Biztonságpolitika

Újabb komplex bűnügyi és rendészeti ellenőrzést tartottak Budapest belvárosában – közölte a rendőrség.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint a társszervekkel együttműködve péntekről szombatra virradó éjszaka ismét ellenőrzést tartottak V., VI. és VII. kerületi szórakozóhelyeken, illetve azok környékén. Az ellenőrzés olyan terézvárosi, erzsébetvárosi és belvárosi szórakozó- és vendéglátóhelyekre, illetve azok közvetlen környezetére terjedt ki, amelyeket a turisták sűrűn látogatnak. Az akcióban 95 rendőr vett részt, a társszervektől 48-an segítették őket.

A járőrök és a nyomozók 317 embert igazoltattak, nyolc autóst, valamint kilenc szórakozóhelyet ellenőriztek. A rendőrök hét embert fogtak el, többek között kábítószer birtoklása, kifosztás, garázdaság és körözés miatt. Egy taxisofőrt is elfogtak órapörgetés (információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás) gyanúja miatt.

A rendőrök egyébként a társszervekkel együtt összesen 39 taxist ellenőriztek, a társhatóságok nyolc esetben kezdeményeztek eljárást: két sofőrnek vezetői engedélye, másik kettőnek drosztengedélye nem volt, három taxis nem adott nyugtát, egy taxinak pedig nem volt érvényes műszaki vizsgája. A BRFK azt írta, hogy a társszervekkel közreműködve – előre be nem jelentett időpontokban – tovább folytatja az ellenőrzéseket Budapest Belvárosában.

A polgárőr szövetség lovas tagozatának továbbra is kiemelt szempontja, hogy tagjai az illegális migráció kezelésében aktívan részt vegyenek – jelentette ki az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke a szervezet lovas és kutyás tagozatának szombati lakiteleki évadnyitó elnökségi ülésén.

Túrós András elmondta: a határvédelem mellett fontos feladatuk, hogy a külterületeken élen járjanak a jogsértések megelőzésében, továbbá, hogy részt vállaljanak a lovas hagyományok ápolásában. A szövetség elnöke köszönetet mondott a lovas és kutyás tagozat korábbi elnökének munkájáért. Rácz Adrienn, aki 2020. január 31-ével mondott le a tisztségről, 2012 tavaszán kapta megbízatását, mint alapító elnök, hogy az addig egymástól elszigetelten, lóháton szolgálatot adó polgárőröket tagozatba rendezze.

Munkájával mára jól működő rendszert épített fel, amelyben országos képzési rend segíti a fejlődni vágyó lovasokat, akik különféle vizsgaszinteken adhatnak számot tudásukról. Tevékenységét – amellyel az elmúlt nyolc évben az országos szövetség büszkeségévé tette a lovas tagozatot – példaértékűnek nevezte Túrós. Az elnök hangsúlyozta: a szövetség lovas és határvédelmi tagozata minden erkölcsi és anyagi támogatást megkap. Az idén a lovas és kutyás tagozat részére harmincmillió forint összegű forrást biztosít az OPSZ – közölte Túrós.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az elnökségi ülésen elmondta: a jövőben is mindent megtesz, hogy ösztönözze a kormányzatot és a civil kezdeményezéseket annak érdekében, hogy minél több bázisa legyen a lovas életnek. Hangsúlyozta: mindent elkövet, hogy minél több fedett lovarda épüljön, és minél több lovaglást oktató tanár legyen országszerte, mert ez a biztosítéka annak, hogy újra lovas nemzetté váljon a magyar. Emlékeztetett: Rácz Adrienn elnöki feladatainak átadásakor országszerte több mint ezer vizsgázott lovas polgárőr teljesít szolgálatot, amely nemzetközi szinten is egyedülálló önkéntes szervezetté emeli az OPSZ lovas és kutyás tagozatát. Éppen ezért a jövőben az eddig elért eredmények és értékek megtartásán, ugyanakkor új utak keresésén is kell dolgoznia a lovas és kutyás tagozat elnökségének – tette hozzá Lezsák.

Radácsné Reszegi Rita, a lovas és kutyás tagozat január 31-én megválasztott elnöke tervei kapcsán megjegyezte: nagyon fontosnak tartja a polgárőrök megbecsülését, ezért kezdeményezi a hónap polgárőre elismerés bevezetését a lovas tagozatban. Olyan programok szervezésére és kiírások megfogalmazására is javaslatot tesz, amelyek arra ösztönzik a polgárőröket, hogy minél több – a külterületek biztonsága érdekében zajló – “portyaszolgálatot” vállaljanak. Nagyobb hangsúlyt fektetne a Nógrád megyei lovas tagozat fejlesztésére, továbbá a lovas polgárőrök képzésére, versenyeken való részvételükre. A tagozat új elnökének célja a megyék lovas polgárőreinek konszenzusos együttműködése, az egység fenntartása és Lakitelek mellett új központok megteremtése.

Az évadnyitó elnökségi ülésen Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke és Túrós András megújították a Lakitelek Népfőiskola és az OPSZ 2012-ben kötött együttműködési szerződését.

Magyarország ambicionálja a koszovói KFOR-misszió parancsnokságát 2021-ben – jelentette ki Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka. Az altábornagy az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnökével, John E. Hyten tábornokkal tárgyalt a Pentagonban.

Korom – aki küldöttség élén ötnapos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban – pénteken kiemelte: magyar vezérkari főnök még nem tárgyalt a Pentagonban. “Ez egyfajta elismerése annak a munkának, amelyet a magyar katonák szerte a világban végeznek, például Koszovóban, Afganisztánban vagy Irakban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek azok a missziók, amelyekben a magyarok együttműködnek az amerikaiakkal.

A Magyar Honvédség parancsnoka kifejtette: a látogatást időszerűvé tette, hogy tavaly október óta új vezetője van az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának, és 2019 januárjában alakult át a magyar hadvezetés is, akkor alakult meg a Magyar Honvédség Parancsnoksága. De emellett – mint mondta – aktuális volt a látogatás Magyarország iraki szerepvállalása okán is.

“Az amerikai katonai vezetés elsősorban Irakra figyel. Hyten tábornok elmondta: méltányolták, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok Bagdadban végrehajtott amerikai likvidálása után az idén januárban a magyar katonák Irakban maradtak” – mondta el Korom. Mint fogalmazott: “Mi csináltuk tovább a dolgunkat, és míg más nemzet gyorsan evakuálta az erőit vagy befejezte a tevékenységét, mi folytattuk”.

Az altábornagy kiemelte, hogy a tárgyaláson szóba került az afganisztáni magyar szerepvállalás is. “Vannak országok, amelyek csak arra várnak, hogy aláírják az amerikaiak és a tálibok közötti megállapodást, és mindjárt kivonulnának afgán földről. Ez egyébként nem jó és nem helyes, mert nem lehet a még gyenge afgán haderőt magára hagyni” – mondta, leszögezve, hogy Magyarország továbbra is teljesíti ottani vállalt feladatait.

“A nagyjából húsz év afganisztáni szerepvállalás óriási eredménye, hogy működő afgán nemzeti haderő van, de még egy ideig támogatás, tanácsadás nélkül önállóan nem képes az elvárt szintű békét biztosítani. Ezért továbbra is szükség lesz a NATO, a koalíció szerepvállalására” – szögezte le. Hozzáfűzte: ezért is nagyon fontos, hogy olyan megállapodás szülessen az erők csökkentéséről, amely nem hagyja magára az afgán haderőt. “Annak katasztrofális következménye lenne” – hangsúlyozta.

Korom átfogó tájékoztatást adott az amerikai partnernek a Zrínyi haderőfejlesztési programról, továbbá arról, hogy Magyarország hogyan látja az ország és az egész térség fenyegetettségét. Kiemelte, hogy “Magyarországot délről éri fenyegetés, az illegális migráció miatt”. Az altábornagy elmondta, hogy amerikai felet nagyon érdekelte a magyar határkerítés, annak hatékonysága, sőt, még az is, hogyan oldják meg a feladatokat a rendőri erőket támogató katonák.

Hyten tábornok – mint Korom elmondta – “nagyon elismerően szólt a magyar haderőfejlesztésről, hiszen Washington számára fontos, hogy a NATO-tagországok erős haderőt építsenek ki”. Az amerikai fél felvetette a magyar-ukrán viszonyt. “Tájékoztattam őt arról, hogy az ukrán nyelvtörvény miatt Budapest és Kijev között kialakult politikai viszony nem befolyásolja a katonai együttműködést a két ország között” – mondta el a Magyar Honvédség parancsnoka.

Korom és küldöttsége programja a floridai Tampában folytatódott, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága központjában, ahol parancsnoki találkozókra és a különleges műveleti erők parancsnokságán folytatott egyeztetésekre került sor. A Magyar Honvédség parancsnoka leszögezte: a magyar-amerikai katonai kapcsolatok mindig is szilárd pillérei voltak a magyar-amerikai együttműködésnek.

Jó ütemben halad a honvédelmi és haderőfejlesztési program végrehajtása – jelentette ki a honvédelmi miniszter Kecskeméten, ahol kihelyezett ülést tartott az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága.

Benkő Tibor az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison tartott ülésen közölte: a honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósításának első állomása a légierő megfelelő képességének megteremtése volt. A légi járművek nemcsak a harci feladatok ellátására és felderítési feladatokra, hanem kutatási, mentési és katasztrófavédelmi feladatok elvégzésében is az ország rendelkezésére állnak – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a bemutatott légi járművek a Magyar Honvédség katonai rendeltetésű gépei, a felszerelésük és a berendezésük alapján is jól látható, hogy “nem kormánygépek”, de a kormánytagok, a kormányfő és mindazok rendelkezésére állnak, “akiknek a szállítását meg kell oldani”. A résztvevők az Airbus H225 helikopter kivételével minden olyan repülőeszközt megnézhettek, amellyel a Magyar Honvédség a jövőben is számol. A közepes hatótávolságú, korszerű helikopterből tizenhat vásárlását tervezik, amelyekből az elsők 2023-ban érkeznek Magyarországra.

A több feladat ellátására is alkalmas Airbus H145M könnyű helikopterről a miniszter elmondta: a már beszerzett négy gép Szolnokon van, a következő tizenhat pedig idén és jövőre érkezik Magyarországra. Kiemelte: az Airbus A-319 nagy előrelépést jelent a korábbi AN-26-os repülőgépekhez viszonyítva, hiszen jóval több, 126 ember szállítására alkalmas. Elődjéhez képest pedig nemcsak gyorsabb, de magasabban képes repülni. Ráadásul néhány óra alatt hordágyakkal és intenzív ellátási egységgel is felszerelhető.

Benkő arról is beszélt, hogy a Gripenek lízingszerződése 2026-ig érvényes, az azt követő időszakra vonatkozó tervek kidolgozása folyik. A miniszter hangsúlyozta: a honvédelmi és haderőfejlesztési program másik eleme a magyar hadiipar fejlesztése. A bizottsági ülés résztvevői a kiskunfélegyházi üzemben összeszerelt fegyvereket is megnézhették. Benkő örömét fejezte ki, hogy a Magyar Honvédség most már olyan helyzetben van, hogy nem létszámcsökkentésről és megszorításokról kell beszélnie. Példaértékű életpályamodellt sikerült kidolgozni a magyar katonáknak – mondta, megemlítve, hogy míg 2010-ben 17 volt az önkéntes katonák száma, mára több mint kilencezerre emelkedett.

A bejáráson szó esett a kecskeméti repülőtér eddigi fejlesztéseiről is. Aszfalt- és gurulóutak rekonstrukciója mellett a fel- és leszállópályát hét és fél méter széles aszfaltpadkával egészítették ki. A szállítógépek részére állóhelyeket létesítettek és egy új gurulóút is épült. Fejlesztették a navigációs fénytechnikai rendszert, az állóhely és a központi zóna térvilágítását, illetve korszerű meteorológiai radart is telepítettek. A felfestések mára az előírt nemzetközi szabványoknak megfelelőek.

A Makovecz program keretein belül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak tagjai 2020. január 18-26 között erdélyi tanulmányúton vehettek részt. A program során a Biztonságpolitikai Szakkollégiumot, Gönczi Róbert szakmai és Párducz Árpád közösségi koordinátor képviselték. A program során megismerhettük a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a képzéseit, valamint az egyetem campusainak otthont adó három erdélyi várost.

Az első néhány napot Kolozsváron töltöttük, ahol Dr. Szenkovics Dezső dékánhelyettes köszöntötte a Szakkollégiumok hallgatóit. A Sapientia kolozsvári campusán került sor a két egyetem hallgatói által készített előadások bemutatására egy konferencia keretében. A konferencia során az előadók különböző érdeklődési körének köszönhetően lehetőségünk nyílt több, nem a kutatási területünkhöz tartozó témában ismereteket szerezni. Érdekes előadásokat hallhattunk például a BREXIT tárgyalások alakulásáról, a II. Világháborús katonai régészetről, valamint az orosz internetes cenzúráról. A konferenciát követően egy helytörténeti séta keretében megismerhettük Kolozsvár gazdag történelmével. Ezt követően megtekintettük a Tordai Sóbányát, ahol értékes információkkal gazdagodtunk az erdélyi sókészletről, és csónakázhattunk a híres bányatóban.

Látogatóban a híres kolozsvári citadellán

A következő állomás Marosvásárhely volt, ahol betekinthettünk a campuson folyó tudományos munkába. A kertészmérnöki szakon tanuló hallgatóktól megtanultuk hogyan kell kiszámolni egy gyümölcsfajta cukortartalmát, emellett megtanultuk, hogyan lehet kivonni bizonyos teafajtákból az illóolajokat. A mechatronikai laboratóriumokban a mesterséges intelligenciával barátkozhattunk meg, a hallgatók által készített különböző robotok formájában. A tudományos programok mellett megtekintettük a város főbb nevezetességeit, a Marosvásárhely történetét bemutató Kultúrpalotát, valamint a Teleki család könyvtárának otthont adó Telekitékát.

A program utolsó három napját Csíkszeredán töltöttük, ahol az egyetem rektorhelyettese Dr. Mara Gyöngyvér rektorhelyettes fogadott minket, és mutatta be a csíkszeredai kart. A városban töltött időnk alatt megismertük a város történetét, és a szakmai programok keretében DNS-t is izolálhattunk a biológiai laborban. Szabadidős program keretében lehetőségünk volt ellátogatni a csíkszentsimoni Csiki Sörgyárba, ahol megfigyelhettük a sörkészítés folyamatát, valamint megkóstolhattuk a sörgyár híres termékeit.

A Makovecz programnak köszönhetően közelebbről megismertük Erdély történelmét és jelenét, és ami legfontosabb, sikerült barátságokat kötnünk a többi szakkollégium, valamint a Sapientia hallgatóival.

Írta: Párducz Árpád

A minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban, az ügyhátralékok folyamatos csökkenése mellett még inkább lehet törekedni arra, hogy megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló ítéletek szülessenek – mondta Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy háttérbeszélgetésen.

Kifejtette: korábban a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó a bíróságok működésénél, vagyis, hogy mennyi idő alatt mennyi ügyet fejeztek be, és adott esetben az is előfordulhatott, hogy a per ne húzódjon két éven túl, egyes eljárási cselekményeket elhanyagoltak, emiatt viszont az ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanná vált, és valójában jóval tovább tartott két évnél.

Alapvető jelentőségűnek tartom, hogy az ítélkezés színvonala megmaradjon, sőt javuljon, a minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra: különbséget kell tenni az elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között. Az ügy akkor elhúzódó, ha bírói mulasztás, vagy intézkedés hiánya miatt nem zárható le az elvárható időn belül, vannak azonban olyan ügyek, ahol a jogvita jellege, összetettsége, a peres felek vagy vádlottak száma, a szükséges bizonyítások miatt nyúlik két éven túl az eljárás.

A bíráknak le kell küzdeniük a “két éven túli”fóbiát, és ezt az ügyforgalmi adatok lehetővé és indokolttá teszik- fogalmazott az OBH elnöke. Mint mondta, elmélyült, megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló határozatot kell hozni, az ügyek előkészítése során pedig a jelenleginél nagyobb szerepet szán a bírósági titkároknak, fogalmazóknak.

Megjegyezte: a jogkereső állampolgárok jogos igénye, hogy jogvitájukat hamar elbírálják, de ez nem jelent azonnaliságot.

Az OBH elnöke szólt arról is, hogy a bíróságok az alaptörvényben írt kötelezettségeiknek csak és kizárólag akkor tudnak, akkor tehetnek eleget, ha a bíróságokat, a bíróságok működését a békesség és a rend jellemzi. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: az, hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól elválasztva működik, nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéletei ne lennének kritizálhatóak.

De azt is látni kell, hogy esetenként a bírósági ítéletek kritikája ugyan formailag bírósági kritika, valójának azonban a jogszabályok kritikája – jegyezte meg.

Senyei utalt rá, hogy az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti kapcsolat az utóbbi időben feszültségekkel terhelt volt. Közölte: az OBT jelenleg hiányos létszámmal működik, ám a póttagválasztások zajlanak, és belátható időn belül a testület létszáma kiegészül a törvényben előírtra. Jelezte: fontosnak tartja a partneri együttműködést, amelynek alapja a hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása.

A vezetői pályázatokkal kapcsolatban elmondta: fontos a demokratikus bírói testületek, összbírói értekezletek, a kollégiumok véleménye, de a bírósági vezetők kinevezésénél nem választásról, hanem véleménynyilvánításról van szó. Előfordulhat, hogy egy vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánítanak, hiszen egy vezetői pozícióba helyezés a kinevező joga, kötelessége és felelőssége is, de az ilyen határozatokat meg kell indokolni, ez elengedhetetlen – jegyezte meg.

Senyei szólt a győri gyermekgyilkosságról is, ezzel kapcsolatban azt mondta, attól tart, az ehhez hasonló tragédiák időről időre megismétlődnek, az emberi elme kiszámíthatatlansága miatt. Az OBH elnöke azonban a gyöngyöspatai ítélettel, a Szeviép-üggyel és Czeglédy Csaba ügyével kapcsolatban is arra hivatkozva, hogy ezek az eljárások még folyamatban vannak, nem nyilatkozott.

Megkezdődik Lengyelországban a NATO elmúlt 25 évének legnagyobb, amerikai részvétellel zajló európai hadgyakorlata, a Defender Europe 2020 – közölte Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A májusig tartó művelet keretében az Egyesült Államokból húszezer katona érkezik Európába, Lengyelország határát az első amerikai hadoszlop péntek este lépi át – írta meg Blaszczak a Twitteren. A lengyel védelmi tárca közleménye szerint a több európai országban – Lengyelország mellett Németországban és a három balti államban (Észtország, Lettország, Litvánia) rendezendő műveleti sorozatban 18 NATO-tagállam közel 37 ezer katonája vesz részt.

A közvetlenül az Egyesült Államokból érkező húszezer katona mellett kilencezer, már Európában állomásozó amerikai katona és mintegy nyolcezer, más országokból érkező katona vesz részt a hadgyakorlatokban. A lengyel hozzájárulás közel háromezer katona lesz nehézfegyverzettel, és a légierő is részt vesz – áll a közleményben.

Csak Lengyelországba a következő hetekben tízezernél több amerikai és más szövetségi katona érkezik. A katonákat és a felszerelést közutakon, vasúton és légiközlekedéssel is szállítják az észak- és kelet-lengyelországi gyakorlóterepekre. A hadgyakorlat célja a közlemény szerint az európai országok befogadó- és az amerikai katonák és felszerelés áthelyezési képességeinek ellenőrzése.

A lengyel védelmi tárca a művelet defenzív jellegét hangsúlyozta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter február elején kijelentette: Oroszországban a hadgyakorlat nagyon erős aggályokat kelt, de Moszkva úgy fog reagálni, hogy ne teremtsen szükségtelen kockázatokat.

Sorozatos meghibásodások miatt ideiglenesen nem szállhatnak fel a horvát hadsereg Oroszországból, nagyjavításról visszatért Mi-17-es könnyű felderítő és harci helikopterei – közölte a védelmi minisztérium.

Michael Krizanac, a horvát légierő parancsnoka sajtótájékoztatóján elmondta: a harci helikopterek működésével kapcsolatban több mint kétszáz panasz érkezett. “Olyan banális hibákról is szó van, mint hogy nem jól kötötték össze az olajcsöveket, ami miatt a pilóták rossz jelzéseket kaptak az olaj hőfokát illetően” – mondta, hozzátéve: az orosz kivitelező elismerte a mulasztást, és a javítás költségeit is állja.

A horvát légierő 13 darab korszerűsített Mi-8 szovjet-orosz közepes szállító helikopterrel és 11 Mi-17-es orosz könnyű felderítő és harci helikopterrel rendelkezik. A Mi-8/Mi-17 forgószárnyas flottájának leváltására Zágráb az Egyesült Államoktól szerzett be használt OH-58D Kiowa harci helikoptereket. Ebből 15 érkezett az országba és 2017-ben állították őket hadrendbe. Az egyik közülük nemrég zuhant le, a balesetben két pilóta életét vesztette. A hadseregnek még 8 Bell 206 JetRanger többcélú amerikai oktató helikoptere is van, valamint 2020-tól négy amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk típusú harci helikopter beszerzését tervezi. A helikopterek fontos feladatot látnak el a határrendészetben, de betegszállításra is használják őket.

A nemzetközi terrorizmusról is egyeztettek a NATO-tagállamok védelmi miniszterei kétnapos brüsszeli találkozójukon. Magyarország számára elsőbbséget élvez a nemzetközi terrorizmus elleni hatékony fellépés, amely hozzájárul az illegális migrációt kiváltó problémák megoldásához is – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.

Szabó István közölte: tekintettel arra, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fenyegetése nem szűnt meg, a NATO arról döntött, hogy növeli szerepvállalását a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek keretében a szövetség további kiképzési feladatokat vesz át az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciótól Irakban – tudatta. Magyarország elkötelezett a művelet mellett. További iraki szerepvállalását egyezteti partnereivel – írta Szabó István.

Elmondta: Magyarország megerősítette katonai és pénzügyi hozzájárulását az afganisztáni NATO-misszióban, valamint azt az álláspontját, hogy a művelet jövőjéről csak közösen, a békefolyamat alakulásának figyelembevételével szabad dönteni. A védelmi kiadások méltányos tehermegosztásáról az államtitkár azt közölte, ezen Magyarország továbbra is a jól teljesítők kategóriájába tartozik, hiszen 2024-től a nemzeti össztermék két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra, amelynek már most is legalább húsz százalékát fejlesztésre költi.

Szabó aláhúzta: Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként elkötelezett a két szervezet együttműködésének további erősítése mellett. Véleménye szerint a terrorizmussal és a hibrid fenyegetésekkel szembeni küzdelem csak így lehet eredményes.

Védelmi miniszteri szinten első alkalommal tanácskoztak a visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) és az Egyesült Királyság. A résztvevők Nagy-Britannia uniós tagságnak megszűnését követően Európára váró biztonsági és védelmi kérdéseket vitatták meg, valamint eszmecserét folytattak az együttműködés elmélyítéséről, különös tekintettel a stratégiai kommunikációról és a hibrid fenyegetések elleni védekezésről – tudatta.

Az Ukrajnával folytatott védelmi miniszteri munkareggeli eredményéről az államtitkár közölte: Magyarország a “hagyományoknak megfelelően” továbbra is széleskörű katonai együttműködést folytat Ukrajnával, valamint számos gyakorlati támogatást nyújt az országnak. “Kiállunk Ukrajna önállósága és területi egysége mellett, és továbbra is készen állunk a magas szintű kétoldalú párbeszédre” – emelte ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna egyelőre nem teljesítette maradéktalanul az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság ajánlásait az oktatási törvény és a nyelvtörvény vonatkozásában, különös tekintettel a kisebbségekkel folytatandó érdemi párbeszédre. “Továbbra is bizakodók vagyunk, hogy Ukrajna konkrét lépéseket tesz a probléma megoldására, hogy támogatni tudjuk a magas szintű NATO-Ukrajna bizottsági ülések összehívását” – tette hozzá Szabó.

Szakítania kell a Nyugatnak a tétlenkedéssel és a panaszkodással, mert ellenfelei mozgásba lendültek, és új viszonyokat teremtenek a világpolitikában – hangsúlyozta a német védelmi miniszter az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC).

Annegret Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy a Nyugat nemcsak országok közössége és egy égtáj, hanem egy eszmerendszer is, amely a szabadságon alapuló társadalom, az emberi jogok, a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és a partneri kapcsolatokra épülő nemzetközi rend eszméit foglalja magában.

Ezt az eszmerendszert világszerte kihívások érik, és nem csupán ideológiailag és “papíron”, hanem “egészen konkrét” formában is. Ezt mutatja az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi joggal ellentétes bekebelezése Oroszországba és az iszlamista terrorizmus támadásainak sora, a szíriai háború, az Indiai-óceán térségének egyes részeire bejelentett jogtalan területi igények és a nukleáris fegyverek terjesztése.

A Nyugat ellenfelei cselekvőképesek, tettre készek, a katonai erő alkalmazásától sem riadnak vissza, a Nyugat viszont csak a saját gyengeségeit boncolgatja és másokra panaszkodik. Ezen sürgősen változtatni kell, és Németországnak is többet kell tennie a Nyugat eszméinek védelmében – mondta a miniszter.

Különösen fontos Szíria. A 2011 óta tartó öldöklés, a lakosság mérhetetlen szenvedése és a konfliktus Európát is nagyban érintő hatása pontosan megmutatja, hová vezet, ha az európaiak nem lépnek időben. Ilyen tétlenkedés nem fordulhat elő többé – húzta alá Annegret Kramp-Karrenbauer.

Szerinte Németországnak főleg két területen kell erősítenie katonai jelenlétét. Az egyik az afrikai Száhel-övezet, a Szahara déli peremén az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, száraz éghajlatú térség.

Ez a régió kulcsfontosságú egész Európa biztonságában, mert meghatározza a kontinens felé irányuló migrációs folyamatok nagy részét, és az iszlamista terrorizmus hátországaként is szolgál – fejtette ki.

A másik a Perzsa(Arab)-öböl bejáratánál fekvő Hormuzi-szoros térsége, ahol Németországnak európai partnerekkel összefogva önálló műveletet kell indítania a hajózás biztonságának fenntartására – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer, kiemelve, hogy a német gazdaság számára is elengedhetetlen a kereskedelmi forgalom biztonsága a tengerszorosnál, amelyen a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százalékát szállítják át a tartályhajók.

Ezzel kapcsolatban az előadása utáni pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy azért javasol a tengerszorosnál indított amerikai művelettől független missziót, mert Németország nem ért egyet Washington Iránnal szemben alkalmazott politikájával, amely abból áll, hogy a lehető legnagyobbra fokozzák a Teheránra kifejtett nyomást.

A müncheni biztonságpolitika második napján felszólalt mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki a német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket. Kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a “barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja, holott rendre a nemzetközi jog előírásait és az ENSZ határozatait hűen követve jár el. Erre példa szíriai tevékenysége, amelyet a legitim damaszkuszi kormány felkérésére fejt ki, megmentve az országot attól, hogy iszlamista terroristák prédája legyen. Moszkva Líbiában is egy nemzetközileg elismert tényezőt, a Halífa Haftar tábornok körül csoportosuló erőket támogatja – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője. Úgy vélte, hogy Moszkvával szemben a Nyugat csak a nemzetközi viszonyok szétzilálására, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság fokozására tör. Ezt jelzi a NATO keleti terjeszkedése és példátlan erőfitogtatása Oroszország határánál – mondta Szergej Lavrov, aláhúzva, hogy a NATO “feléleszti a hidegháborús szembenállást”.

Eredménytelenek az Oroszország ellen az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt kivetett európai uniós (EU-) szankciók, és mindenkinek ártanak – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC), változást sürgetve az EU Oroszország-politikájában.

Kiemelte, hogy nem ellenzi a szankciókat, de úgy véli, be kell látni, hogy haszontalanok és mindkét félnek csak ártanak. Ezért is változtatni kell az EU Oroszországgal szembeni “dacoskodásával”, amely nem is politika, hanem “a hatékonyságot teljességgel nélkülöző rendszer”.

“Egyre kevesebbet beszélünk egymással, a konfliktusok viszont sokasodnak, és képtelenek vagyunk megoldani őket” – fogalmazott a francia államfő.

Mivel senki sem akar közvetlenül konfrontálódni Moszkvával, a jelenlegi megoldások pedig eredménytelenek, fordulatra van szükség. Nincs más lehetőség, mint a “stratégiai párbeszéd újraindítása” – mondta Macron.

Hozzátette: a “demográfiailag hanyatló” és csupán középhatalmi pozíciót megengedő hazai össztermékkel rendelkező Oroszország egyedül nem tud helytállni a világban, Kína hegemóniáját pedig nem fogja elfogadni, de partnerre találhat az EU-ban, ezért úgy kell alakítani a folyamatokat, hogy a közösség “stratégiai opció” lehessen Moszkva számára.

A francia elnök – aki első alkalommal vett részt a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumaként számon tartott MSC-n – kifejtette, hogy az Egyesült Államok egyre inkább visszahúzódik a világpolitikából és átértékeli kapcsolatait Európával, ami “a Nyugat gyengülésével” jár.

Ezt a folyamatot az EU megerősítésével kell ellensúlyozni. Meg kell erősíteni az unió önállóságát, “szuverenitását”, korszerűbb, hatékonyabb döntéshozatali rendszerre kell áttérni és közös válaszokat kell adni mindazon kihívásokra, amelyekkel a tagállamok egyedül nem tudnak megbirkózni – mondta.

Ezek között említette a technológiai változásokat, a biztonság- és védelempolitika területét, a migráció ügyét és a klímaváltozást.

Nem szükséges valamennyi törekvésben részt vennie az összes tagállamnak. Hasznos volna, ha kialakulna egy szűkebb kör, amelynek tagjai gyorsabban, nagyobb lépésekkel haladnak előre, mint a többiek – jelentette ki Macron. Hozzáfűzte, hogy a védelempolitikában elengedhetetlennek tartja a közösségből távozott Egyesült Királyság bevonását is, és “egyfajta európai biztonsági tanács” felállítását.

Macron a többi között az EU bővítéspolitikájáról is szólt. Jelezte, hogy nem ellenzi feltétlenül Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását. Ha kedvező fejleményekről számol be az Európai Bizottság márciusra várható jelentése a tagjelöltek felkészültségéről, akkor el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – mondta.

A Magyar Rendészettudományi Társaság 2020. január 31-én megtartott tisztújító közgyűlésén az elismeréseket követően új főtitkárt, titkárt és elnökségi tagot választott, majd meghallgatta és elfogadta az elnökség beszámolóit és idei munkatervét.

Az MRTT tisztújító közgyűlésén az elismeréseket követően új főtitkárt, titkárt és elnökségi tagot választott, majd meghallgatta és elfogadta az elnökség beszámolóit és idei munkatervét. A tisztújítás eredményeként az MRTT új tisztségviselői: főtitkár Kovács Gábor r. dandártábornok, egyetemi tanár, titkárnak választották Krauzer Ernő r. ezredest, elnökségi tag lett: Janza Frigyes ny. vezérőrnagy.

Janza ezt követően beszámolójában elmondta, hogy a társaság fennállásának 15. évfordulójára rendezett ünnepség május végi visszatekintésében a tagság részeletesen megismerhette a társaság tevékenységét. Az idei tervek közül a főtitkár megemlítette a hagyományos Biztonságpiac 2020 konferencia megrendezésének segítését, amelynek a pontos időpontja még nem konkretizálódott. Az MRTT tervezett idei konferenciái között elhangzott „A rendőri teljesítményértékelés bűnözésföldrajzi aspektusai” című, valamint a migrációs tagozat által hagyományosan évente megrendezett „Kihívások a legális és illegális migráció területén a 2020. évben” c. szakmai konferencia áprilisi győri megrendezése.

Gubicza József tű. ezredes az MRTT Felügyelő Bizottsága elnökhelyetteseként az elhangzottakhoz összefoglalva elmondta, hogy a társaság az értékelt évben is törvényesen jogszerűen, a társaság etikai normáinak tiszteletben tartásával működött, gazdálkodott.

Ezt követően a megválasztott új főtitkár kért szót. Megköszönte a tagság többségének bizalmát és a megelőlegezett támogatását, majd röviden vázolta a társaságban végzendő tevékenységével kapcsolatos jövőbeni elképzeléseit, amelyet az előzetes meghallgatáson az elnökségnek már kifejtett. Elgondolásának kulcsszavai egyebek közt: a szakmai megújulás és fejlődés, a rendészettudomány és rendészetelmélet továbbfejlesztése, a nemzetközi nyitás, a tagsági fiatalítás, akár hallgatói tagozat létrehozásával, valamint a folyamatban lévő szervezeti megújulás további folytatása, továbbra is aktív társasági élet létrehozása. Főtitkári tevékenységét a tagsággal, a tagozatok elnökeivel, az elnökséggel, az MRTT elnökével szoros együttműködésben kívánja végezni, támaszkodva Krauzer ezredes – titkár tevékenységére. Megköszönte a leköszönő tisztségviselők munkáját, véleménye szerint főtitkárként értékes örökséget vesz át, örömmel és felelősséggel fogja szolgálni a tudományos közösséget.

Zárásként az MRTT elnöke szintén köszönetet mondott a leköszönő Janza vezérőrnagy főtitkárnak és Verhóczki János r. ezredes titkárnak másfél évtizedes eredményes tevékenységükért.

A tisztújító közgyűlésen elismerésben részesültek: az MRTT Bűnügyi Tagozat elnökeként és a Társaságunk elnök-helyetteseként végzett eredményes irányító tevékenységéért Blaskó Béla r. vezérőrnagy. A Személy- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökeként az MRTT támogatásáért, aktív közéleti tevékenységéért Fialka György, a társaság tevékenységének önzetlen támogatásáért, kimagasló tudományszervezési tevékenységéért Görbe Attiláné Zán Krisztina r. ezredes. Kimagasló, több tagozatot is érintő lankadatlan titkári és szervező tevékenységéért Kovács Sándor r. ezredes. Az MRTT Társadalomtudományi Tagozata vezetőjének, elnökségi tagnak, kimagasló, és nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységéért Kozáry Andrea. Az MRTT Közbiztonsági Tagozata megújításáért kifejtett eredményes tevékenységéért Major Róbert r. ezredes. A nevelés és oktatás terén mutatott színvonalas aktivitásáért, a tudományok iránt érdeklődő fiatalokkal való, a munkaköri kötelességeken messze túlmutató tevékenységéért Tarján Gábor. Aktív és magas színvonalú társasági tevékenységéért, támogató észrevételeiért, javaslataiért Turi András. Az MRTT tagozataként is működő Polgárőr Tudományos Tanács támogatásáért, eredményes elnökségi tevékenységéért Túrós András. A Migrációs Tagozat mindenirányú és töretlen támogatásáért, példamutató tudományt támogató szeretetteljes gyakorlatáért Végh Zsuzsanna miniszteri biztos — olvasható a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oldalán.

Elektronikus verzióban és nyomtatott formában is elérhető a Lánglovagok Egyesület legújabb tűzmegelőzési kiadványa.

A tűz elleni védekezésnél rendkívül fontos, hogy a lehetséges veszélyekkel tisztában legyünk, a megfelelő óvintézkedéseket megtegyük, és ha mégis megtörténik a baj, tudjuk, hogy mit kell cselekedni – ebben segít a Lánglovagok Egyesület a lakások tűzvédelméről megjelent kiadványával.

A közhasznú szervezet sorra vette a lakásokban leginkább előforduló veszélyeket. A 16 oldalas brossúrában így egyebek között helyet kaptak az elektromos berendezések, a gázkészülékek, a dohányzás és a nyílt láng. A kiadvány foglalkozik a tárolási szabályokkal, a vagyonvédelmi rácsokkal, egyúttal segítséget ad a megfelelő hordozható tűzoltó készülék, füstérzékelő és szén-monoxid vészjelző kiválasztásához, készenlétbe állításához.

Ha mégis tűz üt ki, az összeállításból megtudható, hogy a segélykérésnél milyen információkat kell közölni, mire kell vigyáznia annak, aki a tűz oltását megkezdi még a tűzoltók kiérkezése előtt, valamint hogyan lehet felkészülni előre a menekülésre.

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, valamint a Lánglovagok Egyesületnek felajánlott adó egy százalékából háromezer nyomtatott példány készült. A kiadvány közös képviselőkön keresztül, illetőleg az egyesület önkénteseinek segítségével közvetlenül jut el elsősorban a társasházakban élőkhöz.

Az elektronikus verzió szabadon letölthető, terjeszthető.

Országszerte csaknem 25 ezer első világháborús hadisír újult meg és 180 emlékmű létesült az elmúlt években – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Kovács Vilmos felidézte: az első világháborúban részt vevő több mint hárommillió magyar katona közül több mint hatszázezren haltak hősi halált. Erről hosszú évtizedekig nem beszéltek, így egy “társadalmi adósság” gyűlt fel, amelyet törleszteni kell – emelte ki. Az első világháborús veszteségek feldolgozása 2012-ben indult. A Magyarországon fellelhető első világháborús katonatemetők felújítása az erről szóló kormányrendelet nyomán 2016-ban indult kétmilliárd forintos támogatással – ismertette. Hozzátette: számos hadifogoly-temető is megújult, ahol orosz, olasz, román, szerb katonák nyugszanak. Ez példaértékű Európában – közölte. Ez a fajta tisztelet – hangsúlyozta – minden katonát megillet, hiszen a “halott katona többé nem ellenség”.

Kovács köszönetet mondott valamennyi érintett temetőfenntartó önkormányzatnak, egyháznak, a munkálatokban részt vevő honvédségi szerveknek.

Erdélyi Lajos, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt mondta: az idő nem kímélte a hősi temetőket, szükséges volt, hogy a hősök sírhelyei megújuljanak. Az elhangzottakra, a társadalmi adósságra utalva hozzátette: “az adósságot sikerült törleszteni”. Kiemelte: a magyar kormány az elmúlt években soha nem látott erőket és erőforrásokat mozgósított azért, hogy a jövő magyar nemzedéke számára megőrizhesse, továbbörökíthesse katonai nemzedékünk emlékét.

Magyarország első világháborús veszteségeinek feldolgozásáról, a hadisírok és emlékművek felújításáról Véres csaták után látnak édes álmot címmel filmet készített a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., ezt csütörtökön mutatták be a Stefánia Palotában.

Kulcsár Gábor, a nonprofit kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: egy háború sosem ér véget egy békemegállapodással, egy fegyverszünettel. Akkor ér véget, amikor az utolsó hősi halottat eltemették. Több ezren vannak, akik nem kerülhettek végső nyughelyre. A Magyarországon található hadisírok felújítására kiírt kormányrendelet egy lépéssel közelebb vitt az első világháború lezárásához – közölte.

A rendezvényen valamennyi felszólaló köszönetet mondott minden közreműködőnek, kiemelten a hadtörténeti intézet munkatársainak, s a film valamennyi készítőjének.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyagában felidézték: a kormány 2016 határozatban rendelte el a Magyarországon fellelhető első világháborús hadisírok rendbehozatalát, amelyhez 2 milliárd forintos forrást biztosított. A honvédelmi miniszter két körben írt ki pályázatot települési önkormányzatok és temetőket fenntartó egyházak részére.

Az eltelt csaknem négy évben 308 pályázat kapott anyagi forrást az első világháborúhoz köthető épített örökség megújítására. Ennek keretében összesen 23 970 hadisír, 148 emlékmű, hét emlékpark, hat művészeti alkotás és 15 kripta, valamint mauzóleum felújítása valósult meg – áll az összegzésben.

Együttműködési keretmegállapodást kötött a Honvédelmi Minisztérium (HM), a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) és az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ).

A dokumentumot szerdán írta alá Szabó István honvédelmi államtitkár, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka és Túrós András, az OPSZ elnöke Budapesten. Elhangzott, az együttműködés célja a honvédelem ügye társadalmi támogatottságának növelése, a katonai pálya, azon belül is kiemelten az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony népszerűsítésének növelése, a honvédelmi toborzás hatékonyságának fejlesztése.

Szabó hangsúlyozta: az elmúlt nyolc-tíz évben jelentős fejlesztések voltak a honvédségnél, ezek egyik pillére az önkéntes tartalékos rendszer.

Van mire büszkének lenni – jelentette ki az államtitkár, aki elmondta: már több mint kilencezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek. Közölte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik legfontosabb alapvetése, hogy a honvédelem össznemzeti ügy, össztársadalmi feladat, és kiemelten foglalkoznak azzal, hogy ehhez szövetségeseket keressenek. Már számos oktatási intézménnyel, civil és társadalmi szervezettel írtak alá megállapodást, hogy közelebb vigyék az állampolgárokhoz a honvédelem ügyét.

Felidézte: a honvédség és a polgárőrség együttműködése hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az illegális migráció elleni küzdelemben nemcsak a katonák segítik a rendőrök munkáját, hanem a polgárőrök is.

Az OPSZ elnöke azt mondta: a polgárőrség a legnagyobb speciális civil szervezet, amely közbiztonsági, bűnmegelőzési tevékenységet végezhet közterületen vagy a határ közelében.

Az OPSZ elnöke az együttműködés elemei közül elsőként a 63 ezer polgárőr honvédelmi nevelését és felkészítését emelte ki. Több tucat olyan polgárőr van, aki tartalékos katona is, és együttműködésük intézményesítésével biztosan még többen vállalnak ilyen szolgálatot – mondta. Megemlítette a fiatalok honvédelmi nevelését, jelezve, hogy kétezer ifjú polgárőrük van. Harmadik fontos elemként a határvédelem, az illegális migráció elleni küzdelmet említette, hozzátéve, hogy 87 polgárőr-egyesület mintegy kétezer emberrel jelenleg is segíti a határok védelmét.

Bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség 14 ember – köztük egy volt ügyész és három egykori pénzügyőr – ellen a Debreceni Törvényszékre – közölte a főügyészség vezetője.

Keresztes Imre azt írta: a bűnüldöző szervek látókörébe került, illetve büntetőeljárás alá vont emberek tízmilliós nagyságrendű összegeket fizettek egy csoportnak, amelynek tagja volt három, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális bűnügyi igazgatóságának – részben vezető beosztású – hivatásos állományú tagja, egy járási ügyészségi ügyész és egy ügyvéd.

A pénzért cserébe a csoport tagjai úgynevezetett hatósági “védelmet” ígértek és bűnügyi információkat adtak ki az arra jogosulatlanoknak azért, hogy mentesítsék őket a büntetőeljárástól vagy cselekményüket enyhébben bírálják el. A volt ügyész és pénzügyőr vádlottak – akik korábban letartóztatásban voltak – az eljárás során nem tettek vallomást, hivatásos jogviszonyuk megszűnt, jelenleg valamennyien szabadlábon védekeznek – tette hozzá a főügyész.

Az ügy további vádlottjai a bűnügyi információkat megvásárló emberek és két, befolyással üzérkedő ügyvéd. A vesztegetést elkövető volt hivatásos állományú vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – huszonnégy év – tartalmazza a közlemény.

Az ügyészség korábbi közleményében azt írta: a pénzügyőrököt és a helyi ügyészségi ügyészt 2017. június 27-én vették őrizetbe, akkor panaszt nyújtottak be a gyanúsításuk ellen.

A legmagasabb rangú brit terrorelhárítási vezető szerint nem enyhül a terrorfenyegetettség Nagy-Britanniában, ahogy azt az elmúlt hetekben elkövetett több támadás, köztük a dél-londoni Streatham városrészben vasárnap végrehajtott késeléses merénylet is mutatja.

Neil Basu, a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának parancsnoka szerda este közzétett nyilatkozatában közölte: a rendőrség és a biztonsági szolgálatok tudták, hogy a vasárnapi támadás elkövetője, a 20 éves Sudesh Amman – akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek – komoly kockázatot jelent, és sajnálatos módon bebizonyosodott, hogy a rendőrség helyesen járt el, amikor Ammant megfigyelés alá helyezte.

A rendőrségnek azonban hozzávetőleg további háromezer olyan ember van a radarernyőjén, akik a terrorellenes szolgálatok “érdeklődésére” tarthatnak számot, és hamarosan számos elítélt terrorista is szabadul a börtönből, “így egyszerűen nem tudjuk mindig mindegyiküket figyelni” – fogalmazott a Scotland Yard terrorelhárítási vezetője.

Neil Basu szerint azt, hogy a kockázat nem csökken, jelzi, hogy három hónap alatt három terrorista jellegű késes támadás történt.

A magas rangú rendőrtiszt arra utalt, hogy a vasárnapi támadás előtt egy hónappal, a kelet-angliai Whitemoor börtönben két, iszlamista terrorcselekményekre szőtt összeesküvésért elítélt fogoly a börtönszemélyzet öt tagját késsel megsebesítette – a Scotland Yard a támadást terrorcselekménynek minősítette -, november végén pedig a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében egy iszlamista támadó, Usman Khan két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték.

A londoni Streatham negyedben vasárnap elkövetett késes támadásban Sudesh Amman két embert sebesített meg, egy férfit életveszélyesen, egy nőt kevésbé súlyosan. Egy fiatal nő a rendőri fegyverhasználat nyomán szétrepülő üvegszilánkoktól szenvedett könnyebb sérüléseket.

A két megsebesült nőt már kiengedték a kórházból, és a férfi sérült is túl van az életveszélyen.

A Scotland Yard főparancsnoka, Cressida Dick a londoni városháza rendőrségi és bűnügyi bizottságának szerdai meghallgatásán elmondta: a vasárnapi támadás elkövetője fedett megfigyelés alatt állt, de az ilyen jellegű megfigyelési műveletek soha nem jelentenek “szoros emberfogást”. A londoni rendőrség vezetője is azt mondta: nem lehetséges mindenkit, aki kockázatot jelent, megakadályozni a támadások elkövetésében.

A Scotland Yard tájékoztatása szerint Sudesh Ammant vasárnap attól a pillanattól fogva fegyveres civil ruhás rendőrök követték, hogy aznap délután kilépett az utcára a Stretheam városnegyedben. A rendőrök látták azt is, amint bemegy egy boltba, ahol – mint kiderült – ellopott egy kést, amellyel az üzletből kirohanva két embert megszúrt.

A beszámoló szerint a megfigyelési műveletben résztvevő rendőrök a támadás kezdete után hozzávetőleg hatvan másodperccel agyonlőtték az elkövetőt.

Sudesh Amman és a London hídon elkövetett novemberi támadás tettese, Usman Khan egyaránt terrorcselekményekért ült börtönben, is mindkettőjüket büntetésük felének letöltése után helyezték szabadlábra.

A konzervatív párti brit kormány a héten bejelentette: véget vet annak az eddigi gyakorlatnak, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítéltek is teljes büntetésük letöltése előtt szinte automatikusan szabadlábra kerülhetnek.

A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket.

Miről is szólnak a legutóbbi változások? Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni az előzményekre. A veszélyes anyagok – a legtöbb iparágat érintő – gyors fejlődése, terjedése, illetve a biztonságos kezelés-felhasználás-ártalmatlanítás kérdései egyre inkább előtérbe kerülnek a munkavédelem, környezetvédelem, sőt ezekhez kapcsolódva az egészségügyi területek fórumain. Érthető, hiszen az egészségkárosító, környezetkárosító hatások, különösen a hosszú távú hatások alapos kiismerése alig, esetenként egyáltalán nem tartja a lépést az anyagok felhasználásával, tömeges elterjedésével. Nem véletlen, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2018-2019-es kampánya is a veszélyes anyagokkal, rákkeltő anyagokkal járó kockázok megelőzéséről szólt. Magyarország esetében érdemes még egy szempontot megemlíteni: annyira kevés foglalkozási megbetegedésre, fokozott expozíciós esetre derül fény, hogy az aligha alapoz meg bármilyen vizsgálatot, intézkedést akár a gazdasági szereplők, akár a hatóság oldaláról.

Mindig minden kell?
Nagy horderejű jogalkotói lépés a munkavédelmi törvény idén január elsejétől hatályos azon változása, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás előírja, hogy minden veszélyes anyag esetében (Mvt. 63/A§) expozíciós nyilvántartást kell vezetni, ami tartalmazza a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, továbbá az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét és a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét. Ennél is nagyobb fejtörésre adhat okot, hogy a mért adatokat veszélyes anyagonként kell bejegyezni. A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő a törvény. A veszélyes anyagok esetében ilyen nyilvántartási kötelezettség nem volt, csupán munkakör szintjén kellett behatárolni az érintett munkavállalókat. A megelőzés szempontjából viszont kedvező változás lehet, hogy már a 2. kategóriájú rákkeltőkre (ezek a még nem bizonyítottan, de feltehetően rákkeltő anyagok) is, mint veszélyes vegyi anyagokra is, ugyanúgy vonatkoznak a nyilvántartási szabályok (Mvt. 63/B§).

Kevésbé érthető viszont, hogy az új szabályozás nem követeli meg, hogy a veszélyes anyagok alkotta veszélyes keverékeket is tartalmazza a nyilvántartás, holott erre volt előírás a jelenlegi szabályozás egyfajta előzményének tekinthető 25/2000-es EüM-SzCsM együttes rendeletben. Veszélyes keveréknek az két vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keveréket vagy oldatot nevezzük, amely a fizikai és/vagy egészségi veszélyek miatt veszélyes besorolást kap. Alapvető tapasztalat, hogy a vállalkozások csak annak a kötelezettségnek tesznek eleget, amelyet rájuk ró a jogszabály, e tekintetben nem jellemző a túlteljesítés. Így, ha a jogszabály nem tartalmazza a veszélyes keverékek nyilvántartására vonatkozó kötelezettséget, nagy valószínűséggel nem is fogják azt nyilvántartani. Vagy akár többféle, egymásnak ellentmondó jogalkalmazói gyakorlat alakul ki, ami épp annyira probléma a cégeknek, mint az ellenőrző hatóságnak. És akkor még nem esett szó a munkavállalók, munkahelyi vezetők szintjén megjelenő kockázatról, amit az „akkor most ez veszélyes anyag (keverék!?) vagy sem?” dilemma okozhat.

A megváltozott jogszabály a veszélyes anyagok nyilvántartása kapcsán a következő kérdéseket veti fel.

• Mi számít nyilvántartás köteles veszélyes anyagnak? Ki dönti el, hogy mely (tulajdonságú, veszélyességű, mennyiségű stb.) anyagokra alkalmazandó e kötelezettség? Például egy iroda takarítószereit egyénileg nyilván kell tartani?

• Mit kezdjenek a veszélyes anyagok keverékeivel nyilvántartás szempontjából? És mit kezdjenek a gyakorlatban a keverékekkel, hiszen a nyilvántartás nem öncélú, további döntéseket, cselekvéseket alapoz meg, hogy egy anyag benne van-e, vagy sem?

Szükséges és kötelező intézkedés – szabálytalanul
Ha tovább gondoljuk a veszélyes anyagok munkahelyi jelenlétét és ezzel összefüggésben a fokozott expozíció lehetőségét (ilyenről például abban az esetben beszélünk, amikor a munkavállaló szervezetében határéték feletti mennyiségben van jelen egészégkárosító vegyi anyag), akkor egy másik ide kapcsolódó, és szintén jelentős törvényi változáshoz érkezünk. A munkavédelmi törvény több egymást követő változása érintette a fokozott expozíció kivizsgálásának, bejelentésének kérdését, valamint a vegyi anyagok nyilvántartásának követelményeit. A fokozott expozíció kivizsgálása hosszú időn keresztül az észlelő orvos bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság feladata volt.

A 2019 őszi jogszabályváltozások óta (2020. január 1-től hatályos 27/1996 NM rendelet, 5.§) viszont ez már a munkáltató feladata, és csak a kivizsgálás eredményét kell bejelenteniük a hatóságnak. Ez a megoldás – vélhetően a jogalkotói szándéknak megfelelően – javíthatna a fokozott expozíciós esetek jelentési fegyelmén, közvetetten pedig a segítené a megelőzést. Márpedig a fokozott expozíciós esetek látenciája, aluljelentettsége nehezen vonható kétségbe, elég csak egy pillantást vetni a munkavédelmi hatóság éves összefoglalóira, amelyekben a jelentett fokozott expozíciók száma több évben is 100 eset alatt maradt országosan. Ha meg is valósult egy-egy határérték túllépés, a vétkes vállalkozások inkább próbálták jobb esetben megszűntetni, rosszabb esetben eltussolni a problémát, nyilván jelentés nélkül. E változást követően a kötelező kivizsgálás és a már megtett, sikeres intézkedés „lejelentését” utólag talán „könnyebb szívvel”, a jogkövető magatartás jó érzésével teszik meg az illetékesek.

A fokozott expozíciók kivizsgálását követő bejelentési kötelezettségnek viszont vannak aggályos elemei. Egyrészt adatvédelmi szempontból lehet problémás, másrészt pedig adatkezelés oldaláról vet fel nehézségeket. Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény ugyanis se a munkáltatót, se a munkabiztonsági szakembert, se a munkavédelmi képviselőt nem jogosítja fel egészségügyi adatok kezelésére, így a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásáról szóló jogszabályban munkavédelmi törvényben meghatározott kivizsgálási kötelezettség ebben a formában jogszerűen nem teljesíthető.

Hogy miért nem tudják „átlépni” az egészségügyi adatokba való betekintést, az a vizsgálat folyamatából kiderül. A fokozott expozíciót többek között a laborleletek alapján bizonyító biológiai expozíciós mutató (BEM), vagy ambuláns lap, illetve más orvosi egészségügyi adatokat tartalmazó dokumentumok teszik láthatóvá. Az Mvt. ezen adatok munkáltatói rögzítését, nyilvántartását nem írja elő. Ugyanakkor felmerül a kérdés: hogyan lehet a munkáltató számára a fokozott expozíciót hitelt érdemlően bizonyítani és arról megfelelően tájékoztatni az érintett munkavállaló leletei nélkül? A konkrét érintett munkavállaló megnevezése nélkül hiába beszélünk leletről, nem lehet a munkakört, az expozíció helyét, lehetőségét behatárolni, vagyis az egészségkárosító hatások megszűntetésére irányuló intézkedés nem lesz célzott, nem lesz hatékony. Ha egyáltalán elkezdődik.

Kérdések
• A fokozott expozíciók kivizsgálása közös szaktevékenység, amelyben rész vesz a munkavédelmi szakember, a foglalkozás-egészségügyi orvos és adott esetben a munkavédelmi képviselő. Hogyan oldható meg az egészségügyi adatok jogszerű kezelése? Megoldható-e e jelen szabályozás mellett egyáltalán?

• Az expozíció a munkahelyen jelen lévő (fizikai, kémiai, biológiai) tényezők hatásának való kitettség, amely a munkavállalót az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül éri. Ez azt jelenti, hogy a veszélyes anyagok esetén – amennyiben a munkavállalókat védőeszköz óvja – csupán az expozíció lehetőségét, valamilyen szintű kockázatát lehetséges rögzíteni. Ennek dokumentálása nyilván nem önmagában cél (egyébként a kockázatértékelésen belül is megvalósul). Ha megfelelően működik az expozíciós nyilvántartás, akkor nehezítheti a munkavállalók eltérő munkakörök közötti – esetenként ötletszerű és nem feltétlenül az alkalmasságot szem előtt tartó – rotációját. De e vitatható munkaszervezési lépés elkerülésére valóban megoldás egy plusz nyilvántartás? A nyilvántartás lehetővé teheti egy-egy foglalkozási megbetegedés eredetének a visszakövetését, amennyiben hiteles és valós. A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók jelentési aránya, ahogy erre már utaltunk, gyaníthatóan távol áll a realitásoktól. Az új szabályozás képes lehet változtatni ezen?

E kérdések akár jogi (adatvédelmi), akár munkavédelmi szempontú megközelítése adhat valamiféle választ, intézkedésre vonatkozó irányt a jogkövető vállalkozások számára. Ugyanakkor, egyáltalán nem biztos, hogy ezek a válaszok kiállják a másik szakterület próbáját, illetve a válaszokból levezetett intézkedések megfelelnek a hatóság elvárásainak. És persze az sem mellékes, hogy a jogalkotói szándékból mi valósul meg. A kutakodva, találgatva, rosszabb esetben kapkodva meghozott intézkedések előtt érdemes volna beszélni minderről az érintetteknek, úgy a jogalkotói, mint a jogalkalmazói oldalon.

Gedeon András
ALEMONA – Közösség a munkavédelemért
sajtókapcsolati felelős, szóvivő
Telefon: +36 30 232 2262
E-mail: sajto@alemonae.com

Horvátország új pályázatot írt ki többcélú harci repülőgépek beszerzésére, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet – közölte az erre célra létrehozott tárcaközi bizottság.

A védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól (F-16), Svédországtól (Gripen) új gépekre, valamint Franciaországtól (Rafale), Olaszországtól (Eurofighter), Norvégiától, Görögországtól és Izraeltől (F-16) használt gépekre kér végleges ajánlatot. A pályázati kiírás szerint a válaszokat májusig várják, az ajánlatok értékelésének teljes folyamata pedig augusztusban zárul le, miután a tárcaközi bizottság ajánlattal áll elő a kormány felé.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött.

Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses használt, korszerűsített 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, hat-nyolc pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc szuperszonikus, nagyjavított MiG-21 Bisz harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászrepülőket adott el Horvátországnak, hanem több, más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A megvásárolt repülőgépek sorozatszámait átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációkban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben.

Horvátország 2023-tól a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, s ezt a feladatot valószínűleg Magyarország és Olaszország látja majd el – írta a Jutarnji List című horvát napilap.

A lap arra alapozta állítását, hogy Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter nemrég kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy a kormány még idén szerződést írjon alá új harci repülőgépek beszerzéséről. Zágráb egy hónapja írt ki új pályázatot többcélú harci repülőgépek vásárlására, miután tavaly januárban meghiúsult az izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgépek megvételére irányuló üzlet. Horvátország az elmúlt 13 év alatt nagyon sok pénzt költött el tanulmányokra, elemzésekre és nagyjavításokra – írta a lap, majd hozzátette: új gépek vásárlása azonban a jövő évi költségvetésben sincs előirányozva.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc nagyjavított MiG-21bisz típusú harci repülőgépből és négy MiG-21UM típusú gyakorló gépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: a horvát katonai ügyészség 2016 márciusában nyomozást indított, mert sorozatos hibák jelentkeztek a repülőgépek használata közben. A vizsgálatok során kiderült, hogy Ukrajna nem eredeti MiG-21-es vadászgépeket adott el Horvátországnak, hanem több más országból beszerzett alkatrészből összeállított gépeket. A repülőgépek sorozatszámait Ukrajnában átütötték, és az alkatrészek sorozatszámai sem egyeznek a dokumentációban lévőkkel. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki élettartamuk lejár.

A lap szerint Horvátországnak már nincs ideje arra, hogy új harci gépeket szerezzen be, mert azok leszállítása 3-4 évig is eltarthat. Mindazonáltal úgy vélték: kérdés, hogy addig minőségi használt harci repülőgépeket vásároljon-e Zágráb, mert azokat is modernizálni kell, be kell tanítani a pilótákat és a műszaki, illetve kiszolgáló személyzetet, valamint új infrastruktúrát kell kialakítani számukra.

Arról, hogy Horvátország a NATO-szövetségeseket kérheti fel légtere védelmének ellenőrzésére, Robert Hranj altábornagy (képünkön) beszélt nemrég. Mint mondta, Horvátországnak mint NATO-tagállamnak több lehetőség áll rendelkezésére arra, hogy a többi szövetséges államtól közös megállapodás révén segítséget kérjen. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy ez nem lesz hosszú távú megoldás.

A horvát védelmi minisztérium 2017-ben öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt 2018 márciusában az izraeli gépek mellett döntött. Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses, használt – de korszerűsített – 25-30 éves F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor szállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.

Izrael azonban tavaly januárban bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a vállalását, mert nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához. A fiaskó miatt az ellenzék a horvát védelmi miniszter lemondását követelte, de a bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a parlamentben. A kormány még tavaly decemberben döntött az új pályázat kiírásáról.