Biztonságpiac

A két nő 2019. június 10-én a férfi sértettről tudtán kívül intim helyzetben videó- és fényképfelvételeket készített. Ezután, 2019. június 13-án a férfitől ötmillió forintot követeltek, és a fizetés elmaradása esetére azzal fenyegették meg, hogy a kompromittáló felvételeket elküldik a családjának, illetve megosztják az interneten. A sértett a két nővel történt megállapodásának megfelelően a követelt összegből félmillió forintot elhelyezett Csabaszabadiban, egy buszmegálló melletti szeméttárolóban. A pénzért a két nőnek a bűntársai mentek, őket azonban az időközben értesített rendőrség a helyszínen elfogta.

A két nőt cselekménye zsarolás bűntette megállapítására alkalmas, amely bűncselekményt a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet.

A letartóztatás kezdeményezésére azért került sor, mert az eljárás jelenlegi korai szakaszában tartani lehet attól, hogy a két nő szabadlábra kerülésük esetén – a már elfogott bűntársakon túlmenő – még szökésben lévő további bűntársaikkal összebeszélnének, vagy a sértettet befolyásolnák, amivel a bizonyítást megnehezítenék.

A Gyulai Járásbíróság nyomozási bírója osztotta az ügyészség álláspontját, és a két nő letartóztatását egy hónapra elrendelte.

A szakértők szerint a fővárosban, Pozsonyban legrosszabb a helyzet, ott évente 1580 korai haláleset írható a légszennyezettség számlájára. A további megyeszékhelyek közül például Kassán 990-en, Eperjesen 410-en, Besztercebányán 340-en, Zsolnán pedig 310-en halnak meg évente a kelleténél korábban.

A kutatás során a levegő szállópor-tartalmát és nitrogénoxid-koncentrációját vizsgálták – mutatott rá a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A korai halálesetekből a becslések szerint évente több mint tízmilliárd eurós kára keletkezik Szlovákiának, és ebbe még nem számították bele az orvosi kezelések költségét és a betegségek miatt kifizetett táppénzt.

Daniel Lesinsky, a CEPTA elnöke riasztónak tartja az adatokat. “Minden további halogatás nélkül megfelelő összeget kell elkülöníteni a levegő minőségének javítására, tisztázni kell az önkormányzatok ezzel kapcsolatos hatáskörét, és a zöld alternatívákhoz, valamint a közbeszerzéshez kell kötni az uniós pénzek felhasználását” – nyilatkozott újságíróknak Lesinsky. A szervezet további intézkedéseket sürget a közlekedés, a károsanyag-kibocsátás és a fűtés terén, továbbá a különféle kivételek visszavonását, valamint javasolja a környezetbarát ipari és energetikai technológiák kötelező bevezetését.

A CEPTA arra is emlékeztet, hogy Szlovákia Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal együtt a legszennyezettebb levegőjű európai uniós tagállamok közé tartozik. “Évek óta a szállópor mennyisége jelenti nálunk a legnagyobb problémát, rendre meghaladja a határértéket. Az OECD adatai szerint a 2015-ös évben a légszennyezettség miatt bekövetkezett halálesetek száma 9,279 milliárd eurós nemzetgazdasági kárt okozott Szlovákiában, ami a GDP 6,5 százaléka” – áll a CEPTA jelentésében.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban orosz újságírók és parlamenti képviselők tapasztaltak agresszív magatartást. A szóvivő szerint ennyi példa bőven elegendő volt a potenciális veszély megértéséhez és a “kényszerűségből meghozott korlátozásoknak” a bevezetéséhez. Ezek között van a közvetlen légi járatok július 8-ától történő leállítása és a szervezett turistautak beszüntetése.

Az orosz állami tévétársaság munkatársait június 22-én radikálisok Tbilisziben bántalmazták, ami azt jelenti, hogy a fennálló veszély nem elméleti, hanem fizikai – mondta Peszkov. A szóvivő szerint a közvetlen légi járatokat akkor lehet majd újraindítani, ha alábbhagy “a ruszofób hisztéria”, amelyet “radikális elemek táplálnak”. A két ország között “nincs semmilyen politikai konfliktus” – tette hozzá.

Peszkov nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy várhatók-e újabb korlátozások Georgiával szemben, de úgy fogalmazott, hogy az eddigi intézkedések sem szankciónak, hanem megelőző lépéseknek, kényszerű korlátozásoknak tekintendők.

Az orosz fogyasztóvédelmi ügynökség, a Roszpotrebnadzor hétfőn közölte, hogy megszigorítja a Georgiából behozott alkoholtartalmú italok ellenőrzését. A hatóság közleménye szerint ezen termékek minősége fokozódó ütemben romlik. A grúz borexport kétharmadát az orosz piac veszi fel. A Roszpotrebnadzor azt közölte, hogy 2014 és 2018 között az orosz minőségi előírásoknak nem megfelelő georgiai szeszesital-mennyiség csaknem a háromszorosára nőtt, és meghaladta a 200 ezer litert.

Oroszország korábban minőségi kifogásokra hivatkozva 2006-ban állította le a georgiai borok és ásványvizek behozatalát, amit 2013 júniusában újított fel. Georgiai sajtóértesülés szerint az országba érkező látogatóknak idén 300 ezer üveg szaperavi típusú vörösbort adnak ajándékba a repülőtereken.

Peszkov szerint a georgiai borok ellenőrzésének megszigorítása nem áll összefüggésben a légi járatok felfüggesztésével.

Georgia az orosz küldöttség jogainak helyreállítása ellen szólalt fel hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) tanácskozásán. Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása miatt megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

A georgiai labdarúgó-bajnokság hétvégi fordulóján több csapat “Oroszország megszálló” feliratú mezben lépett pályára. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) hétfőn közölte, hogy az ügyben nem indít vizsgálatot, mert arra a Georgiai Labdarúgó-szövetség az illetékes. Tbilisziben június 20. óta tömegtüntetések zajlanak, amelyek formális kiváltó oka az, hogy – egyébként georgiai meghívásra – egy orosz parlamenti delegáció részt vett az Ortodoxia Interparlamentáris Gyűlése (IAO) elnevezésű szervezet tanácskozásán.

Szalome Zurabisvili georgiai elnök Moszkvát hibáztatta a történtekért, Oroszországot pedig ellenségnek és megszállónak nevezte. Válaszul Vlagyimir Putyin elrendelte a közvetlen orosz járatok és a szervezett turistautak felfüggesztését, és a georgiai légitársaságokat is kitiltották az orosz repterekről. Georgiát tavaly mintegy másfél millió orosz turista kereste fel.

A két ország között 2008 augusztusában rövid háborús konfliktus volt, amikor Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia kísérletet tett arra, hogy fegyverrel hódítsa vissza a szakadár Dél-Oszétiát. Utóbbi a konfliktus nyomán, Georgia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszország 2008. augusztus 26-án ismerte el. Ezt rajta kívül csak Nicaragua, Venezuela, Vanuatu és Nauru tette meg. Tbiliszi a történtek miatt megszakította diplomáciai kapcsolatait Moszkvával.

Ebből az alkalomból a legfőbb ügyész a 2019. június 11-én Budapesten, az Igazságügyi Palota dísztermében tartott ünnepségen elismeréseket és díjakat adott át.

A Békés megyében szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak közül a legfőbb ügyész úr Ügyészségi Emlékgyűrűt adományozott Rajnainé Hugyecz Ilona címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, közjogi főügyészhelyettesnek huzamos időn át végzett vezetői tevékenységének elismeréséül.

Juhosné Pleskó Ágnes címzetes főügyészségi ügyész, a Szarvasi Járási Ügyészség vezetője Magyar István-díjban részesült. Ez a díj annak az ügyészségi alkalmazottnak adományozható, aki szakmai munkáját hivatástudattal és tartósan magas szakmai színvonalon végzi.

Berg Márta megbízott főügyész a Békés Megyei Főügyészségen 2019. június 14-én tartott ünnepségen hosszú ideje kiemelkedő szorgalommal és lelkiismeretesen végzett munkájuk elismeréseként Eredményes Munkáért Oklevélben részesítette Olaszné Szabó Ágnes Marietta békéscsabai járási ügyészségi ügyészt, Balog Péter gyulai járási ügyészségi ügyészt, Robotka Norbert battonyai járási ügyészségi irodavezetőt és Szélné Kis Gabriella békéscsabai járási ügyészségi írnokot.

A Hromadszke ukrán hírportál jelentése szerint egy több mint harminc fős katonai oszlop vonult együtt a részvevőkkel. “Azért jöttünk el, hogy kifejezzük támogatásunkat minden ember egyenlősége mellett” – jelentette ki Viktor Pilipenko, a Donbasz zászlóalj önkéntese. Elmondta, hogy a hadserben meglévő homofóbia, különösen a homofób parancsnokok miatt a melegeknek el kell titkolniuk nemi identitásukat. “Ez nagyon kiábrándító, hiszen ők a szabadságáért, a mi jogainkért is harcolnak” – tette hozzá.

A szervezők becslése szerint idei KijevPride-on, más néven az Egyenlőség Menetén több mint nyolcezren, a rendőrség szerint mintegy háromezren vettek részt. Támogatóként hagyományosan részt vettek diplomaták és politikusok is, köztük Rebecca Harms európai parlamenti képviselő.

A felvonulás komolyabb atrocitások nélkül zajlott, néhány provokátor próbálta csak megzavarni a rendezvényt, akiket a rendőrök feltartóztattak. A menet “végállomásán” a résztvevőket buszok várták, hogy onnan elszállítsák őket, így kerülve el, hogy a rendezvény után érjen támadás közülük bárkit is.

Szerhij Jarovoj belügyminiszter-helyettes tájékoztatása szerint a felvonuláson senki nem sérült meg és senkit nem vettek őrizetbe.

A kijevi rendőrség napközben közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatott, hogy kilenc személyt őrizetbe vettek, akik provokációt készültek volna végrehajtani a rendezvényen. Az UNIAN ukrán hírügynökség közlése szerint arra készültek, hogy emberi ürülékkel töltött óvszerekkel dobálják meg a menet résztvevőit. Az őrizetbe vett személyek ellen eljárást indítottak garázdaság miatt, amiért akár hét évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható rájuk.

Az ukrán fővárosban 2013 óta rendeznek minden évben melegfelvonulást, amelyen évről-évre egyre többen vesznek részt. 2016 óta már nem Kijev valamelyik külső részében, hanem a belvárosban rendezik meg.

Az utóbbi években láthatóan egyre toleránsabbá válik az ukrán társadalom a homoszexuálisokkal szemben, különösen igaz ez a fővárosban élőkre. A melegjogok elfogadása ellen néhány radikális nacionalista vagy ortodox szervezet tiltakozik rendre – főként a Sz14 (Szics) -, de az ilyesfajta megmozdulásaiknak a fővárosban rendkívül csekély a társadalmi támogatottsága.

Halálos balesetet szenvedett egy motorkerékpáros az 57-es főúton pénteken, a férfit szombaton találták meg.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján közölte, hogy a szombat délután holtan talált 41 éves mohácsi férfi feltehetően előző nap délután indult el motorkerékpárjával Szajkról Mohács irányába. Az 57-es főút M6-os felhajtóját elhagyva az útról eddig tisztázatlan okból és körülmények között letért, az árokba hajtott, és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette.

A forgalom a helyszínelés ideje alatt is zavartalanul halad, a baleset körülményeit a Mohácsi Rendőrkapitányság vizsgálja – tették hozzá.

Hangsúlyozta: a megfelelő villámvédelem megtervezését csak a magyar mérnöki kamara által levizsgáztatott villamosmérnökökre szabad bízni. Elmondta, a mérnökök specifikus védőrendszereket terveznek, figyelembe véve az épületek jellemzőit. A belső védelem azért fontos, mert ez akadályozza meg, hogy a villámcsapás a vezetékeken keresztül károkat okozzon például a szomszédos lakásokban – fűzte hozzá Dely.

A szenátorok három határozatról voksoltak. Az összesen nyolcmilliárd dollár értékű fegyvereladásokat öt republikánus szenátor sem szavazta meg, két republikánus törvényhozó pedig tartózkodásával segítette azok elfogadását. A szavazáskor ugyanakkor nem volt meg a szükséges többség ahhoz, hogy a Donald Trump által megígért vétót felülírhassák.

A Trump-kormányzat a múlt hónapban hagyta jóvá a fegyvereladásokat, és döntésekor a nagyon ritkán alkalmazott “vészhelyzetre” hivatkozó hatalmával élt. Ennek az volt a célja, hogy a kormányzat elkerülje a fegyvereladások esetében szükséges kongresszusi felülvizsgálati folyamatot. Mike Pompeo külügyminiszter akkor azt mondta: az Irán körüli feszültségek mélyülése és szélesedése tette szükségessé a fegyvereladást.

Egy Bob Menedez demokrata párti és Lindsey Graham republikánus szenátor által vezetett kétpárti csoport összesen 22 határozatot fogalmazott meg, pontosan annyit, ahány szerződés született a fegyverüzletről. Hetekig tartó egyeztetések után végül abban állapodtak meg, hogy összesen három tervezetben összegzik valamennyi határozat tartalmát, és ezeket terjesztik be szavazásra.

A fegyvereladásokat helytelenítő szenátorok azon az állásponton vannak, hogy Szaúd-Arábia szerepe a jemeni háborúban, továbbá Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró török földön elkövetett meggyilkolása nem teszi lehetővé fegyverek eladását a sivatagi királyságnak. Az első két határozat Szaúd-Arábiának és egyes nyugati országoknak tiltaná meg a fegyvereladásokat, a harmadik határozat tiltása pedig az Egyesült Arab Emírségeket és Jordániát érinti.

A szenátus által elutasított határozatokról még a képviselőháznak is voksolnia kell. A Fehér Ház azonban már jelezte, hogy vétót emel a kongresszusi döntések ellen.

Orosz Zoltán, a parancsnokság szóvivője elmondta, hogy a BvOP a fővárosban a Steindl Imre utcában programokkal és a sátoraljaújhelyi börtönmúzeum vándorkiállításával várta a látogatókat.

A szóvivő ismertette, hogy a börtönökbe az érdeklődőket nem tudták beengedni, ugyanakkor a parancsnokság épületében berendeztek egy mintazárkát. Emellett a rendezvényen ki lehetett próbálni például a bilincset, az egykori kalodát és a rabszállító autót is.

Idén is készültek toborzóstanddal, ahová mindenkit vártak, aki elhivatottságot érez magában a büntetés-végrehajtási szakma iránt – tette hozzá.

Az elnök mindezt pénteken Twitteren közölte, hozzátéve, hogy a támadás aránytalan válasz lett volna egy drón lelövésére.

“Hétfőn lelőttek egy meg nem nevezett drónt nemzetközi vizek felett. A múlt éjjel készen álltunk élesre töltött fegyverekkel, hogy három különböző helyen csapást mérjünk, de ekkor megkérdeztem, hányan fognak meghalni. Százötven ember, uram, hangzott a válasz egy tábornoktól” – idézte fel a történéseket mikroblogjában az amerikai elnök. Majd azt írta: “tíz perccel a csapásmérés előtt leállítottam, nem lett volna arányos egy névtelen drón lelövésével”.

Álláspontja megváltozásának magyarázataként Trump azt hangsúlyozta: nem volt neki “sietős” a támadás.

A drón lelövésére a Hormuzi-szoros felett azt követően került sor, hogy hetek óta egyre keserűbb az amerikai-iráni viszony, különösen a múlt heti incidens óta. Akkor az Ománi-öbölben két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.

Az Egyesült Államok hajókat, harci repülőgépeket, katonákat, rakétaelhárítókat telepített a térségbe, miközben Iránt idegen hajók elleni támadásokkal, az Irán-barát csoportokat pedig a térségben elkövetett rakétatámadásokkal vádolta. E közben mindkét fél a nyilvánosság előtt azt hangoztatta, hogy nem akar háborút.

Pénteken az Egyesült Államok és Irán egymást okolta a drón lelövéséért. Teherán kitartott amellett, hogy a drónt iráni felségterület – a dél-iráni Hormuzgán tartomány – felett lőtték le, míg Washington változatlanul azt hangoztatta, hogy nemzetközi vizek felett szedték le. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter csütörtökön a Twitter közösségi portálon hazugságnak nevezte ezt az állítást, hozzátéve, hogy Teherán az ENSZ elé fogja vinni az ügyet.

Az Egyesült Államok kérte az ENSZ Biztonsági Tanács zárt ajtók mögötti ülését összehívását hétfőre.

Brian Hook, az Egyesült Államok iráni megbízottja, aki közel-keleti körúton van, pénteken Rijádban a feszültségek csökkentésének fontosságát hangsúlyozta. “Iránnak diplomáciával és nem katonai erővel kell válaszolnia a mi diplomáciai erőfeszítéseinkre” – jelentette ki.

Magas rangú iráni tisztségviselők pénteken azt mondták a Reuters hírügynökségnek, Trump Omán közvetítésével üzente meg Teheránnak, hogy amennyiben Irán nem hajlandó tárgyalni, a támadás elkerülhetetlen. A magukat megnevezni nem kívánó tisztségviselők szerint Trump sürgette a párbeszédet, de ők nem voltak túl derűlátóak: azt mondták, az üzenetet átadják Irán első számú politikai és vallási vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak, ám leszögezték: Hamenei egyelőre nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.

Irán pénteken cáfolta a Reuters értesülését. Kejvan Hoszrávi, az iráni nemzetbiztonsági tanács szóvivője az állami televíziónak kijelentette: “Amerika nem küldött semmilyen üzenetet Omán közvetítésével Iránnak”.

Magas rangú iráni vezetők, többek közt Hosszein Szalami tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint az akció Washingtonnak szánt világos üzenet volt. Leszögezte, hogy az ország határai sérthetetlenek. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvédeni magát. Hasonló szellemben nyilatkozott pénteken Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes is. Az iráni Forradalmi Gárda által lelőtt amerikai drón mellett repült egy másik amerikai kémrepülőgép is, 35 emberrel a fedélzetén, az iráni légvédelem azt is lelőhette volna, de nem tette – jelentette ki pénteken Amir Ali Hadzsizade, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka.

Moszkva figyelemmel kíséri a Perzsa-öbölben és az Irán körül kialakult helyzetet és mindenkit önmérsékletre szólít fel – jelentette ki a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak. “A helyzet a Perzsa-öbölben nagyon feszült, ami komoly nyugtalanságot kelt” – mondta Dmitrij Peszkov.

Rijád támogatja Washingtonnak az Iránnal szembeni politikáját, és egyetért a Teheránra gyakorolt nyomással – jelentette ki Hálid bin Szalmán szaúd-arábiai védelmi-miniszterhelyettes pénteken, az Egyesült Államok iráni különmegbízottjával, Brian Hookkal tartott rijádi találkozója után. Szalmán azt is elmondta, hogy a találkozón elsősorban az iráni légvédelem által csütörtökön lelőtt amerikai drón ügye került szóba, valamint az Irán támogatását élvező jemeni húszik Szaúd-Arábia elleni légitámadásai.

Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) csütörtök este sürgősségi rendelkezéssel megtiltotta országa légitársaságainak, hogy az iráni légtér és az iráni vizek egy része felett repüljenek. A tiltás – amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt – csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik.

Több európai légitársaság is úgy döntött pénteken, hogy elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret. A német Lufthansa, a holland KLM, az ausztriai Austrian Airlines, az ausztrál Quantas és a maláj Malaysia Air légitársaságok jelentették be, hogy elővigyázatosságból időlegesen elkerülik az érintett légteret. Hasonlóképpen döntött az Etihad és az Emirates egyesült arab emírségbeli légitársaság is.

A több mint egymilliárd dollár értékű rakomány lefoglalása az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb kábítószerfogása volt. A rendőrségi akciót és eredményét a philadelphiai ügyészség jelentette be kedden este Twitteren. A hivatal közölte, hogy a hajó teljes legénységét letartóztatták, és a szövetségi hatóságok napokon belül vádat emelnek ellenük.

A hajó hétfőn érkezett Philadelphia kikötőjébe libériai zászló alatt. Kolumbiából indult május 31-én, és Panamán, valamint a Bahamákon keresztül hajózott az Egyesült Államokba. A hajózási vállalat közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy mindenben együttműködik az amerikai rendőrséggel és a kábítószer-ellenes hivatallal (DEA).

A szövetségi hatóságok szerint az országba csempészett kokain legnagyobb része Kolumbiából származik.

Az Egyesült Államok keleti partvidékén az elmúlt hónapokban több alkalommal füleltek le kábítószer-csempészeket. Márciusban, szintén Philadelphiában különlegesen kiképzett kutyák szagoltak ki egy mintegy 540 kilogrammos kokainszállítmányt. Februárban New Yorkban a vámosok szintén kokaincsempészeket fogtak el: a metropolisz kikötőjében szárított gyümölcsök közé rejtve bukkantak 1450 kilogramm kábítószerre.

Ezzel a 2010 óta beszerzett mentőautók száma 953-ra emelkedik, a gépkocsik átlagéletkora pedig öt év alá csökken – írták. A most érkező járművek közül a “B” kategóriás, négykerék-meghajtású autók mentőgépkocsiként, a “C” kategóriás járművek pedig eset-rohamkocsiként állnak szolgálatba az ország mentőállomásain – közölték.

A 2019.04.03-án uniós eljárásrendben meghirdetett közbeszerzés ajánlati felhívása szerint a járműveket nyílt eljárásban nyerheti el a szállító. A legutóbbi hasonló tendert a BM HEROS LEK Logisztikai Ellátó Központ Kft. a Scorpio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel együtt nyerte: 117 darab “C” kategóriás, hátsókerék meghajtású mentőgépjárművek szállítottak 3,409 milliárd, azaz járművenként 29,144 millió forintért.

Erdogan rámutatott: Ankara az amerikai elnökkel jó kapcsolatot ápol, de azokkal, akik a környezetében dolgoznak, “nagyon eltérő” a viszony. A török államfő ismét megerősítette, hogy az Sz-400-as légvédelmi rakétákról szóló adás-vételi szerződést Ankara és Moszkva lezárt megállapodásnak tekinti. Egyúttal felhívta a figyelmet: Washingtonnak jól meg kell gondolnia, hogy szankciókkal sújtja-e Törökországot, amely nagyon szolidáris tagja a NATO-nak.

A török elnök megismételve Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt pénteki szavait leszögezte: Ankara válaszlépéseket tesz, ha az Egyesült Államok még szankciókat vet ki Törökország ellen. Végül jelezte: Oroszország előreláthatólag július első felében szállítja le az első légelhárító ütegeket a török hadseregnek. Az Egyesült Államok és Törökország viszonya az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az Sz-400-asok miatt.

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) a közelmúltban arra szólította fel a NATO-szövetséges Törökországot, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől. Patrick Shanahan megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében határidőt is szabott, és arról tájékoztatta, hogy amennyiben Ankara nem tesz eleget a kérésnek, a Pentagon július 31-vel véget vet a török pilóták kiképzésének, valamint az F-35-ös programmal kapcsolatban álló török személyzetnek el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ös harci repülőgépek eladására vonatkozó megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének az F-35-ösök fejlesztésében.

A Zeri című pristinai napilap felhívta a figyelmet arra, hogy a találkozóról sem a Szerbiával folytatott tárgyalásokat vezető koszovói tárgyalócsoportot, sem a külügyminisztériumot nem tájékoztatták. A titkos találkozón az információk szerint Szerbiából Marko Djuric, a belgrádi kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője, Koszovóból Pristinát Selim Selimi, a miniszterelnök kabinetfőnöke vett részt. Rajtuk kívül az Európai Unió, az Egyesült Államok, Franciaország és Németország képviselői voltak jelen.

A rendelkezésre álló információk szerint a felek feltehetőleg arról tárgyaltak, hogy miként lehetne megalakítani a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek felállításáról 2013-ban egyezett meg Belgrád és Pristina. A koszovói vezetőség azonban mindeddig nem volt hajlandó arra, hogy a kért jogosítványokkal együtt alakítsa meg a közösséget. Más információk szerint viszont a találkozón nem beszéltek konkrét kérdésekről, csak abban állapodtak meg, hogy folytatni kell az évekkel korábban megkezdett párbeszédet. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

A szerb és a koszovói elnöknek a korábban megbeszéltek szerint július elsején Párizsban kellene tárgyalóasztalhoz ülnie, és a kapcsolat rendezéséről tárgyalnia, ám Aleksandar Vucic szerb államfő csütörtökön azt mondta, “kilencvenkilenc százalék, hogy a párizsi találkozóra nem kerül sor”. A találkozót csak akkor tarthatnák meg, ha az albán fél felelősségteljesen viselkedne, erre azonban nem lehet számítani – tette hozzá egy televíziós interjúban a szerb elnök.

A koszovói kormány november 21-én százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, miután Belgrád sikeres lobbizásának következményeként Koszovót novemberben nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. A kapcsolat rendezését célzó párbeszéd ezután megszakadt.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Az elnök Justin Trudeau kanadai kormányfőt fogadva tájékoztatta az újságírókat. Megismételte azt, amit csütörtök reggel közzétett Twitter-üzenetében fogalmazott meg: a drón lelövésével Irán nagyon nagy hibát követett el. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ezek után Washington csapást mér-e Iránra, azt válaszolta: “majd nemsokára meglátják”.

Az elnök leszögezte, hogy a drón “egyértelműen” nemzetközi légtérben mozgott, szemben Irán állításával. Mint mondta: a repülőgép fegyvertelen volt és nem volt rajta ember. “Ha ember lett volna a drónon, és úgy lövik le, akkor nagyon más lenne a helyzet” – fogalmazott.

Trump mindazonáltal úgy vélekedett, hogy emberi tévedés okozta az incidenst. Szerinte valaki “a saját szakállára, ostobán döntött”, mint fogalmazott, “egy tábornok, vagy valaki” tévedésből lövette le a drónt. “Nehezen hiszem, hogy szándékosan történt” – mondta és “őrült lépésnek” nevezte. Arra a kérdésre, hogy változatlanul készen áll-e a tárgyalásokra Teheránnal, az elnök azt röviden csak annyit mondott: “várjuk meg, hogy mi fog történni”. Hozzáfűzte, hogy erről nem is akar többet mondani.

Cáfolta, hogy egyes, héjaként számon tartott tanácsadói vagy kormányának tagjai háborúra ösztökélnék őt. “A kampányomban azt ígértem, hogy kivonulunk a véget nem érő háborúkból, és ki is akarok vonulni” – utalt a szíriai konfliktusra és az afganisztáni háborúra, érzékeltetve egyúttal azt is, hogy általában ellene van annak, hogy Washington háborúkba bonyolódjék.

Közben a védelmi minisztériumban videokonferenciát tartott Joseph Guastella altábornagy, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága légierejének parancsnoka. A katari Al-Udeid légitámaszpontról nyilatkozó altábornagy közölte: a drón az iráni légtértől 34 kilométernyire repült, és soha nem is lépett be az iráni légtérbe. Lelövésének pillanatában nagy magasságban volt, és nemzetközi vizekre zuhant – mondta Guastella. Hangsúlyozta: az a teheráni állítás, miszerint a gép megsértette volna az iráni légteret, “határozottan hamis”.

A Pentagon Trump rövid sajtótájékoztatója után nyilvánosságra hozott egy videót, amely a drón lelövéséről készült, és amelyen a zuhanó repülőgép húzta füstcsík látható.

Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője újságíróknak kifejtette: a Pentagonnak nagyon vékony jégen kell egyensúlyoznia, hiszen egyidejűleg kell összpontosítania a védelemre és az elrettentésre, valamint kizárnia az Irán-ellenes retorikát a magas szintű belső egyeztetésekből. Dunford hangsúlyozta: az Iránnak adandó válasz politikai kérdés.

A vádirat szerint az ügyletekért egy ötvenéves férfi felelt, aki olyan gazdasági társaságokat vezetett, amelyek banki hitellel terhelt és követeléskezelésre kiadott ingatlanok kedvezményes közvetítésével és értékesítésével foglalkoztak. A társaságok 2011-2016-ban magán- és jogi személyekkel kötöttek szerződéseket, amelyek azt célozták, hogy a cégek a hitellel terhelt ingatlanokat a piaci ár alatt szerezzék meg, majd szintén kedvezményes áron adják el az ügyfeleiknek.

Egy ügyvéd segítségével károsították meg az ügyfeleket, akinél a kinézett ingatlan vételárának felét és a megbízási díjat előre kellett letétbe tenniük. A letétet az 50 éves férfi cégei akkor kaphatták volna meg, amikor az ügyfelek tehermentes tulajdonba kerültek, azonban a férfi több esetben meg sem kísérelte megszerezni az ingatlanokat, más esetekben pedig nem az ügyfeleknek adta azokat tovább. Az ügyvéd idő előtt elutalta a letéti összegeket társának.

A vádirat szerint a szerződéskötésekben két nő és az egyik ügyletnél két ingatlanközvetítő is segített. A vádlottak bűnösségéről a Pesti Központi Kerületi Bíróság dönt.

Biegun kifejtette: mind Washington, mind Phenjan tisztában van azzal, hogy az atomfegyver-mentesítésről szóló tárgyalások folytatásához a jövőben rugalmasságra van szükség. Szavai szerint az amerikai kormány kész arra, hogy egy következő csúcsértekezleten megvitassák a Donald Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető első, Szingapúrban megtartott csúcstalálkozóján vállalt kötelezettségeket.

A különmegbízott kifejtette: egy elkövetkező tárgyalási fordulón az észak-koreai félnek felhatalmazással kell rendelkeznie, hogy az atomfegyver-mentesítés mellett “minden témáról” tárgyalhasson. Biegun azonban más konkrét tárgyalási témákat nem említett. Megemlítette viszont, hogy az utóbbi időkben Washington több változást észlelt az észak-koreai álláspontban, így például nincs egyetértés abban, mit ért a két ország atomfegyver-mentesítésen.

“Soha nem érünk célhoz, ha nem tudjuk, hová kell mennünk” – szögezte le.

Biegun hangsúlyozta azt is: Washington arra számít, hogy csütörtökön kezdődő phenjani látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök “konstruktív üzenetet” visz az észak-koreai vezetőnek az atomfegyver-mentesítésről. A konferencián felszólalt Dél-Korea észak-koreai különmegbízottja is. Lee Do Hoon sürgette Phenjan válaszát Mun Dzse In dél-koreai elnök meghívására egy Korea-közi csúcstalálkozóra.

A Szászország tartományi kormánynak a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) elé terjesztett javaslata szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel kell sújtani a nyilvánosan kihelyezett EU-zászlók eltávolítását, valamint a kék mezőben kört alkotó 12 arany színű csillagot ábrázoló lobogó nyilvános megrongálását, felismerhetetlenné tételét és megsemmisítését.

Szintén büntetendővé kell tenni az EU másik fő jelképe, az európai himnusz – Friedrich Schiller Örömóda című költeményének Ludwig van Beethoven által megzenésített változata – gyalázását is.

A javaslatot ismertető Saarbrücker Zeitung kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozás alapján a német nemzeti jelképek és más országok nemzeti jelképeinek megsértése bűncselekménynek számít, de az EU jelképeit nem védi a törvény. A szászországi kormány javaslata szerint ezen változtatni kell, “elszántan és hatékonyan” fel kell lépni az EU alapértékeit megvető cselekményekkel, így az EU jelképei ellen irányuló támadásokkal szemben is.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tartományi kormányának javaslata szerint Németországnak az EU alapítói közé tartozó államként is kötelessége megvédeni a közösség jelképeit. Azonban a szabályozás nem jelentheti az EU “tárgyilagos és indokolt kritikájához fűződő jog” korlátozását – idézett az előterjesztésből a Saarbrücker Zeitung a hírportálján közölt összeállításban.

“A helyzet a Perzsa-öbölben nagyon feszült, ami komoly nyugtalanságot kelt” – nyilatkozott Peszkov az Egyesült Államok és az Irán közötti feszültség kiéleződéséről.

“Figyelemmel kísérjük a helyzetet és önmérsékletre szólítunk fel minden országot, amelynek köze van hozzá” – mondta.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes “rendkívül veszélyesnek” nevezte a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet, az hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok “a háború szélén egyensúlyoz”. A diplomata szerint a tény, hogy a csapásmérés a tervezéstől már eljutott a döntéshozatal szintjére, azt bizonyítja, hogy Washington “provokálja a helyzetet, azt a nyílt konfliktus szakadékában gurulás felé taszigálja, bármennyire is igyekszik a Pentagon ennek az ellenkezőjét állítani”.

Rjabkov kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ahelyett, hogy érdemi megfontolás tárgyává tenné a válság politikai rendezését sürgető orosz javaslatokat, inkább azzal vádolja Moszkvát, hogy ki akarja terjeszteni befolyást. A miniszterhelyettes arra szólította fel Washingtont, hogy mérlegelje a következményeket és óva intett a felelőtlen lépésektől.

Június 13-én két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben. Az Egyesült Államok a történtekért Iránt tette felelőssé, álláspontját Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia támogatásáról biztosította.

Az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt. Az incidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, hogy a pilóta nélküli felderítő eszközt a Hormuzi-szoros fölött, nemzetközi légtérben lőtte le egy iráni föld-levegő rakéta. Teherán ezzel szemben többször leszögezte: a drón iráni légtérbe hatolt be, és a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött lőtték le.

A The New York Times értesülése szerint Donald Trump elnök csütörtökön jóváhagyta, az Egyesült Államok pénteken csapást mérjen iráni célpontokra, de végül leállította a műveletet.

A tiltás – amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt – csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik. A légitársaságokat külön levélben tájékoztatták arról, hogy az amerikai drón lelövésekor több amerikai polgári gép is repült a térségben, a legközelebbi mindössze 45 tengeri mérföldre volt a dróntól.

Közleményében az FAA hangsúlyozta: a szervezetet változatlanul aggodalommal tölti el a térségben tapasztalható feszültség és a katonai tevékenység, amely ráadásul forgalmas légifolyosók közelében zajlik. Az FAA bejelentésével egyidejűleg az amerikai United Airlines légitársaság fel is függesztette Newarkból Mumbaiba tartó járatait, amelyek a veszélyesnek ítélt térségek fölött repülnek.