Biztonságpiac

“Putyinnak is meg kell értenie, hogy az észak-atlanti szövetség nukleáris szövetség” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtök este a TF1 kereskedelmi televízió híradójában, “látványos” európai szankciókat helyezve kilátásba Oroszország ellen.

Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépést Putyin csütörtök reggel “önvédelemnek” nevezte az Oroszország elleni “fenyegetésekkel” és “a jelenleginél is nagyobb csapással” szemben. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.

“Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy egy, a hazánkkal szembeni közvetlen támadás összeomlást és elviselhetetlen következményeket von maga után minden potenciális agresszor számára” – fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

Le Drian azzal vádolta meg az orosz elnököt, hogy megszegte az adott szavát, amikor elindította a katonai támadást.

“Ez egy cinikus, ez egy diktátor” – fogalmazott Le Drian az orosz elnökről.

A francia külügyminiszter jelezte, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján “nagyon erős, nagyon látványos, nagyon súlyos” szankciókat” fognak elfogadni.

“Az intézkedések célja lefojtani Oroszország gazdasági működését banki, pénzügyi intézkedésekkel a technológiai, ipari transzfereken, az exportban, és ugyanakkor az oligarchákat is megbüntetni az oligarchákat is, zárolva az érdekeltségeiket” – jelentette ki a miniszter.

Le Drian megerősítette, hogy Ukrajna katonai kérésekkel fordult Franciaországhoz, s Párizs ezekre “a lehető legjobban és leggyorsabban megpróbál” válaszolni. Közben Párizsban csütörtök este mintegy háromezren tüntettek az Ukrajna elleni orosz támadás ellen.

“Szolidaritás Ukrajnával!”, “Szankciókat Oroszország ellen!” “Felfegyverezni Ukrajnát!” – skandálták az ukrán zászlót lengető tiltakozók a République téren. Többen “terroristának” nevezték az orosz elnököt.

Az áprilisi elnökválasztás jelöltjei közül a tüntetésen megjelent Yannick Jadot, a Zöldek jelöltje és Christiane Taubira, egy másik baloldali jelölt, volt igazságügyi miniszter, valamint a francia civil társadalom több orosz és ukrajnai származású tagja.

Csütörtökön több százan tüntettek Oroszország párizsi nagykövetsége előtt is, és tiltakozó megmozdulások voltak a déli Marseille-ben, Nizzában, a nyugati Rennes-ben, valamint a keleti Strasbourgban is. A közép-franciaországi Lyonban a városházára kitűzték az ukrán zászlót, míg Nantes főterén a szökőkutat az ukrán nemzeti színekkel világították meg.

The post Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is nukleáris hatalom appeared first on .

Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat (Lásd fenti képünket! A -szerk- megj.) sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.

A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz “különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt (Mármint az volt a hiba, hogy Putyin elindította a háborút. A -szerk- megj.), a pilótának sikerült katapultálnia.

A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.

Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely “visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és “az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban “abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A szóvivő a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti. (Lásd: újbeszél! A -szerk- megj.)

Az OVD-Info nevű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.

The post Az orosz védelmi tárca 74 ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be appeared first on .

Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy azonnali hatállyal kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot. A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában.

A szankciókkal sújtott orosz pénzintézetek között van a legnagyobbak közé tartozó VTB Bank is. Johnson hangsúlyozta, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piac messze a legnagyobb egész Európában. Hozzátette: az Egyesült Államok hasonló intézkedéseket készít elő. A brit miniszterelnök ennek jelentőségét illusztrálva kiemelte: az orosz külkereskedelmi tranzakciók felét dollárban és fontban számolják el.

Johnson hangsúlyozta: a világ hét vezető ipari hatalma alkotta országcsoport (G7) összehangolt fellépéssel igyekszik a lehető legnagyobb nyomást kifejteni az orosz gazdaságra. Ezek az országok együttesen a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg ötven százalékát állítják elő, az orosz gazdaság ugyanakkor alig 2 százalékkal részesedik az évente megtermelt globális GDP-értékből – mondta a brit miniszterelnök.

Johnson hangsúlyozta: a most elhatározott brit szankciók száznál több orosz vállalkozást és személyt érintenek. Az intézkedések lehetetlenné teszik az orosz állami és magánvállalatok számára, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piacon jussanak finanszírozáshoz, megtiltja a nagy-britanniai kereskedést értékpapírjaikkal és adósságeszközeikkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szankciókkal sújtott vállalatok és személyek nem juthatnak hitelhez a brit tőkepiacon.

A brit kormány emellett korlátozni fogja az orosz állampolgárok által nagy-britanniai bankszámlákon elhelyezhető pénzösszegek értékét is. London új törvényjavaslatot is beterjeszt a parlament elé a kettős – vagyis polgári és katonai célú – felhasználásra egyaránt alkalmas termékek oroszországi exportjának teljes tilalmáról.

Ez az intézkedés egyebek mellett a magasan fejlett elektronikai, távközlési és repülőgépipari berendezésekre és részegységekre vonatkozik, és évekre hátráltatni fogja az orosz hadiipari és technológiai szektorok fejlesztését – mondta a brit kormányfő. Johnson hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak is hasonló szankciókkal kell számolnia az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepéért.

Johnson elmondta azt is, hogy új “kleptokrácia-ügyosztályt” hoznak létre a brit Országos Bűnüldözési Ügynökségen (National Crime Agency, NCA) belül a szankciók kikerülésére tett kísérletek megakadályozására és a korrupt módon szerzett, Nagy-Britanniában rejtegetett orosz vagyoneszközök feltárására. Ez azt jelenti, hogy az (orosz) oligarcháknak Londonban “nem lesz hova rejtőzniük” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson utalást tett arra, hogy Oroszországot kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, bár erről szóló konkrét intézkedést nem jelentett be. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy “semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni”. A londoni pénzügyminisztérium pénzügyi szankcióintézkedések összeállításával foglalkozó ügyosztálya csütörtök este hosszú listát tett közzé azokról az orosz állampolgárokról, akik ellen a brit kormány személyes szankcióintézkedéseket hozott.

Az érintettek között szerepel Kirill Samalov, Putyin leányának volt férje, aki a legfiatalabb orosz milliárdosnak számít. A 40 éves Samalovról a pénzügyminisztériumi listában az áll, hogy ő a Szibur gázfeldolgozó és petrokémiai holding igazgatótanácsának alelnöke. A szankciókkal sújtott orosz üzletemberek között van Pjotr Fradkov, a Promszvjazbank elnök-vezérigazgatója is.

A londoni pénzügyi tárca ismertetése szerint a Promszvjazbank elsődleges feladata az orosz védelmi szektor kiszolgálása és a szektor vállalatainak finanszírozása.

The post London vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja a legnagyobb orosz cégeket appeared first on .

“Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket” – fogalmazott Biden, aki szerint a mostani szankciós intézkedések “azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik meg majd az orosz gazdaságot”. Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy “maximalizálják a hosszú távú hatást Oroszországra, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást”.

Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy “a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy “minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”. Ezek a szankciók érintik Oroszország két legnagyobb pénzintézetét, a Sberbankot és a VTB Bankot is.

A szankciók részeként exportkorlátozást vezetnek be Moszkva ellen, azaz megnehezítik, hogy Oroszország hozzáférjen olyan fontos termékekhez, mint az elektronikai cikkek, a számítógépek, a félvezetők, vagy éppen a repülőgép-alkatrészek. Ez az intézkedés különösen Oroszország védelmi, légiközlekedési és tengeri ágazatait célozza meg.

Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni a Kremlhez kötődő további orosz “elitekre” is. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók 10 orosz személyt is megcéloznak, köztük “Putyinhoz közel álló embereket és a pénzügyi szektorban dolgozó eliteket”.

Biden kijelentette: “nem tervezi, hogy beszél” Putyin elnökkel. “Putyin pária lesz a nemzetközi porondon” – fogalmazott az amerikai elnök. “Putyin döntése, hogy teljesen indokolatlan háborút indított Ukrajna ellen Oroszországot gyengébbé, a világ többi részét pedig erősebbé tette” – vélekedett Biden.

Az amerikai elnök szerint Putyin “elszakadt a világ többi részétől, és újjá akarja éleszteni a volt Szovjetuniót”. Biden úgy vélte, hogy az orosz elnök ambíciói “szöges ellentétben állnak” azzal az iránnyal, amerre szerinte a világ többi része halad.

Az elnök arról is beszélt, hogy engedélyezte amerikai légi és szárazföldi erők áthelyezését Európába, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az amerikai csapatok nem azért mennek Európába, hogy “Ukrajnában harcoljanak”, hanem hogy a NATO-szövetséget védelmezzék. “Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét meg fogja védeni” – tette hozzá.

Később az egyik magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő megerősítette: az Egyesült Államok 7000 katonát küld Németországba, hogy így segítse a NATO-szövetségeseket.

EU: Oroszország “teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért”
Oroszország “teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért” – olvasható az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek az EU nevében a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálásáról pénteken kiadott nyilatkozatában. Borrell az EU nevében az orosz katonai műveletek beszüntetésére és haderejének kivonására szólította fel Moszkvát. Josep Borrell annak évfordulója alkalmából adott ki nyilatkozatot, hogy egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én “megszállta” a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem. “Követeljük Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy azonnal szüntesse be az orosz katonai műveleteket, és feltétel nélkül vonja vissza teljes haderejét és valamennyi katonai felszerelést Ukrajna egész területéről”. Nyolc évvel azután, hogy az Oroszország jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

The post Biden: Putyint terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért appeared first on .

A főügyészség azt közölte, hogy egy járásbíróságon dolgozó bíró egy emberkereskedelem bűntette miatt folyamatban levő büntetőügyben tudomást szerzett arról, hogy az ügyben 2018 novemberében az egyik vádlott ismételt letartóztatásnak elrendelését tervezik.

Mivel a bíró és ügyvédként dolgozó élettársa ismerték a férfit és a barátnőjét, az információt közölték a vádlottal, hogy a letartóztatására fel tudjon készülni.

A kényszerintézkedés elrendelése után az ügyvédnő – felajánlva segítségét – 13 millió forintot kért a vádlott barátnőjétől azzal, hogy azt a letartóztatás megszüntetése érdekében az ügyben eljáró hivatalos személyeknek – köztük a belügyminiszternek és a kényszerintézkedés tárgyában másodfokon eljáró bírónak – kell továbbítania.

Az ügyészség szerint a nő az ajánlatot elfogadta és 2019 februárjában előlegként át is adott 500 ezer forintot az ügyvédnőnek.

Az időközben – hatásköri okból – a törvényszékre áttett ügyben a vádlott letartóztatását a bíróság 2019. május 6-án megszüntette. Másnap a bíró – aki tudott az élettársa által kért jogtalan előnyről – a bíróság épülete előtt közölte a szabadon bocsájtott vádlottal, hogy fizesse ki az ügyvédnőnek a 13 millió forintból fennmaradó összeget, mert ők intézték el a szabadulását – írták.

A valóságban az ügyvédnő és a bíró a letartóztatás megszüntetése érdekében semmilyen lépést nem tett, a kért vesztegetési pénzt maguknak szánták.

A jogtalan előny egy részét kifizető, más ügyben letartóztatásban lévő nő beismerő vallomást tett. A bíró és élettársa – aki ezen ügy miatt csaknem fél évig volt letartóztatva – tagadta a bűncselekmény elkövetését – áll a KNYF közleményében.

The post Korrupció miatt emeltek vádat egy bíró és egy ügyvéd ellen appeared first on .

“Ma a történelmünk teljesen rendkívüli pillanata következett be, hiszen a mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai” – jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Oroszország a háborút választotta, “az egyik európai állam a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat”, és közel Lengyelország keleti határához emberek halnak meg.

“E barbárságnak az egész szabad világ határozott ellenkezésébe kell ütköznie” – húzta alá.

A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elrettentő erejű szankciócsomagot szorgalmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek teljesen megértik a mai kockázatokat, a keleti szárny minél gyorsabb megerősítését célzó tárgyalások előrehaladott szakaszban vannak – közölte Morawiecki.

Vlagyimir Putyin “a terror útját választotta, a terror révén össze akarja törni Európát” – jelentette ki. Kifejtette, hogy szerinte Ukrajna területi egységének visszaállítása a világ által adandó válasz határozottságán múlik.

A kormányfő kiemelte: Ukrajna ma nemcsak saját függetlenségéért, hanem egész Európa szabadságáért harcol. Beszédében Morawiecki a Lengyelországban már hosszabb ideje tartózkodó, illetve az orosz támadás elől oda menekülő ukránokhoz is szólt: “Kedves keleti szomszédaink (…) nem hagyjuk cserben önöket” – fogalmazott. Egyúttal megígérte a már elindított humanitárius segély folytatását és a menekültek befogadását.

A kormányfői beszéd előtt a szejm egyhangúlag elfogadta az Ukrajna megtámadását elítélő, az orosz erők visszavonását szorgalmazó határozatot. A dokumentum felolvasását többször is hosszabb, a kormánypárti és az ellenzéki padokból egyaránt felhangzó taps szakította meg.

The post Orosz agresszió: intenzív tárgyalások zajlanak a NATO keleti szárnya megerősítéséről appeared first on .

Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: “a többi az ukrán nép döntésének kérdése”.

A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről.

Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a “megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) “a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat” készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.

Moszkva korábban többször azzal vádolta meg a nyugati világban életmentő szervezetként ismertté fehérsisakosokat, hogy civilek elleni, színlelt vegyi támadásokról készült videókkal próbálta meg lejáratni Aszad szíriai elnök rendszerét.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.

Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot “semmi sem fenyegeti”. közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok “népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és “ellentámadásba” mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait. Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.

Gyenyisz Pusilin, a “Donyecki Népköztásaság” vezetője a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy a régióban nyugalom van és a polgári lakosság evakuálását is felfüggesztették.

Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.

The post Orosz agresszió: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak appeared first on .

“A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko.

Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő – fűzte hozzá a hivatal.

A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.

Vlagyimir Putyin hajnali ötkor mondott beszédet, ezt követően az orosz szárazföldi erők a légierő támogatásával megkezdték Ukrajna invázióját. Több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajna-szerte. Több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki.

Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyékben.

“Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást” – áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.

Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben tíz-húsz kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

Az Azovi-tengerpartján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják.

A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.

“A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is – közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.

“Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők.

Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.

The post Orosz agresszió: benyomultak a csernobili zónába a támadók appeared first on .

A Sberbank felügyelőbizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelőbizottságból.

Mindhármójuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy “személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő.”

Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy “ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról.”

Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja.

The post Orosz agresszió: Külföldi vezetők távoznak orosz cégektől appeared first on .

A találkozón Sannino főtitkár közölte: az EU a leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők indokolatlan betörését Ukrajnába, és felszólítja Vlagyimir Putyint, hogy állítsa le a műveletet, továbbá feltétel nélkül vonja ki haderejét és katonai felszerelését az ország teljes területéről.

A főtitkár emellett tájékoztatta az orosz nagykövetet, hogy az EU-tagországok vezetői csütörtök esti rendkívüli találkozójukon határoznak az orosz beavatkozásra adott válaszokról. A válaszlépések az unió transzatlanti és hasonló gondolkodású partnereivel teljes mértékben összehangolt, ágazati és egyéni korlátozó intézkedéseket foglalnak magukban – olvasható a közleményben.

Diplomáciai források szerint a szankciók az orosz ipart, pénzügyi szektort és az exportellenőrzést célozzák.

Putyin csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, így a fővárosban is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

The post Orosz agresszió: Az EU beidézte az orosz nagykövetet appeared first on .

Csütörtök hajnali televíziós beszédében Putyin leszögezte: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és “nácimentesítésére”. Azt mondta, hogy a helyi lakosság az elmúlt nyolc évben bántalmazást és “népirtást” szenvedett el a “kijevi rezsimtől”.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására történő orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője délután azt hangoztatta, hogy kizárólag Putyin dönt arról, hogy a hadművelet meddig fog tartani.

Ukrajnában a hadművelet kezdetét követően hadiállapot lépett életbe, amelyet az ukrán parlament meg is szavazott. Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette azt is, hogy Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.

Az ukrán elnök szólt arról, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. “Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz” – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy Ukrajnát földön és levegőben egyaránt megtámadták, a hadsereg “feltartóztatja az ellenséget”, de most szükség van a lakosság támogatására is. Felszólította az ukránokat, hogy mindenki jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.

Ukrajna orosz repülőgépek és harckocsik megsemmisítéséről is beszámolt, Oroszország ezeket tagadta. Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és többtucatnyian megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.

A szakadár orosz “köztársaságok” Moszkva-barát fegyveresei szintén támadást indítottak az ukrán erők ellen. Luhanszk régióban a szeparatisták megtámadták az ukrán erők ellenőrzése alatt álló Scsasztya települést. Gyenyisz Pusilin, a donyecki térség vezetője a Mariupolban működő kohászati üzemek megvédelmezésére kérte a dolgozókat, azt állítva, hogy az ukrán kormányerők aláaknázzák ezeket. Pusilin közölte, hogy a harcoknak vannak sebesültjei és halálos áldozatai a milicisták és a civilek soraiban.

Az orosz támadást a nemzetközi közösség jelentős része élesen elítélte. Az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy rendkívüli csúcstalálkozót tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.

A moszkvai értéktőzsde mutatói a hadművelet hírére zuhanni kezdtek, a kereskedést egy időre felfüggesztették. A rubel árfolyama csökkenni kezdett, az olajár a nemzetközi tőzsdéken emelkedésnek indult.

Kárpátalján megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet, és megerősítették, hogy szervezeteik Ukrajnát támogatja. Az EU-tagállamok vezetői már csütörtökön új szankciócsomagról tárgyalnak, amely Michelék szerint “keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.

António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szólította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.

Joe Biden úgy nyilatkozott, hogy Oroszország “szándékosan indított háborút” Ukrajna ellen, és ez “katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel” jár majd. Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy “Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen”. Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin “személyes háborújáról” van szó. Németország kiáll közép- és kelet-európai partnerei mellett, és “megérti félelmeiket” – tette hozzá. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, “hogy markában tartsa a nyugati politikát”.

Vang Ji kínai külügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Európa biztonsági mechanizmusát tárgyalások útján kell kialakítani.

Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár pedig közleményben sürgette a párbeszédet “az egész világot fenyegető háború elkerülése” végett.

The post Orosz agresszió: kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül a G7 appeared first on .

Putyin a “stratégiai dokumentumot” egy “minőségileg új szakaszba való átmenetnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország harminc éve létesített diplomáciai viszonyt egymással.

Aliyev úgy vélekedett, hogy a dokumentum, amely “szövetségesi szintre emeli” Baku és Moszkva viszonyát, “egyértelműen nagyon pozitív hatással lesz” mindkét országra és a regionális biztonságra nézve. Az azeri államfő azt hangoztatta, hogy hazája Oroszországot tekinti fő partnerének abban, hogy megtalálják a módját az Örményországhoz fűződő viszony normalizálásának. (Mint emlékezetes, Azerbajdzsán 2020-ban török haditechnikai támogatással aratott győzelmet a Hegyi-Karabahért és a környező azeri területekért vívott háborúban.)

Aliyev megismételte, hogy Azerbajdzsán kész megkezdeni Örményországgal a tárgyalást a békemegállapodásról. Méltatta Putyin szerepét a hegyi-karabahi háború lezárásában. Hozzátette, hogy Baku elvárja Jerevántól a 2020. november 9-i háromoldalú nyilatkozat betartását, beleértve az örmény fegyveres erők maradéktalan kivonását Karabahból, valamint az azeri anyaország és a Nahicseván közötti közlekedési folyosó megnyitását.

A 43 pontból álló, az orosz-azeri kétoldalú viszony minden jelentősebb területére kitérő nyilatkozat egyebek között leszögezi, hogy a két ország fejleszti a nemzeti érdekeiknek megfelelő katonai-politikai együttműködést, amely nem irányul harmadik országok ellen. A felek megállapodtak, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújthatnak egymásnak, valamint hogy konzultációba kezdenek, ha valamelyik biztonságát veszély fenyegeti.

A felek megállapodtak abban is, hogy előmozdítják a nemzeti devizák használatát a kölcsönös elszámolásokban, valamint a fizetési rendszerek interoperabilitását, beleértve a bankkártyák közös kiszolgálását.

Aliyev egy nappal azt követően utazott az orosz fővárosba, hogy Putyin elismerte a két délkelet-ukrajnai szakadár “népköztársaság” függetlenségét. Az orosz elnök azeri hivatali partnerét a Kremlben fogadva kijelentette:

“Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta.

Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani minden szomszédjának a szuverenitása megőrzéséhez.

“Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” – hangoztatta az orosz elnök.

The post Szövetségesi együttműködési nyilatkozatot írt alá Putyin és Alijev appeared first on .

Az amerikai elnök Moszkva lépéseit az “Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének” minősítette. Majd közölte: “bejelentem a szankciók első részletét, amely súlyos költségekkel sújtja Oroszországot tegnapi tettei miatt”. Leszögezte, hogy amennyiben Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok is további szankciókat vezet majd be. Oroszország “nagy árat fizet majd”, ha folytatja akcióit – tette hozzá.

Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa “katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben “teljes kizáró szankciót” vezetnek be. Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely – mint fogalmazott – azt jelenti, hogy “elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”. Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva “nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon”.

“Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint “mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”.

Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók, azonban a kormány egyik, neve elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselője az amerikai sajtónak nyilatkozva elmondta: a Biden-kabinet már az év elején kijelölte azokat a “Kremlhez köthető eliteket”, akiket Ukrajna megtámadása esetén szankciókkal sújthatnak.

Biden azt is bejelentette, hogy engedélyezte egyes, már Európában állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítását a balti államok területére, “a biztonságuk megerősítése érdekében”. Az elnök úgy fogalmazott: “ezek védelmi lépések a részünkről, az Egyesült Államoknak nem áll szándékában erőit a NATO-n kívüli Ukrajnába telepíteni”.

Biden kifejtette: szerinte Oroszország további lépéseket tesz majd, de az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is nyitottak a diplomáciára. “Még mindig van idő elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, amely elmondhatatlan szenvedést hozna emberek millióinak” – fogalmazott.

Biden egyben felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei “a NATO területének minden centiméterét megvédik, és betartják a NATO-ban vállalt kötelezettségeiket”. Azaz a szervezet kölcsönös védelmi egyezményének értelmében az egyik NATO-tag elleni támadást mindenki elleni támadásnak tekintik – tette hozzá.

Az elnök kifejtette: az amerikai kormányzat együttműködik Németországgal annak érdekében, hogy az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket ne helyezzék üzembe. Olaf Scholz német kancellár kedden jelentette be, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kedden délután nyilvánosságra hozott közleményében Washington egyetértését fejezte ki a német döntéssel.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden kedden Washingtonban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és megerősítette “az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.” A közlemény szerint az amerikai elnök tájékoztatta Kulebát az Egyesült Államok válaszlépéseiről, beleértve a tegnap este kiadott elnöki rendeletet és a ma bejelentett új szankciókat. Biden – mint a közlemény írta – ígéretet tett arra, hogy “folytatják Ukrajna biztonsági és gazdasági támogatását”.

Oroszország azzal, hogy elismerte a két délkelet-ukrajnai szeparatista régió függetlenségét, “közvetlenül aláássa Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – ezt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hangoztatta kedden, miután a Pentagonban találkozott az ukrán külügyminiszterrel.

Austin szerint a kelet-európai ország elleni invázió “fenyegeti Ukrajna, valamint a transzatlanti közösség békéjét, biztonságát és jólétét”. Az amerikai politikus hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin még mindig elkerülheti háborút. Austin méltatta Ukrajnát, amiért “kimért választ” adott a kialakult helyzetre és diplomáciai megoldásra törekszik.

Jourová: Putyinnak is a szankciós listán a helye
Ukrajna elleni agresszív politikájáért elsősorban Vlagyimir Putyin orosz államfőt kellett volna szankcióval sújtania az Európai Uniónak – vélte Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékekért és az átláthatóságért felelős tagja. A cseh európai biztos szerint az a tény, hogy Vlagyimir Putyin nincs a szankcióval sújtott orosz személyiségek között, inkább a gyengeség, semmint a diplomáciai ügyesség jele. “Vlagyimir Putyinnak a lista első helyén kellett volna szerepelnie” – jelentette ki Jourová, bírálva az Európai Unió álláspontját.

The post Biden: az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen appeared first on .

A csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és “nácimentesítésére”. Fontosnak nevezte, hogy a mai Ukrajna területén élő minden nép élhessen az önrendelkezés jogával.

Putyin a katonai művelet célját a helyi lakosság védelmében nevezte meg, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és “népirtást” szenvedett el a “kijevi rezsimtől”. Kilátásba helyezte mindazok bíróság elé állítását, akik véres bűncselekményeket követtek el a békés lakosok, köztük orosz állampolgárok ellen.

Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az “ukrán rezsimet” tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.

A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által hétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.

“A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen” – mondta Putyin.

Az orosz katonai fellépést “önvédelemnek” nevezte az Oroszország ellen létrehozott “fenyegetésekkel” és “a jelenleginél is nagyobb csapás ellen”. Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.

Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.

The post Putyin megtámadta Ukrajnát appeared first on .

“(Emmanuel Macron) köztársasági elnök jól ismeri Putyin módszereit, jellemét, cinizmusát. Nem naiv, amikor tárgyal vele” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, miután kudarcba fulladt a Franciaország által megkísérelt közvetítés az ukrán-orosz válságban.

A francia elnöki hivatal hétfő este úgy fogalmazott, hogy az orosz elnöknek a szakadár területek elismeréséről szóló televíziós beszéde “paranoiás” gondolatokkal teli, “ideológiai túlzás” volt.

“A nagy újdonság az, hogy Putyin Oroszország aláírását sem tartja tiszteletben” – fogalmazott Le Drian az 1990-es Párizsi Charta az új Európáért elnevezésű dokumentumra vagy a Helsinki Záróokmányra utalva, amelyek szavatolják a határok sérthetetlenségét és az államok területi épségét, az államok szuverén egyenlőségét és a stabilitást Európában, s amelyeket Oroszország is aláírt.

“Oroszország aláírása ott szerepel a minszki megállapodásokon is, Putyin saját aláírása, amelyet megújított a 2019 decemberi párizsi találkozón” – emlékeztetett a francia külügyminiszter. “Putyin nem tartja tiszteletben a saját kötelezettségvállalásait sem, hiszem ő maga jelentette ki nyilvánosan, hogy a Dumában nincs napirenden szavazás a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok elismeréséről” – tette hozzá.

The post A francia diplomácia elítélte Putyin cinizmusát appeared first on .

Az államfő utána pontosította, hogy nem általános mozgósításról van szó, hanem csak azokat hívják be a seregbe, akik a “hadműveleti tartalékhoz” tartoznak. “Ma nincs szükség általános mozgósításra. Gyorsan ki kell viszont egészítenünk az ukrán hadsereget és más fegyveres alakulatokat. Ukrajna fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnokaként rendeletet adtam ki tartalékosok behívásáról a mostani különleges időszakban” – fejtette ki az elnök.

A “különleges időszak” kifejezés a nemzeti ellenállásról szóló, a parlament által tavaly júliusban elfogadott törvényben szerepel. A jogszabály szerint a nemzeti ellenállás “Ukrajna átfogó védelmének egyik alkotóeleme, amely magában foglal egy sor intézkedést, amelyeket Ukrajnában békeidőben különleges időszakban szerveznek és hajtanak végre az ukrán állampolgárok minél szélesebb körének bevonásával a katonai biztonság, az állam szuverenitásának és területi integritásának szavatolása érdekében, ily módon elrettentve és visszaszorítva az agressziót, és elfogadhatatlan veszteségeket okozva az ellenségnek, amely miatt az kénytelen megállítani az Ukrajnával szembeni agressziót”.

Zelenszkij közölte, hogy a fegyveres erők főparancsnokának döntése alapján a közeljövőben kiképzéseket is tartanak a területvédelmi rendszer tartalékosainak.

Elmondta, hogy jelenleg dolgoznak egy csúcstalálkozó tető alá hozásán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, valamint Ukrajna, Törökország és Németország vezetőinek részvételével. Megjegyezte, hogy a csúcs résztvevőinek többsége, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök is, már támogatta ezt a kezdeményezést.

Ezen túlmenően az elnök bejelentette a vállalkozások adóterheinek csökkentését és az ellenőrzések számának korlátozását. Közölte, hogy csökkentik a benzin és a gázolaj általános forgalmi adóját is, amelynek köszönhetően alacsonyabbak lesznek az üzemanyagárak. “Célunk a gazdasági függetlenség megszerzése, főleg az energiaszektorban” – tette hozzá.

Zelenszkij összefogásra szólította fel a politikusokat az ország érdekében, és bejelentette, hogy szerdán találkozik Ukrajna ötven leggazdagabb üzletemberével.

“Az ukrán békés nemzet. Mi csendet akarunk, de ha ma hallgatunk, holnap eltűnünk” – hangoztatta az elnök, majd azzal zárta beszédét, hogy bízik az országban és a győzelemben.

Megkezdődött a tartalékosok behívása
Megkezdődött szerdán Ukrajnában a hadműveleti állományhoz tartozó tartalékosok behívása szolgálatra – közölte a szárazföldi fegyveres erők sajtószolgálata. Behívót a 18 és 60 év közötti korosztályba tartozó tartalékosok kapnak, tisztek, altisztek és közállományú katonaként leszereltek egyaránt. A szolgálati idő legfeljebb egy év lehet. Ez idő alatt a behívott tartalékosok polgári munkahelyét megőrzik, és havi átlagbérüket kapják fizetésként.

The post Zelenszkij bejelentette a tartalékosok behívását appeared first on .

“Az úgynevezett kelet-ukrajnai szeparatista területek” függetlenségének kikiáltása Ukrajna területi integritásának megsértését jelenti – fogalmazott Guterres. A főtitkár szerint Moszkva “elferdítette a békefenntartás fogalmát.”

Mint újságíróknak elmondta: amikor egy ország csapatai annak beleegyezése nélkül belépnek egy másik ország területére, ahogyan az orosz erők tették, azokat “nem lehet pártatlan békefenntartóknak nevezni. Egyáltalán nem békefenntartók, ahogy Moszkva nevezte őket” – tette hozzá.

Guterres szerint Oroszország lépései “ellentétesek” az ENSZ alapokmányával is, és “halálos csapást mérnek a minszki megállapodásokra”, amelyek célja a béke helyreállítása Kelet-Ukrajnában. A főtitkár úgy vélte, hogy “ebben a kritikus pillanatban azonnali tűzszünetre és a katonai tevékenységek csökkentésére lenne szükség”, csak így lehetne túllépni ezen a “veszélyes helyzeten.”

Guterres arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy fogjanak össze és vérontás nélkül mentsék meg Ukrajna népét a “háború jelentette veszedelemtől”. A főtitkár megismételte, hogy továbbra is a békés megoldás keresését támogatja.

The post Guterres: a világ az elmúlt évek legnagyobb globális biztonsági válságával néz szembe appeared first on .

A nap folyamán az orosz törvényhozás két háza egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el. A hatályba lépő megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.

“Nem mondtam, hogy a csapatok a találkozónk (sajtótájékoztató) után egyenesen oda (a Donyec-medencébe) mennek, ez az első. Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták” — jelentette ki Putyin.

Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki “népköztársaságnak”, és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek – Kijev és a köztársaságok – béketárgyalások révén fogják rendezni.

Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megyének az ukrajnai belháború előtti közigazgatási határát ismerte el államhatárnak.

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül evakuálni fogja a kijevi orosz nagykövetség személyzetét. A tárca rámutatott, hogy orosz diplomaták az elmúlt években többször is “agresszió” célpontjává váltak, az ukrán fővárosban működő képviseletet, valamint az odesszai, lvivi és harkivi orosz főkonzulátust pedig megtámadták, amire az ukrán hatóságok nem reagáltak. Azt is közölte, hogy kedden diplomáciai kapcsolatokat létesített a függetlennek elismert entitásokkal.

Putyin a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy a Nyugat ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását – vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Az elnök a korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett minszki megállapodások érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez az vezetett el, hogy az ukrán vezetés, beleértve az elnököt, nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, “nem tűrhette tovább a Donyec-medence népe elleni népirtást”. Kifogásolta, hogy Európa sem tudta rávenni az ukrán felet a minszki megállapodások betartására, amelyeket Kijev szerinte már jóval a régiók orosz elismerése előtt “lenullázott”.

Putyin a nap folyamán a Kremlben Ilham Aliyev azeri elnököt fogadva valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország a régi határai között akarja helyreállítani régi birodalmát.

“Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta.

Az orosz vezető szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az összes új geopolitikai realitást, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Putyin azt mondta, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben “államcsíny” és “törvénytelen hatalomátvétel” történt. Ellenpéldaként hozta fel, hogy Oroszország az év elején Kazahsztánnak éppen hogy a szuverenitása megőrzéséhez nyújtott segítséget.

“Így is szándékozunk fellépni minden más szomszédunk esetében. Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” – hangoztatta.

Szergej Lavrov külügyminiszter kedden a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében.

Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, miszerint a hivatalban lévő ukrán elnök “kiegyensúlyozatlan és önállótlan” ember, aki “közvetlenül függ amerikai gondnokaitól”, és akitől “mindenre lehet számítani”.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szakadár területek határainak ügye “a jövő kérdése”. Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, “ezért a kialakult valóság nyert elismerést”. “Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva” – mondta.

The post Putyin felhatalmazást “kapott” a hadsereg külföldi bevetéséhez appeared first on .

A Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Blinken úgy fogalmazott: “Most, hogy látjuk, az invázió elkezdődik, és Oroszország egyértelműen kinyilvánította, hogy teljesen elutasítja a diplomáciát, jelenleg nincs értelme ennek a találkozónak.” Az amerikai tárcavezető elmondta: levélben értesítette orosz hivatali partnerét, hogy lemondja a találkozót.

A korábbi tervek szerint Blinken csütörtökön, Genfben találkozott volna Lavrovval.

Az amerikai tárcavezető ismét kijelentette, hogy “továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás” mellett. Blinken szerint Oroszországnak olyan lépéseket kell tenni, amellyel meggyőzi a nemzetközi közösséget, hogy “komolyan gondolja a katonai tevékenységének csökkentését és a diplomáciai megoldás megtalálását.”

Kuleba a sajtótájékoztatón “abszurditásnak” nevezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán területek függetlenségét ismerte el. “Valójában Putyin nem az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot ismerte el, hanem közvetlen felelősségét az Ukrajna elleni háborúért, amely egy indokolatlan háború egy európai szuverén állam ellen” — fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Kuleba üdvözölte az Egyesült Államok által bevezetett szankciókat, és további intézkedések elrendelését szorgalmazta Oroszországgal szemben.

Joe Biden kedden jelentette be, hogy az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen. Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa “katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben “teljes kizáró szankciót” vezetnek be.

Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely – mint fogalmazott – azt jelenti, hogy “elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”. Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva “nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon”.

“Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint “mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”.

The post Blinken: jelenleg nincs értelme a találkozónak Lavrovval appeared first on .

Azt írták, hogy a 36 éves férfi és szintén 36 éves élettársa ellen a többi között a Budai Központi Kerületi Bíróság bocsátott ki nemzetközi és európai elfogatóparancsot, bűnszervezetben elkövetett csalás és zsarolás bűntette miatt. A férfi a rendőrség legkeresettebb személyeinek TOP50-es listáján is szerepelt.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda fejvadászai az Egyesült Királyság bűnüldöző szerveivel közösen azonosították a pár lehetséges tartózkodási helyét Belfastban, ahol február 7-én, összehangolt akció keretében megkísérelték elfogni őket. A csalóknak azonban sikerült elmenekülniük.

A fejvadászok nem adták fel a kutatást, megállapították, hogy a pár Írországba szökött a brit rendőrség elől. Az ír rendőrök végül február 18-án este Dublin városában fogták el a két magyar szökevényt. Kiadatásukról az ír hatóságok később döntenek – áll a rendőrségi közleményben.

The post Magyar unokázós csalókat fogtak el Dublinban appeared first on .