Feed aggregator

On 30 May, Austria, the Czech Republic, Estonia, Greece, Finland, and the Netherlands signed a letter of intent to work towards the Pooling & Sharing of available and future resources for cyber defence training, exercise and testing. The project, called cyber ranges, aims at maintaining and improving cyber resilience as well as the levels of awareness, insight and expertise of personnel Member States. 
 
By signing the letter of intent, the Member States confirmed to participate and cooperate in the development of a Common Staff Target which will for example determine the functional requirements for cyber ranges. These requirements will have to be agreed by the EDA Steering Board at a later stage. The initiative on cyber ranges has also been recommended by the recently presented EDA cyber defence landscaping study as a viable opportunity with respect to the practical implementation of Pooling and Sharing.
 
Cyber ranges are multipurpose environments supporting three primary process: knowledge development, assurance and dissemination. Under the Pooling & Sharing initiative, cyber ranges may consist of three complementary functionality packages: Cyber Research Range, Cyber Simulation & Test Range as well as Cyber Training & Exercise Range. 

 

More information:

• Press release "EDA Study Identifies Cooperation Prospects in Cyber Defence" (7 June 2013)
• Factsheet on Cyber Defence (PDF file)
• News "EDA & Cooperative Cyber Defence Centre Of Excellence Establish Liaison" (10 April 2013)
• News "European Union Strategy for Cyber Security" (8 Feb 2013)
• News "EDA Participates in Cyber Defence Conferences" (6 Feb 2013)
• News "Cyber Defence Workshop coorganised by EDA, European Commission and European Space Agency" (25 Oct 2012)

Már-már szappanoperába illő fordulatnak tekinthető az, hogy az Európai Parlament (EP) költségvetési bizottságának elnöke, Alain Lamassoure május 16-án nem épp pozitív hangú levélben fordult Gilmore ír miniszterelnök-helyetteshez. A levél az ominózus, kettes számú költségvetés-módosító ügyében íródott, amelynek tárgyalása sehogy sem akar véget érni.
Csak emlékeztetőül: az idei évben felmerülő költségvetési luk betömését a Parlament az MFF megállapodás feltételéül szabta.

Pedig a május 14-én megrendezett ECOFIN tanácson a gazdasági és pénzügyminiszterek munkaebéd keretében áttekintették a dossziét és politikai megállapodást értek el arról, hogy elfogadják az elnökség által javasolt első „részletet”, azaz 7,3 milliárd euróval megemelik az idei kiadási szintet.

Ez – a Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság által nem támogatott alku – egyelőre egy szándéknyilatkozatnak tekinthető, amelyet a Tanács formálisan csak azt követően hagy majd jóvá, hogy lezáródtak az MFF-tárgyalások a Tanács és az EP között. Éppen ez az elem verte ki a biztosítékot az európai parlamenti képviselőknél, akik a teljes, 11,2 milliárd eurós összegre szerettek volna formális kötelezettségvállalást kapni a Tanácstól.

Egy ilyen szándéknyilatkozat így az EP-nek kevés, Lamassoure ezért ismét azt – a minden fél számára kedvezőtlen – verziót lebegteti, hogy az EP csak októberben szavaz az MFF-ről. Egy ilyen ütemezés azonban tovább hátráltatná az ágazati jogszabályok elfogadását, ellehetetlenítené a tagállami tervezést és a következő időszakra történő felkészülést.

A Parlament tehát ismét mutogatja oroszlánkörmeit, de félő, hogy ezek a körmök annyira élesek lesznek, hogy széttépik az teljes MFF megállapodást, nagy fejfájást okozva ezzel minden érintettnek.

Egyelőre úgy néz ki, a nyári szünetben még a megoldatlan költségvetési problémák terhével kell a Parlament tagjainak fáradságos munkájukat kipihenni, nem is beszélve a litván elnökségről, akik nyilván nem erről álmodtak.
De reménykedjünk egy pozitív fordulatban és kívánjunk kitartást és bölcsességet az ír elnökségnek, hogy sikerüljön tartani a menetrendet és még ebben a félévben lezáruljanak az MFF-tárgyalások! A következő trilógusra mindenesetre május 28-án kerül sor.

(Hetényi Géza)

A legutóbbi bejegyzésünkben elég negatív képet festettünk a Tanács és az Európai Parlament (EP) között a többéves keretről zajló egyeztetésekről. Ma, részint az Európa nap adta örömünkben arról számolhatunk be, hogy a hét elején (egész pontosan május 6-án) azonban végre előrelépésre került sor az intézmények között. Barroso bizottsági elnök, Enda Kenny ír miniszterelnök és Martin Schulz, az EP elnöke áttekintette a tárgyalások előre vitelének lehetőségét, ahogy arról az ír elnökség által kiadott közös nyilatkozat beszámol.

Ugyan a 2013-as (éves) költségvetéshez kapcsolódó módosítót még nem fogadta el a Tanács (ezen a téren a május 14-i ECOFIN hozhat némi előrelépést), az EP számára is elfogadhatónak tűnik a kétlépcsős megközelítés. Ez azt jelenti, hogy nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a Bizottság által javasolt 11,2 milliárd többletkiadásról egy az egyben döntsön a Tanács. Megállapodás született továbbá arról, hogy az éves költségvetési ügyektől részben függetlenül végre elindulnak az intézményközi egyeztetések a többéves kerethez tartozó konkrét elemekről (rugalmasság, felülvizsgálat stb.).

Természetesen megoszlanak a vélemények arról, hogy indokolt-e az eufória a hétfői egyeztetés sikere miatt (több nettó befizető tagállam szerint nem), az azonban mindenképpen biztató jel, hogy további háromoldalú egyeztetésekre, azaz trilógusokra kerül majd sor (a következőre május 13-án).

Jóllehet messze még a megállapodás a többéves keretről és nem is valószínű, hogy az ír elnökség alatt megszületik, annyit legalább sikerült elérni, hogy a tárgyalófelek végre asztalhoz ültek!

(Bajusz Anna)

On 15 April the European Defence Agency organised a workshop on test and evaluation (T&E) standards for chemical, biological, radiological, and nuclear defence (CBRN) detection under the auspices of the Irish Presidency.

Participants from national ministries of defence, industry and research organisations/universities attended the event which focused on T&E equipment standards for biological threat detection as dealt with in the EDA project T&E BIODIM.

Conclusions of the workshop are:

• The need for standards / harmonisation and common agreed protocols/standards for Test and Evaluation of (B) detection equipment was confirmed;
• The EDA project T&E BIODIM will form the backbone for further developments in this area;
• Civ-Mil synergies are recognised and will be elaborated between the Agency and the European Commission under the European Framework Cooperation;
• Recent EC workshop on Standards Mandate in JRC ISPRA confirmed high priority for test and evaluation/detection standards;
• Common agreed EU protocols/ standards  will create a win-win situation for end-users and industry:
  • For end-users in terms of interoperability (mil-mil, civ-civ and civ-mil) and  sensor network capabilities;
  • For industry in terms of cost reduction and level playing field and clarity on parameters they are tested against.
• “Live (= real)” agent testing for identification equipment/ procedures is needed.

 

More information:

• Presentations from the workshop are available for download (EDA workshop TE standards CBRN)
• Project page BIODIM

Több mint egy hónap telt az azóta, hogy az Európai Parlament (EP) határozatot fogadott el a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretről, a Tanács és az EP között zajló tárgyalások mégsem haladtak érdemben előre. Ez alapvetően két okra vezethető vissza.

Az egyik, hogy a tagállamok is megosztottak abban, hogy a képviselők számára legfontosabb kérdésekben (félidei felülvizsgálat, nagyobb rugalmasság, saját források reformja) pontosan meddig hajlandóak elmenni a kompromisszum érdekében. A bizonytalanságot jól tükrözi, hogy az ír elnökség ugyan közzétette a 2014-2020-as többéves keretről készülő rendelet (MFF-rendelet) és az új intézményközi megállapodás felülvizsgált tervezetét, azonban ezek a jogszabály-tervezetek továbbra sem tartalmazzák az EP számára fontos, politikailag érzékeny kérdéseket. Ebből adódóan a Tanácsban a kevésbé fajsúlyos, technikai kérdések tisztázása zajlik, érdemi előrelépés nélkül.

Ennél is nagyobb probléma, hogy – amint azt az EP márciusi határozata is rögzítette – a képviselők addig nem hajlandóak tárgyalni az MFF-hez kapcsolódó jogszabályok elfogadásáról, ameddig a Tanács nem rendezi megfelelően a 2013-as (éves) költségvetésben jelentkező forráshiányt. A tavalyi évről ugyanis kb. 17 milliárd euró értékben húzódtak át kifizetetlen kohéziós számlák és várható, hogy a többi kiadási fejezetben is forráshiány lép majd fel.

A Bizottság ezért március végén közzétett egy költségvetés-módosítót, amely 11,2 milliárd euróval emelné az idei kiadási szintet, ezáltal részben kezelni lehetne a tavalyról áthúzódó hiányt. A nettó befizető tagállamok azonban egyelőre nem támogatják ezt a költségvetés-módosítót, mert nem látják minden tekintetben megalapozottnak a Bizottság által jelzett forrásigényt.

A kérdésben – kiemelt politikai jelentősége miatt – az ECOFIN Tanács próbál majd dűlőre jutni a május 14-ei ülésén. Bízzunk benne, hogy létrejön a megállapodás a költségvetés-módosítóról és ezáltal elhárul a legnagyobb akadály az elől, hogy a Tanács és az EP között a többéves keretről folytatott egyeztetések végre érdemi szakaszba lépjenek!  

(Bajusz Anna)

Ma az Európai Parlament újabb határozatot fogadott el a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről (MFF). Legutóbb tavaly októberben került sor erre, illetve azt megelőzően tavaly júniusban. A képviselők – a várakozásoknak megfelelően – formálisan is elutasították az Európai Tanács februári ülésén létrejött tanácsi alkut.A határozat alapján a továbbiakban három tényezőhöz ragaszkodnak a 2014–2020-as többéves keret  tárgyalásai során. Az első a nagyobb költségvetési rugalmasság, amely azt jelentené, hogy lehetőség nyílna a rendelkezésre álló összegek fejezetek és évek közötti átcsoportosítására. A képviselők szerint ez azért különösen fontos, mert a tanácsi megállapodásban rendkívül alacsony kifizetési szint szerepel, márpedig ez ahhoz vezethet, hogy bizonyos programok végrehajtásához nem lenne elegendő forrás a költségvetésben. Az EP szerint ráadásul azt is rögzíteni kell, hogy a Tanácsban legyen elegendő a tagállamok többségének szavazata az átcsoportosításokhoz (az egyhangú voksolás helyett), így gyorsabbá válhatna a döntéshozatal.A képviselők számára hasonlóan fontos kérdés, hogy az időszak felénél kerüljön sor egy érdemi, átfogó felülvizsgálatra. Az erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban is rögzítenék, hogy ne ismétlődjön meg a 2008–2009-ben látott folyamat, mert az nem jelentett valódi felülvizsgálatot. A harmadik kiemelt kérdés, amelyhez ragaszkodnak a képviselők, nem más, mint a saját források reformja: céljuk, hogy az intézmények egy menetrend rögzítésével jelöljék ki azt a folyamatot, amely elvezet a GNI-alapú befizetések részarányának csökkentéséhez.A most elfogadott határozat azt is kimondja, hogy a Parlament addig nem hajlandó tárgyalni a többéves keretet rögzítő rendeletről, ameddig a tagállamok nem mutatnak készséget arra, hogy rendezzék a 2013-as éves költségvetésben fellépő forráshiányt. A Bizottság becslései szerint ugyanis körülbelül 17 milliárd euróval emelni kellene az idei költségvetésben a kifizetéseket ahhoz, hogy valamennyi kohéziós projekthez időben ki tudják fizetni a támogatást. Az MFF és a 2013-as költségvetés problémáinak összekapcsolása természetesen nem elegáns, ráadásul késleltetheti a megállapodást az előbbiről. A Parlament tehát megtette tétjeit és egyértelműen jelezte, ütőlapok vannak a kezében. Ezeket a Lisszaboni Szerződés biztosítja számára, és kész is őket használni. A Tanács ezért új helyzetben van, immár az ír elnökség feladata, hogy olyan ésszerű kompromisszumot dolgozzon ki, amely nem kérdőjelezi meg a februári, a kormányfők által megkötött alkut, ugyanakkor megengedi, hogy az EP képviselői is megelégedve állhassanak föl a tárgyalóasztaltól.Nem lesz könnyű dolguk, különösen, hogy a 2013-as éves költségvetés ügyei is megoldatlanok. Szerintünk a rugalmasság és egy ambiciózus felülvizsgálati klauzula lehet a végén a közös nevező, de addig még többmenetes kártyapartit kell megvívni.
(Bajusz Anna)

Huszonöt órányi alkudozást követően született meg az Európai Tanács február 7–8-ai ülésén a régóta várt kompromisszum az európai állam- és kormányfők között a következő többéves pénzügyi keretről.

Az EU történetében először az előzőnél kisebb költségvetést lehetett csak elfogadni, ami ellen már többször is felemeltük a szavunkat, de sajnos a realitás és a gazdasági válság győzött. Ebből a kisebb tortából kellett tehát a lehető legnagyobb szeletet kihasítani Magyarország számára. Lássuk mit is sikerült elérnünk.

Az egy főre eső nettó pozíció tekintetében (vagyis minden hazánkba érkező uniós – kohéziós és agrár – forrásból levonva a magyar befizetéseket 2011-es áron) hét évre vetítve a második helyen állunk 2512 euróval. Mi vagyunk az egyetlen tagállam, amely a nettó pozícióját tekintve minden bevett számítási mód szerint (nominálisan, a GNI arányában és egy főre vetítve) az első háromban tudott végezni. 2014 és 2020 között 25,004 milliárd euró érkezik a magyar gazdaságba, amely a magyar GNI 3,6%-a.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi történt a blogon is sokszor emlegetett 30%-os kohéziós veszteségünkkel?A magyar kohéziós allokáció várhatóan 20,56 milliárd eurót tesz ki (2011-es áron) 2014 és 2020 között. A Bizottság javaslata alapján kb. 18,3 milliárd euróra lettünk volna jogosultak, tehát a tárgyalások során 12%-os javulást sikerült elérni. Így a négy legszegényebb magyar régió fejlesztési forrásai nem fognak csökkenni az elkövetkező időszakban. A szintén többször is említett támogatási felső korlát (capping) általános, 2,35%-os szintjéhez képest Magyarországra és a balti országokra 2,59%-os felső határ vonatkozik. (Az Európai Bizottság egységesen 2,5%-os szintet javasolt.) Ez önmagában kb. 700 millió euróval növelte a magyar kohéziós borítékot.

Mindezt magyar szempontból nagyon komoly eredménynek tartjuk, hiszen az egységes támogatási felső korlát és rossz makrogazdasági előrejelzések miatt igen nehéz helyzetből indultunk, továbbá a főösszeg és a kohéziós politikára szánt összegek is csökkentek, vagyis sikerült szembemenni néhány igen erős trenddel. Érdekességképp ide kívánkozik, hogy a mostani, 2007-2013-as pénzügyi keret 2005-ös (erős európai gazdasági növekedés közepette zajló) tárgyalásai során hazánk forrásai 10%-kal csökkentek az Európai Bizottság induló javaslatához képest.

A közös mezőgazdasági politika finanszírozása kapcsán a közvetlen kifizetések szintjét nagyságrendileg sikerült megőrizni (260 euró/hektár helyett 250 euró/hektár), a gazdák az elmúlt időszak legmagasabb – a felfutó szakaszt követően a 2013-as évben kapott – szintjéhez közeli mértékű támogatásban részesülnek az elkövetkező hét évben. Vidékfejlesztésre évente nagyjából 490 millió eurót tudunk majd költeni.

A konkrét összegeken felül nagyon fontos, hogy milyen szabályok mentén kell elkölteni a megkapott pénzeket. Ebben a tekintetben is sikerült komoly javulást elérnünk. A Kohézió Barátai országok közös fellépésének köszönhetően 2014 és 2020 között is elszámolható költség lesz az áfa és továbbra is 85% uniós mellett 15% nemzeti finanszírozás szükséges a projektek végrehajtására. Mindkét kérdésben nagyon komoly erők dolgoztak ellenünk, de végül sikerült a nekünk kedvező forgatókönyvet kiharcolni, ez évi 210 milliárd, hét év alatt közel 1500 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar költségvetésnek, ami sokat segít a költségvetési egyenleg 3% alatt tartásában.

Összességében elmondhatjuk, hogy magyar szempontból a körülményekhez képest jó megállapodás született a Tanácson belül. Természetesen hátravan még az Európai Parlamenttel való tárgyalás is, amely az első nyilatkozatok alapján szintén nem tűnik egyszerű feladatnak.

Annak, akit további részletek érdekelnek, ajánljuk az eu.kormany.hu vonatkozó hírét, valamint Győri Enikő államtitkár mai Népszabadságban megjelent írását.

(Modok Benő)

U.i.: Kipróbáltuk, hogy milyen alvás nélkül végigcsinálni két napot, senkinek sem ajánljuk…

EDA Annual Conference 2013

The Italian Minister of Defence, Giampaolo di Paola, visited the Agency on 21 January 2013. Minister Di Paola and EDA Chief Executive, Claude-France Arnould, discussed priorities in Italy’s involvement in current and possible future EDA Pooling & Sharing initiatives as well as the development of a more systematic approach to Pooling & Sharing. Minister di Paolo later received specific briefings on EDA initiatives in the areas of air-to-air refueling, medical field hospitals as well as military airworthiness. 

More information:

• Find more information on Italy's participation in EDA projects here (select country in the search)

Herman Van Rompuy a héten megerősítette, hogy az állam-, illetve kormányfők az Európai Tanács február 7-i ülésén próbálnak majd megállapodásra jutni a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről (MFF).

Az Európai Tanács elnöke szemmel láthatólag bízik a sikerben, mert a 8-i ülésnapon már más témákat tervez napirendre venni (kereskedelempolitika, külkapcsolatok). Legújabb – a korábbihoz képest csak finomhangolt – javaslatát azonban csak a csúcsot közvetlenül megelőzően terjeszti majd be. Az elnök úgy értelmezi, hogy az előző MFF-csúcsot 2012. november 23-án csak felfüggesztették, ezért ugyanonnan kell folytatni a tárgyalásokat, ahová akkor eljutottak. Éppen ezért semmiféle előkészítő fórum (Coreper, Általános Ügyek Tanácsa) nem tárgyalja előtte a dossziét, Van Rompuy birtokában van minden szükséges információnak.

Nem marad más hátra, bízunk benne, hogy a flamand–vallon vitákon edződött elnök megbirkózik 27 állam-, illetve kormányfővel is. Ha tető alá tudja hozni a csomagot oly módon, hogy Magyarország jobban jár, mint amire az előzmények alapján számíthatunk, akkor minden elismerésünk az övé.

(Bajusz Anna)

A tavaly novemberi, sikertelen MFF-csúcs óta már közel két hónap telt el (benne a karácsonyi ünnepekkel), azonban még mindig nem tudjuk, hogyan és mikor képzeli el az Európai Tanács elnöke a többéves keretről szóló megegyezést. A novemberi csúcson nem volt messze a megállapodás, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy az nem érhető el ott és akkor, az elnök nem vázolt fel pontos menetrendet a továbbiakra. Terjed olyan szóbeszéd, mely szerint a februári ülést az MFF kérdésének szentelik (a jelenleg ismert napirend szerint ez nincs így), ugyanakkor ezt senki nem erősítette meg.

A december eltelt a gazdasági és monetáris unió jövőjéről és a bankunió megteremtéséről szóló vitával, az MFF témája ideiglenesen háttérbe szorult. Most, hogy már lassan január közepe van, lassan fel kell szállnia a fehér füstnek az MFF-menetrend kapcsán, főleg, ha februárban neki akarunk futni a kérdésnek. Persze azt sem tudjuk, hogy az elnök csak magára a csúcsra akar bevinni egy új javaslatot (vélhetően nagyon hasonlót ahhoz, amivel novemberben is előállt), vagy meg akarja futni azokat a szokásos köröket (Coreper, Általános Ügyek Tanácsa), amelyek normál esetben megelőzik és előkészítik az állam- és kormányfők megállapodását. Ez utóbbinak talán már nem lenne túl sok értelme, az eddigi tárgyalások során már mindenki mindent elmondott prioritásairól, már tényleg csak a kompromisszumok megkötése van hátra, ami az állam- és kormányfők feladata.

Az idő mindenestre sürget, a tagállamok közti megegyezést követően az Európai Parlamenttel is meg kell állapodni, közben pedig meg kell alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek az egyes költségvetési előirányzatokhoz tartozó programokat szabályozzák. Ahhoz, hogy 2014-ben el tudjon indulni az új költségvetési ciklus erőltetett menetre lesz szükség.

(Hetényi Géza)

La situation en Centrafrique a été agitée ces dernières semaines. Sans l’implication des états de la région , réunis sous la bannière de la CEEAC, le régime du président Bozizé se serait sans doute effondré. L'ancienne puissance coloniale, n'a pas été absente mais elle n'est pas intervenue directement dans les combats selon les médias. elle appuie au quotidien la FOMAC depuis plusieurs années.
Chaque pays africain a dépêché des éléments de ses forces de réaction rapide pour regonfler la FOMAC qui était en pleine phase désengagement. Ci-dessous,un montage photographique  réalisé à partir de la presse. On notera, tout de même, les importantes capacités offerte par un IL76 Congolais. 
 


  

The European Defence Agency and the Egmont Institute have launched a PhD Prize in defence, security and strategy. Young researchers who have recently completed their PhD thesis are encouraged to participate in the competition. The award? A financial remuneration and especially the chance for the winner to present the results of his/her research during the EDA annual conference in March 2013 in front of the European defence community. Dinesh Rempling, EDA Project Officer, in charge of the Prize explains the aims and background of the Prize.

​1. Dinesh, why another PhD prize?

While PhD prizes exist across the world, they are often either linked to academic institutions or societies. Some of the prizes have an international flavour but none are specifically targeting a European audience. Filling this gap will strengthen European research in defence, security and strategy. Moreover the hope is that it will encourage a new generation of scholars to continue to push the boundaries, helping shape better and more effective European policies. 

2. Why do the Egmont Institute and the EDA cooperate? As it so happened EDA and Egmont Institute were thinking the same thing at the same time. It is the ideal complementary partnership in many ways. Being an agency under the Council framework, EDA is very close to the heart of EU decision-making. In fact EDA is run by a Steering Board consisting of Defence Ministers from twenty-six EU Member States and chaired by Baroness Catherine Ashton (Head of the Agency, High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy and Vice President of the European Commission).
Egmont Institute on the other hand is in the forefront of research in defence, security and strategy. As such it come with a pan-European network of academic excellence.
The EDA-Egmont partnership is fortunate enough to be completed by a Prize Jury of brilliant minds. All Members come with a wealth of experience, each covering a different angle of defence, security and strategy – this is what boosts the essence of the Prize. Together the Jury Members will be able to objectively evaluate the quality and impact of the candidates’ achievements.
3. Who should participate? Anybody can submit their candidacy for the Prize. The more applicants there are the merrier because the ambition is to award outstanding work and the more there is the to choose from the likelier it is that exceptional achievements surface. Some basic provisions need to be met: the need to be a national of an EDA Member State, the PhD must have been awarded by an academic institution in an EDA Member State and the thesis needs to be available in English. Other than that there are no restrictions so long the substance of the thesis addresses one or more aspects of defence, security and strategy.

The Prize itself comes with a number of perks. Apart from the prestige, there is a generous financial contribution to look forward to. Furthermore the successful candidate will speak in front of an international audience of senior decision-makers at the EDA Annual Conference on 21 March 2013. In addition the winner will be offered the opportunity to publish the key findings of the thesis in the form of a book!

More information:

 

• EDA Egmont PhD Prize: Jury confirmed
• EDA and Egmont Institute launch PhD Prize  

Le site du ministère de la defense annonce la  fin de l’exercice Akwaba. "Le 23 novembre 2012, l’exercice Akwaba s’est achevé au camp de Lomo Nord, en République de Côte d’Ivoire (RCI), après une manœuvre offensive menée par 600 militaires des forces françaises au Gabon (FFG), de la force licorne et des forces de la République de Côte d’Ivoire (FRCI). "
Une des photos mise en ligne nous montre un VLRA de l'armée ivoirienne. Celui-ci provient peut être de l'importante commande  passée auprès de ACMAT. il s'agit du modèle ALTV.







photo ministère de la défense

During the meeting of the EDA steering board on 19 November, defence ministers from ten European states signed a letter of intent to work together to boost their military air-to-air refuelling capacity.

A november 22–23-i EU csúcs beigazolta az előzetes várakozásokat: az állam-, illetve kormányfőknek nem sikerült megállapodásra jutniuk a büdzsé számairól. Bár a tanácskozás hangulata nem volt jó, tulajdonképpen nem lett volna lehetetlen megkötni az alkut. A főösszeg körül kialakulni látszott egyfajta konszenzus, illetve beletörődés. A korábban vétóval fenyegetőző britek pedig egyáltalán nem szigetelődtek el, amire pedig sokan számítottak. Az utóbbi időben felröppent hírek egy esetleges britek nélküli, 26-os megállapodásról teljes mértékben le is kerültek a napirendről.

Mégis, a péntek dél körül egyre optimistábbá váló hangulat délutánra megváltozott és az új Van Rompuy-féle javaslat mintegy négyórányi kivesézését követően a találkozó eredménytelenül ért véget. Azt, hogy pontosan hogyan jutottak ide, csak a megbeszélésen jelen lévő állam- és kormányfők tudják. Annyi biztos, hogy a csütörtök éjjel a tagállamok elé tárt új javaslat alapot adhatott volna a továbblépésre, ehhez azonban Van Rompuynek hozzá kellett volna nyúlni olyan kiadási tételekhez is, amelyek Barroso elnöknek fontosak. A költségvetés 1a, 3, 4 és 5 fejezetei tartalmaztak volna még annyi mozgásteret, hogy ha nem is boldogan, de mindenki rábólintson a megállapodásra. Van Rompuy azonban nem indult el ebbe az irányba – most még.

Azt gondolom, ezt nem fogja tudni megspórolni a legközelebbi alkalommal, egyszerűen ezt diktálja a tárgyalások logikája. Az előzetes tagállami borítékokat tartalmazó agrár- és kohéziós pénzek vannak ugyanis a tagállamok fókuszpontjában, a Bizottság által kezelt programok megvágása sokkal kevésbé fájdalmas bárkinek.
Márpedig vágni kell, ez a nettó befizetők óhaja, viszont a haszonélvezők nem engednek többet a kohézióból és az agrártámogatásokból. Különösen az adminisztratív kiadások tekintetében figyelhető meg egyfajta ellenséges attitűd sok nettó befizető részéről.

Magyar szempontból is van tanulsága a csúcsnak. Egyrészt az, hogy rögtön az elején jelentősen jobb kohéziós ajánlatot kaptunk, ami visszaigazolja, hogy itt valóban egy igazságtalan helyzet állt elő. Annak ellenére, hogy a nagyjából kétmilliárd eurós javulás virtuális (mivel a javaslat megbukott, így a ránk vonatkozó része sem érvényes), bizakodnunk kell abban, hogy a következő nekifutás során is jelentős javulást lehet elérni a kohéziós támogatásaink terén.

Másrészt azt is megállapíthatjuk, hogy a nekünk szintén fontos agrárpénzeket megvédik mások (elsősorban a franciák), így ott csak be kell állni a sorba, nem kell a puskaporunkat ott elpazarolni. Azt a keveset, ami van a kohéziós boríték növelésére kell ellőni, no meg az olyan fontos – milliárdokat hozó – felhasználási szabályokra, mint a társfinanszírozás mértéke vagy az áfa finanszírozhatósága.

Meglátjuk februárban mi lesz, addig még sok minden történik Európában, például egy újabb csúcs decemberben a gazdasági és monetáris unió jövőjéről.

(Hetényi Géza)

A 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről, azaz mintegy ezer milliárd eurót képviselő uniós kiadásról az Európai Tanács 2012. november 22-én kezdődő ülése hivatott dönteni. Valószínűleg nem csúsztatunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az EU tagállamainak állam-, illetve kormányfői már javában készítik a stratégiájukat. Aztán jöhet az éjszakázás, a kétoldalú megbeszélések Herman Van Rompuyjel, egyeztetések a hasonló álláspontú tagállamokkal…

Az Európai Tanács elnöke, aki november elején vette át a tárgyalások irányítását a ciprusi elnökségtől, a múlt héten már számszerű javaslatot tett a kiadások mértékére vonatkozóan. A csapata által kiadott konklúziótervezetek szerint a főösszeg kb. 80 milliárd euróval lenne alacsonyabb a Bizottság által javasolt szintnél.

A kiadáscsökkentéshez a legnagyobb mértékben továbbra is a kohéziós politikának (30 milliárd euróval), illetve a közös agrárpolitikának (20 milliárd euróval) kellene hozzájárulnia. Sajnos az is megállapítható, hogy a nettó kedvezményezetteket tömörítő „kohézió barátai” országcsoport kéréseiből gyakorlatilag semmit nem vett át a javaslat. Ehelyett szigorodnának a források felhasználásának feltételei: alacsonyabb társfinanszírozási ráták lennének érvényben (az elmaradottabb régiók esetén például 75 százalékos érték), az áfa-költség nem lenne elszámolható, továbbá a Bizottság javaslatában szereplő makrokondicionalitási elemek is szigorúbbak lennének.

Magyar szempontból még borúsabbá teszi a képet, hogy továbbra sem körvonalazódik az, hogy hogyan kezelnék a „magyar problémát”, azaz kohéziós forrásaink közel 30 százalékának elvesztését.

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy számunkra ez a legfontosabb kérdés a 22-én kezdődő EU-csúcson. Mindemellett az is alapvető eleme a pozíciónknak, hogy az agrárpolitikában sem szeretnénk rosszul járni. A kiadások csökkentése ezért számunkra csak abban az esetben lesz elfogadható, ha valamennyi kiadási fejezet hozzájárul a csökkentéshez, különösen azok, amelyekben a bizottsági javaslat alapján növekednének a kiadások.

Természetesen nehéz előre megjósolni, hogy a héten lesz-e, és ha igen, milyen megállapodás a 2014–2020-as keretköltségvetésről. Egyrészt adott a nettó befizetők markáns véleménye, miszerint a 80 milliárd eurós kiadáscsökkentés is túl alacsony. A legszélsőségesebb állásponton az Egyesült Királyság áll: London szerint a kifizetések mértéke nem haladhatja meg a bűvös 886 milliárd eurót. Meglátásuk szerint ekkora kifizetési szintet kapunk, ha a 2011-es plafont kiigazítjuk az infláció mértékével. Azt is szem előtt kell azonban tartani, hogy egyedül az Egyesült Királyság koncentrál a kifizetési szintre, az összes többi tagállam a kötelezettségvállalások szintjét tartja relevánsnak.

A nettó befizetőkkel szemben természetesen hallatják a hangjukat a „kohézió barátai” is, akik épp a múlt héten tartottak miniszterelnöki szintű megbeszélést. A csoport számára elsődleges, hogy ne a kohéziós politika kárára kivitelezzék a csökkentéseket, valamint, hogy a kohéziós források felhasználási szabályai ne szigorodjanak, ne lehetetlenítsék el a támogatások felhasználását. Ennek érdekében az Általános Ügyek Tanácsának (ÁÜT) tegnapi ülésén 14 tagállam közös javaslatot be, amelyben a kedvező (az elmaradottabb tagállamok esetén 85 százalékos) társfinanszírozási ráták és az áfa-elszámolhatóság megtartását kérik, valamint kedvezőbb előlegszintek biztosítását.

A visegrádi csoport is szorosan együttműködik a tárgyalások során. Az EU-ügyi államtitkárok korábban is rendszeresen egyeztettek, novemberben pedig nem telt el hét anélkül, hogy áttekintették volna a többéves kerettel kapcsolatos álláspontjukat. A visegrádi négyek az ÁÜT tegnapi ülésén is közös nyilatkozatot terjesztettek be a makrokondicionalitás témakörében. Javasolják, hogy a támogatások felfüggesztése továbbra is csak a kötelezettségvállalások esetén álljon fenn (a kifizetések esetén pedig ne), valamint, hogy a szankciók mértéke (felső határa) ne legyen magasabb, mint az úgynevezett hatos csomag rendelkezéseiben.

Minden adott tehát ahhoz, hogy egy igazán érdekes, alkukban és fordulatokban gazdag uniós csúcs elé nézzük. Az eseményekről természetesen a blogon is beszámolunk majd!

(Bajusz Anna)

 

Ministers of Defence met on 19 November 2012 in the composition of the European Defence Agency (EDA) steering board, under the chairmanship of Catherine Ashton as the Head of the Agency.

Ministers took note of the significant progress of pooling and sharing initiatives such as air-to-air refuelling, maritime surveillance, the European SATCOM procurement cell and medical support. Additionally, Ministers endorsed the EDA's proposal of additional pooling and sharing opportunities in the areas of cyber defence, route clearance CIED, NH90, air transport, and maritime landscaping. They also adopted the Agency's voluntary code of conduct on pooling and sharing aiming at supporting cooperative efforts of EU Member States to develop defence capabilities.

Additionally, ministers welcomed the Agency's work in support of national defence ministries vis-à-vis the development of EU policies in industry and market, research and innovation, European space policy, cyber security and defence, SESAR, radio spectrum and maritime security.

The European Defence Agency aims at setting-up an easy-to use and permanent military surplus equipment market platform (e-Quip) for participating Member States (pMS).

During today’s meeting of the European Defence Agency’s Steering Board, defence ministers welcomed the progress made by the majority of Pooling & Sharing initiatives they had endorsed one year ago. 

In 2012, two exercises were held in the framework of the Helicopter Training Programme (HTP). The exercises hosted by Portugal and Belgium allowed for the training of 56 helicopter crews and over 3,000 ground personnel. During the EDA Steering Board, Defence Ministers signed a Programme Arrangement for live exercises over ten years. Initially based on delivering live exercises aiming at disseminating tactical skills, the Helicopter Training Programme now includes a synthetic simulator based training project, a helicopter tactics instructor training course, and an operational English training course.

The Maritime Surveillance (MARSUR) live network continues to extend its membership. The goals of the network are to facilitate exchange of information and to support safety and security. In October 2012, Bulgaria, Latvia and Norway joined the network which now includes 18 nations. 

The European Satellite Communications Procurement Cell (ESCPC) has moved forward as planned, with the signature of a framework contract in 2012. Five Member States participate on a pay-per-use basis of commercial satellite communications services. For the longer-term Future Military SATCOM project, decisions are required in the near future on the replacement of existing satellite networks in the 2018-25 timeframe. As the window of opportunity will close shortly, EDA stands ready to take action on P&S solutions, and is planning a high level workshop “MILSATCOM 2020” in the first half of 2013 in order to present proposals, foster common activities, and link with bi-lateral initiatives.

The Multinational Modular Medical Units (Medical Field Hospitals) attracts growing participation. Fifteen Member States have so far signed the Letter of Intent. The Common Staff Target is expected to be finalised by mid-2013. The Memorandum of Understanding and Common Requirements will follow, with the objective of procurement of assets in 2014 and Initial Operational Capability in 2015.

Air to Air Refuelling (AAR): EDA has developed a global approach with three objectives: increasing overall capacity, reducing fragmentation of the fleet, and optimising the use of assets. The Agency has started to work on short-term solutions including access to commercial AAR services and optimised use of existing assets. Longer-term actions include the acquisition of more AAR kits and increasing the strategic tanker capability in Europe by 2020. A Letter of Intent on a European Strategic Multirole Tanker Transport initiative, prepared under the lead of the Netherlands, was signed during the Steering Board.

Pilot Training has attracted significant interest. France has offered to lead on transport crew training, and Italy on fast jet training. 

Work on European Multimodal Transport Hubs has been launched through a study (the results of which will be available in March 2013). The aim is to develop a European concept to increase the efficiency and cost-effectiveness of Europe’s transport assets in support of military, civil and disaster relief operations. 

EDA has shaped substantive work on Smart Munitions. Possible P&S opportunities are outlined (i.e. in the areas of training and education) but no lead nation has yet been identified.

Ireland, as lead nation, has initiated work on European Naval Training with a view to inter alia improving the sharing of existing facilities and the realisation of civil/military synergies. 

Additionally, the Agency presented the successful work delivered as regards to Pooling & Sharing enablers:

Airworthiness: Member States are implementing EDA’s European Military Airworthiness Requirements (EMARs) in national law. Currently, additional EMARs for Maintenance Personnel Licensing and Airworthiness Management are being developed. A first practical example where EMARs are being applied is the A400M. 

Ammunition: EDA addresses the regulatory framework (harmonisation of qualification and certification regulations) in the field of ammunition; this will facilitate cooperation on procuring, stockpiling, exchanging or transporting all types of ammunition. 

The government to government online market place – eQuip – for redundant or surplus equipment will be launched shortly.

The first Technical Agreement on diplomatic clearance for military transport aircraft was signed during the Steering Board. The arrangement describes harmonised procedures for overflights and landings and enables Member States to operate without the need to submit diplomatic clearances requests for each flight (by using diplomatic clearance numbers valid for one year), including support to on-going operations and transportation of dangerous goods. 

The Go Green project on alternative energy sources for European army forces was launched in March 2012. Seven Member States are participating and the tender procedure has been launched. 

Pooling demand. EDA has concluded a € 228m Euro Framework Contract covering Basic Logistic Services to support the current German-led EU Battle Group.  

The EDA continues to work on the European Defence Standards Reference System for a harmonised approach to standardisation. The development of hybrid standards, with both civil and military applications, will contribute to an efficient EDTIB.

More information:

- Visit the project page of the EDA website