Biztonságpolitika

Az Európai Unió továbbra is a nemzetközi jog megsértésének tartja és nem ismeri el a Krím félsziget és Szevasztopol illegális orosz elcsatolását, ami közvetlen kihívást jelent a nemzetközi biztonságra nézve, és súlyos következményekkel jár a nemzetközi jogrend számára egyaránt – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU nevében kiadott nyilatkozatában.

Josep Borrell közleményében kiemelte, hét évvel a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol erőszakos és illegális annektálása után az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének támogatása mellett.

Kiemelte, hogy az elcsatolt területeken az orosz katonaság jelenlétének fokozása, beleértve a hadgyakorlatokat és hadihajók építését, továbbra is negatív hatással van a Fekete-tenger régiójának biztonsági helyzetére. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió elítéli a Kercsi-szoros két partját összekötő krími híd felavatását és vasútpályájának építését, mely az unió határozott véleménye szerint jelentős lépés az illegálisan annektált félsziget kényszerű orosz integrációja felé. Az Európai Unió elvárja, hogy Oroszország a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa a hajók akadálytalan és szabad áthaladásának lehetőségét a Kercsi-szoroson – jelentette ki.

Borrell arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális annektálás óta az emberi jogi helyzet jelentősen romlott a Krím félszigeten. Figyelembe véve a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának januári határozatát, az Európai Unió felszólítja Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa be a nemzetközi humanitárius jogot, a nemzetközi emberi jogi normákat, és az ENSZ Közgyűlésének vonatkozó határozatait – közölte. Azonnal szabadon kell engedni mindazokat, akiket a Krím félsziget annektálása során vagy azóta őrizetbe vettek és a nemzetközi jog megsértése mellett elítéltek – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem. Az Európai Unió a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán, 2014 márciusa óta több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben. Egyebek mellett az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat rendelt el.

The post Borrell: az EU továbbra sem ismeri el a Krím félsziget és Szevasztopol illegális orosz elcsatolását appeared first on .

Focipálya-méretű építkezés zajlik Dimónában, Izrael atomreaktoránál a korábbi műholdfelvételekkel való összehasonlítás szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A lap szerint az utóbbi évtizedek legnagyobb építkezése folyik a titkos nukleáris létesítményben, amely a feltételezések szerint az ország atomfegyverprogramjának központja. A műholdfelvételek 150 méter hosszú és 60 méter széles, valamint valószínűleg több emelet mélységű gödör ásását jelzik néhány méterre az ötvenes évek végén építeni kezdett nukleáris reaktortól a Simon Peresz nukleáris kutatóközpontban, amely a Negev-sivatagban, Dimóna város közelében található.

A reaktor nyugati oldalának közelében folyó építkezés a felvételek tanúsága szerint már 2019 elején elkezdődött, és azóta folyik igen lassú ütemben. Az intézményben – külföldi médiajelentések szerint – az évtizedek óta működő, föld alatti laboratóriumokban újra feldolgozzák a nukleáris reaktor kiégett rúdjait, hogy ezáltal fegyverkészítésre alkalmas minőségű plutóniumot nyerjenek.

A jelenlegi építkezés célja nem világos, és az izraeli hatóságok megkeresésre sem nyilatkoztak erről a kérdésről. A katonai rádió csütörtök délelőtti műsorában az hangzott el, hogy ilyen nagyságú és formájú gödröt általában atomhulladék betontemetőbe zárásához szoktak kiásni. Izrael kétértelmű nukleáris politikát folytat, sem megerősíteni, sem cáfolni nem hajlandó, hogy rendelkezik-e atomfegyver-arzenállal. Négy másik ország társaságában kívül maradt a nukleáris fegyverek terjedésének megállítását célzó nemzetközi atomsorompó-egyezményen.

“Semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy az ellenség tömegpusztító fegyvereket fejlesszen ki Izrael népe ellen. Időben és minden rendelkezésünkre álló eszközzel megvédjük ettől Izrael polgárait” – jelentette ki 1981-ben Menáhem Begin akkori miniszterelnök. Szavait, a “Begin-doktrína” iránymutatását azóta minden izraeli kormány követte. Izrael mindent elkövetett más közel-keleti országok nukleáris fegyverhez jutásának megakadályozására, jelenleg az iráni atomfegyver kifejlesztése ellen, a zsidó államot létében fenyegető Iszlám Köztársasággal szemben.

Simon Peresz későbbi miniszterelnök és államelnök a védelmi minisztérium igazgatójaként 1957-ben írta alá Franciaországgal a titkos megállapodást a dimónai nukleáris reaktor felépítéséről, amely a hatvanas évek elején fejeződött be.

The post Sajtó: focipálya-méretű építkezés folyik Izrael atomreaktoránál appeared first on .

A moszkvai metró 85 állomását 136 olyan, kamerákkal kiegészített, multimédiás képernyőkkel fogják felszerelni, amelyek az arcfelismerés mellett képesek lesznek kiszűrni a biztonsági vonal túllépését, a gyors mozgást, sőt a “lődörgőket” is – közölte a Kommerszant.

A lap közbeszerzési adatokra hivatkozva azt írta, hogy a beruházás 932 millió rubelbe (jelenlegi árfolyamon több mint 3,7 milliárd forintba) kerül. A tenderkiírásból kiderült, hogy a berendezések reklámok és a metró közleményeinek közvetítése mellett meg fogják figyelni az utasokat. A rendszer összes kamerája autófókuszos és Full HD felbontású lesz. Az általuk készített képen az intelligens modulok az arcok felismerése mellett számszerűsíteni tudják majd a tömeget és felismerni a csoportosulások kialakulását.

Az adatfeldolgozást közvetlenül a két Gigabyte operatív memóriával és négy Gigabyte kapacitású merevlemezzel rendelkező kamerák fogják elvégezni. Az új berendezéseket a metró informatikai rendszerére csatlakoztatják majd, hogy “metaadatokat közvetítsenek a felismert objektumokról”. A multimédiás képernyők hálózatához a metró alkalmazottjainak és a polgári védelemnek lesz hozzáférése.

A tender győztesét március 4-én hirdetik ki, a kamerákat pedig idén decemberben fogják felszerelni. A metró szóvivője az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy a kamerákat nem fogják konkrét emberek követésére és az utánuk való nyomozásra felhasználni. A Kommerszant által megszólaltatott szakértők is úgy nyilatkoztak, hogy a metróban felszerelendő rendszer feladata elsősorban az emberek magatartásának megfigyelése és elemzése.

Jogvédők azonban korábban is kifogásolták, hogy a térfigyelő kamerákat az ellenzék elleni fellépésre tudják felhasználni a hatóságok, és bírósági eljárásokat is kezdeményeztek ellenük. Moszkvában 2017 óta működik arcfelismerő biztonsági rendszer, abban az évben több mint háromezer kamerát csatlakoztattak hozzá. Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter 2019 októberében úgy nyilatkozott, hogy a fővárosban felszerelt 160 ezer kamerából mintegy háromezer volt alkalmas a felismerésre. A tárcavezető közölte akkor, hogy a rendőrség munkájának megkönnyítésére a metró összes kamerája ilyen lesz.

2019 novemberében a moszkvai polgármesteri hivatal 258 szervert, 105 komputert és egy kilenc Petabájt kapacitású adattároló rendszert rendelt magának 1,2 milliárd rubelért (jelenlegi árfolyamon 4,8 milliárd forintért). Tavaly januárban a fővárosi önkormányzat 1,9 milliárd rubeles (csaknem 7,6 milliárd forintos) pályázatot írt ki a tömegközlekedésben felhasználandó arcfelismerő rendszerekre.

Tavaly augusztusban vált ismertté, hogy a metró ingyenes wifi-hálózatát működtető Maxima Telecom nyerte el azt az 1,4 milliárd rubeles (mintegy 5,6 milliárd forintos) pályázatot, amelyet 16 ezer arcfelismerő kamerának a metrókocsikba való felszerelésére írtak ki. A rendszernek szeptemberben kellett volna működésbe lépnie, de a megvalósítás késedelmet szenvedett.

Tavasztól újabb lépés várható a metróhálózat digitalizálásában: a Trojka feltölthető bérletkártya várhatóan személyhez kötött lesz. Ennek alapján az állomásokra való beléptetést várhatóan az arc biometriája alapján is lehetővé teszi majd az a rendszer, amelyet eddig a körözött bűnözők felismerésére használtak.

The post Újabb megfigyelőrendszerrel szerelik fel a moszkvai metrót appeared first on .

Tizennégy órán át egy elhagyott bójába kapaszkodva menekült meg egy hajómérnök, aki Új-Zéland és a Pitcairn-szigetek között esett a Csendes-óceánba egy szállítóhajóról.

Vidam Perevertilov, a brit fennhatóság alatt álló Pitcairn-szigetek Silver Supporter szállítóhajójának főmérnöke a fedélzetről zuhant a vízbe. A tengerész egy hányódó régi halászbójába kapaszkodva maradt életben, amíg végül kimentették. Miután hajnalban a vízbe esett és egyedül találta magát az óceán közepén, mentőmellény nélkül, elhatározta, hogy a felé a fekete folt felé úszik, amelyet a láthatáron pillantott meg. Ez a döntés mentette meg az életét – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.

Megmenekülését követően fiának elmesélte, hogy február 16-án, a gépházban töltött éjszakai műszakja után szédülés fogta el. Hogy kiszellőztesse a fejét, kiment a fedélzetre. Mint fia elmondta, apja nem emlékezett arra, hogyan esett le a fedélzetről, lehetséges, hogy elájult. Perevertilov a vízben tért magához, és látta, ahogy a hajója elúszik a sötétben. A legénység hat órán át nem vette észre, hogy a mérnök eltűnt. Leadtak egy vészjelzést és a francia tengerészet repülőgépe Polinéziából csatlakozott a kutatáshoz, miközben a francia meteorológiai szolgálat elemezte, hogy a széljárás és az áramlatok merre sodorhatták a férfit.

A hajónaplóba történt utolsó bejegyzésének idejét, hajnali négy órát alapul véve számították ki, hogy körülbelül hol eshetett az óceánba. Az 52 éves hajómérnök életét az mentette meg, hogy el tudott úszni a láthatáron megpillantott fekete folthoz, amiről kiderült, hogy egy elhagyott halászbója volt. Ebbe a bójába kapaszkodott délután 6 óráig, amikor végre megtalálták, és a fedélzetre húzták. A férfi 14 órát töltött a vízben megmeneküléséig.

The post Vidam történet: elhagyott bójába kapaszkodva menekült meg egy óceánba esett tengerész appeared first on .

Néhány óra alatt elfogta a rendőrség azt a férfit, aki csütörtök reggel késsel megsebesített egy nőt Csepelen, egy buszon – mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kommunikációs osztályának vezetője.

Fülöp Gergely őrnagy elmondta: csütörtök reggel Csepelen, a Szent Imre téren várakozó 151-es buszon egy férfi késsel megsebesített egy nőt az arcán. A nőt könnyebb – nyolc napon belül gyógyuló – sérüléssel a mentők kórházba vitték.

A BRFK nyomozócsoportot alakított az elkövető mielőbbi kézre kerítéséért, és néhány órán belül azonosították is a feltételezett elkövetőt, egy 37 éves budapesti férfit – tette hozzá. Mint mondta, a férfi ellen körözést adtak ki, ellenőrizték a lakását, munkahelyét, és délután elfogták. Az osztályvezető elmondta azt is, a BRFK közösség tagja elleni erőszak bűntette és súlyos testi sértés kísérlete miatt folytatja az eljárást a férfi ellen.

Meg nem erősített információk szerint az elkövető késsel akarta levágni a nő arcáról a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói demonstrációinak idején ismertté vált “SZFE-maszkot”.

The post Elfogták a csepeli buszon késelő férfit appeared first on .

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, akivel közölte, hogy a szövetségbeli tagságra vonatkozó cselekvési terv megszerzése Ukrajna “közvetlen” célja – számoltak be ukrán hírportálok az államfő Twitter üzenetére hivatkozva.

“Öröm volt azt hallani a főtitkártól, hogy a NATO kapui nyitva vannak Ukrajna előtt. Hálás vagyok, hogy Ön személyesen és a NATO is támogat minket a NATO-tagságra való törekvésünkben. Közvetlen célunk a MAP (a tagsági cselevési terv). Komolyan vesszük a reformokat, mert ezek elsősorban a védelmi szektorunkat javítják” – írta Zelenszkij a Twitteren a telefonbeszélgetés után. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna erősíti hadseregét, egyben folyamatosan törekszik haderejét NATO-kompatibilissá tenni, továbbá megosztja tapasztalatait, együttműködik a szövetséggel, erősíti a stratégiai partnerséget és a barátságot.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Stoltenberg a megbeszélés során ismételten emlékeztette Zelenszkijt a reformok fontosságára. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a NATO főtitkára már február 9-én hangsúlyozta: Ukrajna közeledése a NATO-tagsághoz nagymértékben függ a reformok sikerétől. Kiemelte, hogy Ukrajnának elsősorban a demokratikus intézményeket kell megerősíteni, fel kell vennie a küzdelmet a korrupcióval szemben, és demokratikus politikai ellenőrzést kell bevezetnie fegyveres erői felett.

A Jevropejszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy Denisz Smihal ukrán miniszterelnök ugyancsak február 9-én Brüsszelben, a NATO főtitkárával folytatott találkozója után azt mondta: Kijev számít arra, hogy Ukrajna Georgiával egyszerre kaphatja meg a tagsági cselekvési tervet. Smihal kifejtette, hogy ez része Ukrajna rövidtávú stratégiájának. Aláhúzta, hogy a NATO-tagság fontos prioritás Ukrajna számára, és emlékeztetett arra, hogy az ukrán alkotmányba is belefoglalták az atlanti szövetséghez való csatlakozás szándékát.

The post Ukrajnának fontos megkapnia a NATO tagsági cselekvési tervét appeared first on .

Elrendelte a Debreceni Járásbíróság annak a férfinak a letartóztatását, aki vasárnap baltával szétverte sógora autóját, megfenyegette a rokonait és a rendőröket, majd konyhakéssel támadt egy tűzoltóra – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Keresztes Imre ismertette: a végzés ellen senki nem jelentett be fellebbezést. A főügyészség még hétfőn azt közölte: a zavartan viselkedő férfi nem működött együtt a kiérkező rendőrökkel, azzal fenyegetőzött, hogy megöli őket. Ezután bezárkózott a házba és öngyilkossági szándékát hangoztatta, miközben többször azt kiabálta, hogy ha bemennek, akkor “mindenki megdöglik”.

A tűzoltók áramtalanították az épületet és elzárták a gázt, majd betörték az ablakot és azon keresztül próbáltak behatolni a házba. Ekkor a továbbra is fenyegetőző férfi egy konyhakéssel támadt az egyik tűzoltóra, akit csak a védőruhája és kitérő mozdulata óvott meg attól, hogy a támadó mellkason szúrja.

Az ügyben hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsítják a 60 éves férfit, aki ez ellen panasszal élt és megtagadta a vallomástételt.

Keresztes Imre azt írta: az ügyészség a szökés és a bűnismétlés veszélyére hivatkozva kérte a férfi letartóztatását, amelyet a bíróság elrendelt.

The post Letartóztattak egy szabolcsi férfit, aki konykakéssel támadt a hatóság tagjaira appeared first on .

Az ország öt településén épül jelenleg honvédelmi sportközpont, és további 11 helyszínre vonatkozóan már megszületett a döntés; a cél az, hogy minden megyében, majd minden járásban épüljön ilyen, a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelését is segítő létesítmény – mondta a Honvédelmi Sportszövetség elnöke Balassagyarmaton.

Simicskó István látogatást tett az épülő sportközpontnál a Nógrád megyei városban, ahol 2020. február 28-án az ország első ilyen létesítményének alapkövét rakták le. Elmondta: nagyon jól halad az építkezés, a kivitelezők tudják tartani a határidőt, így szeptemberre elkészülhet a sportközpont. A kormány célja, hogy minden megyében, majd később minden járásban legyenek honvédelmi sportközpontok a helyben élő fiatalok, illetve mindenki számára, aki nagyobb jártasságra szeretne szert tenni a sportlövészetben, küzdősportokban, technikai sportokban, aki szeretne a csapat- és közösségépítés részese lenni – tette hozzá.

Simicskó ismertette: az országban öt helyszínen folyik az építkezés, Balassagyarmat mellett Újfehértón, Baján, Szarvason és Szigetváron. További tizenegy településen a beruházások előkészítése zajlik – fűzte hozzá. Szólt arról, hogy sok megkeresés érkezik a szövetséghez, sok fiatal szeretné kipróbálni magát sportágakban, a központokban pedig mindezt kulturált, szabályozott körülmények között, a fegyelem betartásával tehetik majd meg.

Ez fegyelemre tanítja, bátorságra neveli a fiatalokat, a közösségépítésben fontos értéket sajátíthatnak el – fogalmazott, hozzátéve: a mai virtuális világban is szükség van arra, hogy kötődjenek a szülőföldhöz, szeressék a hazájukat, tiszteljék az őseik által rájuk hagyott értékeket.

The post Simicskó: az ország öt településén épül honvédelmi sportközpont appeared first on .

Tíz és fél év szabadságvesztésre ítélték Németországban a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet legfőbb helyi toborzóját.

Az Abu Walaa nevet is használó Ahmad Abdulaziz Abdullah A. külföldi terrorszervezetben viselt tagság, állam elleni súlyos bűncselekmény előkészítésében bűnrészesség és terrorizmus finanszírozása miatt kapta a büntetést az Alsó-Szászország tartományi Cellében működő regionális felsőbíróságtól. Az iraki állampolgárságú muszlim hitszónok három társát is szabadságvesztésre – nyolc év, hat és fél év, illetve négy év két hét börtönre – ítélték. Perükben 245 tárgyalási nap után hoztak ítéletet.

Mind a négy férfit 2016-ban vették előzetes letartóztatásba, mert a hatóságok arra gyanakodtak, hogy megpróbálnak megnyerni embereket az Iszlám Államnak, és eljuttatni őket Szíriába vagy Irakba, a terrorszervezet által akkor uralt térségbe. A nyomozás feltárta, hogy a csoport a kiutazás megszervezése mellett ideológiai és nyelvi képzésben is részesítette a jelentkezőket.

Walaa akkor már évek óta a németországi iszlamista körök egyik legfontosabb alakja volt. Nyíltan vállalta, hogy támogatja az Iszlám Állam céljait. Titkos toborzó hálózata főleg a szalafista – a világi államot elutasító, a saría (muzulmán jog) alapján működő állam kiépítésére törekvő konzervatív – muszlim vallási irányzat fellegváraként számon tartott két tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Alsó-Szászországban működött. Központja Hildesheimben volt egy időközben bezáratott mecsetben, amelyet Walaa a németországi szalafista szubkultúra egyik fő találkozóhelyévé tett.

A 37 éves hitszónok csoportja fiatalokat próbált behálózni. Még egy okostelefonra fejlesztett alkalmazással is igyekezetek harcosokat toborozni az Iszlám Államnak. A perben bizonyítást nyert, hogy legalább három fiatal muszlimot radikalizáltak és támogattak abban, hogy eljussanak az Iszlám Államhoz a Közel-Keletre.

A csoport felszámolásában döntő szerepe volt egy Szíriát megjárt fiatalembernek, aki több hónapot töltött az Iszlám Állam szolgálatában, majd Törökországba szökött, kapcsolatba lépett a német hatóságokkal, és állítása szerint szakított a terrorista szervezettel. Egy német oknyomozó újságíróknak adott interjúban az Iszlám Állam első számú németországi vezetőjének nevezte Walaát.

The post Elítélték az Iszlám Állam vezető németországi toborzóját appeared first on .

Egy év letöltendő fogházbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék azt a nőt, aki 2018-ban autójával – benne két kiskorú gyermekével – a zebrán gázolt el Nagykanizsán egy anyát és négyéves fiát, de a baleset helyszínéről segítségnyújtás nélkül távozott.

A törvényszék közleményében a történteket felelevenítve azt írta: a jelenleg 51 éves nő 2018 áprilisában, esti szürkületben, de jó látási viszonyok mellett haladt autójával Nagykanizsán, két kisgyermekkel a hátsó ülésen. A gépkocsi a biztonságos közlekedésre többszörösen alkalmatlan volt – amivel az asszony a saját gyermekeit is veszélyeztette -, hiányzott a jármű belső visszapillantó tükre, a hátsó gumik kopottak voltak, a hátsó kerekeket pedig nem lehetett fékezni, a fékolajtartályuk üres volt.

A nő a Balatoni úton lévő gyalogátkelőhelyet a megengedett óránkénti ötven kilométeres sebességet némileg meghaladva közelítette meg, és későn észlelte, hogy egy házaspár a kisgyermekével együtt halad át a zebrán. A kocsival elütötte az anyát és négyéves gyermekét, majd megállás nélkül továbbhajtott. A gyermeknél a baleset következtében maradandó testi fogyatékosság, központi idegrendszeri működészavar és végtagi bénulás alakult ki, édesanyja többszörös végtag- és koponyatörést szenvedett.

Tavaly novemberben a Nagykanizsai Járásbíróság segítségnyújtás elmulasztása és közúti baleset okozása miatt egy év fogházbüntetésre ítélte az autóvezetőt, akit emellett három és fél évre eltiltott a járművezetéstől. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy a nőt már büntették közlekedési szabálysértés miatt, de enyhítő ok volt, hogy három gyermeket nevel és időközben jelentősen megromlott az egészségi állapota. Az ítélet indokolása szerint a vádlott a saját gyermekeit is veszélyeztette autójával, amellyel el sem indulhatott volna, illetve a KRESZ előírásait többszörösen is megszegve okozta a balesetet. (Azt gondoljuk, az hogy a saját gyermekeit is veszélyeztette az enyhén szólva is felelőtlen nő, nem hogy enyhítő, hanem súlyosbító körülménynek kellett volna számítani. Az meg, hogy az egészségromlás is enyhítő körülmény már-már vicc kategória, hiszen ez alapján, ha egy bűnözőnek javul az egészsége a bűn elkövetése után, akkor azt súlyosbító oknak kellene számítani. A -szerk- megj.)

A szakértő szerint megfelelő műszaki állapotú autóval és alacsonyabb sebességgel elkerülhető lett volna a gázolás. Az ügyben a vádlott és a védője nyújtott be fellebbezést, az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék az első fokon született ítéletet kedden helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett.

The post Egy év fogházbüntetéssel megússza a nő, aki elgázolt és cserbenhagyott egy anyát a gyermekével appeared first on .

Az új koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági válsághoz a leggyorsabban a szervezett bűnözés alkalmazkodott területi terjeszkedésének és pénzügyi erejének növelésével – derült ki a maffiaellenes olasz nyomozó igazgatóság (Dia) jelentéséből.

A maffiaellenes hatóságnak a parlament számára készített jelentése szerint egyedül a bűnszervezetek munkája nem torpant meg a betegség miatt lezárt országban.

A nápolyi camorra, a calabriai ‘ndrangheta és a szicíliai Cosa Nostra a koronavírus-járvány teremtette veszélyben “gyorsan átszervezte tevékenységét, és a helyzetet saját előnyére használta fel” – olvasható a Dia értékelésében. A dokumentum készítői kiemelték, hogy a szervezett bűnözés mindenkori céljait tartotta szem előtt, vagyis területi jelenlétének erősítését és pénzügyi erejének növelését.

“A maffia tulajdonságának számít, hogy bármilyen vészhelyzethez képes alkalmazkodni, és a jelenlegi gazdasági válság hatalmas lehetőséget kínál az illegális üzleti tevékenység bővítésére. A pandémia aranyat ér a maffiának” – nyilatkozott Federico Cafiero De Raho maffiaellenes államügyész.

A szervezett bűnözés jelenléte a járvány tavaly tavaszi első hullámától érezhető volt, amikor a szicíliai Palermo szegénynegyedének utcáin a klánvezérek tüntetőleg tömött bevásárlószatyrokkal mutatkoztak. Így üzenték meg, hogy akinek szüksége van rá, a maffiára számíthat. Hatósági információk szerint a dél-olaszországi városokban a helyi szervezett bűnözés sugallta az élelmiszerüzletek ostromát is. A belügyminisztérium ezt követően rendelte el a rászoruló családok segítését vásárlási utalványokkal.

A Dia jelentése rámutat, hogy a maffia a járványhelyzetben visszafogta az uzsorát és a zsarolást, a kijárási tilalommal csökkent a lopások, rablások száma. Ezzel egy időben azonban erősödött a pénzmosás mértéke: a bűnszervezetek megkezdték felvásárolni a csődbe jutott üzleteket, vállalkozásokat, szállodákat és más ingatlanokat, és ugyanígy beszivárogtak az egészségügyi beszerzési pályázatokba. Az olasz csizma sarkában található Puglia régióban a szervezett bűnözés a járvány miatt megnövekedett egészségügyi hulladék hasznosítását igyekezett megszerezni. “Nagy falatnak” számítanak a maffia számára a környezeti beruházások is, melyekre a római kormány a több mint 200 milliárd euró gazdasági helyreállítási csomag több mint harminc százalékát készül fordítani. Ugyanilyen aranyat érő üzletnek számítanak az idegenforgalom újraindítására szánt források is.

Miközben a gazdaság üteme a GDP mintegy tíz százalékával lassult, tavaly az év első felében a “gyanús” pénzügyi mozgások mértéke harminc százalékkal növekedett – hangoztatta Maurizio Vallone, a Dia igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a bűnszervezetek “mimetizálódnak”, “tiszta arcú” vállalkozókon keresztül teszik rá a kezüket a nagy- és közepes vállalatokra, és minél több idő telik el, annál nehezebb lesz a pénz útját követni.

A hatóságok kiemelt figyelemmel kísérik a ‘ndrangheta “üzleti tevékenységét”, mivel a drogkereskedelemnek köszönhetően legnagyobb likviditással bíró bűnszervezet a járványhelyzetben külföldi befektetések helyett az olasz ingatlanpiacra váltott át.

The post “Aranyat ér” a járvány a maffiának appeared first on .

Négy év börtönre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék egy 26 évvel ezelőtti emberölés vádlottját – tudatta a bíróság sajtóosztálya.

A közleményben azt írták: a férfit 2019-ben, azt követően fogták el, hogy egy közösségi oldalra feltöltött fényképe alapján a hatóság látókörébe került. Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott 1994. december 25-ről 26-ra virradóra egy XVI. kerületi bárban szórakozott, ittas állapotban több vendéggel kötekedett, szóváltásba, majd dulakodásba keveredett és egy késsel háromszor mellkason szúrta a sértettet, aki a helyszínen életét vesztette.

A bíróság a büntetés kiszabásakor jelentős súllyal vette figyelembe az elkövetés óta eltelt időt, a vádlott büntetlen előéletét, rossz egészségi állapotát, valamint azt, hogy két kiskorú gyermekről gondoskodik. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor ittas volt. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész, a vádlott és a védő is fellebbezett, így az nem jogerős.

The post Négy évre ítélték egy 90-es évekbeli gyilkosság vádlottját appeared first on .

Moszkvának tudomására jutott, hogy a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni küzdelemben, egyebek között az orvostudomány területén elért eredményeivel kapcsolatban “információs provokációk készülnek ellene” – jelentette ki Vlagyimir Putyin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőségének moszkvai tanácskozásán.

Putyin szerint Oroszország ellen “céltudatos információs kampány” zajlik, amelynek keretében sok kérdésben “megfellebbezhetetlen és alaptalan vádakkal” illetik. Megjegyezte, hogy a világjárvány elleni küzdelem globális feladatát csakis összefogással lehet megoldani. Az elnök az FSZB feladatai között sorolta fel annak megakadályozását, hogy a koronavírus új változatai kerüljenek be az országba.

Az orosz elnök kifogásolta, hogy a Nyugat a feltartóztatás politikáját alkalmazza Oroszországgal szemben, s ez az ország értékrendjének és fejlődésének aláásására irányul. Putyin nehezményezte, hogy szerinte nem a nemzetközi kapcsolatokban természetes konkurenciaharcról, hanem “következetes és nagyon agresszív irányvonalról” van szó, amely a külső határok mentén problémákat hoz létre “a belső instabiltás kiprovokálásának” és az ország külső ellenőrzés alá helyezésének érdekében.

Beszédében a nyugati országokkal szemben felsorolt kifogásai között szerepelt, hogy Oroszország ellen gazdasági szankciókat vezettek be, blokkolják a nagy nemzetközi projekteket, amelyekben Moszkva érdekelt, valamint közvetlenül beavatkoznak Oroszország belügyeibe és demokratikus eljárásaiba, titkosszolgálai eszközöket vetve be ellene. Kifejezte készségét a nyílt párbeszédre, ugyanakkor rámutatott, hogy Moszkva számára a legfontosabb Oroszország szuverenitásának, nemzeti érdekeinek, polgárai biztonságának, valamint annak a jogának a védelme, hogy maguk határozhassák meg a jövőjüket.

Putyin felszólította az FSZB-t, hogy a meglévő alapokra és a növekvő potenciáljára támaszkodva “minden kulcsfontosságú irányban biztosítson új minőséget a tevékenységében”, és hatékonyság szempontjából feleljen meg “a fenyegetések dinamikájának”. Az elnök szerint tavaly 72 “terrorista irányultságú” bűncselekményt sikerült megakadályozni, egynegyedével többet, mint 2019-ben. Ez szerinte azt jelenti, hogy “a terrorista hálózat igyekszik bármilyen eszközzel helyreállítani az aktivitását”, és az FSZB-nek fel kell készülnie az új módszereire.

Közölte, hogy tavaly idegen titkosszolgálatok 72 hivatásos tagját és 423 ügynökét leplezték le Oroszországban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a katonai jellegű és az éltechnológiákra vonatkozó titkos információk védelmének fontosságát. Az FSZB feladatai között nevezte meg az orosz cégeknek a tisztességtelen konkurenciaharctól való megvédését.

The post Putyin szerint “provokációk készülnek” Oroszország ellen appeared first on .

Jogerősen 4,5 év börtönbüntetésre ítélték azt a sofőrt, aki ittasan két rendőr halálát okozta 2015-ben.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint: a vádlott 2015. február 7-én éjszaka, derült időben, aszfalt burkolatú úton, ittas állapotban, érvényes vezetői engedély nélkül vezetett az Üllői úton, majd a Mikszáth Kálmán utca kereszteződésénél balra kívánt kanyarodni. Szemből érkezett a kereszteződésbe – megkülönböztető jelzést még nem használva, de látható helyzetben – a rendőrautó közel 140 kilométer/órás sebességgel. A vádlott a kanyar ívét levágva szabálytalanul balra kanyarodott, és ekkor összeütközött a rendőrautóval, amely ennek hatására tovább sodródva, egy szemből érkező, harmadik személygépjárműnek ütközött.

A balesetet okozó férfi segítségnyújtás nélkül továbbhaladt. A rendőrautó sofőrje és utasa a helyszínen életét vesztette, a harmadik gépjármű sofőrje és utasa nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az első fokon eljáró Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság halált okozó ittas állapotban elkövetett járművezetés és négyrendbeli, a veszélyhelyzetet előidéző általi segítségnyújtás elmulasztása miatt három év nyolc hónap börtönbüntetésre, hét év közúti járművezetéstől eltiltásra, valamint négy év közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat, de az ítélettel szemben mind az ügyészség, mind a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a bűncselekmények tárgyi súlyát, az elkövetés körülményeit, a halmazatot, és azt a tényt is figyelembe vette, hogy a vádlott a cselekményt ellene folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el. Ezért a törvényszék súlyosította a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés mértékét. Másodfokon a férfit jogerősen négy év hat hónap börtönbüntetésre, hét év közúti járművezetéstől, valamint négy év közügyektől eltiltásra ítélték.

Az ítélet jogerős – olvasható a közleményben.

The post Két rendőr halálát okozta ittassan: 4,5 év börtönbüntetést kapott appeared first on .

Továbbra is börtönben marad a terrorizmus miatt elítélt Beke István, miután a Konstanca Megyei Törvényszék kedden jogerősen elutasította a székelyföldi férfi újabb szabadon bocsátási kérelmét.

A másodfokú ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Február elsején hasonló jogerős határozat született a Brassó Megyei Törvényszéken a terrorizmus miatt elítélt másik székelyföldi férfi, Szőcs Zoltán ügyében is. Beke István feltételes szabadlábra helyezésének a perét azért tárgyalták Konstanca megyében, mert a férfi korábban koronavírussal fertőződött meg, és átszállították a feketehalmi börtönből a Konstanca megyei Poarta Alba börtön kórházába.

Beke István második szabadon bocsátási kérelmét a Medgidiai Bíróság utasította el első fokon. A bíróság akkor arról is döntött, hogy legközelebb május 25-én kérvényezheti a feltételes szabadlábra helyezését.

A két székelyföldi férfi arra hivatkozva kérte immár kétszer a feltételes szabadon bocsátást, hogy a büntetés egy részét letöltötték, és a börtönben jó volt a magaviseletük. Az első fokon eljáró bíróság Szőcs Zoltánt szabadlábra helyezte volna, ám Beke István kérését elutasította. A fellebbezések nyomán azonban a jogerős ítélet mindkettejük számára kedvezőtlen volt. Amint a Háromszék napilap közölte, a Brassó Megyei Törvényszék korábbi indoklása szerint Szőcs Zoltán “még nem fogta fel a bűnei súlyát”, míg Beke István esetében “még nem telt el annyi idő, hogy megjavuljon”.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018. július 4-én ítélte 5-5 év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és csak 11, illetve 10 hónap börtönbüntetést rótt ki rájuk, amennyit már korábban vizsgálati fogságban töltöttek.

Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. A magyar politikai szervezetek és a magyar sajtó úgy tekinti, hogy mindketten koncepciós per áldozatai.

The post Romániában továbbra sem szabadulhat a terrorizmusért elítélt Beke István appeared first on .

Ukrajna eljárást indított az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Oroszország ellen, azzal vádolva Moszkvát, hogy célzott merényleteket hajt végre az Oroszországi Föderáció vélt ellenfelei ellen Oroszországban és más államok területén – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság.

A bíróság közleményében azt írta, az új államközi keresetben Ukrajna állítása szerint Oroszország a világ számos országa, köztük az Európa Tanács több tagállamának területén hajt végre fegyveres támadásokat ellenzékiek ellen.

Kijev azt is állítja, hogy Oroszország adminisztratív gyakorlatának része, hogy elmulasztja kivizsgálni a merényleteket, és olyan műveleteket hajt végre, amelyek célja a felelősök felkutatására irányuló erőfeszítések meghiúsítása.

Az emberi jogi bíróság azt is közölte, az emberi jogok európai egyezményének élethez való jogról szóló fejezetének megsértésére hivatkozva benyújtott kérelem Ukrajna ötödik államközi keresete Oroszországgal szemeben. A korábban benyújtott négy kérelem kivizsgálása folyamatban van – tették hozzá.

The post EJEB: Ukrajna eljárást indított célzott merényletek elkövetése miatt Oroszország ellen appeared first on .

A Székesfehérvári Járásbíróság kedden – nem jogerősen – elrendelte egy férfi letartóztatását, aki a gyanú szerint egy Fejér megyei településen szexuális cselekményt végzett hétéves lányával – közölte a Fejér Megyei Főügyészség.

Azt írták, a főügyészség minősített szexuális erőszak bűntette miatt indítványozta a gyanúsított letartóztatását. A letartóztatás nem jogerős, mivel a döntés ellen a védelem fellebbezett, de a férfi már letartóztatásban várja a másodfokú döntést.

A közlemény szerint a gyanúsított február 14-én otthonukban, az édesanya rövid idejű távolléte alatt hétéves lányát szexuális cselekményre kényszerítette. A gyanúsított ezt követően ismeretlen helyre távozott, szökése miatt elfogatóparancsot adtak ki vele szemben.

Több portál információja szerint a férfit szombaton az otthonában tartóztatták le. A főügyészség kitért arra is, hogy a gyanúsítottat a bíróság korábban már elítélte hasonló bűncselekmény miatt, ezért fennáll a bűnismétlés veszélye.

The post Megerőszakolta hétéves lányát, letartóztatták appeared first on .

Ismét kiéleződtek a harcok a kelet-ukrajnai frontvonal mentén, ahol az ellenséges támadások következtében egy ukrán katona életét vesztette, ketten pedig megsebesültek – közölte az ukrán hadműveleti erők parancsnoksága.

A közlemény szerint az elmúlt napban a szakadár területek felől 11-szer sértették meg a tűzszünetet. Az “orosz megszálló erők” a Donyeck közelében fekvő Avgyijivka település közelében gránátvetőkkel és kézi fegyverekkel nyitottak tüzet az ukrán hadsereg állásaira. A támadás következtében egy ukrán katona életét vesztette, egy pedig megsebesült. Szintén Donyeck térségében, Marjika település külterületére nem célzott tüzet nyitottak vállról indítható páncéltörő gránáttal, Pervomajszke térségére pedig kézi lőfegyverekkel.

A frontvonal északi szakaszán célzott lövéseket adtak le viszont gránátvetőkből, nagykaliberű golyószórókból és kézi lőfegyverekből. Az itteni támadások következtében egy ukrán katona megsebesült. A közleményben hozzátették, hogy a frontvonal déli részén, az Azovi-tengerpart térségében lévő Vogyane település környékét 82-es kaliberű aknavetőkkel, gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal és kézi fegyverekkel lőtték.

A kedden a déli órákig három tűzszünetsértést jegyeztek még fel. A donyecki szakadárok DAN hírügynöksége ugyanakkor kedden kilenc tűzszünetsértésről adott hírt az ukrán oldal felől. Állításuk szerint egy polgári személy, egy 21 éves féri előző nap ezek következtében sérülést szenvedett Donyecktől nyugatra egy faluban.

A Donyec-medencei konfliktus övezetében tavaly július vége óta van érvényben tűzszünet, amelyet a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló, úgynevezett minszki összekötő csoport hozott tető alá. Komoly veszteséget nem okozó provokációk a frontvonal mentén folyamatosak, a múlt év utolsó hónapjaiban viszont jónéhány ukrán katona életét oltották ki a szakadárok által leadott célzott lövések, néhányan pedig járőrözés közben az ellenséges erők által a frontvonal mentén elhelyezett robbanószerkezetek detonációja következtében haltak meg az elmúlt napokban.

The post Újabb veszteségeket szenvedett el az ukrán hadsereg a Donyec-medencei fronton appeared first on .

Négy év és három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon Belgrád egyik külvárosának polgármesterét, mert a gyanú szerint parancsot adott egy helyi újságíró zaklatására és házának felgyújtására – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

Dragoljub Simonovicot azért ítélték el, mert bizonyítást nyert, hogy 2018 decemberében felgyújtatta Milan Jovanovic oknyomozó újságíró házát. Jovanovic házára akkor dobtak Molotov-koktélt, amikor feleségével együtt otthon tartózkodott. A házaspár az ablakon keresztül tudott kimenekülni. Az újságíró korábban többször is jelezte, hogy bántalmazták, mert korrupciós ügyeket tárt fel, amelyek összefüggésbe hozhatók a volt polgármesterrel.

A gyújtogatás elkövetőjét, Aleksandar Marinkovicot távollétében szintén négy év és három hónap börtönbüntetésre ítélték. Az ítélethirdetést követően Jovanovic újságíróknak azt mondta: elégedett az ítélettel és az igazságszolgáltatás munkájával. Szerinte az ítélet reményt jelent a jövőre nézve a szabad újságírás számára.

Dragoljub Simonovicot 2019 januárjában fogták el. Aleksandar Vucic államfő, a kormányzó Szerb Haladó Párt elnöke akkor arról beszélt, hogy noha a polgármester a Szerb Haladó Párt tagja, a párttagság senkit sem védhet meg a felelősségre vonás alól. Nemzetközi szervezetek többször figyelmeztettek arra, hogy Szerbiában nem szabad a sajtó, és az újságírókat gyakran érik támadások munkájuk miatt.

The post Letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy volt szerb polgármestert, mert felgyújtatta egy újságíró házát appeared first on .

Tovább emelkedett az alkotmányellenes szélsőjobboldali nézetek gyanúja miatt indított eljárások száma tavaly a német hadseregnél (Bundeswehr), a szélsőséges iszlamista meggyőződés gyanúja miatti eljárások száma pedig csökkent a szövetségi parlament (Bundestag) katonai ombudsmanjának éves jelentése szerint.

Eva Högl jelentésének berlini bemutatóján aggasztónak nevezte a szélsőjobboldali tendenciák erősödését, és hangsúlyozta, hogy az esetek felderítése és a büntetés mellett a megelőzésre kell összpontosítani. A legfontosabb a politikai képzés, amelynek a katonai szolgálatban töltött mindennapok “szerves részévé kell válnia” – mondta a Bundestag katonai ombudsmanja.

A katonai nemzetbiztonsági szolgálat (Militärischer Abschirmdienst – MAD) 477 esetben indított eljárást szélsőjobboldali kilengés gyanúja miatt 2020-ban. Ez 31 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 363-hoz képest, és 75 százalékos növekedés a 2018-ban regisztrált 270-hez viszonyítva. Ugyanakkor a szélsőséges iszlamizmus gyanúja miatt indított nyomozások száma 31-re csökkent a 2019-ben regisztrált 77-ről, és elmarad a 2018-ban feljegyzett 50-től is.

A Bundeswehr alapvető gondjait tavaly sem sikerült megoldania a kormányzatnak, és a 69 fő fegyverrendszert tekintve az azonnali bevethetőség aránya a vizsgált év közepén csupán 71 százalékos volt – áll a jelentésben.

A koronavírus-járvány a Bundeswehr működését is nagyban meghatározta tavaly, több mint 2200 esetben nyújtott segítséget a védekezést irányító szövetségi és tartományi közigazgatási szerveknek. A műveletek csúcsidőszakában egyszerre 11 400 hivatásos katona dolgozott a járvány elfojtásáért. A legtöbben – 5540-en – a fertőzési láncolatok feltárásával és megszakításával foglalkozó járási és városi egészségügyi hivatalok munkáját támogatták. A védelmi minisztérium felhívására 11 811 tartalékos jelentkezett szolgálatra, több mint 1200-at be is hívtak.

A Bundeswehrnél tavaly 183 777 katona teljesített szolgálatot, köztük 23 066 nő. A nők részarányát tavaly sem sikerült a hadsereg által kitűzött szintre emelni, még az egészségügyi egységeknél sem, ahol a megcélzott 50 százalék helyett 45,16 százalék volt a nők aránya – áll az ombudsmani jelentésben.

Högl beszámolójában kiemelte, hogy a Bundeswehr tevékenységének sokszínűségét a szervezet személyi összetételében is meg kell jeleníteni. Ezzel kapcsolatban 2020 egyik kedvező fejleménye, hogy a Bundeswehr vezetése utasításba adta, hogy véget kell vetni a homoszexuális katonák rendszerszintű hátrányos megkülönböztetésének, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter pedig bocsánatot kért az évtizedek óta tartó diszkriminációval sújtott katonáktól, és megindította jelképes – 3000-6000 euró közötti összeggel járó – pénzügyi kárpótlást is biztosító rehabilitációjukat. Mindez igen esedékes és fontos volt – fejtette ki az ombudsman. Hozzátette, hogy a hivatalához érkezett bejelentések alapján nagy szükség mutatkozik a felvilágosításra és az érzékenyítésre, és a legjobb lenne a sokszínűség témáját beilleszteni a katonai alapképzésbe.

The post Tovább emelkedett a szélsőjobboldali elhajlás gyanúja miatt indított eljárások száma a német hadseregnél appeared first on .