Biztonságpiac

Hargitai beszámolt arról, hogy a kezdeményezésére létrejött kiáltványt és az emlékévvel kapcsolatos elképzeléseket hamarosan eljuttatják a kormányzat felé, mert meglátásuk szerint – ahogy azt a kiáltványban is megfogalmazták – a “mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve”. Szintén a kiáltvány sorait idézve hozzátette: Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben “a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen”.

A kiáltványt Hargitai mellett Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke; Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora; Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója; Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője; Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke; Csornay Boldizsár, a Jannus Pannonius Múzeum igazgatója és Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója látta el kézjegyével.

A képviselő azt mondta: szeretnék elérni, hogy az 1526-os események ötszázadik évfordulóját megelőző hat esztendőben a kormányzat kiemelten ösztönözze és támogassa a mohácsi csatával kapcsolatos történeti, régészeti kutatásokat, művészeti programokat, képzőművészeti alkotások létrejöttét és biztosítson forrásokat az emlékezést – egyben a térséget turisztikailag, kulturális és gazdasági értelemben is – szolgáló beruházásokat.

Rámutatott arra, hogy a mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott, az nemcsak magyar, de egyszerre közép-, délkelet-európai sorsfordulót jelentett. Mivel szerinte a magyarság és szövetségesei küzdelme évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak, a csata megérdemli, hogy az ötszázadik évforduló és az azt megelőző évek méltó emlékezetpolitikai eseménysort vonultassanak fel beruházásokkal, programokkal, tudományos és művészeti teljesítménnyel kiegészítve.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarok sokan és sokfélét gondolnak a mohácsi csatáról, annak előzményeiről és következményiről, s még a régészek és történészek között sem mindenben egységes az álláspont, ráadásul sok a tisztázatlan kérdés az 1526-os eseményekkel kapcsolatban. Éppen ezért szerinte az előttünk álló hat esztendőben lehetőség kínálkozna arra is, hogy a tudományos munka új megállapításokat tegyen, többet tudjunk meg Mohácsról, s a társadalom is tisztábban, alaposabban lásson a félezer évvel ezelőtti sorsforduló kapcsán.

Hargitai arról is szólt, hogy mind a kiáltványt, mind az azt aláírókkal egyeztetett, a következő hat évvel kapcsolatos előzetes terveket eljuttatja a kormányzatnak, hogy elindulhasson a felkészülés mind a 2026-os évre, mind a felvezető időszakkal kapcsolatos eseményekre, programokra, beruházásokra.

The post Nemzeti emlékévvé nyilvánítanák a mohácsi csata ötszázadik évfordulóját appeared first on .

A vád szerint az egyik büntetésvégrehajtási intézetben büntetését töltő 43 éves gyöngyösi férfi 2020. február 28-án délután zárkájában ágyára halmozta az intézet tulajdonát képező ágyneműt és a ruházatát, majd azokat öngyújtójával meggyújtotta. A tűz hamar fellángolt, nagy lánggal égett és átterjedt a szivacsmatracra is. Eközben az elítélt kitörte a zárka udvarra néző ablakát, majd egy üvegdarabot a kezébe fogva a zárkaajtó elé állt, és kikiabálva megfenyegette a felügyelőket.

Ekkor öt szolgálatban lévő bv. tiszt és tiszthelyettes érkezett a zárkához, melynek ajtaját kinyitották, egyikük kiütötte a vádlott kezéből az üvegdarabot, a többiek pedig földre teperték a felszólításuk ellenére tovább fenyegetőző és a testi kényszernek ellenálló férfit. A huzattól még jobban fellángoló tűz keltette nagy füstből kihúzták a folyosóra, ahol a bilincselése közben egyiküket ököllel homlokon ütötte.

Ezután már sikerült megfékezniük a dühöngő, a felügyelőket folyamatosan szidalmazó és fenyegető rabot, a zárkában keletkezett tüzet pedig poroltóval eloltották. A férfi a tűzzel az intézet sérelmére 94 900 forint kárt okozott.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség a többszörös visszaeső elkövetővel szemben hivatalos személy elleni erőszak bűntette, könnyű testi sértés vétsége és rongálás vétsége miatt fegyházbüntetés kiszabását, valamint a közügyek gyakorlásától eltiltását indítványozta a Balassagyarmati Járásbíróságra benyújtott vádiratában. Indítvány tett továbbá a nyomozás során felmerült 227.000 Ft bűnügyi költség megfizettetésére, és arra is, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a vádlott a büntetéséből nem bocsátható feltételes szabadságra.

The post Öt börtönőrnek kellett megfékeznie a dühöngő elítéltet appeared first on .

“A kár kilencmillió euró” – jelezte a vádhatóság, hozzátéve, hogy a támadásban senki nem sérült meg. Az ügyészség bűnszövetkezetben elkövetett fegyveres rablás miatt indított eljárást. A rendőrséget reggel kilenc órakor értesítették a környéken lakók. Szemtanúk elmondása szerint két gépkocsival érkeztek a fegyveresek, akik elállták a Banque de France épülete elöl induló furgont, majd kipakolták belőle a pénzzel teli zsákokat – közölték rendőrségi források.

A támadók a helyszínen felgyújtották a két gépkocsit, amelyekkel érkeztek, majd két másik gépkocsival menekültek el, amelyeket később kiégve megtaláltak a rendőrök Lyon déli részén. A rablás során egyetlen lövés sem dördült el.

Ez volt a legjelentősebb pénzrablás Franciaországban 2009 november óta, amikor is szintén Lyonban, szintén a Loomis pénzszállító cég furgonját rabolták ki. Akkor a jármű sofőrje, Toni Musulin egyszerűen eltűnt a rábízott 11,6 millió euróval. A rendőrök néhány nappal később az összegből mintegy kilencmillió eurót megtaláltak egy, az elkövető által álnéven bérelt haszonjárműben.

The post Kilencmillió eurót raboltak el fegyveresek egy pénzszállító furgonból a franciaországi Lyonban appeared first on .

A vád szerint a 43 éves vádlott 2020 januárjában a balatoni fürdőben nem az öltözőben, hanem egy koedukált közös helyiségben kezdett el vetkőzni. A férfi meztelen alsótestét észlelte egy közelben tartózkodó nő és ezt szóvá is tette. A vádlottnak nem tetszett a rendre utasítás, ezért a nőt trágár módon szidalmazni kezdte, majd a nő 14 éves fiát is fenyegette és ütésre emelt kézzel az öltöző sarkába szorította, mivel a fiú sértő kifejezéssel illette.

A kiskorú sértett fenyegetése miatt az öltözőhelyiségben, majd a medencetérben újabb szóváltás alakult ki a vádlott és a fiú édesanyja között, amely azzal ért véget, hogy a vádlott mindkettőjüket a közelükben lévő pihenőágyra lökte. A vádlott magatartásának a fürdőmester fellépése vetett véget.

A pihenőágyak közé eső kiskorú sértett alkarján és hátán zúzódásos, az alkar egyéb részein pedig nyílt sebzéses sérülést szenvedett el, amelyek nyolc napon belül gyógyultak.

The post Mindig van egy hülye, aki úgy gondolja, hogy neki mindent szabad appeared first on .

A megállapodást Szabó István honvédelmi államtitkár és Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója írta alá. Az államtitkár beszédében kiemelte: a szándéknyilatkozat Magyarország alaptörvényének szellemiségében született meg, amely kimondja: “bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában”.

Szabó István elmondta: a minisztérium a hazafias és honvédelmi nevelés stratégiájának részeként vállalta, hogy a fiatalok nevelésében a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú hazafias szemlélet, a honvédelmi kötelességtudat és a hagyományok megerősítése alapvető hangsúlyt kapjon. Nagy örömnek nevezte, hogy a Nemzeti Örökség Intézetében partnerre találtak a magyarság szellemi örökségének megóvásában, a nemzeti identitás és összetartozás érzésének növelésében, illetve a nemzeti emlékezet kultúrájának széles körű terjesztésében.

Hangsúlyozta, hogy a haza védelme ma is nemzeti ügy, csakúgy, mint 1848-ban volt, ugyanakkor a régmúlt hősi történetei mindössze történelmi adatok a ma fiataljai számára, ezért létfontosságú a honvédelmi nevelés, hogy örök példát és követendő irányt jelentsen számukra. “Fontos tehát, hogy gyermekeinkkel is megismertessük országunk történetét, mert ez jövőbeli biztonságunk alapkérdése – fogalmazott.

Szabó a “Magyar Honvédség születésének helyéről”, Pákozdról szólva kiemelte: a nemzeti emlékhely a nemzeti emlékezet ápolása és az ifjúság hazafias nevelésének fontos intézménye, olyan történelmi emlék, amely a nemzet összefogásának példája és szimbóluma, erőt adó örökség.

Radnainé az Emlékhelyek napja kapcsán rámutatott: öt évvel ezelőtt álmodtak egy nagyot és elindították a programsorozatot, amely évről évre egyre több helyszínnel, egyre több látogatót vonz történelmünk jeles helyszíneire. Megjegyezte, a pákozdi katonai emlékpark megtestesítője mindannak, amit öt évvel ezelőtt megálmodtak, hiszen folyamatosan megújuló programokkal csalogatja a fiatalokat, s mindenki számára elérhetővé teszi a magyar történelem sarokpontjainak számító események helyszíneit. Jelezte: a szándéknyilatkozat tovább erősíti azt a hitvallást, amely szerint a NÖRI alapvető feladata a magyarság szellemi örökségének megőrzése és átadása a jelen és az eljövendő nemzedékek számára.

The post A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Örökség Intézete együttműködési megállapodást kötött appeared first on .

Az elnök a mikroblog-bejegyzésben dicsérte a tárcavezetőt, mint fogalmazott: “kiváló munkát végez és nagyra becsülöm szolgálatát”. Chad Wolf közleményben köszönte meg a javaslatot a véglegesítésre.

Trump két héttel azt követően tette meg e bejelentést, hogy a Kormányzati Ellenőrző Hivatal (GAO) – amely a nevével ellentétben nem kormányzati hivatal, hanem a kongresszus tájékoztatására alakult nonprofit szervezet – közölte, a tárcavezető nem jogszerűen kinevezett a posztjára, s mivel nem esett át a kinevezéshez szükséges eljáráson, a megbízatása is érvénytelen.

A minisztérium visszautasította a megállapítást a jogszerűtlenségről, de Wolf vasárnap egy televíziós interjúban úgy fogalmazott: “erősen hiszem, hogy a tárcának megerősített miniszterre van szüksége”. Az ügyvezető miniszter ezzel arra célzott, hogy kormányzati kinevezések esetében a jelöltnek szenátusi bizottsági meghallgatáson kell részt vennie, majd a szenátusnak szavazással kell jóváhagyniuk a kinevezést.

Wolf a belbiztonsági tárca stratégiai ügyekért felelős miniszterhelyetteseként 2019 novembere, a korábbi miniszter, Kevin McAleenan távozása óta irányítja ügyvezetőként a tárcát, azaz nem esett át a szenátusi eljáráson.

The post Trump hivatalosan is miniszternek jelöli a belbiztonsági tárca ügyvezető miniszterét appeared first on .

A történtekről telefonon tárgyalt egymással Gennagyij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Geraszimov kifogásolta, hogy az orosz katonai rendészet konvoját annak ellenére akarták feltartóztatni, hogy a koalíció az áthaladásáról előzetes értesítést kapott a szokásos ügyrend szerint. Az orosz tábornok azt mondta, hogy erre válaszul lépések történtek “az incidens megelőzése és a kitűzött feladat teljesítésének folytatása” érdekében.

Amerikai források szerint az orosz fél közlekedési balesetet provokált ki Észak-Szíriában, az amerikai ellenőrzésű zónában, megsértve a 2019-ben megkötött konfliktusmegelőzési megállapodást.

The post Az orosz védelmi tárca az amerikai felet hibáztatja a katonai incidensért appeared first on .

Peszkov nem árulta el, hogy milyen létszámú és fegyverzetű erőkből áll ez a tartalék, mint ahogy azt sem, hogy a hadsereg vagy a nemzeti gárda egységeiből hozták-e létre. Csak annyit mondott, hogy “meglehetősen ésszerű” nagyságrendről van szó, és a kontingens három részből áll, amelyek végszükség esetén meg tudják akadályozni a szélsőséges fellépést a köztársaság területén. A szóvivő szerint a tartalék kialakítása a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete és az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam létrehozásáról megkötött két szerződésből Oroszországra háruló kötelezettségvállalásból fakad.

“Nagyon fontos tisztában lenni azzal, amit az elnök is aláhúzott: ez egy +tartalék+, és nincs rá semmilyen szükség, hogy aktiválják, felhasználják. Putyin abból indul ki, hogy semmilyen módon nem kerül alkalmazásra. Mi is abból indulunk ki, hogy olyan szélsőséges helyzettel, amilyet az elnök leírt, Fehéroroszországnak nem kell majd szembenéznie” – hangoztatta a szóvivő.

Putyin azt mondta, hogy a Lukasenka kérésére elkülönített “orosz erőket mindaddig nem fogják bevetni, amíg a szélsőséges elemek politikai jelszavakkal takarózva nem lépnek át bizonyos határokat, és nem kezdenek banditizmusba, nem kezdenek el házakat, bankokat felgyújtani, és nem próbálnak meg közigazgatási épületeket elfoglalni”.

Peszkov úgy vélekedett, hogy a tartalék létrehozása semmilyen mértékben nem befolyásolja majd az orosz-fehérorosz viszonyt, és hangsúlyozta, hogy “Oroszország, ahogy eddig nem avatkozott, most sem avatkozik be a fehérorosz ügyekbe”.

A szomszédos ország biztonsági erőinek fellépését “nagyon korrektnek” és “nagyon óvatosnak” minősítette, és kérdésre válaszolva kijelentette, hogy “Fehéroroszország rendőrsége nem folytat szélsőséges tevékenységet”. Mint mondta, az erő indokolatlan alkalmazásának eseteit Fehéroroszországnak kell kivizsgálnia, ami nem tartozik Oroszországra.

Azzal kapcsolatban, hogy Putyin “meglehetősen visszafogottnak” minősítette a fehérorosz rendőrség fellépését, a szóvivő azt hangoztatta, hogy “az elnök sohasem nevezi a tömeges megveretést visszafogott reakciónak (.), és sohasem erre gondolt”. Arra hívta az fel az újságírókat, hogy soroljanak fel konkrét példákat az ilyen esetekre.

A TASZSZ beszámolója szerint egyébként John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet pénteken másfél órán át tárgyalt az orosz külügyminisztériumban. A misszióvezető a megbeszélésről nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak.

The post Kreml: Putyin egyelőre nem kívánja bevetni az orosz erőket Fehéroroszországban appeared first on .

Közleményük szerint péntek este egy férfi fegyverrel vagy annak utánzatával a kezében bement egy dohányboltba, ahol az alkalmazottat a bevétel átadására szólította fel. Az eladó 15 ezer forintot adott át a férfinak, aki ezt követően elhagyta a helyszínt. A eset során személyi nem sérült meg senki.

A feltételezett elkövető normál testalkatú, 60-65 év körüli férfi, aki világoskék inget, farmernadrágot, világosbarna színű cipőt, egy fekete sapkát és szájmaszkot viselt. A cselekményről a biztonsági kamera felvételt készített – írták.

Debrecenben szerda reggel is kiraboltak fegyveresek egy dohányboltot, akkor ötvenezer forintot vittek el. A 18 és 19 éves férfit két nappal később Egerben fogták el és kezdeményezték letartóztatásukat. A fiatalok beismerték a bűncselekmény elkövetését – közölte a rendőrség szombat reggel.

The post Debrecenben már-már hagyomány a dohányboltrablás appeared first on .

A tájékoztatás szerint a nyugat-szibériai közlekedésrendészetnél több mint húszféle törvényszéki orvosszakértői, biológiai, fizikai és kémiai vizsgálat zajlik. Navalnij egy héttel ezelőtt egy repülőgépen lett rosszul, a gépnek emiatt kényszerleszállást kellett végrehajtania Omszkban. Az ellenzéki politikus mintáiban a pénteki belügyi közlemény mindeddig erős vagy kábító hatású anyagot nem találtak.

A rendőrök átvizsgálták Navalnij szállodai szobáját és szibériai mozgásának helyszíneit. Lefoglaltak több mint száz olyan tárgyat, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak. Az ügyben, amelyben a politikust jelenleg ápoló berlini Charité kórház azt közölte, hogy első klinikai eredményei szerint Navalnijt megmérgezhették, több ország vezetője gyors és átlátható vizsgálatot sürgetett.

A Kreml ezzel szemben egyelőre nem látja indokát annak, hogy bűnügyi nyomozás induljon. Érvelése szerint nem azonosítottak Navalnijt kómába döntő anyagot, és nem bizonyosodott be, hogy merénylet történt.

Vlagyimir Ugljov, a sajtóban “Novicsok” néven emlegetett harci idegméreg egyik kifejlesztője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva “irreális verziónak” nevezte azt az állítást, hogy Navalnijt ilyen szerrel mérgezhették meg. Ugljov arra reagált, hogy a német Spiegel magazin, a The Insider orosz hírportál és a Bellingcat tényfeltáró csoport közölte: a Charité orvosai kapcsolatba léptek azokkal a bolgár kollégáikkal, akik a 2015-ben megmérgezett Emilijan Gebrev bolgár üzletembert kezelték. Gebrevet a közlés szerint egy Novicsok-osztályú méreggel próbálták megölni, a szófiai ügyészség közlése szerint “orosz ügynökök”.

Ugljov rámutatott, hogy a “Novicsok”, valamint a mérgezéssel kapcsolatos elméletekben emlegetett szarin és szomán a bőrrel érintkezve 10 percen belül öl, így az ellenzéki politikus már annál az asztalnál meghalt volna, amelynél a tomszki repülőtéren teázott. Emellett ilyen méreggel az adott körülmények között, egy kávézóban elkövetett merénylet az elkövetővel is végezhetett volna.

Ugljov korábban azt mondta, hogy Navalnijnál a kolinészteráz-szint csökkenésére használt, egyebebek között az Alzheimer-kór ellen alkalmazott gyógyszerek nagymértékű szedése szervesfoszfor-idegmérgekhez hasonló hatást idézhet elő.

Korábbi közlések szerint egyébként Gebrevet, a Dunarit fegyvergyár tulajdonosát és fiát klórpirifosszal, egy rendkívül mérgező rovarölő szerrel próbálták megölni.

The post Navalnij: vizsgálatot indított az orosz belügyminisztérium appeared first on .

Li Hua-min, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője elmondta: az amerikai haditengerészet Martin nevű rombolója csütörtökön “engedély nélkül hajózott be Kína felségvizére a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében”. Li hozzátette: a kínai hadsereg tengerészeti és légiereje figyelték a rombolót, és távozásra szólították fel.

Az amerikai romboló egy nappal azután hajózott be a vitatott területre, hogy a South China Morning Post című hongkongi lap értesülése szerint Kína kilőtt két rakétát a Dél-kínai-tengerre. A lapnak a kínai hadsereghez közel álló egyik forrás elmondta: a rakéták kilövésével Kína arra a potenciális kockázatra akart válaszolni, amelyet az amerikai katonai repülőgépek és hadihajók egyre gyakoribb látogatásai jelentenek a Dél-kínai-tengeren.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és katonai célra kiépített több mesterséges szigetet a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Az Egyesült Államok gyakran tart hadgyakorlatot a vitatott területen, amivel a szabad hajózás elvét akarja demonstrálni. A kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője ismételten felszólította az amerikai felet, hogy hagyjon fel a “provokatív viselkedéssel”, és mérsékelje haditengerészeti tevékenységét annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges katonai balesetek.

Egy nappal korábban Vu Csien, a kínai nemzetvédelmi minisztérium szóvivője azt mondta: Kína határozott intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy megvédje szuverenitását, és kiálljon az Egyesült Államok provokációjával szemben. Vu szerint “egyes amerikai politikusok mindent megtesznek azért, hogy aláássák a két ország hadseregei közötti kapcsolatokat, és ezzel akár baleseteket vagy katonai konfliktust okozzanak, veszélyeztetve katonák életét”.

Szerdán az amerikai pénzügyminisztérium 24 kínai vállalatot szankcionált amiatt, mert szerinte “segítettek a Kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren”. Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását, amelyeken a kínai hadsereg támaszpontokat hoz létre. A kínai külügyi tárca csütörtökön Kína belügyeibe való beavatkozásnak és a nemzetközi jog megsértésének nevezte az intézkedést. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő szerint a lépés “hegemón logikáról” és “hatalmi politikáról” árulkodik.

The post Kína keménykedik a Dél-kínai-tengeren appeared first on .

A már mindennapossá váló palesztin támadások sorozatában, csütörtökön huszonhat helyen ütött ki tűz a Gázai övezethez közeli izraeli földeken a gyújtóléggömbök hatására, a tűzoltók rendre eloltották őket.

Megtorlásul Izrael a Hamász egyik föld alatti létesítményét és egy katonai hadállását vette célba péntek hajnalban. Röviddel később az övezetből hat rakétát indítottak el izraeli területre, amire újabb légicsapásokkal válaszolt a hadsereg, ezúttal egy fegyverkészítő üzemet is támadott. A palesztin rakéták Izraelben lakatlan területen csapódtak be, nem okoztak kárt sem anyagiakban, sem emberéletben. A palesztinok sem számoltak be arról, hogy volnának veszteségeik az izraeli légicsapások hatására.

Izrael és a Hamász között az elmúlt hetekben kiújult az ellenségeskedés, a Hamász ismét gyújtó-, illetve robbanóléggömbökkel támadja Izraelt, ezek természetvédelmi területeken, termőföldeken, néha lakott helyeken okoztak tüzet. A Hamász ezzel a gázai blokád enyhítéséért próbál nyomást gyakorolni Izraelre, hogy Jeruzsálem engedje meg nagyszabású fejlesztési projektek elindítását. De közben a felek tűzszünetre törekszenek Egyiptom és Katar közvetítésével.

A Gázai övezetben csütörtökön negyven új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, ezzel 192-re nőtt a járvány kitörése óta megismert esetek száma, amelyek közül 117 aktív. Az övezetet irányító Hamász vesztegzárat vezetett be a járvány megfékezésére a kétmillió lakosú területen. A korlátozások miatt tovább romlik az övezetben élő palesztinok gazdasági és szociális helyzete, a lakosság több mint fele munkanélküli, és az egészségügyi rendszer túlterhelt.

Izrael Egyiptommal közösen 2007-ben, a Hamász erőszakos hatalomátvétele után jelentette be az övezet elleni blokádot, amellyel a célja a palesztinok felfegyverzésének megakadályozása, de az intézkedést bírálói kollektív büntetésnek tekintik. Izrael és a Hamász három háborút és több kisebb csatát vívott az azóta eltelt időben.

The post Izrael légicsapásokat hajtott végre ismét Gázában, válaszul gyújtóléggömbökre és rakétákra appeared first on .

Az elítéltek között öt azeri férfi és két helyi nő volt, ítéleteik felolvasása öt napig tartott, 63 ember halálának okozását bizonyították rájuk.

A halálos mérgezést egy Bojarisnyik (galagonya) elnevezésű, 93 százalékban szeszalapú fürdő-testápoló italként fogyasztása okozta. A gyógyszertárakban, illatszerboltokban, sőt, automatákból beszerezhető készítmény jóval olcsóbb volt, mint a legalsóbb kategóriájú szeszesitalok. Az elkövetők ezt hamisították, de ehhez az eredeti etilalkohol helyett erősen mérgező, metilalkohol tartalmú folyadékot használtak.

Az elkövetők a negyedliteres, Bojarisnyik feliratú üvegekbe egy taxisofőrtől vásárolt, 160 liternyi szélvédőmosó folyadékot töltöttek. A 2016 decemberében történt tömeges alkoholmérgezés során 76 ember halt meg és 11-en szenvedtek tartós egészségkárosodást.

A történtek után Vlagyimir Putyin arra utasította az orosz kormányt, hogy szigorítsa meg a 25 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italok, kozmetikumok és más folyadékok, valamint az etanol tartalmú gyógyszerek gyártására és árusítására vonatkozó előírásokat. A moszkvai egészségügyi tárca ezzel párhuzamosan kezdeményezte a szesztartalmú szerek automatából való árusításának betiltását.

The post Elítélték az irkutszki tömeges alkoholmérgezés felelőseit appeared first on .

“Az orosz erőket mindaddig nem fogják bevetni, amíg a szélsőséges elemek politikai jelszavakkal takarózva nem lépnek át bizonyos határokat, és nem kezdenek banditizmusba, nem kezdenek el házakat, bankokat felgyújtani, és nem próbálnak meg közigazgatási épületeket elfoglalni, és így tovább” – hangoztatta Putyin.

Azt mondta, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kérésére intézkedett így. Úgy fogalmazott, kettejük megállapodása szerint a beavatkozás csak akkor történik meg, ha a helyzet ellenőrizhetetlenné válik.

“Arra a következtetésre jutottunk, hogy erre most nincs szükség, és remélem, hogy nem is lesz. Ezért ezt a tartalékot nem használjuk” – mondta.

“Abból indulunk ki, hogy a Fehéroroszországban kialakult minden probléma békés úton fog megoldódni” – nyilatkozott Putyin.

“Abból indulunk ki, hogy e folyamat összes részvevőjének lesz elegendő józan esze ahhoz, hogy szélsőségek nélkül megtalálja a megoldást. Természetesen, ha az emberek kimennek az utcára, azzal számolni kell, hallgatni kell rájuk és reagálni kell” – tette hozzá.

Egyetértését fejezte ki a fehérorosz alkotmánybíróság határozatával kapcsolatban, amely törvénytelennek nevezete az alaptörvénnyel ellentétes szervek létrehozását. Szavai szerint Oroszországnak szerződéses kötelezettségei vannak Fehéroroszország szuverenitásának védelmében. Putyin szerint Lukasenka kifejezte kívánságát, hogy szükség esetén kapjon orosz támogatást, amire ő közölte, hogy Moszkva maradéktalanul teljesíti kötelezettségeit.

Úgy vélekedett, hogy a fehérorosz biztonsági erők “meglehetősen visszafogottan” lépett fel. Kifogásolta, hogy a más országokban megmutatkozó rendőri erőszak ellen – például akkor, amikor egy fekete férfit (Jacob Blake-et a wisconsini Kenoshában) a saját autójában, a gyerekei szeme láttára hétszer hátba lőttek – senki sem tiltakozott.

“Nem arról van szó, hogy mi történik Fehéroroszországban, hanem arról, hogy valaki azt akarja, hogy ott valami más történjen. Befolyásolni akarják ezt a folyamatot, és más folyamatokat kierőszakolni, amelyek szerint az ő politikai érdekeiket szolgálják” – fogalmazott az orosz elnök.

Értékelése szerint Oroszország sokkal visszafogottabban és semlegesebben reagált a fehéroroszországi eseményekre, mint több európai ország és az Egyesült Államok. A Minszk közelében őrizetbe vett 33 orosz állampolgárról azt mondta, “hitelt érdemlően ismeretessé vált”, hogy az ukrán és az amerikai titkosszolgálatok műveletében használták fel őket úgy, hogy mit sem sejtettek.

The post Fehérorosz válság: orosz rendvédelmi tartalék alakult az esetleges beavatkozásra appeared first on .

A Charité egyetemi klinika közleménye szerint a kezelőorvosok megállapították, hogy enyhülőben van az Navalnij szervezetében a kolinészteráz nevű enzim hatásának gátlásával előidézett úgynevezett kolinerg válság.

A beteg nincs életveszélyben, de állapota továbbra is súlyos, és még mindig intenzív osztályon ápolják. Mesterséges kómában tartják és mesterségesen lélegeztetik. Továbbra sem lehet kizárni, hogy a “súlyos mérgezés” maradandó hatásokkal jár – áll a közleményben.

Navalnij az orosz államfő, Vlagyimir Putyin egyik legismertebb bírálója. Augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, a 44 éves politikust az ottani kórházba szállították. Családtagjai és munkatársai azt gyanítják, hogy megmérgezték, de az orosz orvosok ezt határozottan tagadták. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították a Cinema for Peace nevű magánalapítvány szervezésében, az orosz orvosok beleegyezésével. Kezelését a Charité egyetemi klinikán kezdték meg. Orvosai augusztus 24-én közölték, hogy az első vizsgálati eredmények mérgezésre utalnak.

A klinikai eredmények alapján Navalnijt az emberi szervezet működését biztosító legfontosabb enzimek közé tartozó kolinészteráz szintjét csökkentő anyaggal mérgezhették meg. Ilyen anyagokat használnak például növényvédő szerekben, de kolinészeráz-gátló hatása van az egyik leghíresebb harci idegméregnek, a szarinnak is.

Több vezető politikus – köztük Angela Merkel és Emmanuel Macron– az ügy átláthatóan végzett alapos feltárását sürgette a moszkvai vezetésnél. A Kreml viszont kétségbe vonja, hogy mérgezéses támadás történt, és nem tart indokoltnak bűnügyi nyomozást.

The post Navalnij: enyhülnek az orosz ellenzék vezérének mérgezéses tünetei appeared first on .

“A mali hadsereg és rendőrség kiképzését célzó misszióinkat szakítottuk félbe, mivel az EU csak törvényes nemzeti hatóságokat támogat” – mondta a szóvivő. Hozzátette: az uniós misszió célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a mali fegyveres erők újjászervezéséhez, hogy azok hatékony és elszámoltatható módon működjenek majd, és képesek legyenek polgári irányítás alatt helyreállítani az ország területi integritását.

A Frankofónia Nemzetközi Szervezete, kedden bejelentette, hogy felfüggeszti Mali tagságát. A francia nyelvet beszélő országok érdekképviseleti testületének elnöke, Louise Mushikiwabo, Ibrahim Keita szabadon bocsátására szólított fel. A washingtoni vezetés szombaton közölte, hogy felfüggesztett minden Maliba irányuló katonai segélyt, valamint katonai kiképzéshez nyújtott segítséget is megszünteti.

Maliban múlt héten katonák egy csoportja ragadta magához a hatalmat. Őrizetbe vették és a főváros, Bamako közelében található katonai támaszpontra szállították Keita elnököt és Boubou Cissé kormányfőt, magas rangú állami tisztviselőkkel együtt. Hétfőn a mali junta katonai testület által vezetett hároméves átmeneti időszakot javasolt.

A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) küldöttsége tárgyalásokat kezdeményezett a hatalmat magához ragadó mali erőkkel, de eddig nem jutottak megegyezésre az ideiglenes kormány összetételéről.

The post Az EU felfüggesztette katonai kiképzési misszióit Maliban appeared first on .

A SCMP-nek a kínai hadsereghez közel álló forrása szerint a szerdán reggel kilőtt rakéták közül az egyik egy “repülőgéphordozó-romboló” volt, egyértelmű figyelmeztetésként az Egyesült Államoknak. Egy nappal korábban ugyanis Kína szerint egy amerikai U-2-es kémrepülőgép berepült az általa önkényesen kijelölt azonosítási övezetbe, miközben a kínai haditengerészet éppen ötnapos gyakorlatot tartott az ország északi partszakaszánál fekvő Pohaj-tengeren.

A lap forrása elmondta: a rakéták kilövésével Kína arra a potenciális kockázatra akart válaszolni, amelyet az amerikai katonai repülőgépek és hadihajók egyre gyakoribb látogatásai jelentenek a Dél-kínai-tengeren.

Egy DF-26B típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát az északnyugati Csinghaj tartományból indítottak útnak, míg a másik, DF-21D típusú rakétát a keleti Csöcsiang tartományból lőtték fel. Mindkét rakétát a Hajnan és a Paracel- (Hszisa-)szigetek közötti területre irányították. A hajnani tengeri hatóságok még pénteken közölték, hogy az érintett területen hétfőtől szombatig hadgyakorlatok miatt tilos a közlekedés.

Ahogyan a SCMP rámutat: a DF-26 rakétatípus tiltott fegyvernek számít a Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború végén megkötött INF-szerződés alapján, amely a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozására irányult. Washington a múlt évben kilépett a szerződésből, és döntését azzal indokolta, hogy Kína használ a szerződés által tiltott fegyvereket.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadicélokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

Az Egyesült Államok gyakran tart hadgyakorlatokat a vitatott területen, szerdán pedig 24 kínai vállalatot szankcionált amiatt, mert szerinte az érintett vállalatok “segítettek a kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren”. Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását, amelyeken a kínai hadsereg támaszpontokat hoz létre.

The post Kína kilőtt két rakétát a Dél-kínai-tengerre appeared first on .

A közleményben kiemelték, a tapasztalatok szerint a jegyvizsgálók bántalmazásának megelőzésében nagyon hatékony eszköz a testkamera alkalmazása.

Emlékeztetnek arra, hogy eddig önkéntesen viselhették a kamerát a jegyvizsgálók. Most a Budapest-Esztergom, a Budapest-Pusztaszabolcs, a Budapest-Cegléd-Szolnok, a Budapest-Újszász-Szolnok, a Budapest-Göd-Vác-Szob, a Budapest-Veresegyház-Vác és a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonalakon teszik kötelezővé azt.

A közlemény szerint az utóbbi években a vasúttársaság intézkedéseinek köszönhetően csökkent a súlyos konfliktusok száma a vonatokon, 2018-ban 123, 2019-ben 70, idén pedig eddig 48 esetben bántalmaztak jegyvizsgálót szolgálatteljesítés közben.

A közölte, hogy a MÁV-Start az év végéig, a már meglévő 108 mellé 66 darab új testkamerát szerez be, amelyek új helyszíneken, a Keleti pályaudvaron, Komáromban, Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Füzesabonyban, Záhonyban, Szegeden és Tapolcán is felvehetők lesznek.

The post A MÁV kötelezővé teszi a jegyvizsgálói testkamerát egyes vonalakon appeared first on .

A bíróság közleményében emlékeztettek: az elkövető 2004-ben egy kőbányai lakásban kutatott egy férfi után, eközben bántalmazott egy nőt, és a nő védelmére kelő férfit késszúrásokkal életveszélyesen megsebesítette. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék csütörtökön tartott előkészítő ülést, ahol a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyalásról. A bíróság elfogadta a beismerést és a törvénynek megfelelően nem folytatott le bizonyítást, nem vizsgálta a tényállás megalapozottságát.

A bíróság az ügyben emberölés kísérlete miatt szabott ki három és fél éves börtönt, továbbá Magyarország területéről öt évre kiutasította a férfit. A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a vádlott büntetett előéletét, ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe beismerő vallomását, a jelentős időmúlást, valamint azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért a fellebbezésre.

The post Három és fél év börtön késelésért appeared first on .

A pénzügyminisztérium által kiadott közlemény azzal indokolja a büntető intézkedéseket, hogy az érintett vállalatok “segítettek a kínai Kommunista Pártnak mesterséges szigetek létrehozásában a Dél-kínai-tengeren”. Az Egyesült Államok katonai provokációként értékeli a szigetek létrehozását.

A pénzügyi tárca leszögezte: a kínai kormányzat 2013 óta több mint 1200 hektár területű mesterséges szigetet épített fel dél-keleti partjai mentén a nemzetközi vizeken.

Elemzők emlékeztetnek rá: először fordul elő, hogy az amerikai kormányzat a Dél-kínai-tengeren tett lépései miatt hozott büntető intézkedéseket Peking ellen. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter már bírálta e lépéseket, de a kritikát nem követték szankciók. A hágai Nemzetközi Bíróság 2016-ban kijelentette, hogy Kína követelései a Dél-kínai-tengeren megsértik a nemzetközi jogot.

A szankciókkal sújtott kínai cégek többnyire hajóépítéssel, mederkotrással, infrastrukturális beruházásokkal és műszaki fejlesztésekkel foglalkoznak. Köztük van a China Communications Construction Company, amely a kínai Egy övezet egy út, vagy más néven Új Selyemút program egyik vezető cége is. A büntető intézkedések értelmében esetleges amerikai vagyonukat befagyasztják és amerikai cégek, a pénzügyi szféra szereplői és magánemberek nem létesíthetnek üzleti kapcsolatot velük.

“Nem szabad megengedni, hogy a Kínai Kommunista Párt állami tulajdonú vállalatokat expanziós törekvése fegyvereként használjon” – hangsúlyozta a közel-keleti körúton lévő Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán, Washingtonban kiadott közleményében. A tárcavezető kifejezetten megemlítette az ÚJ Selyemút-programban résztvevő óriáscéget.

Az amerikai pénzügyminisztérium a múlt héten a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég 38 leányvállalatát sújtotta szankciókkal arra hivatkozva, hogy segítik Kína hírszerző tevékenységét.

The post Amerikai tovább keménykedik Kínával appeared first on .