Biztonságpiac

Megöltek egy magyar nőt Németországban, a feltételezett elkövetőt, egy nigériai állampolgárságú férfit a napokban fogták el Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

A nő holttestére Németországban, Berg am Starnberger See külterületének egyik erdős részén kutyasétáltatás közben bukkantak rá. A bajor rendőrség megállapította, hogy a nő 2021 novemberében vagy decemberében halt meg, halálát idegenkezűség okozta.

A nyomozás során elvégzett DNS-vizsgálatok alapján sikerült azonosítani az áldozatot, egy 26 éves magyar állampolgárságú nőt. A német nyomozó hatóság adatai alapján a feltételezett elkövető egy Magyarországon élő nigériai állampolgárságú férfi, aki feltehetően az áldozat szorosabb ismeretségi köréhez tartozott.

A bajor Fürstenfeldbrucki Rendőrség Életvédelmi Osztálya a férfi elfogása érdekében 2022 februárjában – európai együttműködés keretében – megkereste a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi és Célkörözési Főosztályát.

A magyar rendőrök rövid idő alatt azonosították a feltételezett elkövető budapesti tartózkodási helyét. Az ügy súlyosságára tekintettel a német rendőrök és specialisták Magyarországra utaztak, hogy a magyar nyomozókkal együtt folytassák a nyomozást.

A feltételezett elkövetőt Budapest IX. kerületében elfogták. Ezt követően gyanúsítottként kihallgatták, majd kiadatási őrizetbe vették. A bíróság csütörtökön döntött a gyanúsított kiadatásáról. A férfi a kiadatási eljárás során hozzájárult a Németországba történő átszállításához, ami április közepéig megtörténik – olvasható a police.hu oldalon.

The post Megöltek egy magyar nőt Németországban, a feltételezett elkövetőt Budapesten fogták el appeared first on .

Ünnepélyesen felavatták pénteken a nyugat-csehországi Hazlov temetőjében a második világháború utolsó napjaiban a településen életét vesztő 36 magyar állampolgár felújított emlékhelyét.

A tragikus esemény 77. évfordulója alkalmával megtartott megemlékezésen a település önkormányzatának, Magyarország prágai nagykövetségének, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME), a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (CSMMSZ), valamint a prágai Ady Endre Diákkörnek a képviselői vettek részt.

A vaskeresztekkel megjelölt két tömegsír, azok kőkoszorúja, valamint a temetőfalon elhelyezett emléktáblák felújítását a BME finanszírozta. A projekt megvalósításába a prágai magyar nagykövetség, a helyi önkormányzat és a CSMMSZ Karlovy Vary-i Helyi Egyesülete is aktívan bekapcsolódott. A hazlovi magyar tömegsírokat 1995-ben jelölték meg emléktáblával.

A felújított emlékhely felavatását eredetileg 2020 áprilisára, a tragikus események 75. évfordulójára tervezték, de a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani.

Boros Miklós prágai magyar nagykövet beszédében köszönetet mondott a helyieknek, konkrétan a néhány éve elhunyt Alzbeta Sztuková asszony családjának, hogy évtizedeken keresztül önzetlenül gondozták a magyar tömegsírokat.

Csiszár Emília, a BME nemzetközi rektorhelyettese azt mondta, hogy a Műegyetem saját halottainak tekinti a hazlovi tragédia áldozatait és a jövőben is gondoskodni kíván a sírokról.

Lenka Dvoráková, Hazlov polgármestere azt mondta: a helyi lakosok nagy tragédiának tekintik az 1945 áprilisában történteket, még annak ellenére is, hogy emberi tévedés következménye volt, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az elhunyt magyar fiatalok emléke fennmaradjon.

Rákóczi Anna, a CSMMSZ országos elnöke kijelentette, hogy a szervezet ápolni fogja a tragikusan elhunyt magyar diákok emlékét.

Az ünnepi beszédeket követően a résztvevők gyertyát gyújtottak, és elhelyezték az emlékezés, a tisztelet koszorúit és virágait a két tömegsíron.

A megemlékezést követően Boros Miklós nagykövet a helyi Na Gruntu étteremben megtartott fogadáson átadta Majová Barbora, a Karlovy Vary-i helyi egyesület volt elnökének a Magyar Ezüst Érdemkeresztet. A magas magyar állami kitüntetést Áder János köztársasági elnök adományozta Majová Barborának a hazlovi magyar sírok rendbetétele és felújítása érdekében kifejtett tevékenységéért.

Az 1945. április 11-én Hazlovban történt tragédia konkrét oka egy amerikai tiszt későbbi elmondása szerint az volt, hogy az amerikai hadsereg tévesen német lőszert szállító vonatnak vélte a magyar egyetemistákat, professzoraikat és családtagjaikat Németországból Magyarországra szállító személyvonatot, s ezért légitámadást hajtott végre ellene. Az egyetemistákat 1944 decemberében a nyilas kormányzat kényszerítette arra, hogy tanulmányaikat Németországban folytassák. Az egyetemisták a háború vége előtt megpróbáltak visszatérni Magyarországra.

Az amerikai vadászgépek este hét óra után kezdték el bombázni a vonatot, majd a szerelvényből a közeli erdőbe menekülni próbáló civileket géppuskával is lőtték.

A ma ismert adatok szerint az amerikai támadásnak a helyszínen 23 halálos áldozata volt, míg 63-an súlyos sebesüléseket szenvedtek. Utóbbiak közül 13-an a közeli As városának kórházában vesztették életüket. Az áldozatok között volt a BME három professzora, három mérnök tanársegédje, húsz mérnökhallgatója, hét szigorló orvosa és három családtag.

A magyar áldozatok közül tízen-tízen a hazlovi temetőben két tömegsírban, hárman különálló sírban nyugszanak. Az asi kórház temetőjében nyugvó 13 magyar áldozatra időközben már rátemettek, így a mai sírfeliratokon a nevük már nem szerepel.

The post Felavatták a II. világháború hazlovi magyar áldozatainak felújított emlékhelyét appeared first on .

Mióta kitört Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem jó diplomatának lenni. Egyre több ország dönt orosz diplomaták kiutasításáról, a többi közt Belgium, Lengyelország, Csehország, Írország, Hollandia, Franciaország, Németország, Dánia és Olaszország jelentett be már erről szóló döntést. Válaszul Oroszország is rengeteg diplomatát utasít ki. Csehország kiutasította a prágai orosz nagykövethelyettest

Csehország nem kívánatos személynek minősítette a prágai orosz nagykövetség egyik diplomatáját és kiutasította az országból – közölte a Twitteren a cseh külügyminisztérium. A Deník N és a Respekt hírportálok szerint a kiutasított diplomata Feodosij Vladisevszkij, a prágai orosz nagykövet helyettese. “Szövetségeseinkkel együtt csökkentjük az orosz kémtevékenységet az Európai Unióban” – indokolta továbbá a lépést a cseh külügyminisztérium. A hírportálok úgy tudják: a cseh biztonsági szolgálatok szerint Vladisevszkij kapcsolatban van az orosz titkosszolgálatokkal, amelyek kárt okoznak Csehországnak és ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak. A cseh külügyminisztérium – írja a CTK hírügynökség – azzal számol, hogy Moszkva válaszlépésében kiutasítja a moszkvai cseh nagykövet helyettesét, Vitezslav Pivonkát. Martin Smolek, a cseh külügyminiszter helyettese szombaton berendelte hivatalába Alekszandr Zmejevszkij prágai orosz nagykövetet és tiltakozott a moszkvai cseh nagykövetség diplomatái elleni orosz provokációk miatt. Konkrétan mi történt, Prága nem hozta nyilvánosságra.

Szlovákia kiutasított 35 orosz diplomatát

Szlovákia 35 fővel csökkenti Oroszország pozsonyi külképviseletének személyi állományát – jelentette a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) a külügyminisztérium közlésére hivatkozva. A döntést alig több mint héttel azután jelentették be, hogy Pozsony – a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – kiutasított három orosz diplomatát, amire válaszul hétfőn Moszkva ugyancsak kiutasított három, Szlovákia moszkvai nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát. A TASR jelentése szerint a külügyi tárca szerdán a biztonsági szolgálatok információi alapján kérette be Oroszország pozsonyi nagykövetét, Igor Bratcsikovot, akit – szintén a bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – egy diplomáciai jegyzék formájában tájékoztattak a döntésről. Eduard Heger szlovák miniszterelnök azt mondta: a diplomaták számát “a rendes diplomáciai agenda” szintjére csökkentették. “Az a 35 diplomata, akiknek hazaküldéséről döntöttünk, tekintettel valós kapcsolatainkra Oroszországgal, nemcsak felesleges volt, de tarthatatlanul nagy biztonsági kockázatot is jelentett” – fogalmazott a kormányfő.

Oroszország kiutasított három szlováki diplomatát

Oroszország kiutasított három, Szlovákia moszkvai nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva. A három szlovák diplomata kiutasításáról Moszkva válaszlépésként döntött azután, hogy a szlovák külügy két héttel korábban kiutasított három orosz, a pozsonyi nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát. A szlovák külügy ezt a korábbi döntést azzal indokolta, hogy szerinte a három orosz diplomata a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott. Az orosz diplomaták korábbi kiutasítását az orosz külügyminisztérium indokolatlannak minősítette és jelezte, hogy a lépés nem marad válasz nélkül, s a két ország kétoldalú kapcsolatainak romlásához vezet. A szlovák diplomaták kiutasításáról hozott moszkvai döntést Pozsony ugyancsak indokolatlannak minősítette, s állásfoglalásában leszögezte: a szlovák diplomaták mindenütt a világon szigorúan betartják a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezményt.

Moszkva a három balti állam tíz diplomatáját utasította ki

A litván nagykövetségről négy, a lettről három, valamint a moszkvai észt diplomáciai képviseletről és a szentpétervári észt főkonzulátus pszkovi irodájából három munkatársat utasított ki “a kölcsönösség elve alapján” az orosz külügyminisztérium. Az érintetteknek ugyanolyan időkeretben kell távozniuk, mint az országaikból kiutasított orosz diplomáciai alkalmazottaknak. Az orosz diplomáciai tárca kedden bekérette a három ország nagykövetét és határozott tiltakozását fejezte ki náluk a balti államokban működő orosz nagykövetségek alkalmazottainak “provokatív, és indokolatlan” kiutasítása miatt. A balti államok az orosz külügyi alkalmazottak kiutasítását korábban azzal indokolták, hogy a “diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen” tevékenységet folytattak. Emellett, mint jelezték, döntésük egyben az Ukrajnával való szolidaritásuk kifejezése is.

Észak-Macedónia orosz diplomatákat utasított ki

Öt orosz diplomatát utasított ki Észak-Macedónia – közölte az ország külügyminisztériuma. A diplomatákat nem kívánatos személlyé nyilvánították, és öt napot kaptak arra, hogy elhagyják a nyugat-balkáni országot. Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszter bekérette Oroszország szkopjei nagykövetét, hogy átvegye a nagykövetségen szolgálatot teljesítő öt diplomata kiutasítására vonatkozó dokumentumot. Titkosszolgálati jelentések szerint az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot. Az észak-macedón külügyminisztérium tavaly májusban és júliusban már kiutasított egy-egy orosz diplomatát az országból. Moszkva mindkét esetben hasonló lépésekkel reagált, és észak-macedón diplomatákat utasított ki Oroszországból.

Moszkva amerikai diplomatákat utasított ki

Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nem kívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait. “Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni” – állt a közleményben. Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját. Az orosz külügyi tárca megjegyezte akkor, hogy mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

Kiutasítanak Németországból negyven orosz diplomatát

Nemkívánatos személynek minősítették és kiutasították Németországból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját – közölték hétfőn Berlinben. Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított Bucsából érkező képek “az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak”. Hozzátette, hogy “hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is”. Kifejtette, hogy szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy “kiállunk a szabadságunkért, és készen állnunk megvédésére”. A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik “nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak itt Németországban”. A berlini orosz nagykövetségen több mint 200 diplomata dolgozik, a német hatóságok szerint nagy részük valamelyik orosz nemzetbiztonsági szolgálatnak. A német szolgálatok szerint elképzelhető, hogy műveleteket tervezhetnek az orosz agresszió elől Németországba menekült ukránok ellen, vagy legalábbis kémkednek utánuk. Erre utalt Baerbock is, aki közleményében kiemelte, hogy a kiutasított orosz diplomaták tevékenysége “veszélyt jelent azokra, akik nálunk keresnek védelmet”.

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát, akiknek “a tevékenysége ellentétes az érdekeinkkel” – jelentette be a francia külügyminisztérium. A rövid közlemény kiemelte, hogy a döntés “egy európai eljárás része”. “Elsődleges felelősségünk volt mindig a franciák és az európaiak biztonságának szavatolása” – olvasható a külügyi közleményben, amely néhány perccel azután jelent meg, hogy Németország nemkívánatos személynek minősítette és kiutasította a berlini orosz nagykövetség negyven diplomatáját.

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát válaszul a bucsai mészárlásra

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát és nagykövetségi személyzetet, válaszul az ukrajnai Bucsában elkövetett mészárlásra – közölte a spanyol külügyminiszter. “Mélyen felháborítanak bennünket az elviselhetetlen képsorok, amelyeket civilek lemészárlásáról láttunk az ukrajnai Bucsában az orosz hadsereg visszavonulása után” – fogalmazott José Manuel Albares. Mint mondta, a történtek után az orosz diplomaták “fenyegetést jelentenek” Spanyolország biztonsági érdekeire. A kiutasítottak listájának véglegesítése még folyamatban van. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy “a barbárságot tükröző” felvételekkel szemben a nemzetközi közösség nem maradhat közömbös, és erélyes választ kell adni rájuk. Spanyolország követeli a háborús bűnök azonnali kivizsgálását, a felelősök megbüntetését – jelentette ki. Albares elmondta: az ukrán nép nincs egyedül, “Spanyolország – csakúgy, mint a nemzetközi közösség túlnyomó többsége – továbbra is támogatja az orosz agresszióval szemben, amely sajnos, szó szerint nem ismer határokat”.

Olaszország harminc orosz diplomatát utasított ki

Az olasz kormány harminc orosz diplomatát utasít ki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Luigi Di Maio külügyminiszter keddi bejelentése szerint. Oroszország külügyi szóvivője pedig ellenlépéseket jelentett be. A “nem szívesen látott” diplomaták kiutasítását a római külügyminisztériumba behívatott nagykövettel, Szergej Razovval közölték. A nagykövet nem szerepel a kiutasították listáján. Di Maio közlése szerint a döntést a római kormány “más európai és atlanti partnerekkel egyeztetve hozta meg”. Hozzátette, hogy az orosz diplomaták kiutasítását “nemzetbiztonsági okok, valamint az Ukrajna igazolatlan megtámadását követő válsághelyzet tette szükségessé”.

Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát a bucsai vérengzés miatt

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt. A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt. A MAE döntését kedden közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. A nagykövetet fogadó külügyi államtitkár ebből az alkalomból megerősítette: Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség.

Luxemburg kiutasított egy orosz diplomatát

A luxembourgi kormány úgy döntött, nemkívánatos személynek nyilvánítja a luxembourgi orosz nagykövetség egyik diplomatáját, akinek tevékenysége ellentétes Luxemburg biztonsági érdekeivel – közölte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. A Luxembourg Times nevű, angol nyelvű hírportál tájékoztatása szerint az érintett diplomatának 15 napon belül el kell hagynia a nagyhercegség területét. “A luxemburgi kormány szolidaritást vállal az EU-tagállamok túlnyomó többségével, amelyek szintén hasonló lépéseket tettek” – fogalmazott Asselborn. A külügyminiszter közölte: a döntést hosszas megfontolás után hozták meg, válaszlépéseként ugyanis Moszkva várhatóan szintén kiutasít majd egy luxemburgi diplomatát. Minden ilyen megtorló intézkedés a diplomáciai csatornák bezárásához vezet – figyelmeztetett a luxemburgi diplomácia vezetője. A hírportál emlékeztett: Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök közvetlenül Ukrajna orosz megszállását megelőzően – és azóta is – a diplomáciai csatornák nyitva tartását szorgalmazta. Az orosz invázió kezdete után két telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, kérve a feszültség csökkentését, és közvetlen tárgyalásokat sürgetett az orosz és az ukrán elnök között.

Lengyelország kiutasít negyvenöt orosz diplomatát

Negyvenöt, Oroszország számára kémkedő diplomata listáját adta át a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) a varsói külügyminisztériumnak, az érintettek sürgős kiutasítását kérve – közölte szerdai sajtóértekezletén Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős lengyel miniszter szóvivője. Az ABW által a külügyminisztériumnak továbbított listán szereplő, diplomáciai státuszt élvező személyek valójában Lengyelország, valamint partnerei ellen folytatnak hírszerzési tevékenységet – mondta el Zaryn. A kiutasítandó diplomaták az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatának a tisztjei, illetve olyan személyek, akik együttműködtek velük – tette hozzá a szóvivő. Aláhúzta: a szóban forgó diplomaták cselekedetei összeegyeztethetetlenek a lengyel joggal, valamint a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel is. Az azonosított orosz titkosszolgálati tisztek egyikét akkor leplezték le, amikor egy lengyel állampolgár ügyében folytattak nyomozást – áll a közleményben. A március 17-én őrizetbe vett, majd az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) javára folytatott kémkedés gyanúja miatt három hónapos előzetes letartóztatásba helyezett lengyel férfiról Zaryn a sajtóértekezletén elmondta: az illető a varsói anyakönyvi hivatalnál dolgozott. A szóvivő aláhúzta: tekintettel a gyanúsított számára a munkavégzése során elérhető iratok jellegére, az ő együttműködése az orosz titkosszolgálattal reális veszélyt jelentett Lengyelország biztonságára.

Montenegró kiutasított négy orosz diplomatát

Négy orosz diplomatát utasított ki az országból Montenegró csütörtökön – adta hírül a Pobjeda című napilap az internetes oldalán külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. A négy orosznak a beszámoló szerint a “diplomáciai normák megsértése” miatt kell távoznia az Adria-parti országból. A diplomaták kiutasítására vonatkozó dokumentumot Oroszország podgoricai nagykövetének adták át csütörtökön, és a nagykövetségen szolgálatot teljesítők egy hetet kaptak arra, hogy távozzanak az országból. A 620 ezres Montenegró a NATO tagja, és folynak vele az európai uniós csatlakozási tárgyalások is. Podgorica a közelmúltban csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. A montenegrói külügyminisztérium márciusban ugyanilyen indoklással már kiutasított egy orosz diplomatát az országból.

Szlovénia az orosz nagykövetség létszámának csökkentéséről döntött

Szlovénia a moszkvai szlovén nagykövetség létszámára csökkenti a ljubljanai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének létszámát, tiltakozásul amiatt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt a Kijevhez közeli Bucsában civileket végeztek ki – közölte a szlovén külügyminisztérium. A tárca behívatta Timur Ejvazov ljubljanai orosz nagykövetet, hogy kifejezze Szlovénia leghatározottabb tiltakozását és megdöbbenését a Bucsában elkövetett mészárlás miatt. “Szlovénia partnereivel és szövetségeseivel, valamint a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködve mindent megtesz azért, hogy a szörnyű bűncselekmény elkövetőit bíróság elé állítsa” – írták közleményükben. Az orosz nagykövetnek elmondták, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 11. cikkelyének megfelelően Szlovénia a ljubljanai orosz nagykövetség létszámát hozzáigazítja saját moszkvai nagykövetségének létszámához. Az említett rendelkezés kimondja, hogy a fogadó állam, jelen esetben Szlovénia megkövetelheti, hogy a diplomáciai misszió mérete az általa “ésszerűnek és normálisnak” ítélt határokon belül maradjon, tekintettel a fogadó állam körülményeire és feltételeire, valamint a küldő fél igényeire. A minisztérium nem közölte, hogy pontosan hány orosz diplomatának kell elhagynia Szlovéniát, Janez Jansa miniszterelnök ugyanakkor azt írta, hogy “drasztikusan” csökkentik a létszámot. Az orosz nagykövetség 41 diplomatájával és egyéb személyzetével messze a legnagyobb diplomáciai külképviselet Szlovéniában. Nagyobb, mint az Egyesült Államok vagy Kína nagykövetsége – közölte a szlovén hírügynökséggel a külügyminisztérium. Sajtóértesülések szerin a nagykövetségi dolgozók nyolcvan százalékának távoznia kell, mindössze kilencen maradhatnak.

Az EU kiutasított 19 orosz diplomatát

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének döntése alapján Oroszország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének 19 tagját nemkívánatos személynek nyilvánították diplomáciai státuszukkal ellentétes tevékenységük miatt; az orosz diplomatáknak el kell hagyniuk a Belgium területét – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden. A közlemény szerint a lépésre azért volt szükség, mert az orosz diplomáciai képviselet érintett tagjai az EU és az uniós tagállamok érdekei és biztonsága elleni, “jogellenes és bomlasztó” tevékenységet folytattak. Az uniós szerződések értelmében az érintettek diplomáciai kiváltságait és mentességeit visszavonták, továbbá el kell hagyniuk Belgium területét. Közölték továbbá: Stefano Sannino, az uniós külügyi szolgálat főtitkára kedden délután bekérette Vlagyimir Csizovot, Oroszország európai uniós nagykövetét, hogy tájékoztassa az EU döntéséről.

Kiutasítottak egy holland újságírót Ukrajnából, államtitkok megsértésével vádolják

Kiutasították vasárnap Ukrajnából Robert Dulmerst, a Nederland Dagblad című holland napilap haditudósítóját, mert közzétett egy fotót a Twitteren az Odessza városban aznap reggel becsapódó rakétákról – írta hétfőn az NlTimes holland hírportál. A hírportál a Nederland Dagblad tudósítására hivatkozva azt írja: az ukrán hatóságok államtitok megsértésével vádolják az ország területén hivatalos katonai engedéllyel dolgozó veterán újságírót. Dulmers a saját lapjának elmondta: vasárnap a kikötővárosban tartózkodott, és követte a rakéták becsapódásának hangját. A helyszínen felvételeket készített, amelyeket azután megosztott a Twitteren. Aznap délután a rendőrségre kísérték, ahol elmondása szerint durván bántak vele. Amikor Dulmers a holland külképviselettel telefonon beszélt, megragadták, kitépték a kezéből a készüléket. Útlevelét elkobozták, és amikor megpróbált ellenállni, fojtogatták és fegyvert szegeztek a fejéhez. A hatóságok ezután közölték vele, hogy elvették tőle haditudósítói akkreditációját, és onnantól nemkívánatos személy az országban. A rendőrség a férfit saját autójában az ukrán-moldovai határra szállította, és ott adták vissza neki személyi papírjait. Dulmers 2032-ig nem térhet vissza Ukrajnába. Az újságíró elmondta, hogy az ukrán hatóságok állításai meglepték, mert Odesszára nem vonatkoznak szigorított tudósítási szabályok. A Nederlands Dagblad főszerkesztője, Sjirk Kuijper szerint “semmi nem utal arra, hogy Dulmers megszegte volna a hadsereg által kiadott utasításokat vagy korlátozásokat”. Elítélte, ahogyan Dulmerst kiutasították az országból, különösen azt, hogy erőszakot alkalmaztak vele szemben.

The post Mindenki mindenkit kiutasít appeared first on .

Putyin a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban — jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő.

“Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie” – jelentette ki a francia elnök az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

“A Donyec-medencére fogják az erőiket koncentrálni, a következő hetekben nagyon nehéz jeleneteket fogunk megélni” Ukrajna keleti részén – hangsúlyozta Macron. Emlékezett arra, hogy Franciaország Görögországgal és Törökországgal együtt megpróbált humanitárius műveleteket szervezni a blokád alatt lévő dél-ukrajnai Mariupol városában, de “a teljes orosz elutasítás” miatt az “nagyon nehéznek bizonyul”.

Az oktatási tárca azt közölte, hogy jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban. Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban. A bizottságot az oktatási tárca február végén hozta létre az ukrán menekültgyerekek befogadásának és beiskolázásának megszervezésére.

A menekültek száma gyorsan nő, miután egy héttel ezelőtt még csak 6800 ukrán gyerek járt franciaországi iskolába. A legtöbb ukrán iskolást Nizza és Versailles mellett a Párizshoz közeli Créteil és a nyugati Normandia régió fogadta be.

Montenegró bátor: szankciókat vezet be Oroszország ellen
Szankciókat vezet be Oroszország ellen Montenegró annak következményeként, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát – jelentette be Dritan Abazovic megbízott miniszterelnök. Mint mondta: a podgoricai kormány megszorító intézkedéseket vezetett be Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója nyomán. A megbízott kormányfő ugyanakkor nem közölte, hogy pontosan mik is ezek az intézkedések. A montenegrói tengerparton nyaraló turisták jelentős része eddig Oroszországból érkezett, a tengerparton épült és épülő szállodák nagy része orosz tulajdonú vagy résztulajdonú, emellett tavaly Oroszország volt a legnagyobb külföldi befektető Montenegróban mintegy 164 millió euróval, ami a teljes külföldi befektetések majdnem egyötödét jelentette. A szankciók azt jelenthetik, hogy ezek a befektetések is elapadnak, illetve a várakozások szerint az ukrajnai háború, valamint az Oroszország elleni európai szankciók miatt orosz turisták sem látogatnak az Adriai-tenger partjára az idén. A kimutatások szerint tavaly az idegenforgalom több mint 20 százalékát az Ukrajnából és Oroszországból érkező vendégek tették ki.

The post Orosz agresszió: Macron szerint Putyin május 9-re győzelmet szeretne hirdetni a szeparatista régiókban appeared first on .

A holland védelmi minisztérium skandináv típusú sorkatonai rendszer bevezetését fontolgatja a hadsereg létszámhiányának megoldására – írta a Dutchnews hírportál.

A holland hadseregben jelenleg mintegy kilencezer betöltetlen hely van, ami az összes munkahely egynegyedét jelenti a katonaságnál. A hírportál szerint Christophe van der Maat védelmi államtitkár érdeklődését különösen a svéd sorkatonasági minta keltette fel. A svéd védelmi minisztérium évente négyezer 18 éves fiatalt hív be kiképzésre, akik közül többen önként jelentkeznek, de vannak, akiket besoroznak. A fiatalok 11 hónapos alapkiképzést kapnak, és később szükség esetén behívhatók. Norvégiában hasonló rendszer működik – írta a Dutchnews.

A holland médiának a védelmi minisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az ilyen típusú rendszer bevezetéséről egyelőre konkrét tervek nincsenek, a tárca egyelőre információkat gyűjt arról, hogy hogyan működik a skandináv modell. A De Telegraaf című holland napilap azt írta, hogy ha a kormány ezt a rendszert vezeti be, akkor először a kiképzőszemélyzet hiányát kell megoldania.

Hollandiában 1997-ben hivatalosan felfüggesztették a kötelező sorkatonai szolgálatot. 1991 és 1996 között a holland fegyveres erők fokozatosan megszüntették sorkatonai állományukat, és önkéntes haderővé alakultak át. Az utolsó sorkatonákat 1995-ben hívták be, majd 1996-ban leszerelték őket. Az országban a jelenlegi rendszer szerint a 17 évüket betöltött fiúk és lányok értesítést kapnak, hogy felvették őket a szolgálati nyilvántartásba. Negyvenötödik életévük betöltése előtt bármikor hadba állíthatók, amennyiben Hollandia háborúba lépne.

The post Hollandia a “skandináv modell” alapján állíthatja vissza a sorkatonaságot appeared first on .

A nagy érdeklődésre miatt jövő héten további harcos táborokat hirdet meg a Magyar Honvédség – olvasható a Honvédelmi tábor hivatalos Facebook-oldalon.

A honvédelmi táborokba április elsején indult a jelentkezés a július 18. és augusztus 5. közötti időszakban meghirdetett táborokra. A turnusok többsége egy hét alatt be is telt. Már csak néhány táborra vannak szabad helyek. A nagy érdeklődés miatt a harcos tematikából további három tábort hirdet meg jövő csütörtökön a honvédség.

Eredetileg negyven helyszínen, 73 turnusban hirdették meg több mint háromezer – 12 és 18 év közötti – fiatal számára a honvédelmi táborokat. Tizenhat tematika – harcos, angol nyelvű harcos, német nyelvű harcos, légierős, felderítő, infokommunikációs, erdei, túlélő, vizes, vitorlás, búvár, harcos logisztikus, önvédelmi, honvédelmi sport, lovas- és hagyományőrző – közül lehet, illetve lehetett választani. A táborok többsége már betelt.

További információkért, friss hírekért érdemes követni www.honvedelmitabor.hu weboldalt és a Honvédelmi tábor Facebook-oldalt.

The post A nagy érdeklődés miatt további honvédelmi táborokat hirdet meg a honvédség appeared first on .

Legalább két ember életét vesztette és többen megsebesültek csütörtök este Tel-Aviv belvárosában egy lövöldözésben – közölték az izraeli egészségügyi hatóságok.

A Magen David Adom, a helyi mentőszolgálat beszámolója szerint a belváros több helyszínéről is jelentettek lövéseket. Közlésük szerint kilenc embert szállítottak kórházba, hárman súlyos, illetve kritikus állapotban voltak. Az Ichilov kórház szerint két ember meghalt és másik tíz sebesültet kezelnek. A katonai rádió értesülése szerint négyen súlyos, illetve életveszélyesen súlyos sebesülésekkel érkeztek, és négy embert sokkos állapota miatt szállítottak a kórházba.

A sebesültek húszas-harmincas éveikben járó fiatalok. Az első lövések a Dizengoff utcán található Szimta (Sikátor) nevű bárban történtek. Valószínűleg magányos merénylő követte el a merényletet, akinek sikerült elszöknie. A kitört pánikban a menekülőkkel együtt futott, és pisztolyával lövéseket adott le a futó emberekre is.

A merénylő jól ismerte Tel-Avivot, több alkalommal tartózkodott a városban, noha nem volt izraeli munkavállalási és belépési engedélye. A Sin Bét belbiztonsági szolgálat jelentése szerint a Ciszjordánia északi részén, Dzsenín egyik menekülttáborában élő 29 éves Raid Hazem nem tartozott egyik palesztin terrorszervezethez sem, nem voltak korábban biztonsági kihágásai, soha nem vették őrizetbe.

A rendőrség és a hadsereg kommandós egységei jelentős erőkkel üldözik a támadót, fegyveres biztonságiak sorra vizsgálják át a környéken található épületeket. A rádióban a rendőri egységek vezetője felszólította a Tel-Aviv belvárosában élőket, hogy tartózkodjanak otthonaikban zárt ajtók mögött, és jelentsenek minden szokatlan eseményt.

Naftali Bennett miniszterelnök helyzetértékelő tanácskozást hívott össze Beni Ganz védelmi miniszter, valamint Aviv Kochávi vezérkari főnök részvételével. A Hamász és több másik palesztin szervezet üdvözölte a merényletet.

A napokban rendkívüli ülést tartott Bennett vezetésével a biztonsági kabinet, ahol fokozott biztonsági készültséget rendeltek az elmúlt időszak merényletei és a ramadán, a muzulmán böjti hónap miatt, amikor általában megemelkedik a terrorakciók száma. Az elmúlt két héten végrehajtott három terrormerényletben Beér-Seván, Haderán és Bné – Brakban tizenegy izraeli vesztette életét.

Háromra emelkedett a csütörtök esti lövöldözéses merénylet halálos áldozatainak száma Izraelben, életét vesztette az egyik súlyos sebesült. Hiába küzdöttek életéért az orvosok, belehalt súlyos sebeibe a 35 éves, háromgyermekes Barak Lopen, aki korábban olimpiákon is induló kajakversenyző volt, emellett az izraeli olimpiai és paraolimpiai kajakválogatott edzője. A terrorakció halálos áldozata volt mellette a 27 éves Eitam Megini, aki egy hónapja jegyezte el barátnőjét, és az esküvőjüket tervezték. Számítástechnikát és idegtudományokat tanult. Gyerekkori barátjával, Tomer Moraddal mentek Tel-Avivba egy bárba beszélgetni, ahol mindkettőjüket agyonlőtte a palesztin támadó. Morad éppen befejezte mérnöki tanulmányait, és új végzettségének megfelelő állást talált.

Az EU elítélte a tel-avivi lövöldözést
Az Európai Unió elítéli a Tel-Avivban csütörtök este történt lövöldözést “és minden hasonló támadást” – közölte az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője. Az uniós szóvivő közleménye szerint az Európai Unió kiáll Izrael és népe mellett, továbbá részvétét fejezi ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket. Az Unió továbbra is szilárdan elkötelezett a terrorizmus és minden erőszakos szélsőségesség megelőzése és az ellenük folyó küzdelem mellett – tette hozzá.

The post Terror Tel-Avivban appeared first on .

Visszatért közben Kijevbe Litvánia ukrajnai nagykövete, – szavai szerint – elsőként az ukrán fővárosból kimenekített külföldi nagykövetek közül. A diplomata egy hónapig volt távol az ukrán fővárostól, ez idő alatt a nyugat-ukrajnai Lvivben, illetve egy kis ideig az ukrán-lengyel határon dolgozott.

Holttesteket találtak a romok alatt a mentést végzők a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka településen – közölte Olekszij Kuleba, az ukrán főváros körüli régió humanitárius központjának vezetője.

A település egy hónapon át volt az Ukrajna ellen háborút folytató orosz csapatok megszállása alatt. Kuleba szerint – akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a mentést végzők felmérik, mely épületeket kell végleg lebontani és melyek azok, amelyek még helyreállíthatók. “Sajnos, már megerősítették azt az információt, hogy halottakat találtak a romok alatt” – mondta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a holttestek összeszámlálása még folyamatban van.

Olekszandr Hruzevics dandártábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján nem zárta ki annak esélyét, hogy az orosz csapatok ismét a főváros, Kijev ellen indítanak támadást. Kifejtette, hogy jelenleg Oroszország az erőit más régiókba – főként a keleti és a déli országrészbe – csoportosítja át. “Amennyiben ott harci sikereket érnek el, bár kétlem, hogy így lesz, akkor is még mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy megpróbálják megtámadni Kijevet. Hozzátette: meggyőződése, hogy másodjára is megpróbálják majd az orosz csapatok bevenni Kijevet, mert szerinte Oroszország számára csak ez jelent győzelmet Ukrajnában.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják offenzívájukat, elsősorban a keleti országrészben Donyeck és Szeverodoneck, valamint Harkiv irányában, továbbá a déli országrészben. A jelentés szerint az orosz hadsereg fő erőfeszítései Mariupol város elfoglalására összpontosulnak, támadásokat hajtanak végre Izjum környékén, és megpróbálják áttörni a védelmet Donyeck irányában. Harkivot változatlanul körbezárva tartják legfeljebb öt harcászati zászlóaljjal, a várost rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lövik.

Az orosz erők Izjumot továbbra is megszállva tartják, és próbálják folytatni az offenzívát Szlovjanszk és Barvinkove irányában. A vezérkar szerint az északnyugati Voliny megyében Fehéroroszország területéről ellenséges rakéta- és bombatámadások lehetségesek katonai és polgári infrastrukturális létesítmények ellen. Zaporizzsja megyében az orosz erők által megszállt településeken megtiltották a férfiaknak, hogy ukrán ellenőrzés alatti területre távozzanak, miközben a régióban fokozódik az élelmiszerhiány is. Az ukrán erők egyes területeken újabb és újabb településeket szabadítanak fel, komoly károkat okozva az orosz hadseregnek – írta a vezérkar, részleteket nem közölve.

Az ukrán katonai vezetés legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 900 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 698 harckocsit, 1891 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 108 rakéta-sorozatvetőt.

Az ukrán országos rendőrség csütörtökön arról tájékoztatott, hogy lefoglalták a Putyin “komájaként” emlegetett, hazaárulással meggyanúsított Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha és parlamenti képviselő feleségének a vagyonát. A házi őrizetre ítélt Medvedcsukról a nyílt háború kitörése óta nem tudják az ukrán hatóságok, hogy hol tartózkodik. Az ügyészség már elrendelte a letartóztatását. Csütörtökön az egyik vidéki házában több mint háromszáz nagy értékű festményt foglaltak le. Ezenfelül a bíróság engedélyezte hét lakás és két ingatlanegyüttes lefoglalását is. A rendőrségi közlemény szerint a lefoglalt vagyontárgyak eladásából befolyt pénzeszközöket az ukrán fegyveres erők szükségleteire és az orosz hadsereg által lerombolt infrastruktúra helyreállítására fordíthatják. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon hozzáfűzte, hogy Medvedcsuk magánrepülőgépe már “Ukrajna védelmét szolgálja”.

Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó egy lapinterjúban elmondta, hogy frissen szerzett értesülései szerint Ivan Sztolbovij, Balaklija polgármestere családjával együtt Oroszországba menekült.

The post Orosz agresszió: a litván nagykövet már visszatért Kijevbe appeared first on .

Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút fogja idézni – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Kuleba sajtótájékoztatóján arra kérte a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz – húzta alá.

“Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.

Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg – szögezte le. Kérdésre válaszolva közölte, hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ha – mint fogalmazott – “ez segít megállítani a háborút”. Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább “blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni.

“Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte: a NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Elmondta, hogy a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.

“A szövetségesek eddig is sokat tettek, és eltökéltek, hogy még többet tegyenek azért, hogy az ukránoknak sikerüljön megvédeniük országukat és otthonaikat, és visszaszorítani a megszálló erőket” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a tagállamok között egyetértés van abban, hogy “további nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval”.

Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának – melyet a júniusi NATO-csúcstalálkozón véglegesítenek Madridban – figyelembe kell vennie a szövetség jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kína növekvő befolyását a szövetség biztonságára. Emlékeztetett: Kína nem hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és Moszkvához hasonlóan megkérdőjelezte a nemzetek jogát arra, hogy saját utat válasszanak biztonságuk szavatolásához. Kína állásfoglalása komoly kihívást jelent, amely még fontosabbá teszi az összefogást és a közös értékek védelmét – mondta.

Stoltenberg tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak abban is, hogy fokozzák az orosz agresszió által fenyegetett más partnereknek, köztük a Grúziának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott támogatásukat a két ország ellenálló-képessége megerősítésére. Megegyeztek továbbá, hogy fokozzák együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerekkel olyan területeken, mint a kibervédelem, a dezinformáció, a tengeri biztonság, az éghajlatváltozás, mert – mint fogalmazott – “a globális kihívások globális megoldásokat igényelnek”.

Végezetül közölte: a miniszterek jóváhagyták a NATO új innovációs mechanizmusát (DIANA). A közel hatvan innovációs telephelyből álló hálózatot Európában és Észak-Amerikában magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – tette hozzá.

The post Orosz agresszió: Kuleba szerint a donbászi csata a második világháborúra fog emlékeztetni appeared first on .

A Külügyek Tanácsa írásbeli eljárás útján akár már csütörtökön vagy pénteken, illetve a hétfői ülésén jóváhagyhatja az Európai Unió ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben – közölte Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell újságíróknak nyilatkozva kijelentette: fontos, hogy “továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra, és támogassuk Ukrajnát”.

Szavai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek erős a támogatottsága, Ukrajnának azonban több fegyverre van szüksége. Több erőforrásra, több katonai képességre az orosz agresszióval szembeni ellenálláshoz – húzta alá. Ezzel egyidejűleg Oroszország nagyobb elszigetelésére kell törekednie a nemzetközi közösségnek, és több szankciót kell bevezetnie – tette hozzá.

Borrell közölte: a nap folyamán a NATO- tagállamokkal, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada – illetékeseivel egyeztet Ukrajna további támogatásának részleteiről, valamint az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetéséről. Az uniós diplomácia vezetője végezetül kijelentette: Oroszország atrocitásai nem maradhatnak büntetlenül.

Információk szerint Borrell, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe utazik pénteken, ahol megbeszéléseket folytatnak az ukrán elnökkel.

Az uniós testület elnöke kedden jelentette be, hogy az Európai Bizottság előterjesztette ötödik szankciós csomagját, mely szerint az Európai Unió évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre. Teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendel el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében. Kikötési tilalmat vezet be az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Célzott exporttilalmat ír elő tízmilliárd euró értékben a kulcsfontosságú technológiák esetében. Tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre 5,5 milliárd euró értékben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO külügyi tanácskozására érkezve közölte: a legjobb módja Ukrajna megsegítésének, ha fegyvereket kap az orosz hadsereg támadásainak megfékezésére, valamint azért, hogy a háború ne terjedjen tovább. Minél több fegyvert kap Ukrajna, és minél hamarabb érkeznek meg azok Ukrajnába, annál több emberélet menthető meg – közölte.

“Felszólítom a szövetségeseket, hogy tegyék félre tétovázásukat, és ne vonakodjanak megadni Ukrajnának mindent, amire szüksége van. Bármennyire is furcsán hangzik, ma a fegyverek a béke célját szolgálják” – fogalmazott.

Közölte: minden fegyver, amelyet Ukrajna az orosz agresszor ellen használ, védekező célt szolgál. Ezzel kapcsolatban Kuleba képmutatónak nevezte azokat az országokat melyek – szavai szerint – azt mondják, nincsenek abban a helyzetben, hogy támadó fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Ez igazságtalan és indokolatlan megközelítés – tette hozzá az ukrán tárcavezető.

Az orosz stratégia része lehet a civilek legyilkolása a német hírszerzés szerint
Nem egyedi, elszigetelt esetek, hanem az orosz katonai stratégia szerves részei lehetnek az ukrán polgári lakosságot megtizedelő vérengzések – véli a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elfogott rádióüzenetek alapján. A Der Spiegel beszámolója szerint a külföldi hírszerzéssel foglalkozó nemzetbiztonsági szolgálat a Kijev melletti Bucsát február végétől április elejéig megszállva tartó orosz erők olyan rádióadásait rögzítette, amelyekben civilek meggyilkolásáról volt szó. Az üzenetek egy része közvetlen kapcsolatba hozható az oroszok visszaszorítása után a településen talált holttestekkel. Így például elfogtak egy adást, amelyben egy katona elmondja a másiknak, hogy ő és társai lelőttek egy bemutatva egy, a világsajtót bejárt felvétel, amely éppen egy kerékpár mellett fekvő holttestet ábrázol.

A BND adatai teljes mértékben cáfolják a Kreml állítását, miszerint nem az orosz csapatok felelősek a Bucsában civilek ellen elkövetett háborús bűncselekményekért. Cáfolják azokat az állításokat is, amelyek szerint nem is vérengzés, hanem színjáték zajlott, méghozzá az ukrán vezetés rendezésében. A megdöbbentő részleteket tartalmazó felvételeket már ismertették a szövetségi parlament (Bundestag) illetékeseivel. Az anyagokból az is kiderül, hogy katonák mellett zsoldosok, például a Szíriában és egyes afrikai országokban aktív, kegyetlenkedéseiről hírhedt Wagner orosz biztonsági magánvállalkozás emberei is részt vettek a gyilkosságokban.

A BND értékelése szerint az elfogott rádióadások arra utalnak, hogy nem véletlenszerű esetekről, és nem is fékevesztett katonák kilengéseiről van szó, hanem tudatos, világos stratégiáról. A BND szerint ezt jelzi az is, hogy a katonák úgy számoltak be egymásnak az atrocitásokról, mintha a mindennapi életükről beszélnének. A véres módszer azt szolgálja, hogy a félelem, a terror legyen úrrá a polgári lakosságon, és ne legyen ellenállás a megszállókkal szemben. A Der Spiegel szerint szerdán további, nehezen lokalizálható felvételeket is elemeztek, amelyek nagy aggodalmat keltenek, mert arra utalnak, hogy az oroszok nem csak Bucsában tizedelték meg a polgári lakosságot. Hasonló bűncselekményekre utaló jeleket tártak fel az ostromlott és nagyrészt már lerombolt dél-ukrajnai nagyváros, Mariupol térségéből is – írta a hírmagazin a BND adataira hivatkozva.

The post Orosz agresszió: az EU hamarosan jóvá hagyhatja ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben appeared first on .

Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában a képviselők szankciókat követelnek Oroszország ellen, köztük teljes embargó bevezetését az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra vonatkozóan – írta az uniós testület sajtóközleménye.

Az EP szerint az embargót olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát. A testület hozzáteszi: “olyan stratégiát is ki kell alakítani, amely lehetővé teszi a szankciók visszavonását abban az esetben, ha Oroszország lépéseket tesz Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására nemzetközileg elismert határain belül, és teljesen kivonja csapatait az ország területéről”.

“A hatályos szankciókat mostantól az egész EU-ban és az EU nemzetközi szövetségesei által is teljes mértékben és hatékonyan végre kell hajtani” – hangsúlyozzák a képviselők. Felszólítják az EU vezetőit, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak csoportjából és más multilaterális szervezetekből, például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból. “Ez fontos üzenetet küld majd Oroszország számára arról, hogy a nemzetközi közösség nem fog visszatérni az agresszor állammal folytatott korábbi együttműködéshez” — fogalmazott az állásfoglalás.

A szankciók hatékonyabbá tétele érdekében az uniós parlament kéri, hogy az orosz bankokat zárják ki a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből, tiltsák meg az orosz hajók belépését az EU területi vizeire és kikötését az EU kikötőiben, valamint szüntessék be az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező és oda irányuló közúti áruszállítást. A képviselők követelik továbbá a “Putyin és Lukasenka rezsimjéhez tartozó tisztségviselők vagy oligarchák, meghatalmazottak és strómanjaik teljes vagyonának lefoglalását”.

A képviselők többsége szerint “az orosz csapatok által Ukrajnában, különösen Bucsán elkövetett sokkoló atrocitások, tagadhatatlanul háborús bűnöknek minősülnek”. Hangsúlyozzák, hogy a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni, és szorgalmazzák az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló különleges ENSZ-törvényszék létrehozását.

Az EP állásfoglalása megerősíti: a fegyverszállításokat folytatni és fokozni kell, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát. A képviselők támogatják az ukrán fegyveres erőknek az uniós tagállamok által egyénileg, és az Európai Békefenntartási Eszközön keresztül közösen nyújtott további védelmi célú támogatást.

A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a háború miatt közel 6,5 millió ukrán állampolgár kényszerült lakóhelye elhagyására, és több mint négymillióan menekültek el az országból, ezért biztonságos humanitárius folyosókat szorgalmaznak a bombázások elől menekülő civilek evakuálására.

The post Orosz agresszió: az EP teljes embargót vezetne be az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra appeared first on .

Emmanuel Macron francia államfő “megalapozatlannak és botrányosnak” nevezte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Putyinnal az ukrajnai háború kapcsán folytatott telefonbeszélgetéseire vonatkozó bírálatát.

A lengyel miniszterelnök a Moszkvával szembeni visszafogott magatartásért bírálta hétfőn Olaf Scholz német kancellárt és Macron francia elnököt. “Bűnözőkkel nem tárgyalunk, a bűnözőket le kell győzni” – jelentette ki, és feltette a kérdés: “vajon tárgyalnátok-e Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Pottal?”.

“Ezek a mondatok egyszerre megalapozatlanok és botrányosak, de nem lepnek meg, hiszen Morawiecki úr, aki egy szélsőjobboldali pártból jön, beavatkozik a francia politikai kampányba, miután többször is fogadta Marine Le Pent, (a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjét), akit támogat” – mondta a francia elnök szerda este a TF1 francia kereskedelmi televízió élő választási vitaműsorában négy nappal az elnökválasztás első fordulója előtt.

“Teljesen vállalom, hogy Franciaország nevében, folyamatosan beszéltem Oroszország elnökével a háború elkerülése és egy új európai békekonstrukció megteremtése érdekében több éven át” – hangsúlyozta Macron, aki az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta kilenc alkalommal folytatott hosszú telefonbeszélgetést Putyinnal.

“A mandátumom kezdete óta tárgyalok vele, de soha nem voltam naiv, másokkal ellentétben, soha nem voltam cinkosa, másokkal ellentétben” – tette hozzá, mindenekelőtt legfőbb kihívójára, Le Penre utalva.

“Mindig is az Oroszországgal folyatott párbeszéd híve voltam, folyamatosan tárgyalok a tűzszünet és a humanitárius fegyverszünet eléréséért, ahogy egyébként azt Scholz német kancellár is teszi, vagy más állam- és kormányfők Európában. Úgy vélem, hogy ez a feladatom, részrehajlás és naivitás nélkül” – mondta a francia elnök.

A vitaműsorban Le Pen Franciaország moszkvai nagykövetének visszahívását szorgalmazta tiltakozásul az orosz erők által Ukrajnában a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások ellen.

The post Orosz agresszió: Macron “botrányosnak” nevezte Morawiecki bírálatait a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseiről appeared first on .

Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen a brit kormány, válaszul azokra az értesülésekre, amelyek szerint az orosz fegyveres erők civilek ellen követtek el atrocitásokat Ukrajnában.

A londoni külügyminisztérium szerda este bejelentett intézkedései közé tartozik a legnagyobb orosz pénzintézet, a Szberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes befagyasztása, valamint az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések ugyancsak teljes körű tilalma.

A tárca az utóbbi intézkedés jelentőségét hangsúlyozva közölte: 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot (ötezer milliárd forintot) az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke. A brit kormány mindemellett a jövő héttől megtiltja a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportját is.

A külügyminisztérium szerint ennek célja Oroszország olajkitermelő és olajexportáló képességének leépítése, nemcsak az orosz olajipar finanszírozásának, hanem az egész ágazat működőképességének célba vételével. Nagy-Britannia a szerdán bejelentett újabb – az ukrajnai háború kezdete óta immár az ötödik – szankciócsomag értelmében az idei év végéig teljesen felszámolja függését az orosz szén- és olajszállításoktól, és ezután a lehető leghamarabb beszünteti az orosz földgáz importját is.

A brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szankciók kiterjednek a stratégiai fontosságú orosz iparágakra és állami vállalatokra is. Ennek részeként a brit kormány megtiltja az orosz vas- és acéltermékek importját, amely alapvető fontosságú bevételekhez juttatta Moszkvát.

Az orosz katonai fejlesztési tervek hátráltatásának céljával London új intézkedésekkel korlátozza Oroszország hozzáférését a magasan fejlett brit alapanyaggyártó és kvantumtechnológiákhoz, és szankciókat vezetett be olyan orosz oligarchák ellen, akik ezekben az iparágakban tevékenykednek.

Köztük van Szergej Kogogin, az orosz hadsereg számára is teherautókat és buszokat gyártó Kamaz járműipari konglomerátum igazgatója, Szergej Ivanov, a világ legnagyobb gyémántkitermelő cége, az Alrosza elnöke, Leonyid Mihelszon, az egyik legnagyobb orosz földgáztermelő, a Novatek alapító vezérigazgatója – akinek magánvagyona a brit külügyminisztérium szerint eléri a 18 milliárd fontot (csaknem 8200 milliárd forint) -, Andrej Akimov, a Gazprombank vezérigazgatója, Alekszandr Gyukov, a harmadik legnagyobb, többségi állami tulajdonú orosz olajkitermelő cég, a Gazpromnyefty vezetője, valamint Borisz Rotenberg, aki a legnagyobb orosz földgázvezeték-gyártó cég, az SZGM társtulajdonosának fia.

A brit külügyminisztérium megjegyzi, hogy a Rotenberg-család közismerten szoros kapcsolatokat ápol Putyinnal, és a család több más tagja ellen London már korábban szankciókat léptetett érvénybe.

A tárca szerdai tájékoztatása szerint Liz Truss brit külügyminiszter a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) csütörtöki külügyminiszteri találkozóján azt a javaslatot terjeszti elő, hogy az összes G7-ország gyorsított menetrendet követve vessen véget az orosz energiahordozókkal szembeni függésének.

The post Orosz agresszió: Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen a brit kormány appeared first on .

Nemzetközi tanulmányok is kimutatták, hogy Oroszország fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportokat támogat világszerte, hogy megossza a társadalmakat – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság demokráciáért és átláthatóságért felelős biztosa szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Jourová a “A Putyin  vezette rezsim és az európai szélsőjobboldali és szeparatista mozgalmak közötti együttműködéseket” tárgyaló vitában elmondta: Oroszország szélsőjobboldali csoportokat képez ki és finanszíroz, akik egymással hálózatot szerveznek. Példaként említette az Egyesült Államok által terrorista csoportosulásnak minősített Orosz Birodalmi Mozgalmat, amely jó kapcsolatokat ápol a Skandináviában betiltott Északi Ellenállási Mozgalommal.

A biztos felhívta a figyelmet, hogy Oroszország, mielőtt megtámadta Ukrajnát, már évek óta próbálta az országot destabilizálni, és feltartóztatni demokratikus fejlődését. “Ez egy intő jel az EU számára is, hogy a demokráciainkat meg kell erősíteni” – hangsúlyozta. “A bizottság a jobboldali szélsőségesség ellen több eszközökkel is fellép, mások mellett az Europol révén” – tette hozzá.

Jourová hangsúlyozta továbbá, hogy a pártfinanszírozás tagállami hatáskörbe tartozik, azonban a Európai Unió központi szerveinek illetékességük van az európai pártcsaládok finanszírozásában. Emlékeztetett, hogy a bizottság tavaly novemberben javaslatot tett az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásával foglalkozó uniós szabályok felülvizsgálatára is. A rendelet aktualizálásának célja, hogy megkönnyítse az európai politikai pártoknak a nemzeti tagpártokkal történő, illetve a határokon átnyúló kapcsolattartását, növelje az átláthatóságot, különösen a politikai hirdetések és támogatások tekintetében.

The post Jourová: Oroszország fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportokat támogat világszerte appeared first on .

Tagadta bűnösségét a volt földügyekért felelős helyettes államtitkár és két társa, akik ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt emeltek vádat – közölte a Fővárosi Törvényszék az ügyben tartott előkészítő ülés után.

A közlemény szerint az egyik vádlott, mint a földügyekért felelős helyettes államtitkár felajánlotta a vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozóként tevékenykedő II. rendű terheltnek, hogy hivatali helyzetével visszaélve segítséget nyújt neki egy beruházáshoz szükséges pályázat elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A közbenjárásért 5 százalék tulajdonrészt kapott a beruházásban érintett vállalkozásban.

A volt helyettes államtitkár és a közvetlen irányítása alá tartozó, osztályvezetőként dolgozó – később szintén földügyekért felelős helyettes államtitkárrá kinevezett – III. rendű vádlott megállapodott, hogy egy – egyébként a minisztériumban is elkészíthető – tanulmányra kiírt pályázatban jogtalan előnyre tesznek szert úgy, hogy valódi verseny nélkül, az általuk meghatározott nyertes külsős cég helyett a III. rendű terhelt készíti el a tanulmányt, amely árának egy részét a cég képviselője – a IV. rendű vádlott – visszajuttatja nekik – ismertették.

Hozzátették: a pályázati összeg és a jogtalan előnyként meghatározott pénz kifizetése végül nem történt meg.

A volt helyettes államtitkár ellen hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt emeltek vádat, beosztottját az utóbbi bűncselekmény társtetteseként vádolják. Két másik férfi ellen pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés miatt emeltek vádat – írták.

A közlemény szerint az előkészítő ülésen jelenlévő három vádlott nem ismerte be bűnösségét, nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, ezért a bíróság – a védői bizonyítási indítványok után – tárgyalást rendelt el. A II. rendű vádlott esetében a bíróság június 3-án tart előkészítő ülést – olvasható a közleményben.

Az Agrárminisztérium 2020 decemberében közleményben tudatta, hogy hivatali vesztegetés miatt nyomoznak a szaktárcánál; az ügy érintettje Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését kezdeményezte Nagy István agrárminiszter.

The post Tagadta bűnösségét a hivatali vesztegetéssel gyanúsított helyettes államtitkár és társai appeared first on .

Az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – mondta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

“Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, (.) azt hiszem években mérhető” – fogalmazott a tábornok. “A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” – tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, “amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák.”

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. “Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is” – fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kedden kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy “folyamatban lévő munka”, amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába. Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni “kiterjedt” háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy “Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni.” Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

The post Orosz agresszió: Milley tábornok szerint az Egyesült Államok sem tud majd kimaradni a konfliktusból appeared first on .

Jaír Lapid izraeli külügyminiszter háborús bűnnek nevezte és elítélte az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett bucsai gyilkosságokat.

“Lehetetlen közömbösnek maradni a Kijev melletti Bucsa városból származó, az orosz hadsereg távozása utáni borzalmas képek láttán” – emelte ki Lapid angol és héber nyelvű bejegyzésében.

“A polgári lakosság szándékos bántalmazása háborús bűn, és ezt határozottan elítélem”- tette hozzá az izraeli külügyi tárca vezetője.

Lapid kedden Görögország és Ciprus külügyminiszterével tárgyalt a térség kérdéseiről, majd Athénben közös nyilatkozatot tettek közzé. “Európában háború dúl. Egy hatalmas Jaír Lapidés erős ország indokolatlanul behatolt egy kisebb és gyengébb ország területére. A földet ismét ártatlanok vére áztatja. Az Ukrajnából érkező képek és tanúvallomások döbbenetesek”- nyilatkozott az izraeli diplomácia vezetője a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint.

Újságírói kérdésre válaszolva ciszjordániai sajtótájékoztatóján Naftali Bennett miniszterelnök is elítélte a bucsai mészárlást. “Elborzadtunk a látványtól. Ukrajna polgárai rettenetesen szenvednek. Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy segítsünk” – mondta Bennett.

A Kijevtől 30 kilométerre fekvő Bucsában az ukrán hatóságok beszámolói szerint legalább 330-350 holttestet találták a térséget egy hónapig ellenőrzés alatt tartó orosz csapatok elvonulása után, a halálos áldozatok pontos száma még nem ismert. A hatóságok hétfőn vizsgálatot indítottak a főváros környékén elkövetett esetleges orosz háborús bűntettek ügyében. Az Európai Unió az ukrán főügyésszel együttműködve nyomozócsoportot hozott létre a tömeggyilkosságok bizonyítékainak összegyűjtésére, dokumentálására, elemzésére, valamint a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására.

The post Orosz agresszió:Az izraeli külügyminiszter háborús bűnnek nevezte és elítélte a bucsai vérengzést appeared first on .

A NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországgal, ehhez a szankciók fenntartására, valamint a védelem megerősítésére van szükség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve.

“Reálisnak kell lennünk. A háború sokáig tarthat, hónapokig vagy akár évekig is” – fogalmazott Stoltenberg. Leszögezte: nincs jele annak, hogy Putyin feladta vagy megváltoztatta volna az egész Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására vonatkozó törekvéseit.

Moszkva teljes körű offenzívára készül Kelet-Ukrajnában, a Donyec-medence teljes régiójának ellenőrzésére. A térség elfoglalásával közvetlen összeköttetést kíván teremteni Oroszországgal. Ukrajnának ezért sürgősen katonai támogatásra van szüksége, nehéz- és könnyűfegyverekre egyaránt – mondta Stoltenberg.

Úgy fogalmazott: az ukrajnai Bucsa városában a civilek tömeges kivégzése megmutatta Putyin háborújának természetét. Civilek megölése háborús bűn, a katonai szövetség a mészárlás minden részletének felderítését, felelőseinek elszámoltatását sürgeti – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Tájékoztatása szerint a külügyminiszterek a tanácskozás első napján, csütörtökön megvitatják a megváltozott biztonsági környezettel foglalkozó új NATO-stratégia koncepcióját. A stratégia a NATO útiterve arra vonatkozóan, hogy a katonai szövetség milyen válaszokat adjon a veszélyesebbé vált világ kihívásaira, és hogyan biztosítsa az összes tagállam védelmét – mondta.

A miniszterek áttekintik a változó globális erőegyensúlyokat, köztük Oroszország agresszív lépéseinek következményeit, Kína gazdasági megerősödésének biztonságra gyakorolt hatását, valamint azokat a kihívásokat, melyeket Oroszország és Kína együtt jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rendre és a demokratikus értékekre. Megbeszélik azt is, hogy a NATO miként kezelje a kiber- és a hibrid hadviselés, a terrorizmus, valamint a klímaváltozás okozta fenyegetéseket és azoknak a biztonságra gyakorolt következményeit – tájékoztatott a főtitkár.

Stoltenberg közölte, hogy a tanácskozáshoz Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik videókapcsolaton keresztül.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a tanácskozásra érkezve közölte: az elmúlt hónapokban rendkívül szoros együttműködés alakult ki az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa között. Fontosnak nevezte a további együttműködés, az egyeztetés, és a megbeszélések folytatását az Ukrajna elleni orosz agresszióra adható válaszok szempontjából.

Hangsúlyozta, a szövetségesek közösen döntöttek arról, hogy támogatják Ukrajnát az Oroszország indította háborúban. Döntöttek arról, hogy rendkívüli nyomást helyeznek Oroszországra, valamint arról, hogy tovább erősítik a szövetség védelmét. A tagországok külügyminiszerei nem csak arról beszélnek majd, hogyan folytassák erőfeszítéseiket, hanem arról is, miként lépjenek előre ezeken a területeken – közölte.

“Fontos pillanat ez szövetségünk jövője szempontjából” – fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

The post Orosz agresszió: a NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie Oroszországgal appeared first on .

Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum város lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak – jelentette az ukrán vezérkar.

Az ukrán katonai vezetés értesülései szerint az orosz katonák Harkiv megye több településén begyűjtik és elhurcolják az Ukrajna-párti lakosokat. Helyi lakosokat tartóztatnak le a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Bergyanszk kikötővárosban is. Donyeck megyében az orosz erők folytatják Mariupol kikötőváros ostromát.

A mariupoli városvezetés közleménye szerint “meggyőző bizonyítékokat kaptak” arra, hogy az Ellenzéki Platform – Az életért nevű Moszkva-barát párt képviselői segítették a város ágyúzását, adatokat adtak át az oroszoknak a kritikus polgári infrastrukturális létesítmények eltalálásához.

Az ukrán északi operatív parancsokság közölte, hogy Csernyihiv megyében az ukrán határőrszolgálat újra ellenőrzése alatt tartja a határátkelőket a fehérorosz és az orosz határon.

Anatolij Fedoruk, a Kijev megyei Bucsa polgármestere egy ukrán tévéműsorban közölte, hogy már most várják az orvosoknak és azoknak a szakembereknek a visszatérését, akikre szükség van a város működtetéséhez. Reményét fejezte ki, hogy Bucsa többi lakója is egy hét múlva visszaérkezhet, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Hozzátette, hogy már dolgoznak az ivóvíz- és a gázellátás helyreállításán, várhatóan az áramszolgáltatást is sikerül ez idő alatt helyreállítani a városban. Elmondta, hogy jelenleg mintegy 3700 lakos tartózkodik a településen. Biztosította a bucsai lakosokat, hogy a fosztogatások megakadályozása érdekében rendfenntartók járőröznek a város utcáin.

A nyugati országrészben lévő Ternopil megyében az ukrán légvédelem kedd hajnalban lelőtt egy orosz rakétát, amelynek roncsai szerves trágyát tartalmazó tartályokra zuhantak, és egészségre káros vegyszerek szivárogtak ki – közölte a helyi kormányzói hivatal. Néhány óra alatt megszüntették a szivárgást, de az Ikva folyóban az ammónia szintje meghaladta a megengedett mértéket.

Ukrán katonai beszámolók szerint Harkiv megyében kedden az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz támadóhelikoptert. Egy helyszínen – amelyet nem hoztak nyilvánosságra – három orosz harckocsit lőttek szét ukrán deszantosok. Ukrán határőrök pedig Donyeck megyében kézi gépkarabélyokkal semmisítettek meg egy orosz drónt, azaz pilóta nélküli repülőgépet.

The post Orosz agresszió: az orosz erők Izjum lakónegyedeit lövik, az ukrán hadsereg ellen kreálnak hamis bizonyítékokat appeared first on .

Csehország néhány tucat T-72 típusú tankot és más harci járművet küldött Ukrajnának. A cseh hadsereg felajánlását a szövetséges NATO-tagországokkal előzetesen egyeztették, és vonaton szállítják Ukrajnába.

“Cseh harci járműveket és T-72-es tankokat szállítottunk (Ukrajnának). Bízom benne, hogy a szállításokat folytatni tudjuk” – erősítette meg az Echo24.cz értesülését Ondrej Benesík néppárti parlamenti képviselő. “A súlyos harcot vívó ukrán hadseregnek most nagy szüksége van erre” – tette hozzá.

A prágai hírportál úgy tudja, hogy a cseh hadsereg régebbi típusú tankjairól és harci járműveiről van szó, amelyeket az aktív tartalékosok számára tartottak fent. A cseh hadseregnek mintegy kilencven T-72-es harckocsija van.

Jana Cernochová védelmi miniszter szintén megerősítette a cseh fegyverszállítást Ukrajnába. “Csehország fontos hadfelszerelést küld ukrán barátainak. És ezt folytatni fogjuk” – hangsúlyozta a miniszter. Tekintettel az ukrajnai háborúra, konkrétumokat nem akart mondani. “Nem mondhatok semmit. (Ukrajnában) háború dúl, a Z betűt viselő gyilkosoknak nem könnyítünk meg semmit” – válaszolt újságírói kérdésre Cernochová, az Ukrajnát támadó orosz katonákra utalva.

Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke hétfőn egy prágai konferencián azt mondta, hogy Csehország eddig több mint 300 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 260 ezren már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az eddig Csehországból Ukrajnába szállított hadifelszerelés és fegyverek értéke mintegy 25 millió euró, míg a humanitárius segély értéke eléri 12 millió eurót.

“Mindkét segélynyújtási forma folytatódni fog” – hangsúlyozta a cseh házelnök.

Lengyelország 250 Abrams harckocsi beszerzéséről kötött szerződést Washingtonnal
Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter kedden 250 amerikai M1A2 Abrams SEPv3 harckocsi beszerzéséről szóló szerződést írt alá Varsóban Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövet jelenlétében. A 4 milliárd 740 millió dollár értékű, korszerű páncélozott harceszközökkel a Lengyelország keleti részében állomásozó lengyel 18. gépesített hadtestet szerelik fel. Az első 28 harckocsit még idén leszállítják Lengyelországba kiképzés céljából, a teljes ügyletet 2026-ig bonyolítják le. A lengyel hadsereg korszerűsítésének, ezen belül a legmodernebb változatú Abrams páncélosok beszerzésének célja, hogy “elriassza a lehetséges támadót” – húzta alá a szerződés aláírását követően Blaszczak. A tavaly júliusban bejelentett ügylet a T-14 Armata orosz harckocsi ellensúlyaként kifejlesztett amerikai M1A2 Abrams SEPv3 típusú páncélosok első rendszerbe állítását jelenti Európában. A beszerzést Varsó a hadsereg hosszú távú korszerűsítési programján kívüli forrásokból finanszírozza. A lengyel parlament március közepén elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében a fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszú távú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik, egyúttal jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára emelik Lengyelország védelmi kiadásait.

The post Orosz agresszió: Csehország T-72-es tankokat és harci járműveket küldött Ukrajnába appeared first on .