Biztonságpiac

Csaknem hatmilliárd forintos európai uniós támogatásból két új tűzoltólaktanya épül a baranyai megyeszékhelyen – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Közleményük szerint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program – 5 milliárd 994 millió forint, vissza nem térítendő – támogatásából megvalósuló beruházásoknak köszönhetően a katasztrófavédelem munkatársai a jelenleginél hamarabb kiérnek a káresetekhez, erősödik a pécsi, sűrűn lakott városrészek biztonsága.

Jelenleg egy központi telephelyen működik a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a pécsi kirendeltség és a hivatásos tűzoltó-parancsnokság is – tudatták.

A fejlesztések részeként az egyik laktanya a jelenlegi központi épület mellett jön létre, míg a másik a megyeszékhely két legsűrűbben lakott városrésze között. Utóbbiba a kirendeltség és a tűzoltó-parancsnokság egy része költözik, míg az igazgatóság, a területi vízügyi hatóság és a parancsnokság másik része a jelenlegi mellett készülő új épületbe kerül.

Közölték: a 2023-ra megvalósuló beruházásokkal csaknem kétszázezer ember biztonsága javul jelentősen, hiszen a két laktanyához több mint félszáz település tartozik.

The post Két új tűzoltólaktanya épül Pécsen appeared first on .

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy harminc évvel ezelőtti emberölés ügyében; a vád szerint egy valutaváltással foglalkozó jordán férfi megölte szír ismerősét, hogy megszerezze értékeit – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor közleményében azt írta, a vádirat szerint a jordán állampolgárságú, jelenleg 51 éves vádlott 1991 elejétől Magyarországon élt magyar feleségével. Valutaváltással foglalkozott, ennek kapcsán ismerkedett meg az ügy sértettjével, egy szír férfival.

A vádlott 1991 augusztusában azzal kereste meg egy másik szír ismerősét, hogy tudomása van arról, hogy a pénzváltással foglalkozó sértett nagyobb összegű készpénzt tart magánál. Beavatta társát a tervébe, hogy a pénz megszerzése érdekében a sértettet összeismertetik egy magyar lánnyal, akinek segítségével a sértettet egy elhagyatott helyre csalják, ahol altatószerrel elkábítják és elveszik az értékeit. A két férfi bevonta tervébe női bűntársukat, aki anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalkozott arra, hogy részt vesz a bűncselekmény elkövetésében.

A megbeszélteknek megfelelően 1991. szeptember elején a nő egy XV. kerületi presszóban megismerkedett a férfival, akivel ezután több alkalommal találkozott és szórakozott.

A vád szerint a nő 1991. szeptember 8-án az esti órákban is találkozott a sértettel, beült az autójába és – a vádlott előzetes útmutatása alapján – a XVI. kerületbe, a Szlovák utca és a Csömöri út kereszteződésébe vitette magát, ahol egészségügyi okokra hivatkozva a sértettel együtt kiszállt a kocsiból, és az út menti fák közé ment.

A vádlott és társa követte őket. A vádlott és a sértett között előbb szóváltás, majd verekedés alakult ki, és a vádlott egy késsel megszúrta a férfit, aki a földre esett. A vádlott átkutatta a sértett ruháját és elvette a megtalált 1600 forintot.

A sértett a bántalmazás következtében a helyszínen meghalt. A vádlott két társa az emberölésben nem vett vészt, és nem is tudtak arról, hogy a jordán férfi az értékeket akár a sértett halála árán is megszerzi, ők kizárólag az értékek elvételében való közreműködésbe egyeztek bele. A vádlott a sértettől elvett – annak vérével szennyeződött – pénzt átadta a szír társának, majd a helyszínről a sértett gépkocsijával távoztak.

Mivel a gépjármű világítása nem volt bekapcsolva, nem sokkal később a Csömöri úton egy rendőrautó megpróbálta megállítani őket, a vádlott azonban nem állt meg. A nagy sebesség miatt egy közlekedési lámpának ütköztek, innen gyalogosan menekültek tovább. A rendőrök végül a vádlott férfi társát elfogták, és nála a sértett vérével szennyezett pénzt is megtalálták.

A vád szerint a vádlott később visszament a tetthelyre, ahonnan a sértett holttestét elszállította, majd ismeretlen helyen elrejtette, a sértett földi maradványai így nem kerültek elő. A vádlott az elkövetés után ismeretlen helyre távozott. A fővárosi rendőrök a korábban – elfogatóparancsok kibocsátása mellett – felfüggesztett nyomozást 2018-ban folytatták, és ez alapján megtörténhetett a vádemelés – közölte a főügyész.

Az eljárásban távollevő vádlottal szemben a Fővárosi Főügyészség nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. Két társát az ügy kapcsán, külön eljárásban már jogerősen elítélte a bíróság, csoportosan elkövetett rablás miatt.

The post Harminc évvel ezelőtti emberölés ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség appeared first on .

Németországban fogtak el egy szökésben lévő rablót, a 35 éves férfit többrendbeli minősített rablás bűntette miatt kereste a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Nyíregyházi Törvényszék – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Azt írták: a férfi által elkövetett rablások áldozatai kizárólag időskorú vagy fogyatékossággal élő emberek voltak. Elfogása után a férfi feltételesen szabadlábra került, de ez idő alatt újabb rablásokat követett el, 2020 végén pedig eltűnt a hatóságok elől.

A bűncselekmények súlyossága miatt a rendőrség kiemelt figyelemmel kezelte a szökésben lévő férfi ügyét, ezért felkutatását a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi és célkörözési főosztálya kezdte meg, amely megállapította, hogy a rabló Németországban rejtőzködik a magyar hatóságok elől.

Felvették a kapcsolatot a német központi célkörözési egységgel és velük együttműködve megtalálták a férfit egy Stuttgart melletti kis településen. A szökevényt összehangolt akcióban fogta el a német hatóság szerdán, kiadatásáról később döntenek – tették hozzá.

The post Németországban fogtak el egy szökésben lévő rablót appeared first on .

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint a pénteken, a dunaújvárosi Dunaferrnél történtek komoly nemzetbiztonsági kockázatokat vetnek fel.

Stummer János a város országgyűlési képviselőjével közös vasárnapi sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy a nemzetbiztonsági mellett komoly gazdaságbiztonsági kockázatai is vannak a “zsoldosseregek” megjelenésének, hiszen a Dunai Vasmű termelési profilja egyedülálló az országban, ezért különös jelentőségű a magyar nemzetgazdaság jövője szempontjából, továbbá sok ezer embernek ad munkát. Jelezte, hogy mind az elhárítástól, mind a hírszerzéstől soron kívüli tájékoztatást fog kérni, illetve a nemzetbiztonsági bizottság soron következő ülésén az ügy napirendre kerül.

Kérdésre közölte: a bizottság az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőit is be fogja hívni, az ülést még nem hívták össze, de már egyeztetnek róla.

Stummer arra kérte Kubatov Gábort, a Fidesz pártigazgatóját, hogy “kösse meg a kutyáit, ne fenyegesse tovább a dunaújvárosi embereket”, mert ők nyugalmat, békét szeretnének, és nem akarnak azzal szembesülni, hogy városukat “zsoldosseregek szállják meg és érvényt akarnak szerezni kibogozhatatlan politikai, gazdasági, üzleti érdekeknek”.

Kiemelte: a rendelkezésére álló információk alapján nem kétséges, ezt a provokációt nem Kijevből, hanem a Fidesz pártigazgatóságáról szervezték, hiszen többségében ugyanazok az emberek és kör vett részt abban, mint akik korábban a Nemzeti Választási Iroda bejáratánál az odaérkezőket vegzálták és a ligetes atrocitásban is személyesen részt vettek.

Kálló Gergely a térség országgyűlési képviselője szerint Mikó István elismerte, hogy ő áll a pénteki, döbbenetes dunaújvárosi események mögött, amelynek során ötszáz feketeruhás biztonsági ember jelent meg a városban. Úgy vélte, ha Mikó a többségi tulajdonos nevében jár el, felhatalmazása birtokában törvényesen átvehette volna a Dunaferr vezetését a hatályos jogszabályokat betartva.

Hangsúlyozta, hogy “Dunaújváros nem Ukrajna, itt nem erőszakkal rendezik a vitákat”.

A képviselő arra kérte a kormányt, vesse be diplomáciai kapcsolatait, használja ki a jó kapcsolatot Magyarország és Oroszország között, és segítsék elő a Dunaferr kilábalását a csődközeli helyzetből, valamint a békés tulajdonosváltást.

Pénteken este rendőri intézkedésre volt szükség Dunaújvárosban a Dunaferr tulajdonosai között kialakult konfliktus miatt.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata az MTI megkeresésére szombaton annyit közölt: péntek este arról kaptak információt, hogy Dunaújvárosban többen jogellenes magatartásra készülnek. A rendőrség a közterületek rendjének fenntartása érdekében, megfelelő létszámú erőket összevonva rendőri intézkedéseket hajtott végre, személyeket igazoltatott, gépjárműveket ellenőrzött – ismertették. Megjegyezték: egy esetben közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt a rendőrség szabálysértési eljárást kezdeményezett; bűncselekmény gyanúja nem merült fel, Dunaújváros területén a közlekedés rendje helyreállt.

A Dunaferr cégcsoport hivatalos honlapján tájékoztatott az esetről, amelyet úgy jellemzett, hogy a Dunaferr ukrán kisebbségi tulajdonosának nevében egy “zsoldos csapat” az elmúlt hónapok “verbális és jogi agressziója után fizikai agresszióra készült”.

“A feltűnően sok, kopaszra borotvált, kimondottan militáns benyomást keltő férfiakból álló csapatot pénteken az esti órákban a hatóságok feltartóztatták” – írta a cég.

A cégvezetés információi szerint a Dunaferr ukrán kisebbségi tulajdonosának, Tatjana Tarutának és köreinek képviseletében pénteken “Mikó István toborzott zsoldos csapattal készült elfoglalni a vasművet”.

Az ISD Dunaferr Zrt. irányításáért lassan egy éve folyik a harc az orosz többségi tulajdonos és az ukrán kisebbségi tulajdonos között, ez jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország legnagyobb kohászati vállalata válságban van.

The post Stummer János: a pénteki dunaújvárosi eseményeknek komoly nemzetbiztonsági kockázatai vannak appeared first on .

Húsz évre szóló, jelentős üzletet kötött Izraellel a görög légierő a görög hadsereg pilótáinak kiképzéséről, ami erősíti a két ország biztonsági, gazdasági és politikai kapcsolatait – jelentette a Walla című hírportál.

Az 5,4 milliárd sékeles (közel ötszáz milliárd forintos) megállapodás értelmében az izraeli ELbit Systems nevű vállalat nemzetközi pilótakiképző központot hoz létre és üzemeltet Görögországban a következő húsz évben. Az erről szóló, a két ország közötti eddigi legnagyobb értékű katonai közbeszerzési megállapodást pénteken írták alá Athénban, izraeli részről Jaír Kolesz, a védelmi minisztérium exporttámogatási részlegének vezetője.

Az Elbit Systems a görög légierő számára az izraeli légierő repülőiskolájának mintájára fogja kiépíteni az új, nemzetközi kiképzőközpontot. Az izraeli cég új M-346 kiképző repülőgépeket biztosít, húsz éven át felügyeli a több tucat M-346-os és T-6-os kiképző repülőgépből álló teljes rendszert, szimulátorokat és földi kiképző állomásokat állít fel, valamint irányító rendszereket teremt a kiképzés hatékony irányításához és a logisztikai feladatokhoz.

“Az együttműködési megállapodás elmélyíti a két ország biztonsági, gazdasági és politikai partnerségét. Az egyezmény az izraeli ipar kiválóságán, valamint a Görögország és Izrael védelmi ipara között az évek során kialakított szoros kapcsolatokon nyugszik”- mondta Beni Ganz védelmi miniszter az üzletről.

Az egyezményt azt követően jelentették be, hogy pénteken Cipruson az országaik közötti együttműködés elmélyítéséről tárgyalt az Egyesült Arab Emírségek, Görögország, Ciprus és Izrael külügyminisztere.

The post Húszéves megállapodást kötött Görögország Izraellel katonai pilótái kiképzéséről appeared first on .

Ha bebizonyosodik, hogy Oroszországnak szerepe volt a vrbeticei lőszerraktárban történt robbanásokhoz, az hatást gyakorolhat a dukovany atomerőmű új energiablokkjaira kiírandó meghívásos pályázatban az orosz Roszatom részvételére – jelentette ki Karel Havlícek cseh ipari és kereskedelmi miniszter.

A szakminiszter kijelentését nem részletezte, de leszögezte: a biztonsági szolgálatok információit is figyelembe veszik majd annak a döntésnek a meghozatalakor, hogy kiket hívjanak meg a pályázatra. Az orosz és a kínai cégek meghívásával kapcsolatos kockázatokra a cseh titkosszolgálatok már korábban felhívták a figyelmet.

“Ezek a dolgok természetesen befolyásolhatják Dukovanyt. Nagyon komoly értesülésről van szó. Bármilyen hasonló cselekmény, ha bizonyítást nyer, egyértelműen következményekkel kell, hogy járjon” – válaszolta Karel Havlícek újságírói kérdésre válaszolva.

A miniszter emlékeztetett: a pályázat kiírásáról a kormány dönt, egyebek között geopolitikai információk figyelembe vételével, valamint a biztonsági szolgálatok információi alapján. “Másféle eljárás nem is lehetséges” – jegyezte meg Havlícek, aki szerint az államnak bármikor lehetősége van beavatkozni a pályázatba.

Az ipari és kereskedelmi minisztérium március végén közölte: engedélyezi, hogy a dukovany atomerőmű bővítésére kiírandó nemzetközi pályázaton a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern is részt vegyen. Havlícek akkor azt közölte, hogy már csak a következő kormány fogja kiírni a pályázatot.

Csehországban októberben tartanak parlamenti választásokat, és új kormány lép majd hivatalba.

A múlt század nyolcvanas éveinek közepén üzembe helyezett dukovany atomerőmű a Cseh Energetikai Művek (CEZ) tulajdona. A CEZ részvényeinek 70 százalékát a cseh állam birtokolja. Úgy tudni, hogy a bővítését célzó projekt iránt öt vállalat érdeklődik, az orosz Roszatom mellett Kína második legnagyobb atomenergetikai vállalata, a General Nuclear Power Group (CGN), az észak-amerikai Westinghouse, az Électricité de France (EdF) francia energiaipari óriásvállalat, valamint a nagy dél-koreai atomerőműveket és vízerőműveket üzemeltető Korea Hydro & Nuclear Power (KHNP).

A szakminiszter március végén azt mondta, hogy az említett öt konszern közül biztonsági okokból a kínai CGN nem kapna meghívást a tenderre. A másik négy érdeklődő vállalatnak november végéig kellene leadnia elképzeléseiről egy összefoglaló információs anyagot.

Kína prágai nagykövetsége hivatalosan tiltakozott a döntés ellen, és diszkriminációnak minősítette azt. Bírálta a döntést Dana Drábová, a Cseh Atombiztonsági Hivatal (SÚJB) igazgatója is. Drábová szerint érthetetlen, miért éppen a kínai vállalatot törölték az érdeklődők közül, míg az orosz Roszatomot nem.

A jobboldali cseh ellenzék egyhangúlag kéri a Roszatom törlését is, mert állításuk szerint az orosz cég is nemzetbiztonsági kockázatot jelent Csehország számára. Úgy vélik, hogy a minisztérium döntését módosítani kellene. Andrej Babis miniszterelnök akkor csak annyit ígért, hogy újra megvizsgálják az ügyet.

A CEZ azt tervezi, hogy Dukovanyban további két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű új atomreaktort építtet. Egy blokk építésének tervezett költsége mintegy hatmilliárd euró, az elképzeléseket a cseh kormány már tavaly jóváhagyta. A projekt megvalósítására a CEZ nemzetközi pályázatot ír ki.

Prágában szombat este jelentették be, hogy 18 orosz diplomatát utasítottak ki Csehországból, akik a cseh hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak. A miniszterelnök közlése szerint a kiutasítás konkrét oka: erős a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok képviselőinek szerepük volt egy dél-morvaországi lőszerraktárban, Vrbeticében, 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. A prágai hírportálok és a sajtó értesülései szerint a Vrbeticében tárolt lőszerek egy részét az akkori ukrajnai és szíriai fegyveres konfliktusok résztvevőinek szállították volna ki.

The post A múlt bűnei: ha bebizonyosodik az oroszok szerepe a robbanásokban, az hatással lehet a Roszatom részvételére Dukovanyban appeared first on .

Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez – mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta, ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán “erőfitogtatás vagy kardcsörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása.

Kifejtette, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavak mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez – mondta a diplomata.

Jelezte: hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna “nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.

Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással.

Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel.

The post Ukrajna berlini nagykövete szerint hazája fontolóra veheti atomfegyver beszerzését appeared first on .

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki csütörtökön, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva.

A kijevi tárca felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az ilyen cselekedeteivel ismételten megsérti a nemzetközi jogi normákat és alapelveket, “bitorolja” Ukrajnának mint part menti államnak szuverén jogát, mivel éppen Ukrajnának áll jogában a hajózást szabályozni a Fekete-tengernek azon a részén. Kijev emlékeztetett arra, hogy az ilyen cselekedetek megsértik a hajózás szabadságának jogát, amelyet nemzetközi dokumentumok szavatolnak. A tárca szerint Oroszország ezzel tovább mélyítette a konfliktust, most már nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeren is.

“Az ukrán külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezi ki az Oroszországi Föderáció ilyen akcióival kapcsolatban, és követeli a Fekete-tenger vizeinek jogellenes lezárásáról szóló döntés azonnali visszavonását” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a tárca közleményéből.

A külügyminisztérium ezen túlmenően felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást a Kremlre.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2018 novemberében a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében – az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre – az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, majd elfoglalta azokat, 24 főnyi legénységük ellen tiltott határátlépés címén eljárást indított, és bebörtönözte őket. 2019 nyarán Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök kijelentette, hogy Ukrajna nem kísérel meg még egyszer hasonló módon hadihajókkal átkelni a Kercsi-szoroson.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között, miután a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Homcsak március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei megszállt területekre és a Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy múlt vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit a Krím félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

The post Oroszország fél évre lezárja a Kercsi-szorost, Kijev tiltakozott appeared first on .

Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasít további tíz amerikai diplomatát – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó javasolta John Sullivan amerikai nagykövetnek, amikor pénteken bekérette a hivatalába, hogy orosz hivatali partneréhez hasonlóan térjen vissza konzultációra Washingtonba.

A Kommerszant című lap azt írta, hogy ez de facto kiutasítás. A kommentár azonban rámutatott, hogy a nemkívánatos személynek nyilvánítással szemben (ez George Kennan amerikai nagykövettel 1952-ben történt meg a Szovjetunióban) egy enyhébb lépés, amellyel a fogadó fél azt jelzi, hogy a misszióvezető később visszatérhet állomáshelyére. A diplomáciai kapcsolatokról megkötött 1961-es bécsi egyezmény ugyanakkor nem ismeri “a nagykövet diplomáciai konzultációra való elküldésének” fogalmát.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszország meg fogja tiltani a területén működő amerikai külképviseleteknek orosz állampolgárok és harmadik országok állampolgárságával rendelkező személyek alkalmazását. Moszkva emellett, a kölcsönösség alapján, évi tíz főben fogja korlátozni az amerikai kirendeltségekre rövid kiküldetésekre akkreditálható munkatársak létszámát.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy mivel az amerikai diplomáciai alkalmazottak rendszeresen megsértik a két ország között 1992-ben “a nyitott szárazföldről” elfogadott memorandumot, Moszkva minden 25 mérföldes távolságot meghaladó utazást engedélykötelessé fog tenni számukra.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy a kölcsönösség elve alapján az Egyesült Államokhoz hasonlóan Oroszország is fel fogja venni a másik ország nyolc magas rangú állami tisztségviselőjét a szankciós listájára. A lista nyilvánosságra hozását későbbre ígérte.

Lavrov bejelentette, hogy Oroszországban be fogják szüntetni az amerikai külügyi tárca és más állami szervek által ellenőrzött amerikai alapítványok és nem kormányzati szervezetek működését. Közölte továbbá, hogy miután Varsó három orosz külképviseleti alkalmazottat minősített nemkívánatos személynek, Moszkva kiutasít öt lengyel diplomatát is.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kapcsolatok további romlása esetén Moszkva meg fogja szüntetni a két ország diplomáciai missziói személyzeti létszáma közötti egyenlőtlenséget. Rámutatott, hogy mindkét országnak mintegy 450 diplomatája és adminisztratív munkatársa dolgozik a másikban, ám az orosz keretből 150-en az ENSZ-nél, és nem a bilaterális kapcsolatok kiszolgálásában teljesítenek szolgálatot. A továbbiakban az amerikai külszolgálati alkalmazottak száma is háromszázra csökkenhet Oroszországban.

Lavrov elmondta, hogy az orosz fél az amerikai üzleti vállalkozások számára “fájdalmas” intézkedések bevezetését is mérlegeli. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az amerikai szankciók minden körére válaszolni fog.

The post Lavrov: Moszkva elküldi az amerikai nagykövetet, és kiutasít tíz amerikai diplomatát appeared first on .

Keresetet indított a moszkvai ügyészség az orosz főváros bíróságán azt kezdeményezve, hogy minősítse szélsőséges szervezetnek az Alekszej Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK), az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG) és a Navalnij-törzsek hálózatát.

Az ügyészség közleménye szerint ezek a szervezetek liberális jelszavakkal takarózva “a szociális és a társadalompolitikai helyzetet destabilizáló feltételek megteremtésével” foglalkoznak.

“Tevékenységük tényleges célja a feltételek megteremtése a rendszer alkotmányos alapjainak megváltoztatásához, egyebek között a +színes forradalmak+ forgatókönyvének felhasználásával” – hangzott a kereset.

A moszkvai vádhatóság a főügyészség utasítására vizsgálta meg ezeket a csoportokat, és arra következtetésre jutott, hogy “nem kívánatosnak” minősített “külföldi és nemzetközi szervezetek tevékenységét” folytatják Oroszország területén.

Az FBK a Twitteren a keresetet a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtti “példátlan nyomásgyakorlásnak” minősítette.

Az alap ellen 2019 augusztusában pénzmosás címén eljárást indítottak. 2019 októberében az orosz igazságügyi tárca az FBK-t idegen ügynöknek minősítette. Alekszej Navalnij tavaly júniusban bejelentette, hogy megszüntette az FBK jogi személyiségét, és azt az FZPG-re ruházta át.

Pénteken egy moszkvai bíróság szélsőségességre való felszólítás címén kétévi szabadságvesztésre ítélte Pavel Zelenszkijt, az FBK operatőrét. Az eljárás két Twitter-bejegyzés miatt indult ellene, amelyet Irina Szlavina Nyizsnyij Novgorod-i újságírónő öngyilkosságát követően osztott meg.

Ezekben véleményt nyilvánított Vlagyimir Putyin elnökről, Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről és Vjacseszlav Vologyin házelnökről, és durva szóval szólított fel a hatalomnak való odavágásra.

Szlavina tavaly októberben felgyújtotta magát a belügyminisztérium Nyizsnij Novgorod-i kirendeltsége előtt, és belehalt sérüléseibe. Öngyilkossága előtt pár órával a Facebook-oldalán bejegyzett üzenetében azt írta követőinek, hogy halála miatt az orosz államot kell okolniuk. Egy nappal korábban a rendőrség házkutatást tartott az otthonában.

Az amerikai finanszírozású Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (SZER/SZR) moszkvai szerkesztősége közölte, hogy panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amiért az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) súlyos bírságokat rótt ki rá. A szerkesztőség szerint azért tett így, hogy kiszorítsa Oroszországból.

A héten vált ismertté, hogy májusban Kijevbe és Prágába költöztethetik át az SzR és a Nasztojascseje Vremja tévécsatorna moszkvai irodájának dolgozó munkatársak legalább egy részét a Roszkomnadzor miatt kiszabott összesen több mint 70 millió rubel (jelenlegi átfolyamon több, mint 275 millió forint) bírság miatt. Az indoklás szerint ezek a tömegtájékoztatási ezközök a vonatkozó jogszabály dacára nem tüntették fel anyagaikon, hogy készítői idegen ügynöknek minősülnek.

A Nasztojascseje Vremja (Jelen Idő) az SzR és az Amerika Hangja közös projektje.

The post Navalnijhoz fűződő csoportok szélsőségessé minősítését kezdeményezte a moszkvai ügyészség appeared first on .

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) együttműködésében folytatódott a fokozott ellenőrzés, ezúttal a 3-as villamoson és annak útvonalán.

A BKK azt közölte, hogy az akció során ötvennyolc embert vontak intézkedés alá, akik közül egyet kábítószer birtoklása miatt elfogtak és előállítottak. Egy embernek orvosi ellátásra volt szüksége, hozzá mentőt hívtak.

Szeszesital közterületen történő fogyasztása miatt egy, míg maszkviselési kötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt négy embert jelentettek fel, hét emberrel szemben pedig helyszíni bírságot szabtak ki – ismertették.

A BRFK azt közölte a police.hu oldalon, hogy a közös akció nem csupán egyszeri, a jövőben is lehet hasonló ellenőrzésekre számítani a főváros különböző pontjain, különösen a problémásabb, forgalmasabb közlekedési vonalakon.

The post BKK: a 3-as villamoson és az útvonalán ellenőriztek a rendőrök appeared first on .

Együttműködési megállapodást kötött a Volánbusz Zrt. és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) az állomásokon és a járműveken előforduló konfliktusok, atrocitások elkerülése érdekében — közölte a közlekedési társaság.

A Volánbusz Zrt. elsősorban a közösségi közlekedés utasainak, valamint a vállalat munkatársainak védelme érdekében elkötelezett a bűnismétlés és az áldozattá válás megelőzése, valamint az ifjúságvédelem mellett – tartalmazza a közlemény. A megállapodást Pafféri Zoltán, a társaság elnök-vezérigazgatója és Hatala József, az NBT elnöke látta el kézjegyével.

A közlemény szerint Pafféri azt hangsúlyozta: ugyan a menetrend szerinti autóbuszjáratok minden szempontból az egyik legbiztonságosabb közlekedési módot jelentik, az állomásokon és a járműveken is előfordulnak kisebb atrocitások, elsősorban a cég munkatársait érik támadások. Ezek számának csökkentése érdekében közös figyelemfelhívó kampányokat terveznek, amelyek segíthetik a konfliktushelyzetek megelőzését.

Hatala szerint egy ország, egy település lakosságának biztonságérzete nagyban függ attól is, hogy az embereket milyen hatások érik a közlekedési eszközökön. Ezért közös céljuk, hogy egyaránt erősítsék az utazóközönség és a Volánbusz munkatársainak biztonságát – mondta.

A partnerek szakmai konferenciákkal, tréningekkel és képzésekkel, a veszélyeztetett célcsoportok számára szervezett közös bűnmegelőzési programokkal, továbbá ismeretterjesztéssel járulnak hozzá a közösségi közlekedés biztonságának növeléséhez – írta közleményében a Volánbusz.

The post Együttműködik a Volánbusz és a bűnmegelőzési tanács appeared first on .

Idén ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron – mondta a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen.

Maróth Gáspár sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott vállalat a tervek szerint évente legalább száz katonai járművet készít el az új beruházás eredményeként. Kitért arra: a várhatóan egy év múlva induló termelés során harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel Törökországban készült járműveket, később e jármű fő elemeit is Magyarországon gyártanák.

Ezzel párhuzamosan kutatásfejlesztési program kezdődik a NATO-n belül a jövő technikájának számító járművek előállítására – mondta Maróth, hozzátéve, három év múlva már az utóbbi jelenti a gyártás fő profilját. Megjegyezte, hogy a beruházás helyszínének kiválasztásakor katonai múltjának és a városvezetés, helyi parlamenti képviselők támogatásának köszönhetően döntöttek Kaposvár mellett.

“Ők biztosítják azt a gyorsaságot, amit ma a hadiipar, a versenyhelyzetnek leginkább kitett iparág megkövetel” – jelentette ki. Hozzáfűzte: csak azokkal a városokkal tudnak együtt dolgozni, ahonnan maximális támogatást kapnak.

Szita Károly polgármester azt mondta, hogy a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által idén januárban bejelentett fejlesztés “a tárgyalásoktól függően” harminc-ötven milliárd forintos lesz, a gyár induláskor háromszáz embernek ad munkát. A városvezetés célja Kaposvár újraiparosítása, a teljes foglalkoztatottság elérése, a munkabérek emelése – fogalmazott a településvezető. Hangsúlyozta, hogy utóbbi csak akkor érhető el, ha magas hozzáadott értékű termékek gyártói települnek a városba, amelyek “fölfelé húzzák” a fizetéseket. Úgy vélte, a hadiipari cégek ezek közé tartoznak.

Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség jelentősen csökkent, a munkabérek nőttek Kaposváron az elmúlt években az önkormányzat és a kormány munkájának, és az itt élők szorgalmának köszönhetően. Megfogalmazása szerint a hadiipari fejlesztés egy újabb mérföldkő, a város gazdasága ezzel a projekttel “a világ tetejére ugrik”, mert “a világ legmodernebb technológiája” érkezik Kaposvárra. A politikus megjegyezte, hogy a somogyi megyeszékhelyet az M7-es sztrádával összekötő R67-es gyorsforgalmi út megépítésével, valamint az M9-es várható megvalósításával nőtt a befektetők érdeklődése Kaposvár iránt. A város ipari parkjai megteltek, Kaposvár a Rheinmetall beruházásához szükséges húsz hektárnyi területet egy új ipari park kialakításával tudja biztosítani – mondta el Gelencsér. Jelezte, 170 hektárnyi új ipari területre nyújtottak be igényt a kormánynak, amely támogatta azt.

The post Ősszel kezdődik a hadiipari gyár építése Kaposváron appeared first on .

A szlovén alkotmánybíróság jóváhagyta a hadsereg védelmi kiadásainak növelésére vonatkozó törvényt és a parlamentnek azt a döntését, amely nem engedélyezi a balközép ellenzéki pártok számára népszavazás kezdeményezését az ügyben – írta a helyi sajtó.

A testület azzal indokolta a döntését, hogy a parlament és a kormány észszerűen megindokolta a beruházások sürgősségét, és jogos volt a népszavazás elutasítása is. A nemzetgyűlés nem szavazta meg az ellenzéki pártok indítványát, amelyhez 28 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és amelyet a törvényhozás azzal utasított el, hogy az alkotmány megtiltja népszavazás kiírását az ország védelme és biztonsága érdekében hozott sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekben.

Az alkotmánybíróság szerint a felszerelések és képességek jelenlegi állapotát tekintve a szlovén hadsereg nem alkalmas katonai fenyegetés vagy biztonsági válság esetén megfelelően fellépni, és nem tudja teljesíteni a nemzetközi kötelezettségvállalásokat sem az elvárt mértékben. A bíróság úgy vélte: a helyzet megköveteli az azonnali beruházások szükségességét. Ezeket szakaszos beruházási terv alapján hosszabb idő alatt kell végrehajtani.

A szlovén parlament még tavaly novemberben fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 780 millió euróval (280 milliárd forint) növeli az ország védelmi kiadásait az elkövetkező hat évben. A pénz legnagyobb részét páncélozott járművek vásárlására és egy közepes gyalogos zászlóalj felállítására fordítják, valamint repülőgépet és két helikoptert is vásárolnak.

A jogszabályt azonban nem szavazták meg a baloldali ellenzéki pártok, amelyek szerint népszavazást kellett volna kiírni az ügyben. Az új törvénnyel Szlovéniában az egy főre eső védelmi kiadások mintegy kétszáz euróra nőnek, ami a hasonló országokban a biztonságra szánt összegnek csak a fele. Szlovénia jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ez egyike a legalacsonyabb értéknek a NATO-tagállamok között. Az elmúlt tíz évben a gazdasági válság és megszorítások miatt Ljubljana 40 százalékkal csökkentette a védelmi büdzsét.

A NATO-tagállamok 2014 szeptemberében vállaltak arra kötelezettséget, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra, azon belül pedig húsz százalékot haderőfejlesztésre fordítják.

The post A szlovén alkotmánybíróság jóváhagyta a katonai védelmi kiadásokra vonatkozó törvényt appeared first on .

A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírójának elsőfokú döntése szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az egykori budai Skála áruháznál 1992-ben történt pénzszállítórablás és gyilkosság egyik, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt elkövetője.

Horváth-Tóth Imola, a törvényszék szóvivője azt közölte: a bíróság a döntését az elítélt által előadottakra, a fogvatartása alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre, valamint az igazságügyi pszichológus bevonásával készült komplex szakértői véleményre alapozta.

Az elítélt lényegében problémamentesen tölti a szabadságvesztést, tanulmányokat is folytatott, ugyanakkor a szakvéleményből arra lehet következtetni, hogy személyiségszerkezetéből adódóan a bűnismétlés veszélye továbbra is fokozottan fennáll, csupán mérsékelt megbánás jellemzi – állapították meg.

A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem jár automatikusan az elítélt számára, az összetett törvényi feltételek mellett is csupán lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés-büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.

A büntetés-végrehajtási bíró úgy ítélte meg, az elítélt esetében nem állapítható meg, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna. A törvényi előírásokkal összhangban a bíró rendelkezett arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 2022-ben ismét megvizsgálja.

A bíróság végzése ellen az elítélt és védője is fellebbezett.

Bene László Donászi Aladárral együtt követte el a bűncselekményt (társa 2001-ben a sopronkőhidai büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkos lett). Benét a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint több ember, így egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt, és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. A bíróság kimondta, hogy az elítélt a legkorábban húsz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra; ez 2014. május 4-én telt le.

The post Nem bocsátható feltételes szabadságra a “skálás” gyilkosság egyik elkövetője appeared first on .

Bekérette az orosz diplomáciai tárca a moszkvai amerikai nagykövetet a Washington által meghirdetett újabb szankciók után – jelentette be Marija Zaharova külügyi szóvivő.

“Oroszország külügyminisztériumába meghívták az amerikai nagykövetet. További információt önökkel a megbeszélés után osztunk meg, amely az amerikai fél számára nehéz lesz” – mondta Zaharova. “Az efféle agresszív magatartás kétségtelenül határozott visszautasításban fog részesülni, a szankciókra adandó válasz elkerülhetetlen lesz” – tette hozzá.

Zaharova szerint Washingtonnak tudnia kell, hogy a kétoldalú kapcsolatok megromlásának az árát “meg kell fizetni”. A szóvivő a történtek miatt Washingtonra hárította a felelősséget. Elmondta, hogy John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete a sajtótájékoztató idején már az orosz külügyminisztérium épületében tartózkodott.

Sullivan szerdán Dmitrij Usakov orosz elnöki külügyi tanácsadótól is meghívást kapott. A RIA Novosztyi hírügynökség a külügyminisztériumra hivatkozva azt írta: a tárgyaláson elhangzott az a figyelmeztetés, hogy ha az amerikai fél Joe Biden elnöknek a kapcsolatok javítására vonatkozó kijelentése után barátságtalan lépéseket tesz szankciók formájában, az orosz fél a leghatározottabb módon fog reagálni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön, még a büntetőintézkedések kihirdetése előtt leszögezte, hogy Moszkva ugyanúgy mint eddig, “az összes szankciótörekvést elítéli”, és törvénysértőnek tartja az effajta amerikai lépéseket. Emlékeztetett rá, hogy továbbra is érvényes a kölcsönösség elve, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország az érdekeinek megfelelő ellenlépéseket fog tenni. (Érdekes lenne tudni milyen törvényre hivatkozik a szóvivő, amelyet az USA  kormányzata a mostani szankciókkal megsért! A -szerk- megj.)

Peszkov szerint a szankciók “semmilyen módon nem segítik elő” Vlagyimir Putyin és Bidennek az utóbbi által kezdeményezett találkozóját. Arról, hogy ezek meghiúsítanák-e a csúcsot, a szóvivő szerint a két elnöknek kell határoznia.

Biden csütörtökön bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra válaszul.

Zaharova sajtótájékoztatóján más témákról szólva kifejezte reményét, hogy Ankara meghallotta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajnával kapcsolatos figyelmeztetését. Lavrov hétfőn Kairóban kijelentette: “Minden felelősségteljes országnak, amellyel kapcsolatban állunk – Törökország egyike ezeknek – határozottan azt tanácsoljuk, hogy elemezzék a helyzetet, a kijevi rezsim folyamatos harcias kijelentéseit, és óva intjük őket attól, hogy szítsák ezt a militarista hangulatot”.

Zaharova szerint az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások eltántorítják Kijevet az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott minszki megállapodások végrehajtásától.

Az amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra.

The post Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet a washingtoni szankciók nyomán appeared first on .

Nem történt rablási kísérlet egy pénzszállító cég alkalmazottja ellen szerdán egy X. kerületi bevásárlóközpontban, az esetet a cég munkatársa kitalálta – mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Csécsi Soma közlése szerint az alkalmazott beismerte, hogy nem követték el sérelmére a bűncselekményt, azt csak kitalálta. Tettét azzal indokolta, hogy a munkáját “túl unalmasnak találta, izgalomra, elismertségre vágyott”. Kihallgatása során a harmincéves férfi úgy fogalmazott: “csak be akartam vágódni a kollégámnál” – ismertette a vallomás részletét a szóvivő.

Az MTI szerdán számolt be a BRFK közleménye alapján arról, hogy késsel próbáltak meg kirabolni aznap délután egy pénzszállítót egy X. kerületi bevásárlóközpontban. Azt írták: egy férfi késsel fenyegetőzve egy X. kerületi bevásárlóközpont szervizfolyosóján próbálta meg elvenni egy pénzszállító cég alkalmazottjától a kezében tartott pénzkazettát. A pénzszállító ellökte magától a támadót és elfutott. A cég munkatársa nem sérült meg és a rábízott pénzt is megmentette – közölte a BRFK röviddel az eset után.

Csécsi csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek, a BRFK több tucatnyi rendőrrel érkezett a helyszínre, lezárták a környéket és rablás kísérlete miatt nyomozást indítottak. Tanúkat hallgattak ki, elemezték a kamerák felvételeit és pár órán belül egyértelművé vált, hogy nem történt meg az eset. A szóvivő ismertette: a rablás kísérlete miatt indított eljárást lezárják és kezdeményezik, hogy a pénzszállító cég alkalmazottja ellen hatóság félrevezetése miatt induljon eljárás.

The post Elmekórtan: nem történt rablási kísérlet a pénzszállítóval szemben appeared first on .

Legénybúcsút tartó társaság tagjait bántalmazta három biztonsági őr az ügyészség szerint tavaly augusztusban Siófokon, ezért vádat emeltek ellenük – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

Azt írták: az ünneplők a Petőfi sétány egyik szórakozóhelyén szóváltásba keveredtek egy másik csoporttal, és a biztonsági őrök rendbontást okoztak ahelyett, hogy azt megakadályozták volna. A három férfi a legénybúcsút tartó vendégeket fojtófogást alkalmazva a sétányt határoló kordonhoz vitte, közben egyiküket az egyik őr többször megütötte, társát pedig egy másik őr lefejelte, amikor a túlzóan agresszív fellépést szóvá tette.

Az indulatok elszabadultak, a sértettek dulakodni kezdtek az őrökkel, amelynek során a vádlottak egy férfit úgy bántalmaztak, hogy elvesztette az eszméletét. Az ügyészség a vádiratban csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt egy biztonsági őrrel szemben végrehajtandó, kettő ellen felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.

The post Brutális biztonsági őrök ellen emeltek vádat Somogyban appeared first on .

Nem lehet rövid határidővel megszervezni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozóját, a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdai kijelentésére reagált, miszerint Biden azt javasolta Putyinnak, hogy a csúcsot az elkövetkező hetekben tartsák meg.

“Nem, a kétoldalú találkozót értelemszerűen nem sikerül majd ilyen gyorsan megszervezni, a kérdés az elemzés stádiumában van. Ez az első. Másodsorban persze a jövő hétre betervezett klímacsúcsról is szó van” – mondta.

Peszkov közölte, hogy még a megvitatás stádiumában van az április 22-23-án videokonferencia formájában megtartandó klímacsúcson való orosz részvétel ügye is. Arra kérdésre válaszolva, hogy ez attól függ-e hogy Washington bevezet-e újabb szankciókat Moszkvával szemben, kijelentette: ez az államfő döntésétől függ majd. Hozzátette, hogy az újabb amerikai büntetőintézkedések “semmilyen módon nem segítik elő” Putyin és Biden találkozóját. Arról, hogy ezek meghiúsítanák-e a csúcsot, a szóvivő szerint a két elnöknek kell határoznia.

Peszkov nem kívánta kommentálni azokat az amerikai lapértesüléseket, amelyek szerint Washington csütörtökön tíz magán- és mintegy húsz-harminc jogi személy ellen fog büntetőintézkedéseket bevezetni. Tengerentúli sajtóforrások szerint diplomaták kiutasítása van előkészületben és a büntetőintézkedések érinthetik az orosz szuverén adósságot is. Peszkov leszögezte, hogy Moszkva ugyanúgy mint eddig, “az összes szankciótörekvést elítéli”, és törvénysértőnek tartja az amerikai intézkedéseket. Emlékeztett rá, hogy továbbra is érvényes a kölcsönösség elve, és kilátásba helyezte, hogy Oroszország az érdekeinek megfelelő ellenlépéseket fog tenni.

A török külügyminisztériumnak arra a csütörtöki bejelentésére reagálva, hogy mégsem érkezik a közeli napokban két amerikai romboló a Fekete-tengerre, Peszkov úgy vélekedett, hogy korai még enyhülésről beszélni az Ukrajna körül kialakult helyzetben. Rámutatott, hogy így is sok, hadgyakorlatra átdobott amerikai és más NATO-egység tartózkodik az orosz határok közelében.

The post Pávatánc: nem lesz Putyin–Biden-csúcs a közeljövőben appeared first on .

A Nógrád Megyei Főügyészség vádat emelt egy 45 éves galgagutai férfi ellen, aki megölte idős szomszédját, hogy megszerezze az otthonában tartott készpénzét – közölte a megyei főügyész.

Bóna Gyula a közleményben azt írta: az italozó életmódot folytató, munkahellyel nem rendelkező, anyagi gondokkal küzdő férfi 2020. április 9-én ittasan elhatározta, hogy pénzt szerez a 89 éves, egyedül élő szomszédnőjétől.

Átmászott a kerítésen, majd a teraszon többször fejen ütötte az asszonyt a magával vitt seprűnyéllel. A nő csak könnyebb sérüléseket szenvedett, de a támadás során elszenvedett súlyos pszichés terhelés miatt meghalt: halálát heveny szívmegállás okozta.

A férfi az asszony pénztárcájából 12 ezer forintot vett magához, majd a fegyverként használt botot elégette. Néhány órával később visszament a házba, s tovább kutatva az egyik szekrényben egy nejlonzacskóban 1 millió 320 ezer forintot talált.

A vádlott másnap a pénzből egy balassagyarmati boltban csaknem 40 ezer forintért vásárolt édességet, élelmiszert, alkoholt, emellett jótékonykodott is: 46 ezer forintot adományozott egy egyházközösségnek, valamint szomszédjának is felajánlott 200 ezer forintot, aki azt em fogadta el.

A Nógrád Megyei Főügyészség a letartóztatásban lévő férfi ellen nyereségvágyból és bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. Fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, továbbá arra, a törvényszék a férfival szemben vagyonelkobzást alkalmazzon, és fizettesse meg vele az eljárás során keletkezett mintegy 6,4 millió forintos bűnügyi költséget.

A főügyész hozzátette: arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 15 év fegyház és 10 év közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.

Az ügyben első fokon a Balassagyarmati Törvényszék hoz döntést.

The post Vádat emeltek galgagutai gyilkos ellen appeared first on .