Biztonságpolitika

While the race to succeed incumbent President Moon Jae-in was a close one between former Prosecutor General Yoon of the main opposition People Power Party (PPP) and former Gyeonggi Province Governor Lee Jae-myung of the ruling Democratic Party (DP), it ended up in Yoon won by a slim margin of 0.8 percentage points.

President-elect Yoon Suk-yeol will have little time to rejoice after a tight victory in South Korea’s election. After his inauguration in May, the political novice must prepare for the realities of office and manage his country’s foreign policy through a tumultuous regional and global context.

The North Korean nuclear and missile threat, the intense fight between the US and China for global hegemony, frigid ties with Japan, and Russia’s assault on Ukraine will all provide difficult problems for the former chief prosecutor, a diplomatic rookie.

Yoon, in compared to President Moon Jae-in, is more hawkish when it comes to foreign policy. Unlike President Moon, Yoon favors tough sanctions on North Korea, which are in accordance with US foreign policy, due the fact that Washington is Seoul’s most important diplomatic friend. Yoon has even advocated for the creation of military technologies capable of launching preemptive attacks against North Korea. Moon Jae-in’s policy toward North Korea had been deemed as a total failure by Yoon.

Yoon’s detractors had targeted him during the campaign for his lack of expertise in party politics, foreign policy, and other state-related concerns. This was one of the talking topics, with Trump and Yoon being compared several times. Yoon had stated at the time that he would delegate subjects requiring knowledge to experienced officials, but analysts have questioned how much of this would be carried out in practice.

Seoul’s influence in the international community has shrunk as a result of the current administration’s foreign policy, which is primarily focused on strengthening ties with North Korea. Most crucially, the US-South Korean relationship has deteriorated as a result of divergent approaches to North Korea policy: Seoul has emphasized cooperation with Pyongyang, whilst Washington has prioritized confronting North Korea over its nuclear threats and human rights violations.

Any South Korean government faces a difficult challenge in dealing with North Korea. However, it should not be taken to reflect all of Seoul’s diplomacy. Once upon a time, dialogue with the North was a precise means to a defined end, North Korea’s total disarmament. However, under President Moon Jae-in, engagement with the North has become a means to an end. Yoon, like his conservative predecessors, is more skeptical of North Korea than the Moon administration, which pushed for inter-Korea cooperation and an end-of-war declaration until Moon’s final months in office. The Yoon government will continue to provide humanitarian aid and pursue diplomatic and dialogue chances. However, given North Korea’s regular stream of missile launches this year, the cold shoulder it has given President Moon of late, and the United States’ focus diverted to Russia’s invasion of Ukraine, we are likely to witness a protracted period of non-engagement. As Kim’s dictatorship boosts tensions on the peninsula by testing new ICBM technology, Yoon may soon face a challenge.

When it comes to North Korea policy, we can anticipate Yoon to emphasize deterrence as much as prospective interaction, based on his policy platform, remarks during the presidential campaign, and the makeup of his foreign policy advisory committee. Unless there is a major crisis or big breakthrough in inter-Korean relations, we may anticipate the Yoon team to make North Korea a prominent foreign policy problem, but not the only one, and perhaps less important than South Korea’s role in the US-China competition. Furthermore, Yoon’s North Korean policy program includes three principles that Pyongyang is likely to reject: total denuclearization, reciprocity, and human rights. Yoon’s foreign policy abandons Moon’s seemingly exclusive focus on North Korea as the overarching focus of South Korean diplomacy, but ironically replaces it with a seemingly exclusive focus on North Korea within South Korea’s defense and deterrence posture, to the exclusion of broader regional and global defense priorities. During the campaign, Yoon mentioned preemptive attacks, suggesting Seoul should employ these military capabilities if it believes Pyongyang is about to launch an assault. According to analysts, a Yoon government will shift its priority from interaction with North Korea to deterrence.

As North Korea begins testing of intercontinental ballistic missiles (ICBMs), satellite launches, and perhaps further nuclear weapons, tensions with both the US and South Korea will surely rise. The subsequent crisis will put Yoon’s leadership to the to, both in terms of coordinating with the Biden administration and managing peninsular stability. Similarly, if North Korea did not respond to the Moon administration’s unilateral offers of incentives, such as an end-of-war declaration, to pave the way for inter-Korean engagement, it is unlikely that it will respond to packaged or conditioned approaches that require North and South Korea to move in lockstep. As a result, the Yoon administration’s promises of humanitarian and economic aid in stages in tandem with North Korean disarmament are a no-go.

Yoon has promised to strengthen South Korea’s deterrent against the North while working closely with the US. This might include extending the Park Geun-hye government’s THAAD anti-missile defense system, which was implemented under Moon’s presidency. Yoon has also stated his openness to explore the notion of the United States redeploying tactical nuclear weapons in South Korea, despite the fact that the Joe Biden administration has shown no interest in doing so. Yoon, on the other hand, has stated that he would prefer to talk to the US for a nuclear-sharing agreement similar to those used by NATO. This appears to be impractical as well, but Yoon may try to press for it. The new South Korean president is also likely to be more outspoken about North Korean human rights violations than the Moon administration was. He may also be more critical of China’s role as a facilitator of both these abuses and Pyongyang’s nuclear weapons development, as many in South Korea believe. In other words, a Yoon administration would likely not be afraid to criticize Pyongyang in ways that the previous administration would not. Yoon has already been chastised by North Korea’s official media. Pyongyang is likely to expect a less conciliatory posture from a Yoon government, as well as more criticism.

Yoon’s comments on North Korean human rights might be the most incendiary, with implications for peninsular stability as well as internal tensions between Yoon and the opposition-majority National Assembly. North Korea’s vehement counteraction to previous South Korean information penetration efforts, as well as the current National Assembly’s support for a law prohibiting the distribution of leaflets by balloon into North Korea, could result in an escalation of inter-Korean tensions that would cripple Yoon’s domestic agenda while also paralyzing his North Korea policy. Furthermore, Yoon’s promises to implement the North Korean Human Rights Act, which was approved in 2016 but languished during the Moon administration, might be a source of continued friction between the National Assembly’s progressive majority and Yoon’s conservative government. Yoon, on the other hand, has stated that he is willing to engage in talks and negotiations with North Korea. The president-elect wants Seoul, Washington, and Pyongyang to establish a trilateral communication channel. Also, if Pyongyang takes demonstrable steps to stop its nuclear program, the president-elect has promised to endorse a peace treaty for the Korean Peninsula and to offer a large economic package to North Korea.

Finally, Yoon, like Moon and other South Korean presidents, wants to enhance inter-Korean ties and bring the two Koreas closer together. He also wants to avoid the tensions and violence of 2010, when the two Koreas had two major military conflicts, and 2017, when tensions between the US and North Korea reached unsustainable levels. As a result, it’s expected that he’ll be harder on North Korea while also looking for methods to enhance inter-Korean ties in close collaboration with the Biden administration.

During the election campaign, Yoon expressed unabashed admiration for the United States, claiming that his new government’s top foreign policy objective will be to reestablish the partnership with Washington. He slammed current President Moon Jae-in’s balanced approach to the US-China relationship, stating he would restore the US-ROK alliance and create a comprehensive strategic partnership by sharing the key ideals of liberal democracy, market economy, and human rights. Yoon must pass these early tests as a rookie to foreign policy if he is to lay a firm basis for South Korea’s foreign policy during his five-year term. The Yoon campaign called for a win-win strategy to the Sino-US strategic competition, promising both a “complete strategic partnership” with the US and a “mutual respect” attitude toward China.

President-elect Yoon and his foreign policy team have taken stances that are obviously in line with those of the United States. Of course, there will be a lot of continuity from Moon’s administration, but we should anticipate the conservative Yoon government to prioritize the US-South Korea alliance above South Korea’s relations with North Korea and China. Yoon’s aim to build a foreign policy that prioritizes alignment with the US, enhances relationships with Japan and Southeast Asia, and envisions South Korea’s rise as a global powerhouse should excite the Biden administration. However, the transfer from President Moon Jae-in to Yoon is expected to cause early frictions with China and North Korea, undermining the bipartisan internal support that South Korea needs to conduct a strong foreign policy.

Yoon has been opposing the Moon government’s conciliatory approach to North Korea, instead favoring a policy that emphasizes deterrence and peace through strength, reflecting the views of his support base. As a result, Yoon and his advisers have argued for bolstering US extended deterrence against North Korea through joint military exercises, updated military operational plans, and increased deployment of US military assets, including more of the anti-ballistic missile system, Terminal High Altitude Area Defense (THAAD). Unlike the liberals in South Korea, Yoon’s foreign and security policy team is not in a rush to implement the transfer of wartime operational control to Seoul. Yoon stated that it is possible if South Korea is equipped with appropriate capabilities, but he did not specify the conditions under which the transfer would take place.

Yoon’s foreign policy team is also said to be interested in South Korea joining an extended Quadrilateral Security Dialogue (the “Quad”) with India, the United States, Japan, and Australia, a forum Beijing regards as an attempt to geopolitically encircle China. South Korea will be more willing to engage with the Quad and other democratic international organizations under Yoon’s leadership, even if it means angering Beijing. Even as Seoul wants inclusion in the Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership, South Korea is expected to embrace the US Indo-Pacific Economic Framework. Seoul has stayed away from informal alliances so far to avoid looking like it’s jumping on the anti-China bandwagon. The incoming government, however, will be less subservient to China and more vocal on problems of human rights and freedom of speech in Xinjiang and Hong Kong, owing to local anti-China sentiment. Yoon also stated that South Korea should aspire to host the Summit for Democracy, which is seen as another anti-China event. As a result, Seoul will become an enthusiastic backer of the US Indo-Pacific policy for the first time. However, Yoon’s tightening of ties with the US, including a possible future participation in the Quad, has already prompted veiled warnings from China, with Chinese researchers arguing that continuing the Moon administration’s choice avoidance strategy is in South Korea’s national interest. And the fact that four of the first five world leaders to congratulate Yoon upon his election were Quad members, plus the United Kingdom, would undoubtedly have been noted by China.

The Yoon government’s pro-US stance does not guarantee that its goals would always coincide with those of the United States. South Korea will continue to value its economic connections with China under Yoon’s leadership, with the goal of separating geopolitical alignment from economic operations. If US policy toward North Korea grows more accommodating, the Yoon government, like Kim Young-sam’s opposition to Bill Clinton’s engagement policy, might become a critical voice against it. If the US’ attitude starts to be more hawkish toward Pyongyang, the Yoon administration will likely become more cautious, despite its own tendency, because South Korean conservatives are well aware of the potential cost of a military conflict on the Korean Peninsula. The core axis of Seoul’s foreign strategy should be a stronger relationship with Washington. Seoul should pursue a comprehensive strategic alliance with Washington, and bilateral relations between the United States and South Korea should evolve to meet the demands of the twenty-first century. Alliances that balance mainly against specific military threats are a thing of the past, especially since that inflicting damage on opponents through economic reprisal or cyberattacks has become commonplace. As a result, today’s alliances entail intricate networks of collaboration on a wide range of topics, such as privacy, supply chains, and public health. South Korea and the United States should collaborate on the development of cutting-edge semiconductors, batteries, cyber-tools, space travel, nuclear energy, medicines, and green technology through a comprehensive economic and security discourse. To encourage growth and investment, the US and South Korean governments should modernize and harmonize their regulatory systems in these sectors.

President Moon Jae-in inherited a controversy over the deployment of the US missile defense system THAAD in South Korea five years ago. The decision had been reached in collaboration with the United States in 2016, but by the time President Moon took office, South Korea had been slammed by unprecedented Chinese informal sanctions, which had damaged the tourism, media, and other businesses in the country. President Moon’s government vowed the “Three No’s” once THAAD was completely deployed in autumn 2017, alluding to “no further THAAD batteries,” “no South Korean integration into the US regional missile defense system,” and “no trilateral alliance with the US and Japan.” Although contentious at the time, this diplomatic action allowed Seoul to preserve THAAD while also improving ties with Beijing, culminating in a progressive lessening of Chinese economic coercion in the months that followed.

We should anticipate the THAAD debate to move to a second round now that Yoon Suk-yeol is president-elected. Yoon has attacked the Moon administration’s Three Nos, which he believes have weakened South Korea’s sovereign right to protect itself against a nuclear threat from North Korea. Yoon thinks that national security comes first, and that South Korea should never be forced to choose between China, its largest commercial partner, and the United States, its ally and security guarantee. In response to North Korea’s expanding nuclear and missile capabilities, Yoon is considering adding more THAAD interceptors.

Because of the THAAD conflict and China’s pressure, South Koreans have had historically unfavourable opinions of China. As a result, Yoon will have the Korean people’s backing in taking a more principled stance against China, even if it means risking further Chinese economic coercion. But, as Yoon is well aware, China remains South Korea’s most vital commercial partner. He said that a regular high-level strategic discussion with China will usher in a new age of mutual respect and collaboration. If Yoon is to carry out his other foreign policy ambitions, a high-level strategic conversation with Beijing will be required. Yoon has stated his desire to join the Quad, which Beijing regards as a anti-China coalition. Yoon’s ambitions to join or collaborate with the intelligence-sharing group Five Eyes will be interpreted as a direct challenge to China. Whereas the Moon government has avoided embracing the US’ Indo-Pacific Strategy or Japan’s Free and Open Indo-Pacific Strategy for fear of offending China, we can anticipate Yoon to publicly embrace these policies and collaborate with like-minded Indo-Pacific countries. All of this might make ties with China more difficult.

However, there are certain areas where Yoon will wish to work with China. Security on the Korean Peninsula, including North Korea’s disarmament, is one example. Yoon also sees China as a collaborator on problems such as climate change and public health, and he advocates resuming cultural engagement in the post-COVID-19 era. The previously mentioned mutual respect and collaboration with China clearly envisage substantial economic connections, presuming Beijing does not threaten to use commercial ties as a bargaining chip in security-political conflicts.

South Korea should take the initiative in the broader region, just as it should take the initiative in domestic concerns. South Korea should actively support a free, open, and inclusive Indo-Pacific order rather than passively adjusting and responding to the changing international environment. Seoul should be willing to participate in working groups of the Quadrilateral Security Dialogue, explore joining multilateral regional cooperation efforts in stages, and participate in trilateral security coordination with the US and Japan.

Yoon also has to deal with the arduous task of repairing South Korea-Japan ties. Yoon’s government may have a better chance than his predecessor in this area. First, during the campaign, Yoon frequently expressed his desire to strengthen relations with Japan, distinguishing himself from Moon, who focused on anti-Japanese sentiment, which provides Tokyo with a chance and stronger reason to reach out to the incoming president. Second, Yoon’s foreign policy ideas, notably on North Korea but also on the Indo-Pacific, are more aligned with those of Tokyo, allowing for more functional collaboration. Third, Yoon may be more likely to minimize historical difficulties related to previous conflicts in order to improve bilateral and trilateral relations between the United States, Japan, and South Korea. As a result, Yoon is less inclined to use South Korea-Japan connections for domestic political benefit, which frequently leads to protracted periods of bilateral hostility. The two countries, both U.S. allies have been at odds for decades over territorial and historical concerns, such as the Japanese military’s exploitation of Korean women in brothels during WWII and Japanese firms forcing Koreans to work for them during Japan’s rule of the Korean Peninsula (1910-1945).

South Korea should prioritize resuming shuttle summit diplomacy and restoring confidence between the two nations. Seoul should also form a high-level negotiation team to hold thorough talks with Tokyo on both cooperative and conflict-related matters. To re-establish trust and confidence, the two nations should broaden the breadth of cross-border people-to-people encounters, particularly among South Korean and Japanese youth.

Due to his close win among the a highly polarized electorate and the opposing party’s control of the National Assembly, Yoon will face significant pushback in achieving his ideas.

North Korea is expected to fire more illegal missiles and may escalate tensions further by resuming nuclear or intercontinental ballistic missile testing. North Korea would blame any future provocations on Yoon’s strict policies, yet despite Moon’s devotion to Pyongyang, the government continues to threaten, insult, and fire missiles.

Yoon will have to strike a balance between his planned shift toward deeper relations with the US and Japan and his China rhetoric to avoid potential Chinese government retaliation for rapid policy changes. However, the poor public perception of China in South Korea will very certainly transform any Yoon strategic reforms into a political benefit.

Written by: Balázs Pál

Kiemelt kép forrása: pexels.com

A Yoon Suk-yeol bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Dobó Dénes közleménye szerint a sértett házastársak között a kapcsolat 2015 végén megromlott, ezért külön költöztek. A nő az egyik ismerőse zsákai házába költözött, majd megismerkedett a szintén Zsákán élő vádlottal.

A férfi szorosabb kapcsolatot akart kialakítani a nővel, aki ezt elutasította. A visszautasítás miatt a vádlott 2018-ban meg akarta büntetni a sértettet: amikor az utcán összetalálkoztak, a férfi megállította a nőt, és felszólította, adjon át egymillió forintot, mert annyival tartozik neki. A vádlott elővett egy gáz-riasztó pisztolyt, amelynek hatására a megfélemlített nő írásban elismerte a vádlott felé fennálló tartozását.

A nő és a férje időközben kibékültek, és újra összeköltöztek, amiről a vádlott tudomást szerzett. A férjet egyik nap autójával kivitte a Berettyó melletti erdős területen lévő földútra, ahol gáz-riasztó pisztollyal arra kényszerítette, hogy telefonon hívja oda a feleségét, és a jelenlétében írjon újabb nyilatkozatot a tartozásáról.

A férfi félelmében ennek eleget tett, miután a vádlott a sértettet az erdőben egy fához bilincselte, kezeit, lábait egy dróttal összekötözte, szájába pedig ruhát tömött. Ezt követően a vádlott elment a nőért, akit kicsalt a lakásából, majd fegyverrel őt is az autóba kényszerítette. A megkötözött férfinak kis idő múlva sikerült magát kiszabadítania, majd amikor meglátta, hogy a vádlott megjön az asszonnyal, akkor rátámadt a férfira, és kölcsönösen bántalmazták egymást.

A nő ekkor magához vette a vádlott fegyvereit tartalmazó táskát, abból elővett egy sörétes puskát, és a lőszer eltávolítása után azzal fékezte meg a vádlottat, így el tudtak menekülni a helyszínről. A vádlott rövid idő elteltével telefonon tovább zaklatta a sértetteket, napi rendszerességgel több szöveges üzenetet küldött mobiltelefonjaikra.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére, míg a vádlott és védője fellebbeztek a döntés ellen. Az ügy másodfokú jogerős elbírálásáig a törvényszék fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét – írta a szóvivő.

The post Hét év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki elrabolt egy házaspárt Hajdú-Bihar megyében appeared first on .

A hazai bázisok közül a 31. Kapos Harcászati Repülőezred egykori repülőtere az, ahova csak nagy ritkán jutottam el. Szép emlékű látogatások voltak: itt rendezték meg a rendszerváltás utáni első nagyszabású nemzetközi repülőnapot, itt szálltak le az F/A-18 Hornetek és az F-14 Tomcatek és itt kaptunk lehetőséget egy KC-135-ös repülésre. A taszári bázis 2005-ben bezárt, és az albumokban csak néhány olyan fotó maradt, ami eddig nem került fel ide a blogra. (Ami már felkerült, abból itt lehet csemegézni.)   

2002 júliusában az amerikai hadsereg 1. lövészhadosztálya 4. dandárjának alárendelt 1. (hadsereg) repülő ezred 1. zászlóaljának helikopterei hajtottak végre éleslövészettel egybekötött gyakorlatot Magyarországon. A lövészetre Hajmáskéren került sor, a forgószárnyasok bázisa Taszár volt.

Póttartályos Apache-géppár érkezik a bázisrepülőtérre. Az alakulat 1990 áprilisa óta repülte az AH-64-est, honi támaszpontjuk akkor még a Kansas állambeli Fort Riley volt.

A kilencvenes évek közepén az alakulatot újraszervezték, a németországi Katterbachba telepítették és ettől kezdve rendszeresen hajtottak végre műveleteket a délszláv térségben.  

Az Apache oldalára festett KFOR (Kosovo Force) felirat 1999-re emlékeztet, amikor a katterbachi indiánok Koszovóba, az Uroševac melletti bázisra (Camp Bondsteel) települtek.

A sebesültek és sérültek szállítására felszerelt Black Hawk a németországi Landstuhlból, a 260. egészségügyi (repülő) századtól érkezett Somogyba. A gép egy töltéssel két és fél órát repülhetett, s ez az idő póttartályokkal négy és fél órára volt növelhető.

Az UH-60A hagyományos pilótafülkéje. A helikoptert két pilóta repülte, hátul egy hajózó-műszaki és egy egészségügyi szakszemélyzet dolgozott.

A kilencven fokban elforgatható, nehéz(kes) hordágytartót ma már nem használják.

Black Hawk hajózó Gentex sisakja. A homlokrészen az éjjellátó rögzítési pontja és a század pajzs alakú felvarrója látható.

*

2002. augusztus 24-én, a Légierő Napja alkalmából a Magyar Honvédség több repülőeszköze is Taszárra települt egy zártkörű bemutatóra. Az aznap készült fotókból sajnos csak néhány maradt meg. A szentkirályszabadjai MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezred Mi-17-esén a Bosznia-Hercegovina területén működött többnemzetiségű béketámogató haderő, az SFOR (Stabilisation Force) felirat és a Medevac feladatra utaló jelzés látható.

Szomorú emlék a magyar katonai repülés közelmúltjának történetéből: a 120-as oldalszámú L-39 Albatros hat évvel később, 2008. június 20-án lezuhant, Ignácz Zoltán főhadnagy és Janicsek András alezredes életét vesztette.

1997-ben kezdődött felújítását követően 2002 áprilisában kapta meg légialkalmassági bizonyítványát a Gold Timer Alapítvány Li-2-ese. A Sunflower színeit később a Malévé váltotta a legendás gépen.

Végre nálunk is készültek minőségi nyomatok, mint ez az A4-es méretű oldalnézeti kép az 1904-es oldalszámú MiG-21biszről, ismertebb nevén a Cápetiről.

*

2003. december 3-án Gobányi Sándor alezredes és kollégái jóvoltából lehetőséget kaptunk, hogy a kiállítási célra felújított 01-es oldalszámú Szu-22-est és az 1904-es MiG-21-est fotózzuk, illetve megnézzük a repülési gyűjteményt. A fotózást szervezők kitettek magukért és szépen beállították a két gépet.

Az UB-blokkal „ékesített” 01-es Szuhojt friss festék takarja. Orrára a szívócsatorna veszélyeire figyelmeztető jelzés és a századjelvény fürkészdarazsa is felkerült. A század mottója így hangzott: Derítsd fel és semmisítsd meg!

Amikor 1999-ben a pápai fedezékek mellett megláttuk az akkor lehangoló állapotban lévő Cápetit, nem gondoltuk, hogy valaha is a régi fényében ragyog majd. Pedig így lett, a gép Taszárról a szolnoki Repülőmúzeumba, majd a RepTárba került és ott látható ma is.

Az 1904-est a szárny és törzs alatti póttartályokkal és a gép színével azonosra festett UB-blokkal függesztették.

Egy közelebbi kép a szárny alatti póttartályról. A szemek, a fogsor és a kopoltyúrések felkerültek ide is.

Pilóta-szempár figyel a ZS-3-as sisak és a maszk közötti résen. A jól sikerült művet az oktatási központ falára festették.

Az 1959 és 1984 között eltelt 25 év során kiképzési repülésen életüket vesztett taszári hajózók névsora a kiállított MiG-15-ös lábazatán.

A hangár sarkába állított, szétszerelt MiG-15UTI. A kétüléses vadász-gyakorlógép lengyel gyártású változata pár évvel később elkerült Taszárról.

Az amerikai hadsereg európai erőinek (USAREUR – US Army Europe) regionális támogató csoportja Taszáron dolgozott. A fentebb már említett SFOR működési ideje alatt zajló Joint Forge művelet hivatalosan a fotó készítése után egy évvel, 2004. december 2-án ért véget.

A taszári repülőmúzeum gyűjteménye itt még a régi helyén látható, de már régóta az egykori amerikai kápolnában van kiállítva. Erről és a megőrzött repülőgépekről bővebben 2012 őszén írtam.

*

Ez pedig már a szomszédos Kaposújlak, az időpont 2004 augusztusa. Repülés közben a Maule M7-es motorja egyenetlenül kezdett járni, ami nagyobb magasságban sem kellemes érzés, de földközelben kifejezetten egészségtelen. A pilóta úgy döntött, hogy jobb a békesség – leszállt a legközelebbi repülőtéren, Kaposújlakon. A hibát nem sikerült kijavítani, alkatrészt kellett rendelni, ezért a gép a somogyi repülőtéren maradt, mi pedig úgy távoztunk, ahogy érkeztünk: a fürge Peugeot „fedélzetén”.

Távozás előtt még körülnéztem a reptéren. Gázturbinás Cmelakok egy An-2-es társaságában.

A Z-37 Cmelak gázturbinás változata Z-37T Agro Turbo névre hallgat. A megnövelt fesztávú, wingletekkel ellátott gépen egy közel 700 lóerős gázturbina váltotta a Z-37-eseken használt kilenchengeres, 315 lóerős csillagmotort.

A hosszú orrú légcsavaros-gázturbinás gépek szinte kínálják magukat a fogsoros festésre. A hajtómű táplálására a szárnyak alá négy póttartályt függesztettek.

Egy magyar és egy cseh Cmelak. A HA-MGO ma a Gyengénlátók Általános Iskolájában van kiállítva.

A Cmelak vászonnal bevont törzse egy gurítható kereten nyugszik. Minden egyéb hiányzik róla.

A gurítható szerelőállványok mellett egy szárnyaitól és vezérsíkjaitól megfosztott térképész Ancsa, (An-2PF, HA-YHE) várakozik sorára. Felette, a hangár homlokzatán a mezőgazdasági repülés stílusos jelvénye, a madár és a kalász díszeleg.

A HA-TUG lajstromjelű Sk61 Bulldog előző üzemeltetője, a svéd légierő jellegzetes szögletes álcázó festését viseli.

Csendélet Cessnával.

Az olcsóbb típusok mellett a Beech Bonanza kifejezetten drágának számított, főleg a tehetősebb magánpilóták birtokoltak ilyen gépet Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon. Ahogy egy amerikai ismerősöm fogalmazott: „Nincs veszélyesebb hétvégi pilóta, mint a fogorvos a Bonanzában…”

A reptér mellett a honvédség jutai radarszázadának PRV-17-es magasságmérő lokátora dolgozik.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Ha rendelkezünk néhány millióval, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy jó-e az, ha érintetlenül csücsül a bankszámlánkon, vagy máshol, másban is tarthatnánk a pénzünk. Ha cikkünket olvassa, akkor bizonyára Ön is feltételezi, hogy az infláció és egyéb gazdasági tényezők miatt a legrosszabb, amit tehetünk, ha a bakszámlánkon marad a pénzünk. Mutatjuk, hogy miben érdemes tartani a pénzünket.

Alapvetően abban, aminek nem csökken az értéke, sőt növekszik is. Ha pedig növekszik, akkor már befektetésről beszélhetünk. A befektetés egy olyan pénzösszeg, amelyet arra használunk, hogy gyarapítsuk a pénzünket. Ha nem szeretne veszíteni a pénze értékéből (az éves infláció átlagosan évi 3%, azaz évi 3%-kal biztosan kevesebbet ér a pénze az idő múlásával), akkor fontos, hogy megfontolja a befektetési lehetőségeket és cselekedjen.

A legjobb befektetés magunkba fektetni

Ha régóta szemez egy tanfolyammal vagy egy új szakmát tanulna, és meg is van a rávaló pénze, akkor vágjon bele. A saját magadunkba való befektetés életünk végéig kamatozni fog. Nem csak karriercélú befektetésekről beszélhetünk önmagunkkal kapcsolatban, például az egészségünkbe való fektetés szintén olyan, ami hosszú távon szolgál majd minket. Az önmagunkba fektetés lehetőségei a tanulás, blogok, könyvek olvasása, kapcsolatok építése, egészségtudatosság stb.

Részvény, állampapír, kötvény

Először is tisztázzuk a fogalmakat. A részvények tulajdonjogot, míg az állampapírok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. A vállalati kötvények szintén hitelviszonyt jelentenek, ebben az esetben nem az államnak, hanem egy vállalatnak nyújtunk hitelt.

Részvénybe fektetni legkönnyebben egy brókeren keresztül lehet, de ha önállóan vágna bele, akkor is van rá lehetőség, viszont javasoljuk, hogy mindenképp tájékozódjon a lehetőségekről és a befektetések menetéről. A részvényekbe való fektetéssel magas hozamot lehet elérni, de akár bukhatunk is rajta. Állampapírba fektetni azt jelenti, hogy a magyar államnak nyújtunk kölcsönt. Közel kockázatmentes befektetésről beszélhetünk, mivel a visszafizetést az állam biztosítja. A részvényekkel ellentétben azonban alacsonyabb hozammal járnak. Vállalati kötvénybe fektetni kockázatosabb, mint állampapírba, de magasabb a várható hozam.

Ingatlan

Elérkeztünk a materiális javak kategóriájához. Az ingatlanok nagyon népszerű befektetésnek számítanak, hiszen nem hogy csökkenne, folyamatosan növekszik az értékük. Ha bérbe adjuk, akkor pedig rendszeres bevételre tehetünk szert bérleti díj formájában. Hátránya, hogy megvásárlása jelentős tőkét, fenntartása pedig folyamatos figyelmet és időt igényel. Viszont általa egy olyan befektetésre tehetünk szert, aminek garantáltan hosszú távon élvezhetjük pozitív hatásait.

Arany, műtárgyak

Az arany, mint nemesfém értékét hosszú távon is képes tartani, így szintén népszerű befektetésnek számít. Értéke a kereslettől és kínálattól függ. Stabil, mely egyben az előnye és a hátránya is. Őrzi pénzünk értékét, azonban míg a részvények ára emelkedhet, addig az aranyé stagnálhat.

A műtárgyak szintén kiváló értékőrzők, sőt befektetési eszköznek sem utolsók, mivel folyamatosan nő az eladási áruk. Műtárgyak lehetnek festmények, szobrok, kerámiák, de ékszerek, órák is. Manapság a műtárgyakon belül a legnagyobb áremelkedést a kortárs alkotások érik el, azaz befektetési szempontból ezekre érdemes fókuszálni. Akár 300% százalékkal is növekedhet a műtárgyakba fektetett pénzünk értéke 5 év alatt. Ha szívesen fektetne műtárgyakba, akkor érdemes figyelni az aukciókat, és licitálni az értékes tárgyakra.

A részvényekkel, kötvényekkel, állampapírokkal és ingatlannal szemben az arany és a műtárgyak esetében gondoskodnunk kell azok tárolásáról is. Az ilyen, nagy értékkel bíró tárgyakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani, és biztos helyre helyezni őket. Egy privát széfszekrényben vannak a legjobb helyen, hiszen így nem adunk esélyt a bűnözőknek. A Privátszéf széftermeinek kialakításakor nagyobb értéktárgyakra is gondoltak, ügyeltek arra, hogy nagyobb festményeket és műtárgyakat is biztonsággal tárolhassanak náluk ügyfeleik.

A befektetések világa szerteágazó, megannyi lehetőség közül válogathatunk. Mielőtt befektetne, mindenképpen javasoljuk a bővebb, körültekintő tájékozódást. Ha pedig a műtárgyak mellett tenné le a voksát, és szüksége van egy biztonságosan kialakított tárolásra, bátran forduljon a Privátszéf-hez!

The post Miben tartsuk a pénzünket? appeared first on .

A 2017 óta Belgiumban tartózkodó Correa röviddel azt követően tette közzé az illetékes belga hivatal menekültstátusz megadásáról szóló április 15-i döntését, hogy Quito pénteken kiadatási kérelmet nyújtott be vele szemben.

A belga napilap idézte Ivan Saquicelát, az ecuadori legfelsőbb bíróság elnökét is, aki a Teleamazonas televíziós csatornának adott interjújában azt mondta: a törvénynek megfelelően kezdeményezte és aláírta Correa kiadatási eljárását kezdeményező végzést. A következő lépés az, hogy diplomáciai szinten megtegyék a szükséges és nélkülözhetetlen intézkedéseket a kiadatás érdekében.

Correa Twitter-oldalán a kormány “bohócának”, valamint “bábjának” nevezte az ecuadori legfelsőbb bíróság vezetőjét – emlékeztetett a belga napilap.

Egy ecuadori bíróság 2020 áprilisában, távollétében nyolc év börtönre ítélte az elnöki hivatalt 2007 és 2017 között betöltő Correát, és szintén szabadságvesztéssel sújtotta egykori alelnökét, Jorge Glast, valamint az ügy 15 másik vádlottját. A döntést követően a latin-amerikai ország az Interpollal akarta köröztetni a volt elnököt, az egész világra kiterjedően működő nemzetközi rendőri szervezet azonban nem volt hajlandó együttműködni Ecuadorral az ügyben. Correa ugyanis azt állította, hogy politikai üldöztetés áldozata saját hazájában.

The post Belgium menedékjogot biztosított Rafael Correa volt ecuadori elnöknek appeared first on .

Optimalizálni valamit mindig azt jelenti, hogy elérjük valamely területen a megvalósítható legtökéletesebb működést. Ez például cégek esetében is rengeteg dolgot jelenthet, amelyek természetesen nem függetlenek egymástól, így egy pozitív változtatás gyakran más pozitívumokat is generál.

Jelen cikkünkben megnézzük, mi mindenre gondolhatunk többek között, ha jogi szempontból értjük a cégoptimalizálás fogalmát, ahogy abba is betekintünk, hogy milyen felületen keresztül valósíthatjuk meg ezt a leghatékonyabban.

Az online jogi rendszer előnyei

Nagyon sokféle fronton kell megfelelnünk, mind magánszemélyként, mind abban az esetben, ha a cégünket, vállalkozásunkat szeretnénk sikerre vinni. Az, hogy megvalósíthassuk a terveinket, nem történhet meg elszántság, kitartás, s persze megfelelő alapok nélkül sem. 

Az utóbbiban nyújthat segítséget az elektronikus jogi ügyintézés, az eKRS rendszere, amely szerteágazó előnyöket tudhat magának, többek között a rugalmas ügyintézést, a kedvező árakat, az automatizált folyamatokat és a megfelelő, szakmailag biztos hátteret egyaránt.

Mit jelent mindez az eKRS esetében?

Az eKRS online jogi platformot a KRS Ügyvédi Iroda egy szolgáltatásaként értelmezhetjük. A mindig friss, törvényi és jogszabályi kereteknek való megfelelést is ők biztosítják, amikor a rendszert használjuk, biztosak lehetünk abban, hogy teljesen megbízhatunk az ezen a módon létrejött dokumentumokban.

Mivel az így intézhető ügyek alapvetően automatikusan zajlanak, ezért alacsony, fix áron vehetők igénybe a szolgáltatás keretében elérhető dokumentumok és iratok, illetve azok megvalósítása. Ráadásul a rendszeren keresztül létrehozott anyagok a későbbiek során is letölthetőek és kinyomtathatóak maradnak, ezért az sem okozhat problémát, ha valamilyen okból kifolyólag elveszítenénk őket.

Az ügyintézés rugalmas, a folyamat bármikor tetszés szerint felfüggeszthető, és később ugyanott folytatható. Nem igényel utazást vagy bosszankodást az elhúzódó időpont-egyeztetés miatt. 

Cégoptimalizálás az eKRS rendszerén keresztül

Az online cégoptimalizálás és cégalapítás keretében meggyőződhetünk arról, hogy a vállalkozás különböző szerződései megfelelnek-e a jelenleg hatályos szabályoknak, de segítséget nyújt akkor is, ha valami nem egyértelmű a számodra, ha egy alkalmazottadtól el kell búcsúznod vagy ha valamilyen helyzettel, illetve szerződéssel összefüggő kötelezettségek, illetve jogok nem egyértelműek számodra.

A csomag keretében a feltett kérdések, szempontok, illetve anyagok vizsgálata történik, melynek nyomán megoldásközpontú megközelítéssel informálódhatunk. Akár a személyes kontaktot teljesen elkerülve is végigvihető a folyamat, gyorsan, rugalmasan, s előre ismert, fix díjért cserébe. 

A megvizsgálható szerződések szinte bármilyenek lehetnek, a keretszerződéstől a megbízásos, a bérleti, a vállalkozásos, a munkaszerződések és más típusú dokumentumok is szóba kerülhetnek. Ellenőrizd őket minél előbb!

The post Slágerkifejezés a cégek életében, de mit is jelent pontosan? Mi az a cégoptimalizálás? appeared first on .

A Magyar Telekom megbízásából a BellResearch nemrég, a mikro-, valamint a kis- és közepes vállalkozások körében végzett reprezentatív kutatása szerint a cégek kétharmadának a biztonságos működésről az informatikai eszközök, valamint a vállalati- és ügyféladatok biztonsága jut eszébe. Mindezek védelmét tűzfalak, vírusirtók alkalmazásával, biztonsági mentésekkel, a készülékek és a levelezések védelmével, jelszavak alkalmazásával biztosítottnak látják. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy méretüknél fogva nem lehetnek célpontok, 70 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy nem kezelnek olyan adatokat, amelyek védelemre szorulnak. A cégek túlnyomó többsége (80 százaléka) ráadásul azzal is nyugtatja magát, hogy nincsenek olyan adataik, amelyeket nem lehet pótolni, úgy gondolkodnak, hogy egy adatvesztéssel járó incidens sem okozna megoldhatatlan kihívást a vállalati működésben. Ez pedig arra utal, hogy nemcsak a kockázat mértékét, de egy adatvesztéssel járó támadás súlyát is alábecsülik, hiszen nem számolnak azzal a felelősséggel, hogy az üzleti partnereikre vagy akár az ügyfeleikre vonatkozó információk biztonságáról is gondoskodniuk kell.

Mindezt jól magyarázza a kutatásban mért rendkívül alacsony fenyegetettségi érzés, hiszen mindössze a mikrovállalkozások 20, míg a kkv-k 30 százaléka érzi úgy, hogy rendszerei legalább közepes mértékben kitettek informatikai támadásoknak, veszélyeknek. Ráadásul az előbbiek 60 százaléka, utóbbiak 40 százaléka házon belül igyekszik megoldani az informatikai- és adatbiztonsági kérdéseket. Olyanokat is, mint például az adatvesztéssel járó incidensek kezelése. Ilyen eseményekről a mikro- és kisvállalatok csak mintegy 10 százaléka számolt be, míg a közepes és nagyvállalatok esetében ez az arány 20 százalék. Ez messze elmarad a nemzetközi tapasztalatoktól.

A fentiek alapján már nem annyira meglepő, hogy a mikro- és kisvállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy a meglévő védelmük elegendő, de azok a cégek is alábecsülik a veszélyeket, amelyek számolnak kockázatokkal. A túlzott magabiztosság pedig oda vezet, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az adathalászat elleni védelemre.

A felmérés szerint a megkérdezett cégek 90%-a hajlamos úgy gondolkodni, hogyha megvédi az informatikai eszközeit, azzal az adatok védelme is megoldott. Ezzel együttaz érintettek mintegy 42 százaléka rendelkezik kifejezetten a vállalati- és az ügyféladatok védelmére fókuszáló megoldással. A mikrovállalatok fele beéri azzal, hogy a PC-k és laptopok védelmét is a készülékek beszerzésekor vásárolt szoftverrel oldja meg, viszont a kkv-k esetében ez a tudatosság már nagyobb, ott a vállalatok bő kétharmada külön is beruház biztonsági megoldásokba. A védelmi megoldások folyamatos karbantartására, fejlesztésére a legtöbb cég már nem gondol: a mikrovállalkozások kevesebb mint 10%-a és a kkv-k negyede vizsgálja felül folyamatosan meglévő rendszereit és keres korszerű megoldásokat

Milyen veszélyekkel találhatja szembe magát egy kisvállalkozás?
Az adathalászok igen sokrétű – és folyamatosan gyarapodó – eszköztárral rendelkeznek. Bár az online térben mozognak, jellemző például, hogy a támadó különböző trükkökkel, például hivatalosnak látszó üzenetekkel, hamis weboldalakkal igyekszik rávenni áldozatát, hogy szenzitív adatokat – például bankszámla-számot, személyes adatokat, jelszavakat – osszon meg. Kifinomultabb módszernek számítanak az olyan rosszindulatú vírusok (malware), amelyeket a bűnözők észrevétlenül, áldozataik nem megfelelően védett eszközeire telepítenek. Olyan kártékony szoftverekről van szó, amelyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az azokon lévő adatokat annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki a tulajdonostól.

„Fontosnak érezzük, hogy a kisebb vállalkozásokat is felvértezzük adathalász kísérletek és rosszindulatú vírusok ellen. Jó jel, hogy egyre több cégvezető ismeri fel ennek szükségességét, de látszik az is, hogy van még mit tenni” – mondta Iski István, a Magyar Telekom Soho-SMB terület igazgatója.

The post Biztonságukat túl-, az adathalászat veszélyeit alábecsülik a hazai kisvállalkozások appeared first on .

A lap kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Berlin hatvan darab CH-47F típusú Chinook helikoptert vásárol, mintegy ötmilliárd euró értékben. A beszerzést abból a 100 milliárd dollár eurós különleges haderőfejlesztési alapból finanszírozzák, amelyet Olaf Scholz kancellár jelentett be az ukrajnai háború kezdete után.

A helikoptereket legkorábban 2025-2026-ban szállítja a Boeing. Az új gépek a csaknem ötven esztendős CH-53G típusú Lockheed Martin- helikoptereket váltják. A Bild am Sonntag információi szerint a német kormányzat tárgyalt a Lockheed Martin egyik, CH-53K King Stallion típusú nehéz helikopterszállítójának vásárlásáról is, de a Boeing helikopterei olcsóbbak és a NATO-tagállamok többsége is a tandem-rotorelrendezésű kéthajtóműves Chinook helikoptereket használja, s a német kormány ezért döntött a Boeing ajánlata mellett.

A német védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor azt közölte a lappal, hogy még nem született végleges döntés a Boeing-helikopterek megvásárlásáról.

The post Németország nehéz szállítóhelikoptereket vásárol az Egyesült Államoktól appeared first on .

A Downing Street esti beszámolója szerint Johnson telefonos megbeszélést tartott Zelenszkijjel, amelynek során kijelentette, hogy Oroszországnak számot kell adnia ukrajnai cselekedeteiről. Hozzátette: London ennek érdekében támogatást nyújt minden olyan bizonyíték beszerzéséhez, amely háborús bűncselekmények elkövetésére vall.

Liz Truss brit külügyminiszter a minap bejelentette, hogy Nagy-Britannia támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) indít a háborús bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárások indítására szóló felhatalmazása alapján.

Dominic Raab brit igazságügy-miniszter, miniszterelnök-helyettes nemrégiben egymillió font (442 millió forint) értékű új brit finanszírozást jelentett be az ICC számára, emellett felajánlotta, hogy a Scotland Yard háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas szakértői segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.

A szombat esti telefonos megbeszélésen a brit kormányfő beszámolt az ukrán elnöknek arról is, hogy Nagy-Britannia újabb szankciókat léptetett érvénybe az orosz fegyveres erők több vezetőjével szemben.

A londoni külügyminisztérium előző nap jelentette be, hogy beutazási tilalommal és nagy-britanniai vagyoneszközeik befagyasztásával sújtotta mások mellett Andrej Szergyukov vezérezredest, az orosz légideszant-alakulatok parancsnokát, Nyikolaj Bogdanovszkij vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettesét, valamint Valerij Fljusztyikov vezérőrnagyot, az orosz hadsereg különleges műveleti alakulatainak parancsnokát.

Az ukrán elnökkel tartott szombat esti megbeszélésén Johnson megerősítette, hogy Nagy-Britannia a jövő héten újból megnyitja kijevi nagykövetségét, ezzel is demonstrálva az ukrán néppel vállalt szolidaritását. A brit miniszterelnök megerősítette azt is, hogy London további védelmi jellegű katonai segélyben részesíti Ukrajnát, és ennek részeként páncélozott csapatszállító járműveket, drónokat és páncéltörő fegyvereket szállít az ukrán fegyveres erőknek.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint Zelenszkij köszönetet mondott Johnsonnak azért, hogy a brit kormány ukrán katonáknak nyújt kiképzést az Egyesült Királyság területén.

The post Orosz agresszió: a brit kormány segíti a háborús bűncselekményekre utaló bizonyítékok összegyűjtését appeared first on .

A Németországot ért bírálatokra reagálva, miszerint nem tesz meg mindent Ukrajna támogatásában, a kancellár elmondta, hogy a német hadsereg az Ukrajnába küldött harci eszközök könnyű és gyors szállítására és használatára helyezte a hangsúlyt. “A katonai felszereléseket hosszas kiképzés, további logisztika és a saját országaink katonáinak igénybevétele nélkül kell minél könnyebben és minél gyorsabban elszállítani”. Ehhez pedig a leggyorsabb megoldás a korábbi szovjet hadseregtől hátramaradt fegyverek használata, amelyeket az ukránok jól ismernek – magyarázta Scholz, utalva arra, hogy ilyen fegyverzettel elsősorban a kelet-európai NATO-tagországok rendelkeznek.

Hangoztatta, hogy NATO-tagállamként nem csak a szövetségen kívüli Ukrajna segítségére sietnek, de a többi, Oroszországgal határos NATO-tagországot is szövetségesként támogatják, közülük több államban jelen is vannak a német csapatok. Hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a balti államokra is, ahol Annalena Baerbock külügyminiszter éppen a napokban járt, és pénteken ott jelentette be, hogy ha a NATO a katonai jelenlét megnövelése mellett dönt a Baltikumban, Németország jelentős mértékben hozzá fog járulni ahhoz.

A NATO kitűzött célja olyan készültség fenntartása, hogy egy esetleges támadás esetén a lőszerek és a harci felszerelés minimum 12 napig kitartson – emlékeztetett a szövetség általános stratégiájára Scholz, hozzátéve: “mindent megtesz annak érdekében, hogy ne felejtse el ezt a kötelezettségvállalást”.

“Nem gondolom, hogy indokolt lenne akár Németországnak, akár a NATO-nak beszállnia a háborúba” – tette hozzá Scholz. Szerinte sem ő, sem a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem pacifista – bár békepárti -, de Németország világháborús múltját is figyelembe véve nagy jelentősége volt annak, mikor bejelentette, hogy Berlin fegyverekkel látja el Ukrajnát.

Scholz elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint pártjának álláspontja túlságosan kedvező Oroszországgal kapcsolatban. Leszögezte, hogy az SPD teljes egészében a transzatlanti szövetség és a nyugati együttműködés híve. Kijelentette, hogy a német szociáldemokrata párt politikája tette lehetővé a vasfüggöny lehullását, számos kelet- és közép-európai ország demokratizálódását és az Európai Unión belüli egységesedést. Az ukránok segítését célzó jelenlegi törekvését pedig ahhoz az érzéshez hasonlította, amelyet annak idején Helmut Schmidt kancellár írt le “a demokratikus mozgalmak tankokkal való eltiprásáról Csehszlovákiában, Magyarországon és Kelet-Németországban”.

A nehézfegyverzetet illetően Scholz úgy vélte, “hideg fejjel kell gondolkozni”, hiszen Németország “felelősséget visel Európa békéjéért és biztonságáért”. Noha kritikusai azt gondolják, hogy fél nehézfegyverzetet küldeni, ő úgy foglalt állást: ez “nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”.

A Der Spiegel saját, április 20-án és 21-én készült felmérése szerint a németek 47 százaléka véli úgy, hogy Németországnak nehézfegyverzetet (például harci repülőgépeket) is kellene adnia Ukrajnának, míg a válaszadók 45 százaléka ezzel ellenkező véleményen van.

Németország az orosz gázra nem vezetett be embargót, amit Scholz a többi közt a gazdasági válság elkerülésével magyarázott. Emellett elmondta, hogy szerinte az orosz gázhasználat bojkottálása nem vetne véget a háborúnak, ha pedig az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal “gazdasági érvek mentén lehetne tárgyalni, (Putyin) el sem kezdte volna a háborút”.

Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb célja az Ukrajnában zajló háborúban, a kancellár azt mondta, hogy elsősorban tűzszünetre volna szükség, az orosz csapatok kivonására, valamint egy békemegállapodásra annak érdekében, hogy Ukrajna a későbbiekben is képes legyen megvédeni magát. Ukrajnát “felfegyverezzük, hogy garantáljuk a biztonságát. (…) Nem engedjük, hogy az a fajta diktált béke álljon fenn Ukrajnában, amelyet Putyin álmodott meg” – szögezte le.

The post Orosz agresszió: Scholz szerint a nehézfegyverzet küldése “nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé” appeared first on .

Resán Dalma, a törvényszék sajtószóvivője a közleményében azt írta, a másodfokú tanács helybenhagyta a Nyíregyházi Járásbíróság elsőfokú ítéletét, amelyben vádlottat – mint erőszakos, többszörös visszaesőt – hivatalos személy elleni erőszak bűntettében találták bűnösnek.

Az ítéleti tényállás szerint a tiszalöki büntetés-végrehajtási intézetben jelenleg is fegyházbüntetését töltő vádlott 2021. január 19-én konfliktusba keveredett zárkatársával. Az emiatt a cellába belépő körletfelügyelőt a nő az általa korábban kettétört fém felmosónyéllel többször megütötte. A vádlottat a többi fogvatartott nyomta földre, majd kicsavarták a kezéből a felmosónyelet. A körletfelügyelő könnyebben megsérült.

Az elsőfokú határozat ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, a törvényszék azonban helybenhagyta a korábbi ítéletet.

The post Fegyházbüntetésre ítéltek egy börtönőrre támadó rabot appeared first on .

A törvényszék a közleményében azt írta: a férfit súlyos testi sértés kísérletében és felfegyverkezve elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszakban mondták ki bűnösnek első fokon. Az ítélet szerint a vádlott 2019. december 18-án délután egy helyi járaton utazott, amelyre felszállt a sértett, aki pedagógusként általános iskolai csoportját kísérte.

A vádlott sérelmezte, hogy az egyik diák hozzáért, a gyerek védelmére kelő tanárt szidalmazni kezdte, majd egy machetével megfenyegette a tanárt és a nyakán meg is sebesítette. Ezután a hátán is megszúrta a pedagógust, aki emiatt nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett – ismertette a törvényszék.

A közleményben kitértek arra is, hogy a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott személyiségzavarát, a megbánását, a bocsánatkérését, továbbá azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, valamint az időmúlást is.

Ugyanakkor súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy a férfi visszaeső, többszörösen büntetett előéletű, és a diákok szeme láttára sebezte meg a tanárt. A vádlott és a védője tudomásul vette az ítéletet, míg az ügyészség súlyosításért fellebbezett.

The post Három évre ítéltek egy tanárra machetével támadó férfit appeared first on .

A tájékoztatás szerint az elkövetők Budapesten hozták létre a valótlan tartalmú számlák kiállítására specializálódott társaságot, rendszeresen olyan tevékenységekről és kereskedelmi beszerzésekről állítottak ki nagy összegű számlákat, amelyek vagy soha nem történtek meg, vagy nem a dokumentumok szerint. Megrendelőik a számlák felhasználásával fizetendő áfájukat és társasági adójukat csökkentették.

A látszat fenntartására a számlagyár vezetői egy szlovák “bukócéget” is létrehoztak, ide utalták a fiktív számlák ellenértékét, majd innen vették fel készpénzben és adták vissza megrendelőiknek.

A pénzügyi nyomozók egyszerre ötven helyszínen tartottak házkutatást, gyanúsítottakat hallgattak ki és vettek őrizetbe. Az okozott vagyoni hátrány és a várható bírságok biztosítására ingatlanokat, üzletrészeket, gépjárműveket vettek zár alá, több mint egymilliárd forint értékben.

A NAV a bűnszövetség összesen 21 tagját hallgatta ki gyanúsítottként, közülük négyet letartóztattak. A nyomozás iratait vádemelési javaslattal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségnek adták át, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

The post Dolgos számlagyári munkások buktak le Borsodban appeared first on .

A vádirat szerint a vádlottak közül négyen 2019. november 28-án egy nagylóki vendéglátóhelyen leitatták az áldozatot. Ezután egyikük a pultostól szigetelőszalagot vásárolt és két társával a terasz egyik székén elalvó férfira egy másik széket borított, majd mindkettőhöz hozzákötözte. Negyedik társuk a történtekről felvételt készített.

A később érkező ötöd-, hatod-, heted-, és nyolcadrendű vádlott közül hárman szintén fényképet készítettek a sértettről, majd a zárás után valamennyien távoztak, magára hagyva a megkötözött férfit. Az áldozat éjszaka megpróbált kiszabadulni, de a székekkel együtt felborult, és hajnalban a terasz padlóján kihűlés miatt meghalt.

A később érkező négy vádlott még a 2020 novemberében tartott előkészítő ülésen beismerő vallomást tett. Őket segítségnyújtás halált okozó elmulasztása miatt jogerősen nyolc-nyolc hónap, valamint egy-egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Pénteki ítéletében a bíróság az első-, másod-, és harmadrendű vádlottat társtettesként, míg a negyedrendű vádlottat bűnsegédként mondta ki aljas indokból, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében.

Az elsőrendű vádlottat 14 év 6 hónap fegyházra, a másodrendű vádlottat 15 év 6 hónap fegyházra, a harmadrendű vádlottat 14 év fegyházra, a negyedrendű vádlottat 12 év fegyházra ítélték, elrendelve mindegyikük letartóztatását. A törvényszék közleménye szerint sem az ítélet, sem a letartóztatásról szóló végzés nem jogerős, mert bár azokat az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védőik fellebbeztek.

The post Viccből öltek: tizenkettőtől tizenöt és fél évig terjedő fegyházbüntetést kaptak appeared first on .

Szabó István az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred laktanyájában megrendezett műszakiak napján úgy fogalmazott, az elődök büszkék lennének a Magyar Honvédségnél jelenleg szolgáló műszaki katonákra. A déli határon tapasztalható migrációs helyzet, a koronavírus-járvány vagy az észak-keleti határoknál jelentkező feladatok olyan kihívásokkal szembesítik a Magyar Honvédség állományát, amelyekkel korábban nem vagy nem ilyen intenzitással találkoztak – mondta a politikus.

A műszaki katonák helytálltak 2015-ben az ideiglenes biztonsági határzár építésekor, majd később a rendőrség támogatásában a határőrizetben vagy a koronavírus-járvány idején. Komoly szaktudással rendelkeznek, elkötelezettek, fegyelmezettek – hangsúlyozta Szabó. Az államtitkár emlékeztetett, a műszakiak napját a Magyar Honvédség 1993 óta rendezi meg, emlékezve 1849. április 25-ére, amikor a komáromi csatában a műszaki katonák és mesteremberek ladikokból, csónakokból, pallókból egy éjszaka alatt hidat építettek a Dunán.

A korábban négy évig Szentesen parancsnokhelyettesként, illetve megbízott parancsnokként szolgáló politikus emlékeztetett: a városban több mint tíz éve hagyomány, hogy a rendezvényhez csatlakozik a rendőrség is. Ez azért is fontos, mert az elmúlt időszakban a migrációs válsághelyzet miatt fontossá vált a fegyveres testületek együttműködése – mondta.

A műszakiak napjára hagyományosan több ezren érkeznek, egykor a laktanyában szolgáló sorkatonák és tisztek, a honvédség más haderőnemeinél – így a légierőnél – szolgáló műszaki katonák és nagyon sok fiatal Szentes köznevelési intézményeiből – közölte az államtitkár.

The post Szabó: a műszaki katonák nagyszerűen helytálltak az elmúlt években appeared first on .

Karen Pittel, az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) kutatója szerint Európa nagy dilemma előtt áll az oroszországi kőolajimport leállításával kapcsolatban. “Egyrészt ha több idő állna rendelkezésre, az lehetővé tenné az EU számára, hogy jobban felkészüljön az alternatív energiaforrások biztosítására, csökkentetni tudja a keresletet, valamint optimalizálhassa az EU-n és a tagországokon belüli energiahordozó-logisztikát – fogalmazott.

Pittel kifejtette, hogy másrészt az olajembargót sem lenne szabad túl sokáig halogatni. “Mert ezzel csak több időt adunk Oroszországnak, hogy más vevőket találjon olajszállításainak, miközben az EU-tól származó bevételek továbbra is a rendelkezésére állnak” – fogalmazott. Hozzátette: a halogatással pedig az uniós tagállamok is kisebb késztetést éreznek majd az orosz szállítások kiváltására.

A Müncheni Gazdaságkutató Intézet szakértője szerint megoldhatónak tűnik az orosz kőolaj kiváltása más beszerzési forrásokból. A szén és az olaj behozatalának együttes megtiltása, miközben nem biztosítható az orosz gázszállítások folyamatossága, már komoly gondot okozhatna – mondta.

Pittel úgy vélekedett, hogy a szén- és kőolajárakra gyakorolt hatás attól függ, hogy a globális kínálat csökken-e az embargó miatt. Ha Oroszországnak sikerül viszonylag hamar máshol értékesítenie a nyersolajat és a szenet, akkor a piacokat érő sokk sokkal kisebb lesz – mondta. Ebben az esetben azonban szerinte az Oroszországra gyakorolt következmények is enyhébbek lennének.

“A magas energiaárak azért fontosak a jelenlegi helyzetben, mert jelzik a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, hogy kevesebb energiát kellene felhasználniuk” – fejtette az Ifo Center for Energy, Climate and Resources vezetője. “Az alacsony jövedelemű háztartásoknak azonban támogatásra van szükségük, hogy megbirkózzanak a nagymértékben emelkedő energiaköltségekkel. Az államnak támogatást kellene nyújtania a szegényebb háztartásoknak” – szögezte le.

Ez tényleg fájhat: sörgyárak hagyják el Oroszországot
A belga Anheuser-Busch (AB) InBev, a világ legnagyobb söripari csoportja, válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, eladja érdekeltségeit a török Anadolu Efes söripai vállalattal közös oroszországi vegyesvállalatban – tudatta a belga söripari vállalat. A leuveni székhelyű AB InBev közölte, hogy intenzív tárgyalásokat folytat partnerével, a török sörgyárral arról, hogy átadja neki a vegyesvállalatban birtokolt kisebbségi részesedését. Az AB InBev 24 százalékos részesedéssel rendelkezik az Anadolu Efes vállalattal közös cégben. Az AB InBev azon kérése, hogy felfüggessze a Bud sörmárka oroszországi gyártására és értékesítésére vonatkozó engedélyt, szintén a lehetséges tranzakció részét képezi – áll a közleményben. A cég továbbá úgy döntött, hogy a vegyesvállalat nyereségét a továbbiakban nem szerepelteti mérlegében – írták. Az AB InBev azt is közölte, hogy megválik a Csernyihivszke ukrán sörmárkától is. Az eladásából származó nyereséget pedig humanitárius erőfeszítések támogatására fordítja.

A dán Carlsberg március 28-án közölte, hogy fel kívánja számolni tevékenységét az orosz piacon. A dán cég a legnagyobb nyugati söripari befektető Oroszországban, melyet az AB InBev Efes, majd a holland Heineken követ.

The post Az ifo szerint nem kellene halogatni az orosz olajembargót appeared first on .

A tűz következtében hat ember életét vesztette, további 24 pedig megsérült, közülük 13-at kórházban kezelnek. A TASZSZ egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy tíz ember sorsa ismeretlen. A tűz okának megállapítása folyamatban van. Feltételezések szerint baleset történt, amit rövidzárlat okozott.

A tűz 2500 négyzetméteren terjedt el, az épület tetőszerkezete beomlott. Az oltásban több mint 240 ember és 69 egységnyi műszaki eszköz vett részt, beleértve egy helikoptert is. Egy katasztrófavédelmi forrás szerint a tűzoltókat másfél órával a tűz kitörése után hívták ki.

Orosz hírügynökségek szerint három évvel ezelőtt is volt egy tűz ebben a kutatóintézetben. A tveri helyőrség katonai ügyészsége vizsgálatot indított az incidens ügyében.

The post Eloltották a tüzet a tveri katonai kutatóintézetben appeared first on .

A jegyzékbe vettek között olyan emberek szerepelnek, akik vezető pozíciókat töltenek, vagy töltöttek be az észak-koreai rakétaprogram kidolgozásában részt vevő intézményekben. Az EU továbbá a megszorító intézkedések hatálya alá vont olyan egyéneket és szervezeteket, akik, illetve amelyek megpróbálták kijátszani az uniós szankciókat az által, hogy külföldi finanszírozást kívántak szerezni az illegális észak-koreai fegyverprogramok számára.

Az Észak-Koreával szemben hozott autonóm uniós szankciós listán jelenleg 65 személy és 13 szervezet szerepel, akikre, illetve amelyekre utazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása vonatkozik. A névsorra kerültek számára ezen felül tilos bármi fajta finanszírozást nyújtani. Az uniós tanács továbbá átültette az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) valamennyi vonatkozó határozatát, melyek szankciókat vetnek ki 80 észak-koreai személlyel és 75 szervezettel szemben – közölték.

“Az EU eltökélt szándéka, hogy megakadályozza Észak-Korea fegyverprogramjainak fejlesztésére fordítható finanszírozást és a szükséges ismeretek felhasználását” – fogalmaztak. A közlemény szerint az EU felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel a destabilizáló intézkedésekkel, tartsa tiszteletben a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, és folytasson párbeszédet az érintett felekkel.

Az Európai Unió minden ország közül Észak-Koreával szemben alkalmazza a legszigorúbb szankciós intézkedéseket. Az ország nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztésére irányuló tevékenységeire válaszul az EU 2006-ban hozott először intézkedéseket azért, mert e tevékenységek az ENSZ Biztonsági Tanácsának számos határozatát sértették. Az unió átültette az ENSZ BT valamennyi vonatkozó határozatát, és saját autonóm szankciórendszert vezetett be az országgal szemben, ami kiegészíti és megerősíti az ENSZ által elfogadott büntetőintézkedéseket.

The post Az EU kiterjesztette az Észak-Koreával szembeni szankcióit appeared first on .

A dematerializált, névre szóló kötvény kibocsátásából származó bevétel felhasználásának elsődleges célja 1,8 milliárd forint mértékben a cég tevékenységébe illeszkedő, vagy ahhoz kapcsolódó céltársaságok akvizíciója, további cél kétszázmillió forint mértékben elektronikus nyomkövető rendszer üzemeltetéséhez szükséges beruházás.

A 2022. január 27-én forgalomba hozott kötvények futamideje 10 év, kamata éves szinten fix 5,25 százalék.

A magyar magánszemélyek tulajdonában álló Communication Technogogies 15 éves üzleti tapasztalattal rendelkezik – egyebek mellett – a bűnelkövetők elektronikus felügyelete, a digitális forensic rendszerek, a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, valamint a kiberbiztonsági rendszerek kiválasztása, beszerzése, rendszerbe állítása és működtetése területén. Tevékenysége kiterjed az információ technológiai, biztonságtechnikai és kriminalisztikai megoldások kereskedelmére, üzemeltetésére, karbantartására és szervizelésére.

Ügyfelei között állami és versenyszféra szereplők egyaránt vannak, stratégiai partnere az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

A társaság 2019-ben 2,4 milliárd forint, 2020-ban 1,7 milliárd forint árbevételt ért el. Üzemi eredménye 2019-ben 399 millió forint, 2020-ban 451 millió forint, adózott eredménye 2019-ben 386 millió forint, 2020-ban 417 millió forint volt.

The post Communication Technogogies: kétmilliárd forintos kötvénykibocsátás appeared first on .

A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében. Ivan Bartos szerint az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen.

“A kilenc ország miniszterei a közös levélben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az eddigi projektek befejezésére kiszabott időt, azaz konkrétan egy évvel hosszabbítsa meg a támogatások élvezőinek befizetési kötelezettségeik teljesítését” – szögezte le Bartos. A kilenc ország ugyanakkor azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021-2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását. Ez szintén segíthetne a menekülteknek.

Az ukrán menekülthullám eltérő módon érinti az Európai Unió tagállamait, ezért szükség van a kölcsönös szolidaritásra, amely lehetővé tenné a jobb gondoskodást a menekültekről – szögezi le a közlemény. Bartos szerint a Brüsszeltől kért közös intézkedéseket Csehország kezdeményezte, a következő időszakban a kérdést azonban Észtország fogja koordinálni, mert július elsején Csehország átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Csehországban a legújabb belügyminisztériumi adatok szerint már több mint 300 ezer ukrajnai menekült kért és kapott egyéves tartózkodásra feljogosító speciális vízumot. A cseh kormány a menekültválság megoldásának költségeit 54 milliárd koronára (847,8 milliárd forint) becsülte. A kabinet azzal számol, hogy a pénz egy részét az Európai Bizottság megtéríti Csehországnak.

The post Orosz agresszió: közösen kér Brüsszeltől segítséget kilenc uniós ország appeared first on .