Biztonságpolitika

A volt katonák a rájuk vonatkozó törvények szigorítását követelik, mert úgy vélik, olyanok kapnak támogatást az 1992-1995-ös háborúban való részvételükért, akik nem is harcoltak. A veteránok azt is szeretnék, ha az állam egységes regisztert állítana fel az egykori katonákról.

A rendőrség azt követően csapott össze a tiltakozókkal, hogy a veteránok elállták az utakat, és akadályozták a forgalmat.

Az összecsapás során a rendőrség könnygránátokat vetett be, mert – mint mondták – igyekeztek megakadályozni, hogy a fémrudakkal felszerelkezett veteránok megtámadják őket. A híradások szerint a körülbelül háromszáz veterán közül harmincan rosszul lettek, néhányan pedig megsérültek.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

A brit vádhatóság szerdai bejelentése szerint két orosz állampolgár, Alekszandr Petrov és Ruszlan Bosirov gyanúsítható Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal tavaszi angliai megmérgezésével.

A brit és nemzetközi szakértői vizsgálatok szerint a mérgezést a Szovjetunió által kifejlesztett, Novicsok típusú, katonai célokra is használható idegméreg-hatóanyag okozta.

A 66 éves Szkripal a GRU ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányával együtt márciusban mérgezték meg a délnyugat-angliai Salisburyben, ahol egy nyolc évvel ezelőtti kémcsere után letelepedett.

A brit miniszterelnök a londoni alsóház képviselőinek tartott szerda délutáni beszámolójában kijelentette: az eddigi hírszerzési bizonyítékok alapján a brit kormány arra a következtetésre jutott, hogy a szerdán megnevezett két gyanúsított is a GRU tisztje.

May szerint a GRU igen fegyelmezetten dolgozó szervezet, jól kiépített parancsnoki láncolattal, vagyis Szkripalék megmérgezése nem lehetett engedély nélkül végrehajtott művelet, és szinte biztos, hogy az akciót a GRU-n kívül, “az orosz állam valamely magas szintjén” is jóváhagyták.

A brit kormányfő megerősítette, hogy az angol-walesi vádhatóság európai elfogató parancsot adott ki a két orosz gyanúsított ellen. May hozzátette: London hamarosan az Interpol hálózatában is nemzetközi körözést rendel el kézre kerítésükre.

May szerint ez azt jelenti, hogy ha a két gyanúsított valaha is kiteszi a lábát Oroszországból, London minden lehetséges lépést megtesz elfogatásuk, kiadatásuk és nagy-britanniai bírósági felelősségre vonásuk érdekében.

A brit miniszterelnök a Szkripal-üggyel összefüggésben nem jelentett be az eddigi ellenlépéseken túl konkrét új szankciókezdeményezéseket Oroszország ellen, de megerősítette, hogy London új EU-szankciórendszer létrehozását szorgalmazza például a kibertámadások vagy súlyos emberi jogsértések felelősei ellen.

May kijelentette: az orosz katonai hírszerzés tevékenysége Nagy-Britannia minden szövetségesére és állampolgáraikra is veszélyt jelent, és a Salisburyben történtek vizsgálatának eredményei is megmutatták, hogy együttes erőfeszítésekre van szükség különösen a GRU-val szemben.

Hozzátette: jóllehet részleteket nem árulhat el, de a kormány a brit nemzetbiztonsági apparátus teljes eszköztárát felhasználja az orosz katonai hírszerzés jelentette fenyegetés ellen.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Londonnak nem az orosz néppel van vitája, és továbbra is reméli, hogy egyszer ismét erős partnerségi viszonyt alakíthat ki az orosz kormánnyal. Nagy-Britannia Oroszországhoz hasonlóan az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és e minőségében továbbra is kapcsolatban marad az orosz kormánnyal a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben.

Ezeket a kommunikációs csatornákat azonban fel fogja használni annak egyértelmű kifejtésére is, hogy semmiféle civilizált nemzetközi rendszerben nem lehet helye a Salisburyben történtekhez hasonló barbár cselekedeteknek – mondta szerdai alsóházi felszólalásában May.

A főigazgató szerint ez a tény azt jelzi, az a vád, amely szerint az akkori magyar vezető réteg elmulasztotta a mozgósítást, nem igaz, hiszen a kor egyik legnagyobb hadseregét sikerült “összetrombitálniuk”. A kor nagy hatalmai, V. Károly birodalma vagy I. Ferenc Franciaországa csak nagyon ritkán, egyszer-kétszer tudott csak ehhez mérhető haderőt kiállítani – fűzte hozzá.

A magyar királyság nem 1526-ban találkozott először a török birodalommal, hanem ekkor már 130 éve konfliktusban álltak egymással. A XVI. századra azonban a török birodalom lett a legerősebb állam az akkori világon. Ez a 130 évnyi küzdelem annyira kimerítette az országot, hogy a kor döntéshozói úgy érezhették, Mohácsnál meg kell oldani a helyzetet, mert tovább így nem mehet. A történész szerint a magyar erők a csatatéren is megtettek mindent a győzelem érdekében.

Fodor Pál elmondta azt is, torz képet festettek a történészek a Jagelló-házi II. Ulászlóról. Az akkori államokkal összehasonlítva Magyarország egyáltalán nem volt rosszabb helyzetben, például a pénzügyek egyáltalán nem voltak annyira elhanyagoltak, mint ahogy a közvélekedés tartja. Mint kiderült háromszor akkora volt az ország bevétele, mint amit eddig hittek.

A probléma az volt – és ezen sem a király, sem az európai összefogás nem tudott segíteni -, hogy az oszmán birodalom akkora erőt képviselt, amellyel nemhogy Magyarország, egy sokkal nagyobb koalíció sem tudta volna felvenni a versenyt – mondta a főigazgató.

Sz. Gábornét nemzetközi elfogatóparancs alapján április 27-én fogták el Svájcban, kedden adták át a magyar rendőröknek Zürichben, ahonnan este repülővel Magyarországra hozták – áll a rendőrségi honlapra szerda reggel felkerült közleményben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a nőt őrizetbe vették, gyanúsítotti kihallgatására, valamint további eljárási cselekményekre a későbbiekben kerül sor – olvasható a police.hu oldalon.

Az NNI csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja Sz. Gáborné ellen a nyomozást – írták.

Korábban már hírek jelentek meg az ukrán médiában arról, hogy a Krím félsziget északi részén, Armjanszk településen és környékén a múlt hónapban az ott lakók arra kezdtek panaszkodni, hogy a levegő bűzössé, fojtogatóvá vált, a fémtárgyakon rozsdaszerű, a növényeken zsíros, szürkészöld lerakódás képződött. Többen allergiás reakcióra emlékeztető tüneteket észleltek magukon: hányingert, természetellenes szomjúságot és égő érzést orrukban és garatukban. Szerdára már Herszon megyét is elérte a légszennyezés, az ukrán hatóságok szerint ott még nem mértek egészségre veszélyes értéket.

A krími hatóságok szerint a Dmitro Firtas ukrán oligarcha tulajdonában lévő armjanszki Krimszkij Titan nevű vegyi üzemből került ki az ismeretlen káros anyag – egyes feltételezések szerint kénsavgőz – a levegőbe. Keddi híradások szerint Szerhij Akszjonov krími vezető döntése értemében az üzemet két hétre bezárták. A közösségi portálokon terjedő információk szerint az iskolás gyerekeket buszokkal kezdték el evakuálni Armjanszkból. A településen pánikhoz közeli hangulat uralkodik, sokan a felnőttek közül is lehagyják a várost.

Huculjak elmondta, hogy az ukrán katonai hírszerzés információi szerint augusztus 13-19. között az orosz alakulatok gyakorlatoztak az üzem közelében. Kifejtette, hogy az orosz katonai politikai vezetés megköveteli a Krímben állomásoztatott alakulatoktól, hogy állandóan fejlesszék harci képességeiket. Ezeknek az alakulatoknak a parancsnokai ezért folyamatosan növelik a kiképzések és a gyakorlatok számát. Emellett ugyanakkor nem mindig értesítik előre egy-egy hadgyakorlat megrendezéséről a környékbeli krími lakosokat.

Augusztus közepén a gyakorlat során tüzérségi lövedékeket is kilőttek titán- és szódatermékeket előállító üzemek hulladéktárolói közvetlen közelében. A szóvivő tájékoztatása alapján lövedékek csapódtak be az említett objektumokba, károkat téve azokban, ami “az ökológiai helyzet jelentős romlását eredményezte a megszállt félsziget teljes északi részén”.

Korábbi sajtójelentések arról szóltak, hogy a szennyező anyag kikerülését a levegőbe az okozta, hogy elapadt a víz az üzemet ellátó víztározóban.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint az ukrán védelmi minisztériumban hozzátették: a Krímet megszálló orosz csapatok parancsoksága igyekszik elfedni az ökológiai problémák nagyságát, és felelősségüket azok előidézésében, ezért a médiában terjesztett hamis, elferdített hírekkel dezinformálják a helyi lakosokat az ökológiai helyzetről.

A tárca közleménye szerint a Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Szepessy Kornél HungaroControl vezérigazgató által szerdán aláírt szerződés rögzíti, hogy az eddigi 16 katona mellett további 34 hivatásos kezdhet el olyan tanfolyamokat és képzéseket, amelyek elvégzése után hatékonyabban járulhatnak hozzá a polgári és a katonai légi navigáció fejlődéséhez.

A kora reggeli időpont mindennek mondható csak ideálisnak nem a kargó dombról történő spottingolásra. Mivel volt egy röpke fél órám, mégis megálltam és kattintottam néhányat. Péntek reggeli 30 perc érkező forgalma a 13 jobb pályára. 

Megérkezik Nürnbergből a FedEx - ASL Airlines osztrák lajstromú B737-400-asa. Az ilyenkor még alacsonyan lévő nap éppen szemből süt a 13-as pályára leszálló pilóták szemébe. 

A következő érkező is egy teherszállító, ugyancsak a FedEx színeiben. A B757-es a szomszédból, Bécsből érkezik.

Az ellenfényben jól látszik a külső fékszárny végétől elinduló örvény.

A cseh lajstromú Cessna 680-ast a Travel Service üzemelteti.

Az esti New York-i indulás és az éjszakai óceánrepülés után a ferihegyi fájnelen közelít a LOT B787-ese. 

Dreamliner és az ő Rolls-Royce hajtóművei.

Az SP-LRC a 13R küszöb fölé ér.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Siíta félhold

Szaúd-Arábia megújítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal

Újra fogad iráni diplomatákat a rijádi székhelyű királyság. A két ország között ugyanis 2016-ben megszakadtak a diplomácia kapcsolatok.

Az elmúlt években a két öböl menti állam Svájc diplomáciai kirendeltségein keresztül tartotta fent egymással a “diplomáciai kapcsolatokat”. A közeledés különös annak fényében, hogy július első heteiben kiéleződött az ellentét a két regionális hatalom között. A két állam közötti feszültség azt követően mélyült el igazán, hogy az iszlám köztársaság fölénybe került Rijáddal szemben a jemeni konfliktusban. Tovább élezi a két ország viszonyát az a tény is, hogy mind Irakban, mind pedig Libanonban egymással szemben álló erőket támogatnak. (angol, IRNA, 08.07. és Reuters 08.07.)

Irán garantálja a Hormuzi-szoros biztonságát

A Hormuzi-szoros felügyelete Irán feladata, mivel az iszlám köztársaság a régió egyedüli nagyhatalma – mondta az Iráni Fegyveres Erők szóvívője, Abofaz Sekarcsi dandártábornok. Irán nem csupán feladatának, de kötelességének is tekinti a szoros és a Perzsa-öböl védelmét.

Mindeközben a haditengerészet főparancsnoka is kijelentette, hogy Ali Hámenei ajatollah utasítására a szoros védelmét átvették a Forradalmi Gárda és a hadsereg alakulatai.  A terület védelme az augusztus elején bevezetett amerikai embargó miatt vált fontossá. Ugyanis napi szinten több millió hordónyi kőolajat szállítanak át a szoroson. Mindebből kifolyólag a Washington és Teherán között kibontakozó gazdasági háború egyik fontos sarokköve lehet a Perzsa-öböl. (angol, IRNA, 08.06.)

Az Európai Unió kész megvédeni az európai vállalatokat

Az Unió meg fogja védeni saját gazdasági érdekeit – az EU ezzel a kijelentéssel reagált Washington azon lépésére, hogy az USA szankciókat léptetett életbe Teheránnal szemben. Brüsszel alapvetően kiáll az Iránnal kötött megállapodás mellett, mivel a globális biztonság fenntartásának a zálogaként tekint rá. Az Európai Unió továbbá rendkívül fontosnak tartja a két fél közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fenntartását. Vállalatainak a védelmét az EU a ,,blocking statute’’ névre hallgató mechanizmuson keresztül próbálja biztosítani; az intézkedéssel szeretné az Unió tompítani a szankciók hatását. Federica Mogherini, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajnálatát fejezte ki a szankciók újbóli életbe léptetésével kapcsolatban. Ugyanakkor Donald Trump megerősítette: aki Iránnal üzletel, nem kereskedhet az Egyesült Államokkal. (angol, AP, 08.08.)

Kína fenntartja kereskedelmi kapcsolatait Iránnal

Teljesen jogszerűek, átláthatóak és nyíltak a Kínai Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti üzleti megállapodások – jelentette ki Vang Ji külügyminiszter azt követően, hogy Donald Trump, amerikai elnök kilátásba helyezte azt, hogy az Egyesült Államok megszünteti kereskedelmi kapcsolatait azokkal az álomokkal, amelyek továbbra is fenntartják kapcsolataikat a perzsa állammal.

Kína Irán első számú kőolajimportőre, mely napi 650 000 hordó nyers kőolaj felvásárlásában realizálódik; ez mennyiség a kínai nyers kőolajimport 7 százalékát jelenti.  A jelenlegi piaci áron ez évi 15 milliárd dollár bevételt jelent az iszlám köztársaságnak (angol, Mehr News, 08.08.)

Irak számára hátrányosak a szankciók

Nem társul Amerika iránellenes gazdaságpolitikájához Irak –mondta Hejdar Ali-Abadi, iraki miniszterelnök. Az iraki kormány nem tudja támogatni azokat a nemzetközi szankciókat, amelyek szembemennek az iraki nép érdekeivel. Ugyanakkor Foud Maszum, iraki elnök szerint Irak számára nehézséget jelentenek a szankciók. (angol, IRNA 08.08.)

Külső szereplő nem korlátozhatja Irán szíriai jelenlétét –mondta Amir Hatami, iráni védelmi miniszter damaszkuszi látogatása során. A dandártábornok kifejtette, Irán a szíriai kormány felkérése alapján van jelen a háború sújtotta országban. A perzsa állam közeledése többek között annak tudható be, hogy Izrael több alkalommal megpróbálta csökkenteni az iszlám köztársaság szíriai jelenlétét. Jó példa erre az év elején végrehajtott légicsapás-sorozat, melyekben a zsidó állam a Szíriában létesített iráni bázisokat próbálta semlegesíteni. A kétnapos látogatás során a miniszter Aszad elnökkel is találkozott. A védelmi miniszter látogatása jelzésértékű lehet Izrael számára, mivel a miniszteri vizit annak a kinyilatkoztatása, hogy a perzsa állam továbbra is kész  a régióban érvényt szerezni a befolyásának. (angol, Mehr News 08.26. és AP 08.26.)

Teherán a Nemzetközi Bírósághoz fordul

A hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult az iráni vezetés annak érdekében, hogy a bíróság vizsgálja felül Trump elnöknek azon rendeletét, amely gazdasági szankciókat léptetett életbe a perzsa állammal szemben.

Júliusban Irán már a bíróság elé terjesztette az Egyesült Államokkal 1953-ban megkötött bilaterális megállapodást. A teheráni vezetés szerint a szankciók bevezetésével Trump elnök megsértette az amati egyezmény néven ismert kétoldalú megállapodást. (angol, AP, 08.28.)

Szíriai konfliktus és kurd kérdés

Az SDF nem fog a szír kormányerőkkel közösen harcolni Idlíbért

A nagyrészt kurd Népvédelmi Egységekből (YPG) álló Szír Demokratikus Erők (SDF) nem egyezkedett Bassár el-Aszad, szíriai elnökkel Idlíb tartomány visszafoglalásának kérdésében.

Az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező Szír Demokratikus Erők (SDF) a szír kormányerők segítése helyett továbbra is az Iszlám Állam elleni harcra, és annak Dajr ez-Zaur tartományban, illetve az Eufrátesz völgyében megmaradt erőinek legyőzésére, rejtekhelyeinek felszámolására fókuszál. (angol, Rudaw, 08.13.)

Ismét Damaszkuszban járt a Szíriai Demokratikus Tanács

Augusztus elején folytatódtak a megbeszélések Szíria jövőjével kapcsolatban a szír kormány és a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) között. Az SDC a Szír Demokratikus Erőknek (SDF) a politikai szárnya, az SDF a 2011 óta tartó polgárháború alatt elkerülte a szír kormányerőkkel való összecsapást, hiszen céljuk a kormány gyengítése helyett a kurdok jogainak biztosítása, és az autonómia elérése. Damaszkuszban a Szíriai Demokratikus Tanács a decentralizációról és az új alkotmányról tárgyalt. (angol, Reuters, 08.14.)

Az Egyesült Államok szövetségesei hozzájárulását kérte Szíria stabilizációjához

A márciusban befagyasztott, eredetileg szíriai újjáépítési és stabilizációs programokra szánt 230 millió dollárt, az Egyesült Államok más meg nem határozott külföldi célok megvalósításra használja fel. Mivel az újjáépítés és a térség stabilitásának megteremtése rendkívül fontos amiatt, hogy a menekültek hazatérhessenek, és a dzsihadisták ne tudjanak ismét megerősödni, ezért az Egyesült Államok térségbeli partnereitől és szövetségeseitől várt felajánlásokat. Végül 300 millió dollárnyi új forrás keletkezett, ennek a felét két ország adományozta, 100 millió dollárt Szaúd-Arábia, 50 millió dollárt pedig az Egyesült Arab Emirátusok.

Amerikai tisztviselők állítása szerint az, hogy a Szíriára szánt 230 millió dollárt másra költik el, nem egy jelzés arra tekintve, hogy kivonulnának a szíriai konfliktusból. (angol, Reuters, 08.17.)

Észak-Afrika

Milíciák közötti harcok robbantak ki Tripoliban

Augusztus 27-án heves összecsapások robbantak ki Tripoli déli körzeteiben. A Tarhúna városából származó 7. brigád névre hallgató milícia fegyveres összetűzésbe keveredett a líbiai fővárost ellenőrzése alatt tartó fegyveres csoportokkal (köztük a Tripoli Forradalmi Brigáddal). A konfliktus előzménye, hogy líbiai főváros déli területein több mint egy éve jelen lévő tarhúnai milícia megpróbálta kiterjeszteni befolyását Tripoli déli körzeteinek nagyobbik részére. Tovább bonyolítja a helyzet, hogy elvileg mind két fél az Elnöki Tanácsot (a hivatalos kormány) támogatja az észak-afrikai országot súlytó konfliktusban. Az nemzetközi közösség és az Európai Unió is a harcok azonnali beszüntetésre szólította fel a feleket.

Augusztus 28-ra felek között megszületett az a tűzszüneti megállapodás, amelynek értelmében a harcok beszüntetése mellett a felek visszavonulnak az átaluk korábban birtokolt területekre. Azonban pár órával a tűzszüneti megállapodást követően újra kiújultak a harcok. A Tripoliban zajló eseményekkel párhuzamosan több légicsapást hajtottak végre Tarhúna városa ellen. Az szemtanúk jelentős része az Elnöki Tanácsot vádolja a támadás kivitelezésével.

Augusztus 30-án újabb fegyverszüneti megállapodást sikerült tető alá hoznia a szemben álló feleknek. Ennek értelmében a milíciák alakulataikat visszavonják azokra a területekre, amelyeket a harcok kirobbanását megelőzően birtokoltak. A megállapodás értelmében a milíciáktól megtisztított területen Mohammed Al-Haddad vezetésével semleges erők veszik át az irányítást. A tűzszüneti megállapodás megkötésével egy időben az Elnöki Tanács szóvivője Twitter üzeneten keresztül tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint a Tanács áll a Tarhún elleni légitámadások mögött. Ugyanezt az állítást ismételte meg Fáíz al-Szarradzs (az Elnöki Tanács vezetője) a televízióban közétett nyilatkozatában is. (angol, The Libya Observer, 08. 27., 28. és 30.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus).

A lap értesülései szerint Mueller hivatala erről még pénteken levélben értesítette a Fehér Házat.

A The New York Times két meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta: a különleges bizottság nem arról kíván írásban választ kapni Trumptól, hogy megpróbálta-e akadályozni az összejátszással vagy a választási folyamatba történt esetleges orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatokat, ezzel ugyanis álláspontja szerint valószínűleg meghiúsítaná az elnök egy esetleges későbbi meghallgatásának a lehetőségét. A bizottság a válaszoktól tenné függővé a további lépéseket.

Trump jogászainak csapata egyes sajtóhírek szerint a háttérben hónapok óta egyeztet a Mueller-bizottsággal az elnök meghallgatásáról, a nyilvánosság előtt azonban – legalábbis eddig – cáfolták egy ilyen beszélgetés lehetőségét. A legvehemensebben Rudolph Giuliani, az elnöki jogászcsapathoz nemrégiben csatlakozott ügyvéd – New York város volt polgármestere – szokott megnyilatkozni, aki több televíziós interjúban is nyíltan kimondta: az elnök meghallgatásával a Mueller-bizottság szerinte csapdát akar állítani Trumpnak.

Giuliani egyébként többször javasolta, hogy a novemberben esedékes félidős választások előtt hatvan nappal – a választók befolyásolásának elkerülése végett – függesszék fel átmeneti időre a vizsgálatot, illetve az ezzel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát. Azzal érvelt, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány idején az igazságügyi minisztérium ilyen értelmű útmutatást tett közzé, elkerülendő, hogy a Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt email-botrányának vizsgálataival befolyásolják a választókat. Mint az AP amerikai hírügynökség tudósításaiból kiderült, ez a hatvan napos felfüggesztés csupán szóbeli ajánlás volt, a tárca szabályzatában hivatalosan nem szerepel.

A Mueller-bizottság vezette vizsgálatok lezárásának egyébként nincs határideje.

Az Egyesült Államokban novemberben lesznek az úgynevezett félidős – tehát az elnöki ciklus félidejében tartott – választások. Ekkor a képviselőház egészét és a szenátusi mandátumok egyharmadát megújítják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.

Az Interfax Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint az osztrák politikus felszólította Moszkvát, hogy térjen vissza a konfliktus tárgyalásos rendezéséhez, méghozzá a normandiai formátum (Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország) keretében.

“Még ha csekély is lesz az előrehaladás, akkor is folytatni kell, mert egyelőre az egyetlen formátum, amely létezik, és az egyetlen lehetőség a tárgyalások folytatására, arra, hogy majd valamikor békés megoldás szülessen” – fogalmazott a kancellár Hozzáfűzte, hogy aggodalmat keltő a jelenlegi helyzet a Donyec-medencében.

Moszkva azután jelentette be a normandiai formátumú tárgyalások befagyasztását, hogy múlt pénteken Donyeckben pokolgépes merényletben életét vesztette Olekszandr Zaharcsenko kelet-ukrajnai szakadár vezető.

“Én most nemcsak mint Ausztria kancellárja, hanem mint az Európai Tanács elnöke mondom, hogy nagyon pontos reakciót várunk az orosz agresszióra” – fogalmazott Kurz.

Előző nap vált ismertté, hogy az Európai Unió diplomáciai szinten már döntést hozott az orosz és krími személyekkel, illetve kelet-ukrajnai szakadárokkal szembeni büntetőintézkedések újabb félévvel történő meghosszabbításáról.

Az osztrák kancellár Kijevben Petro Porosenko államfőn kívül találkozott Vitalij Klicsko főpolgármesterrel is. Klicsko – hivatalának közleménye szerint – köszönetet mondott az osztrák kancellárnak Ukrajna európai integrációs törekvéseinek és az Oroszországgal szembeni szankciók támogatásáért. Kérte továbbá, hogy Bécs támogassa Kijevet és gyakoroljon nyomást Moszkvára az Oroszországban politikai okokból bebörtönzött ukránok szabadon bocsátásáért.

“Támogatjuk a szankciókat és folytatjuk a gazdasági nyomásgyakorlást Oroszországra, és igen,ismerjük a nevüket a politikai bebörtönzötteknek és ragaszkodunk a szabadon engedésükhöz” – idézte a főpolgármesteri hivatal az osztrák kancellár válaszát.

Márciusban a Salisburyben élő Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal, június végén pedig két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess szenvedett súlyos mérgezést.

Szkripalékat és Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték a kórházból – bár Rowley-t nemrég, ezúttal agyhártyagyulladásos tünetekkel visszaszállították Salisbury kórházába -, Sturgess azonban július 8-án, ugyanebben a kórházban meghalt.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete már a nyáron megállapította, hogy mindkét mérgezéses incidenst a Novicsok típusú, még a Szovjetunió által kifejlesztett idegméreg-hatóanyag okozta, de a brit kormány független vizsgálatra kérte fel az OPCW-t.

A londoni külügyminisztérium nyilatkozata szerint a szervezet kedden beérkezett jelentése igazolta a brit szakértők vizsgálati eredményét, megállapítva, hogy Rowley és Sturgess ugyanattól a Novicsok hatóanyagtól szenvedett mérgezést, amelyet az egykori orosz kettős ügynök és lánya elleni merényletkísérletben is használtak.

A 66 éves Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés (GRU) volt ezredesét, aki a brit hírszerzésnek (MI6) is dolgozott, és 33 éves lányát hetekig válságos állapotban kezelték Salisbury kórházában, ugyanott, ahová a két brit állampolgárt is beszállították, és ahol Sturgess meghalt.

Julija Szkripalt áprilisban, apját májusban kiengedték, hollétük nem ismeretes.

Moszkva folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz, London azonban gyilkossági kísérletként kezeli a katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett mérgezést, amelyért az orosz kormányt tartja felelősnek.

A rendőrség és a biztonsági szolgálatok szerint a mérget egy parfümös fiolából juttatták Szergej Szkripal házának kilincsére. A gyanú szerint az üveget azután eldobták, Rowley pedig hetekkel később megtalálta, felvette, odaadta élettárásának, aki a csuklójára fújt belőle, és így ő kapta messze a legnagyobb dózist a mérgezést szenvedett négy ember közül.

A fiolát a Scotland Yard nyomozói meg is találták Rowley házában.

A brit külügyminisztérium kedd esti közleménye szerint az OPCW szakértői kétszer is Nagy-Britanniába látogattak mintavétel céljából, és az összes begyűjtött minta vizsgálata azonos, egyértelmű eredményre vezetett.

A táblabíróság közleménye szerint a férfit több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletében és személyi szabadság megsértésében találták bűnösnek.

Korábban az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék halmazati büntetésül mint visszaesőt 18 év fegyházra ítélte a most 47 éves férfit. Másodfokon a Pécsi Ítélőtábla a vádlott fegyházbüntetését jogerősen 16 évre enyhítette – írták.

A tényállás szerint a férfi 2015. szeptember 16-án, volt élettársa végleges elköltözésekor lefogta a házából kifelé tartó nőt és kést szorított a nyakához. Ekkor a nő anyja megpróbált segíteni lányának, ezért a férfi késsel többször megsebesítette őt a karján és a nyakán, végül hasba szúrta. Amikor a hároméves kislány sérült nagymamájához szaladt, a férfi őt is kétszer megvágta a nyakán. Ezután a háztól száz méterre lévő kukoricásba vonszolta volt élettársát és annak gyermekét, de hamarosan elengedte őket.

A férfi elmenekült és csaknem egy hónapig bujkált, végül a rendőrök 2015. október 14-én fogták el.

Az ítélőtábla tájékoztatása szerint a nagymama a bántalmazás következtében közvetlen életveszélyes, jobb oldali légmellel járó sérülést szenvedett, életét az orvosi beavatkozás mentette meg. A gyermekkorú sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett – tették hozzá.

A két ország között 2015-ben létrejött szerződés felmondása azt jelenti: a spanyolok nem szállítják le a megrendelt négyszáz lézerirányítású precíziós bombát, és visszafizetik azok 9,2 millió eurós vételárát.

A spanyol védelmi tárca augusztus közepén jelentette be, hogy felülvizsgálja a folyamatban lévő fegyvereladásokat, miután augusztus 9-én légicsapás ért egy piacot és egy autóbuszt Jemen északi részén, a húszi lázadók ellenőrizte területen. Az 51 halálos áldozat között negyven gyerek volt.

A 2014 augusztusa óta tartó jemeni polgárháború az Irán által támogatott húszik és a Szaúd-Arábia, valamint más arab országok által támogatott, nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz – a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz – hű erők között zajlik.

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint Spanyolország Szaúd-Arábia negyedik legnagyobb fegyverexportőre, és 2017-ben mintegy 270 millió euró értékben adott el katonai eszközöket neki.

Reagálva Donald Trump amerikai elnöknek a kormányerők készülő idlíbi offenzívájával kapcsolatos állásfoglalására, Peszkov úgy vélekedett, hogy a terrorfenyegetést figyelmen kívül hagyva figyelmeztetni a támadás következményeire “valószínűleg nem teljes nem átfogó hozzáállást” tükröz.

Trump hétfőn Twitter-üzenetben figyelmeztette Bassár el-Aszad szíriai elnököt, nehogy “meggondolatlan támadást indítson” a lázadók ellenőrzése alatt lévő Idlíb ellen. Az elnök Damaszkusz két szövetségese, Oroszországot és Iránt is óva intette a támadástól.

“Az oroszok és az irániak súlyos humanitárius hibát követnének el, ha részeseivé válnának e potenciális emberi tragédiának. Százezreket ölhetnek meg. Ne hagyják, hogy ez megtörténhessen!” – írta az amerikai elnök.

Peszkov hangsúlyozta, hogy a terroristák által Idlíbből irányított drónok “jelentős fenyegetést” jelentenek az orosz erők ideiglenes állomáshelyeire Szíriában. Elmondta, hogy a tartományban kialakult helyzet a pénteki teheráni iráni-orosz-török csúcs egyik legfontosabb témája lesz.

A Donyec-medencei válságról nyilatkozva Peszkov nem válaszolt az ukrán médiának arra a kérdésére, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) milyen jogalapja van ukrán területen helyszíni nyomozati segítséget nyújtani az önhatalmúlag kikiáltott “Donyecki Népköztársaság” hatóságainak a szakadár terület volt vezetője, Olekszandr Zaharcsenko meggyilkolása ügyében. Az szóvivő a pénteken elkövetett merénylettel kapcsolatban megjegyezte: “nyilvánvaló”, hogy terrortámadás történt, amelynek célja a helyzet destabilizálása.

Hozzátette: nem rekesztette be, csak felfüggesztette a CSAT ülését, alkalmat adva a kormánynak, hogy olyan tervezetet terjesszen elő, amely nem faragja le – szerinte indokolatlanul – a titkosszolgálatok és más intézmények forrásait, miközben az egyébként “erőteljesen pozitív” kiigazítás más szektoroknak jelentős többletforrásokat irányoz elő.

A jobboldali elnök úgy vélekedett: a szociálliberális kormány “politikai piszkálódásáról” lehet szó. A kormánynak kötelező kikérnie a CSAT jóváhagyását, a testület pedig csak konszenzussal hozhat döntéseket – emlékeztetett Iohannis.

A tájékoztatás szerint az idei nyári viharmérleg nem végleges összesítése alapján a biztosítók május 1. és augusztus 31. között csaknem 3,2 milliárd forintot fizettek ki, a társaságokhoz ebben a periódusban 57 016 bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén.

Tavaly ugyanis ezen négy hónap alatt több mint 103 ezer káreseményre 6 milliárd forint összegű kárt térítettek meg a biztosítók. 2010-2017 között a május-augusztusi időszakban összesen csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a társaságok, közel 80 milliárd forint értékben.

A szövetség szerint az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, ebben az évtizedben például a 2010-es év volt a katasztrófáktól leginkább sújtott, akkor 312 ezer kárbejelentésre harmincmilliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Az idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust – közölte a Mabisz.

A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta mintegy harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Tavaly egész évben 2350 elsődleges, és több mint harmincezer másodlagos hatás nyomán 2,6 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónapban már 2,3 milliárd forint környékén jár ez az összeg – közölte a Mabisz.

A napokban zajlik Kielcében a 26. MSPO védelmi ipari kiállítás. A nagy vehemencia, jelentős ráfordítások ellenére továbbra sem mondható el, hogy simán, határozottan és ellentmondások nélkül halad előre a lengyel modernizáció. Az elért eredmények, jelzés értékű történések mellett pár érdekesség.

A Wisla program keretében beszerzendő lérak-rendszerhez fejlesztett passzív RF lokációs rendszer (PET/PCL) állomása.

Hát sosem gondoltam volna, hogy az első lengyel S-70-esek megrendelője nem a haderő, hanem a rendőrség lesz...

Az UAV-ok szédületes térhódítását most a legkülönbözőbb, fegyverként felhasználható gépeké ("kamikáze drónok") követik. Itt A lengyel WB nagyobb hatótávolságú Warmate 2-ese, mely...

...a Lengyelországban már rendszeresített és Ukrajnába is exportált Warmate rendszert követi...

...ami így látta a megsemmisítendő célpontot...

...az emirátusi tesztek során.

Zord

Szanka Ferenc közölte, a férfi ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt indult eljárás.

A sértettek hozzátartozója évekkel ezelőtt Ausztriában dolgozott, majd 2013 szeptemberében eltűnt. Azóta semmit nem tudnak róla, pedig osztrák rendőrök, alpinisták és önkéntesek is keresték őt. A hozzátartozók magánnyomozókat béreltek fel, de mivel ez sem hozott értékelhető eredményt, újabbakat bíztak meg, és ajánlásokon keresztül megismerkedtek 2014 tavaszán a szegedi férfival.

A gyanúsított – bár nem volt megfelelő képesítése – magát magánnyomozónak adta ki, azt ígérve, nyomozni fog, bár tudta, hogy érdemi munkát nem végez majd. A gyanúsított négy éven át, idén májusig a sértetteknek valótlan nyomozati cselekményekről adott elő történeteket, és beszélt nekik rokonuk esetleges hollétéről is. Azt mondta többek között, hogy a hozzátartozójukat Olaszországba vitték, majd azt állította, Romániából keresték meg, és váltságdíjat követelnek érte. A gyanúsított az eltűnt személy édesanyjától és testvérétől több részletben összesen 31 millió forintot kapott el nem végzett munkája fejében és állítólagos költségeire.

A Szegedi Járásbíróság elrendelte a korábban többször is elítélt férfi letartóztatását, de a végzés nem jogerős.

A beszámolók szerint összesen nagyjából 14 ezer embert bírságoltak meg utcára vizelésért, illetve jóval ritkább esetekben székelésért.

A legtöbb pénzbüntetést nem meglepő módon Amszterdamban szabták ki, ahol 1188 embert kaptak közterületi vizelésen, az egy főre eső bírságolások számában azonban Valkenburg aan de Geul település áll az élen.

A számok mindazonáltal csökkenő tendenciát mutatnak, öt évvel ezelőtt még 21 ezer bírságot regisztráltak.

Nyilvános vizelésért egységesen 140 eurós pénzbüntetést szabnak ki Hollandia-szerte.

Arre Zuurmond városi ombudsman korábban “törvények nélküli dzsungelként” írta le Amszterdam turisták “sújtotta” központját, ahol éjszakánként rendszeres illegális autó- és kerékpárversenyek folynak az utcákon, nyíltan árulják a kábítószert és gyakoriak a súlyos testi sértések.

A mintegy 800 ezres lakosságú Amszterdam becslések szerint idén 18 millió látogatót fogad.

Az akadozó Brexit-tárgyalások hatására több európai ország vezetése olyan vésztervek kidolgozásába kezdett, amiket egy megállapodás nélküli kilépés esetén léptetnének életbe. Többek között Franciaország miniszterelnöke, Edouard Philippe kiadta a feladatot a miniszterek számára egy ilyen tervezet elkészítésére. Emmanuel Macron francia elnök pedig a legfontosabb célnak az Európai Unió egységének megőrzését nevezte meg a Brexitet követő viszonyrendszer kialakításának kapcsán. Az erősödő feszültségeket és bizonytalanságot enyhítendően Michel Barnier bejelentette, hogy olyan partnerséget kíván ajánlani az Egyesült Királyságnak, amit eddig még harmadik országgal nem kötöttek. Ez igaz a gazdasági, valamint a kül- és biztonságpolitikai együttműködésre is. Az Unió főtárgyalója továbbá elmondta, hogy tiszteletben tartják a brit „vörös vonalakat”, de ezért cserébe elvárják az Egyesült Királyságtól, hogy az adja meg ugyanazt a tiszteletet. „Az egységes piac az egységes piacot jelent… nem válogathatnak kedvükre.” – erősítette meg Barnier.

Egyes informális források szerint az októberre kitűzött megállapodás könnyen tovább csúszhat novemberre. A brit felsőházban feltett kérdésre válaszolva Dominic Raab, brit Brexit-miniszter elmondta, hogy a fő a megoldandó kérdések többek között az ír határ és az adatmegosztással kapcsolatosak. Ha nem sikerül megállapodást elérni, az Egyesült Királyság visszatarthatja az EU-nak fizetendő összeg egy részét. A tárgyalások során ugyan megállapodtak, hogy a szigetországnak 35-39 milliárd eurós „kártérítést” kell fizetnie az Uniónak, azonban a miniszter elmondása szerint ez nem jogi érvényű megállapodás még.

Az Európai Bizottság azon döntésére hivatkozva, hogy jelentősen korlátozzák az Egyesült Királyság jövőbeli hozzáférését a Galileo műholdas navigációs rendszer adataihoz, a brit kormány elkezdi a saját műholdas rendszerének kiépítését. Philip Hammond kancellár 100 millió fontot különítette el, hogy megvizsgálják egy saját műholdas rendszer üzembe helyezésének lehetőségeit. Egyes szakértők szerint közel 3 milliárd fontba kerülhet egy ilyen rivális műholdas hálózat.

Az Európai Külügyi Szolgálat közzétett egy „Summer series on security and defence” nevű, négy cikkből álló sorozatot. A publikációk célja rávilágítani az EU kulcsfontosságú problémáira a biztonság- és védelempoltika területén. Az első cikk az új, komplex kihívásokról szól, illetve bemutatja a legfontosabb EU-s tevékenységeket ezen a területen (civil missziók az Unión kívül, a Védelmi Alap és a strukturált együttműködés a tagállamok között). A második, a katonai mobilitás fontosságát és a határvédelmet emeli ki, illetve bemutatja az EU Akciótervet. A harmadik írás a PESCO-val foglalkozik, az utolsó pedig a civil missziókról szól.

Az EUBAM líbiai missziójának vezetője, Vincenzo Taglieferri felvázolta a Líbiai helyzetet a vele készített interjúban. Az EUBAM segítségére van Líbiának a bűnüldözésben, határigazgatásban, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcban. A válaszokban Taglieferri kitért a civil biztonsági szektor és az emberi jogok megsértésének kérdésére is, illetve hangsúlyozta, hogy a misszió legfontosabb célja a stabilitás megteremtése az államban.

Emanuel Macron, Franciaország elnöke az éves francia nagykövetek konferenciáján kijelentette, hogy Európa már nem támaszkodhat az USA-ra a katonai védelem területén. Az elnök szorgalmazza a szorosabb védelmi kooperációt, illetve az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokat a védelmi kérdésekről, mivel Oroszország magatartása az EU keleti tagállamainak ad aggodalomra okot. Macron kezdeményezéseit Németország kancellárja, Angela Merkel is támogatja, nagyobb kötelezettséget vállalva a védelmi szférában.