Biztonságpiac

A három betiltott televíziós csatorna Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát vezető ukrán politikushoz köthető.

“A szankciók nehéz döntések. Ukrajna határozottan támogatja a szólásszabadságot. Nem (támogat viszont) egy agresszor ország által finanszírozott propagandát, amely aláássa Ukrajna (törekvéseit) az európai és euro-atlanti integráció felé vezető úton” – fejtette ki az államfő. Hangsúlyozta, hogy az országnak “a függetlenségéért folytatott harca egyben küzdelem az igazságért és az európai értékekért egy információs háborúban”.

Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, az ukrán hatóságok következetes lépésének nevezte az orosz hibrid agresszió elleni küzdelemben a védelmi tanács döntését a 112 Ukrajina, a NewsOne és a ZIK tévécsatornák elleni szankciók bevezetéséről.

“Hibrid háború zajlik Ukrajna ellen, ennek része az információs terület is. Rendszeresen ellenlépéseket kell tennünk ezzel szemben az állam érdekeinek védelme érdekében. A szankciók bevezetése ennek egy fontos és következetes eleme. Tekintettel azokra az adatokra, amelyek a biztonsági szolgálat birtokába kerültek a televíziós és rádiós műsorszolgáltatás területére vonatkozó jogszabályok számos megsértéséről (az érintett televíziók által), és amelyeket a televíziós és rádiós műsorszolgáltatást felügyelő nemzeti tanács is rögzített, az SZBU megalapozott ajánlásokat nyújtott be az RNBO-nak a megfelelő döntés meghozatalához” – fejtette ki Bakanov.

Kiemelte, hogy a meghozott döntés célja Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának védelme, és semmi köze a szólásszabadság korlátozásához. “Nagy különbség van a szólásszabadság és az egyértelmű ukránellenes retorika között. A szólásszabadság ott ér véget, ahol Ukrajna területi integritásába és szuverenitásába való beavatkozásra utaló jelek mutatkoznak meg” – fogalmazott az SZBU főnöke.

Viktor Medvedcsuknak, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért parlamenti párt vezető politikusának ideje elgondolkodnia a jövőjéről – fejtette ki véleményét az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva Mihajlo Podoljak, Andrij Jermaknak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. Az Ukrajnában Vlagyimir Putyin “komájaként” emlegetett milliárdos oligarcha Medvedcsukról azt mondta: nyilván azt gondolta, hogy még 2014 után is mindenkit mindig megtéveszthet, egyebek mellett fiktív személyek mögé bújtatva vállalkozásait.

“Mindenkit és mindig nem lesz képes azonban megtéveszteni. Minden, Ukrajna ellen irányuló tevékenységre, amely a megszálló intézmények támogatásához vagy az agresszor állam által gyakorolt ellenőrzéshez kapcsolódik, az ukrán vezetés megfelelő jogi választ ad” – szögezte le a tanácsadó.

Közben az RBK-Ukrajina és az Ukrajinszka Pravda hírportálok az ukrán hatóságoktól származó értesülésekre hivatkozva azt is közölték, hogy az említett tévécsatornákat, amelyek hivatalosan Medvedcsuk párttársa, Tarasz Kozak nevére vannak bejegyezve, olyan vállalat is finanszírozza, amely illegális szénkitermelést folytat a szakadár Donyec-medencei területeken, ahonnan a szenet Oroszországba szállítja, megsértve ezzel Ukrajna érdekeit. A hírportálok megemlítették, hogy a három, sugárzási jogától megfosztott tévécsatorna műsoraiban gyakorta hangzottak el olyan “narratívák”, amelyek a kelet-ukrajnai orosz agressziónak és a Krím félsziget Oroszország általi önkényes elcsatolásának legalizálására, valamint Ukrajnának a nemzetközi színtéren való lejáratására irányultak.

A tévécsatornák jelenleg csak a youtube videomegosztó portálon érhetők el, éjjel óta a kábeltévétársaságok sem sugározzák Ukrajnában. Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte a Telegram üzenetküldő portálon, hogy hivatalos megkeresést küld a youtube-hoz, amelyben kéri a videómegosztó portált, hogy szüntesse be a tévécsatornák sugárzását, azaz blokkolja az oldalukat.

Petro Porosenko volt ukrán elnök egy tévéinterjúban közben azzal magyarázta, hogy saját hivatali idejében nem hozott hasonló intézkedést Medvedcsuk és az orosz propagandát terjesztő ukrán tévécsatornái ellen, hogy – szavai szerint – állítólag az ukrán törvények és az alkotmány nem teszik lehetővé ukrán állampolgárok elleni szankciók bevezetését.

Mikola Tocsickij, Ukrajna képviselője az Európai Unióban az UNIAN hírügynökségnek elmondta, hogy Brüsszelben nem hivatalos csatornákon keresztül kedvezően értékelték a három tévével szemben hozott kijevi döntést. A diplomata szerint az unió hivatalos álláspontot a kérdésben várhatóan február 11-én tesz majd közzé.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége által a Facebookon közzétett közlemény szerint Washington egyetért a tévécsatornák elleni szankcióval. Az Egyesült Államok támogatja Ukrajnának azokat az erőfeszítéseit, amellyel “igyekszik ellenállni Oroszország rosszindulatú befolyásával szemben területi integritása és szuverenitása védelme érdekében, ahogy azt tegnap tette. Mindannyiunknak együtt kell működnünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a dezinformáció fegyverként való használatát a szuverén államok elleni információs háborúban” – hangsúlyozta a külképviselet közleményében.

The post Zelenszkij: Ukrajna támogatja a sajtószabadságot, de az agresszív propagandát nem appeared first on .

A mintegy másfél órán át tartó megbeszélésüket követően a Sándor-palota Tükör-termében tartott sajtótájékoztatón Korom azt mondta: a köztársasági elnök felkérésére adott helyzetjelentést a Magyar Honvédség helyzetéről, a honvédelmi és haderőfejlesztési programról, valamint a katonák pandémiás helyzettel összefüggésben végrehajtott feladatairól. A vezérezredes ismertette: az államfőnek tett jelentés három részből állt. Az első részben beszámolt a Magyar Honvédség honvédelmi törvényben meghatározott feladatairól, azok végrehajtásáról, amellyel a katonák biztosítják a magyar emberek biztonságát.

A második részben a haderőfejlesztés 2020-ban megvalósított feladatairól, eredményeiről, a beszerzésekről adott tájékoztatást. A parancsnok azt is kiemelte, hogy a koronavírus-járvány a haderőfejlesztési program megvalósulását semmiben nem befolyásolta. Elmondta továbbá, hogy a következő években milyen sorrendben, milyen eszközök beszerzése várható, milyen képességek jelennek meg a jövőben a Magyar Honvédségben.

A vezérezredes jelentése harmadik részében azt fejtette ki, hogy a jelenlegi pandémiás helyzetben milyen feladatokat lát el a Magyar Honvédség. A kiemelt feladatok között említette, hogy a katonák a Belügyminisztérium erőivel együttműködésben részt vesznek a korridorszakaszokon a tranzitjárművek ellenőrzésében. Emellett több helyen átvették, másutt a rendőrökkel közösen látják el a határátkelők zárását is. Szintén a rendőrökkel közösen járőrözési feladatokat is ellátnak a katonák, ellenőrzik a korlátozó rendszabályok betartását.

Ezek mellett 1380 emberrel 89 egészségügyi intézményben támogatják az egészségügyi dolgozók munkáját, logisztikai, adminisztratív feladatok ellátásával. A déli határszakaszon pedig mintegy 1200 katona teljesít szolgálatot, őrzik Magyarország, a magyar emberek biztonságát, segítve az illegális migráció okozta válsághelyzet kezelését – fejtette ki a parancsnok.

Korom megtiszteltetésnek nevezte, hogy Áder a hadsereg főparancsnokaként lehetőséget adott neki jelentése megtételére. Azt mondta, az államfő érdeklődő volt, több témában több kérdést is feltett.

A vezérezredes sajtótájékoztatója végén kérdésre válaszolva kiemelte: 2020-ban a Magyar Honvédség minden tervezett és pluszban kapott feladatot sikeresen teljesített. Sikerük egyik legfontosabb fokmérőjeként a társadalom visszajelzését hangsúlyozta. Korom azt mondta: a katonák 2020-ban és az idei év eddig eltelt időszakában végzett munkáiról csak pozitív visszajelzéseket kapott a magyar emberektől.

The post A Magyar Honvédség parancsnokával folytatott megbeszélést a köztársasági elnök appeared first on .

A pénteken rögzített beszélgetésben arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok előbb oldja-e fel a szankciókat, semmint Irán visszatérne a tárgyalóasztalhoz, Biden egyértelmű nemmel válaszolt, majd miután feltették azt a kérdést, hogy Iránnak kell-e lépnie elsőként, nevezetesen abbahagynia urándúsítását, az elnök bólintással felelt.

Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője vasárnap az iráni állami televízióban jelentette be: Irán végleges és megmásíthatatlan döntése, hogy azután teljesíti ismét a 2015. évi atomalkut, hogy Washington feloldja az ellene elrendelt szankciókat.

“Miután ellenőriztük, hogy az összes büntetőintézkedést megfelelően törölték, ismét be fogjuk tartani kötelezettségeinket (…) Ez visszafordíthatatlan és végleges döntés, amellyel minden iráni vezető egyetért” – mondta Hamenei.

Iránnal 2015-ben az úgynevezett hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – megállapodtak abban, hogy Teherán felhagy atomfegyver gyártására is alkalmas atomprogramjával, cserébe pedig feloldják a vele szemben foganatosított nemzetközi büntetőintézkedéseket, egyebek közt olajexportjának korlátozását. Donald Trump korábbi amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, Irán pedig ezt követően rendre megszegte a szerződésben rögzített vállalásait. Teherán és Washington viszonya azóta egyre feszültebbé vált.

Biden – beiktatása óta első televíziós interjújában – beszélt országa Kínával való kapcsolatáról is. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok és Kína “rendkívüli versenyt” fog vívni a globális gazdasági színtéren, de nem kerülnek közvetlen konfliktusba egymással. Kiemelte, hogy korábban számtalan alkalommal tárgyalt a kínai elnökkel. “Végig azt mondtam (Hszi Csin-ping kínai elnöknek), hogy nincs szükségünk konfliktusra. Rendkívüli gazdasági verseny lesz köztünk, és nem abba az irányba viszem majd a dolgokat, amerre ő gondolja” – fogalmazott.

A belpolitikai témákról  Biden kijelentette: nem szeretné, ha elődjét,Trumpot a továbbiakban is hírszerzési tájékoztatókban részesítenék, ahogy az egyébként szokás a korábbi elnökök esetében. Úgy vélekedett, “Trump viselkedése kiszámíthatatlan, és félő, hogy titkos információkat szivárogtatna ki, ezért meg kell szüntetni a hozzáférését”. Nem tért ki arra, szerinte mi történhetne, csupán annyit mondott, hogy elődjének egyszerűen a továbbiakban nincs már szüksége ezen információkra. Leszögezte, hogy ennek nincs köze az amerikai törvényhozás épületének január 6-i ostromához. Trumpról egyébként az a hír járta, hogy nemigen kötötték le figyelmét a hírszerzési tájékoztatók.

The post Iráni atom: Biden is kemény appeared first on .

Lavrov az orosz igazságügyi rendszer tiszteletben tartására szólította fel az amerikai felet. A moszkvai tájékoztatás szerint a két külügyminiszter között szó esett a két országnak a koronavírus elleni vakcinakészítésben való együttműködéséről. Lavrov megerősítette, hogy Moszkva kész a közös munkára a kapcsolatok normalizálása érdekében.

A két tárcavezető üdvözölte a hadászati támadófegyverek csökkentéséről rendelkező Új START-szerződés meghosszabbítását, hangsúlyozva, hogy ez hozzá fog járulni a nemzetközi biztonság megerősödéséhez. A felek megállapodtak az állandó munkakapcsolat fenntartásában.

A két miniszter Blinken hivatalba lépése óta először beszélt egymással.

The post A Navalnij-ügyről is tárgyalt az orosz és az amerikai külügyminiszter appeared first on .

A hágai székhelyű uniós szervezet tájékoztatása szerint a főként görög állampolgárokból álló csoport Spanyolország mellett Ausztriában, Dániában és Nagy-Britanniában tartózkodó tagjai az Egyesült Államokban alapított fiktív cégeik bankszámláinak felhasználásával mosott tisztára nagymennyiségű eurót, illetve tüntetett el más európai számlákra utalva a hitelkártyákon rendelkezésre álló összegeket.

A csoport ötven amerikai bankot károsított meg mintegy 12 millió euróval – közölték.

Az összehangolt művelet során az illetékes hatóságok 105 embert állítottak elő és 19 európai elfogatóparancsot adta ki. Mintegy 406 ezer euró készpénzt és 14 luxusautót lefoglaltak, továbbá a bűnözői csoport 87 amerikai bankban nyitott számláján talált mintegy 1,3 millió eurónak megfelelő összeget zárolták – tájékoztatott az Europol.

The post Europol: amerikai bankokat megkárosító bűnözői csoportot számoltak fel, 105 embert előállítottak appeared first on .

“Nincsenek megtorlások, törvénytelen akciók résztvevői ellen foganatosított rendőri intézkedések vannak” -mondta.

“Volt, akit a saját döntése miatt (mert önként ment tüntetni), volt, akit felbujtók áldozataként vett őrizetbe a rendőrség és a nemzeti gárda. Nincs megtorlás. Önök elfelejtik, hogy a (rendfenntartó) munkatársak ellen számos közvetlen támadást intéztek” – tette hozzá.

Peszkov elismerte, hogy a tüntetéseken több embert vettek őrizetbe, mint amennyinek az ügyét az elkülönítő fogházak fel tudják dolgozni, ezért sokakat továbbra is a rabszállító teherautókban tartanak fogva. Megígérte, hogy a hatóságok mindent meg fognak tenni az elhelyezésük érdekében, egyúttal hozzátette: szerinte nem szabad szem elől téveszteni, hogy olyanokról van szó, akik nem engedélyezett tüntetéseken vettek részt.

A szóvivő elmondta, hogy Putyin nem készül találkozni Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki csütörtökön Moszkvába érkezik. Közölte, hogy a Kreml nem foglalkozik engedélyek kiadásával, ezért ha Borrell találkozni kíván Navalnijjal, akkor erre az orosz büntetés-végrehajtástól kell lehetőséget kérnie. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő nyilatkozott hasonlóképpen, kizárva annak lehetőségét, hogy a diplomáciai tárca közvetítsen az EU fődiplomatája által igényelt találkozó ügyében.

Peszkov elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok a Navalnij-ügy miatt várhatóan újabb szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen. Megismételte, hogy Moszkva nem kívánja figyelembe venni az orosz jogalkalmazásra és bírói ítéletekre vonatkozó külföldi nyilatkozatokat, de kész felvilágosítást adni. Zaharova arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha továbbra is “a belügyeinkbe való folyamatos beavatkozás taktikáját választja”, akkor Moszkva is érdeklődni fog arról, hogy hogy állnak az ügyek Amerikába. Kilátásba helyezte a téma hivatalos szintre emelését.

Peszkov elismerte: túlzott erőalkalmazásnak tartja, hogy Navalnij egyik szövetségesének, Ljubov Szobolnak egy munkatársa ellen kínzást alkalmaztak a fogdában. Sürgette, hogy az érintett tegyen feljelentést az ügyészségen, és nyújtson be keresetet a bíróságon jogorvoslatért.

Aljona Kitajeva 21 éves önkéntes, Szobol munkatársa korábban több ellenzéki kiadványnak elmondta, hogy egy moszkvai rendőrparancsnokságon ütlegelték, és nejlonszatyrot húztak a fejére, hogy elárulja mobiltelefonja kódját. A lányt február 2-án, a Navalnij-per napján vették őrizetbe.

Az elnöki szóvivő nem kívánta kommentálni, hogy szerdán 25 napi elzárásra ítélték Szergej Szmirnovot, a Mediazona ellenzéki hírportál főszerkesztőjét, a nyilvános rendezvények megtartására vonatkozó szabályok ismételt megsértése címén. Azt rótták a terhére, hogy a Twitteren január 20-án továbbított egy tréfásnak szánt üzenetet, amelyen rajta volt a három nappal később tartandó tüntetés dátuma és időpontja. Az incidens miatt több sajtóorgánum szolidaritását fejezte ki.

Oroszországban január 23-án és 31-én, valamint február 2-án rokonszenvtüntetések voltak a Németországból való hazatérése után azonnal letartóztatott, majd a felfüggesztett börtönbüntetése feltételeinek megsértése címén letöltendő szabadságvesztésre ítélt Navalnij mellett.

Az OVD-Info civil szervezet szerint a megmozdulásokon több, mint tízezer embert vettek őrizetbe. A csoport közölte, hogy eddig csaknem 750 embert ítéltek adminisztratív elzárásra, és több mint félezer bírságot szabtak ki a január 23-i tüntetések miatt. Az Agora jogvédő szervezet szerint a tüntetésekkel kapcsolatban félszáz büntetőeljárás indult.

A Troickij Variant című tudományos folyóirat közölte azt a nyílt levelet, amelyben több mint félezer orosz és külföldi tudós, köztük tíz orosz akadémikus sürgette, hogy az orosz hatóságok vonják vissza a békés tüntetésekre de facto meghirdetett tilalmat, és vessenek véget az őrizetbe vételeknek és az erő alkalmazásának demonstrálókkal szemben. Az aláírók követelték, hogy legyen vége Navalnij és munkatársai üldözésének, és tisztességesen vizsgálják ki az ellenzéki aktivista megmérgezésének ügyét, a vétkeseket pedig vonják felelősségre. A tudósok szerint Oroszország egyelőre elmulasztotta annak lehetőségét, hogy egyesítse a tudományos elitet és a társadalmat a világjárvány elleni küzdelemre, ehelyett kísérletek történnek “a külső ellenségkép megteremtésére, ami egyenesen vezet az ország elszigetelődéséhez”.

The post A Kreml szerint a tömeges őrizetbe vétel nem megtorlás appeared first on .

Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint Kalin és Sullivan a kétoldalú kapcsolatokon túl egyebek mellett a szíriai és a líbiai helyzetről, a Földközi-tenger keleti medencéjét érintő kérdésekről, Hegyi-Karabah ügyéről és a koronavírus-járványról is egyeztetett. A felek a beszélgetés során hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időszakban a török-amerikai kapcsolatokat erősíteni kell, a párbeszéd csatornáit pedig minden témában aktívan kell használni a konstruktív együttműködés érdekében.

Kalin és Sullivan rámutatott: az olyan vitás kérdésekben, mint az észak-szíriai kurd fegyveres csoportok eltérő megítélése vagy Törökország védelmi ipari kapcsolata Oroszországgal, azért kell közös erőfeszítéseket tenni, hogy új szemléletű megoldás szülessen. A felek egyetértettek abban, hogy a két NATO-tagállamnak az új időszakban erős, fenntartható és konstruktív kapcsolati modellt kell kidolgoznia, a NATO szövetségét meg kell erősítenie, és olyan lépéseket kell tennie, amelyek hozzájárulnak a régió, valamint a világ békéjéhez és stabilitásához.

Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tartotta megalapozottnak, és többször javasolta, hogy hozzanak létre műszaki munkacsoportot az ügy kivizsgálására.

Az Egyesült Államok december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt.

Hulusi Akar török védelmi miniszter január közepén felszólította az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket. A tárcavezető egyúttal arra kérte a leendő washingtoni adminisztrációt, hogy folytasson az ügyben párbeszédet Törökországgal. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

The post Felvette a kapcsolatot a török és az új amerikai vezetés appeared first on .

Múlt hét pénteken a szlovák rendőrség különleges egysége, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) “Vámszedő” fedőnevű akciója során korrupció és közbeszerzés befolyásolásának gyanújával 9 személyt vett őrizetbe. Az őrizetbe vettek között Frantisek Imrecze-n, a pénzügyi felügyelet (FS) volt vezetőjén kívül ott volt a most őrizetbe vett nagyvállalkozó testvére Peter Brhel is.

Jozef Brhelt – akit liberális szlovák lapok a volt kormánypárthoz, az Irány – Szociáldemokráciához közel állónak neveznek, s aki az energetikai ágazatban, korábban pedig az IT-szektorban tevékenykedett – a múlt pénteki akció során még nem turták őrizetbe venni, mert külföldön tartózkodott. Közben a nagyvállalkozó hazaérkezett és önként jelentkezett a rendőrségen, ahol kedden több órás kihallgatásnak vetették alá, majd ezt követően őt is őrizetbe vették.

Jozef Brhel – ügyvédje közlése szerint – kategorikusan visszautasított minden, a rendőrség által ellene felhozott vádat, amelyeket védője indokolatlannak minősített. “A bizonyítási tényállás jelenlegi helyzetére való tekintettel azzal számolunk – hogy amennyiben nem politikailag motivált ügyről van szó – ejteni fogják a védencem ellen felhozott vádakat” – idézte a TASR Ludovít Stanglovicsot, Brhel ügyvédjét.

Az üggyel foglalkozó speciális ügyészség a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem közölt érdemi információt a kihallgatásról.

A NAKA már novemberben és decemberben is több komoly visszhangot kiváltó rajtaütést hajtott végre, melyek során főként magasrangú rendőrségi, titkosszolgálati és más tisztségviselőket, illetve befolyásosnak tartott gazdasági szereplőket vettek őrizetbe. Ezeknek az őrizetbevételek sorozatát élesen bírálták a jelenlegi szlovák parlamenti ellenzék legerősebb szereplői – az előző kormány politikusai – akik azt állítják, hogy Igor Matovic, kabinetje politikai küzdelemre használja a rendőrségi őrizetbevételeket.

The post Újabb gyanúsítottat vett őrizetbe a szlovák rendőrség a “Vámszedő” fedőnevű korrupciós ügyben appeared first on .

Heiko Maas Twitter-bejegyzésében kiemelte, hogy “Navalnijt azonnal szabadon kell bocsátani”. A német diplomácia vezetője rámutatott, hogy az illetékes moszkvai bíróság egy olyan ítéletet változtatott még keményebb büntetést előíró döntésre, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben megállapította, hogy önkényes, és el is marasztalta miatta az orosz államot.

A bíróság kedden letöltendőre módosította az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben Navalnijra kirótt három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, arra hivatkozva, hogy az elítélt megsértette a büntetés felfüggesztésének feltételeit.

A német kormány az utóbbi időszakban többször sürgette Alekszej Navalnij és a támogatására szervezett oroszországi tüntetéseken őrizetbe vett demonstrálók azonnali szabadon bocsátását. Legutóbb hétfőn, amikor Martina Fietz helyettes kormányszóvivő berlini tájékoztatóján elmondta: a szövetségi kormány arra is ismételten felszólítja az orosz kormányt, hogy tárja fel az ellenzéki politikus ellen “vegyi fegyver bevetésével orosz földön” végrehajtott tavaly nyári támadás körülményeit.

The post Német külügyminiszter: Navalnij elítélése súlyos csapás a szabadságjogokra és a jogállamiságra appeared first on .

A német védelmi minisztérium hétfői közleménye szerint a portugál kormány kérésére indított műveletet a Bundeswehr gyorsbevetési egészségügyi egysége hajtja végre. Katonaorvosok, ápolók és higiéniai szakértők mellett felszerelést is küldenek az európai uniós társországba, a többi között ötven lélegeztetőgépet, százötven terápiás ágyat és százötven infúzióadagoló készüléket.

A műveletben egyelőre a Bundeswehr 26 tagja vesz részt, szerdán indulnak, három hét után váltják le őket. Mindannyian megkapták a SARS-Cov-2 elleni oltás első adagját. A gyógyítással és ápolással foglalkozó katonák egy lisszaboni kórházban dolgoznak majd, a higiéniai szakembereket szükség esetén más kórházakba is átvezényelhetik.

Portugáliában sebesen terjed a SARS-Cov-2 először Nagy-Britanniában azonosított, B.1.1.7 jelzésű változata. A korábbiaknál jóval fertőzőképesebb vírusmutáció az egészségügyi ellátórendszert a túlterhelődés határára sodró járványhullámot indított az Ibériai-félszigeten fekvő országban.

Az Európai Unió Járványvédelmi és Betegségmegelőzési Központjának ECDC) legutóbbi, január 28-i adatai szerint a két hét alatt regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma 1429,43. Portugália ezzel messze az első helyen áll az ECDC által vizsgált európai országok sorában. A második a szomszédos Spanyolország, ahol százezer lakosonként 1026,05 fertőződést regisztráltak két hét alatt, a harmadik Csehország, ahol 981,71-en áll ez a mutató.

The post A német hadsereg is bekapcsolódik a koronavírus elleni védekezésbe Portugáliában appeared first on .

A belga miniszterelnöki rezidencián szervezett sajtótájékoztatón – kérdésre válaszolva – Stoltenberg elmondta, hogy a misszió jövőjéről közös döntésre van szükség a résztvevő tagállamok részéről, ugyanis akár a maradás, akár a kivonulás mellett dönt a szövetség, annak költségei és hatásai lesznek.

A távozás azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák biztos menedékévé válik. A maradás a kihívásokkal teli katonai műveletek folytatását jelenti, valamint azt, hogy a NATO-csapatokat továbbra is támadások érhetik – mondta. A legfontosabb, hogy bármit is tesz a NATO, az közös döntés eredménye legyen, ugyanis a szövetségesek együtt mentek Afganisztánba, s amikor az idő eljön, együtt is kell távozniuk onnan – mondta a főtitkár.

Kiemelte azt is, hogy a kormányellenes táliboknak be kell tartaniuk az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, és meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a terroristaszervezetekkel, köztük az al-Kaidával.

Az afganisztáni misszió jövője lesz az egyik legfontosabb témája a február 17-re és 18-ra tervezett védelmi miniszteri NATO-tanácskozásnak – közölte.

A főtitkár arról is beszélt, hogy a közös biztonság érdekében újabb lendületet kell adni a transzatlanti kapcsolatoknak, és erre az év későbbi szakaszában tervezett NATO-csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget biztosít.

Szavai szerint a NATO-t a mély amerikai és európai elkötelezettség tesz erőssé teszi a közös biztonság megteremtése és megőrzése mellett. Megjegyezte, hogy az elmúlt években is jelentős volt a transzatlanti együttműködés, amelynek nyomán erősödött az amerikai jelenlét Európában, ugyanakkor az európai szövetségesek is fokozták védelmi kiadásaikat, javították fegyveres erejük felkészültségét, valamint korszerűsítették és fejlesztették védelmi képességeiket.

Stoltenberg a szerdán hatályba lépett, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-egyezmény meghosszabbításával összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény megerősítése nem a folyamat végét, hanem annak folytatását, a nemzetközi fegyverzetellenőrzés fokozását jelenti.

De Croo a sajtótájékoztatón azt mondta, a NATO-nak, ha “jövőbiztos” szervezetté kíván válni, javítania kell alkalmazkodóképességét a jelenlegi biztonsági kihívásokhoz. A belga miniszterelnök ez utóbbiak között a mindennapi életet és a gazdaságot fenyegető erőszakos szélsőségek, a nemzetközi terrorizmus és az alapvető fontosságú rendszerek elleni kibertámadások fokozódását, valamint a biztonságot is veszélyeztető klímaváltozást említette.

Kijelentette továbbá: hidakat kell építeni az Európai Unió és a NATO között, hogy Európa biztonságos hely maradhasson. De Croo szerint az új amerikai vezetés a transzatlanti kapcsolatok újraélesztésének, a kollektív biztonság előtérbe helyezésének lehetőségét hordozza magában. Noha a NATO sarokköve marad az európai biztonságnak, az uniónak is el kell végeznie házi feladatát, egyebek mellett védelmi képességeinek felzárkóztatása által – mondta a belga kormányfő.

The post Stoltenberg: a NATO kivonulása Afganisztánból a terrorizmus elleni harc eredményeit veszélyeztetheti appeared first on .

A BKK-nak egy évben csaknem ezerszer kell mentőt hívnia a járművekhez, naponta két-három esetben szorul utas orvosi ellátásra. Ezentúl a járművezetők és a forgalomirányító diszpécserek a “Műszaki pihenő”, a “Különjárat”, a “Tanulójárat” vagy a “Szerelőre vár” feliratok mellett már kiírhatják a járművek kijelzőire a “Mentőre vár” feliratot is.

Baleset vagy utasrosszullét esetén a “Mentőre vár” felirat megjeleníthető a jármű külső kijelzőjén, így a mentők gyorsabban megtalálják az érintett járművet a zavar helyszínén, illetve egy forgalmas végállomáson – idézi a közös közlemény Borsi Dávidot, a BKK szóvivőjét.

A felirat kiválasztásakor a jármű kijelzőjéről törlődik a viszonylatszám és minden utastájékoztató felületen – a közterületi kijelzőkön és az utazástervezőn is – a “Mentőre vár” szöveg jelenik meg. Az új felirat mellett a BKK forgalomirányítói is igyekeznek a mentők munkáját segíteni. A Szabó Ervin téri FUTÁR-központon kívül két forgalmi zavarelhárító autóban van defibrillátor, amelyet az Országos Mentőszolgálat által oktatásban részesített, képzett munkatársak vethetnek be elsősegélynyújtáskor.

Az életmentés folyamatában minden apró segítség hasznos lehet, az informatív jelzés nemcsak a mentőket igazíthatja útba, hanem más arra járók, köztük akár egészségügyi szakemberek figyelmét is felhívhatja a vészhelyzetre, így a segítségnyújtás még gyorsabban megkezdődhet – idézte a közlemény Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét.

The post A tömegközlekedési járművek kijelzőin is feltüntetik, ha a jármű mentőre vár appeared first on .

“Ez egy nagyon agresszív és nem konstruktív retorika, sajnálatunkra. Számunkra teljesen elfogadhatatlanok az ultimátumszerű felhangok” – mondta, hozzátéve, hogy Moszkva nem fog hallgatni a kioktató felszólításokra.

Peszkov mindemellett hangot adott reményének, hogy az Egyesült Államok kifejezi politikai eltökéltségét a kétoldalú együttműködés iránt, amelynek “fejlesztéséhez megvan az alap” a számos nézetkülönbség ellenére is.

A szóvivő úgy vélekedett, hogy a járványügyi korlátozások közepette nincs szükség a tüntetésszervezők és a hatóságok közötti egyeztetés szabályainak felülvizsgálatára. Rámutatott, hogy az országok többségében a Covid-19 miatt eleve betiltották a tüntetéseket, és úgy foglalt állást, hogy a törvényellenes rendezvények meghirdetése önmagában is törvénysértés.

A véleménynyilvánítás szabadsága és a járványügyi előírások közti ellentmondást feszegető kérdésre azt hangoztatta, hogy a tiltakozást csak olyan módon szabad kifejezésre juttatni, amely nem veszélyezteti egész városok lakosságának egészségét. Arra az ellenvetésre, hogy a győzelem napi ünnepséget is a pandémia közepette rendezték meg, azt válaszolta, hogy az egy “szabályozottabb esemény” volt.

A szóvivő szerint a nem engedélyezett megmozdulások részvevőivel szemben elkövetett jogsértésekről szóló hírek a kivizsgálás nyomán hamisnak vagy túlzónak bizonyulhatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy van törvényes lehetőség az elszenvedett sérelmek jogorvoslatára.

The post Kreml: “agresszív” Biden Navalnij szabadon bocsátását követelő retorikája appeared first on .

A férfit – aki ellen európai elfogatóparancs volt érvényben – tavaly decemberben fogták el Németországban – közölték. A harkányi gyanúsított letartóztatását felfegyverkezve, csoportosan és erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazva elkövetett rablás alapos gyanúja miatt rendelték el. A gyanúsított 2010 februárjában – az azóta jogerősen elítélt – négy társát rábeszélte, hogy egy harkányi parkolóban a vele haragban álló, pénzváltással foglalkozó külföldi állampolgárságú férfit rabolják ki. Ehhez a helyszín kiválasztásában és az elkövetéshez szükséges eszközök biztosításában is segítségükre volt.

A négy rabló előzetes szóváltás nélkül bántalmazta a pénzváltót és élettársát. Egyikük kalapácsnyéllel a férfi fejét ütötte meg kétszer, hogy az övtáskáját elvegye, de nem járt sikerrel. Egy másik az élettárs fejét többször megütötte ököllel, a földre került nő teste alól pedig kirángatta és elvette a kézitáskáját, majd az elkövetők elfutottak. A bántalmazott pár tagjai nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

A büntetett előéletű gyanúsított az ellene folyó eljárás alatt ismeretlen helyre távozott, ezért 2011-ben felfüggesztették a nyomozást vele szemben, később azonban belföldi és európai elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene. A bíróság végzését a férfi letartóztatásról a gyanúsított és védője, valamint az ügyész is tudomásul vette, így végleges.

The post Tizenegy éve történt rablás gyanúsítottját tartóztatták le Pécsett appeared first on .

A miniszter arra reagált Twitter-bejegyzésében, hogy Biden a csütörtöki, külpolitikájának főbb elemeit ismertető beszédében megerősítette: felfüggeszti az elődje, Donald Trump által elindított csapatkivonást Németországból. Biden döntése “jó hír egész Európa biztonsága szempontjából” – írta Blaszczak, hozzáfűzve: Varsó nem kötötte a németországi csapatkivonáshoz az amerikai erők lengyelországi jelenlétének ügyét.

A lengyel tárcavezető aláhúzta továbbá: a NATO keleti szárnyának megerősítéséről szóló lengyel-amerikai megállapodások érvényben maradnak. Trump korábban többször bírálta Németországot, mert úgy ítélte meg, hogy Berlin nem fordít elég pénzt védelmi célokra. Tavaly júniusban a volt amerikai elnök bejelentette, hogy 11 900 amerikai katonát kivonnak Németországból, és közülük 5600-at a NATO más országaiba, köztük Lengyelországba vezényelnek át.

A megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló, tavaly novemberben ratifikált szerződés értelmében a nyugat-lengyelországi Poznanban létrehozzák a Kentucky állambeli, Fort Knox székhelyű 5. hadtest előretolt, mintegy 200 fős parancsnokságát, és (legalább) ezer fővel 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. A poznani parancsnokságot november végén meg is nyitották.

The post A lengyel nemzetvédelmi miniszter üdvözölte a németországi amerikai csapatkivonás felfüggesztését appeared first on .

Maróth Gáspár a hazai légvédelemi eszközök és rakéták javításával, karbantartásával foglalkozó HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. telephelyén, a Rheinmetall Canada és a CarpathiaSat Zrt. képviselőivel tartott egyeztetés után újságíróknak elmondta: a nyírteleki gyáregység területén a külföldi szakértőkkel közösen szemügyre vették a magyar radarfejlesztési program későbbi lehetséges helyszínét.

Magyarország tavaly decemberben vásárolta meg Izraeltől a kis hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek ellen védelmet nyújtó Vaskupola rendszer radarrendszerét. Ennek a gyártását hozzák el izraeli, kanadai és német együttműködésben Magyarországra. A két vállalat a tervek szerint bizonyos radarelemek előállítását és végleges készre szerelését, illetve integrációját fogja elvégezni – ismertette Maróth.

A kormánybiztos a lehetséges nyírteleki helyszínről szólva azt mondta, a HM Arzenál Zrt. tevékenysége révén errefelé koncentrálódik a magyar “radartudás”, azaz a legtöbb, a radartechnológiához értő mérnök ebben a régióban lakik.

“Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan szellemi tudásközpont, amit egyébként a külföldi partnereink is elismernek, illetve amit felfedeztek az elmúlt években, és nem véletlenül döntöttek (…) a szabolcsi régióban történő beruházás mellett” – fogalmazott.

Maróth megjegyezte, a program nagyon komoly kutatás-fejlesztési projekteket hoz magával a térségbe, például az elektronikavezérlés, a rádiótechnika, az űrkommunikációs és átjátszó képességek tekintetében. Már két-három másik cég is jelezte szándékát, hogy a radarberuházás miatt ezt valószínűleg ezt a helyszínt választják majd saját beruházásaik megvalósítására is.

A kormánybiztos elmondta, az új hazai radarrendszer gyártási helyszínére vonatkozó tervezési munka elkezdődött, a jelenleg a nyírteleki telephely épületeinek és képességeinek felmérése zajlik, hamarosan összeáll az az üzleti modell is, amellyel meg lehet valósítani ezt a beruházást.

A Rheinmetall Canada honlapján az olvasható, hogy a társaság 2020 decemberében írta alá a Magyar Honvédséggel a fejlett, 3D-s radarrendszerek szállítására vonatkozó szerződést. A cég akkori közleményében az áll, hogy az új légvédelmi rendszereket a kanadai társaság partnere, az ELTA Systems Ltd. gyártja, a szállítás a tervek szerint 2022 végén kezdődik és 2027 végéig tart.

The post Keresik az új radarrendszer hazai gyártóhelyszínét appeared first on .

A nemkívánatosnak nyilvánított személyek számáról a kommünikében nem tettek említést, a Rosszija 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy mindhárom ország részéről egy-egy diplomata státusú munkatársról van szó. A külügyminisztérium szerint a három érintett a szentpétervári svéd és lengyel főkonzulátus, illetve a moszkvai német nagykövetség alkalmazottja volt.

Az orosz diplomáciai tárca bekérette a három ország diplomáciai képviseletének vezetőjét, kifejezte tiltakozását és rámutatott, hogy az érintettek részt vettek a január 23-i tüntetésekben, ami összeegyeztethetetlen a státusukkal a bécsi konvenció szerint. A külügyminisztérium kifejezte reményét, hogy Svédország, Németország és Lengyelország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén.

Varsóban a Rosszija 24 szerint válaszul bekérették a külügyi tárcához az orosz nagykövetet, ahol a lengyel fél külügyminiszter-helyettesi szinten adta a misszióvezető tudtára egyet nem értését.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban a belügyekbe való beavatkozásnak és “önleleplezésnek” nevezte, hogy Navalnij keddi bírósági tárgyalásán több (a Rosszija 1 televízió szerint 14) nyugati nagykövetség megfigyelője jelent meg, mert szerinte azzal Oroszország feltartóztatására és a bíróra való pszichológiai nyomásgyakorlást célzó kísérlet történt. Rámutatott, hogy a diplomaták a külföldi tárgyalásokon rendszerint a saját állampolgáraikat szokták támogatni, Navalnij pedig orosz állampolgár.

The post Moszkva svéd, német és lengyel külképviseleti alkalmazottakat utasított ki appeared first on .

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követő közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nézetkülönbségek ellenére “vannak területek, ahol együtt tudunk dolgozni”. Mint mondta, az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikussal szembeni bánásmód miatt a viszony “mélypontra” jutott.

Borrell elmondta, hogy tárgyalópartnerének kifejezte aggodalmát Navalnij bebörtönzése és az őt támogató több ezer tüntető őrizetbe vétele miatt. Mint mondta, tolmácsolta, hogy az unió az ellenzéki politikus szabadon bocsátását és megmérgezésének kivizsgálását kívánja.

“Kifejeztük készségünket a pragmatikus együttműködésre ott, ahol ez közös érdek, vagy mindkét fél számára előnyös” – hangoztatta Szergej Lavrov. Hangot adott reményének, hogy a márciusi EU-csúcs ebben a szellemben dönt majd.

Mindemellett megjegyezte, hogy Moszkva megbízhatatlan partnernek tartja az uniót. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is egyre inkább hajlamos az egyoldalú szankciók bevezetésére.

Lavrov ismételten kifogásolta, hogy az európai hatóságok nem osztják meg Moszkvával a Navalnij megmérgezésére vonatkozó bizonyítékokat. Leszögezte, hogy az orosz fél nem veszi figyelembe az üggyel kapcsolatos nyugati bírálatokat és elmondta, hogy csakúgy, mint kedden Ann Linde svéd külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke, az EU is felvételeket kapott, amelyek az bizonyítják, hogy az európai vagy amerikai rendőrök összehasonlíthatatlanul kíméletlenebbül lépnek fel a tüntetőkkel szemben, mint orosz kollégáik.

Megemlítette, hogy az amerikai hivatali partnerével, Tony Blinkennel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése során, amikor az rákérdezett a Navalnij-ügyre, érdeklődött annak a mintegy 400 embernek a holléte felől, akiket a “capitoliumi események” idején vettek őrizetbe, s akikre húsz évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. Az orosz bíróság vonatkozó ítéletének bírálatára reagálva emlékeztetett rá, hogy Spanyolország a katalán szakadárok elítélése után jogrendjének szuverenitására hivatkozva utasította el a többi uniós tagállam által megfogalmazott kritikákat.

Lavrov úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az EU-nak meg kellene állapodnia a posztszovjet térség államainak belügyei való be nem avatkozás alapelveiről. A felek egyebek között tárgyaltak az iráni atomalku körül kialakult problémák rendezéséről és más nemzetközi ügyekről is.

Borrell a sajtóértekezleten kifejezte reményét, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóvá tudja hagyni az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett orosz Szputnyik V vakcinát. Azt mondta, hogy az orosz vakcina megjelenése jó hír az emberiség számára, mert új eszközt jelent a világjárvány elleni harchoz. Lavrov arról beszélt, hogy miközben felmerült a laboratóriumok közötti együttműködés lehetősége az Egyesült Államokkal is, több európai ország érdeklődést mutatott az orosz oltóanyag iránt.

The post Moszkva és az EU kifejezte készségét a pragmatikus együttműködésre appeared first on .

Artyomenko szerepelt egy a tavalyi orosz alkotmánymódosítás mellett agitáló reklámfilmben, amelynek szereplőit az ellenzéki politikus “lakájoknak”, “árulóknak” és “az ország szégyenének” nevezte. A megújított alaptörvény értelmében Vlagyimir Putyin akár 2036-ig is hatalmon maradhatna. A pénteki tárgyaláson a Dozsgy ellenzéki televízió beszámolója szerint Navalnij azzal vádolta a bíróságot, hogy a “magatehetetlen” 95 éves veteránt “bábként” használják fel ellene egy “píár-perben”, mert szerinte “a Kremlnek újságcímekre van szüksége”.

Az is állította, hogy Artyomenko hozzátartozói pénzt kapnak az idős ember – egyébként videokapcsolatban történő – szerepeltetéséért, és nem zárta ki, hogy éjjel megfojtsák egy párnával, hogy aztán bejelentsék: “ez az ügy végzett vele”. Az idős emberhez egyébként a nap folyamán mentőt kellett hívni. Navalnij a tárgyaláson nem volt hajlandó eleget tenni a veterán kérésnek és bocsánatot kérni tőle, valamint a nemrég elhunyt Szergej Lanovoj szovjet-orosz színésztől, akit Navalníj ugyancsak bírált.

A pénteki tárgyaláson elhangzott tanúvallomások szerint Artyomenko végigharcolta a háborút. A per folytatását jövő péntekig elnapolták. Navalnijt, ha vétkesnek találják, pénzbírságra vagy közmunkára ítélhetik. A védelem szerint a politikus ellen felhozott vád politikai indíttatású. A megerősített rendőri erőkkel biztosított helyszínen a tárgyalást többtucatnyi újságíró és több külföldi diplomata kísérte figyelemmel.

Navalnij a héten másodszor állt bíróság előtt. Kedden egy másik tárgyaláson a felfüggesztett szabadságvesztés feltételeinek megsértése címén letöltendővé változtatták az úgynevezett Yves Rocher-ügyben 2014-ben rá kiszabott ítéletet.

The post Navalníjt most rágalmazási ügyben állították bíróság elé appeared first on .

A német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel a német-francia védelmi és biztonsági tanács ülése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy Németország fenntartja a válaszlépések jogát. Németország készen áll megtorló intézkedéseket tenni, az orosz eljárásnak megfelelően ugyancsak személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – fejtette ki Merkel.

Macron szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és hangsúlyozta, hogy Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal. Ugyancsak aláhúzta, hogy a mélyreható különbségek ellenére fenn kell tartani az EU és a Kreml párbeszédét.

Merkel kérdésre válaszolva megerősítette kormánya azon álláspontját, miszerint “egyelőre” nem kell összekapcsolni a Navalnij-ügyet az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat bővítésével, a befejezés előtt álló Északi Áramlat-2 vezetéképítési beruházással.

Macron az online sajtóértekezleten elmondta, hogy az Északi Áramlat-2 ügyében csak szoros francia-német együttműködéssel szabad lépéseket tenni, legfőbb célként pedig az EU energetikai szuverenitásának biztosítását kell megjelölni.

The post Merkel: “nagyon távol áll a jogállamiságtól” a Navalnij-ügy oroszországi kezelése appeared first on .