Biztonságpiac

Peszkov szerint a terület státusával kapcsolatban a felek addig is a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataiból és más dokumentumokból indulnak ki.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azeri elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megszületett megállapodása alapján a konfliktus szereplői a harcok beszüntetése nyomán az általuk jelenleg elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak ezt követően november 15-ig a kelabdzsari régiót, november 20-ig az agdami régiót és gazahi régió megszállt területeit, december 1-jéig pedig a lacsini régiót kell visszaszolgáltatnia Bakunak, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, öt kilométer szélességű lacsini folyosó kivételével.

A kivonuló örmény csapatok helyét a demarkációs vonal és a korridor mentén orosz békefenntartók veszik át, akiknek átdobása a területre kedd hajnalban megkezdődött. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy már tíz, orosz békefenntartókat, páncélozott harcjárműveket és hadfelszerelést szállító Il-76-os repülőgép indult el Uljanovszkból Hegyi-Karabahba. Susan Sztepanjánnak, az örmény védelmi minisztérium szóvivőjének a tájékoztatása szerint az orosz katonák elkezdték elfoglalni állásaikat a tartományban, ahol viszonylagos nyugalom állt be, miután a felek hajnalban beszüntették a harci cselekményeket.

Az orosz békefenntartók vezérkara, mintegy nyolcvan fő, a nap folyamán megérkezett az örményországi Erebuni repülőtérre.

Az orosz elnöki szóvivő rámutatott, hogy Hegyi-Karabah ügyében háromoldalú megállapodás született, abban Oroszország mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) másik társelnöke – az Egyesült Államok és Franciaország – nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy az egyezség nem számol török békefenntartók jelenlétével.

Közölte, hogy Azerbajdzsán, de nem Hegyi-Karabah területén a tűzszünet megfigyelésére létrehozandó központ egy külön megállapodás tárgya lesz. Az orosz külügyminisztérium hírügynökségeket úgy tájékoztatott, hogy Ankara szerepe a rendezésben az orosz-török megfigyelő központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlen köze a békefenntartó művelethez.

Peszkov kifejezte reményét, hogy Örményország – ahol a megállapodás ellenzői erőszakba hajló tiltakozásba kezdtek – megfelelő módon fogadja a megállapodást, és nem kívánta kommentálni a jereváni fejleményeket.

“Ez a két ország, Azerbajdzsán és Örményország népének győzelme, mert a háborút megállították” – kommentálta Peszkov azt, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter gratulált Azerbajdzsánnak “a harctéren és a tárgyalóasztalnál elért győzelméhez”.

Kedden Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan, valamint Szergej Lavrov is megvitatta telefonon a hegyi-karabahi helyzetet. A megállapodást Erdogan “helyes lépésnek” minősítette.

A vérontás megállítása mellett a Kreml szóvivője méltatta még a megállapodás humanitárius vonatkozásainak fontosságát is. Ezek értelmében az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzése alatt Hegyi-Karabahba és a környező területekre visszatérhetnek a menekültek, valamint hogy a szemben álló felek ki fogják cserélni a hadifoglyokat és az elesetteket.

Putyin  a Sanghaji Együttműködési Szervezet keddi virtuális csúcstalálkozóján “igazi nagy tragédiának” nevezte a hegyi-karabahi konfliktust, ugyanakkor nagy megelégedésének adott hangot az elért kompromisszum miatt, amellyel sikerült véget vetni a vérontásnak.

“Remélem, hogy az általunk az elmúlt időben megtett lépések elvezetnek a tartós béke megteremtéséhez Azerbajdzsán és Örményország népe érdekében” – mondta.

Putyin az orosz védelmi minisztérium és a hadiipar vezetőivel megtartott tanácskozásán megnevezte az Azerbajdzsán által az örmény légtérben, a hegyi-karabahi válságövezettől távol hétfőn lelőtt orosz Mi-24-es helikopter személyzetét, és a családok kárpótlására utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert. Az elnök szerint az incidensben Jurij Iscsuk őrnagy, a gép parancsnoka és Roman Fegyin főhadnagy életét vesztette, a helikopter navigátora pedig közepes súlyosságú sérüléseket szenvedett.

A véletlennek mondott történtekért az azeri külügyminisztérium bocsánatot kért és fájdalomdíjat ajánlott fel. Aliyev elnök Putyinnak megígérte a felelősök megbüntetését, a bakui főügyészség pedig szolgálat közben elkövetett, halált okozó hanyagság címén büntetőeljárást indított.

Bakuban Aliyev Örményország “kapitulációjának” nevezte a három vezető közös nyilatkozatát, amely egy sokéves “megszállás” végét jelenti. Pasinján tagadta, hogy az örmény fegyveres erők vereséget szenvedtek, de elismerte, hogy “katasztrófa” történt, amiért vállalta a felelősséget.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újult erővel lángoltak fel a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét. A harcok elől civilek tízezrei menekültek el, az összecsapásokban mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett el.

The post A Kreml szerint a Hegyi-Karabah státusáról nem született megállapodás appeared first on .

A hírügynökség az ukrán főügyészségtől származó meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte az értesülést, egyben nyilvánosságra hozta az eljárás lezárásáról szóló hivatalos határozatot.

Biden ellen hivatalos tisztségviselő munkájába való beavatkozás címén indított eljárást az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR), miután Szerhij Vovk, egy kijevi, Pecserszk kerületi bíró, áprilisban hozott határozatában erre kötelezte. A DBR az ügyet ezt követően nyomozásra átirányította a Pecserszk kerületi rendőrségnek, amely szeptember 23-án az eljárást lezárta Bidennel szemben.

Sokin 2015 februárjától 2016 áprilisáig volt Ukrajna főügyésze. Petro Porosenko akkori ukrán elnök váltatta le arra hivatkozva, hogy túl kevés eredményt tudott felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén. Sokin meggyőződése viszont az, hogy éppen a Burisma vállalat ellen indított vizsgálatai miatt távolították el hivatalából. A Burisma az a magántulajdonú ukrán gázvállalat, amelynek igazgatótanácsi tagja volt akkor még Joe Biden fia, Hunter.

Sokin azzal vádolta Bident, hogy az ő nyomására váltották le a főügyészi posztról. A vádját azokra a hangfelvételekre alapozta, amelyeket Andrij Derkacs Moszkva-barát ukrán parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra, és amelyeken állítólag Porosenko és Biden beszélgetései hallhatók. Derkacs azt állította, hogy a felvételeket maga Porosenko készítette.

Biden kampányirodája szerint a hangfelvételeket megvágták, Porosenko úgyszintén hamisítványoknak nevezte azokat, hozzátéve, hogy a készítőik célja az ukrán-amerikai kapcsolatok aláaknázása volt. A felvételeket ugyanakkor az ukrán főügyészség csatolta a Porosenko ellen hazaárulás és hatalommal való visszaélés gyanújával indított vizsgálat anyagaihoz.

The post Az ukrán rendőrség gyorsan lezárta a Joe Biden elleni büntetőeljárást appeared first on .

A négy terrorelhárítási vizsgálóbíró a három fővádlottat (Mohamed Ghraieb, Chokri Chafroud és Ramzi Arefa) azzal gyanúsítja, hogy tudtak a készülő merényletről.

A három tunéziait az ügyészség terrorista összeesküvéssel akarta meggyanúsítani, de a vizsgálóbírók arra hivatkozva ejtették ezt a vádpontot, hogy a gyanúsítottaknak nem volt pontos tudomásuk a merényletterv részleteiről, s azt sem tudták, hogy azt mikor akarta az elkövető végrehajtani. További öt embert, egy tunéziait és négy albánt azzal vádolnak, hogy tőlük vette a támadáshoz használt fegyvereket az egyik fővádlott.

A gyanúsítottak közül négyen vannak előzetes letartóztatásban, ketten rendőri felügyelet alatt állnak, ketten pedig még szökésben vannak és elfogatóparancs van érvényben ellenük. A pert a források szerint legkorábban 2022-ben rendezhetik meg, a felperesek között 856 ember és szervezet szerepel.

A nizzai merényletet 2016. július 14-én este hajtották végre, miközben a tengerparti sétányon körülbelül harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni.

A 86 emberéletet követelő merényletet – amelyben 206-an sérültek meg – az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára. Az elkövetővel a helyszínen végeztek.

The post Nizzai terrortámadás: nyolc embernek kell bíróság elé állnia appeared first on .

A törvényszék közleménye szerint a vádlottak beismerték tettüket, tárgyaláshoz való jogukról lemondtak. Őket bűnösnek mondták ki segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntettében. Az ötöd- és hatodrendű vádlottakat egy év szabadságvesztésre ítélték három év próbaidőre felfüggesztve, míg az egyaránt fiatalkorú heted- és nyolcadrendű vádlottakat nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték két évi próbaidőre felfüggesztve. A fiatalkorú vádlottak a próbaidő ideje alatt pártfogó felügyelet alatt állnak.

A vádirat szerint a vádlottak tavaly novemberben, az esti órákban a Fejér megyei Nagylók italkimérőjéhez mentek, ahol észrevették a teraszon székhez kötözött, alvó sértettet. Fényképfelvételeket készítettek, majd a sértettet magára hagyva – segítségnyújtás nélkül – távoztak a helyszínről. A sértett az éjszaka folyamán megpróbált a kötözésből kiszabadulni, ekkor a székkel együtt felborult, végül a hajnali órákban kihűlés miatt meghalt.

Az emberöléssel vádolt első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak esetében a bíróság jövő héttől tart tárgyalásokat, ahol a most jogerősen elítéltek tanúként vesznek részt.

A Fejér Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az emberüléssel gyanúsított négy vádlott az este folyamán a sértettet leitatta, majd úgy döntöttek, hogy a teraszon elalvó férfit a székhez kötözik. Ennek érdekében az egyikük a pultostól szigetelő szalagot vásárolt, a sértettre egy másik széket borított, majd két társa segítségével a két széket az abban elhelyezkedő sértettel együtt a szigetelő szalaggal áttekerte, végtagjait a székek lábaihoz, illetve karfáihoz rögzítette, miközben negyedik társuk a történtekről felvételt készített.

The post Nem segítettek a heccből kikötözött embernek: felfüggesztettel megúszták appeared first on .

Kiss Róbert alezredes közölte: a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendeletben meghatározott felhatalmazás alapján a rendőrség megkezdte a kijárási tilalom, a közterületi magatartási szabályok, a rendezvények megtartására illetve a vendéglátó üzletekre vonatkozó szabályok ellenőrzését.

Az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese köszönetet mondott a lakosság többségének jogkövető hozzáállásáért, amely segíti a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezést. Mint mondta, az elmúlt este és éjszaka kevesen voltak az utcákon, és az ellenőrzöttek zöme rendelkezett a kijáráshoz szükséges munkáltatói igazolással.

A rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt 273 esetben intézkedtek: 80 embert figyelmeztettek, 123 helyszíni bírságot szabtak ki, 70 emberrel szemben pedig szabálysértési feljelentést tettek – ismertette.

The post Operatív törzs: 273 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt appeared first on .

Néhány soros szombati, angol nyelvű Twitter-üzenete után a román elnök hétfőn levélben is gratulált Biden elnökválasztási sikeréhez. Úgy értékelte: Biden alelnöki megbízatása idején sokat tett a két ország együttműködéséért, s felidézte, 2014-es bukaresti látogatását, valamint azt is, hogy jövőre lesz tízéves a Biden alelnöki mandátuma idején aláírt 21. századi román-amerikai stratégiai partnerségi együttműködési nyilatkozat.

Iohannis arról biztosította Bident, hogy Románia továbbra is megbízható stratégiai partnere lesz az Egyesült Államoknak közös biztonsági, védelmi és gazdasági célkitűzéseik teljesítésében. Leszögezte: a két ország együttműködése a demokrácia, emberi jogok, és jogállamiság terén vallott értékközösségén alapul, az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség pedig “döntő módon” hozzájárult Románia demokratikus átalakulásához.

Leszögezte: Románia szilárdan az Egyesült Államok oldalán áll a megoldásra váró kihívások megoldásában az egészségügyi, gazdasági helyzettől a klímaváltozásig, a biztonságtól az emberi jogokig, hiszen közös céljuk egy jobb jövő megalapozása népeik számára.

Iohannis azt is megígérte, hogy NATO-tagállamként Románia továbbra is hozzájárul a közös védelmi kiadásokhoz és “a demokráciák világközösségének” biztonságához, jólétéhez és ellenálló képességéhez.

The post A román államfő a katonai és gazdasági együttműködés erősítésében bízik az új amerikai elnökkel appeared first on .

A hagyományos függetlenség napi menetet idén a koronavírus-járvány miatt autós felvonulás formájában tervezték megtartani, a szervezők a járványügyi szabályok betartása érdekében döntöttek a gépkocsis felvonulás mellett. A koronavírus-járvány miatt Lengyelországban jelenleg tilosak az öt főnél nagyobb gyülekezések.

Ennek ellenére a megemlékezésre több ezren gyalog érkeztek. Erre reagálva, a torlódások elkerülése érdekében a szervezők meghosszabbították az autós felvonulás eredetileg tervezett útvonalát. Autós és motorkerékpáros résztvevők a nemzeti zászlókkal díszített járműveikkel a Poniatowski, majd a Lazienkowski hídon, valamint az ezeket összekötő főutcákon haladtak át. A szervezők ezt követően az akciót befejezettnek nyilvánították.

A gyalogos menet résztvevői fáklyákat, petárdákat vittek magukkal. Feltehetőleg a kilőtt pirotechnikai eszközöktől kigyulladt egy lakás az útvonal mentén álló egyik társasházban, a tüzet eloltották, senki nem sérült meg. Rendőrségi közlemény szerint a gyalogos ünneplők közé huligáncsoportok keveredtek, ezek a Nemzeti Múzeum közelében kövekkel, petárdákkal dobálták a rendőröket. A rendőrség könnygázt, “egyéni esetekben” pedig gumilövedéket is használt. Sajtóértesülések szerint a helyszínen mentők ápolták a sérülteket.

Egy csoportot a rendőrség a Nemzeti Stadion környékén is körbevett, a tüntetők ott is különféle tárgyakat dobáltak a rendfenntartók irányában. Több embert őrizetbe vettek. Egyes megfigyelők szerint a huligáncsoportok magatartása provokáció lehetett. A függetlenség napi felvonulást sem autós, sem gyalogos formában nem engedélyezte az ellenzéki varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski. Mateusz Morawiecki kormányfő azt kérte, hogy a járvány idején az emberek ne vegyenek részt a felvonuláson.

A lengyel politikai vezetők az évfordulót szentmiséken, koszorúzásokon ünnepelték. A megemlékezések, valamint a hozzájuk kötődő számos kulturális rendezvény döntő részét a járvány miatt online formában tartották meg.

A függetlenség napja a legnagyobb lengyel nemzeti ünnep. Annak emlékére tartják, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 év felosztottság után visszaszerezte önálló államiságát. A független Lengyelország létrejöttét november 11-től számítják, amikor németországi fogságából Varsóba érkezett a haza megmentőjének tartott Józef Pilsudski.

The post Zavargások törtek ki Varsóban appeared first on .

Az erről szóló tájékoztatás szerdán jelent meg a hivatalos orosz online közlönyben. A miniszterelnök a megállapodás aláírására tett javaslatot az államfőnek. A szerződéstervezet értelmében Szudán díjmentesen bocsátja majd Oroszország rendelkezésére az objektum területét. A létesítményben az orosz hadiflotta legfeljebb négy hajót állomásoztathat, köztük nukleáris meghajtásúakat is. A bázison tartózkodó katonai személyzet létszáma nem haladhatja meg a háromszázat.

Oroszország emellett jogosult lesz a szudáni tengeri és légikikötőkön keresztül mindennemű olyan fegyver, lőszer és felszerelés szállítására, amely a bázis működtetéséhez és a hadihajók feladat-végrehajtásához szükséges. A szállítmányokra Szudán illetéket és vámot nem fog kivetni. Az orosz hadihajók a szudáni bázison mentességet élveznek majd, megvizsgálni, átkutatni és lefoglalni nem lehet majd őket. Oroszország szudáni felkérés alapján térítésmentesen támogatást nyújt majd a köztársaságnak a felkutatási és mentési akciókban és a “diverzióellenes biztosításban”.

A Meduza független portál a közzétett koordináták alapján azt írta, hogy a létesítmény Port Szudánban lesz. A szudáni féllel közösen kidolgozott szerződéstervezetet a külügyminisztériummal, a legfelsőbb bírósággal és a Nyomozó Bizottsággal (SZK) való egyeztetés után a moszkvai védelmi tárca terjesztette elő.

The post Moszkva műszaki bázist tervez létrehozni hadihajói számára Szudánban appeared first on .

Simon József megyei főügyész tájékoztatása szerint a vádlott nemcsak tárolta a képeket, hanem fel is töltött kettőt egy nyilvánosan elérhető képmegosztó oldalra, így mások számára is elérhetővé tette a gyermekpornográf tartalmat.

Hozzáfűzte: a Körmendi Járási Ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta, illetve azt kérte a bíróságtól, hogy a vádlottat véglegesen tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, vagy ilyen személlyel hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

The post Gyermekpornográfia miatt emelt vádat az ügyészség Körmenden appeared first on .

A tájékoztatás szerint november 9-én este a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság állományába tartozó járőrök szolgálati gépkocsival közlekedtek egy borsodi településen, amikor megláttak egy körözés alatt álló férfit, aki élettársával az utcán sétált.

A rendőrök megállásra szólították fel a 31 éves férfit, aki azonnal menekülni kezdett. Miután a járőrök utolérték, testi kényszert alkalmaztak vele szemben, hogy megbilincselhessék, azonban ő aktívan ellenállt, és próbált szabadulni a rendőrök fogásából. Eközben a helyszínre ért a férfi élettársa, aki a ruházatánál megragadva próbálta lerángatni a rendőrt a földön lévő párjáról.

A rendőri intézkedésről tudomást szereztek az elfogatóparancs hatálya alatt álló férfi családtagjai, akik szintén a helyszínre siettek. Az elfogott férfi édesanyja, testvérei és más hozzátartozók az intézkedő rendőröket lökdösni kezdték, a ruházatuknál fogva rángatták őket, hogy a továbbra is szabadulni próbáló rokonuk el tudjon menekülni. Az egyik rendőr könnyfakasztó sprayt használt, időközben erősítés is érkezett a helyszínre, így a férfit elfogták és a rendet helyreállították.

A nyomozó ügyészség elrendelte valamennyi elkövető őrizetét és csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki őket. A cselekmény jellegére és a gyanúsítottak személyében rejlő társadalomra veszélyességre tekintettel – közülük öten büntetett előéletűek és hatan a szabálysértési nyilvántartásban is szerepelnek – az ügyészség mind a hét ember letartóztatást kezdeményezi.

Erről a Debreceni Járásbíróság csütörtökön dönt, a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés – tartalmazza a főügyészség közleménye.

The post Rendőrökre támadtak egy borsodi család tagjai, őrizetbe kerültek appeared first on .

Szalóki Zoltán tájékoztatása szerint a korábban indult ügyeket jelenleg is tárgyalja a bíróság. Az újabb vádirat is részletesen ismerteti a kiterjedt bűnszervezet felépítését és működését; az elsőrendű vádlott már 2009 előtt fantomcégek jogsértő átruházásával foglalkozott, és megismerkedésük után a másodrendű vádlott vette rá arra, hogy nagyobb haszon reményében hamis munkaerő-kölcsönzésbe kezdjenek.

Így elsősorban vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó vállalkozások dolgozóit fiktíven, tudtuk nélkül bejelentették, majd onnan látszólag visszakölcsönözték őket tényleges munkáltatóiknak. Ezzel a valódi foglalkoztatók elkerülték a munkabért terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségük teljesítését, továbbá valótlan tartalmú számlák felhasználásával jogosulatlanul csökkentették általános forgalmi adójukat.

A rendszer az évek során igazi céghálóvá nőtte ki magát, mely bűnszervezetként működött. A hálózaton belül az adócsaláshoz általában olyan, gyakran cserélgetett cégeket használtak fel, melyeknek nem vagy csak alig volt bejelentett alkalmazottjuk, így nem kellett bevallaniuk és megfizetniük a foglalkoztatással kapcsolatos közterheket, míg áfafizetési kötelezettségüket más módon minimalizálták, majd a látszat kedvéért többnyire teljesítették.

A bűnszervezet működéséről szólva a főügyész kifejtette: a fiktív alvállalkozási, megbízási vagy munkaerő-kölcsönzési szerződések megkötését követően a megbízó cég átküldte a bűnszervezet ügyintézőinek és bérszámfejtőinek a fiktív cégekbe bejelentetni kívánt munkavállalók adatait, akik azután az érintetteket hamis okiratokkal adminisztrálták. A megbízó cégek a színlelt szerződésekben megjelölt díjakat átutalták a bűnszervezethez tartozó gazdasági társaságok bankszámláira, majd a bérszámfejtők ezekből az összegekből levonták a munkabéreket, melyeket eljuttattak a dolgozókhoz, a maradékot pedig felosztották a bűnszervezeten belül.

Az elsőrendű vádlott 2009 és 2013 között így több mint 740 millió forint jogtalan jövedelemhez jutott.

Szalóki jelezte: a 240 kötetnyi, több tízezer oldalas nyomozati anyag feldolgozását követő vádemelés 36 érintettje közül 26-an tartoztak a bűnszervezethez, a többiek a megbízást adó különböző gazdasági társaságok vezetői voltak. Az ügyben a Heves Megyei Főügyészség minősített költségvetési vagy adócsalás bűntettével, illetve vétségével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az elkövetőket, akik közül a bűnszervezet tagjai esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza – tette hozzá.

The post Vagyonvédelem: fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató bűnszervezet tagjai ellen emeltek vádat appeared first on .

A kormányfő elmondta, Pintér Sándor belügyminiszterrel és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel egyeztetett arról, hogy a hadsereget bevonják a kijárási tilalom és a közrend fenntartásába, illetve ott, ahol lehetséges, az egészségügyre nehezedő teher viselésébe.

“Tehát a katonáink most nem háborúban fogják védeni a hazát, hanem besegítenek a rendőrségnek, besegítenek a központi közigazgatásnak, és besegítenek az egészségügyi ellátásnak is ott, ahol erre egyébként a belügyminiszter és az egészségügyi miniszter szerint szükség van” – közölte Orbán. Hozzátette: ennek a jogi, személyi és pénzügyi feltételeit sikerült tisztázni az operatív törzs és a kormány ülése között, de a kormányülésen még meghoznak egy-két formális döntést, ezután pedig aláírja az erről szóló rendeleteket.

A koronavírus-járvány miatt este 8 óra és reggel 5 óra között van érvényben kijárási tilalom az országban.

The post Katonák is ellenőrzik majd a kijárási tilalmat appeared first on .

Dankóné Nagy Éva elmondta: a hétfői házkutatáson egy lőfegyvert és ahhoz tartozó 353 darab lőszert, továbbá öt légfegyvert találtak a nyomozók. A légfegyverek közül kettő átalakított, ütőszeggel rendelkezik, és éles lőszer kilövésére alkalmas, ezáltal lőfegyvernek minősül.

Ezeken kívül további különféle lőszert és egy riasztópisztolyt is találtak, a férfi a lőfegyverek és a lőszerek tartásához hatósági engedéllyel nem rendelkezett – tette hozzá.

A szóvivő közölte: a férfit előállították, ellene szakértők bevonásával többrendbeli, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett miatt folytat eljárást a salgótarjáni rendőrkapitányság.

The post Lőszereket, lőfegyvereket foglaltak le a rendőrök Nógrád megyében appeared first on .

Navalnij és Gunko azért fordult a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő bírósághoz, mert állításuk szerint előállításukkor a rendőrök indokoltan erőszakkal léptek fel és bántalmazták őket. A hatályos jogszabályokban rögzítettnél hosszabb ideig tartották őket fogdában, állításaikat pedig nem vették figyelembe, nyilatkozataikat nem vizsgálták ki az ítélet meghozatalakor.

A strasbourgi bíróság ítélete indoklásában mindenek előtt azt állapította meg, hogy a videófelvételek szerint a sértettek elfogásuk során nem tanúsítottak ellenállást. Semmi sem utal arra, hogy indokolt lett volna a hatóságok ilyen mértékű fellépésre – emelték ki. Kifogásolták, hogy az eljáró hatóság nem volt hajlandó kivizsgálni az gyanúsítottak ellen elkövetett állítólagos erőszakot, ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az orosz hatóságok nem bizonyították meggyőzően a fizikai erő alkalmazásának szükségességét. A fellépés sértette Navalnij és Gunko emberi méltóságát, és megalázó bánásmódnak minősül – jelentették ki.

Mivel a kérelmezők hosszan tartó adminisztratív őrizete indokolatlan és önkényes volt, valamint vallomásuk figyelmen kívül hagyása ellentétes a büntetőjog alapelveivel, az eljáró orosz bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot is – húzták alá. Megállapították azt is, hogy az illetékes hatóságok nem tettek eleget a gyülekezés békés lebonyolításának biztosítására vonatkozó kötelezettségüknek, intézkedéseik a gyülekezés szabadságához való jog megsértését jelentette.

Mindezek ismeretében a strasbourgi bíróság Oroszországot Alekszej Navalnij számára 8500 euró (mintegy hárommillió forint), Gunko részére 7500 euró (mintegy 2,7 millió forint) nem vagyoni jellegű kártérítés fizetésére kötelezte. A bíróság ugyanakkor elutasította mindkét kérelmező költségtérítési igényét.

A moszkvai Bolotnaja téren ellenzéki demonstrációk sorát rendezték a Vlagyimir Putyin harmadik, 2011-es újraválasztását követő évben, a kormánypártot ugyanis csalással vádolták a tiltakozók. A tüntetők és rendőrök közötti összecsapásokban többtucatnyian megsebesültek, mintegy négyszáz embert őrizetbe vettek, közöttük több ellenzéki vezetőt is, például Szergej Udalcovot,  Navalnijt és az azóta meggyilkolt Borisz Nyemcovot. Sokakat többévi börtönbüntetésre ítéltek, munkatáborokba küldtek. A megmozdulások végül fokozatosan elhaltak.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága legutóbb október közepén marasztalta el és kötelezte kártérítésre Oroszországot a Bolotnaja téri ellenzéki tüntetések erőszakos elfojtása, a gyülekezési szabadság megsértése és a tiltakozók elleni embertelen bánásmód miatt.

The post Navalnij-botrány: az EJEB kártérítés megfizetésére kötelezte Oroszországot appeared first on .

Tudatta: ennek egyebek mellett a biztonság fokozására, a fenntarthatóságra, a kereskedelemre, a globális versenyfeltételekre, valamint az intézmények megerősítésére kell kiterjednie.

Von der Leyen az uniós tagországok nagyköveteinek videókonferenciája előtt közzétett üzenetében az EU és az Egyesült Államok együttműködésének konkrét példái között a koronavírus-járvány leküzdését, a klímavédelmet, valamint a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) megerősítését és megreformálását nevezte meg.

Ezek azok a kulcsfontosságú területek, ahol Európa átveheti a vezetést, és új pozitív menetrendet állíthat össze az Egyesült Államokkal – emelte ki. “Nemzetközi rendszereink túl sok éven át voltak fogságban, eljött az ideje, hogy ezt az irányt megfordítsuk” – fogalmazott. A bizottsági elnök fontosnak nevezte a többoldalú megállapodások újjáélesztését és új közös szabályok létrehozását, egyebek mellett a digitális világot érintően.

Véleménye szerint az online platformokra vonatkozó előírások kiterjesztése lehet csak eredményes a gyűlölet- és a terrorista propaganda elleni küzdelemben. Meg kell reformálni a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat, hogy lehetővé váljon minden illegális online tartalom gyors eltávolítása a szólásszabadság védelme mellett – hangoztatta. Megemlítette továbbá az adatvédelem fontosságát, és azt hangsúlyozta: Washington tegye lehetővé a digitális nagyvállalatok megadóztatását. “Nem fogadható el, hogy a kereskedelmi óriáscégek hasznot húzzanak az európai egységes piacból, de ne fizessenek adót ott, ahol a nyereséget megtermelik” – fogalmazott.

Von der Leyen szerint a digitális kereskedelem adóztatását célzó nemzetközi megállapodásnak legkésőbb 2021 közepéig el kell készülnie, ellenkező esetben az EU saját javaslatokkal áll elő.

The post Von der Leyen új transzatlanti partnerségre szólította fel az Egyesült Államokat appeared first on .

A Pesti Központi Kerületi Bíróság idén márciusban kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a bűncselekmény 2018 szeptemberében történt. A sértett a hajnali órákban egy budapesti török gyorsétkezde személyzeti mosdóját vette igénybe, az ott dolgozó vádlott eközben folyamatosan zaklatta, majd a mosdóba bejutva megerőszakolta a nőt. A férfit európai elfogatóparancs nyomán kerítették kézre Ausztriában.

Az elsőfokú bíróság szexuális erőszak és más bűncselekmények miatt öt év nyolc hónap börtönre és hat év Magyarország területéről kiutasításra ítélte a vádlottat. Az elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A meghozott másodfokú, jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék hat év nyolc hónapra súlyosította a szabadságvesztést és hét évre a kiutasítást.

Az elsőfokú ítélet szerint az ügyészség szexuális erőszakkal, szeméremsértéssel és szexuális kényszerítéssel is vádolta a 2017 nyara óta Magyarországon oltalmazotti státuszban élő afgán férfit. A szeméremsértést a vád szerint a férfi azzal követte el, hogy a VII. kerületben a nemi szervét mutogatta egy nőnek, a szexuális kényszerítést pedig azzal, hogy egy harmadik nőt az utcán fogdosott. A vádlott az eljárás során tagadta bűnösségét.

Az afgán férfi oltalmazotti státuszát még tavaly nyáron megszüntette a menekültügyi hatóság, és kiutasították az országból, ugyanis az Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint Magyarországon tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

The post Súlyosbították a nemi erőszakot elkövető afgán büntetését appeared first on .

A vizsgálatot 2014-ben kezdeményezte Theresa May akkori belügyminiszter, későbbi brit miniszterelnök az angliai és a walesi intézményekben, köztük az egyházakban gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélések felderítésére. A vizsgálat közvetlen előzménye az a botrány volt, amely 2012-ben pattant ki, miután kiderült, hogy a BBC közszolgálati televízió valaha legnépszerűbb könnyűzenei műsorvezetője, a 2011-ben elhunyt Jimmy Savile évtizedeken keresztül súlyos szexuális bűncselekmények sorát követte el gyerekek sérelmére. Savile legfiatalabb áldozata nyolc éves volt.

A kedden nyilvánosságra hozott 158 oldalas vizsgálati részjelentés feltárja, hogy 1970 és 2015 között több mint háromezer, gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményről érkezett bejelentés az egyházhoz. Ezek közül 177 esetben indult bűnvádi eljárás, és 133 elmarasztaló ítélet született. A jelentés megfogalmazása szerint azonban helytelen lenne a katolikus egyházon belül a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bántalmazásokra úgy tekinteni, mintha azok csak a történelmi múlt problémái lennének, mivel 2016 óta is minden évben száznál több bejelentés érkezik ilyen jellegű bűncselekményekről.

A jelentés szerzői hozzáteszik: a vizsgálat által átfogott csaknem ötven évben a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények tényleges száma valószínűleg sokkal magasabb volt a tanulmány által feltártnál. A jelentés szerint a vizsgálatot végző bizottság “elborzasztó” beszámolókat hallott egyházi személyiségek által gyermekek ellen elkövetett nemi erőszakról és szexuális indíttatású szadista bántalmazásokról.

Az áldozatok egyike arról számolt be, hogy fiatal fiúként, 11 és 15 éves kora között egyedül őt több százszor bántalmazta egy magas egyházi tisztséget betöltő pap, aki minden ilyen incidens után meggyóntatta őt, és egyértelművé tette számára, hogy nővére akkor maradhat a helyi egyházi iskola növendéke, ha ő engedelmes lesz. A jelentés szerint Vincent Nichols bíboros, Westminster érseke, az angol-walesi katolikus egyház vezetője, a püspöki konferencia elnöke 2018-ban elnézést kért ugyan az egyházon belül történtekért, de semmiféle módon nem ismerte el, hogy személyes felelősségi körébe tartozna a változások irányítása.

Nichols bíboros nem tanúsított együttérzést sem a legutóbbi időszakban történt és feltárt ilyen bűncselekmények áldozatai iránt, és esetenként az angol-walesi római katolikus egyház megítélésének védelmét helyezte előtérbe – áll a vizsgálati jelentésben. Nichols bíboros kedd délutáni nyilatkozatában közölte: az egyház elfogadja a jelentésben foglaltakat, és hálás a vizsgálóbizottságnak, hogy nyilvánosságot biztosított a visszaélések elszenvedőinek. Az egyházi vezető mélységes sajnálkozásának adott hangot. Úgy fogalmazott: ami történt, rettenetes szégyen, amellyel neki együtt kell élnie, de tanulnia is kell belőle.

A Vatikán nyilvánosságra hozta a szexuális visszaélés miatt lemondott McCarrick bíborosra vonatkozó dossziét. Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár az igazság keresésének és a kérdések megválaszolásának nevezte a papi szolgálatból 2019-ben távozó Theodore Edgar McCarrick volt bíborosra vonatkozó dosszié közlését. A majdnem félezer oldalas dokumentáció McCarrick egyházi pályafutása szakaszai szerint végigköveti a személyét érintő történéseket, a vele kapcsolatos információkat és döntéseket. A dossziéban szerepelnek például a róla írt névtelen levelek, paptársai jelentései, felettesei vizsgálatai, kinevezéseinek körülményei. A Vatikán 2017-ig nem tudott a McCarrick által kiskorúakkal szemben elkövetett visszaélésekről. Ezt követően azonnal lépett: Ferenc pápa 2018 júliusában megfosztotta bíborosi rangjától, és elrendelte McCarrick felfüggesztését a nyilvános papi szolgálatból. Az egyházfő az után döntött így, hogy a New York-i főegyházmegye bizottsága megalapozottnak találta a McCarrick elleni vádakat, miszerint negyvenöt évvel korábban kiskorúak ellen követett el szexuális visszaélést New Yorkban.

The post Több ezer szexuális bűncselekmény történt az angol-walesi katolikus egyházban appeared first on .

A bíróság a honlapján közzétett közleményében azt írta, hogy a 39 éves, büntetett előéletű debreceni férfi 2016 és 2018 között internetezés közben rendszeresen töltött le olyan gyermekpornográf képeket, amelyek a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolták. A mintegy ezer ilyen kép mellett négyezer olyan fénykép is szerepelt a számítógépen, amelyek a gyermekeket erotikus jelleggel ábrázolták, szexuális kizsákmányolásuk során készültek.

A férfi a képeket nem osztotta meg másokkal.

Az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság elkobozta a lefoglalt számítógépet, merevlemezt, és januárban gyermekpornográfia miatt nem jogerősen egy év börtönbüntetésre ítélte férfit.

A Debreceni Törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, mivel megállapította, hogy a járásbíróság nem követett el eljárási szabálysértést, egyetértett a megjelölt enyhítő és súlyosító körülményekkel, valamint a kiszabott büntetést szükségesnek, és elegendőnek találta. A törvényszék azonban további súlyosító körülményként értékelte az elkövetési idő több mint másfél éves tartalmát, és azt, hogy a vádlott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje után öt hónappal kezdte meg a bűncselekményt. Enyhítő körülménynek jelölte meg, hogy a férfi beismerő vallomást tett, és gondozásra szoruló nagykorú hozzátartozója van – olvasható a közleményben.

K. Gábort, Magyarország egykori perui nagykövetét 2020 júliusában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték 19 ezer pedofil fénykép birtoklásáért.

The post Egy év letöltendő a különbség 1+4 ezer és 19 ezer gyermekpornográf kép között appeared first on .

Az ügyészség szerint a három vádlott egyike sem vett részt közvetlenül a 16 halálos áldozatot követelő és több mint 150 embert megsebesítő gázolásos merényletek elkövetésében, de közreműködtek előkészítésükben. Az első tárgyalási napon olyan videófelvételeket mutattak be a bíróságon, amelyen robbanóeszközöket készítenek és fenyegető megjegyzéseket tesznek a terroristák, köztük a vádlottak padján ülő Mohamed Húli Smelál.

A férfi az egyetlen túlélője annak a véletlen robbanásnak, amely a felvételeken is szereplő alcanári lakásban bekövetkezett. A nyomozók szerint ott vesztette életét a terrorsejtet irányító Abdelbak esz-Szatti ripolli imám, aki fokozatosan radikalizálta a Marokkóból származó fiatal tagokat.

Smelál nem tett vallomást a bíróságon, de korábban elismerte közreműködését a támadások előkészítésében, és megbánást tanúsított. Az ügyészség egyebek mellett terrorszervezethez tartozással és robbanóanyag birtoklásával vádolja, 41 éves börtönbüntetést kérve a bíróságtól. Ugyanezekkel a vádakkal 36 éves szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság Drissz Ukabirnak, aki kizárólag védőügyvédje kérdéseire válaszolva elmondta: fiatalkorú testvére kérésére bérelt furgont, mert úgy tudta, hogy egy költözéshez van rá szüksége két barátjával. A barcelonai merényletet később ezzel a járművel követték el.

A vádlott állította: nem tudott a tervezett akcióról, nem ismerte a ripolli imámot és egyáltalán nem vallásos, sőt azt hangoztatta, hogy életmódja teljesen eltér a vallási előírásoktól.

Ártatlannak vallotta magát Szajíd Ben Iazza is, akit terrorszervezettel való együttműködéssel vádolt meg az ügyészség, és ezért 8 éves börtönbüntetést kért. A férfi ismert néhányat a sejt tagjai közül, akiknek kölcsönadta iratait és nagybátyja furgonját, amelyeket robbanóeszközök készítésére alkalmas eszközök és anyagok vásárlásánál használtak.

A nyomozás során kiderült: a terrorista sejt jóval nagyobb pusztításra készült annál, amekkorát végül elért. Robbanószerekkel megpakolt furgonnal akarták megtámadni a barcelonai Sagrada Familia bazilikát és a párizsi Eiffel-tornyot, támadást terveztek az FC Barcelona futballcsapat stadionja ellen, valamint a
barcelonai Razzmataz diszkó is célpontjaik között volt.

A hatóságok szerint a csoport eredeti elképzeléseit az alcanári házrobbanás húzta keresztül, és ezután döntöttek a gázolásos merényletek mellett. A rendőrség lelőtte a támadásokban résztvevő terroristákat. Később az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet jelentkezett a merényletek elkövetőjeként.

The post Barcelonai gázolás: megkezdődött a három évvel ezelőtti dupla terrortámadás büntetőpere appeared first on .

Szanka Ferenc közölte, a férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják. A gyanú szerint a 36 éves férfi péntekre virradóra szeged-kiskundorozsmai családi házukban több késszúrással megölte várandós feleségét kiskorú gyermekük jelenlétében. A férfi a késelés után elhagyta a helyszínt, majd az édesanyjához ment, ahol elmondta a történteket. Az asszony bejelentést tett a rendőrségen.

A rendőrök a bejelentéstől számított fél órán belül Domaszéken elfogták a gyanúsítottat.

A szóvivő közölte, a főügyészség a szökés, elrejtőzés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta a férfi letartóztatását. A nyomozási bíró osztotta a vádhatóság álláspontját, és a kényszerintézkedés elrendeléséről döntött. A gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, így a döntés nem végleges – mondta a csoportvezető ügyész.

The post Elrendelte a bíróság a várandós feleségét meggyilkoló szegedi férfi letartóztatását appeared first on .