében ez a változtatás több tíz millió forintos beruházást igényelt volna a szükséges technikai eszközök megvásárlása és üzembe helyezése során.

A Power Shield Zrt. a robbanóanyag-kereső kutyái számára egy új, eddig még sem Magyarországon, sem más országban nem alkalmazott speciális személyek átvizsgálására alkalmas technológiát dolgozott ki. A kutyás szakma ezt az irányt korábban teljesen elvetette, mert az akkori módszertan alapján lehetetlennek tartotta a képzést. Társaságunk közös fejlesztésével megoldotta a személyek kutyával történő átvizsgálását úgy, hogy ne legyen fizikai kontaktus az átvizsgált személy és a keresőkutya között. A módszerünk és a szükséges eszközök ára töredéke a műszerekének, viszont a módszer kizárólag kisebb forgalom mellett alkalmazható. Ezt fogadta el és vezette be a HBA Kft. a Sármelléki repülőtéren, illetve a Győr-Pér Repülőtér Kft. a Győr-Péri repülőtéren. A folyamatos szakmai fejlesztés és a GINOP mérései során jelenleg ennek a technológiának a harmadik generációs átvizsgáló állomását vezettük be Sármelléken, ahol a gyakorlatban is sikeresen vizsgázott, illetve a felelős hatóságok is több alkalommal jóváhagyták az éves alkalmazását.

A 2018. november 30-án hivatalosan lezárult projekt egyik nem tervezett eredménye volt a „távoli nyomfelderítés” irányába mutató kísérlet, amelyben már sikerült elérni részeredményeket. A „távoli nyomfelderítésnek” a légi közlekedés biztonsága szempontjából értelmezhető lényege, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kutya ne közvetlenül azonosítsa (szagolja) a légi árut, hanem az esetleges robbanóanyag-maradványt tartalmazó mintát térben és időben eltávolodva, az azonosításra máskor, más helyszínen kerüljön sor. A feladat szakmai kihívása az volt, hogy nagyon magas fokú szagbiztonságot, illetve szagérzékenységet kellett elérni a kutyáknál, amelyek biztosítása nagyon aprólékos, kitartó és következetes munkát igényelt. A projekt során alkalmazott módszereket, eljárásokat továbbfejlesztve, azokat speciálisan a „távoli nyomfelderítés” irányába hangolva, eljutottunk oda, hogy három kutya már szagmintáról vett kenetmennyiséget is képes volt megbízhatóan jelezni.

A GINOP szakmai eredményeit alátámasztja az a szemléletváltás is a hatóságok részéről, amelynek alapján meghatározó piaci szereplőként tekintenek a Power Shield Zrt.-re. Ezt bizonyítja az a szakmai siker is, hogy 2018-ban első alkalommal kaptunk meghívót a robbanóanyag-kereső kutyák vizsgáztatásában közreműködő szakhatóság, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ által szervezett nemzetközi KYNOPOL konferenciára. A konferencián a világ minden tájáról jelen voltak a rendőrségi kutyák kiképzői, akik mellett az egyetlen elismert magáncégként mi mutatkozhattunk be. A sikeres előadások és az elismerésünket jelző megbeszélések után érkezett meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium Légügyi Kockázatértékelési Hatósági Főosztálytól és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságtól a márciusban Párizsban megrendezendő európai uniós szakmai konferenciára szóló meghívás.

Chikán-Sonne Zoltán projektvezető

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Az internetes weboldalakon megjelenő hírek, döntések generálta viták, eszmecserék új dimenziókat nyitottak meg a politikai vélemény kinyilvánításban. A szerveződő csoportok állandó kapcsolatban kerültek egymással, így az információáramlás, véleménynyilvánítás és a csoporton belüli koordináció is hatékonyabban valósulhat meg. Az okos telefonok megjelenésével párhuzamosan, rohamos fejlődésnek indultak az új lehetőséget kínáló chat, illetve egyéb mobiltelefonos applikációk. A hordozható, egymással és a világgal valós időben kommunikáló (LIVE) készülékek már az események pontos, individuális dokumentálását is lehetségessé tehetik bárki számára.

A transzparencia növekedésével együtt, a demonstrációk céltudatos, hatékony és gyors koordinációja is szerepet kapott a politikai akarat kikényszerítésében. „Légy olyan, mint a víz”. .A harcművész és színész Bruce Lee híres kvótája mára a hongkongi és katalóniai megmozdulások egyik vezér frázisává vált. A továbbiakban digitalizált kommunikáció és annak hatásait szeretném bemutatni a modern kor tüntetéseinek vonzatában.

Hongkong

A Kínában található autonóm státuszú városállamban június eleje óta folynak a tüntetések Carrie Lam kormányzó által indítványozott kiadatási törvénytervezet miatt. A demonstráló tömegek szembekerültek a világ legnagyobb totalitárius megfigyelő rendszerével, amely kijátszásához saját digitális és fizikai „fegyvertárat” hoztak létre.

A Kínában folyamatosan működő állami cenzúra és kontroll szükségessé tette a tüntető csoportok számára a gyors és hatékony mobilizáció megszervezését, valamint a különálló csoportok között az anonim, ezzel együtt védett kommunikációs csatornák biztosítását. A 2014-es esernyős tüntetések után megnevezhetőek voltak azok a személyek, akik a megmozdulások vezetőiként funkcionáltak, így őrizetbe vételük után a tüntető tömeg irányítása megakadt, a további tervezés és szervezés leállt, a demonstráció lecsillapodott, majd megszűnt. A 2019-es hongkongi tüntetések egyik forradalmi újítása volt a decentralizált koordinációs modell bevezetése. Az applikációkon keresztül zajló anonim kommunikáció során nem lehet célzottan megnevezni olyan vezető személyiségeket, akik egyértelműen fontos szerepet töltenek be az atrocitások kialakulásában, így a kormányzati szervek nem tudnak célzottan fellépni a tervező és szervező csoportokkal szemben.

Tüntetések Hongkongban. Forrás: Nikkei.com

A demonstrálók a tüntetéseken viselt gázálarcokon és esernyőkön felül, mindennapos internet használati szokásaikban is egyre óvatosabbakká, körültekintőbbé válnak, félve az állami megfigyeléstől. A résztvevők igyekeznek előnyben részesíteni a készpénzes fizetést a kelet-Ázsiában igen népszerű mobilfizetés helyett (Alipay, WeChat), eldobható SIM-kártyákat használnak, valamint metró, illetve tömegközlekedési jegyeiket is egy útra váltják meg, így elkerülve bármilyen személyes okiratszám megadását.

A város fejlett hálózati lefedettsége és korszerű technikai környezete kedvező feltételeket biztosít a digitális koordinációra. A tüntetők az étel- és vízkészletek elosztására, valamint a taktikai, illetve stratégiai célok megvitatására a Telegramm-ot használják. Az applikáció fő előnye, hogy akár nagyobb titkosított csoportok is tudnak egymással kommunikálni, mindezt teljesen névtelen módon. A tüntetések elindulásakor Kínából indított kibertámadásokkal (DDoS) próbálták destabilizálni az alkalmazás rendszerét, de nem jártak sikerrel. Népszerű még a LIHKG app, amely kizárólag helyi internetszolgáltatókon keresztül érhető el, azonban lehetőséget biztosít az anonim tervezésre és a felmerülő alternatívák szavazásra bocsájtására. A túlterhelt vagy zavart hálózatok kiküszöbölésére Person to Person (vagy peer to peer, P2P) alapú applikációkat kezdtek el használni, mint a Bridgefy, vagy a Firechat. A P2P rendszer lényeg, hogy nincs egy központi szerver (+kliens), amelyen bejövő és kimenő adatok könnyűszerrel ellenőrizhetőek, hanem a készülékek egyenrangúan, egy helyi hálózaton keresztül kommunikálnak egymással (pl.: Bluetooth), mindezt internet kapcsolat nélkül. Az üzenetek telefonról telefonra titkosítottan „ugrálnak”, míg el nem érik a címzett készüléket.

Forrás: medium.com

A nagy digitalizáltság azonban komoly veszélyeket rejt magában. Míg a tüntetők mobiltelefonjaik segítségével igyekeznek egyre hatékonyabban működni, addig a feltehetően Kína által támogatott, kormányzati oldalon próbálják meggátolni a további zavargások kialakulását. A rendőri jelenléten és tömegoszlató eszközök (könnygáz, vízágyú) alkalmazásán túl, jelentős a köztéri megfigyelő kamerák szerepe az eseményekbe befolyásolásában. A Kínában már javában működő társadalmi kreditrendszer alapjául szolgáló mesterséges intelligencia komoly fenyegetést jelent a hongkongiak személyes (biometrikus) adataira, hiszen a két rendszer közötti együttműködés szintje továbbra sem ismert.

Spanyolország, Katalónia

A madridi legfelsőbb bíróság 9 szeparatista katalán politikust 9-13 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt a 2017-es eseményekben való részvételéért. Ahogy az ázsiai metropolis esetében, úgy a katalán demonstrációk szervezésében is kulcs szerepet kapott a hatékony és gyors mobilizáció, valamint a virtuális anonimitás kérdésköre.

Az október óta zajló tüntetések egyik csoportja, a Demokratikus Cunami (Tsunami Democràtic) egy új applikációt fejlesztett ki. Az alkalmazás képes egységesíteni, ezzel együtt dekoncentráltan irányítani a nagy tömegeket, miközben koordinál a kialakult kisebb csoportok között. A felhasználóknak engedélyezniük kell az app. számára saját helyadataikhoz való hozzáférést, ezzel egy viszonylagos helyzetet közölve a többi közelben lévő készülékkel. A tüntetés elindulása előtt a közelben lévők egy értesítést kapnak, amely után önkéntes alapon jelezhetik részvételüket, vagy távolmaradásukat, így az organizátorok fel tudják mérni az érdeklődést az egyes helyszíneken. A résztvevőkből szerveződő sejtek bármikor könnyen mozgósíthatóak és akár gyorsan fel is oszlathatóak, ha komolyabb rendőrségi ellenállásba ütköznek. A gyors információcserének köszönhetően értesülhetnek a rendőri jelenlétről, a biztonsági zónákról, egy újabb csoportszerveződésről (egy adott hatósugáron belül), vagy éppen tanácsokkal láthatják el egymást anonim módon. Előfordulhat, hogy azonos időben párhuzamosan több sejt szervez megmozdulást, amivel a rendfenntartó erők koncentrációját, valamint koordinációját is egyszerre gyengíthetik.

Forrás: techcrunch.com

Az alkalmazás csak android operációs rendszerű készülékekre tölthető le egy tömörített APK fájl formájában (Android Package File). Az applikáció terjesztése sem a megszokott Google Play áruház segítségével, hanem meghívásos alapú rendszeren (friend to friend) működik. A hálózat egyes tagjai 10 darab QR kódot oszthatnak tovább a csatlakozni kívánóknak, így nagymértékben megszűrve az rendőri, nemzetbiztonsági szervek beépített embereit. Nagy hátránya a Hong Kongban alkalmazott Bluetooth vagy más helyi hálózatokkal szemben, hogy (bár ugyanúgy P2P rendszer alapján működik) internet segítségével kommunikál az applikáció, így a kialakuló csomópontokat fel lehet térképezni, ha a spanyol internetszolgáltatók erről hajlandóak adatokat szolgáltatni.

A szervezet saját applikációját, mint a „békés polgári engedetlenség eszközeként” írja le, ennek ellenére az eldurvuló harcok a tüntető tömegek és rendfenntartó erők között más képet mutatnak.

Az anonimitás ambivalenciája

Az előbbiekben bemutatott demonstrációk legnagyobb vívmánya az anonim, dekoncentrált koordináció. Felvetődik azonban a kérdés, hogy egy arctalan irányítási rendszer mennyire megbízható és az általa adott utasítások mennyire vannak összhangban a megmozdulások valódi céljaival.

A hongkongi és katalán tüntetések alapkoncepciója egy olyan rendszer létrehozása volt, ami a hatalmi erők hierarchikus, centrális felépítésével ellentétes, kölcsönös bizalmon alapuló és egy adott politikai helyzet megváltoztatására törekszik. A nagyfokú anonimitás azonban komoly biztonsági kockázatokat hordoz magában. Az applikáció mögött megbúvó stáb kiléte és szándékai nem ismertek, így a résztvevő tüntetők könnyen befolyásolhatóak, avagy dezinformálhatóak (Fake news), akár önkényes célok elérésének érdekében is. A terrorista szervezetekhez kísértetiesen hasonlító sejtek kialakításával meglepetésszerű akciók kivitelezhetőek, amelyek lefolyása és módszerei könnyen összevethetőek akár a hibrid hadviselés jellemzőivel.

Forrás: thesafety.us

Egy titkos hadsereg feletti korlátlan rendelkezéssel, amelynek állományát az adott ország civil állampolgárai szolgáltatják, akár külső nemzetközi szereplők számára is lehetővé válhat olyan politikai folyamatokat befolyásolni, amelyek mind a nemzeti, mind a nemzetközi térben nagy jelentőséggel bírhatnak.

A „kétarcú” nyilvánosság

A közösségi média platformok elterjedésével az egyéni élettapasztalatok megoszthatóvá váltak a világ számára. A képek és írott szövegen túl az élő közvetítések nagy népszerűségre tettek szert, hiszen valós időben válik egy-egy esemény az arra érdeklődők számára közvetlenül megoszthatóvá. A digitalizált demonstrációk egyik legfőbb aspektusává is az állandó LIVE-stream vált, azaz az események folyamatos közvetítése a világhálón egy okostelefon segítségével. Az individuális dokumentáció lehetővé teszi az események több szemszögből való megismerését, elemzését, valamint információk továbbítását a külvilág számára, ezzel ellehetetlenítve az adott térség izolálását a nemzetközi közösségtől.

Másfelől azonban a valós idejű felvételek segítségével az eseményekben résztvevők koordinátái és személyes adatai is meghatározhatóak. A hatóságok eszközrendszerében szerepel az internet és a sajtó folyamatos figyelése, így egy esetleges rövidebb idejű bejelentkezés, vagy tudósítás iránytűként szolgálhat az adott szerveződő akció felderítésére és meggátolására.

Összegzés

A technológiai fejlettség új kapukat nyitott meg a véleményszabadság számára és ezzel együtt újabb fenyegetések is megjelentek. A modern kor demonstráció túllépték a fizikai teret, így a világ számára megtapasztalhatóvá és hatalom számára nehezebben ellenőrizhetővé váltak. Az alulról szerveződő, a virtuális térben koordináló mozgalmak forradalmasították a polgári engedetlenség fogalmát, ezzel tovább bővítve az információs társadalom ismérveit. A kibertérben megjelenő általános személytelenség azonban sok kérdést vet fel ezen új modell megbízhatóságával és átláthatóságával kapcsolatban.

Szerző: Zernig Csombor

Már hatvannyolc középiskolában folyik a honvédkadétprogram – mondta Almási László, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetője.

Kifejtette: a honvédkadétrogram három színtéren valósulhat meg. Az első kettő a honvédkadétok közismereti képzése és ágazati szakképzése. Ezeket azoknak ajánlják, akik szeretnének magabiztosabbak lenni, szeretik a kihívásokat. A harmadik szint a honvéd középiskola és kollégium. Ez jelenleg egy helyen működik, a debreceni Kratochvil Károly iskolában, amelyet azoknak ajánlanak, akik “már hivatásban gondolkodnak”.

Kitért arra is, hogy egyre népszerűbbek a honvédelmi táborok. Tavaly több mint kétezer-kétszáz 12 és 18 év közötti fiatal vett részt ilyen táborban. és idén szeretnék még több fiatalnak biztosítani ezt a lehetőséget, és újabb tematikákkal is készülnek. A tervek szerint áprilistól lehet majd jelentkezni a honvedelmitabor.hu oldalon – közölte.

A régi repülőnapokat felidéző sorozatom második részében is maradunk Szlovákiában. Az előző részben a Slovak International Air Display (SIAD) néven ismert, Pozsonyban megrendezett nemzetközi repülőnapokról volt szó. Most egy kicsit keletebbre megyünk, a Zólyom (Zvolen) melletti Szliácsra (Sliac), ahol 2003-ban és 2005-ben a helyi vadászrepülő alakulat rendezett a SIAD-nál sokkal kisebb léptékű, de nagyon jó, már-már családias hangulatú nyílt napot. 

2003. május 31.

Az itt még nemzeti színekben látható 4703-as L-39ZA később terepszínű festést kapott. Erről a gépről hiányzik a 23 mm-es gépágyú, amely az Albatros ZA változatánál a törzs alá illeszthető.

A Luftwaffe bücheli 33. vadászbombázó ezredének kétféle zöldből és sötétszürkéből álló Norm 83-as kamuflázst viselő, négy póttartállyal terhelt Tornadója.

A Mirage 2000-es pilóták kollégájuk bemutató repülését figyelik. Időnként a franciák is átruccantak az amerikai Red Flag gyakorlatra - ennek jelvénye látható a kézirádiót figyelő pilóta ruháján.

A holland királyi légierő leeuwardeni 323. századának hazai gyártású F-16B-je. A később korszerűsített gépet amerikai jelzésekkel ideiglenesen az arizonai 148. vadászrepülő századnál is használták.

A 323-asok századjelvényének újragondolt változata, amelyen Diánát, a vadászat istennőjét „saját elképzelés szerint” ábrázolták a holland vadászrepülők.

A német légierő 71. Richthofen vadászszázadának F-4F gépét a hazaindulásra készíti elő a személyzet. Ennek egyik érdekes mozzanata, hogy a pilóták behelyezik a hajtóműindításhoz szükséges tölteteket. A Phantom General Electric J79-es hajtóműveinek indítása - sűrített levegős indítóberendezés híján - ilyen töltettel történt, amelyből a szárnyra függesztett utazókonténerben tartalékokat is hoztak a németek.

A hollandok  AH-64 Apache harci helikoptere. A gép mellett egy gyakorló Hellfire rakéta hever.

A szürke kamuflázsdivat a kilencvenes évek második felében utolérte a szlovák légierőt is. Ez az 1971-es gyártású MiG-21MF 2000 augusztusáig repült, tíz évvel később szétbontották.

A 2615-ös MiG-21MF-en és a mellette álló gépen látható sárga sáv jelzi, hogy az európai hagyományos fegyverek mennyiségét szabályozó szerződés (CFE) keretében az aktív szolgálatból kivont gépet látunk.

A lekopó kamuflázs alól a sárkány natúr fém színe látszik a 7803-as MiG-21MF-en.

Fémszínű és nemzeti színekkel díszített, de már alaposan megkopott MiG-21-esek az egyik kutyanyelvre félreállítva.

*

2005. június 4.

A repülőműszaki alegység szépen sikerült, bár kissé már megfakult jelvénye a hullámlemez hangárajtón.

A 9308-as MiG-29-es ma a pöstyéni (Piestany) bázis múzeumában látható.

A szlovák MiG-21-esek bő két évvel élték túl a magyarokat. 2002 decemberében ezzel a 7704-es oldalszámú MF-fel zárult a szlovák huszonegyes üzemeltetés, északi szomszédunk ekkor vonta ki a típust.

A malackai (Malacky) szállítórepülők rövidtávú szállítási feladatokra használt L-410 UVP-je. A négytízesek kabinja nem volt túlnyomásos, ezért utasokkal ritkán emelkedtek háromezer méter fölé.

A szlovák szállítóhelikopterek - köztük a képen látható 0807-es Mi-17-es - először 2002-ben, majd 2003-ban Boszniában vettek részt külföldi (SFOR) misszióban.

Ereszkedés alpintechnikával a 0807-esből. A pilótafülkét és a benne ülőket kevlárlapok védik a kézifegyverek tüzétől.

Egyszerre több kötélen lehet leereszkedni a szlovák belügyminisztérium időjárásradarral felszerelt, lapos fenekű (rámpás) Mi-171-eséből. A típusból 2002-ben öt példányt szerzett be a szlovák belügy.

A 1991-ben alapított szlovák légimentő társaság, az Air Transport Europe Agusta A109K2-ese tart bemutatót. Az olasz típust 2004 óta használja az ATE.

A csehek egyik Mi-24V-je egy igen jól sikerült tigris-festéssel. Ez a gép ma már nem repül, a namesti 22. helikopterbázis parancsnoki épülete előtt van kiállítva.

Cseh Gripen érkezik Szliácsra. A JAS 39-es ekkor még újdonság volt, a cáslavi 21. légibázison csak 2005 júliusában vették át a készültségi szolgálatot a MiG-21-esektől.

A 2004-ben megszűnt Biele Albatrosy kötelék emlékét idézi a szliácsi L-39-es raj. A gépek gyönyörű háttér előtt állnak a pályára.

Ha Magyarországról a 66-os úton közelítjük meg Szliácsot, akkor Dobronyánál (Dobrá Niva) egy kis repülőtér mellett haladunk el. Az egykori mezőgazdasági leszállóhelyből azóta sportrepülőtér lett, de itt még csak egy Z-37 Cmelak várakozik a következő munkára.

A kis placc már akkor is egy 500 méter hosszú aszfaltpályával rendelkezett. A Cmelak futóműve előtti dombon a dobronyai vár romja áll.

A szliácsi repülőbázisra 2008 tavaszán tértem vissza egy hétköznapi bázistúrára.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A tulajdonlás és birtoklás szavak jelentése és használata a köznyelvben összemosódik, a jog azonban élesen elkülönítve értelmezi és alkalmazza a két fogalmat – adódik is ebből számos félreértés, vitás helyzet. Többek között ezek békés megoldásán dolgozik Nagy Lajos György ingatlanforgalmi szakjogász, a Hori-Zone Group Kft. birtokvédelmi ágazatának ügyvezetője, aki nemcsak a paragrafusok közötti eligazodásban segített, hanem szemléletes példákkal illusztrálta, hogy milyen problémák adódnak a gyakorlatban.

— Milyen jellegű problémákkal keresik meg az irodát?
— Két csoportba sorolhatjuk a megbízásokat. Előfordul, hogy nagy értékű ingóságok – például műtárgyak, ékszerek, járművek – tulajdonosai keresnek meg, de a birtokvédelmi ügyek döntő többsége az ingatlanokkal, azon belül is az építési területekkel, szállodákkal, bérbe adott üzletekkel kapcsolatos. Érdekességként említeném, hogy az ingatlanok birtokvédelmi problémái ciklikusan jelentkeznek. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság idején jó néhány becsődölt építkezésből származott komoly jogvita. 2017–2018-ban az építkezések felfutásával, majd a munkaerőhiány erősödésével azonban újfajta birtokviták jelentek meg. Egyre több feladatot kapunk az ingatlan bérbeadása utáni problémák kezelésére, illetve az építkezési szerződésekben foglaltak be nem tartásából eredő viták rendezésére.

Bérbe adott üzletek és ingatlanok

— Az ingatlanok bérbeadásának hány százalékából lesz vita?
— Erről nincs kimutatás, mi csak a problémás esetekkel találkozunk, de valószínűsíthető, hogy a bérbeadási ügyleteknek csak egy-két százalékából lesz birtokvita. Tudni kell, hogy a bérbeadás jogi szempontból viszonylag egyszerű ügylet, az esetleges problémákat a felek általában közvetlenül egymás között rendezik, az intelligens bérbeadók és bérlők megtalálják a megoldást, és végül megegyeznek egymással. Ha mégsem sikerül, akkor fordulnak hozzánk. Az utóbbi idők gyakorlata azt is mutatja, hogy a későbbi problémák elkerülésére egyre többen kérnek előzetesen tanácsokat – ezek a megbízók már eleve a megelőzésre koncentrálnak. Jellemzően azok kérnek tanácsot, akik korábban már belefutottak valamilyen problémába, ezért a következő ügyletre már jogilag biztosított háttérrel szeretnének felkészülni.

— Miből adódnak problémák a bérbe adott ingatlanok, üzlethelyiségek esetében?
— Tipikus eset, hogy amikor egy cég bérbe vesz egy helyiséget – például egy bevásárlóközpontban –, akkor ott komoly ráfordítással kialakít egy látványos üzletet, de a működés megkezdése után vagy nem marad elegendő pénze a bérleti díjra, vagy már eleve nincs hajlandósága annak megfizetésére. A tulajdonos azonnal felbontaná a bérleti szerződést, de azt csak egy nagyon bonyolult jogi folyamat végigjárásával lehet megtenni, a törvény szigorú szabályokat ír elő a rendkívüli felmondásokra is. Nos, ilyenkor keresnek meg minket, és gyakran tapasztaljuk, hogy a tulajdonos és a bérlő már a szerződésben foglaltakat sem egyformán értelmezi. Bár úgy tűnik, hogy minden nagyon precízen és egyértelműen van megfogalmazva, de egy vitás helyzetben gyorsan kiderül, hogy a felek törvényellenes feltételekben állapodtak meg. Ilyenkor az egyik fél a szerződésben leírtakhoz ragaszkodik, a másik pedig a törvényekhez.

— Mit lehet ilyenkor tenni?
— Fel kell mondani a szerződést. De már az is egy bonyolult folyamat végeredménye, hogy a bérleti szerződés felmondása jogi értelemben is érvényes legyen. Ha megszűnt a szerződés, akkor az ingatlan tulajdonosa értelemszerűen szeretné újra birtokba venni az ingatlanát. A jogkövető magatartás az lenne, hogy ilyenkor a bérlő birtokba adja, a bérbeadó pedig birtokba veszi a tulajdonát. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy vita alakul ki, az átadás-átvétel elmarad, nincs együttműködés a felek között. Talán meglepő, de az ilyen esetekkel hozzánk forduló megbízók számára legtöbbször gyors megoldást találunk, ritkán kerülnek bírósági szakaszba a bérleti szerződésekkel kapcsolatos ügyek.

Építőipari problémák

— Említette, hogy az építőipar fellendülése újfajta problémákat is hozott. Milyeneket?
— Az utóbbi években viszonylag szigorú építési szabályok léptek életbe. Megjelent például az elektronikus építésinapló-vezetési kötelezettség, a használatbavételi engedélyeket már csak az alvállalkozói nyilatkozatok megtétele után adják ki – és a sor folytatható. A szigorítások jelentősen csökkentették a vitákat, de 2018-ra olyan munkaerőhiány lépett fel, amely erősen hátráltatja a teljesítéseket. Nagyon sok alvállalkozó az egy-két-három évvel ezelőtt megkötött szerződéseiben foglaltakat nem vagy nehezen tudja teljesíteni – ez lehet késés, minőségi probléma, vagy okozhatja szimplán a munkaerőhiány. A rugalmas megrendelők ilyen esetekben hajlandók újraértékelni a szerződéseket, és változtatnak. De előfordul, hogy egy projektbe valóban nem fér bele az alvállalkozói díj módosítása, ezért a megrendelő ragaszkodik az eredeti megállapodás szerinti összegekhez. Ennek lehet következménye, hogy a tulajdonos felmondja a szerződést, vagy lecseréli, és egyben kötbérezi az eredeti kivitelezőt. Bonyolítja a helyzetet, hogy az építkezések többszintű szerződéseken keresztül valósulnak meg, a valódi folyamatban több szereplő is részt vesz, a fővállalkozó több alvállalkozóval dolgoztat, akik esetleg további alvállalkozókat bíznak meg. A probléma súlyát jól mutatja, hogy 2018-ban a megbízásaink több mint negyedét kaptuk építőipari cégektől.

— Mi történik, ha szerződésbontásra kerül sor?
— A problémás esetek akkor kezdődnek, amikor a tulajdonos vissza akarja venni az építési területet, de ezt a kivitelezést megvalósító fő- vagy alvállalkozó nem engedi. Sokszor megtörténik, hogy a kivitelezést végző cég addig nem akarja átadni az építési területet, amíg az általa gondolt vállalási díjak nincsenek kiegyenlítve. Arra hivatkoznak, hogy nem az ő hibájuk miatt csúsznak a határidők, hogy jogosulatlannak tartják a kötbért, ráadásul időközben drágult a munkaerő és az anyag, vagy más fontos változás állt be. A megrendelő vagy a tulajdonos pedig tartaná magát az eredeti szerződésben foglalt határidőkhöz és árakhoz, nem kívánja figyelembe venni, hogy emelkedtek az órabérek vagy az anyagárak. Ez feszültséget okoz, és komoly vitákhoz vezet.

— Az ilyen esetek is rendezhetők fehér asztal mellett, vagy ebben a fázisban már csak a bíróság tud igazságot tenni?
— Az esetek többségét meg tudjuk oldani tárgyalásos úton. Azok a megbízóink, akik az építési projekt indításakor előre gondolkodtak, és már a szerződéskötés előtt is kikérték a tanácsainkat, biztosak lehetnek abban, hogy megtaláljuk a békés megoldást. Sajnos az a tapasztalat, hogy a tulajdonosok hajlamosak figyelmen kívül hagyni a részletkérdésnek tűnő tételeket. A lehető legkevesebbet fordítják az építési terület őrzésére, a biztonsági cégek megbízási díjait leszorítják, és gyakran még egy kerítést sem húznak az építkezés köré.

— Van megoldás arra, hogy a tulajdonos folyamatosan védve legyen az említett problémákkal szemben?
— Igen, cégcsoportunk szolgáltatási repertoárja és gyakorlati tapasztalatai együttesen lehetővé teszik, hogy egy építési projekt teljes körű felügyeletét elvállaljuk. Egyre több olyan komplett csomagmegbízásunk van, amely az építési projektek biztonsági tanácsadásától kezdődően a részfolyamatok menedzselésén át egészen a konfliktuskezelésig vagy szükség esetén a bíróság előtti képviseletig tart. Megbízóink ezzel a teljes folyamatot átfogó, komplex szolgáltatáscsomagot kapnak, például nem adódhat olyan helyzet, hogy egy ügyfelünk birtokvédelmi zsarolás áldozata legyen. Egy kézben tartunk mindent, a cégcsoport megoldja az építési területek fizikai védelmét, természetesen épül kerítés is, a be- és kiléptetés ellenőrzötten történik, működik az éjszakai világítás, és garantáltan üzemel a biztonsági kamerarendszer is.

Előrejelzés, folyamatkövetés, menedzselés

— Tudnak segíteni akkor is, ha egy cég vagy tulajdonos menet közben érzékel komolyabb gondokat, netán már az építési területet sem kaphatja vissza külső beavatkozás nélkül?
— Majdnem mindig tudunk segíteni. Ha egy olyan, már futó építési projekttel találkozunk, amely a szükségesnél alacsonyabb szintű őrzés-védelemmel indult, akkor egy speciális, szolgáltatásokkal kibővített csomagot ajánlunk. Ez nemcsak a folyamatok minden részletét rögzítő adminisztrációt jelenti, de ellenőrizzük például az építési terület őrzését, kapcsolatot tartunk az építésvezetővel, folyamatosan követjük az építési naplót, figyelünk az esetleges későbbi viták forrásaira is.

— Mert vannak előre megjósolható problémák?
— A viták jelentős része megelőzhető, ha az elvi megállapodástól a szerződéskötésen át a komplett műszaki átadásig szakértőink követik a folyamatot. Bizonyos előjelekből már hetekkel-hónapokkal korábban is látható, hogy baj lesz – bár a tulajdonos vagy az építési vállalkozó számára ez akkor még nem látszik egyértelműen. Mondok egy megtörtént esetet: a kivitelező az építési naplóban rögzítette, hogy a szokatlanul hideg időjárás miatt felmondja egy részhatáridő betartását. A megrendelő azonban átsiklott ezen, nem tulajdonított jelentőséget a néhány szavas bejegyzésnek. A kivitelező folytatta a munkát, de a határ­időcsúszásnál arra hivatkozott, hogy előre jelezte a csúszást, így a kötbérezés indokolatlan. Az ilyen finom utalások észleléséhez, a folyamatok követéséhez és a következmények felméréséhez tapasztalt biztonsági szakember kell.

— Minden biztonságtechnikai vállalkozás képes a birtokvédelmi viták átfogó kezelésére?
— Valószínűleg nem, mert a legtöbb biztonsági cég csak bizonyos részfeladatok elvégzésére szakosodott. A megrendelők sokszor olyan feladatokat akarnak elvégeztetni a kizárólag őrző-védő szolgáltatásra szerződött vállalkozásokkal, amelyekre az adott cégnek nincs sem szakértelme, sem jogosultsága. A Hori-Zone Group azonban az évek során egy olyan komplex profilt épített fel, ami a céget képessé teszi minden részterület profi kezelésére. A cégcsoportban összesen nyolc főállású jogász dolgozik, így bármilyen beérkező problémára azonnal tudunk reagálni. Bátran kijelenthetem, hogy a birtokvédelem terén ma már piacvezetők vagyunk, nem véletlen, hogy a legtöbb biztonsági cég hozzánk fordul az ilyen jellegű problémás esetek megoldásáért.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Az előzetes becslések szerint mintegy 1100 milliárd forint lehet a biztosítási szektor tavalyi összes díjbevétele, 7-10 százalékkal több az előző évinél – mondta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökhelyettese.

Erdős Mihály elmondta, hogy az elérhető adatok alapján az első három negyedévben mintegy 11 százalékkal nőtt a díjbevétel az előző év azonos időszakához képest. A legerőteljesebben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) húzta a piacot, ami jelentős részben abból adódott, hogy tavaly a mintegy harminc százalékos biztosítási adó beépült a díjakba – jelezte.

Töretlen volt a nyugdíjbiztosítások emelkedése 2019-ben, de a MABISZ szerint húzóerőt jelentettek a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások és a kockázati biztosítások is. A lakásbiztosításokra kedvezően hatott az ingatlanpiaci pörgés, és a hazai gazdaság erősödését jelzi a vállalati biztosítási megbízások növekedése is – összegezte az elnökhelyettes. Az idei várakozásokról szólva Erdős Mihály elmondta, hogy a tavalyi hét-tíz százalékos bővülés már nem reális, de három-öt százalékos növekedést megfelelőnek tartana.

A gépjárművek piacán várhatóan kettős hatás érvényesül majd 2020-ban, a nagy járműgyártók és kereskedők lassulásra számítanak, ugyanakkor a kormány családvédelmi programja miatt a kötelező és a casco biztosítások iránt is növekedhet a kereslet – fejtette ki az elnökhelyettes. A lakáspiacon ugyancsak lassulás várható, de a minősített fogyasztóbarát lakásbiztosítás megjelenése megmozgathatja a lakásbiztosítások piacát.

A biztosítási szektor az utasbiztosítások dinamikus bővülésére számít az idén, és növekedési potenciált lát a mikrovállalkozásokban. Továbbra is az életbiztosítások húzóágazata lesz a nyugdíjbiztosítás – mutatott rá Erdős.

A bonus-malus rendszer szabályozása kapcsán Kerékgyártó Csaba, a Mabisz nem-életbiztosítási ágazatának vezetője felidézte, hogy Magyarországon 1991 óta működik a rendszer. Sok ügyfél érte el a legmagasabb fokozatot, a személygépjárművek 35 százaléka a B10-es kategóriába tartozik.

A bonus-maluson kívüli kártörténeti adatok figyelembe vétele igazságosabbá teszi a rendszert, lehetőséget ad díjkedvezményekre vagy pótdíjakra. Ugyanakkor erős az ügyfelek megszerzéséért folytatott verseny, ezért az autósok nagy valószínűséggel találnak olyan biztosítót, amely a bonus-maluson kívüli kártörténeti adatokat a kárt okozó ügyfelek számára kedvezőbben veszi figyelembe. Ezt segíti a Mabisz is a honlapján működtetett összehasonlító oldallal, a Díjnavigárorral – fejtette ki Kerékgyártó Csaba.

Mészáros László, a Mabisz informatikai főosztályvezetője elmondta: a 2019. január elején elindított e-kárbejelentő alkalmazást a megjelenése óta több mint 250 ezren töltötték le, és több mint 7000 kárbejelentés érkezett ezen keresztül a biztosítókhoz. Az applikáció letöltése ingyenes. Az elmúlt év végi adatok szerint a két résztvevős és nem személyi sérüléses balesetek közül minden tizedik kárrendezését a Mabisz e-kárbejelentőjén keresztül indították el – hívta fel a figyelmet. Hozzátette azt is, hogy a kárbejelentőktől érkezett visszajelzések alapján számos javaslatot beépítettek az e-kárbejelentő rendszerébe.

2020-ban az elmúlt évtizedek legnagyobb amerikai hadgyakorlata lesz Europában (lásd az ábrát). A Defender Europe 2020 néven futó gyakorlat sorozat már elkezdődött, lehet múlt héten azért láttam Berlinben a Strykeret pőrecskocsikon.A gyakorlat részeként 20.000 amerikai katonát dobnak át Europába, és a többségüket vagy egészüket itt letárolt haditechnikára ültetik fel, majd onnan menetet hajtanak végre a Baltikumig, egy részük pedig Észtországban rakodik majd ki.Hol vannak ezek az eszközök letárolva? Belgium, Németország és Hollandia. Már Ez a 20.000 kb. egy hadosztálynyi erőt fog jelenteni, egy-egy európai helyszínen egy-egy nehézdandárnyi felszerelés van letárolva. De emlékeim szerint Europában csak két nehézdandár cucca van itt (de lehet csak egy), szóval felszerelés is fog jönni.
A sajtóanyagokból ki derül, hogy elvileg lesz nagy ejtőernyős ugrás, ahol az 82. légideszant dandár egyik zászlóalja (vagy annak egy része) kerül majd bevetésre úgy, hogy az USA-ban felemelik őket, valahol Europában meg ledobják őket. A 82-esek biztosítják azt a képességet (Immediate Response Force), hogy mindig legyen készenlétben egy zászlóalj harccsoportjuk, amely 18 órán belül indítható. Őket küldték most Kuvaitba is az iráni eszkaláció idején (gyakorlatnak jó volt, szerintem már haza is mentek).Ha jól látom, ezek a gyakorlatok elkerülik Közép-Europát, ide úgy tűnik nem csorognak idén jelentős amerikai erők.Összegezve, ez egy nagy logisztikai gyakorlat, nem NATO, hanem amerikai gyakorlat. Nem Oroszország megtámadását gyakorolják, hanem a Baltikum megvédését. Ugyanarra a logikára és tapasztalatra van felfűzve a gyakorlat, amely a Pentagon kutatóintézetének, a RAND-nek a 2015-ös elemzése a lefolytatott hadijátékok és szimulációk alapján. Tallin és/vagy Riga alá 60 óra alatt odaérnek az orosz erők, a NATO nem képes megvédeni a tagországait.Ha a védelmet és az elrettentést hitelesen akarjuk fenntartani, akkor a NATO akkori (2014) felépítésén, haderő szerkezetén, mozgósítási tervein módosítani kell. Ennek sok LEGO kocka eleme megtörtént azóta. A Defender-Europe 2020 is egy LEGO kocka, amivel azt modellezik, hogy amíg a négy országban telepítette Többnemzeti Zászlóalj Harccsoportok halogató harcokat vívnak, addig megindul a felmentő sereg az USA-ból és lesz X órája odaérni az invázió kezdetétől. De ne felejtsük, ez csak egy LEGO kocka a felkészülésben, a többit, korábban vagy a jövőben fogják gyakorolni.

Minden informatikával, biztonsággal, informá­cióvédelemmel foglalkozó konferencián, fórumon vagy háttérbeszélgetésen szóba kerülnek a kibertámadások, a kiberháborúk. A napjainkra már állandósult veszély nagyságát mindenki másképpen ítéli meg, abban azonban teljes az egyetértés, hogy a megelőzésre és a védekezésre az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani.

De hol tartunk a kibertámadásokkal szembeni védekezésben és megelőzésben? Valóban lemaradásban vagyunk? A magyarországi helyzet jobb, vagy rosszabb az európai átlagnál? Ilyen és hasonló kérdésekkel kerestük meg Mádi-Nátor Anettet, aki ma a Cyber Services Zrt. vezérigazgató-helyetteseként a cég operatív működéséért és a stratégiai üzletfejlesztésért felelős vezető, korábban a Nemzeti Biztonsági Felügyeleten belül létrejött, Frész Ferenc vezetésével működő Cyber Defence Management Authority (CDMA) munkatársaként dolgozott. Sokak szerint az ott publikált előrejelzéseik és incidenskezelési módszereik jóval megelőzték a korukat, a ma alkalmazott megoldások jó része az akkori tevékenységükre épül.

— Hol tart ma a kibervédelem? Igaz, hogy komoly lemaradásban vagyunk?
— A helyzetértékelés előtt nézzük át, mely állami szervezetek és hivatalok feladata a védekezés és a megelőzés. Ezt azért érdemes tisztázni, mert a kibertámadásokkal szembeni hatékony fellépéshez a prevenciós és védelmi feladatok ellátására hivatott szervezetek összehangolt együttműködése szükséges. Egy adott ország esetében ezeket a feladatokat az illetékes államigazgatási szervezetek – Magyarországon a rend­őrség, a belügyi szakszolgálat és a katonaság – látják el. Egy gazdasági, kereskedelmi vagy éppen katonai szövetségben – amilyen például a NATO – pedig az adott államok hasonló, e feladatok elvégzésére dedikált rendészeti szervei. Minél több résztvevő számára kell kidolgozni egy egységes kibervédelmi stratégiát, annál bonyolultabb a bevezetést megelőző adminisztráció, és persze annál hosszabb ideig tart majd az elfogadott eljárások alkalmazása. Már önmagában ez is magyarázhatná, hogy a hatékony védelem és megelőzés kialakításában lemaradásban vagyunk. A másik ok, hogy az illetékesek nem a fontosságának megfelelően kezelték ezt a kérdéskört, vagy nem időben ismerték fel a probléma nagyságát.

— Ez Magyarországra is érvényes?
— Magyarországon már 2010 után összeállt egy olyan szakértői csapat, amelynek tagjai nemcsak a problémák felismerésére és szakmai megértésére voltak képesek, hanem a megelőzésre és a védelemre is kidolgoztunk módszereket, találtunk hatékony megoldásokat. Ha az utóbbi két-három év kibertámadásait vizsgáljuk, tökéletesen látszik, hogy az akkori a problémafelvetéseink pontosan előrevetítették a jövőt. A 2011-ben a Cyber Defence Management Authoritynél, azaz a kibervédelmi hatóságnál megfogalmazott intézkedéseink korukat megelőző módszereket és megoldásokat tartalmaztak. Azóta ezek épültek be a számítástechnikai sürgősségi incidenskezelő csapatok – amelyeket CERT rövidítéssel ismer a szakma – szervezeti és működési szabályzataiba és egyéb feladatleosztásokba. Az államigazgatási szervek mostanában jutnak el odáig, hogy már alkalmazzák is azokat a módszereket, amelyeket mi 2011-től kezdve próbáltunk meghonosítani. Végül is az a lényeg, hogy 2018-ban a stratégiai döntéshozóknak és az újonnan felállított CERT-eknek már a kibertámadások megelőzésére és kezelésére valóban alkalmas funkcionalitások álltak rendelkezésre.

— Funkcionalitáson mit kell értenünk?
— Azokat a feladatokat, amelyeket egy-egy állami szervnek el kell végezni, meg kell oldani, meg kell valósítani. Ilyenek például az információszerzés, a megelőző védelmi képességek kialakítása, a sérülékenységvizsgálatok elvégzése, a sérülékenységmenedzsment, a logelemző képességek kialakítása vagy az incidenskezelési eljárások. És itt nemcsak Magyarországról beszélünk, e feladatok elvégzése már túlnyúlik az országhatáron. Egységes szemléletmódot kell kialakítani és követni, az incidenskezelési metódusokat európai szinten is összehangoltan kell kezelni, ugyanúgy, ahogyan többek között a NATO szakmai köreiben is.

— Ezek szerint Európa vagy akár a NATO most jutott el oda, hogy jelentőségének megfelelően kezelje a szervezett kibertámadások és az egyedi hackelések összességéből álló veszélyhalmazt?
— Úgy gondolom, hogy most jutottunk el odáig, hogy ténylegesen működő és meglehetősen nagy kibervédelmi struktúrákat kezdünk kialakítani. Nemcsak EU-szinten, hanem 2018-ban már nálunk is elkészültek azok a belügyi előterjesztések, amelyekben végre megjelentek a korábbi éveknél sokkal hatékonyabb, a kiberbiztonságot és az egész kibervédelmi problémarendszert jóval komplexebben kezelő államigazgatási elképzelések.

— Ez azt jelenti, hogy már nemcsak az események után megyünk, hanem szinkronban vagyunk azokkal?
Ott még nem tartunk, de óriási előrelépéseket teszünk Magyarországon és euroatlanti szinten is. Első lépésként egy olyan mértékű megfigyelési rendszert kell mindenhol kiépíteni és alkalmazni, ami automatikusan elvezet oda, hogy rendelkezésre álljon egy akkora információhalmaz, amelyből már preventív védelmet lehet üzemeltetni.

— Mindebből úgy tűnik, hogy a védelem sohasem lesz igazán szinkronban, mert a kibertámadók mindig egy lépéssel előbbre járnak…
— Sajnos ez igaz, ez az it-technológia, a hírszerzés és a hackergondolkodás természetéből adódik. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy mennyivel vagyunk lemaradva. Teljesen, vagy nyolcvan százalékot már behoztunk, és csak hússzal vagyunk lemaradva. Ráadásul, ha azt is tudjuk, hogy melyik húsz százalékkal, akkor azt a szeletet már lehet célzottan monitorozni. Tisztában lehetünk mindazzal, ami felénk jön, amivel szembe kell nézni. Lehet, hogy még nem tudjuk kezelni, de legalább már látjuk a problémát. Minden egyes nemzetállam, amelyik pénzt és energiát fektet a megelőző tevékenységbe, intézményrendszert épít, képzéseket nyújt a saját szakértőinek, sőt akár kényszeríti is a szakértőit a folyamatos képzésekre. Az új típusú CERT-eknél ma már eljutottunk odáig, hogy a kibertérben kötelező a folyamatos tanulás is.

— Említette a 80 százalékos védettségi arányt. Ez mennyivel növelhető belátható időn belül?
— Nem biztos, hogy az a legfontosabb cél, hogy ezt az arányt feljebb tornázzuk, megfelelő eszközökkel és tudással a 20 százalék már kezelhető. Ha megfelelő monitorozó és log-elemző szoftvereszközöket használunk, ha a rendszer viselkedését elemző megoldásokat fejlesztünk, majd megfelelően alkalmazzuk is azokat, és ha a monitorok elé olyan szakembereket ültetünk, akik értik, amit látnak, képesek értelmezni az elemzések kimenetét, akkor majdnem teljes körű szituációs tudás érhető el. Ezért a tudásátadásért mi is felelősnek érezzük magunkat, ezért minden lehetőséget megragadunk a folyamatos tudásmegosztásra. A rendszerbe állítandó eszközök beszerzése azonban nem a mi dolgunk, olyan tanácsot azonban szívesen adunk, amely segít a megfelelő védelmi rendszer szoftvereinek kiválasztásában.

(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Amint az alábbi képeken is látszik, nem a harsogó színek csábítottak ki január közepén Ferihegyre, ugyanakkor a természet a maga zúzmarás, fakó, szürkés-fémes hangulatával ebben az időben is szép volt. Ilyenkor persze el lehet felejteni a „szép, színes gép a kék égen” jellegű fotókat, de az ilyen időjárásban zajló forgalmat is érdekes dokumentálni és legalább nem támad az a téves érzésünk, hogy a közforgalmi gépek kizárólag jó időben repülnek…

Déltájban, szürke időben érkezik a Lufthansa frankfurti járata.

A zúzmarás kerítés mögött egy A321neo száll le. Egy későbbi Wizz-járat pilótáit arra kéri az irányítás, hogy jelezzék, milyen távolságból látják a teljes fényerővel működő pályafényeket. 

Az Emirates narancssárga gyűrűs (Opportunity) 777-ese érkezik Dubajból, ahonnan nemrég a repülőteret is elárasztó hatalmas esőzésről érkeztek hírek.

A megszokott járatok közé időnként egy-egy privát forgalom vegyül. A 13 jobb pálya várópontján egy Man-szigeteken lajstromozott Challenger 650-es várakozik, hogy a KLM B737-ese után szabaddá váljon a pálya.

A homályból először egy fényszóró bukkan ki, majd felsejlik egy nagyvas körvonala.

A nagyvas nem más, mint a Qatar Airbus A330-asa. A természet éppen a járat érkezésének perceire ütemezett egy rövid havazást.

Egy Ryanair 737-es érkezik a küszöb fölé. Az időjárás rövidesen tisztul egy kicsit.

Egy pillanatra megvillantja a hasát a LOT London City Airportról érkező E190-ese.

Az Ural Airlines többéves kihagyás után tért vissza Budapestre. A VQ-BZC lajstromjelű A320-asuk korábban angol cégeknél repült.

Felszállásra kész egy osztrák Learjet 75.

A Norwegian Boeing 737-esein látható képmások közül ehhez az időjáráshoz Fridtjof Nansen norvég sarkkutatóé illik a legjobban – a Svédországban lajstromozott gépről ő tekint vissza.

Magyar lajstromú Cessna Citation III-as a váróponton.

A Helvetic tavaly októberben átvett E190-E2-ese.

A természet ilyenkor is szép.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Évről-évre csökken a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozások száma Magyarországon, ezzel szemben a szektor árbevétele folyamatosan nő – derül ki az Opten közleményéből.

Míg a biztonsági cégek száma a 2016. évi 5334-ről 2019-re 4300-ra csökkent, éves nettó árbevételük a 2016. évi 306,8 milliárd forintról 2018-ra 387,1 milliárd forintra emelkedett (2019 még nem lezárt év).

Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere szerint a cégszám csökkenése mellett az alkalmazotti létszám dinamikus bővülése a legmarkánsabb trend: míg 2016-ban több mint 47 ezer foglalkoztatottat jelentettek be a cégek, 2019-ben már közel hatvanezret.

A projektmenedzser úgy véli, a jelenség hátterében a szektor kifehéredése húzódhat meg. 2015 óta kormányrendeletben határozzák meg a kifizethető legkisebb összeget minden vagyonvédelmi szolgáltatásért, ami évente felülvizsgálnak, a rezsióradíj összege jelenleg áfa nélkül 2336 forint. Ennek célja, hogy visszaszorítsák a piaci árnál alacsonyabb megbízási díjjal megkötött szerződéseket, mivel azoknál az alvállalkozói kör legális úton nem tudja kigazdálkodni a szolgáltatás megfelelő biztosításának rezsiköltségeit.

Szintén pozitív változás, hogy mind a felszámolási eljárás alá került cégek, mind a végrehajtás alá került vállalkozások száma folyamatosan csökken. A kényszertörlések száma azonban még mindig magas a működő vállalkozások számához viszonyítva, ami Hantos szerint azt jelzi, hogy sok vállalkozó még az adminisztratív kötelezettségeit sem tudja teljesíteni.

A cégfluktuációs index (CFI), amely 2019-ben 19,7 százalék volt, rámutat arra is, hogy nem mindenki találta meg számítását a piacon. A turbulencia az országos értéknél magasabb, ami azt jelenti, hogy a működő cégekhez képest viszonylag magas az új és a megszűnő, illetve a piacról kivonuló vállalkozások aránya. A cégek nagyobb arányú cserélődése a szektorban azt mutatja, hogy továbbra is jelentős üzleti kockázattal jár biztonsági cégek alapítani Magyarországon.

Ma már a kormány és az ORFK is stratégiai partnerként tekint a polgárőrségre, amelynek tagszervezetei többek között a határvédelmi feladatokban vesznek részt. Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) az ország kiegyensúlyozott közbiztonságát, a csökkenő bűnözést és a lakosság szubjektív biztonságérzetének javulását tartja az elmúlt év legnagyobb sikerének.

Az OPSZ a magyar kormány stratégiai partnere, és szorosan együttműködik a Belügyminisztériummal, a rendőrséggel és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságával.

A rendőrséggel való együttműködés mind a polgárőr-egyesületeknél, mind az OPSZ-nél napi szintű közös munkát jelent. Az elmúlt évben lezárult a rendőrség és az OPSZ közös, 300×100 Biztonság elnevezésű kiemelt bűnmegelőzési mintaprogramja. A kezdeményezés célja az volt, hogy Magyarország háromszáz településén megerősítsék a közbiztonságot, valamint javítsák a lakosság biztonságérzetét. Az OPSZ a bűnmegelőzési mintaprogramot egyébként a polgárőrség eddigi egyik legsikeresebb programjaként tartja számon – mondta el érdeklődésünkre Túrós András, az OPSZ elnöke. A kormány a 300×100 Biztonság programra 2018 elején százmillió forint értékű támogatást biztosított.

A támogatások tekintetében ugyancsak sikeres évet tudhat maga mögött az OPSZ, ugyanis a polgárőrség az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) több mint háromszáz darab szolgálatból kivont gépjárművet, több száz kerékpárt és negyven darab segédmotor-kerékpárt kapott. Ezek a támogatások jelentősen javították a polgárőrök szolgálatellátását.

Tavaly a szövetség egy másik hangsúlyos kezdeményezése volt a Nagyvárosi Bűnmegelőzési Program, amellyel az OPSZ a nagyvárosokban működő polgárőr-egyesületek munkájára kívánta felhívni az állampolgárok figyelmét. Ez a program lehetőséget adott arra, hogy az egyesületek hatékonyabb együttműködést alakítsanak ki az önkormányzati rendészettel.

A korábbi évekhez hasonlóan az OPSZ az elmúlt évben is kiemelten kezelte a Polgárőrség Határvédelmi Tagozatát, tavaly 83 egyesület 1700 tagja vett részt közvetlenül a mélységi határőrizetben és a határmenti települések biztonságának fenntartásában – mondta Túrós. Ezenfelül a polgárőr-egyesületek a határ mentén szolgálatot teljesítő rendőri, katonai szervezeteknek is segítséget nyújtottak a határvédelmi feladatok ellátásában.

Az OPSZ sikeresen és hatékonyan együttműködik stratégiai partnereivel. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel való kooperációt az elmúlt évben felülvizsgálták, és a közös munkát új tartalommal töltötték meg. Az OPSZ elnökének tájékoztatása szerint elsősorban a kerékpáros közlekedés és kerékpárutakkal kapcsolatos jelzésadások adják az együttműködés alapját.

A korábbi években már sikeresnek bizonyult Polgárőr Akadémia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében 2018-ban is folytatódott, ami továbbra is biztosítja a polgárőrvezetők képzését és magas szintű oktatását.

Túrós elmondta: a szövetség költségvetésének lényegi elemei az elmúlt évben sem változtak. A kormány a központi költségvetésből tavaly is több mint egymilliárd forint támogatást biztosított az OPSZ-nek, de emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság is ötven-ötven millió forintos céltámogatást ítélt meg a szövetség számára. Az OPSZ támogatói többek között az Agrárminisztérium, a Magyar Posta, a Magyar Labdarúgó Szövetség, az Aegon Biztosító és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Az OPSZ számára az elmúlt év legfontosabb eredménye az ország kiegyensúlyozott közbiztonsága, a csökkenő bűnözés és a lakosság szubjektív biztonság­érzetének javulása volt. Az idei tervek között szerepel a szövetség elektronikus nyilvántartó rendszerének megújítása. Ez a fejlesztés mérföldkő lehet a szövetség életében, hiszen az eddiginél jóval egyszerűbb és hatékonyabb rendszerhasználatot tenne lehetővé. Az MLSZ és az OPSZ együttműködési megállapodása alapján ebben az évben a polgárőrök biztosítják az alsóbb osztályú megyei labdarúgó-mérkőzések biztonságát.

Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Háromezer bíró és kétezer ügyész bére emelkedett januártól, a bírák átlagosan 32, míg az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesültek – mondta pénteki sajtótájékoztatóján az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Völner Pál hozzátette: 2021-ban és 2022-ben 12, illetve 13 százalékkal nő a bírák és az ügyészek bére, ami azt jelenti, hogy a korábbi emelésekkel együtt mintegy 65 százalékos lesz 2022-re az emelés mértéke a 2010-es kormányváltás előtti időszakhoz képest. Az államtitkár emlékeztetett: a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítménye tette lehetővé, hogy a kormány adócsökkentéseket és béremeléseket hajtson végre; hatodik éve nőnek dinamikusan a bérek, és ez a folyamat – mintegy félmillió közszférában dolgozót követően – az igazságügyi ágazatot is elérte.

Völner felidézte azt is, hogy az igazságügyben hatalmas átalakulás történt: új eljárási kódexeket vezettek be, kiteljesedett az e-ügyintézés a bírósági szférában is. Mindez kihívások elé állította az ágazatot. Reméljük, hogy ezzel felzárkózunk az uniós átlaghoz, és nyugodt körülmények közt végezheti a munkáját mintegy háromezer bíró és kétezer ügyész – mondta.

Völner ismertette: a béremelés összességében az idén mintegy 15 milliárd forintot jelent a költségvetésnek, megvalósítását a gazdaság teljesítménye tette lehetővé. Azt mondta, a mostani emelés egy közel egyéves folyamat eredménye volt, az Országos Bírósági Hivatallal, az ügyészéggel, a Kúriával, a bírói érdekképviseleti szervekkel egyeztettek róla. Hozzátette, hogy sok éve nem volt ilyen mértékű béremelés a szférában, ezért időszerű volt a korrekció.

Továbbra sincs megfelelő jogi szabályozottsága a drónok használatának – sem Magyarországon, sem pedig az Európai Unióban. Míg az uniós államok a közösségi direktívára várnak, addig az iparág nem pihen: a drónreptetést segítő technológiai fejlesztések mellett a pilóta nélküli repülőeszközök egyre több és innovatívabb felhasználási módja mutat rá a drónokban rejlő gazdasági lehetőségekre.

Igaz, az elmúlt években a magyar kormányzat tett bizonyos lépéseket a drónreptetés szabályainak meghatározása érdekében, e terület most Brüsszelre vár, mivel az uniós direktíva adja meg majd a nemzeti szabályozás keretrendszerét. Az európai légiközlekedés-biztonsági ügynökség, a European Aviation Safety Agency (EASA) 2017 tavaszán kezdte el a szabályozási javaslat előkészítését, és a közösségi irányelv foglalja majd egységes keretbe az Európai Unió egész területén a drónhasználat feltételeit.

A Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke, Pál Károly egy 2019 januárjában adott tévéinterjúban felhívta a figyelmet, hogy létezik ugyan egy a magyar légügyi hatóság által kialakított szabályozás, ám a felhasználók évek óta várják a távirányítású eszközökre vonatkozó uniós direktívát. A szakértő szerint a magyarországi jogalkotás egyfajta kényszerhelyzetbe került az elmúlt években, hiszen ugrásszerűen megnőtt a drónhasználók száma.

A sajtóban megjelent egyes iparági becslések szerint évente több milliárd forint értékű lehet a magyarországi drónpiac, amelynek több mint kilencven százalékát a magánszemélyeknek értékesített drónok tehetik ki. A magyarországi drónhasználók száma becslések szerint a százezret is elérheti. Azt pedig egyre több hazai és nemzetközi incidens is egyértelműen jelzi, hogy a drónreptetés szabályozása már nem halogatható sokáig.

Magyarországon egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma, 2018-ban tizenhárom repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légi forgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében – közölte a HungaroControl Zrt. idén januárban. A társaság a pilóta nélküli légi járművek nem megfelelő alkalmazásának repülésbiztonsági kockázataira hívta fel a figyelmet. Az egyik legkirívóbb eset Magyarországon tavaly novemberben történt, amikor egy érkező járat pilótája azt jelezte a HungaroControl irányítónak, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a repülőgép alatt. A tavalyi esetek kapcsán – amellett, hogy a HungaroControl minden alkalommal megtette a szükséges intézkedéseket – a társaság egy olyan felderítő rendszer beszerzéséről is döntött, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni.

Hazánkban szerencsére nem, de a nemzetközi repülőtereken már jóval komolyan incidensek is történtek. Idén január elején a londoni Heathrow repülőtéren közel egy órára teljesen le kellett állítani a repülőgép-forgalmat drónberepülés miatt. Ennél még súlyosabb fennakadást okozott az a tavaly decemberi, szintén Londonban történt incidens, amely miatt a Gatwick repülőteret másfél napig zárva kellett tartani a karácsony előtti legnagyobb csúcsforgalom idején, miután hatvannál is többször észlelték drónok berepülését a légikikötő területére. A Gatwick lezárása miatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Egyes – hivatalosan meg nem erősített – brit médiaértesülések szerint a Gatwick légterét egy izraeli fejlesztésű drónkupola-rendszer, a Drone Dome védi, és tavaly decemberben csak ennek telepítése után indulhatott újra a reptéri forgalom. Brit sajtóinformációk szerint a Drone Dome rendszer alkalmas a radarfelderítésre, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására, valamint a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen. A londoni reptéri eseteket követően a brit közlekedési tárca bejelentette, hogy még 2019-ben jelentősen szigorítani fogja a magánszemélyek által működtetett drónok használatát. Nagy-Britannia védelmi miniszterének tájékoztatása szerint a januári incidensek nyomán a brit hadsereg megkezdte a felkészülést arra, hogy szükség esetén minél hamarabb telepíthessék a Heathrow repülőtéren is ugyanazt a technológiát, amelyet a Gatwicken is telepítettek a súlyos fennakadásokat okozó év végi drónberepülések után.

A felelőtlen, rosszindulatú vagy éppen támadó szándékú drónreptetések kockázatait figyelembe véve tavaly ősszel Magyarországon egy nagyvállalati összefogás kezdett körvonalazódni a veszélyek minimalizálása és az illetéktelen berepülések megakadályozása érdekében. A tavaly első ízben megrendezett hazai drónkonferencián a HungaroControl, a T-Systems Hungary, az R-Sys és a Rotors & Cams bejelentette az UTM Innovation Hub megalapítását. Az új szervezet proaktívan kívánja megközelíteni a drónok és a pilóta nélküli repülőeszközök használatának kérdését, egyben támogatni is kívánja e tevékenységek magyarországi szabályozását. Mindemellett az UTM Innovation Hub nagy hangsúlyt helyez a pilóta nélküli eszközökkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, és ennek érdekében egy tudásalapú közösséget is létrehozna.

A HungaroControl mindezeken túl is igyekszik a drónokhoz kapcsolódóan meghatározó iparági szereplővé válni. A tavaly őszi, széles körű szakmai tanácskozás megszervezése mellett a társaság bemutatta a drónrepülések regisztrálására és a repülésekhez használt légterek elkülönítésére alkalmas UTM-portál első verzióját, a mydronespace.hu-t, illetve a MyDroneSpace telefonos applikációt.

A drónok használatának persze nem csupán veszélyei vannak, a legális felhasználásban világszerte egyre több helyen látnak rendkívüli lehetőségeket. Tavaly decemberben például a világon első alkalommal használtak drónt vakcina szállítására. Ebben az esetben egy távol-keleti szigeten élő kisbaba lett a világon az első, aki így kapott gyógyszert. A csendes-óceáni sziget egy nehezen elérhető pontjára az UNICEF küldött oltóanyagot a távirányítású eszközzel. Hasonló, egészségügyi célú, adott esetben életmentő felhasználásra már európai példa is van: egy amerikai vállalat Svájcban a sűrűn lakott terület fölött sürgősségi vér- és szövetmintákat szállít egészségügyi intézmények között drónok segítségével. Idén januárban röppent fel a hír, hogy a Facebook már több hónapja végez kísérleteket Ausztráliában: az internetkapcsolat sugárzásához az Airbus Zephyr napelemes drónját használták, amely képes egészen a sztratoszféráig, húszezer méteres magasságig emelkedni és onnan biztosítani az internetes lefedettséget.

Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

„Vízkonfliktusok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a  világban jelenlévő lehetséges vízkonfliktusokkal kapcsolatban.

Miért fontosak a nagy folyók?

Az emberi civilizáció bölcsőjének is szokták hívni azokat a folyómenti területeket, ahol az ókorban kialakultak az első nagy civilizációk. Afrikában a Nílus-völgy, a Közel-Keleten Mezopotámia, Indiában az Indus-völgy, míg Kínában a Sárga-folyó az, amely életre hívta az első államokat. Erre azért kerülhetett sor, mert ezeken a területeken az öntözéses földműveléssel nagy terméshozamot lehetett elérni, a nagyobb hatékonyság érdekében pedig a folyókat szabályozni kellett. A sok élelmiszer adta népesedés és a folyószabályozás szervezettséget igénylő mivolta vezetett el az első államok kialakulásához.

Gyakran hívják éléskamrának ezeket a területeket, mivel az ókor óta magasfokú mezőgazdasági tevékenységről híresek, ami a technológia fejlődésével jobb és jobb terméshozamhoz vezetett. Ehhez elengedhetetlen volt a folyók megbízhatósága, vagyis az, hogy nagyjából mindig ugyanannyi víz folyt le a medrükben.

A mai Irak területén lévő hajdani Mezopotámia, vagyis a Tigris és Eufrátesz folyók köze is évezredekig lehetővé tette, hogy az ottani mezőgazdaság virágozzék, amihez a víz volt a kulcs. Manapság viszont más hírek jönnek Irakból: a vízhozam csökkent, a víz szennyezett, a folyóköz kiszárad, emiatt pedig egyre elégedetlenebbek az irakiak. Mindezért háborúk sora és Irak kiszolgáltatott helyzete a felelős.

Az iraki víz

A mai Irak területe azért válhatott mezőgazdasági paradicsommá, mert a mezopotámiai vízgyűjtő területen hatalmas mennyiségű víz folyik át. A két fő folyó a Tigris és az Eufrátesz, amik Törökország délkeleti hegyeiben erednek több ezer méter magasan, hogy aztán egyesüljenek a Shatt al-Arab folyóban és elérjék a Perzsa-(Arab-)öblöt.

Irak problémája abból fakad, hogy a rajta átfolyó vizeknek legalább a 81%-a külföldön ered: 71% Törökországban, 6% Iránban és 4% Szíriában. Ez azt jelenti, hogy Irak nagymértékben függ a szomszédos államoktól, sőt Törökország egymaga képes a folyók szabályozásával ellehetetleníteni az évezredes hagyományokkal rendelkező iraki földművelést.

Fogy a víz

Az 1970-es években indította el Törökország a Délkelet-Anatólia Projektet, aminek a célja a folyószabályozással elektromosságot termelni és javítani a mezőgazdasági lehetőségeket. A projekt keretében 22 gátat, 19 hidroelektrikus erőművet és 1,8 millió hektárt lefedő öntözőrendszert terveznek építeni a Tigrisen és az Eufráteszen, illetve azok mellékfolyóin. Ezek megvalósítása jelenleg is folyamatban van, például idén töltötték fel a legutóbb elkészült Ilisu-gátat. Törökország mellett Irán 12, Szíria pedig 4 gátat épített, amelyek bár kisebbek a török gátaknál, jelentősen hozzájárulnak az iraki vízhiányhoz.

Mezopotámiai vízgyűjtő medence és az ott található folyószabályozási infrastruktúra 2009-ben. Forrás: University of Victoria.

Vízben Törökország sem bővelkedik, így nem meglepő, hogy stratégiai erőforrásként kezeli a nagy folyóit, ezzel azonban befolyással van a Tigris és az Eufrátesz alsóbb folyására, főként az ezekre támaszkodó Irakra. A folyók apadása drasztikus, ugyanis nagyjából megfeleződött a rajtuk lefolyó víz a XX. századhoz képest.

Szennyezett a víz

A vízmennyiség csökkenésével párhuzamosan lett egyre szennyezettebb az iraki folyók vize, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott egészséges értéket nem mindenhol éri el (lásd 2. ábra). Ennek egyrészt oka a vízmennyiség csökkenése is, ugyanis kevesebb vízben a több szennyező jóval nagyobb hatást fejt ki. A folyók vízhozamának csökkenése okozott egy másik problémát is: a Shatt al-Arab sodrásának gyengülése lehetővé tette, hogy Dél-Irakban a sósvíz egyre feljebb folyjon, így gyorsítva az egyébként mocsaras terület elsivatagosodását.

Az iraki víz minőségére a víztisztító infrastruktúra hiánya is nagy hatást gyakorol. Az elmúlt évtizedekben több háborúba is belekeveredett Irak, sőt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pusztítása és polgárháborús állapotok is sújtják a közel-keleti államot. Ezek során gyakran volt a harcok célpontjában az iraki infrastruktúra, de arra is volt példa, hogy a vizet fegyverként alkalmazzák. Az Iszlám Állam 2014-ben sikeres offenzívát hajtott végre Irakban, és dél felé haladva egyre több gátat és víztisztító állomást foglalt el, amiket megmérgezve az iraki fegyveres erők és lakosság ellen is felhasználtak.

Irak főbb folyóinak emberi fogyasztásra való alkalmassága 2018-ban. Sötétkék: kiváló, piros: fogyaszthatatlan. Forrás: Iraq Energy Institut.

Iraki vízkatasztrófa közeleg

A gátak építésének folytatásával és a klímaváltozás hatásaival együtt nem valószínű, hogy Irak vízkészletei nőni fognak az elkövetkező évtizedekben, hacsak a szomszédos országok nem engednek át több vizet vagy nem fejleszti Irak a víztisztító infrastruktúráját.

Ennek a helyzetnek a következményei súlyosak. Az öntözéses földművelés visszaszorulásával a termőterületek elsivatagosodhatnak, miközben a rendelkezésre álló élelmiszer is csökkenne a tiszta ivóvízzel együtt. Eközben Irak lakossága rohamosan nő, az évezred közepére a mostani közel 40 millió főről 70 millióra nőhet, amit az iraki állam nem tudna ellátni.
Hogy milyen lesz a jövő, már látszik: Irak legdélebbi tartományának fővárosában már tüntetések zajlanak a víz minősége miatt. A 2,5 milliós Bászra egykor Irak gazdasági központjaként funkcionált, ma viszont már nem jut el odáig elég fogyasztható víz, így a helyiek egyre elégedetlenebbek.

Szerző: Petróczki Márk

Az erősödő migrációs nyomásra tekintettel megkétszerezik a határvédelemben részt vevő katonák számát – közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Szilárd azt mondta: a magyar határon egyre nagyobb a nyomás, 2018 decemberéhez képest csaknem tízszeresére – 3299-re – nőtt tavaly decemberben a határsértők száma. A jelentések alapján további növekedésre számítanak, ezért több határvédelmi feladat várható.

Hozzátette: a belügyminiszter kérésére úgy döntött a Magyar Honvédség parancsnoksága, hogy megkétszerezi a határvédelemben részt vevő katonák számát. Eddig is nagy számban vettek részt katonák ezekben a feladatokban – mondta az államtitkár.

Emlékeztetett arra, hogy a katonák 2015 óta folyamatosan együtt járőröznek a határvédelmet ellátó rendőrökkel. Az elmúlt évek során húszezer magyar katona teljesített így szolgálatot a határnál – közölte Németh, kiemelve: a katonáik felkészültek, tettre készek, bíznak bennük a határ mentén élő emberek.

Hangsúlyozta: a közel-keleti eseményekkel összefüggésben is az várható, hogy tovább növekszik a migránsok száma. Azok a terrorszervezetek, amelyek a nyugati világot megfenyegették, az ismert útvonalakon a bevándorlók közé vegyítve próbálnak katonákat eljuttatni Európába, hogy ott terrorcselekményeket hajtsanak végre. Mindezek indokolják, hogy megkétszerezzék a határvédelemben részt vevő katonák számát – tette hozzá.

Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese elmondta: a honvédség hétfőtől százra növeli a rendőrséggel közös járőrözésben részt vevő katonák számát, a kiszolgáló személyzettel együtt ez ötszáz embert jelent. Ezt az intézkedést addig tartják fenn, amíg erre szükség van – közölte az altábornagy, hangsúlyozva, az elmúlt időszak eseményei is azt bizonyítják, hogy szükség van a létszámemelésre, hiszen csak január első napján 212-en próbálták meg illegálisan átlépni a magyar határt.

A vagyonvédelmi ágazat továbbra is több sebből vérzik, a negatív folyamatok ellensúlyozása érdekében a Power Shield Innovációs és Szolgáltató Zrt. ugyan időben megtette a szükséges lépéseket, de a piaci problémák megoldásához rendszerszintű változásokra is szükség van. Kertész Csaba, a Power Shield vezérigazgatója szerint megfelelő piaci „önkontroll” nélkül nem lehet érdemi javulásra számítani.

— A vagyonvédelmi piac az elmúlt években számtalan visszásságtól, gazdasági visszaéléstől, aránytalanságtól volt hangos. A Power Shield szerint milyen változások történtek 2018-ban ezen a téren?
— Tapasztalataink szerint a piacon egyelőre semmilyen tisztulás nem érzékelhető, a vagyonvédelmi vállalkozások ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint korábban. Óriási és egyre aggasztóbb munkaerőhiány érzékelhető ezen a területen, elsősorban a nyugati országrészben, ahol a környező országokban elérhető magasabb munkabérek miatt rengeteg ember hagyta el a magyarországi munkaerőpiacot. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a piacon továbbra is „áron alul mennek” a megbízások, és a központilag meghatározott rezsióradíj ellenére gyakran a közbeszerzéseknél sem tudunk „egészséges” díjszabást alkalmazni. Emiatt olyan helyzet állt elő, hogy a takarítónők és a kőművesek is többet keresnek, mint a vagyonőrök. Az elmúlt egy évben a munkavállalók nagyjából húsz százaléka szivárgott el a vagyonvédelem területéről.

— Mindez cégek bedőléséhez, illetve felvásárlásokhoz is vezethet. Ez mennyire volt hangsúlyos jelenség az elmúlt esztendőben?
— A piaci koncentráció már jó ideje érzékelhető, néhány vállalkozás körül összpontosul minden, e téren az egyik legnagyobb változást a G4S felvásárlása, valamint visszaszorulása jelentette. Persze ennek eredményeként a kisebb cégek bedőlnek, ami hozzájárul a piac centralizációjához. Mindazonáltal az alvállalkozói rendszer továbbra is megmaradt, a vagyonvédelmi vállalkozások pedig az áraikat nem tudják úgy érvényesíteni a megbízó felé, ahogy szeretnék. Ez az árnyomás a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakran a minimálbér növekedésével azonos szintű emelést sem tudnak érvényesíteni, csupán öt százalék alattit képesek elfogadtatni. Éppen ezért a szakmában hatalmas a fluktuáció.

— A társaságnál mivel tudják ellensúlyozni ezeket a hatásokat?
— A Power Shield Zrt. már évek óta azért is nyitott a légiközlekedés-, pontosabban a légiáruszállítás-, cargobiztonság irányába, mert tapasztalataink szerint e területen jobban lehet érvényesíteni az árakat. Egy másik megoldás az, ha a cég egyre jobban nyit a külpiacok felé. Ebből a szempontból, elsősorban a partnerkapcsolatainkat felhasználva, az Európai Unió tagállamai közül főként Ausztria és Németország irányába szeretnénk bővülni. E piacokra azonban nem vagyonvédelmi szolgáltatásokkal, hanem infrastruktúra-fejlesztéssel és innovációval lépünk be. Ezenkívül inkább terméket szeretnénk értékesíteni, mint szolgáltatást, vagyis a légi közlekedésre és egyéb területekre kiképzett robbanóanyag-kereső kutyáink, valamint az általunk is forgalmazott, szintén robbanóanyagok detektálására szolgáló vegyi reagensek jöhetnek szóba. Mindezek mellett a Power Shield Zrt. jelentős árbevételre számít az év elején lezárt GINOP-pályázati projekt eredményeinek értékesítéséből.

— Milyen rendszerszintű változások segíthetnék a vagyonvédelmi piac visszásságainak megszüntetését?
— Egyértelműen szemléletváltásra van szükség a személy- és vagyonvédelmi területen, ennek pedig meg kell jelennie az árakban is. Jól érzékelhető trend a piacon, hogy a megbízók ma már magasabb minőséget várnak el a szolgáltatóktól, adott esetben több pénzért, de kisebb élő erős létszámmal. A szakmában régóta az a tendencia, hogy biztonságtechnikai megoldásokkal – például kamerák, beléptetőrendszerek stb. használatával – próbálják pótolni az embereket. Ez a trend a piac nagy részére érvényes, és bár az olló a magasabb bérek, a jobb minőség irányába kezd nyílni, az említett árazási problémák visszafogják ezt a folyamatot.

— Feltevésünk szerint az uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR jelentősen megnehezítette a technikai eszközök használatát. Önök is érzékelik ezt?
— A GDPR előírásai alapján megváltozott, hogy a gyakorlatban mennyi ideig tárolhatók a biztonsági kamerarendszerekben készült felvételek, de emellett a felhasználhatóságukat is jelentősen korlátozta a szabályozás. Mindez a biztonsági ágazat egészében érzékenyen érintette a napi munkafolyamatokat. Az is érzékelhető volt, hogy a GDPR nyomán némi zavar keletkezett a piacon, de véleményünk szerint a biztonságtechnika már visszaállt a korábban jellemző, felfelé ívelő pályára, az ágazat lassan magához tért. Bár az adatvédelmi szabályozás eddig sem volt „egyszerű” Magyarországon, ezen a területen egyfajta túlszabályozást érzékelünk.

— Az elmúlt évek egyik „slágertémája” volt egy új vagyonvédelmi törvény megalkotása. Ezt mennyire érzik most „forró témának”?
— Azt mindenképpen látni kell, hogy egy új vagyonvédelmi törvény számtalan érdekkonfliktushoz vezetne a piacon. A képzés a korábbi években egyfajta tömeggyár­tás irányába mozdult el, és ezt fel is kellene frissíteni, amire egyébként már mutatkozik szándék a szakmai kamara részéről. A személy- és vagyonvédelmi piac megbecsültségéhez ugyanakkor egy új törvény jelentősen hozzájárulna, és persze hasznos lenne a vagyonőri jogosítványok kiterjesztése is – bizonyos nyugat-európai modelleket követve. Azonban az új törvény nem biztos, hogy kezelni tudná az ágazatban jelen lévő problémákat, véleményünk szerint ehhez sokkal inkább a piaci szereplők önszabályozására lenne szükség.

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.

Idén augusztusban lesz húsz esztendeje, hogy véget ért a magyar MiG-21-es üzemeltetés 1961-ben kezdődött és harminckilenc éven átívelő története. A maradék üzemképes huszonegyes ekkor már Pápán üzemelt – a taszári Boszorkány és Turul századok gépei a pápai Griff és Sámán századoknál repültek.

Gál József 1995 februárjában és júniusában még saját fészkükben, Taszáron, a 31. Kapos Harcászati Repülőezrednél fotózta az együléses MiG-21biszeket és a kétüléses MiG-21UM-eket. Abban az évben, amikor a taszáriak megkezdték ideiglenesnek remélt, de véglegesnek bizonyult áttelepülésüket a 47. Pápa Harcászati Repülőezred bázisára. Az első kötelék 1995. december 8-án repült át Pápára. Az áttelepülés a következő évben is folytatódott és 1996 végén a taszári ezred megszűnt. A képeken látható MiG-21biszek a hetvenes évek második felében, a MiG-21UM-ek tíz évvel később kerültek Magyarországra és többségük a kivonásig, 2000-ig repült. Nem mindegyik gép lett az enyészeté, néhányat magángyűjteményekben, múzeumokban láthatunk.

* * *

Fotó: Gál József

Napjainkban a szakértők által Latin Amerika mintaállamának nevezett Chile a jobboldali diktátor Augusto Pinochet 1990-es bukása óta történelme legnagyobb tüntetéssorozatával néz szembe.

A 2018-ben megválasztott államfő Sebastian Pinera, a tüntetésekre válaszul kihirdette a szükségállapotot, valamint parancsot adott a hadsereg bevetésére a közrend visszaállításának érdekében. Civil szervezetek a demonstrációsorozatot az eddigi halálesetek, a kormány reakciói, valamint az demonstrálók száma miatt a demokratikus Chile legnagyobb hatású tiltakozásának tekintik.

A tüntetés kiváltó okai:

A tüntetések október 7.-én kezdődtek amikor a bérlet- és jegyáremelésekre válaszul középiskolások és egyetemisták csoportjai szervezetten megtagadták a menetjegyek kifizetését. Egy héttel később a folyamatosan növekvő tiltakozók csoportjai összecsaptak a metró biztonsági személyzetével, valamint a rend helyreállítására kivezényelt rendőrökkel.

A tüntetők szerint a demonstrációk mozgatórugója az országban tapasztalható egyenlőtlenség. A demonstrálok szerint a mindennapi életet jelentősen nehezítik a magas lakhatási költségek, a részben privatizált oktatási és egészségügyi rendszer, valamint több bírálat érte a privatizált nyugdíjrendszert is.

A társadalmi csoportok között valóban jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók, 2017-ben a chilei lakosság leggazdagabb 20%-a 8-9-szer többet keresett, mint a lakosság legszegényebb 20%-a, a fejlett országok között sehol máshol nem található ilyen méretű eltérés. Bár az elmúlt évtizedben a szegénységi ráta is jelentősen csökkent, valamint reálbérnövekedés történt, még így is csak a lakosság fele éri el a chilei bérek mediánjának megfelelő 400 ezer (kb.550$) pezo havi keresetet.

A tüntetések:

A tüntetések október 18-án eszkalálódtak amikor is a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel a chilei főváros Santiago utcáin, az összecsapások során több épület is jelentős károkat szenvedett, valamint az egész metróvonalat le kellett zárni a folyamatos támadások miatt. A demonstrációk hevessége miatt a kormány a rendőrség megerősítése miatt bevetette a hadsereget, első alkalommal a demokratikus Chile történetében. Az összecsapások során összesen 11 ember vesztette életét, valamint a kormány kihirdette a vészhelyzetet mely értelmében korlátozhatók a gyülekezés szabadsága, emellett a nagyobb városokban kijárási tilalom lépett érvénybe. A kormány a szükségállapot kihirdetését a privát és magántulajdon védelmével magyarázta. Sebastian Pinera elnök egy TV beszéde során kijelentette, hogy az utcákon randalírozó és a rendőrökkel összecsapó emberek nem mások, mint bűnözők, valamint kifejtette, hogy a demonstrációk mögött bűnözői szervezést és szervezettséget észlel. Pinera elnök beszédében kijelentette, hogy minden káresetért felelősségre fogják vonni az elkövetőket.

Forrás: New York Times

Michelle Bachelet az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Chile korábbi elnöke közleményt adott ki, melyben a chilei közélet politikai és civil szereplőit egy békés megoldást garantáló párbeszéd megkezdésére sürgeti. A főbiztos fokozottan felszólította a fegyveres erők tagjait, hogy munkájuk során tartsák be a nemzetközileg is elfogadott emberi jogi normákat, emellett elítélte az eddigi rendőri túlkapásokat. A főbiztos véleménye szerint a helyzet békés rendezéséhez a közélet minden szereplőjére szükség van.
Közeledési kísérletek:
A folyamatos tüntetések hatásra, Sebastian Pinera egy TV által közvetített bocsánatkérés során több reformtervezetet jelentett be:
• a kormány által garantált minimálbér;
• a kormány által támogatott nyugdíjak;
• villamosenergia árának csökkentése;
Az elhúzódó tüntetések hatására a Pinera elnök bejelentette, átalakítja a kormányát, hogy jobban megfeleljen a chilei polgárok igényeinek, ezért felmentette 8 miniszterét, köztük a belügy és pénzügyminisztert. Azonban Pinera ígéretei nem tudták lecsillapítani a tüntetőket, akik nem tartották elégségesnek a kormányzat eddigi lépéseit.
Az országban tapasztalható feszültségeknek köszönhetően Pinera elnök úgy döntött, hogy lemondja a tervezett APEC (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozót, amelynek Chile a házigazdája lett volna. A találkozó során tárgyalta volna meg Donald Trump amerikai elnök és Xi Jinping kínai államfő a két állam közötti kereskedelmi megállapodás első kérdéseit.
Az APEC konferencia mellett lemondásra került az ENSZ COP25 elnevezésű klímakonferenciája is melynek december 2. és 13. között szintén Chile adott volna otthont, a konferencia során a Párizsi egyezmény bevezetésnek lehetőségeit fogják megtárgyalni. A klímakonferencia lemondása tovább szította az elégedetlenséget, a chilei fővárosban Santiagoban előfordultak olyan tüntetések is amiken a 1 millió demonstráló vett részt.
A tüntetések hatására több városban „tanácsokat” szerveztek melyek részeként, a chilei polgárok elmondhatták véleményüket az országot érintő fontos problémákról. A résztvevők szerint továbbra is szükséges fenntartani a nyomást Pinera elnökön, hiszen így változásokat kényszeríthetnek ki az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben.
A legfontosabb kérdés a chilei polgárok szerint egy új alkotmány bevezetése, mivel a jelenleg érvényben lévő chilei alkotmány 1980-ban August Pinochet diktatúrája alatt került elfogadásra. Az alkotmány ellenzői szerint, nem garantálja megfelelően az alapvető emberi jogokat, valamint nem biztosítja kielégítően a részvételi demokrácia védelmét, ezért nem jelképezi megfelelően a modern Chilét. November 10.-én Gonzalo Blumel belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány elfogadta a tüntetők követelését egy új alkotmány kidolgozásáról. A belügyminiszter ezt azután jelentette, hogy tanácskozott a kormányfővel, valamint a kormánykoalíciót alkotó jobboldali pártok képviselőivel. A belügyminiszter szerint a legjobb megoldás, egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása lenne, melynek munkájában a lakosság széleskörűen részt vehet. A közvéleménykutatók mérései szerint a lakosság 78%-a támogatja egy új alkotmány létrehozását. Korábban a kormányzó jobboldali koalíció leszavazta az előző elnök Michelle Bachelet alkotmánytervezetét, melynek fő pontjai, mint az egészséghez, az oktatáshoz való jog megjelentek a tüntetők főbb követelései között is.
Szakértők szerint a kormány vállalása nem feltétlenül elég a tüntetések azonnali felfüggesztéséhez, de lehetőséget nyújt a tüntetők többségét kitevő középosztály kibékítéséhez. A hírekre a piac is reagált, mivel az új alkotmány bejelentésének hatására a chilei pezo értéke tovább csökkent a dollárhoz képest, és ennek köszönhetően elérte a 760,43 pezo/1$ árfolyamot, ami az eddig mért legalacsonyabb a pezo története során.

Sebastian Pinera elnök. Forrás: BBC

Mit hozhat a jövő?

A tüntetők eddig visszautasították Pinera legtöbb reformtervezetét és a lemondását, valamint egy új alkotmány megalkotását követelik, amire a feszült helyzet és a bizonytalan politikai klíma nem teremt sok esélyt. Szakértők szerint Sebastian Pinera előtt egy nehéz csata áll, meg kell fékeznie a demonstrációkat, vissza kell nyernie a chilei polgárok támogatását, hiszen támogatottsága a tüntetések kezdete óta 14%-ra csökkent. A legnehezebb feladatnak az új chilei alkotmány megalkotása és elfogadása tűnik, hiszen az ellenzék többségben van a chilei kongresszusban, így valószínűsíthető, hogy a kérdésben legkésőbb a 2021-ben esedékes választások után születik döntés.

Szerző: Párducz Árpád

Egyre több jegyvizsgáló használja önkéntes alapon a testkamerákat a támadások megelőzése, valamint a bekövetkezett bántalmazások hatásainak csökkentése érdekében, legtöbben a miskolci, a debreceni és a dombóvári térségben. Azokon a vonatokon, amelyeken alkalmazzák őket, az elmúlt hónapokban nem történt atrocitás – közölte a MÁV.

Azt írták, hogy a MÁV-Start várhatóan az év első felétől folytatja a testkamerák beszerzését. Ennek során az előzőhöz hasonló mértékű fejlesztést akar megvalósítani a munkatársak javaslatai alapján. Az eszközök bevezetése óta egyre több jegyvizsgáló használja azokat. Az ellenőrök elmondása alapján a tapasztalatok pozitívak – emelték ki a közleményben.

A vagyonvédelmi rendszerekre alapvetően érvényes, hogy már látható alkalmazásuk is visszatartó hatású. Ez a testkamerák esetében sincs másként – írták.

Az eszközök láttán az utazók jobban együttműködtek, nőtt a jegyvásárlási hajlandóság. Többször is előfordult, hogy korábban gyakran kötekedő, veréssel fenyegetőző, érvénytelen jeggyel közlekedő ember a kamerát látva további vita nélkül elismerte a pótdíjalkalmazás jogosságát.

Jegyvizsgálót 2018-ban 123-szor, tavaly hetven esetben ért inzultus, amiből 48 ügy tettlegességig fajult (ütés, lökés, karmolás, rúgás), ebből kettő pedig 8 napon túli sérüléssel járt – olvasható a közleményben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának önálló Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékén 2013 őszén indult meg az oktatás. Az évek során egyre többen jelentkeztek erre a területre – ma már ez az egyik legnépszerűbb szakirány, ahova többszörös a túljelentkezés. A felvételizőknek minimum 350 pontot kellett megszerezniük ahhoz, hogy szeptembertől magukra ölthessék a mutatós formaruhát.

A népszerűség meredek növekedésének titkait Christián Lászlóval, a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék vezetőjével próbáltuk megfejtetni. Az egyetemi docens a kezdetek óta irányítja a szakirányon folyó képzést, és a tudatos csapatépítésnek, továbbá a tananyag sikeres korszerűsítésének köszönhetően most hosszasan sorolhatja az eddig elért eredményeket.

— A tanév végén hányan vehetnek át diplomát a szakirány hallgatói közül?

— Évről évre egyre többen. A tanszék megalakulása utáni első évfolyamokat még viszonylag kevés végzőssel zártuk. Akkor a rendőri szakirány volt a sláger, a jelentkezők azt jelölték meg az első, a biztonságit pedig az utolsó helyen. Két-három éve ez a trend megfordult, sőt most már más szakirányokról is szeretnének átjönni hozzánk. Néhány éve még 258 ponttal lehetett bekerülni a nappali tagozatra, tavaly az elérhető 400-ból már legalább 350 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy óriási érdeklődés van a biztonsági szakirány iránt, immár sokszoros a túljelentkezés. Azt is fontos eredménynek tartom, hogy a jelentkezők első helyen jelölik meg a biztonsági szakirányt. Az ősszel indult évfolyamunkon 35 nappali és 35 levelező tagozatos hallgatónk tanul, közülük hárman 450-460 ponttal jelentkeztek, amit csak sok-sok pluszponttal lehetett elérni. Ők egyébként az ország bármelyik felsőoktatási intézményének bármely szakára felvételt nyertek volna, érthető, hogy büszkék vagyunk rájuk.

— A végzett hallgatók milyen képzettséget írhatnak be az álláspályázataikba? Milyen munkakörökre pályázhatnak?

— Hivatalosan „biztonsági szakember” a végzettségük, de valójában nagyon sok vezető pozíció betöltésére alkalmasak. Több olyan hallgatónk volt, aki 23 évesen területi vezetőként kezdett, ezért a „biztonsági vezető” találóbb kifejezés. Az eddigi végzősök visszajelzései és beszámolói is erősítették a tanszék egyetemen belüli elismertségét, de a szakirány presztízse azzal is emelkedett, hogy ma már a többi szakirány diákjaihoz hasonlóan a mi hallgatóink is mutatós egyenruhában jelennek meg a sorakozón. A formaruhát nagyrészt a szakirányt támogató cégeknek köszönhetjük, amelyek felismerték, hogy ez is egy összetartó erő. Öt év alatt több mint húsz magánbiztonsági céget és önkormányzati rendészeti szervezetet sikerült magunk mellé állítani, amelyek nemcsak a nyári gyakorlaton, hanem végzés után munkatársként is örömmel fogadják a hallgatókat. Hozzáteszem, hogy nem csupán a magánbiztonsági cégek érdeklődnek irántuk, hanem a nagy munkaadók, a multicégek is, például az áruházláncok, az autógyárak is szívesen látják a nálunk végzetteket. Az biztos, hogy mindenki el tud helyezkedni, és a legtöbben kiemelt díjazást kaphatnak.

— Milyen ismereteket adnak át, mit tartalmaz a tananyag?

— A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet két speciális terület, ezért a tananyagnak igen sokrétűnek kell lennie. A hallgatók széles körű tudást kapnak: a spektrum a büntetőjogtól kezdve a létesítmények biztonságtechnikáján, a létesítményvédelmen át a magánynyomozásig vagy éppen az üzleti hírszerzésig terjed. Megtanulják, hogyan kell biztosítani egy sportrendezvényt vagy egy nagy létszámú konferenciát, hogyan kell megtervezni például egy autógyár biztonságát, de a gyakorlati képzés során azt is megismerik, hogyan kell kinyitni vagy felszerelni egy bonyolult biztonsági zárat, és az informatikai rendszerbe illeszteni a biztonsági kamerákat. A végzősök visszajelzéseiből tudom, hogy a három év számukra egy rendkívül izgalmas utazás, egy intellektuális kihívás, amit nemcsak érdekesnek és értékesnek tartanak, hanem kifejezetten szeretnek is. A harmadik év végén már a legtöbben tudják, hol helyezkednek el. Az a tapasztalat, hogy azok a cégek, amelyeknél a hallgatók a nyári gyakorlatukat töltik, tárt karokkal várják a végzősöket. Sőt eljutottunk oda, hogy ezek a cégek mentorprogramokat ajánlanak fel a legjobb hallgatóknak.

— Kik állították össze a tananyagot?

— A 2013-as indulás előtt elég bonyolult helyzettel találtam szemben magam. A szakirány már létezett – a képzés a Közbiztonsági Tanszék felügyelete alatt működött –, de az önálló tanszék megalakításakor csak töredékesen volt adott a tananyag. Fiatal vezetőként úgy gondoltam, hogy ezt frissíteni kell, és a megújításhoz az a legjobb, ha a szakmát kérdezzük meg. Összeállítottunk egy nagyon részletes kérdőívet, majd számtalan konferencián, szakmai találkozón, fórumon arra kértem a biztonsági vezetőket, válaszolják meg a kérdéseket. Nagyon hasznos válaszokat kaptunk. A tanszékünkhöz tartozó negyven tantárgy tartalmát teljesen visszabontottuk, majd újraépítettük, de immár a szakma aktuális elvárásai szerint. Elhagytuk, ami fölösleges volt, és beintegráltunk minden olyan tananyagot, tudást, ami szükséges – például a tűzvédelemre, munkavédelemre, közbeszerzési ismeretekre, információvédelemre és IT-biztonságra vagy éppen a logisztikára vagy pszichológiára vonatkozó ismereteket. Az öt év alatt hét új tankönyvet írtak oktatóink és a szakma legnevesebb képviselői.

— Most több vagy kevesebb tantárgyat oktatnak?

— Végül megmaradt a mintegy negyven tantárgy, de teljesen leporolt, korszerűsített felosztással és tartalommal, ami abszolút naprakész és a gyakorlatban is jól hasznosítható tudást ad. Jó ötletnek bizonyult, hogy a katedrai oktatásba is bevontuk a szakmát, számos vendégelőadónk van, a szakmával karöltve oktatunk. Októbertől három új oktatóval bővült a tanszékünk, mindhárman gyakorlati szakemberek – így most összesen nyolcan dolgozunk a tanszéken, heten fő- vagy részállásban oktatnak, van néhány megbízott oktatónk és egy kiváló oktatásszervezési referensünk.

— Tudományosan mennyire megalapozott ez a terület?

— Nagy hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra, ezen a területen is szép részeredményeink vannak, hallgatóink kitűnő eredményeket érnek el a tudományos diákkörben végzett tevékenységükkel. Küldetésünknek tekintjük, hogy az oktatás mellett a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet elméleti megalapozását is mélyítsük és szélesítsük. A tudomány figyelmét ugyanis elkerülte ez a két terület, a fejlettebb országokban sokkal hangsúlyosabban kezelik ezeket a témákat. Nálunk a rendészettudomány kevéssé vizsgált területei közé tartozott a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet, ezért óriási eredménynek tartom, hogy már vannak olyan kollégáink, akik ilyen témákban írt dolgozataikkal szereztek tudományos fokozatot. „A magánbiztonság és az önkormányzati rendészet szerepe a XXI. század rendészetében” elnevezéssel alapítottunk egy kutatócsoportot is, a résztvevőkkel jó néhány izgalmas témát dolgoztunk fel, tavaly nyáron neves külföldi vendégelőadókkal rendeztük meg a zárókonferenciát. Az öt év alatt több mit száz tanulmány került ki a tanszékről, úgy érzem, hogy nagyon nagy lendületben vagyunk, és ez a lendület többek között a mesterképzésben teljesedhet ki. Jelenleg a bolognai rendszer szerinti hároméves alapképzést folytatjuk nappali és levelező tagozaton, de az egyetem vezetésével közösen már tervezzük, hogy 2020-tól biztonsági vezetői mesterképzést indítunk a tanszék gondozásában. Érdekességképpen szeretném megemlíteni, hogy az Országos Polgárőr Szövetséggel kialakult kiváló kapcsolat keretében a tanszék főszerepet vállal a Polgárőr Akadémia kurzusainak – polgárőrvezetők ötnapos képzése – lebonyolításában, és 2019-ben tanszékünk szervezésében egyetemi polgárőrség felállítását is tervezzük.

— Van már érezhető hatása annak, hogy új szemlélet alapján képzett, egyetemet végzett szakemberek is dolgoznak a magánbiztonságban és az önkormányzati rendészetben?

— Én nagyon erős hatást érzek, határozottan pozitív irányban változott a biztonsági szakemberek megítélése, presztízsük van a nálunk diplomát szerzett hallgatóknak. Ahogy említettem, a szakma minden területén kifejezetten várják a frissen végzetteket, közülük legtöbben azonnal vezetői pozíciókban kezdhetnek.

— Az elmondottakból jól látható, hogy az itteni képzés megtalálta a helyét, a rendészeti szakma nemcsak elfogadta, hanem befogadta a végzősöket, és ezzel egyben elismerte a tanszék munkáját és eredményeit.

— Igen, és ez azért is fontos, mert korábban megfogalmazódott egy igen komoly dilemma. Az volt az alapkérdés, hogy a magánbiztonsági képzésnek milyen helye lehet egy olyan állami fenntartású egyetemen, ahol a közszolgálatra készülő szakembereket képezik. Más megközelítésben: ha a magánbiztonság piaci alapú tevékenység, akkor mit keres a közszolgálati egyetemen? Erre az a válasz, hogy ha az itt tanulók minőségi oktatásáról nem vagy nem itt gondoskodnánk, akkor valószínűleg sehol sem képeznék őket, és nem bontakozhatna ki egy új vezetői generáció a magánbiztonságban. És lássuk be: az állam számára is fontos a biztonság megteremtésében és fenntartásában, hogy a rendőrség és katonaság mellett profi magánbiztonság működjön. Az állam azonban időben felismerte, hogy magánbiztonságra nemcsak lehet, hanem kell is támaszkodnia. Felfedezte a felelősségét a tekintetben, hogy gondoskodnia kell a vezetői utánpótlásról még akkor is, ha ez alapvetően valóban piaci tevékenység. Én úgy fogalmaznék, hogy egymásrautaltság van az állami biztonsággal, mert ha nem működne jól a magánbiztonság, akkor mindent az állami szerveknek, pontosabban a rendőrségnek kellene biztosítania, például a Sziget Fesztivált, a focimeccseket, a konferenciákat, a metrót, a bevásárlóközpontokat… Röviden úgy is mondhatom, hogy tehermentesítjük az állami rendészetet, és a rendőrség is egyre inkább támaszkodik a magánbiztonságra. Ez a komplementer rendészet, az egymás tevékenységét kiegészítő rendészet. Ha megfelelő az együttműködés, akkor ez a gyakorlatban a mindennapok biztonságának megduplázását jelenti.

Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.