Biztonságpolitika

A NATO ma rendhagyó médiaúton mutatta be, hogy miként is áll a szövetségi Air Policing helyzete, különös tekintettel a déli régióra. A meghívott vendégek a belga Légi Komponens 15. ezredének Airbus A321-esén ülve tapasztalhatták meg a gyakorlatban is az egyetlen állandó éles misszió működését: a Brüsszelből felszálló gép DEU-CZE-SK-HUN-(SLO)-CRO-ITA-FR-ESP-FR-UK-BEL sorrendben részesült a QRA erők "gondoskodásában". Az "elméleti foglalkozásra" pedig az útvonal nyugati végpontján, Torrejonban, a NATO két megmaradt statikus légi hadműveleti központjának (CAOC) egyikében került sor, a parancsnok, Ruben Servert tábornok briefingjével. Mint mindig, a látványos légi rész mellé tegyük hozzá, hogy mindezt a rt és C2 elemek jóvoltából is.

Titánék ellenfényben, mögöttük a Balaton keleti medencéje a tihanyi félszigettel.

Ez pedig már egy kép a torrejoni HÁP munkaterméből, hogy miként is festett az elfogás a légihelyzetképen, illetve a magyar Gripenek szemszögéből (mellesleg fényhelyesen :-). Értelemszerűen a kijelző meg van szűrve, csak a téma szempontjából releváns szereplők láthatóak: a Titan géppár, gépünk, a belga A321 plotjai, Szlovákia fölött pedig az előző elfogók, a Szliácsra visszatérő MiG--29-esek.

Az "ellenőrző cél" indulás előtt az állóhelyen Melsbroekben (ez tulajdonképpen a Zaventem nemzetközi repülőtér katonai célú túloldala)...

...illetve továbbinduláskor TJ-ben. Nosztalgikus, de helytelen a felfestés: 2002 óta nincs Belga Légierő, csak belga Légi Komponens.

És akkor az in medias res kezdés után jöjjenek a dolgok megtörténtük sorrendjében. A felszállás után először német Eurofighterek fogtak el minket a TaktLwG 74-től (korábbi Mölders Jadgeschwader)...

...két IRIS-T-vel függesztve.

A következők a sorban a cseh 211. század Gripenjei voltak...

...még mindig az AIM-9M-mel, de immár a törővégen.

Szliácsi MIG-29AS a szárnyvégen...

...és fegyverzete, két darab R-60-as.

Továbbiak hamarosan!

Zord

Azt írták, a 41 éves férfi tavaly szeptemberben a Devecser melletti Széki-tónál ittasan előbb megjegyzéseket tett egy halat tisztító ismerősének, majd nyitott pengéjű zsebkésével mögé lépett és a késsel – hirtelen mozdulattal – megsértette a nyakán.

A sebesülttel – miután az hanyatt lökte támadóját és segítséget kért – egy horgásztársa autóval elindult az ajkai kórházba, egy másik férfi pedig telefonon próbálta hívni a mentőket. A vádlott azonban zsebkését maga előtt tartva, közben pedig gyilkossággal fenyegetőzve megindult a horgászstégen telefonálni próbáló férfi felé, akivel rövid dulakodást követően mindketten a vízbe estek. A megtámadott férfi a partra jutva elmenekült, míg a vádlott a horgászbódéjához ment, ahol elaludt.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyakán megszúrt férfi végül nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett csak, de az, hogy nem történt emberölés, az ügyészség szerint mindkét esetben csak a sértettek védekezésének volt köszönhető.

A tájékoztatás szerint a két nő jogszerű rendőri intézkedést próbált megakadályozni úgy, hogy az egyik intézkedő rendőrt bántalmazták.

A vádirat szerint még idén áprilisban két rendőr egy Tiszatarjánban történt közlekedési baleset helyszínén intézkedett, megállapították, hogy a balesetet a helyszínen tartózkodó egyik férfi – a vádlottak hozzátartozója – okozta, aki a jogszerű rendőri intézkedésnek ellenállt és el akarta hagyni a közlekedési baleset helyszínét.

A rendőrök többszöri figyelmeztetést követően, a férfit testi kényszerrel földre vitték és próbálták megbilincselni. Ezt látva a baleset helyszínén jelenlévő vádlottak a bilincselést megakadályozták, a rendőrök egyikére támadtak, a járőrvezetőt a vádlottak egyike előbb tenyérrel arcon ütötte, majd rögtön ezután a másik elkövető fejen rúgta.

Az ügyészség a két büntetlen előéletű nőt társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja.

Óberling József a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az intézkedés nem azt jelenti, hogy “bokorban megbújva” vagy a “lakott terület kezdetét jelző táblánál” fognak mérni, de nem jelentik be előre az intézkedések helyszínét és idejét, illetve civil személygépkocsik mellett a közlekedők számára “furcsa járművekből” is ellenőriznek. Hozzátette: ezek lehetnek akár teherautók vagy lassú járművek is.

Mint elmondta: azt tapasztalják, hogy a közlekedők egyre inkább csak akkor tartják be a szabályokat, ha közvetlen rendőri ellenőrzést tapasztalnak. Ennek nyomán, ebben az évben már 398-an haltak meg az ország útjain és ha ez így folytatódik, az elmúlt évek legrosszabb baleseti statisztikájával zárul az esztendő.

Ebben a helyzetben már korábban megkezdték civil autók bevetésével is a közlekedési ellenőrzést. Ennek keretében nemcsak a gyorshajtást szankcionálják, hanem például azt is, ha valaki nem veszi figyelembe a tilos jelzést, vagy szabálytalanul használja a gyorsforgalmi út leállósávját – sorolta Óberling József.

Hangsúlyozta: továbbra is etikus módon hajtják végre az ellenőrzéseket. Olyan helyeken, időben és módon koncentrálják a sebességellenőrzéseket, ahogy azt a közlekedés biztonsága megkívánja – fogalmazott az ezredes.

Arról is szólt, hogy ez az eljárás megfelel a nemzetközi, az európai gyakorlatnak.

A 31 éves Papadopoulos az első elítélt, akit a 2016-os elnökválasztási kampányban Trump munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást feltárni hivatott, Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság munkája nyomán vontak büntetőjogi felelősségre. Papadopoulost ugyanakkor nem azért ítélte el egy kerületi bíró, mert összejátszott volna orosz tisztségviselőkkel, hanem mert nem mondott igazat orosz kapcsolatairól a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársainak. Elhallgatta, hogy kikkel és mikor találkozott, és kicsinyítette e találkozók jelentőségét. 2017 októberében elismerte bűnösségét, és azóta együttműködött a Mueller-bizottsággal.

A CNN hírtelevíziónak adott és pénteken – az ítélethirdetés napján – sugárzott interjújában Papadopoulos elmondta: valóban ismert oroszokat, és ő vetette fel az akkor még elnökjelölt Donald Trump munkatársainak, hogy összehozna egy találkozót velük, de arra nem emlékszik, hogy szóba kerültek volna Trump demokrata párti vetélytársáról, Hillary Clintonról szóló kompromittáló dokumentumok. Papadopoulos a vádirat szerint külföldi állampolgárokkal megvitatta Donald Trump egy esetleges külföldi utazásának lehetőségét is, amelynek alkalmával az akkor még elnökjelölt üzletember találkozhatott volna Vlagyimir Putyinnal. A vádiratban arról nem esik szó, hogy Trump tudott volna ezekről a megbeszélésekről.

A hírtelevíziónak adott interjúban Papadopoulos – miként a bíróságon a védőügyvédje is – leszögezte: nincs tudomása arról, hogy a 2016-os kampányban bárki is összejátszott oroszokkal, vagy bárki is megpróbálta aláásni a demokratikus választási folyamatot.

A Fehér Ház már az ítélethirdetés előtt kicsinyítette Papadopoulos szerepét. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője azt közölte: Papadopoulos önkéntes munkatárs volt a választási kampányban és nem fért hozzá bizalmas anyagokhoz vagy információkhoz.

A 68 évesen elhunyt Nyikolaj Gluskov egykor az orosz Aeroflot légitársaság vezérigazgató-helyettese volt, hazájában pénzmosás és csalás címén többszörösen börtönbüntetésre ítéltek.

Az orosz állampolgárságú Gluskovot egy héttel Szkripalék megmérgezése után találták holtan Londonban. A halottkémi vizsgálatról kiadott jelentés hivatalos megfogalmazása szerint Gluskov halálát “a nyakára gyakorolt nyomás” okozta, vagyis a volt üzletembert megfojtották.

Gluskov öt évet töltött börtönben Oroszországban pénzmosás és csalás miatt, majd 2006-ban távozott Oroszországból, és politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában. A brit sajtó úgy tudja, hogy Gluskovra – aki többször is nyilvánosan bírálta Vlagyimir Putyint – tavaly, távollétében újabb nyolc év börtönbüntetést és egymillió rubel pénzbírságot róttak ki az Aeroflot sérelmére elkövetett csalás és 122 millió dolláros sikkasztás címén.

A londoni rendőrség közleménye szerint nem merült fel semmiféle olyan bizonyíték, amely összefüggésbe hozná Gluskov halálát a délnyugat-angliai Salisbury városában március 4-én Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett gyilkossági kísérlettel.

E támadás célpontja a 66 éves Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) egykori orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés ezredese volt. Szkripallal együtt súlyos mérgezést szenvedett lánya, a 33 éves Julija Szkripal is, aki éppen látogatóban volt apjánál.

Szkripal 2010-ben telepedett le az angliai kisvárosban, miután egy orosz-amerikai kémcsere keretében távozhatott Oroszországból, ahol korábban 13 évi fegyházra ítélték kettős ügynöki tevékenysége miatt. A mérgezést mindketten túlélték, jelenlegi tartózkodási helyük ismeretlen.

A Scotland Yard és az angol-walesi ügyészség a héten bejelentette, hogy az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja Szkripalék megmérgezésével, Moszkva ugyanakkor ezt határozottan visszautasította.

A The Guardian című baloldali brit napilap szombati beszámolója szerint azonban a Scotland Yard arra gyanakszik, hogy öt évvel ezelőtt Gluskovot is megpróbálhatta megmérgezni két orosz állampolgár.

A gyanú egy mentőtiszt beszámolójára alapul. Keith Carr elmondása szerint 2013-ban, a nyugat-angliai Bristolban eszméletlenül találták Gluskovot, aki magához térése után a mentősöknek elmondta: előző este két másik orosszal pezsgőzött a bristoli Grand Hotelben. A találkozó közben kiment a mosdóba, de visszatérte után is ivott a pezsgőből, és ezután lett rosszul.

Gluskov a mentősöknek és a velük együtt kivonuló rendőröknek azt mondta: biztos abban, hogy meg akarták mérgezni, mivel egykor szoros üzleti kapcsolatban állt Borisz Berezovszkijjal.

Berezovszkij orosz nagybefektető volt, aki szintén szembekerült Putyinnal, és 2000-ben Londonba emigrált. Nagy-Britanniától menedékjogot kapott; távollétében rendkívül nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás címén húsz év börtönre ítélték hazájában.

Berezovszkij egy ideig szoros kapcsolatban állt Alekszandr Litvinyenkóval, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesével is, aki szintén szembefordult az orosz kormánnyal, és ugyancsak 2000-ben Londonba emigrált, ahol 2006 novemberében, hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal megölték. Berezovszkijt 2013-ban holtan találták az angliai Ascot közelében lévő birtokán. A Scotland Yard akkori vizsgálata szerint Berezovszkij önkezével vetett véget életének.

A londoni alsóház belügyi bizottsága nemrégiben azonban 14 olyan orosz állampolgár, köztük Berezovszkij és Gluskov ügyének újbóli kivizsgálását kérte a belügyminisztériumtól, akiknek nagy-britanniai halálát a brit nyomozóhatóságok eredeti vizsgálatai szerint nem övezték gyanús körülmények.

Simicskó István a gimnáziumban tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: azzal, hogy a katolikus egyház fenntartásában működő iskola csatlakozik a kadétprogramhoz, tovább szélesíti azokat a lehetőségeket, amelyeket a Kiskunmajsán és a környéken élő családoknak tud nyújtani.

A kadétprogram újabb lehetőség arra, hogy az alaptörvényben deklarált célt, mely szerint a haza védelme nemzeti ügy, el tudjuk érni. A kezdeményezés a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program része, komoly az érdeklődés iránta, számos iskola csatlakozott már a programhoz – tudatta Simicskó István.

A képzés része az elsősegélynyújtás, az életmentés, a tájékozódási készség javítása, az önvédelmi képességek erősítése vagy a sportlövészettel való megismerkedés. A foglalkozásokon katonák is részt vesznek, a program legfontosabb célja nem feltétlenül a jövő katonáinak kiképzése, sokkal inkább az, hogy a hazaszeret érzését kialakítsa a gyerekekben – mondta a kormánybiztos.

Farkas Zoltán, a Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója elmondta, tavaly merült fel az ötlet, hogy az iskola csatlakozzon a kadétprogramhoz. Az elképzelést a tantestület, a város vezetése, és a fenntartó katolikus egyház is támogatja. Amennyiben október végéig az Emberi Erőforrások Minisztériuma és honvédelmi tárca is támogatja a tervet elkezdődhet a tantervek és tanmenetek előkészítése, és a beiskolázási kampányt követőn szeptemberben elindulhat a kadétképzés az intézményben.

Richard Grenell közleménye szerint az Egyesült Államok hadseregének vezetése pénteken bejelentette, hogy 2020-ig mintegy 1500 katonát telepítenek a több mint 33 ezer főből álló németországi alakulatokhoz.

A katonákat tartósan állomásoztatják majd Németországban, ahová családjukkal együtt érkeznek. Feladatuk “a NATO és az európai biztonság erősítése” – áll a közleményben.

A nagykövet kiemelte, hogy az amerikaiak elkötelezettek a transzatlanti szövetség erősítése mellett, amihez Donald Trump elnök “nagymértékben hozzájárul az Egyesült Államok védelmi képességének növelésével”.

A német védelmi minisztérium üdvözölte a döntést. A Németországban állomásozó amerikai csapatok létszámának növelése “a transzatlanti kapcsolatok életerejét és a közös biztonság iránti elkötelezettséget jelzik” – közölte a tárca vezetője, Ursula von der Leyen.

A NATO európai jelenlétének erősítése 2014 óta van napirenden, amikor Oroszország bekebelezte az ukrajnai Krím félszigetet, és oroszbarát szakadárok fegyveres konfliktust robbantottak ki Ukrajna Oroszországgal határos keleti részén.

Az amerikai diplomata Szíriához és szövetségeseihez, Oroszországhoz és Iránhoz intézett figyelmeztetésében leszögezte: az Egyesült Államok “nagyon egyértelmű álláspontot” fejtett ki Oroszországnak és a nemzetközi közösségnek egyaránt, amikor a szíriai konfliktus “veszélyes eszkalációjának” minősített minden támadást az északnyugati szír tartomány, Idlíb ellen.

Haley hangsúlyozta, hogy Bassár el-Aszad szír elnöknek le kell állítania készülő offenzíváját, és szerinte Oroszországnak és Iránnak megvan a hatalma ahhoz, hogy elejét vegye “ennek a katasztrófának”.

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta, hogy Idlíbben mintegy 40-45 “fegyveres banda” van. Megemlítette a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoportot – korábban an-Nuszra Front -, amelynek orosz becslések szerint mintegy 16 ezer tagja van, de közülük 13 ezren készen állnának megbékélésre vagy legalábbis tartós tűzszünetre.

Staffan de Mistura, a világszervezet szíriai különmegbízottja a BT-tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak “ultimátumot” az Idlíbben harcoló lázadóknak, köztük terrorcsoportok tagjainak is, annak érdekében, hogy lehetővé váljék “evakuációs folyosók” létrehozása, vagyis olyan útvonalak kiépítése, ahol a térségben élő mintegy hárommillió civil lakos kimenekíthető.

A különmegbízott szerint az ultimátummal egyidejűleg “kötelezettségvállalást” kellene kérni Szíriától és Oroszországtól arra, hogy -ahogy fogalmazott – “nem indítanak katonai támadást” Idlíbben. Egy ilyen, az ENSZ által támogatott tervhez Oroszország mellett Törökországnak is garanciát kellene adnia – hangsúlyozta Staffan de Mistura. Törökország a szíriai ellenzéket támogatja a konfliktusban.

Az ENSZ közbenjárását sürgette az ellenségeskedések beszüntetése végett a világszervezet humanitárius részlegének vezetője, John Ging is. Ő a civilek védelmének garantálását és a humanitárius segítség eljuttatását nevezte elsődleges feladatnak. Egyúttal a humanitárius segítséghez szükséges pénzalapok “feltöltését” szorgalmazta.

A BT-tanácskozáson felszólalt Francois Delattre francia ENSZ-nagykövet és Bassár Dzsafári, Szíria ENSZ-képviselője. A francia diplomata “humanitárius és migrációs késleltetett bombának” minősítette az idlíbi helyzetet, a szíriai ENSZ-nagykövet pedig jelezte, hogy kormánya tervezi a civilek kimenekítését a harci övezetekből, ugyanúgy, ahogyan azt Aleppó ostrománál is megtette.

A gyerekek a településüktől mintegy 75 kilométerre nyugatra fekvő Szkadovszkban és környékén pihennek a majd két hétig. A határ menti csaplinkai és kalancsaki járásban péntektől szünetel a tanítás és az óvodák is zárva tartanak.

Andrij Horgyejev, Herszon megye kormányzója pénteken a Facebookon azt írta, hogy a dél-ukrajnai megyében nincs ok a pánikra. Megerősítette ugyanakkor, hogy 37 határőr rosszul lett, főként hányingerre és szédülésre panaszkodtak, közülük ötöt Odesszába szállítottak kórházba.

Péntekre a légszennyezés miatt leállították a határforgalmat a kalancsaki és a csaplinkai átkelőn, hogy a határőrök ne legyenek kitéve egészségi kockázatnak. Most csak egy, a csongari átkelő működik a belső ukrajnai területek és a Krím közötti adminisztrációs határon.

A két átkelőnél speciális védőmaszkban szolgálatot teljesítő határőrök csak rendkívüli esetekben engedélyezik az átkelést, beleértve azt, ha a krími környezeti katasztrófa elől érkeznek menekülők. Az UNIAN értesülése szerint a kalancsaki átkelőn eddig csak egy háromtagú család jött át a Krímből Herszon megyébe.

Több mint egy hete jelentek meg az első hírek az ukrán médiában arról, hogy a Krím északi részén, Armjanszk településen és környékén a helybeliek szerint a levegő bűzössé, fojtogatóvá vált, a fémtárgyakon rozsdaszerű, a növényeken zsíros, szürkészöld lerakódás képződött. Többen allergiás reakcióra emlékeztető tüneteket észleltek magukon: hányingert, természetellenes szomjúságot és égő érzést orrukban és torkukban.

A krími hatóságok szerint a Dmitro Firtas ukrán oligarcha tulajdonában lévő armjanszki Krimszkij Titan nevű vegyi üzemből került ki káros anyag – vélhetően valamilyen kénvegyület – a levegőbe, valószínűleg a szárazság miatt.

A krími kormány viszont csak kedden ismerte el nyilvánosan azt, hogy Armjanszk levegőjében meghaladta a megengedett normát a káros anyagok mértéke.

Az UNIAN pénteki helyszíni riportjában arról írt, hogy míg a Krím félszigetre utazók szerint az ukrán média “felfújja” a krími környezetszennyezést, a Krímben élők arra panaszkodnak, hogy alig kapnak tájékoztatást a helyi hatóságoktól az armjanszki helyzetről, és az Krím északi részén élők aggódnak a légszennyezés terjedése miatt.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, az adóhivatal munkatársai próbavásárlást tartottak a makói piacon, ám nem kaptak bizonylatot a megvett almáról. Az ellenőrzésen kiderült, hogy az eladásra kínált, több mint egy tonna különböző gyümölcs és zöldség eredetét, származását az árus nem tudta igazolni, ezért a NAV munkatársai értesítették a kormányhivatalt.

A kormányhivatal kiérkező munkatársa megállapította, hogy az áru jelöletlen, így kockázatosnak minősítette a szállítmányt, ezért azt zár alá vette, és elrendelte az élelmiszerek megsemmisítését. A várható bírság összege elérheti az egymillió forintot – tudatta az alezredes.

Az emberi fogyasztásra alkalmatlan zöldséget a pénzügyőrök átadták a Szegedi Vadasparknak.

A tveri 224. repülőegység An-124-esének gyomrában ma hazaérkezett Kecskemétre a honvédség első négy Mi-24-ese (2V + 2P), melyet Oroszországban, a Vertoljoti Rosszii pétervári 419. ARZ-jében nagyjavítottak és bizony...tényleg korszerűsítettek. Újabb nagy lépés afelé, hogy több mint öt év kihagyás után a típus újból aktív szolgálatba állhasson idehaza.

Kipakolás, ezúttal a Ruszlán gyomrából nézve.

A beépített új kijelzők...

...a navigációval, kommunikációval kapcsolatos funkciókhoz biztosítanak integrált hozzáférést.

Zord

Petőfi Attila, a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője szombati budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a férfi a gyilkosság helyszínének közelében töltötte gyerekkorát, majd asztalosnak tanult, de nem dolgozott a szakmájában, később hajléktalan lett, lopásokból tartotta fenn magát.

Petőfi elmondása szerint a rendőrség először a nő környezetét derítette fel, 240 embert vizsgáltak át, de ez nem hozott eredményt. Ezután olyan férfiakat kerestek, akik a helyszínhez köthetők, és ad-hoc módon követhették el a gyilkosságot.

A gyanúsítottak számát 330 ezerről 1800-ra csökkentették, közülük DNS-mintát is vettek, de nem találtak egyezést – tette hozzá. A Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet szerdán jelezte a rendőröknek, hogy talált egy olyan – jelenleg büntetését töltő – férfit, akit a helyszínhez lehet kötni, és részese volt már hasonló bűncselekménynek.

Így jutottak el R. Szilveszterhez, aki a bűncselekmény elkövetésekor 35 éves volt, és a telefonjából kinyert adatok alapján a bűncselekmény előtti napokban is a helyszínen tartózkodott.

Petőfi tájékoztatása szerint a férfi nem tett vallomást. A rendőrökkel folytatott beszélgetés során azt mondta, látta, hogy a nőt egy férfi bántalmazza. Közbeavatkozott, megütötte a férfit, ekkor szerzett sérülést, így maradhatott a DNS-e a helyszínen.

A főosztályvezető szerint ezek az állítások a bizonyítékok alapján cáfolhatók, a férfi betanulta a szöveget.

Lontai Márton, a Nemzeti Szakértői és Kutatói Központ főigazgató-helyettese azt mondta, a férfitől vett DNS, illetve a helyszínen talált biológiai nyomok megegyeznek, a nő testén, illetve a környezetében talált DNS-maradványok minden bizonnyal R. Szilveszterhez tartoznak.

A gyilkosság 2013. szeptember 25-én történt. Az áldozat egy 36 éves helybeli nő volt, akit kocogás közben támadtak meg. Holttestére másnap hajnalban a szokásos futóútvonalához közeli bozótosban találtak rá. Támadója lemeztelenítette, speciális matrózcsomókat használva megkötözte, brutálisan megverte, megbecstelenítette, majd megfojtotta.

A BfV elnöke a Bild című lap pénteki számában elmondta, hogy osztja a szélsőjobboldali hajtóvadászatokról szóló médiajelentésekkel kapcsolatos kételyeket. Hozzátette, hogy “az alkotmányvédelemnek nincsenek megbízható információi arról, hogy történtek ilyen hajtóvadászatok”. Azzal a több televízióban bemutatott és az interneten megjelent videófelvétellel kapcsolatban, amelyen tüntetők üldöznek egy külföldinek tartott férfit, elmondta: nincsenek bizonyítékok arra, hogy a felvétel eredeti.

“Óvatos értékelésem szerint jó okok szólnak amellett, hogy célzottan hamis információról van szó, amely valószínűleg azt szolgálja, hogy elterelje a nyilvánosság figyelmét a chemnitzi gyilkosságról” – mondta Maasen.

A hajtóvadászatról szóló beszámolók a szászországi nagyváros központjában augusztus 26-án tartott, nem bejelentett tüntetésen történtekre vonatkoznak. A Bild akkor a hírportálján azt írta, hogy a demonstrálók csoportja dühöngő tömeggé változott. Kiemelték, hogy “hihetetlen jelenetek játszódtak le: radikálisok külföldinek tartott emberekre vadásztak”.

A megmozdulásokat egy augusztus 26-ra virradóra történt halálos késelés váltotta ki, az áldozat egy 35 éves német férfi, a gyanúsítottak menedékkérőként érkeztek az országba, valószínűleg Irakból és Szíriából, ketten előzetes letartóztatásban vannak, a harmadikat körözik.

A nem bejelentett tüntetésen történtek jellemzésére Angela Merkel kancellár és szóvivője, Steffen Seibert is használta a hajtóvadászat kifejezést.

Steffen Seibert pénteki berlini tájékoztatóján kitérő választ adott arra a többször feltett kérdésre, hogy Merkel szerint le kell-e mondania a szavait megkérdőjelező nemzetbiztonsági vezetőnek. Csupán annyit mondott, hogy Maasennek “fontos és felelősségteljes feladata van”.

Ugyancsak kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a BfV elnöke nem egyeztetett az ügyben a kancellárral. Hangsúlyozta, hogy nem kíván hozzáfűzni semmit ahhoz, amit a Chemnitzben történtekről ő vagy a kancellár korábban mondott.

A Bild szerint a Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) soraiban már a BfV elnökének nyilatkozata előtt elégedetlenséget váltott ki a chemnitzi eset kormányzati kezelése. A CDU/CSU közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának csütörtöki vezetőségi ülésén Arnold Vaatz szászországi CDU-s politikus, a képviselőcsoport egyik helyettes vezetője személyesen Seibertet is élesen bírálta, kiemelve: elfogadhatatlan, hogy a kormányszóvivő a tények ismerete nélkül olyan erős kifejezést használ, mint a hajtóvadászat.

Merkel a védelmébe vette szóvivőjét, hangsúlyozta, hogy a politikában gyorsan kell reagálni, és a chemnitzi ügyben is fel kellett lépni, mert a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elkezdte hergelni a közvéleményt.

A CDU/CSU-val kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről pénteken Maassent és Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter bírálták. Így például Ralf Stegner, a párt egyik alelnöke kijelentette, hogy a BfV elnökének az alkotmányt, és nem “a demokrácia szélsőjobboldali ellenségeit” kellene védenie, a belügyminiszternek pedig menesztenie kell Maassent.

A nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének távozását sürgetik az ellenzéki Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) részéről is, Horst Seehofer viszont kijelentette, hogy töretlen a bizalma iránta.

Előzőleg, még szerdán Michael Kretschmer tartományi miniszterelnök a drezdai tartományi gyűlésben elmondott beszédében kiemelte: “nem volt csőcselék és hajtóvadászat vagy pogrom” Chemnitzben, és a történteket csak akkor lehet feldolgozni, ha az általánosítás helyett a tárgyilagosság nyer teret.

Így tudomásul kell venni, hogy nem a többséget képviselik mindazok, akik erőszakoskodtak, gyűlölködtek, vagy éppen náci üdvözlésre lendítették karjukat a gyilkosság miatt tartott demonstrációkon. Ezek a tüntetők szélsőjobboldaliak voltak, a szélsőjobb pedig a német “társadalmat fenyegető legnagyobb veszély” – mondta a szászországi miniszterelnök.

Hans Strobl Szászország tartományi főügyész a drezdai tartományi gyűlésben (Landtag) elmondta, hogy egy Irakból származó menedékkérőt keresnek, és a chemnitzi városi bíróság utasítására nyilvános körözést adtak ki ellene. Az emberöléssel eddig két férfit gyanúsítottak meg, az egyiket szíriai, a másikat iraki állampolgárként azonosították. Az ARD beszámolója szerint most ellenőrzik személyazonosságukat.

Az egyik gyanúsított, Alaa S. a szövetségi belügyminisztérium tájékoztatása szerint szíriai állampolgárságot adott meg, amikor 2015 szeptemberében a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) személyes meghallgatás nélküli – egy nyomtatvány kitöltésén alapuló – menedékjogi eljárást folytatott az ügyében és megadta neki a menedékjogot. A BAMF felülvizsgálja az eljárást és ellenőrzi a megadott adatok valódiságát – közölte a belügyminisztérium. A másik gyanúsított, Yousif A. a menedékjogi eljárása során tartott meghallgatásán benyújtott egy iraki személyi igazolványt és több más dokumentumot, amelyek rossz minőségű hamisítványnak bizonyultak.

Horst Seehofer belügyminiszter elmondta, hogy az ügyben nem volt zökkenőmentes a hatóságok közötti kommunikáció, ezért lekésték azt a határidőt, amelyen belül a menedékkérőt visszajuttathatták volna Bulgáriába, hogy ott folytassák le menedékjogi eljárását. A miniszter arról is szólt, hogy túl sokáig tartott a Yousif A. által benyújtott iratok ellenőrzése, ami annak tulajdonítható, hogy a BAMF-nak nincs elég szakembere erre a feladatra. A tárca időközben megkezdte az erőfeszítéseket azért, hogy ne legyenek ilyen gondok a menekültügyi hivatalnál – mondta.

Az augusztus 26-ra virradóra történt késelés áldozata egy 35 éves német férfi, az első két gyanúsítottat másnap előzetes letartóztatásba helyezték. Az eset demonstrációk sorozatához vezetett a szászországi városban. A gyilkosság napján tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak.

A vietnami háborúban sok tengerészpilóta repült úgy, hogy a pilótafülkében állandóan ott volt egy fényképezőgép is. Ennek köszönhetően naprakész fotóik voltak a célpontokról és azok körzetéről. 1967. október 26-án a USS Oriskany egyik pilótája a Hanoi felett végrehajtott bombázás során egy A-4 Skyhawk becsapódását örökítette meg. Amikor az Oriskany 1968 januárjában átadta helyét a USS Ticonderogának, az ilyenkor szokásos átadás-átvétel briefingen úgy mutatták be a képet a „Tico” pilótáinak, hogy azon John McCain korvettkapitány A-4-esének becsapódása látható.

A Skyhawk becsapódása a kép bal felső részén, a félszigeten álló hőerőmű közelében látható. 

A közelmúltban elhunyt politikus, az egykori haditengerészeti pilóta, John McCain gépét azon a napon valóban lelőtték a Hanoiban lévő hőerőmű elleni támadáskor. A pilóta katapultált és fogságba esett. A legtöbb forrás egy Sz-75 Dvina (SA-2) számlájára írja az A-4-es elvesztését, de sokan mégis úgy vélik, hogy a sokkal veszélyesebb csöves légvédelem lőtte le a Skyhawkot. A képet készítő pilóta már akkor is biztos volt benne, hogy a tűzgömbbe zárt repülőgép McCain-é volt, de McCain, aki a lelövését követően 1973-ig hadifogoly volt, a fotó alapján úgy vélte, hogy nem az ő gépének megsemmisülése látható a képen.

* * *

Fotó: M. Patrick - archív

* * *

Kifejtette: a nem életbiztosításokból származó díjbevétel a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnak köszönhetően elérte a 20,4 milliárd forintot, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az életbiztosítási üzletág jelentős üzleti teljesítményt nyújtott, a tisztán kockázati termékeknél 19 százalékkal bővült – fűzte hozzá.

Jelezte: a működési eredmény a nem-élet területen 2 milliárd 154 millió forint, az élet üzletágban 777 millió forint volt. A működési bevétel 26 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A bevétel minden üzletágban dinamikusan nőtt, a bővülés a bankfiókoknál és az alkuszoknál volt a legerősebb – mondta Kaszab Attila.

A biztosító vezérigazgató-helyettese ismertette: a saját kárrendezési hálózatuk felállításának köszönhetően átlagosan 3 nappal gyorsabban tudják elérni ügyfeleiket, akik egyre inkább hozzászoknak a teljesen digitalizált kárügyintézéshez.

Közölte: 2018 első félévében a vagyonkárok 65 százalékát, a gépjárműkárok mintegy 50 százalékát saját okos kárbejelentő alkalmazásukon keresztül jelentették be, az ügyfelek 55 százaléka élt a bizonyos károk esetén elérhető videós kárbejelentés lehetőségével.

A bombák főként Dél- és Kelet-Szerbiában találhatók 150 helyszínen és összesen mintegy 2,5 millió négyzetméteres területen. Olyan robbanófej is van, amely a felszín alatt húsz méterrel található, illetve a Száva és a Duna folyó medrében is vannak fel nem robbant bombák – közölte a belgrádi székhelyű központ.

Mindezeken felül a második világháborúból is maradtak fenn robbanószerkezetek, például a Dunában a szerb-román határ menti Prahovónál az elsüllyesztett német hadihajókon található még éles lőszer.

Az aknamentesítési központ tájékoztatása szerint a fel nem robbant bombákat eddig főként azért nem távolították el, mert nem volt rá pénz. A szerb kormány most 230 ezer eurót (75,5 millió forint) biztosított a dél-szerbiai Bujanovac térségének megtisztítására, nemzetközi támogatásból pedig további területeket tudnak aknamentesíteni.

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

A 19 évvel ezelőtti támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy harmincmilliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül százmilliárd dollárra becsülték.

A legtöbb bomba Dél-Szerbiára hullott, de a Vajdaságban is voltak becsapódások. Egyes hírek szerint a Szabadkához közeli Palicsi-tóban is található fel nem robbant bomba, ám ezt a hatóságok eddig nem erősítették meg.

A korábbi börtönbüntetéséből az év elején szabadult férfi 2018 júniusában, Siófokon tartózkodott, amikor felfigyelt a sértett kerékpárjának kosarában felejtett pénztárcára, amelyben készpénz mellett igazolványok, két bankkártya és öt vásárlói kártya is volt.

A vádlott az ellopott pénztárcából végül a készpénzt és a bankkártyákat tartotta meg, a sértett egyéb értékeit eldobta. A férfi ezután több siófoki ATM automatából kísérelt meg nagyobb – 25, illetve 50 ezer forint – készpénzt felvenni, azonban a sértett pénztárcájában felírt számok közül egyikkel sem járt sikerrel, ugyanis azok nem a bankkártyák biztonsági kódjai voltak.

A vádlott próbálkozásait a bankautomaták biztonsági kamerái rögzítették, így a siófoki nyomozók a bűncselekmény elkövetése után rövid időn belül elfogták a férfit. A többszörös visszaesőnek minősülő vádlottal szemben az ügyészség börtön fokozatú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.