Biztonságpolitika

A ramsteini szövetséges légi parancsnokság tájékoztatása szerint a Romániába telepített francia légvédelmi rendszer sikeresen hatástalanította a szövetséges repülőgépek által szimulált támadást. A hadgyakorlaton török F-16-os, spanyol Eurofighters harci repülőgépek, amerikai, elektronikai hadviselésre kialakított Growler repülőgépek, és a Charles de Gaulle repülőgép-hordozóról felszállt Rafale repülőgépek vettek részt.

“Válaszképpen Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára tovább erősítjük védelmi és elrettentő képességünket a NATO keleti szányán” – idézte az Agerpres Oana Lungescu NATO-szóvivőt. Lungescu elmondta: a szövetség növelte a légtérvédelmi járőrözésben részt vevő harci gépek számát, és további szárazföldi, illetve hadihajókon elhelyezett légvédelmi rendszereket telepített a térségbe.

“Az ehhez hasonló gyakorlatok garantálják, hogy a NATO-erők képesek együttműködni, és készek elhárítani bármilyen fenyegetést bármely irányból” – mutatott rá a szóvivő.

Franciaország májusban telepített Romániába SAMP/T típusú légvédelmi rendszert, amelyet úgy alakítottak ki, hogy képes legyen megvédeni a robotrepülőgépek, taktikai ballisztikus rakéták, drónok és repülőgépek támadásától a harci alakulatokat, repülőtereket, kikötőket és más fontos objektumokat.

Számos más szövetséges ország is telepített hasonló fegyvereket a NATO keleti szárnyára az ukrajnai orosz inváziót követően: Szlovákia rakétavédelmét német, Lengyelországét pedig amerikai Patriot elhárító rendszerek segítik, de az ukrán légvédelem egy eltévedt rakétájának lengyelországi becsapódása egyértelművé tette, hogy a NATO-nak ki kell küszöbölnie légvédelme hiányosságait – írta a román állami hírügynökség.

The post Szimulált támadással tesztelték a NATO-szövetségesek a romániai légvédelmi rendszert appeared first on .

Erdogan, aki a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke is egyben, az AKP parlamenti frakcióülésén felszólalva úgy fogalmazott: “a műveletek, amelyeket repülőgépekkel, ágyúkkal, felfegyverzett drónokkal folytatunk most, csak a kezdet”. “A számunkra legmegfelelőbb időben szárazföldön is odacsapunk a terroristáknak” – jelezte.

Leszögezte egyúttal: Ankara minden eddiginél eltökéltebb abban, hogy kialakítson egy olyan biztonsági sávot, amely garancia lesz a Törökország déli határa elleni újabb támadások kivédésére, Hatay tartománytól egészen Hakkariig. A török államfő emlékeztetett arra, hogy a korábbi hadműveleteikkel ennek a sávnak egy szakaszát már létrehozták (Észak-Szíriában), majd fogadkozott, hogy a fennmaradó részt is lépésről lépésre kialakítják, példaként említve Tell-Rifát, Manbídzs és Kobani városokat.

Erdogan utalása Hakkari tartományra azonban azt jelzi, hogy Törökország nemcsak Észak-Szíriában, hanem Észak-Irakban is szárazföldi hadműveletre készül, miként azt a török harci gépek eddigi célpontjai is érzékeltetik.

A török légierő a hétvége óta mér csapásokat a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia észak-szíriai hadállásai, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki hadállásai ellen. A PKK, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek nyilvánított, 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban, főhadiszállása pedig Észak-Irak hegyeiben található. Ankara szerint az YPG a PKK szíriai szárnya, és ugyancsak nemzetbiztonsági fenyegetést jelent számára.

A mostani légi hadműveleteknek az az előzménye, hogy a török vezetés a szíriai kurd milíciát okolja a november 13-ai isztambuli robbantás miatt, amely hat halálos áldozatot követelt. A török hadsereg 2016 augusztusa és 2019 októbere között három jelentősebb hadműveletet hajtott végre Észak-Szíriában.

The post Erdogan újabb észak-szíriai szárazföldi hadműveletre tett utalást appeared first on .

A lövedékek egy középiskolát, két házat és egy kamiont találtak el. A kamion a becsapódás következtében kigyulladt. Süleyman Soylu török belügyminiszter azt mondta, hogy a halottak között egy tanár és egy diák is van. Hasonló incidens már vasárnap is történt Karkamisban, de akkor az aknagránátok egy kopár területen csapódtak be.

Az Anadolu beszámolója szerint a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát teszik felelőssé a támadásért. A török légierő a hétvége óta csapásokat mér az YPG észak-szíriai, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet észak-iraki hadállásaira, mert Ankara a kurd fegyvereseket okolja a november 13-ai isztambuli robbantás miatt. A hadművelet neve: Karom-Kardet.

A török vezetés az YPG-t a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató PKK szíriai szárnyának tekinti, és ugyancsak nemzetbiztonsági fenyegetést jelentő terrorszervezetként kezeli. Az újabb török katonai fellépésre reagálva a kurd milíciák megtorlást helyeztek kilátásba.

The post Aknagránátok hullottak Szíria felől a törökországi Karkamis településre, halottak appeared first on .

A közlés szerint egy kétemeletes lakóépületet ért találat. Vitalij Klicsko kijevi polgármester hozzátette, hogy egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt is eltaláltak az orosz rakéták. Később közölte, hogy az egész fővárosban leállították a vezetékes ivóvízellátást. Kora délután Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el. Az ukrán légierő előzetes adatai szerint az orosz erők legalább 15 rakétát lőttek ki az ország területére.

Olekszij Kuleba, Kijev megyei kormányzó közölte, hogy lakóövezetet és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket értek találatok a régióban. Szavai szerint az egész megyében elment az áram. Andrij Nyebitov megyei rendőrfőnök később arról tájékoztatott, hogy eddig egy halálos áldozatról és legalább húsz sérültről tudnak a megyében. A Kharkiv Today című helyi hírportál közlése szerint Harkiv egyes részeiben sincs áram, leállt a metró és az elektromos közösségi közlekedés, és a mobilkommunikációban is fennakadások vannak.

Dnyipropetrovszk, Poltava és Mikolajiv megye helyi vezetői arról számoltak be, hogy nap közben működésbe lépett a légvédelem a régióik területén. Mikola Lukasuk, a dnyipropetrovszki megyei tanács elnöke arra kérte a lakosokat, hogy fotókat, videókat ne tegyenek közzé a közösségi portálokon. Az orosz erők még szerdára virradó éjjel rakétacsapást mértek a Zaporizzsja megyében lévő Vilnyanszk kórházának szülészeti osztályára. A támadás következtében meghalt egy újszülött – hozta nyilvánosságra Olekszandr Sztaruh, a régió kormányzója.

Harkiv megyében reggel Kupjanszk városát ágyúzták az orosz erők, két helyi lakos életét vesztette és kettő megsérült – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. Hozzátette, hogy károk keletkeztek egy kilencemeletes lakóházban és egy orvosi rendelőintézetben.

A kijevi polgármester egy szerdán megjelent lapinterjúban nem zárta ki, hogy legrosszabb esetben az ukrán főváros lakosainak egy részét ki kell menekíteni. Az Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját ért orosz rakétacsapások és az áramtakarékosság miatt Klicsko “a második világháború óta a legrosszabb télről” beszélt, mondván, hogy Kijevnek azóta nem volt ilyen “szörnyű tele”. “A fővárosnak néhány óránként le kell kapcsolnia egyes kerületeiben az áramot, különben túlterhelődik a rendszer” – mutatott rá.

“Putyin a polgári infrastruktúra megtámadásával arra akarja kényszeríteni az embereket, hogy meneküljenek el a fővárosból. De ennek az ellenkezőjét éri el. Fel kell készülnünk ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyvre is. Ez akkor fordulhat elő, ha teljes körű áramszünet lesz, és a hőmérséklet még hidegebbre fordul. Akkor a város egy részét ki kell üríteni, de nem akarjuk, hogy idáig fajuljon a helyzet” – fogalmazott Klicsko. Kiemelte: az áramszünet nemcsak a villamos áram hiányát jelenti, hanem azt is, hogy nincs vezetékes vízszolgáltatás, és a fűtés is korlátozott.

The post Orosz agresszió: ismét rakétacsapás érte Kijevet appeared first on .

Az Európai Parlament 494 szavazattal, 58 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában hangsúlyozta: Az Oroszország által az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett szándékos támadások és atrocitások, a polgári infrastruktúra lerombolása, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértése terrorcselekménynek minősül, és kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát.

Mivel az Európai Unió hivatalosan nem nyilváníthat államokat a terrorizmus támogatóinak, ezért az EP felszólította az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hozzák létre az ehhez szükséges jogszabályokat, és fontolják meg, hogy Oroszországot felvegyék a terrorimust támogató államok uniós jegyzékébe.

Az EP-képviselők felszólították az uniós tanácsot, hogy az orosz Wagner Csoportot, a Ramzan Kadirov csecsen vezető irányította 141-es különleges gépesített ezredet, valamint más orosz finanszírozású fegyveres csoportokat, milíciákat is vegyen fel a terroristák uniós jegyzékébe. Emellett szorgalmazták az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatok további lefokozását, ezen belül a kapcsolattartás minimumra korlátozását minden szinten. Felszólították továbbá a tagállamokat, hogy mielőbb hozzák meg döntésüket a Moszkva elleni kilencedik szankciócsomaggal kapcsolatban.

Végezetül az EP véleménye szerint az uniós országoknak az Európai Bizottsággal együtt mérlegelniük kellene azon országokkal szembeni intézkedések bevezetését, amelyek megpróbálnak segíteni Oroszországnak a kiszabott szankciók megkerülésében.

Ferenc pápa az ukránok szenvedését a sztálini időkben elszenvedett éhínséghez hasonlította
Az ukránul holodomornak, éhínségnek nevezett történelmi időszakhoz hasonlította a mai ukrajnai lakosság helyzetét Ferenc pápa. A katolikus egyházfő emlékeztetett arra, hogy szombaton lesz az 1932-33-as “borzalmas népirtás”, Ukrajnára vonatkozóan és ukránul a holodomor évfordulója. Felidézte, hogy a mesterségesen, éheztetéssel előidézett népirtást Sztálin vitte véghez szerte a Szovjetunióban, különösen Ukrajnában. Az egyházfő imára szólított fel a “genocídium áldozataiért és a számos ukránért, gyermekekért, nőkért, idősekért, akik ma szenvedik el az agresszió mártíromságát”. A kijevi parlament 2006. november 28-án fogadta el a törvényt, amellyel az éhínség éveit az ukrán nép ellen elkövetett népirtásnak nyilvánította.

The post Az EP terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot appeared first on .

Az ukrán szakszolgálat a rendőrséggel és a nemzeti gárdával együtt kedden kémelhárítási műveletet hajtott végre a kijevi Pecserszki Lavra kolostor épületegyüttesében és egy Rivne megyében lévő kolostorban. Az SZBU szerdai közleménye szerint több mint 350 egyházi épületet és 850 embert ellenőriztek. Több mint 50 embert hallgattak ki, akiket poligráf vizsgálatnak is alávetettek.

Nemcsak ukrán állampolgárok voltak köztük, hanem külföldiek is, köztük Oroszország állampolgárai is, akik a létesítmények területén tartózkodtak – írta az SZBU. A szakszolgálat közleménye szerint néhányan közülük az iratok ellenőrzésekor szovjet útlevelet és katonai igazolványt adtak át, és voltak, akik egyáltalán nem rendelkeztek eredeti okmányokkal, csak azok másolatával, vagy sérült, hamisnak látszó ukrán útlevéllel.

Az SZBU kiemelte, hogy a kijevi Lavra területén tartózkodott egy 32 éves ukrán állampolgár, aki érintett lehet az Antvan oroszbarát hírügynökség Ukrajnában folytatott jogellenes tevékenységében. Ő a vagyonkezelője az Antvan Group elnevezésű orosz cég tulajdonosának, akinek számos telke és közétkeztetési intézménye volt Ukrajnában. Ezeket az ingatlanokat büntetőeljárás keretében lefoglalták – idézett a közleményből az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az SZBU közlése szerint a házkutatások során találtak oroszbarát irodalmat, amelyet a szemináriumban és a gyülekezeti iskolákban folyó képzés során használnak, és készpénzt is : több mint kétmillió hrivnyát és százezer dollárt is meghaladó összeget, továbbá több ezer orosz rubelt.

The post Orosz agresszió: az ukrán titkosszolgálat “gyanús” oroszokat talált az átkutatott ortodox kolostorokban appeared first on .

A kijevi katonai vezetés saját értesülései alapján hírt adott még arról, hogy a Donyeck megyei Jenakijeve városában folytatódik az orosz csapatok soraiba a megszállt területekről erőszakkal mozgósított újoncok kiképzése. A helyi műszaki technikum helyiségeiben egyidejűleg folyik a kiképzés és az oktatás a tanintézmény diákjai számára – tette hozzá a vezérkar.

A közlemény szerint a Csecsen Köztársaság területéről és a Wagner katonai magáncégtől külön alakulatokat helyeztek át Debalceve városába az ottani csapatok létszámának növelése céljából. Az ukrán katonai vezetés tájékoztatása szerint ezen túlmenően a zaporizzsjai régióban Molocsanszk településen az orosz erők átcsoportosításokat hajtottak végre. A rendelkezésre álló információk szerint néhány állást elhagytak, és néhány ellenőrző pontot eltávolítottak.

A vezérkar közlése szerint a nap folyamán az orosz erők mintegy 15 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel ukrán csapatok állásai és lakott települések ellen. Az ukrán légierő kedden két csapást mért az orosz hadsereg élőerő-, fegyver- és hadfelszerelés-öszpontosulására.

The post Orosz agresszió: Wagner-zsoldosok és csecsen fegyveresek érkeztek a Donyeck megyei Debalcevébe appeared first on .

Azt írták: az ügyészség egy 23 és egy 27 éves férfival szemben négyrendbeli rablás miatt nyújtott be vádiratot. E szerint a vádlottak 2022. március 19-én éjjel, illetve másnap hajnalban ittasan, egymás után négy embert támadtak meg Budapesten a Kelenföldi pályaudvar metróaluljárójában.

A vádirat szerint az első esetben a mozgólépcsőnél kezdtek követni egy férfit, hogy megszerezzék hátizsákját. Lökdösték és többször megütötték. A bántalmazásnak járókelők közbelépése vetett végett. Néhány perccel később egy másik férfit próbáltak kirabolni. Egyikük a nyakánál lefogta a sértettet, társa pedig ököllel többször arcon ütötte. A megtámadottnak végül sikerült kiszabadulnia.

Ezután egy 80 éves, nehezen mozgó férfihoz léptek, akitől 150 forintot követeltek. Amikor nem kapták meg, többször megütötték és megrúgták az idős embert, aki a földre esett. A bántalmazással akkor hagytak fel, amikor járókelők érkeztek. Végül egy földön fekvő hajléktalant támadtak meg, többi között a mobiltelefon-töltőjét vették el. Egy szemtanú értesítette a rendőröket, akik rövid időn belül elfogták az elkövetőket.

A bíróság által megtartott előkészítő ülésen mindkét vádlott teljes körű beismerő vallomást tett, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Mindkét vádlottat 6 év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős. Az elítéltek egyike más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztést tölti, másikuk letartóztatásban van.

The post Hat év fegyház egy rablássorozatért appeared first on .

A kormányfő a Süddeutsche Zeitung című lap gazdaságpolitikai fórumán kiemelte, hogy hazája az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal kapcsolatban “megtapasztalta, milyen az, amikor túlzott függőség alakul ki egy stratégiailag fontos erőforrás ellátásában”.

“Ezt a hibát nem követjük el még egyszer” – jelentette ki Scholz, rámutatva, hogy a beszerzési források bővítése, a diverzifikáció már elkezdődött. A kormány gondoskodik arról, hogy a háztartások és vállalatok “átvészeljék az előttünk álló nehéz időszakot” — mondta a kancellár. Aláhúzta, hogy az együttvéve mintegy 300 milliárd eurós támogatási és fejlesztési programok révén biztosítják a földgázellátás zavartalanságát, és azt is, hogy a magas energiaárak ne terheljék túl a fogyasztókat.

Németországban cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengerparti terminálok épülnek az új partnerektől érkező földgáz átvételére, visszaállítottak a termelésbe széntüzelésű erőműveket és meghosszabbították az utolsó három atomerőmű üzemidejét. Csökkentik a munkavállalók, vállalkozások, szociális és kulturális intézmények, nyugdíjasok és diákok terheit, vagyis azokat támogatják, akiknek leginkább szükségük van segítségre.

A hamarosan induló, úgynevezett gázárfék, távhőárfék és áramárfék programmal arról is gondoskodnak, hogy kiszámítható módon csökkenjen az energia ára – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezek a programok 2024-ben is tartanak majd.

Mindezzel párhuzamosan igyekeznek orvosolni a német gazdaság szerkezeti gondjait is, amelyek függetlenek az inflációtól és az energiaáraktól – mondta Scholz. Kifejtette, hogy a gazdaságot leginkább hátráltató tényező a képzett munkaerő hiánya, ezt jelzi, hogy kétmillióra emelkedett a betöltetlen állások száma. A kormány ezért javítja a szakmai képzési és továbbképzési lehetőségeket, és “a bevándorlási jog olyan rendszerén dolgozik, amely lépést tart a világ legmodernebb rendszereivel” – mondta a kancellár.

Scholz a Süddeutsche Zeitung fórumán a többi között arról is szólt, hogy a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja – amely szavai szerint a következő hónapokban még véresebbé válhat – felgyorsította a világ átalakulását, a globalizáció újabb szakaszának elindulását.

Ebben az új korszakban “multipoláris”, többközpontú berendezkedés jellemzi a nemzetközi kapcsolatokat, ami új lehetőségeket teremthet a világszerte keresett termékeket előállító német gazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy Németországnak nem kell tartania ettől az új világtól, hanem minél inkább be kell kapcsolódnia és új partneri kapcsolatokat kell kialakítania, főleg a globalizáció révén erőteljesen “középosztályosodó” dél-kelet-ázsiai országokkal.

Hozzátette, hogy hazájának sikere a világkereskedelembe mélyen beágyazott országként, a legfejlettebb technológiát alkalmazó és exportorientált gazdaságként nagyban függ a nemzetközi gazdasági együttműködéstől, ás súlyos veszélybe sodorná, ha a globalizáció világszerte fejlődést hozó évtizedei után a bezárkózás, a “deglobalizáció” válna jellemzővé.

Ezt nem szabad megengedni, az EU révén minél több kétoldalú és térségi kereskedelmi megállapodást kell kötni a nyitottság fenntartásához – fejtette ki a német kancellár. Kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal is ki kellene dolgozni egy megállapodást az ipari termékek vámjáról. Egy ilyen megegyezés mindig jobb, mint egymás túllicitálása a védővámok és a hazai cégek támogatásának területén – mondta Scholz.

The post Scholz: hiba volt orosz gázfüggőségbe taszítani Németországot appeared first on .

A tisztségviselő hozzátette, hogy mindhárom település a tengerbe nyúló kinburni keskeny földsávon található. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Natalia Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfőn közölte: a térségben most információs csendben zajlanak a hadműveletek. Annyit árult el, hogy a tengeren tomboló vihar segíti a terület felszabadítását.

Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a Mikolajivval szomszédos Herszon megyében lévő Sztrilkove faluban, az üdülőközpont területén az orosz megszállók kínzókamrát állítottak fel, amelyben ukrán állampolgárokat tartottak fogva és kínoztak. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a nemrég felszabadított megyeszékhelyen, Herszonban az ukrán hatóságok eddig már legalább négy hasonló kínzóhelyiséget fedeztek fel, kerületi rendőrkapitányságon és a fogdaépületekben.

A vezérkar keddi jelentésében kiemelte, hogy az orosz hadseregnek a február óta elszenvedett embervesztesége Ukrajnában elérte a 85 ezret.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy az elmúlt nap alatt négy civil vesztette életét, és négy másik sérült meg a régióban orosz támadások következtében. Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy korlátozzák az áramellátást a keddi napon Ukrajna egész területén, óránként ütemezett kimaradások lesznek.

Volodimir Kudrickij, a vállalat vezetője sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán energiarendszert ért múlt heti masszív orosz rakétatámadás után az Ukrenerhónak “gyakorlatilag nem maradt ép hő- és vízerőműve, illetve csomóponti alállomása Ukrajnában. Szavai szerint az általa vezetett vállalat 15 objektumát érte csapás.

The post Orosz agresszió: Mikolajiv megyében már csak három település van megszállás alatt appeared first on .

A vádirat szerint az eset a Nyírbátori Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ szálláshelyen történt. 2022. május 30-án két rendőr, egy fegyveres biztonsági őr és egy szociális munkás kísérte az objektum folyosóján a 23 éves afgán állampolgárt, aki hirtelen, előzmény nélkül megfordult, és nyújtott karral, erőteljes mozdulattal az őt kísérő rendőr arca irányába ütött.

A regionális nyomozó ügyészség az elkövetés napján nyomozást rendelt el, és előállíttatta a férfit az ügyészségre. A férfi ekkor újra agresszív magatartást tanúsított.

Az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a külföldi férfit, és azt indítványozta, hogy ha elismeri tettét, a bíróság ítélje felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint utasítsa ki öt évre Magyarország területéről.

The post Vádat emeltek egy afgán férfi ellen, aki meg akart ütni egy rendőrt appeared first on .

Észak Koreában 1993-tól kezdve láthatjuk az atomprogram iránti érdeklődést, melynek eredménye 2006. október 09-én mutatkozott meg, amikor az ország végrehajtotta első atomkísérletét. Ezt további próbálkozások követték, ezért 2009, 2013, 2016 és 2017 is az atomkísérlet évei voltak, amelyek több-kevesebb sikert hoztak az ország számára. A célba juttatáshoz szükséges eszközöket, azaz a ballisztikus rakétatechnológiát is elkezdte fejleszteni Észak-Korea, melyek hivatalosan egy műhold fellövési program keretein belül zajlottak. Ez a projekt 2012-ben hozott először sikert.

A „nukleáris energiapolitikáról” szóló törvény

2022. szeptemberében Észak-Korea jelenlegi vezetője Kim Dzsongun az ország nukleáris helyzetéről nyilatkozott, ahol szó esett egy nukleáris energiapolitikáról szóló új törvényről is.

„Nem áll szándékunkban lemondani a nukleáris fegyverekről. Az új törvény lehetetlenné teszi a denuklearizációs tárgyalásokat. Nem fogunk lemondani az önvédelem jogáról, amelytől az ország léte, a nép és az állam biztonsága függ, bármilyen nehéz is a helyzet, bármilyen politikai és katonai helyzetet is teremt az Egyesült Államok a Koreai-félszigeten, nem mondhatunk le a nukleáris fegyverekről, mert az amerikai atomállam megfékezésére van szükség” – mondta a vezető.

Ezen „nukleáris energiapolitikáról szóló törvény” jogilag is rögzíti az ország atomhatalmi státuszát. Kim Dzsongun a Legfelsőbb Népi Gyűlésének ülésén kijelentette, hogy Phenjan nem fog tárgyalni ezen fegyverek leszereléséről és eltávolításáról, hiszen ezek birtoklásához törvény által kimondott joga van az országnak. Emellett azonban kiemelték, hogy bár Észak-Korea megtartja nukleáris fegyvereit, „felelős atomhatalomként” fog viselkedni. A fogalom magában foglalja, hogy nem adhat át nukleáris eszközt, technológiát és ezzel kapcsolatos tudást vagy anyagot más országoknak. A dokumentum rendelkezései kiterjednek még az alkalmazás feltételeire és a témával kapcsolatos további döntéshozatal módjára is. Minden nukleáris fegyvereket és erőket érintő ügyekben az Államtanács elnöke élhet a döntéshozatal jogával.  A fegyvereket az ország kizárólag külső támadás vagy fenyegetés esetén alkalmazhatja, de bevethetőek a vezetés vagy fontos létesítmények ellen irányuló bármilyen nemű katonai akció esetén is.

Legfrissebb fejlemények

2022. november 3-án, csütörtökön a reggeli órákban Észak-Korea egy újabb fegyverkísérlettel mozgatta meg a közvéleményt és a biztonságpolitikai szakértőket. Az esemény során kilövésre került legalább három rakéta melyek közül az egyik egy nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) volt. A JCS (Seoul’s Joint Chiefs of Staff) a Phenjan területéről indított nagy hatótávú rakétát koreai idő szerint reggel 7:40-kor észlelte. A hanghatásokat a dél-koreai fővárosban is hallani lehetett, nyilatkozta a NK News. Szakértők szerint az Kim Dzsongunnak és az ország vezetőségének nem volt célja, hogy a rakéta belépjen a szomszédos országok területére, hiszen a fegyvert nagy szögben indították el. A rakéta legnagyobb magassága 1920 kilométer volt, és 760 kilométert sikerült megtennie. A ballisztikus rakéta a JCG (Japan Coast Guard) szerint 8:10-kor „landolt”, így a repülési ideje 20-30 perc lehetett.

A japán kormány evakuálási riasztást adott ki televízión, mobiltelefonon és nyilvános hangszórókon keresztül, illetve ideiglenesen leállította a figyelmeztetéssel érintett területeken a vonatok közlekedését. A riasztás Miyagi, Yamagata és Niigata prefektúrák lakosait érintette, akiket felszólítottak arra, hogy minél előbb menjenek valamilyen közelben lévő óvóhelyre. A vészjelzés ellenére nem érkezett jelentés sérültekről vagy egyéb károkról, ezért hamar visszaállították a korábbi rendet és elindították a vonatok közlekedését is.

Később Yasukaza Hamada, a japán védelmi miniszter elmondta, hogy a rakéta végül nem repült át Japán területe fölött. Ezután a miniszter hozzátette, hogy a hadsereg elvesztette a fegyver nyomát a radaron miután eltűnt a Korea és Japán közötti vizek fölött. Dél-Koreai biztonságpolitikai és katonai szakértők megállapították, hogy a kilőtt nagy hatótávú rakéta repülés közben meghibásodhatott és ezért a Japán -tengerbe esett. Az érintett országok tisztviselői szerint Észak-Koreának az idei évben nem ez volt az első sikertelenül végrehajtott ICBM-kísérlete.

Két további „rövid hatótávolságú” ballisztikus rakéta (SRBM) is kilövésre került a Kaechon térségből, ottani idő szerint reggel 8:39-kor. Ezek a rakéták csupán 330 kilométert repültek, 70 kilométeres maximális magassággal, azonban ezzel kapcsolatban az elemzések még folyamatban vannak.

A csütörtöki eseményeket megelőző napon Phenjan környékéről több mint 20 rakétát bocsátottak fel, ez a legtöbb, amit valaha egy napon elindítottak. Ezen rakéták egyike egy lakott dél-koreai sziget, Ulleung felé haladt, de végül az országok közötti tengeri határnál csapódott be. Az akció légiriadót váltott ki, ezért a lakosok számára evakuációs riasztást adtak ki. Válaszreakcióként Dél-Korea három precíziós irányítású rakétával támadta a keleti tengeri határokhoz közeli helyeket, illetve az ország elnöke elmondta, hogy folytatni fogják az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlatokat. Az Éber vihar a valaha volt legnagyobb közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat, mely 2022. október 31-én kezdődött és lehetséges kiváltó oka volt az utána bekövetkezett eseménysornak. A felek a gyakorlat meghosszabbítása mellett döntöttek az aggasztó észak-koreai akciók miatt.

„Az észak-koreaiak igyekeznek lépést tartani, megpróbálják megmutatni, hogy képesek megvívni egy nukleáris háborút” – vélekedett az esetről a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért munkatársa, Ankit Panda. Az NK News-nak azt is elmondta, hogy amennyiben valóban ICMB rakétáról volt szó, ez megmutatja Észak-Korea képességkészletét egy Dél-Korea, Japán vagy Guam elleni esetleges atom felhasználás esetén. Ez volt a történelem legintenzívebb rakétaindítási sorozata, mely során különböző típusú és hatótávolságú rakétákat lőttek ki az ország különböző pontjairól ilyen rövid időn belül.

Nemzetközi visszhang

A japán miniszterelnök, Kishida Fumio további elemzést kért a szakértőktől az esettel kapcsolatban, azonban már most nemtetszését fejezte ki Kim Dzsongun rakétakilövési tevékenységével szemben. Adrienne Watson az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője is elmondta véleményét az esettel kapcsolatban. Japánéhoz hasonló álláspontot közölt az Amerikai Egyesült Államok, miszerint elítélik az ICBM-kísérleteket. Hozzátették, hogy az elnök, Joe Biden a nemzetbiztonsági erőkkel, szövetségesekkel és partnerekkel a későbbiekben tovább értékelik majd a helyzetet. Yoon Seuk-yeol, Dél-Korea elnöke elmondta, hogy amennyiben Észak-Korea vezetése tovább folytatja ilyesfajta provokációit az ország további komolyabb izoláltságához fog vezetni. Az NSC értekezleten az is elhangzott, hogy elítélik a viselkedést miszerint ekkora erőforrásokat pazarolnak el provokáló katonai akciókra, figyelmen kívül hagyva a gazdasági nehézségektől és a COVID fenyegetésétől szenvedő lakosság helyzetét. Az eseménysorozat hatására természetesen megszólalt António Guterres, az ENSZ főtitkára is, aki „mélységes aggodalmát fejezte ki a koreai-félszigeti feszültségek és a konfrontációs retorika előtörése miatt”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken kiadott közös nyilatkozatában minél hamarabbi „egységes fellépést” javasolt a nemzetközi béke megőrzése érdekében. Az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrel is megszólalt, aki nemzetközi válaszra és az ENSZ-szankciók abszolút betartására szólított fel mindenkit. Hozzátette még, hogy Brüsszel szerint Észak-Korea a közelmúltban mutatott magatartásával egyre jobban kiélezi a lappangó feszültségeket a térségben. Az ország provokáló magatartása határozott negatív nemzetközi visszhangot váltott ki az országok és nemzetközi szervezetek vezetői és szakértői körében. „A fejlesztés, a tesztelés és telepítések intenzitása figyelemre méltó volt az elmúlt néhány évben” – mondta el Észak-Koreáról Daniel Pinkston, a Troy Egyetem nemzetközi kapcsolatok egyik oktatója. A professzor szerint az ország folytatni fogja a 2021 elején nyilvánosságra hozott fegyverfejlesztési terveken való munkálatokat, amit a közelmúltban zajlott események is alátámasztanak. „A világ a növekvő instabilitás szakaszába lép” – tette hozzá.

Az elítélő vélemények ellenére azonban Észak-Korea nem hagyott fel tevékenységével, hiszen 2022. november 5-én, szombaton és később a héten is további rakétákat lőttek ki, ezzel folytatva a fegyverkísérleteket sorát.

Vida Fanni cikke.

Hasonló témájú cikkeink ide kattintva érhetők el.

A cikkben felhasznált képek a flickr.com-ról származnak. 

A Észak Korea, mint atomhatalom bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Pirger Csaba közölte: az elsőrendű vádlott egy pápai férfi, aki 2016-ban két kft. nevében, majd 2017-től egy új cég nevét felhasználva társaival az ország több városában szervezett termékbemutató programokat. Ezeken jellemzően idős, a csalás felismerésére, elhárítására korlátozottan képes sértetteknek értékesítettek különböző termékeket. A csoport tagjai telefonon keresztül ingyenes egészségügyi felmérésre hívták az embereket Szombathelyen, Pécsett, Érden, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Budapesten, Ajkán és Zalaegerszegen.

Az adott helyszíneken az ügyfeleknek egészségügyi felmérést színleltek, előadásokat és termékbemutatókat tartottak, hogy eladják nekik a jelentősen túlárazott, de valós egészségügyi hatást nem nyújtó termékeiket. Egyedinek tűnő kedvezményt kínálva vagy nyereményjátékot színlelve vették rá a termékek megvásárlására az egészségi állapotukról megtévesztett és emiatt megrémült embereket.

A sértetteknek az ügyletek után már nem állhattak el a vásárlástól, a kifizetett vételárelőleget egy esetben sem kapták vissza.

Érden egy olyan ingatlant béreltek, amelyben “egészségügyi intézmény hatását keltő berendezési tárgyak” is voltak, hogy a szabályos működés látszatát keltsék. Ott is végeztek “orvosi vizsgálatokat”, de a 13 vádlott közül csupán a másodrendűnek, egy máriakálnoki férfinak volt egészségügyi végzettsége, miközben más vádlott is rendszeresen orvosként mutatkozott be.

A “terápiás matracot”, nyak- vagy lábmasszírozó készüléket kínáló társaság tagjai ellen a Zalaegerszegi Járási Ügyészség 35 rendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat. A megtévesztett vásárlóknak 60 ezertől 450 ezer forintig terjedő kárt okoztak.

The post Termékbemutatós csalással vádolnak tizenhárom embert appeared first on .

A helyi vezető bejelentette, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak. Ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.

Később Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy egy halálos áldozata van a támadásnak – aki kórházba szállítás után vesztette életét -, és még legalább négy sebesültet szállítottak a megyei kórházba. Ugyancsak a megyei kórházba szállítottak egy nőt, aki a Herszon melletti Antonyivka települést ért orosz támadásban sérült meg – írta a tisztségviselő.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az ukrán csapatok “lépésről lépésre” haladnak előre és szabadítanak fel területeket a kelet-ukrajnai régióban, Szvatove és Kreminna települések irányában. A Liszicsanszk melletti Bilohorivka települést azonban folyamatosan támadják az orosz erők, ezért ott az ukrán csapatok védekezésre kényszerülnek – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videoüzenetében – amelyet az elnöki iroda tett közzé honlapján – szintén azt állította, hogy Luhanszk megyében lassan, de előretörnek az ukrán csapatok. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg a legsúlyosabb harcok Donyeck megyében folynak. Megjegyezte, hogy a rossz időjárás miatt vasárnap kevesebb volt az orosz támadás a régióban.

Az elnök szavai szerint a déli Herszon megyében az ukrán fegyveres erők “tartják a védelmet, és következetesen, nagyon kiszámítottan semmisítik meg a megszállók potenciálját”.

Zelenszkij a lakossághoz intézett videoüzenetében leszögezte, hogy az ukránok áram és melegvíz nélkül elvannak, de soha nem lesznek el szabadság nélkül. Az üzenetet a méltóság és szabadság napja alkalmából intézte a lakossághoz. November 21-én ünneplik Ukrajnában a méltóság napját. 2013-ban ekkor kezdődtek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén a tiltakozások amiatt, hogy az akkori ukrán vezetés – élén Viktor Janukovics exelnökkel – leállította Ukrajna társulási folyamatát az Európai Unióval. A több százezres tüntetések nyomán Janukovics 2014 februárjában Oroszországba menekült.

“Mindenki látta, milyen a mi népünk. Kitart a végsőkig. Nem veszítettük el a méltóságot, a bátorságot, az önmagunkba vetett hitet. És egyesültünk, hogy ne veszítsük el a szabadságot, a függetlenséget, és ne veszítsük el Ukrajnát. Maradhatunk pénz, benzin, meleg víz, villany nélkül, de szabadság nélkül nem, és ez nem változott” – hangoztatta az elnök, utalva az ország létfontosságú polgári infrastruktúráját ért orosz csapásokra.

The post Orosz agresszió: a büszke “hódítók” ismét lövik Herszont appeared first on .

Erre reagálva Rétvári Bence azt közölte, hogy az embercsempészek egyike azt vallotta, hogy a bűnszervezet vezetője mondta nekik azt, hogy használják a furgonban lévő fegyvert, ha szükséges. A kisbusz előtt egyébként egy “felvezető” autó haladt, amiben négyen utaztak; az autóban volt török, iraki és német állampolgár is, és – Rétvári megfogalmazása szerint – egyáltalán nem voltak együttműködők, nem nyitották ki az ajtót a rendőri felszólításra, ezért be kellett törni az autó ablakait.

Az államtitkár szerint a déli határon is néha valódi “csatajelenet” zajlik, mert a migránsok és az embercsempészek rátámadnak a rendőrökre: hozzájuk vágják a létrát, lefújják őket gázspray-vel vagy rájuk lőnek.

Rétvári elmondta azt is, hogy a magyar rendőrök is egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak, de ahhoz, hogy a külföldi bűnözőkkel szemben fel tudjanak lépni, a Terrorelhárítási Központra is nagy szükség van. Kitért arra is, hogy a rabok több mint a tíz százaléka – több mint 2500 bűnöző – embercsempészés miatt került börtönbe. “Ez egy elképesztő teher a magyar börtönökben, nem erre jött létre a magyar büntetésvégrehajtási rendszer” — hangsúlyozta az államtitkár.

Összességében évente mintegy hárommilliárd forintba kerül a rabok elhelyezése – mondta, megjegyezve, hogy az unió pedig semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak ebben.

Rétvári elmondta azt is, hogy idén már több mint 230 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel, tavaly ez a szám 122 ezer, míg tavalyelőtt 46 ezer volt. Az államtitkár szerint azért is jöhetnek most többen, mert a migránsok tudják, hogy Európa most nem a saját határainak a védelmével, hanem az ukrajnai háborúval van elfoglalva.

Vádat emeltek két, határsértőket kiraboló férfival szemben

Vádat emeltek két férfival szemben, akik augusztusban előbb kiraboltak hét határsértőt, majd értesítették az illegális határátlépésről a rendőrséget – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség szóvivője. Szanka Ferenc közölte, a letartóztatásban levő apát és fiát fegyveresen elkövetett rablás bűntettével vádolják. A két férfi “önkéntes határvédőként” szabadidejében a román-magyar határszakaszon megfigyelte az illegális határátlépőket, és rendszeresen jelezte a határsértéseket a hatóságok felé. Augusztus 4-én este 8 óra körül is hét illegális határátlépőre lettek figyelmesek. Az apa és fia ezt követően egy gáz-riasztó fegyverrel és gázspray-vel arra kényszerítették a sértetteket, hogy adják át nekik mobiltelefonjaikat, valamint mintegy 2300 eurójukat. A vádlottak, hogy követeléseiknek nyomatékot adjanak, a sértettek egy részét a spray-vel le is fújták. A vádlottak ezután a telefonokat eldobálták, a pénzt az autójukban elrejtették, majd az illegális határátlépésről a rendőrséget értesítették. A sértettek azonban a rendőröknek elmondták a történteket. A rendőrök megtalálták az elrejtett pénzt, a vádlottakat pedig előállították – közölte a csoportvezető ügyész.

Letartóztattak egy rendőrre támadó külföldi férfit Debrecenben
Elrendelte egy rendőrre támadó külföldi letartóztatását a Debreceni Járásbíróság pénteken – tudatta a Központi Nyomozó Főügyészség. A megalapozott gyanú szerint november 4-én este egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei őrzött szálláshelyen az idegenrendészeti őrizetben lévő külföldi férfi rátámadt az esti létszámellenőrzést végző rendőrre. A 28 éves szír állampolgárságú elkövető minden előzmény nélkül nagy erővel arcon fejelte, illetve ököllel megütötte a rendőrt, aki a támadás következtében zúzódásos sérülést szenvedett, és az egyik fogából letört egy darab. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak és súlyos testi sértés kísérlete miatt gyanúsítottként hallgatta ki az őrizetben lévő külföldi férfit, majd indítványozta letartóztatását. Önbíráskodás miatt a gyanúsított ellen a Nyírbátori Rendőrkapitányság is büntetőeljárást folytat, ezt a bűncselekményt szintén az őrzött szálláson követte el, októberben.

The post Egyre több az embercsempész és egyre agresszívabbak appeared first on .

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek méltatták a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok pozitív dinamikáját, valamint a jelentős közös projektek szisztematikus előmozdítását, többek között az atomenergia-ágazatban. Különös figyelmet fordítottak az orosz elnök által októberben előterjesztett és török partnere által támogatott kezdeményezésre, amelynek értelmében egy nagy gázközpontot kellene létesíteni Törökországban.

A két vezető korábban utasítást adott a részletek kidolgozására a központtal kapcsolatban, amelyen keresztül Oroszország át tudná irányítani a gáztranzitot a felrobbantott Északi Áramlatok felől a Fekete-tenger térségébe és Törökországba.

Erdogan úgy látja: Európa Törökországon keresztül kaphatná az orosz gázt. Fatih Donmez török energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a projekt keretében a gázelosztó az ország európai részén, Trákiában lenne. A Törökországban felhasznált gáz mintegy 44 százaléka Oroszországból származik.

The post Putyin és Erdogan törökországi gázelosztóközpont létrehozásáról tárgyalt appeared first on .

A kolosztrum a háziállatok immunrendszerének erősítésére legalkalmasabb termék, amelyet azonban manapság még kevesen ismernek. Leginkább azok találkozhattak a fogalommal, akik szültek már gyereket vagy kerültek kapcsolatba újszülöttel. Nézzük meg, milyen jelentősége van a kutyák és a macskák immunrendszerével, táplálásával kapcsolatban!

Mi is az a kolosztrum? 

A kolosztrum, amely a BioZoo.hu táplálékkiegészítők választékában is felfedezhető, tulajdonképpen a szülést követő napokban termelődő előtej, amely rendkívül értékes anyagokat tartalmaz. Olyan összetevőkkel rendelkezik és olyan tökéletes arányban, amely meghatározó a szervezet védekezőképessége szempontjából. 

A kolosztrum nemcsak az embernél van jelen, hanem más emlősöknél, például a szarvasmarhánál is. Hatalmas segítség lehet a házi kedvenceknek, így a kutyáknak és a macskáknak is. Számos előnnyel rendelkezik, amelyet kár lenne nem kihasználni. 

A kolosztrum alkotóelemei

A kolosztrum tartalmaz immunglobinokat, amelyek más néven antitestek és a szervezet kórokozók elleni védekezésében játszanak kiemelt szerepet. Vannak benne növekedési faktorok is, amelyek segítik a sejtek növekedését, az izmok, csontok, kötőszövetek növekedését és a bélhártya helyreállítását. 

A kolosztrumban lévő laktoferrin vírusölő, antimikrobális, gomba- és parazitaellenes hatásokkal is rendelkezik. A gyulladást kiváltó kórokozók elpusztításában is hatalmas szerepe van. A prolinban gazdag polipeptidek szabályozzák a csecsemőmirigyet és az immunfunkciókat, stimulálják az immunrendszert és segítenek a szervezetnek reagálni a külső behatolókra. A metil-szulfonil metán támogatja a sebgyógyulást és megakadályozza a porckopást. A vizsgálatok szerint a daganatos megbetegedések kezelésében is hatásos. 

Ezekben az esetekben lehet megfelelő

A kolosztrum számos előnnyel rendelkezik. Hatékony például az allergia kezelésében, amely egy eltúlzott immunválasz. A kiütéseket, viszketéseket okozó gyulladásokat is képes enyhíteni. Az áteresztő bél szindróma során az emésztetlen ételrészecskék a bélfalon keresztül a véráramba jutnak, számos kellemetlenséget – emésztési problémákat, bélgyulladást, allergiát – okozva ezzel az állatnak. Ennek a problémának a kezelésében is rendkívül hatásos lehet a kolosztrum. 

Ennek ismeretében nem meglepő, hogy hatékonyan gyógyítja a hasmenést is. A legtöbb típusú hasmenésnél jól működik. Ezeken kívül alkalmas a szájhigiénia javítására, a gyógyszerek miatti bélkárosodás csökkentésére, autoimmun betegségek, gombásodás és rák ellen, ízületi gondok esetén, sőt még öregedésgátlásra is. 

A kolosztrumot éhgyomorra érdemes alkalmazni, de keverhető leveshez, joghurthoz is. Érdemes tartani egy egyhónapos kúrát, majd egy kis szünetet követően szükség esetén megismételni.

The post Kolosztrum házi kedvenceknek appeared first on .

Ősszel illetve télen a szekrényünk egyik leggyakrabban hordott eleme a nagyméretű steppelt mellény, amely a puffer kabáthoz hasonlóan bármilyen outfit fölé könnyen felkapható. 

A legtöbbünk annyira szereti, hogy szinte minden nap ezt a darabot választja a megjelenése befejezéseként. A mi kedvenc modellünk az Abutik Női Ruha Webáruház mellényei közül való, amelyet az irodába menet, a gyerekek sporteseményei alkalmából, de akár a munka utáni közös koktélozáskor is felveszünk. Így néha napján már kissé unalmasnak tűnik. 

Ha te is így vagy ezzel, akkor mindenképpen olvass tovább, hiszen ebben a cikkünkben megosztjuk néhány tippünket azzal kapcsolatban, hogy hogyan formázd, és viseld a kedvenc nagyméretű steppelt mellényedet úgy, hogy az összeállításaid divatosak, egyediek és izgalmasak maradjanak.

Milyen az ideális steppelt mellény?

A legfontosabb, hogy egy olyan darabot találj, amelynek az anyaga megvéd a hideg időjárás zord körülményeitől, továbbá méretileg megfelel a testalkatodnak, és alatta marad még elegendő hely a rétegezéshez. Ha pedig mindezek mellett univerzálisan is viselhető, akkor megütötted vele a főnyereményt. Ez a steppelt mellény ugyanis nem csupán egy szimpla felsőruházati rétegként fog funkcionálni, hanem nyilatkozat darab is lehet, ha megfelelő ruházattal és kiegészítőkkel kombinálod.

Áramvonalas sziluett a mindennapokra

Mivel általában a nagyobb méretű steppelt mellények eléggé formátlanok, így a viselésük során az egyensúly megteremtése a megjelenésedben kiemelt jelentőséggel bír. Válassz tehát hozzá egy testhezállóbb hosszú ujjú felsőt, alsórészként pedig egy műbőr leggingset vagy egy egyenes szárú skinny farmert! Ez segít kialakítani az arányokat, aminek köszönhetően nem érzed majd úgy, hogy a mellény vizuálisan elsöprőleg hat az összeállításodban. Lábbeliként pedig egy füles zsebbel ellátott csizmát javasolunk. Ez lehet akár bokáig érő, de a térdmagasságban végződő verzió is szuper lehet. 

Outfit a hétvégére

A mozgalmas munkanapok után a hétvégén sokkal inkább a kényelmet részesítjük előnyben. Emiatt ilyenkor gyakran nyúlunk a jó öreg sportosabb fazonú nadrág-pulóver kombinációjához, főként monokróm színekben, és innen építjük tovább az outfitünket. Belebújunk a hozzáillő sneakerbe, és az összeállításhoz a Cavaricci állógalléros, keki színű steppelt női mellénnyel adunk egyfajta színfoltot. De jöhet még hozzá akár néhány finom ékszer és egy kézitáska is.

Más dzsekivel együtt történő rétegezés

A steppelt mellény viselése nagyszerű módja annak, hogy melegen tartsd magadat anélkül, hogy mályvacukornak néznél ki. A különösen hidegebb napokon azonban nincs kizárva, hogy a mellényedet egy könnyebb kabát, például egy kockás blézer fölé rétegezd. A kulcs itt az, hogy olyan darabokat válassz, amelyek valamivel hosszabbak vagy rövidebbek, mint a mellényed. 

Reméljük, hogy ezekkel a tippjeinkkel sikerült inspirációt nyújtanunk ahhoz, hogy változatosan és igazán stílusosan tudd viselni a steppelt mellényedet.

The post Tippek a nagyméretű steppelt mellény stílusos viseléséhez appeared first on .

Blaszczak arra reagált a Twitteren, hogy Christine Lambrecht német védelmi miniszter felajánlotta: Berlin az amerikai gyártmányú Patriot-ütegek, valamint brit gyártmányú Eurofighter vadászgépek ideiglenes telepítésével támogatná Lengyelország védelmi erőit.

“Elégedetten fogadtam a német védelmi miniszter ajánlatát” – írta Blaszczak bejegyzésében. A politikus bejelentette: a tervezett hétfői telefonbeszélgetésben azt fogja javasolni a német félnek, hogy a Patriot-ütegeket a lengyel-ukrán határ közelébe telepítsék.

A Lengyelországnak felajánlott védelmi támogatás hasonló a szlovákiai német misszióhoz, amelyet Lambrecht vasárnapi bejelentése szerint a jövő év végéig meghosszabbítanának. A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelenti. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében pedig a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak ezeket a védelmi fegyvereket, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: Przewodówban feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet “tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték.

Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz csapások miatt
Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz rakétacsapások következtében – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Oroszország folytatja a rakétacsapásokat Ukrajna létfontosságú polgári infrastruktúrája ellen, így harcolva a civil lakosság ellen, és megfosztva az embereket a téli időszakban az áramtól, a vezetékes víztől, a fűtéstől és a kommunikációtól. Emlékeztetett arra, hogy csak november 15-én Oroszország mintegy száz rakétát lőtt ki Ukrajna városaira. Kiemelte, hogy ilyen körülmények között Ukrajnának további támogatásra van szüksége európai partnereitől az energiaszektorban. Kiegészítő berendezések szállítására számít, valamint gáz beszerzése céljából pénzügyi forrásokra.

The post Orosz agresszió: Varsó elfogadja Berlin felajánlását a Patriot rakéták ideiglenes telepítésére appeared first on .

A 2022-es év első féléve eddig nem látott diplomáciai csúcsidőszakot hozott a NATO életében. Ukrajna orosz inváziója a jelek szerint új lendületet adott, és új irányt mutatott az észak-atlanti szövetség számára. Arra még nem volt példa, hogy ilyen rövid időn belül három magas szintű találkozót tartson a szövetség NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek márciusban rendezett rendkívüli brüsszeli találkozója után a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos berlini tanácskozása következett 2022. május 14-15-én, amit a NATO-csúcstalálkozó zárt.

Az éves NATO-csúcsra 2022. június 29-30.-án Madridban került sor, ahol két új tagországot üdvözölhetett soraiban, mivel Svédország és Finnország felvételi kérelmét jóváhagyták. A nem tagok közül az együttműködés elmélyítése és a globális kihívások kezelése érdekében meghívottként jelen volt Ausztrália, Grúzia, Írország, Japán, Új-Zéland, és Dél-Korea magas rangú képviselője.  Ukrajna távolról vett részt.

Madrid: Az új stratégiai koncepció

A 2022-es madridi NATO-csúcson a tagországok elfogadták a szövetség új “Stratégiai Koncepcióját”, (egy hosszú távú tervezési dokumentum, amelyet utoljára 2010-ben frissítettek), amely meghatározza a következő évtized prioritásait, alapvető feladatait. A tagállamok kihangsúlyozták, hogy Oroszországot tekintik biztonságuk „legjelentősebb és legközvetlenebb veszélyének”. A NATO azt is állítja, hogy mint szövetség nem törekszik konfrontációra Oroszországgal, és nem is jelent rá veszélyt. Ennek ellenére a NATO jelentősen megerősíti haderejét Oroszország elrettentése és saját önvédelem érdekében.  A szövetség a stratégiai nukleáris erőket, különösen az Egyesült Államokat tekinti biztonsága legmagasabb garanciájának. Tovább kívánja erősíteni saját védelmi képességeit, ezért a tagállamok megállapodtak abban, hogy katonai költségvetésüket a GDP 2 százaléka fölé emelik.  Egy átfogó segélycsomagról is döntés született az ukrán fegyveres erők kiképzésére és felszerelésére. Ezen kívül Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Szlovákiában négy új harci csoportot hoznak létre, ami egyértelműen tükrözi, a fekete-tengeri térségre irányuló összpontosítás fokozódó jellegét

A blokk továbbra is erősíti partnerségi kapcsolatait Ukrajnával és Grúziával, amelyek csatlakozni kívánnak a szövetséghez, emellett fel kíván lépni Kínával szemben, kibővítve partnerségét az ázsiai csendes-óceáni térségben. Japán, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea kormány- és államfőinek részvételével megerősítést nyert, hogy a szövetség túllép transzatlanti identitásán.

Az új stratégiai ellenfél: Kína

A dokumentum első alkalommal foglalkozik Kínával és azokkal a kihívásokkal is, amelyeket Peking jelent a NATO szövetségesek, a nyugati típusú világrend biztonsága, érdekei és értékei ellen. Eszerint Kína most „rendszerszintű kihívás” az euro-atlanti biztonság számára. A NATO „rosszindulatú hibrid és kiber hadműveletekkel” vádolja az országot, amely az ellátási láncok feletti ellenőrzést akarja gyakorolni, és „gazdasági befolyást használ a stratégiai függőségek megteremtésére és befolyásának növelésére”.

A dokumentum tudomásul veszi a „Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció közötti stratégiai partnerség elmélyülését, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásására irányuló, egymást kölcsönösen erősítő kísérleteiket”.

A NATO Kína elleni határozott fellépésnek voltak látható előzményei. A 2021. júniusában tartott találkozón a tagállamok vezetői közös nyilatkozatukban azt írták, hogy Kína céljai és fenyegető magatartása rendszerszintű kihívást jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rendre, valamint a szövetség biztonságával összefüggő területekre. Amiatt is bírálták Pekinget, mert gyors ütemben bővíti nukleáris erejét, továbbá hadseregének korszerűsítése nem átlátható.

“Kína katonai megerősödése, növekvő befolyása és kényszerítő hozzáállása ugyancsak kihívásokat jelent számunkra” – közölte Jens Stoltenberg.

A szövetség nagy média figyelemmel kísért londoni vezetői találkozóját 2019. december 3–4-én tartották azzal a céllal, hogy megemlékezzenek a NATO alapításának 70. és a vasfüggöny lebontásának 30. évfordulójáról. A kiadott kommüniké összefoglalta és megerősítette a NATO aktuális tevékenységét és érvényben lévő határozatait. A szövegben viszont megjelentek olyan új döntések és politikai megállapítások, amelyek akár stratégiai irányváltásokat is jelenthetnek a szövetségi politikában.

Kína korábban sohasem szerepelt a NATO-tanácskozások napirendjén. Bár a tagállamok véleménye nem egységes a Kína-kérdés megítélésében, a “NATO 2030” jelentés Kínát már potenciális rendszerszintű ellenfélként jelölte meg, amelynek kooperatív vagy konfrontatív megoldása a NATO jövőjét befolyásoló fontos tényező lehet. Az űr műveleti térré nyilvánítása pedig felgyorsíthatja azt a fegyverkezési versenyt, amely a „Big3” katonai szuperhatalom (Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Kína) között már elkezdődött.”

A NATO útja Európából Ázsiába

Washington vezetésével 1949-ben létrehozták a NATO-t, hogy megállítsa és ellensúlyozza a Szovjetunió terjeszkedési ambícióit. A szövetségbe tömörült államok közös célja az volt, hogy Nyugat-Európa többé ne szembesüljön totalitárius fenyegetéssel. A berlini fal leomlása 1989-ben és a Szovjetunió felbomlása 1991-ben sem volt elegendő indok a NATO küldetés befejezéséhez. Az olyan történések, mint Kuvait iraki inváziója és a Jugoszláv polgárháború, a globális katonai szövetség létezésébe vetett hit megőrzését szolgálták. A 2001 szeptember 11.-i merényletek és a terrorizmus elleni meghirdetett globális harc is megerősítette ezt az igényt.  Washington ezekben az években mindig sikeresen mutatott fel egy új ellenségképet, ami életben tartotta a NATO-t.

A szövetség jövője szempontjából a fordulópontot, és az utat a globális terjeszkedés felé mégsem háborús, inkább a globális gazdasági versenyben bekövetkezett ellentétek nyitották meg, amelyek az Egyesült Államok és Kína között feszültek. A NATO alapító szerződése az „észak-atlanti térségre” korlátozza szerepét, így nem vesz fel Ázsiából származó tagokat, és nem vállal semmilyen kötelezettséget az ázsiai országok védelmére. A legújabb lépések azonban azt mutatják, hogy tagjai szükségét látják a hasonló gondolkodású ázsiai és óceániai demokráciákkal való együttműködésnek, hogy megerősítsék a fennálló nemzetközi rendszert a jövőbeli kihívásokkal szemben. Amikor Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland képviselői részt vettek a tagországok külügyminisztereinek kétnapos berlini tanácskozásán, majd vezetői jelen voltak első NATO-csúcstalálkozójukon június végén, a politikai üzenet egyértelmű volt: gyakoribb és mélyebb lesz a koordináció a NATO és az Egyesült Államok ázsiai-csendes-óceáni szövetségesei között. A NATO Ázsiára való kiterjesztésének ötlete nyilvánvaló szerepet játszik az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni stratégiájában.

Egyesült Államok arra törekedett, hogy a NATO a lehető leghamarabb teljes körűen megtelepedjen az ázsiai-csendes-óceáni térségben az intézmények és intézkedések tekintetében. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár több alkalommal hangsúlyozta, hogy a NATO-nak és ázsiai-csendes-óceáni partnereinek meg kell erősítenie a gyakorlati együttműködést különböző területeken, beleértve a tengeri biztonságot és a kibertechnológiát.

Washington a Quad nevű biztonsági csoportot vezeti Japánnal, Ausztráliával és Indiával együtt. Aláírta az AUKUS-egyezményt Ausztráliával és az Egyesült Királysággal is, amelynek értelmében Canberra atommeghajtású tengeralattjárókat kap. Új-Zéland és Ausztrália is része a Five Eyes hírszerzési szövetségnek az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Kanadával. Az elmúlt években évben a NATO a globális partnerségi rendszereken keresztül egyesítette az ázsiai-csendes-óceáni szövetségesei erőforrásait. Washington stratégiai akarata egyre erősebb szövetségek formájában van jelen a térségben, amely egy Kína bekerítését célzó hadművelet része.

Kínai reakciók

Kína határozottan ellenzi a szerinte hidegháborús gondolkodással és ideológiai elfogultsággal teli új Stratégiai Koncepciót, amely rosszindulatúan támadja és gyalázza. Ezt véleményt a legmagasabb fórumon is többször jelezték.

Zhang Jun(张军), Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ-közgyűlésén tartott beszédében elmondta, hogy “az USA erőpozícióba vetett vak hite, a katonai szövetség kibővítése és a saját biztonságra való törekvése más országok bizonytalanságának rovására elkerülhetetlenül biztonsági dilemmákhoz vezet”.

Kijelentette továbbá, hogy a „ NATO-nak át kell gondolnia saját helyzetét és felelősségét, teljesen fel kell hagynia a hidegháborús, blokk-konfrontációra épülő mentalitással, és törekednie kell egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható biztonsági keret felépítésére, összhangban az oszthatatlanság elvével.”

A nagykövet sürgette a NATO-t, “hogy vonja le a tanulságot, és ne használja fel az ukrajnai válságot ürügyként a blokkok világméretű konfrontációjának vagy egy új hidegháborúnak a szítására, és ne keressen képzeletbeli ellenségeket az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és ne hozzon létre mesterségesen ellentmondásokat és megosztottságot.”

Peking szerint ”elavult hidegháborús forgatókönyvet soha nem szabad megismételni az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és a világban zajló zűrzavarok és háborúk soha nem történhetnek meg az ázsiai-csendes-óceáni övezetben.”

A kínai kormányzat határozottan jelzést küldtek azon erők számára, amelyek arra ösztökélik a NATO-t, hogy “tovább terjesszék csápjait az ázsiai-csendes-óceáni térségre, vagy katonai szövetségekre támaszkodva állítsák össze a NATO ázsiai-csendes-óceáni változatát.”

A kínai katonai költségvetés exponenciális növekedése, ami becslések szerint 2022-ben 7,1 százalékkal nő, arról árulkodik, hogy Kína hogyan látja saját szerepét és érdekeit. Az Egyesült Államok Kína elleni kereskedelmi háborúja, amelyet Donald Trump volt amerikai elnök is felgyorsított, egyértelműen emlékeztette Pekinget arra, hogy a globális gazdasági hatalom, a világszintű hozzáférés az ásványkincsekhez, és energiahordozókhoz, kereskedelmi utakhoz, csak egyenlő katonai erővel garantálható. Ez a felismerés magyarázza Kína azon döntését, hogy 2017-ben megnyitja első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban, Afrika szarvának stratégiai részén, valamint magyarázza Peking félkatonai lépéseit a Dél-kínai-tenger három mesterséges szigetén, továbbá a Salamon Szigetekkel kötött legújabb katonai megállapodását.

Oroszország és Kína, mint fenyegetés

A hidegháború óta eltelt években a világ egyes nagy- és középhatalmai különböző kontinenseken és régiókban többoldalú politikával igyekeztek szembeszállni az Egyesült Államok, a nyugati típusú civilizáció, és intézményei globális hegemóniájával. A kapitalista rendszer hamar felismerte, hogy politikai és gazdasági stabilitása és túlélése nehéz lenne komoly rivális és ellenségkép nélkül. Éppen ezért a világ, az eltelt három évtizedben, állandó konfliktusban élt, ami a globalizált amerikai értékekkel rendelkező egypólusú és a kulturális és politikai sokszínűséggel jellemezhető többpólusú világ között állt fenn. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója fordulópontot jelenthet, és a jövő történései valószínűleg komoly következményekkel járnak a nemzetközi rendre nézve.

A NATO úgy véli, hogy az Oroszország és Kína közötti partnerség elmélyítése sérti a szövetség értékeit és érdekeit. A NATO szerint Kína a globális logisztikai láncok és gazdaság ellenőrzésével igyekszik aláásni a jelenlegi világrendet.

A „jelenlegi világrend” védelmének hangsúlyozásával a NATO a jelek szerint szembenállást hirdet azokkal az országokkal és szövetségekkel szemben, amelyek szerint annak fenntartása megőrzi az „egypólusú világot” lényegében az Egyesült Államok irányításával, és akik ezt a struktúrát egy igazságosabb, „többpólusú” világgá akarják átformálni, amelyben minden nemzet nagyobb beleszólást kaphat a világ ügyeibe.

A többpólusú világrend felé

A II. Világháború utáni évtizedek hegemón gazdasági és katonai szereplőinek a nyugati típusú civilizációt alkotó államok bizonyultak, az Amerikai Egyesült Államok vitathatatlan vezetésével. Kína többször is nemtetszését fejezi ki a kialakult nemzetközi intézményekben betöltött másodszintű szerepével kapcsolatban. Már a Bécsi Emberjogi Konferencián (1993) konfrontáció alakult ki az Egyesült Államok külügyminisztere által vezetett Nyugat, valamint az iszlám államok és Kína koalíciója között, ahol az utóbbiak határozottan visszautasították a nyugati civilizációs paradigma univerzalizmusát. Álláspontjuk szerint globalizáció nem más, mint a nyugati civilizáció, s különösen az amerikai változatának hegemóniára való törekvése. A Szovjetunió összeomlása után 1991-ben létrejött egypólusú világ, amelyet Wasington abszolút hegemóniája jellemez, minden bizonnyal lassan eltűnik.  Egyre nagyobb méreteket ölt a nem nyugati világban a konkrét ellenállás az amerikai hegemóniával szemben.

Xi Jinping (习近平) kínai elnök országa ENSZ tagságának öt évtizedes évfordulóján tartott beszédében kijelentette, hogy a nemzetközi szabályokat és rendet nem szabad egyetlen hatalomnak vagy egy tömbnek diktálnia.

Az orosz elnök is “visszafordíthatatlannak” nevezte a többpólusú világ kialakulását, és azt mondta, hogy egy ország vagy országok egy csoportjának uralma a globális színtéren “veszélyes”. Vlagyimir Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórum résztvevőihez fordulva elmondta: Oroszország támogatja ezt a folyamatot, és álláspontja az, hogy ennek a demokratikus, igazságosabb világrendnek a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és a nemzetközi jog általánosan elfogadott elvein kell alapulnia.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Wang Yi(王毅) kínai külügyminiszter 2022. március 30-i találkozója valószínűleg nemcsak az időzítése miatt volt fontos, hanem a két vezető diplomata határozott politikai diskurzust folytatva kiemelték a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok erősödését, és félreérthetetlen céljait. Lavrov új “világrendről” beszélt, amikor kiemelte, hogy: “egy többpólusú, igazságos, demokratikus világrend felé fogunk haladni.” A maga részéről Wang Yi nagyon pontosan megismételte országa álláspontját az Oroszországgal és a Nyugattal fennálló kapcsolataival kapcsolatban, néhány olyan szóval és kifejezéssel, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök és kínai kollégája, Xi Jinping február 4-i találkozóján használtak. “A Kína-Oroszország együttműködésnek nincsenek határai… A békére való törekvésünknek nincsenek határai, a biztonság fenntartásának nincsenek határai, a hegemóniával szembeni ellenállásunknak nincsenek határai” – mondta Wang.

Ma már abszurd dolog katonai-ideológiai szövetségekben gondolkodni, mint amilyenek a hidegháború idején jöttek létre. A mai kapcsolatok szorosan összefonódnak, leginkább a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi egymásrautaltság logikáján keresztül, és a változó stratégiai társulások lehetővé teszik a két akár ellentétes tábor országainak együttműködését. Példaként említhető a BRICS-csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika), ahová a NATO tag Törökország jelezte belépési szándékát, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (beleértve Kínát, Oroszországot, és a csatlakozó ősellenségeket: Indiát és Pakisztánt), vagy akár a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség, a világ valaha volt legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása, amely magában foglalja az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) országait, Dél-Koreát, Japánt és Kínát

A 2022. június 23-24-én tartott BRICS- és BRICS+-csúcstalálkozók, valamint a Belt and Road Kezdeményezés, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés elmélyítését célzó megbeszélések azt mutatják, hogy még az Egyesült Államok szövetségesei, például Brazília és India sem állnak készen arra, hogy megszakítsák a kapcsolatokat Oroszországgal, és belépjen az USA-Oroszország harcba. Ezek a fejlemények azt bizonyíthatják, hogy a többpólusú világrend megjelenése lehet az egyik legvalószínűbb jövőbeli forgatókönyv. Nem Kína az egyetlen jelentős szereplő, amely nem fogad el Oroszország elleni szankciókat. Ugyanígy tett India, valamint Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államainak túlnyomó többsége. A BRICS-csúcson a tagállamok megfogadták, hogy az egyenlőségen és az igazságosságon alapuló fenntartható fejlődés útját választják, miközben szerintük a NATO-tagállamok továbbra is konfrontációkat és konfliktusokat szítanak, hogy továbbra is uralják a világot.

Kína és Oroszország együttműködése.

Kína és Oroszország az elmúlt évtizedben kiterjesztette a kereskedelmi és védelmi kapcsolatait. Formális nem szövetségesek, megkérdőjelezhető a kapcsolat erőssége, de következetesen osztoznak abban a vágyban, hogy megfékezzék az Egyesült Államok hatalmát és megkérdőjelezzék hegemóniáját. Újonnan szerveződő eurázsiai erőtér megteremtésének egyik fő kérdésköre, hogy miként lesz képes Kína az energiahordozók és ipari alapanyagok tekintetében új szövetségeseket találni. Ezen belül is az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan alakul a közeljövőben az orosz-kínai viszony. “Ennek legnagyobb szabású eseménye Vlagyimir Putyin 2014. évi májusi kínai látogatása volt, amelynek keretében több mint egy évtizedes tárgyalás után aláírták az orosz Gazprom és a kínai CNPC (China National Petroleum Corporation) között az „évszázad üzletének” nevezett gázmegállapodást. Ennek értelmében a Gazprom vállalta, hogy 30 éven keresztül évi 38 milliárd köbméter gázt szállít Kínába. Az orosz-kínai viszony erősödésére utal az is, hogy az orosz és a kínai jegybank bejelentette, hogy közös megállapodás tervezetet dolgozott ki, hogy az egymás közötti devizacsere-ügyleteket saját devizában fogják lebonyolítani, s így kiiktatják az amerikai dollárt.”[1]

A hatalmas és növekvő piacokon résztvevő felek közvetlen gazdasági érdekeiken kívül hasonló kihívásokkal is szembe kell nézniük. Mindkét ország például nagyobb mértékben kíván hozzáférni a kereskedelmi vízi utakhoz, de a nyugati katonai lépései hatására a világ néhány legfontosabb kereskedelmi útvonala mentén visszaszorultak. Így nem meglepő, hogy Oroszország egyik legfontosabb stratégiai prioritása az Ukrajnával szembeni agresszió során a Fekete-tengerhez való hozzáférésének javítása, ahol a világkereskedelem jelentős százaléka folyik, különösen a búza és más alapvető élelmiszer-ellátás terén. Oroszországhoz hasonlóan Kína is azon fáradozik, hogy elkerülje az Egyesült Államok katonai hegemóniáját, különösen az indo-csendes-óceáni térségben.

Ahogy a nyugat próbálja teljesen elzárni Oroszországot pénzügyi piacaitól és technológiai innovációitól, és jelentősen csökkenti az orosz olaj- és gázimportot, Oroszország egyre inkább Kínára, Indiára támaszkodik gazdasági túlélés érdekében. Az orosz-kínai partnerség tovább erősödik. A következő években Kína és Oroszország összehangolhatja kölcsönös érdekek mentén a Belt and Road kezdeményezést és az Eurázsiai Gazdasági Uniót.  Talán egy évtizeden belül egy új, erős gazdasági-kereskedelmi pólus jön létre, amely Kínából, Oroszországból, néhány közép-ázsiai, dél-kaukázusi, közel-keleti és délkelet-ázsiai államból áll.

Kína retorikája az ukrajnai konfliktus mentén határozottan Oroszországnak kedvez, tényleges politikája inkább a be nem avatkozáshoz hasonlít. Ha Kína nyíltan támogatta volna Oroszországot, mint ahogyan a NATO, az EU, vagy az Egyesült Államok Ukrajnát, az a nemzetközi politika fordulópontja lett volna. A világ ismét széteshetett volna két rivális blokkra, Ukrajna pedig a 21. századi kétpólusú konfrontáció első csatatere lenne.

Befejezés

“A NATO terjeszkedése és az ukrajnai válságra adott reakciói hatalmas társadalmi-gazdasági és politikai problémákat, sőt megrázkódtatásokat fog okozni, ahogy telik az idő”- mondta Jan Oberg, a Transznacionális Béke- és Jövőkutatási Alapítvány igazgatója egy interjúban.

A nem olyan régen Macron francia elnök által még “agyhalottnak” nevezett, más vezető európai politikusok szerint “elavult” -nak tekinthető NATO úgy tűnik képes volt villámgyorsan modernizálni önmagát,  és megtalálta a túlélési célját a világméretű terjeszkedésben, a nyugati típusú civilizáció által kiépített globális intézményrendszer fenntartásában, az egypólusú világrend védelmében, karjait kiterjesztve szorosan együttműködve az Egyesült Államok Kína és Oroszország ellenes stratégiájával.

A NATO hidegháború utáni keleti bővítése nem teszi feltétlenül biztonságosabbá Európát. Az eddig semleges országok csatlakozásával, valamint a posztszovjet Ukrajna és Grúzia csatlakozási szándékának bejelentésével megszűnik az eddig létező semleges korridor a Nato és Oroszország között.

Az ukrajnai agresszió megalapozta a NATO további megszilárdítását, amely Kína szerint az Egyesült Államok geopolitikai céljait segíti. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja, mint NATO szövetséges, mindent megtesz az ukrajnai konfliktus táplálásáért, fegyverrel történő ellátásáért, ezért Moszkva és Peking is a NATO-t nem védelmi szövetségnek, hanem az amerikai terjeszkedés eszközének tekinti. Az USA és a nyugati típusú civilizáció ragaszkodása az egypólusú világrend fenntartására egy új hidegháborús fegyverkezési versenyt vizionál. A belátható jövőben a Nyugatnak nem lesz más eszköze Oroszország elrettentésére Európában, valamint Kína ellensúlyozására az csendes-óceáni térségben, mint a költséges katonai jelenlét.

A Szovjetunió ellenében folytatott első hidegháborúnak, valamint Oroszország ukrajnai agressziójának fontos és világos tanulságai rajzolódnak ki:

• az USA és a NATO szövetségesek mindig is megpróbálták, és jelen esetben is próbálják elkerülni a közvetlen katonai konfrontációt egy nukleáris nagyhatalommal.
• az Oroszország elleni szankciós-gazdasági háború jelentős problémákat okoz a nyugati gazdaságoknak, beleértve a növekvő inflációs nyomást, ellátási láncok összeomlását, csökkenő növekedési rátákat. Bármilyen hasonló akció Kínával szemben minden bizonnyal sokkal súlyosabb következményekkel járna a világgazdaság tekintetében.

A globalizáció a „posztatlanti globalizáció” szakaszába lépett, ami megkérdőjelezi a világgazdaság korábbi atlanti centrikusságát, az észak-atlanti régió és a nyugati kultúrvilág egyetemes szabályrendszerét, növekvő teret adva a nem nyugati típusú civilizáció hatalmai számára. A nyugati országok dominanciája csökkenésével párhuzamosan emelkedik fel a nagyhatalmak közül Kína. [2]

Kína több fórumon világított rá arra, hogy a Nyugat milyen mértékben kényszerítette rá az általa vélelmezett univerzális értékeit a globális rendszerre az 1945 utáni időszakban, ami kedvező volt az Egyesült Államok hegemóniájának gyakorlásához. Az Egyesült Államok ugyanakkor úgy értelmezi Kína elkötelezettségét egy többpólusú, eltérő értékeken alapuló és eltérő normák által vezérelt világrend kialakítására, amely kedvezőbb a nem nyugati országok számára. Úgy tűnik, hogy a globális rend jövőjének e két perspektívája közötti érdekeltérés egy új hidegháború légkörét teremti meg.

A globális kormányzás „multipolaritáson” és „multilateralitáson” alapuló nézete kapcsán mégis felmerül az a kérdés, hogy milyen mértékben törekszik Kína a globális vezető szerepre gazdasági, katonai hatalomként? Meddig elégszik meg a regionális vezető szereppel? Mennyire akarja megváltoztatni a nyugati típusú civilizáció által felállított és működtetett nemzetközi szabályrendszert, és ennek érdekében meddig hajlandó elmenni a globális biztonság veszélyeztetése árán is?

Világ vezető politikusainak és globális intézményrendszereinek legfontosabb jövőbeni feladata, hogy hogy békésen „menedzseljék le” Kína elkerülhetetlen felemelkedését.

Bár még bizonyosan korai beszélni a jelenleg zajló konfliktus jövőjéről, de már nem kétséges, hogy a globális ügyek új korszakát éljük, amely alapvetően különbözik a Szovjetunió felbomlását követő évtizedektől. Azt is tudjuk, hogy Kína és Oroszország is fontos szereplők lesznek ennek a jövőnek a kialakításában, ami valóban elmozdíthatja a világot az USA-nyugati hegemóniától egy többpólusú világrend felé. Figyelembe véve mind Oroszország, mind Kína összetett érdekeit, valamint azt a tényt, hogy a két ország kölcsönös ellenséggel áll szemben, valószínű, hogy az ukrajnai háború csupán előjátéka egy elhúzódó konfliktusnak, amely egyelőre gazdasági, politikai és diplomáciai nyomásgyakorláson keresztül nyilvánul meg, de eszköze lehet nyílt hadviselés is.

[1] Bernek Ágnes, (2014): 21. századi geopolitikai stratégiák – Az ortodox geopolitika

újjászületése és az egyre fokozódó biztonsági kockázatok, Nemzetbiztonsági Szemle, MMXIV, II. Évfolyam III. Szám, p.38-39

[2] Eszterhai Viktor: Új kereskedelmi és gazdasági rendszerek. In: Virág Barnabás (szerk.): A jövő fenntartható közgazdaságtana. 2019 Magyar Nemzeti Bank, Budapest. P.430

Szilágyi Zoárd írása.

Hasonló témájú cikkeink ide és ide kattintva érhetők el.

A cikkben Marjan Blan és Jack Hunter képeit használtuk. 

A A NATO globális terjeszkedésének biztonságpolitikai kérdései bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.