Biztonságpiac

Ismertetése szerint K. Dániel december 30-án késő délután csöngetett be a vele egy lépcsőházban élő 42 éves nőhöz, majd egyik gyereke előtt bozótvágó késsel bántalmazta, összeszurkálta. Az asszony a kórházban belehalt sérüléseibe. A más erőszakos bűncselekmény és garázdaság miatt már ismert, próbaidőn lévő férfit 24 órán belül elfogták a rendőrök. Az igazságügyi elmeorvos szerint a férfi nem szenved kóros elmeállapotban, így büntethető. A BRFK szerdán a nyomozati iratokat vádemelési előterjesztéssel megküldte a Fővárosi Főügyészségnek – közölte Gál.

A bűnügy részleteit ismertetve elmondta, december 30-án délután egy “riadt gyermekhang” jelentkezett a rendőrség számán. Az asszony 14 éves lánya azt mondta, hogy lakásukba egy idegen férfi hatolt be, édesanyját összeszurkálta, majd elmenekült. A kislány 11 és 7 éves testvére is otthon volt, a három gyerek bemenekült egy szobába. A rendőrök sokkos állapotban találták az édesanyát, akit kórházba szállítottak ugyan, de estére belehalt sérüléseibe. Hozzátette: a halottszemle során 26 sérülést találtak, ezek között két szúrás a nyakát érte, öt pedig a hasát.

A nyomozás több szálon indult; egyrészt a házban lakók között, másrészt a nő adósságbehajtó munkájával összefüggésben, harmadrészt pedig amiatt, mert a nő válófélben volt. A rendőrségre közben éjszaka egy e-mail érkezett, melyben K. Dániel elismerte a gyilkosságot. Egyebek mellett azt írta, nem tudja megmagyarázni, miért tette, de tudja, hogy szenvedni fog érte. A Harmat utcai albérletben élő férfi lakásában kutatást végző rendőrök egyebek mellett egy titkos naplót találtak, amely tele volt szexuális fantáziálással. A füzet a gyilkosság napján azzal zárul: “a sátán segítségével megpróbálok gyilkolni, hátha sikerül”.

A férfit rejtekhelyén, egy XVII. kerületi lakatlan épületben fogták el, meghallgatásán részben beismerő vallomást tett. Elmondta, a gyilkosság előtt alkoholt fogyasztott, előbb magában, majd egy közeli parkban két lánnyal, majd újra egyedül, otthon. Ez után ment le a társasházban élő asszonyhoz, akit összeszurkált, majd elmenekült.

Az igazságügyi elmeorvos szakértő a napló elemzésekor egyebek mellett azt állapította meg, hogy az elkövető szadisztikus, mazohisztikus. A szakértő a személyes vizsgálat során ugyanakkor azt állapította meg, hogy nem szenved olyan kóros elmeállapotban, amely miatt ne lenne büntethető.

Gál elmondta, a nyomozás során a rendőrök több más bűncselekményre is fényt derítettek. Így például a férfi lefoglalt laptopján több száz pedofil jellegű fotót találtak kiskorú fiúkról és lányokról. A nyomozó a további szörnyűségek között említette, hogy kiderült, a férfi december 25-én egy XI. kerületi lakásban, miközben anyjával és másokkal a karácsonyt ünnepelte, megerőszakolta 13 éves féltestvérét.

Közölte, mindezek alapján K. Dánielt aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, gyermekpornográfia bűntettével, továbbá hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettével is gyanúsítják. Kérdésre elmondta, hogy a férfi korábban is volt büntetve, szexuális jellegű bűncselekmény és garázdaság miatt. (Soha nem lenne szabad szabadulnia. A -szerk- megj.)

A tájékoztatás szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mobilkamerák használata láttán az utasok együttműködőbbek, és megnőtt a jegyvásárlási hajlandóság. Rámutattak arra, hogy több alkalommal is előfordult, hogy korábban a kötekedő, veréssel fenyegetőző, érvénytelen jeggyel utazó utas a kamerát látva további vita nélkül elismerte a pótdíjalkalmazás jogosságát.

Jegyvizsgálót 2018-ban 123, 2019-ben 70, 2020-ban pedig mindezidáig 35 esetben ért inzultus, amiből 18 tettlegességig fajult, 17 esetben pedig tettleges becsületsértés történt – írják a közleményben.

A 2019. szeptemberi bevezetés óta folyamatosan nő azoknak a jegyvizsgálóknak a száma, akik önkéntes alapon, szívesen használják a testkamerákat munkavégzés során, legtöbben a miskolci, a debreceni és a dombóvári térségben látják el így a feladatukat. Azokon a vonatokon, melyeken testkamerával dolgozik a jegyvizsgáló, eddig egy atrocitás történt a szolgálatot teljesítő kollégákkal szemben – közölte a MÁV.

Simicskó István a nyírségi kisváros határában épülő honvédelmi sportközpont alapkőletételén emlékeztetett, a kormány döntése értelmében negyven helyszínen épülnek ilyen létesítmények, az első sportközpontokat a tervek szerint Balassagyarmaton, Újfehértón, Szarvason, Szigetváron és Baján építik meg.

A beruházásért felelős BMSK Zrt. beruházási ügynökség és a kijelölt önkormányzatok komoly előkészítő munkán vannak túl, az építkezések remélhetőleg minél gyorsabban befejeződnek – tette hozzá a kormánybiztos.

A fejlesztés fontosságát hangsúlyozva Simicskó István arról beszélt, a hazafias és honvédelmi nevelés “mindennek az alapja lehet”. Szavai szerint nem mindegy, hogy a gyermekeink milyen szellemiségben nőnek föl, kialakul-e bennük az egészséges nemzettudat, illetve a hazához és a szülőföldhöz kötődés.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: “A szülőföld semmivel sem pótolható értéket jelent mindannyiunk számára, tisztelete és szeretete, megbecsülése, gyarapítása, az alkotás tevékenysége, mind-mind bennünk rejlik.”

A közlemény szerint a letartóztatásban lévő, büntetlen előéletű nőt a főügyészség aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolja és végrehajtandó fegyház kiszabását indítványozta vele szemben. A vádirat szerint a vádlott és a sértett az interneten ismerkedett meg, 2019 áprilisában egy dávodi házban költöztek össze, amelyet a férfi bérelt. A nőnek nem volt munkája, a sértett közmunkásként dolgozott és alkalmi munkákat is vállalt, így a férfi keresetéből éltek.

A pár sokat veszekedett. Egy idő után a férfi többször felszólította a nőt, hogy költözzön el a házból, a vádlott azonban erre nem volt hajlandó. Mint írták, 2019. július 7-én este ismét veszekedés tört ki, kölcsönösen bántalmazták egymást. Majd a férfi fájó torkára bevett egyet a vádlott gyógyszerei közül. Ezután kiment a lakásból és a bevett nyugtatótól a teraszon eszméletlen állapotban elvágódott.

A nő nem hívott segítséget, hanem egy nylon szemetes zacskót húzott a férfi fejére, s azt szorosan megkötötte. A sértett testét az ingatlan veteményesénél lévő gödörbe húzta, ott sósavval és hypóval öntötte le, végül betemette – olvasható a közleményben. Amikor a férfi munkatársai érdeklődni kezdtek utána, a nő azt mondta nekik, hogy külföldre ment dolgozni. A nő a férfi holttestét később a ház udvarának végében lévő szemetesgödörhöz húzta és ott temette el. Ott is leöntötte még sósavval és hypóval.

A rendőrök 2020. július 24-én találták meg a holttestet. A nőt őrizetbe vették.

A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Portik Tamás ellen perújítás nyomán folyamatban lévő büntetőügyet a Gyárfás elleni üggyel egyesítette.

A vád szerint Gyárfás bízta meg Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó megölésével, és Portik meg is szervezte a gyilkosságot, amelyet Jozef Rohác hajtott végre. Rohác évek óta jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetését tölti. Gyárfás és Portik tagadja bűnösségét.

A legfőbb ügyész tavaly decemberben jogorvoslatot jelentett be a Fővárosi Törvényszék végzése ellen, azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg: a törvényszék végzése törvénysértő. A Kúria május 19-én a legfőbb ügyész indítványát elutasította. Indoklásában rámutatott többek között arra, hogy az eljárás azonos szakaszában lévő ügyek egyesíthetők, és ez a perújítás elrendelését követő elsőfokú eljárásra is vonatkozik.

A tábornok nyilatkozatát a The Atlantic című folyóirat jelentette meg internetes portálján. “Amióta az eszemet tudom, Donald Trump az első elnök, aki nem próbálja meg összefogni az amerikaiakat, de még csak úgy sem tesz, mintha ezt akarná” – fogalmazta meg a véleményét Mattis. “Ehelyett megpróbál megosztani bennünket (…) Most érezzük meg a következményeit annak, hogy nem felnőttek irányították ezt az országot az elmúlt három évben” – tette hozzá.

Mint kifejtette: soha nem gondolta volna, hogy “katonákat bármilyen körülmények között arra utasítanak, hogy megsértsék honfitársaik alkotmányos jogait”. A volt miniszter feltehetőleg Trump azon felvetésére utalt, hogy igénybe veheti az 1807-es Lázongási Törvényt, amely lehetővé teszi a mindenkori elnök számára, hogy – megkerülve a szövetségi törvényt – belföldi rendfenntartási célokra kirendelje a katonaságot. Ez egyébként 1992-ben megtörtént, amikor hasonló ügy miatt zavargások robbantak ki Los Angelesben. Akkor George H.W. Bush elnök e törvény alapján, a kaliforniai kormányzó kérésére kirendelte a katonaságot.

Mark Esper védelmi miniszter egyébként hangsúlyozta: nem ért egyet a katonák kirendelésével belföldi rendfenntartás céljából.

Mattis közleményére a közzététele után Trump szinte azonnal reagált. A Twitteren azt írta: “valószínűleg az egyetlen dolog, ami közös Barack Obamában és bennem, az az, hogy mindkettőnknek abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy kirúghattuk Jim Mattist, aki a világ leginkább túlértékelt tábornoka. Felkértem, hogy nyújtsa be a lemondó levelét, és ettől nagyszerűen éreztem magamat. A beceneve Káosz volt, ez nem volt kedvemre való, ezért megváltoztattam Veszett Kutyára” – írta az elnök.

Egy következő bejegyzésben pedig azzal folytatta, hogy Mattis ereje nem a katonai felkészültségében, hanem inkább a személyes kapcsolatrendszerében rejlett.

Mattis az Obama-kormányzat idején a Központi Parancsnokságot (Centcom) vezette, ő felügyelte az Afganisztánban és Irakban folyó háborút, és felelős volt az egész közel-keleti térségért. Szakértők emlékeztetnek rá, hogy agresszív Irán-ellenes lépéseket és katonai konfrontációt szorgalmazott, ezért elvesztette a kormányzat bizalmát. Trump kormányának ő volt az első védelmi minisztere, és azért kellett távoznia, mert nem értett egyet az elnök afganisztáni és szíriai csapatkivonási tervével.

Mattis arról is írt, hogy “dühösen és elképedve” figyelte az elmúlt napok tüntetéssorozatát, amelyet az afroamerikai George Floyd durva rendőri intézkedés miatti halála robbantott ki. A tábornok leszögezte, hogy a jogegyenlőséget követelő tüntetőknek “igazuk van”. “Ne tévesszen meg bennünket néhány törvényen kívüli” – utalt az erőszakcselekmények elkövetőire. Meggyőződése szerint a több tízezernyi demonstráló tisztességes ember, aki “kitart amellett, hogy megfeleljünk az értékrendünknek”.

A Kína déli részén található Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen működő általános iskolában egy biztonsági őr kezdett ámokfutásba a lap szerint. A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna információi szerint a sebesültek közül hárman súlyos állapotban vannak. A támadót a rendőrség elfogta.

Kína túlnyomó részén a héten kezdődött meg ismét a tanítás az iskolákban, miután a koronavírus-járvány idején az oktatás az interneten zajlott.

Az elmúlt években több esetben váltak támadások célpontjává Kínában az óvodák és általános iskolák. 2019 novemberében a Kína délnyugati részén fekvő Jünnan tartományban egy férfi maró anyaggal fújt le gyerekeket, több mint ötvenen égési sérüléseket szenvedtek. Szeptemberben egy negyvenéves férfit őrizetbe vettek, miután a közép-kínai Hupej tartományban késsel támadt egy általános iskola diákjaira, nyolc gyerek halálát okozva, további kettőt megsebesítve. Tavaly április elején pedig a szintén közép-kínai Honan tartományban tartóztattak le egy óvónőt, aki a gyanú szerint mérget kevert a gyerekek kásájába, 23 gyerek szorult kórházi ellátásra.

A javasolt összegből százmillió euró Jordániát és Libanont illeti, ahol a statisztikák szerint a legnagyobb az egy főre jutó menekültek száma a világon. Törökország 485 millió euró támogatást kapna idén ebből a keretből, hogy az országban tartózkodó menekültek továbbra is részt vehessenek az unió humanitárius, szociális, biztonsági és integrációt segítő programjaiban.

Várhelyi Olivér szomszédsági és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy az EU továbbra is szolidáris partnerországaival és az azok által befogadott menekültekkel. “Mivel a szíriai válság továbbra is fenyegeti a régiót, az EU érdeke, hogy továbbra is támogassa a menekülteket befogadó helyi közösségeket, különösen a koronavírus-járvány alatt” – hangsúlyozta.

Az uniós segélyek támogatást nyújtanak az oktatás, a szociális védelem és az egészségügyi fejlesztések terültén a szíriai válság elől elmenekült embereknek. A Szíriában dúló háború 2015-ös kezdete óta Törökország mintegy 3,6 millió, Libanon 1,5 millió és Jordánia 1,8 millió menekültet fogadott be.

A 26 évnyi szökés után Párizsban májusban elfogott férfit azzal vádolják, hogy pénzügyi támogatást nyújtott az annak idején mintegy 800 ezer ember életét kioltó hutu milíciáknak. A testület, amelynek feladata a hágai elfogató parancs érvényességének vizsgálata, elrendelte a 84 éves Kabuga átadását a ruandai nemzetközi törvényszéknek.

A döntést a tolószékben ülő Kabuga szenvtelenül fogadta, csak annyit kérdezett, hogy hova fogják elszállítani. Védői ugyanakkor jelezték, hogy a vádlott a semmitőszékhez fordul, amelynek két hónap áll rendelkezésre a fellebbezés megvizsgálására. Amennyiben a kérelmet a legmagasabb francia bírói szervezet elveti, Franciaországnak egy hónapon belül át kell adnia a vádlottat a nemzetközi testületnek.

“Erre a döntésre számítottam, a jelenlegi szélsőségesen politikai kontextusban” – mondta Laurent Bayon, a gyanúsított egyik ügyvédje.

A több mint két évtizede bujkáló férfi jelezte, hogy az egészségi állapota miatt tart attól, hogy a tanzániai Arushába szállítják, ahol a népirtások és az emberiesség elleni bűntettek ügyében ítélkező ENSZ-bíróság székel. Ügyvédje szerint a férfi nem élné túl az átszállítást és az ottani fogva tartási körülményeket.

Múlt héten a hágai törvényszék egyik bírája, William Sekule jelezte, hogy az átszállítást Párizsból Arushába akkor lehet megvalósítani, ha minden körülmény adott, és visszautasította azt az ügyészi kérést, hogy a férfit átmenetileg vigyék Hágába, tekintettel a koronavírus-járvány miatti utazási korlátozásokra.

Kabuga első helyen szerepelt a ruandai körözési listákon, és ötmillió dolláros (1,6 milliárd forintos) vérdíjat is kitűztek a fejére. A francia igazságügyi tárca szerint Kabuga hamis személyazonossággal élt egy lakásban a Párizshoz közeli Asnieres-Sur-Seine-ben, ahol május 16-án vették őrizetbe. Kabuga Németországban, Belgiumban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Kenyában és Svájcban is élt az elmúlt 26 évben.

A hutu üzletember olyan ruandai milíciáknak nyújtott pénzügyi támogatást, amelyek 800 ezer tuszival és mérsékelt hutuval végeztek mindössze száz nap leforgása alatt 1994-ben. Kabuga hatalmas mennyiségű bozótvágó kést (machétét) és kapát vásárolt fel annak tudatában, hogy azokat gyilkosságra fogják felhasználni – írta egyik híroldalán az ENSZ. A világszervezet szerint emellett ő volt a hírhedt Radio Télévision Libre des Mille Collines (RTLM) rádióadó egyik társtulajdonosa. Ez a széles körben hallgatott hírforrás szólította fel a hutukat a tuszik kivégzésére, és gyűlöletkeltő adásaival jelentős szerepe volt a népirtás kirobbantásában. Kabuga azonban minden vádat tagad.

A képviselő azt mondta, hogy a kormány azt javasolja, ha egy diákot erőszakos iskolai cselekménnyel ítélnek el, ne járjon utána egy évig családi pótlék. Horváth szerint az iskolai erőszak gyökere nem az iskolában, hanem az elkövető családjában van, ezért a család felelőssége a gyermek iskolai viselkedése.

A javaslat kezdeményezi a diákok és tanárok biztonságát növelő iskolaőrség felállítását is. Az iskolaőrség tagjai a tanítási időben jogosultak az iskola egész területén szakszerű és arányos intézkedésekre, szükség esetén kényszerítő intézkedést is alkalmazhatnak – tette hozzá.

Ismertette, hogy a kormány indítványozta a büntethetőségi korhatár 12 éves korra csökkentését a tanárokat bántalmazó diákok esetében. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi iskolai büntetések – jellemzően írásbeli figyelmeztetések – nem nevezhetők igazán büntetésnek, és azoknak nincs visszatartó erejük. Súlyosabb fegyelmi vétség esetén pedig túl hosszú és bonyolult az eljárás – vélekedett.

Horváth hangsúlyozta: tanárt megfenyegetni, megalázni, bántalmazni szigorúan tilos, ezt származásra vagy szociális helyzetre tekintet nélkül minden diáknak és szülőnek tiszteletben kell tartania. Minden tanárt és tanulót megillet az emberi méltóság, joguk van a biztonsághoz, a nyugodt tanításhoz és tanuláshoz, ahol viszont iskolai erőszak van ott sem tanítani, sem tanulni nem lehet – jelentette ki a képviselő.

Az Interfax orosz hírügynökség helyszíni tudósítása szerint az ötvenfős nemzeti tanács jelen lévő 43 képviselőjéből 42-en támogatták az előterjesztést. A szakadárok uralta térségben korábban az orosz mellett az ukrán is hivatalos nyelvnek számított.

Leonyid Paszecsnyiknek, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjének indítványát, amelynek értelmében a jövőben egyedül az orosz nyelv bír hivatalos státusszal a régióban, március 25-én már támogatta a törvényhozás illetékes bizottsága.

Az ukrán kormányerők 2014 óta harcolnak az oroszbarát szakadárokkal Luhanszk és Donyeck megyében. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a konfliktusban.

“Kedves barátaim – akiknek fontos a békés szlovák-magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amelyek életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandóak feladni az anyanyelveteket” — írta a szlovák kormányfő a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. Hozzátette: egyúttal megértést kér azon múltbéli szlovákok számára, akik “ugyanezen okokból szenvedtek, főként a XIX. század második felében a történelmi Magyarországon.”

A szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete már huzamosabb ideje kéri a közösség anyanyelvhasználatának a hivatali érintkezésre, többek között a bíróságokra történő kiterjesztését. A múltban és a jelenben is nem egy példáját ismerni annak, amikor felvidéki magyarokat igazságtalanságok értek amiatt, mert anyanyelvükön beszéltek, vagy más módon kerültek hátrányos helyzetbe annak használata miatt. Az érvényben lévő szlovák nyelvtörvény is hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi nyelveket az államnyelvvel szemben.

A felvidéki magyarokat azonban inkább a nemzeti identitásukhoz való ragaszkodás miatt érték állami részről igazságtalanságok, aminek leghírhedtebb példája a második világháború utáni kitelepítések tragédiája, amikor a szülőföldről történő elűzetést sok esetben a magyarságuk feladása tette elkerülhetővé.

A lefoglalt szerek értéke 94 millió euró (mintegy 33 milliárd forint), két embert előállítottak. A hágai központú uniós szervezet tájékoztatása szerint az egészség és a környezet védelme érdekében folytatott művelet során több mint háromezer tonna növényvédő szert ellenőriztek.

A lefoglalt több mint 1300 tonna növényvédőszer legalább 207 ezer négyzetkilométer nagyságú termőterület permetezésére lett volna elegendő. Ez megegyezik Németország teljes mezőgazdasági területével, Franciaország mezőgazdasági területének 75 százalékával, Románia mezőgazdasági területeinek pedig 150 százalékát teszi ki – mutatott rá összehasonlításképpen az Europol.

A művelet során szabálytalanságok, hamis áruk vagy tiltott termékek birtoklása, szállítása, tárolása vagy értékesítése miatt 260 eljárást indítottak. Jelenleg nyolc vizsgálat folytatódik Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Svájcban. A tiltott vagy hamisított növényvédőszerekkel kereskedő szervezett bűnözői csoportok tagjainak egy része más illegális tevékenységekben, például hamisított cigaretták vagy gyógyszerek forgalmazásában is részt vett.

Az Europol tájékoztatása szerint az áruk illegális kereskedelmének hatékony felszámolására 2015 óta indított öt művelet során eddig 2568 tonna hamis vagy illegálisan forgalomba hozott növényvédőszerek foglaltak le a nemzeti hastóságok.

A 73 éves nyugalmazott tengernagy, aki 2007 és 2011 között volt a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, a The Atlantic című lapban kedden megjelent, Nem hallgathatok tovább című írásában fejtette ki erről a gondolatait. Mint írja, eddig sosem szólalt meg a Trump elnökségét érintő dolgokban, de az ország most válaszúthoz érkezett, és az elmúlt néhány hét eseményei láttán nem hallgathat tovább.

“Felfordult a gyomrom tegnap annak láttán, hogy a biztonságiak – köztük a Nemzeti Gárda tagjai – erővel és erőszakosan tisztítják meg az utat a Lafayette téren, hogy lehetővé tegyék az elnök látogatását a Szent János-templomnál” – írta Mullen. Bármi is volt Turmp célja a látogatásával, lerántotta vele a leplet arról, hogy semmibe veszi a békés tüntetéshez való jogot, és ezzel lovat adott más országok vezetői alá, akik megnyugvást lelnek az Egyesült Államokban zajló viszályban. Mullen szerint fennáll a kockázata, hogy a hadsereg még inkább a politika eszközévé válik.

Az amerikai elnök hétfőn ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János-templomhoz, amelynek pincéjében hétfőre virradóra tüzet gyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk. Trump kezében a Bibliával fotózkodott a templomnál, nem sokkal az után, hogy a teret erővel és könnygázzal tisztították meg éppen a rendőri erőszak ellen tüntetőktől.

Mullen leszögezi, hogy az elnök “mutatványából” nem sok jó származott.

“Senki nem nézheti el a városunk utcáin kirobbant erőszakot, vandalizmust és fosztogatást, de senki se tévesztheti szem elől a haragot lángra lobbantó, intézményes rasszizmus miatti súlyosabb és mélyebb aggodalmakat” – írja Mullen. A tengernagy szerint fehér emberként nem értheti meg teljes mértékben az afroamerikaiak félelmeit és haragját, de mint olyasvalaki, aki életében már sok mindent látott, tudja, hogy ezek az indulatok valósak és fájdalmasan megalapozottak.

Mullen szerint foglalkozni kell a rendőri brutalitással és az afroamerikai közösség által elszenvedett igazságtalanságokkal, támogatni és oltalmazni kell a békés gyülekezéshez való jogot, de egyik cél elérése sem lesz könnyebb a hadsereg vagy a Nemzeti Gárda bevetésétől. Az Egyesült Államoknak hosszú és sok tekintetben problémás történelme van a fegyveres erők bevetésének a törvények betartásában. Mint írja: nem lehet kérdéses, hogy erre van jogszerű lehetőség, kérdés viszont, hogy bölcsen élnek-e vele. Mullen biztos az egyenruhát viselők férfiak és nők hozzáértésében, hogy a jogszerű parancsokat végre fogják hajtani, de kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy “ez a főparancsnok”, Donald Trump megfelelő parancsokat fog adni. Az admirális abban sem biztos, hogy az utcákon eluralkodott állapotok egyáltalán elérik azt a szintet, hogy fegyveres katonákat kelljen mozgósítani.

Trump azzal fenyegetőzött, hogy érvényt szerez az 1807-es, úgynevezett lázadási törvénynek, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. Mike Mullen azonban leszögezi, hogy az utcai zavargások egyelőre nem érték el azt a küszöböt, amikor az elnök élhetne a törvény adta jogosítványaival. Mélyen aggasztja őt, hogy politikai célokra használnák fel a katonákat.

Az amerikai városok és otthonok nem beveendő csataterek. “A polgártársaink nem az ellenségeink, és sosem lehetnek azok” – figyelmeztet Mullen, aki azon a véleményen van, hogy túl sok külföldi és belföldi politikai kérdés militarizáltak és sok katonai missziót átpolitizáltak az Egyesült Államokban.

“Ez nem a mutatványok ideje. Ez a vezetés ideje” – zárja cikkét Mullen.

Az 54 éves férfi több mint húsz éve élt élettársi kapcsolatban egy nővel, akivel 2017 nyaráig az asszony tulajdonában lévő zalaegerszegi lakásban éltek. Pénzügyi nehézségek miatt az ingatlant értékesítették, ezután pedig egy bérelt lakásban laktak, de anyagi helyzetük továbbra sem rendeződött, rendszeresen nagyobb összegű tartozást halmoztak fel.

A pár a múlt év végén 270 ezer forinttal tartozott a bérelt lakás tulajdonosainak, akik felszólították őket, hogy tartozásuknak legalább a nagyobb részét január 5-ig rendezzék, különben az ingatlant el kell hagyniuk. A férfi és a nő január 4-én reggel megbeszélte, hogy a tartozást nem képesek kifizetni, elköltözni nem tudnak, ezért együtt halnak meg úgy, hogy a férfi előbb megöli az asszonyt, majd öngyilkosságot követ el, illetve elpusztítják a kutyájukat is. A férfi nem sokkal később egy dróthurokkal hátulról megfojtotta az asszonyt, hasonló módon a kutyájukkal is végzett, majd a nő holttestét a kutyáéval együtt az ágyba fektette. Ezek után önmagával már nem volt képes végezni, ezért elment a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságra és bejelentette, hogy mit tett.

A törvényszék előkészítő ülésén a zalaegerszegi büntetés-végrehajtási intézetből videós távmeghallgatással nyilatkozó vádlott fenntartotta korábbi, teljes körű beismerő vallomását, illetve lemondott a tárgyalás lehetőségéről. Az ülésen így ítélet is született, az ügyészség indítványával megegyezően 12 év börtönbüntetést kapott a férfi, aki a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhat legkorábban.

A bíró az ítélettel összefüggésben közölte: enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletet, a beismerő vallomást és a megbánást. Súlyosította ugyanakkor az ítéletet, hogy közeli hozzátartozó volt az áldozat, illetve – ha közösen is, de – előre kitervelték a halálesetet, továbbá hogy a férfi állatkínzást is elkövetett.

Az ügyész elfogadta a kiszabott ítéletet, de a vádlott az időtartam csökkentése érdekében fellebbezést jelentett be.

A három éven át tartó fejlesztés nyomán kibővült és modern felszerelésekkel gazdagodott a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet központi laboratóriuma. A beruházás keretében felújították, átalakították az intézet laboratóriumi helyiségeit, számos eszközt, egyebek mellett mintavételi kellékeket, mérőműszereket, analitikai berendezéseket és a helyszíni gyakorlatok lebonyolítását elősegítő szállítójárművet is beszereztek – ismertették.

Hangsúlyozzák, hogy a katasztrófavédelmi kutatóintézet laboratóriuma olyan tudományos munkát végző, vizsgáló és kutató egység, amely munkájával elsősorban a katasztrófavédelmi mobil labor iparbiztonsági, veszélyesanyag-felderítési, valamint azonosítási feladatait támogatja, illetve szakértői bázisát biztosítja.

Mindezen kívül képes arra is, hogy a tűzvizsgálati eljárások során összegyűjtött égési maradványok elemzésével elősegítse a tüzek keletkezési okainak feltárását – tartalmazza a közlemény.

A 2018. október 13-án éjjelre, az Eger főutcáján lévő egyik moziba meghirdetett rendezvény előtt a sértett nevelőapja telefonon megkereste az este folyamán ott dolgozó, általa személyesen ismert biztonsági őrt – az I. rendű vádlottat – akit arra kért, hogy a rendfenntartó munkája közben figyelje és óvja a szórakozóhelyen a gyermekét és annak barátnőjét. A vádlott ezt megígérte, annál is inkább, mivel a fiút is ismerte.

A kora hajnali órákban a résztvevők villódzó fények mellett táncoltak a teremben, amikor két húsz év körüli fiatal leszólította a sértett barátnőjét a parketten, amit a fiú nehezményezett. Ebből szóváltás alakult ki, mely tettlegességgé fajult, és oda vezetett, hogy a lányt lekérő egyik fiatal – a III. rendű vádlott – ököllel bántalmazta a falhoz szorított sértettet, akinek a szemüvegét is eltörte az ütéseivel. A verekedésbe rövid időn belül többen is beavatkoztak, ezért a bántalmazott fiú barátnője segítségül hívta az I. rendű vádlottat, bízva abban, hogy eleget tesz korábbi ígéretének, és megvédi a kiskorút.

A biztonsági őr egy társával – a II. rendű vádlottal – sietett a helyszínre, ahol az utóbbi férfi a sötétben egy gyakorlott fojtó mozdulattal földre vitte a sértettet, akit ebben a helyzetben a társa többször megütött. A fiatalkorú ellenállt, rugdosódott, próbált védekezni, amivel végképp maga ellen hangolta az I. rendű vádlottat. Mindez oda vezetett, hogy a két vagyonőr végül együttes erővel rángatta ki a fiatalt a teremből az előtérbe, ahol a védelmét korábban elvállaló I. rendű vádlott hangosan kiabált vele, miközben több ízben pofon ütötte.

Az Egri Járási Ügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság a biztonsági őrökkel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, illetve elzárás büntetést szabjon ki, emellett mindkettőjüket határozott időre tiltsa el a nyilvános rendezvényeken a személy- és vagyonőri foglalkozás gyakorlásától. A III. rendű vádlott esetében az ügyészség közérdekű munkavégzés elrendelésére tett indítványt.

Az oltóanyag kidolgozásában a tárca 48. központi kutatóintézetének szakemberei vettek részt. Szerdán a hivatalos tájékoztatás szerint megkezdődik az önkéntesek első csoportjának kivizsgálása és a kísérletre való felkészítése.

Május 22-én vált ismertté, hogy a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai elsőként és nem hivatalosan önmagukon próbálták ki az ott kifejlesztett vektorvakcinát. A központ igazgatója, Alekszandr Gincburg akadémikus sikeresnek nevezte a kísérletet, az oltások nem jártak káros mellékhatással.

Szergej Sojgu védelmi miniszter május 26-án azt ígérte Vlagyimir Putyinnak, hogy a katonák július végéig befejezik az általuk fejlesztett vakcina klinikai kísérleteit. Azt, hogy ilyen kutatás folyik, április 7-én Igor Kirillov altábornagy, a sugárzás, vegy- és biológiai védelmi csapatok parancsnoka jelentette be. A szérum kifejlesztésében a 48. katonai kutatóintézet, amely korábban az ebola, a MERS és az influenza ellen is dolgozott ki oltóanyagot, együttműködött a NICEM-mel.

Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes május 20-án a parlament felsőházában bejelentette, hogy Oroszországban 47-féle Covid-19-vakcina kidolgozása folyik.

Sojgu kedden bejelentette, hogy a Covid-19-járvány miatt május 9-ről június 24-re halasztott jubileumi győzelem napi parádén csakis a SARS-CoV-2 koronavírussal szemben az immunitást már megszerzett vagy igazoltan fertőzésmentes katonák vesznek részt. A rendezvényt különleges járványvédelmi óvintézkedések fogják megelőzni.

Az moszkvai katonai tárca közölte, hogy Sojgu telefonon beszélt Mark Esper amerikai védelmi miniszterrel és meghívta őt a parádéra. Korábban a Független Államok Közösség (FÁK) több tagállama és Szerbia elnöke jelezte, hogy rész kíván venni az eseményen.

Sojgu a koronavírus-járvány elleni együttműködést javasolt Espernek, egyúttal Moszkva aggodalmát fejezte ki Washingtonnak a nyitott égbolt-szerződés felmondására irányuló szándéka miatt.

A nácizmus felett aratott győzelem 75. évfordulóján a moszkvai Vörös téren megtartandó díszszemlén mintegy 14 ezer katona, köztük 19 külföldi egység vesz majd részt. A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy június 22-én fogják felszentelni az orosz hadsereg főtemplomát. Ennek az időzítése, csakúgy mint a parádéé, jelképes erejű, a hitleri Németország ugyanis 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót, a Vörös Hadseregnek a frontról visszatérő alakulatai 1945 június 24-én tartották meg Moszkvában a győzelmi felvonulást.

Ibolya Tibor közleményében tudatta: a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki két férfival szemben pénzbüntetést, három társukat pedig bocsássa próbára. A vádirat szerint az öt ember – négy férfi és egy nő – a megemlékezés utolsó helyszínére, az V. kerületi Vértanúk terére egy – korábban a bíróság által megszüntetett – egyesület formaruhájának elemeit viselve jelent meg.

A vádlottak ezzel megszegték a gyülekezési jogról szóló törvényt, amely szerint gyűlésen tilos erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai, vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni, illetve, ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a gyűlésen részt vevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető ruházatot.

Az ügyészség a terheltekkel szemben a békés jelleget biztosító korlátozások megsértésével elkövetett gyülekezési szabadság megsértésének vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra – írta Ibolya.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a brit kormányzat jobban tenné, ha felhagyna a gyarmati idők szellemiségével, és tiszteletben tartaná, hogy Hongkong visszatért Kínához.

A szóvivő arra reagált, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök egy, a The Times címu brit lapban, valamint a South China Morning Post című hongkongi lapban szerdán megjelent cikkben azt ígérte, hogy amennyiben a kínai központi kormányzat valóban bevezeti a múlt héten elfogadott, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, úgy az Egyesült Királyság választási lehetőséget kínál a hongkongiaknak.

A brit kormányzat új terve szerint a vitatott jogszabály életbe lépése esetén mintegy 3 millió hongonginak biztosítanának 12 hónapra érvényes, és hosszabbítható tartózkodási vízumot, amelynek birtokában tanulhatnak vagy dolgozhatnak az Egyesült Királyságban, ahol akár állampolgárságot is szerezhetnének.

A kínai parlament csütörtökön fogadta el a kritikusok szerint a hongkongi szabadságjogokat korlátozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet. A várhatóan szeptemberben hatályba lépő jogszabály betiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását, és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket. A hongkongi kormányzat számára pedig előírja, hogy új intézményeket hozzon létre a szuverenitás védelme céljából, valamint engedélyezze a pekingi ügynökségeknek, hogy belátásuk szerint járjanak el a városban.

Hongkong autonóm jogait a kínai és brit vezetés által 1984-ben aláírt nyilatkozat biztosítaná, amely a brit gyarmati terület Kínához való visszakerüléséről rendelkezett. Hongkong 1997-es visszakerülését követően azonban a városnak ígért magas fokú autonómia kérdése folyamatos vita tárgyát képezte, 2014. júniusában a kínai kormányzat pedig egy úgynevezett fehér könyvet adott ki, amelyben úgy foglalt állást: Pekingnek “átfogó fennhatósága” van Hongkong fölött.

A Hongkongban tavaly zajló demokráciapárti tüntetéshullám során a brit kormányzat a közös nyilatkozatra hivatkozva azzal fenyegette Pekinget, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, amennyiben nem tartja magát a dokumentumban foglaltakhoz. A kínai kormányzat azonban válaszul akkor is arra szólította fel Londont, hogy ne avatkozzon be Hongkong belügyeibe.