A marosvásárhelyi önkormányzat arra hívja fel a figyelmet, hogy szeptember 30-áig késedelmi kamat felszámolása nélkül lehet törleszteni. A határidő lejárta után havonta (vagy részhavonta) 1 százalékos büntetést számolnak a késlekedőknek. A helyi adókat és illetékeket készpénzzel és kártyával a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal adó- és illetékosztályán, illetve a Tudor negyedi irodában lehet kifizetni (itt viszont csak magánszemélyek törleszthetnek). Elektronikus átutalást is igénybe vehetik a magánszemélyek, a ghiseul.ro révén.
Öt képviselő kilépésével a szenátusi után a képviselőházi frakcióját is elveszítette a parlamentben a Liberálisok és Demokraták Szövetsége. Ion Cupă, Alexandru Băișanu, Grațiela Gavrilescu, Mihai Niță és Marian Cucșa tegnap iktatta kilépését a frakcióból a házbizottságánál. A távozó öt képviselő közül hármat (Gavrilescut, Băișanut és Cupát) pénteken kizártak az ALDE-ból, mert elfogadták a kormányfő által felajánlott miniszteri tisztséget. Az ALDE képviselőházi frakciójának eddig 19 tagja volt, de csak 14 jutott be a párt listáján a parlamentbe. A házszabály szerint egy frakciónak legkevesebb 10 olyan tagja kell hogy legyen, aki az adott párt színeiben szerzett mandátumot, ez a szám pedig az ALDE esetében 9-re csökkent. Az ALDE gyakorlatilag a szakadás szélén áll. A pártot erősen megosztja az ellenzékbe vonulásról hozott döntés.
Az RMDSZ-t és oktatásért felelős politikusait teszi felelőssé az Erdélyi Magyar Néppárt a napokban kirobbant tankönyvbotrány miatt. Az alakulat Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár és Szabó Ödön, a képviselőház oktatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke azonnali lemondását szorgalmazza. A legújabb botrány tárgyát a hatodikosoknak szánt magyar nyelv- és irodalom tankönyvek képezik, amelyek újranyomtatott változatából kimaradt az ő és ű betű, értelmetlen zagyvasággá változtatva a tankönyvek szövegét – írják közleményben. Az EMNP kifejti, hogy az RMDSZ szövetség politikusai évtizedek óta képtelenek megoldást találni a magyar diákok tankönyvekkel történő ellátásának problémarendszerére.
Öt képviselő kilépésével a szenátusi után a képviselőházi frakcióját is elveszítette a parlamentben a Liberálisok és Demokraták Szövetsége. Ion Cupă, Alexandru Băișanu, Grațiela Gavrilescu, Mihai Niță és Marian Cucșa tegnap iktatta kilépését a frakcióból a házbizottságánál. A távozó öt képviselő közül hármat (Gavrilescut, Băișanut és Cupát) pénteken kizártak az ALDE-ból, mert elfogadták a kormányfő által felajánlott miniszteri tisztséget. Az ALDE képviselőházi frakciójának eddig 19 tagja volt, de csak 14 jutott be a párt listáján a parlamentbe. A házszabály szerint egy frakciónak legkevesebb 10 olyan tagja kell hogy legyen, aki az adott párt színeiben szerzett mandátumot, ez a szám pedig az ALDE esetében 9-re csökkent. Az ALDE gyakorlatilag a szakadás szélén áll. A pártot erősen megosztja az ellenzékbe vonulásról hozott döntés.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a kisebb kihágáson ért gépkocsivezetők számára, hogy eldöntsék, egyéves időszakon belül mely periódusra függesszék fel jogosítványukat. A tervezetet az ALDE két törvényhozója terjesztette be. A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.
Jóváhagyta Hargita Megye Tanácsa a Csíkszeredába és Székelykeresztúrra elképzelt inkubátorházak módosított megvalósíthatósági tanulmányát a Dánfalván tartott szeptemberi ülésén. Mint ismeretes, Hargita Megye Tanácsa minden városban, a városvezetéssel partnerségben szeretne egy-egy vállalkozói inkubátorházat létrehozni. Például Csíkszeredában a kreatív ágazat mentén támogatnák a vállalkozásokat, az inkubátorház helyszíne pedig a zsögödfürdői borvízforrás melletti terület lenne. A megvalósíthatósági tanulmányokat követően a terveket kell elkészíteni, hogy a Regionális Operatív Program következő lehetséges pályázati kiírásán minél előnyösebb helyzetből indulhassanak a projektek.
Hargita Megye Tanácsa közzétette egyháztámogatási programjának őszi kiírását. A pályázatokat Hargita Megye Tanácsának iktatójában vagy a területi irodák valamelyikéhez lehet benyújtani. Leadási határidő az iktatóban október 14., 12 óra, a területi irodáknál október 14., 10 óra. További információkat az egyhazak.hargitamegye.ro oldalon találnak.
Így tehát nem lehetnek a kormány, a parlament, az Európai Parlament vagy a helyi és megyei önkormányzatok tagjai, nem pályázhatnak polgármesteri címre és Románia elnöki tisztségére sem jelöltethetik magukat. A tervezetet a Népi Mozgalom Párt parlamenti képviselői nyújtották be. A jogszabálytervezet a képviselőház elé kerül, amely döntő fórum lesz az ügyben.
Sikerült ugyanis összegyűjtenie az előírt 200 ezer aláírást – közölte tegnap Victor Ponta, a Pro Románia párt elnöke. A Pro Románia párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége segítségével gyűlt össze a kellő számú aláírás. Az ALDE és a Pro Románia augusztus 28-án kötött választási szövetséget. A megállapodás értelmében az általuk támogatott jelölt, Mircea Diaconu elnöki székbe juttatása érdekében megyei szinten szerveznek támogatói csapatokat.
Három házkutatást tartottak Kolozs megyében a Maros megyei hatóságok egy olyan ügyben, amelyben pénzhamisítókat próbálnak leleplezni. A múlt heti akcióról most számolt be a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság. A jelentés szerint a szervezett bűnözés elleni rendőrök, a pénzhamisítás visszaszorításáért küzdő állami hatóság támogatásával és a marosvásárhelyi ügyészség felügyelete mellett olyan személyek lakásán tartottak házkutatást, akiket pénzhamisításával és hamis bankjegyek forgalomba helyezésével gyanúsítanak. A gyanú szerint 50 és 100 eurós bankókat több megyébe is eljuttaták az illetők. A házkutatás során számítógépeket, nyomtatványokat, tárolókat és hamis bankjegyeket találtak. Két férfit őrizetbe vettek.
Két és fél évvel a tűzvész után, a hónap végén elkezdik újjáépíteni a Kovászna megye legmagasabb pontján fekvő, kommandói iskola újjáépítését. Az iskola 2017. január 9-én egy tűzvészben pusztult el. Akkor nemcsak az iskolaépület egy része vált a lángok martalékává, hanem leégett a két informatikai laboratórium, a raktár, ahol a sportfelszereléseket tárolták, valamint a kilencezer kötetes könyvtár és az irattár is. Azóta a háromszéki település diákjai kénytelenek mostoha körülmények között tanulni. A bajba jutott közösségen vállalkozók, magánszemélyek, egyházak, külhoni testvértelepülések és megyék segítettek. Az új kommandói iskolát a helyi önkormányzat az Országos Vidékfejlesztési Programhoz pályázatából építi fel, amelynek összértéke 4,2 millió lej, önrésze pedig 391 ezer lej. Opra-Béni János kommandói alpolgármester reméli, hogy a finanszírozási szerződésbe foglalt négy év helyett két év alatt sikerül befejezni az új iskola építését.
Szeptember 27-ig várják azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik szeretnének részt venni a megyei tanács öt hónapos gyakornoki programjában. A friss diplomások, illetve munkahelyi tapasztalat nélküli szakemberek számára meghirdetett program nyomán nőhetnek a résztvevők elhelyezkedési esélyei a munkaerőpiacon, hangzott el a kezdeményezők tegnapi sajtótájékoztatóján. A gyakornoki program fizetéses. Most 10 helyet hirdettek meg. A szerencsések októberben kezdhetnek. Leginkább mérnökök, közgazdászok, jogászok jelentkezésére számítanak.
Tizenkét évvel az átadás után olyan állapotba került a csíkszeredai városi sportcsarnok, hogy muszáj felújítani. Az Erőss Zsolt hegymászó nevét viselő létesítmény kívül-belül renoválásra szorul, ez azt jelenti, hogy a benne zajló sporttevékenységeket egy időre valószínűleg fel kell majd függeszteni. Míg a sportcsarnokot rendszeresen használó és mérkőzéseiket ott játszó csapatok vezetői szerint nem szerencsés az időpontválasztás, addig a csíkszeredai polgármesteri hivatal a közbeszerzési eljárás elhúzódására hivatkozik. A felújítás hamarosan megkezdődhet és januárban fejeződhet be. A munkálatok összesen 3,5 millió lejbe kerülnek Csíkszereda városának.
Diverziónak nevezte Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, hogy a kormány a következő félév törvényhozási prioritásai közé sorolta a kisebbségi törvényt. A kulturális autonómiát és a szabad szimbólumhasználatot biztosító jogszabályt még 2005-ben terjesztette be az RMDSZ, azóta sem fogadták el. Ám most váratlanul felbukkant a Dăncilă-kabinetnek az őszi parlamenti ülésszakra vonatkozó prioritáslistáján, amit szétküldtek a politikusoknak. Ha a kormány szándéka most őszinte volna, üdvözölnék a kezdeményezést. Viszont tudja az RMDSZ, hogy sem politikai akarata, sem parlamenti többsége nincs ehhez. A szándék egyértelműen diverzió” – mondta a képviselőházi frakcióvezető.
A BBC tájékoztatása szerint Boris Johnson arról fogja tájékoztatni Jean-Claude Junckert hamarosan, hogy az Egyesült Királyság nem készül arra, hogy a brexit október 31-ei határidejét kitolja. Ezt egy munkaebéden közli majd az Európai Bizottság elnökével, ahol jelen lesz még többek között Michel Barnier, az EU brexitügyi közvetítője, Steve Barclay, az EU-ból történő kilépésért felelős brit miniszter és David Frost, a brit kormányfő európai ügyekkel foglalkozó képviselője. Johnsont törvényben kötelezték a halasztásra, de ő nem halasztana és a jelek szerint visszautasítana minden olyan halasztást, amit az EU javasol.
Jelentette ki ma Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Elmondása szerint a beadványnak már van egy szövegváltozata, amelyhez beleegyezését adta a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Népi Mozgalom Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A szöveget a Liberálisok és Demokraták Szövetségének, illetve a Pro Romániának is elküldték, és várják hozzászólásaikat. A beadvány biztos sikere érdekében azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 233 támogató aláírást gyűjtenek össze.
Jelentette be Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a párt végrehajtó bizottságának ülését követően. Elmondása szerint abban reménykedik, hogy sikerül teljesíteni kitűzött céljukat, amely szerint kétmillió támagató aláírást gyűjtenek a jelenlegi állmfő javára.
A Krónika közlése szerint az RMDSZ elnöke úgy gondolja, hogy nem bírálni kell Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hanem lemásolni, amit tesz. Szerinte Romániának változtatnia kellene a költségvetési gyakorlatán, hogy olyan – a magyarországiakhoz hasonló -programokat vezethessen be, amelyek a demográfiai mutatók javítását tűzik ki célul. Az RMDSZ elnöke továbbá kifejtette, hogy az elmúlt harminc évben a bizalom nem erősödött a magyarok és a románok között. Szerinte a magyarság képviselete is felelős abban, hogy nem tudta elég jól elmagyarázni a közösség dolgait a többségnek, de a felelősség nem egyenlően oszlik meg. A többségnek van ugyanis eszköze és ereje, hogy megoldja a gondokat.
A MOL Románia és A Közösségért Alapítvány 11. alkalommal hirdette meg a MOL Gyermekgyógyító programot, amelyre a különleges igényű gyermekek számára élmény- vagy művészetterápiás foglalkozásokat szervező civil szervezetek október 12-ig pályázhatnak. A kiírás támogatási alapja 400.000 lej, egy civil szervezet legtöbb 25.000 lej támogatásban részesülhet. Az elmúlt 10 év alatt 190 pályázat révén több mint 11 ezer gyermek számára biztosítottak terápiás foglalkozásokat.
Az Országos Statisztikai Intézetnek a romániai életszínvonalat vizsgáló, tavaly készült elemzéséből kiderül, hogy a romániai családok megközelítőleg 96 százalékának a tulajdonában van az a lakás, amelyben él. A családok 60,9 százaléka családi házban él, 37,9 százaléka pedig tömbházlakásban. Ami a szobák számát illeti, a családok 54, százaléka 3-5 szobás lakásban él, 43,2 százaléka , 1 vagy 2 szobásban. Az újonnan, 2001 után épített lakások 21,9 százalékát teszik ki a romániai ingatlanok számarányának.